A határozat elvi tartalma: A jogszabályi előírásoknak nem felel meg, ha a fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő, hanem egyszerre, egy helyen sorolja fel azokat. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.011/2020/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Suba Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Majoros György ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Horváth Gizella ügyvéd A per tárgya: kártérítés megfizetése, sérelemdíj A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Mf.20.266/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.508/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mf.20.266/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 135.000 (százharmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes
- április 26-ától állt az alperes alkalmazásában segédmunkás munkakörben.
- május 5-én az alperes e...i telephelyén végzett munkát. Feladatát képezte a görgősorra lehelyezett konténer kitolása a feltöltő helyre. Ennek során védőfelszerelést használt, azonban az esős időben, munkavégzés közben a vízzel teli csúszásgátlón, illetve mellette elcsúszott, gerincére és jobb oldalára esett. A felperes a
- május 5-én történt balesettel összefüggésben háti gerincrándulás és húzódás sérülést szenvedett el. Össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke 20 %, amelyből a balesettel összefüggő egészségkárosodás nem állapítható meg. A felperes
- május 30-áig volt keresőképtelen állományban a munkabalesetből eredően. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] [5] [6] A felperes
- november 8-án keresetet terjesztett elő, amelyben a kórházi ellátással kapcsolatos kárai címén 143.500 forint és kamata, 354.000 forint egyéb károsodással felmerült költségigénye és kamata, valamint 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozott arra, hogy sérülései miatt kórházi kezelés alatt is állt, azok azóta is fennállnak, fájdalmasak és gyógykezelést igényelnek. Sérelemdíj iránti igényét arra alapozta, hogy a balesetet megelőző korábbi életét nem tudja folytatni, azelőtt rendszeresen focizott, kirándult és eljárt családjával utazásokra, ezeket jelenleg már nem tudja megtenni. Ülni, állni huzamosabb ideig nem képes, mozgása bizonytalan és lassú lett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy annak bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetve a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása idézte elő. Másodlagosan azzal érvelt, hogy a felperest a M... S... Zrt. területén érte munkabaleset, ez fedett hely volt, a lefektetett padozat teljes mértékben botlás- és csúszásmentes, a felperes a védőruházatot viselte, és megfelelő oktatásban részesült. Amennyiben szabályszerűen, a padozaton végzi a tevékenységet, úgy nem tudott volna elesni. További érvelése szerint a felperes nem bizonyította sem a kárát, sem a sérelemdíj alapját. Az első- és a másodfokú bíróság ítélete [7] [8] [9] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.508/2017/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 150.000 forint sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest perköltség viselésére, míg az alperest illeték fizetésre. Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §,
- § ,
- §
(1)bekezdésére. Hivatkozott továbbá a munkavédelemről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)
- §
(1)bekezdésére és a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésére és 163. §
(1),
(2)bekezdésére, és utalt a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) sérelemdíjról szóló 2:
- §-ára. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság kétséget kizáróan megállapíthatónak találta, hogy felperes az alperesnél fennállt munkaviszonya alatt munkaidőben, a munkáltató által meghatározott munkaköri feladat ellátása során szenvedett balesetet, melynek következtében háti gerincrándulás és húzódás sérülést szenvedett el. A baleset munkaviszonnyal való összefüggését alperes sem vitatta. Fő szabály szerint tehát fennáll az alperes munkáltató objektív felelőssége. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem olyan ok is közrehatott, amely a munkáltató ellenőrzési körébe vagy akár azon kívül esik, de a munkáltató részéről objektíve elhárítható volt, a felelősség alól nem mentesülhet. [10] A felperes a munkáját végezte, melyet a szakértő a következőképpen írt le: „A felperes nagy gyakorlattal és helyismerettel rendelkező munkavállaló, aki a munkáját a kialakult üzemi gyakorlat szerint végezte, a munkáltató által előírt egyéni védőeszközöket viselte. A balesetet nem látta senki, annak pontos kiváltó okáról azonban a felperes úgy nyilatkozott, hogy azt a csúszós padozat okozta.". [11] Alperes állítása szerint a munkabaleset kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása következménye. E körben azonban kizárólag azt lehetett megállapítani, hogy a baleset azért következett be, mert a munkahely talaja vizes, csúszós volt, melynek következtében nem volt megfelelő súrlódási tényező, továbbá a szakértő szerint egy görgősoron lévő konténert nem lehet figyelmetlenül tolni. A baleset bekövetkezésében a felperes vétkes közrehatása nem állapítható meg. [12] A munkavédelmi szakértő véleményében rámutatott arra, hogy a baleset időpontjában, a baleset helyszínén az alperesnél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei nem voltak biztosítva, nem gondoskodott a megfelelő munkakörülményekről (csúszásmentes padozat), továbbá - noha a balesetet okozó jelenség ismert volt a munkáltató számára - megfelelően hatásos intézkedésről nem gondoskodott. [13] Az irányadó és egységes bírói gyakorlat szerint a munkáltató érdekében végzett munkaköri feladat ellátása nem minősülhet a munkavállaló kizárólagos, elháríthatatlan magatartásának, továbbá az megalapozza a munkáltató kártérítési felelősségét (EB.Mfv.E.10.221/2003/1.; BH2004.429.). [14] A felperes egészséghez fűződő személyiségi joga sérült, a baleset illetve a sérülés miatt
- május 30-áig keresőképtelen állományban volt. Azt követően azonban nem a perbeli baleset következményei folytán szorult ellátásra. A felperest a
- május 5-én bekövetkezett üzemi baleset folytán
- május
- napjáig előálló kárért az alperes kárfelelőssége fennáll. Ennek alapján köteles megtéríteni 150.000 forint sérelemdíjat. [15] A felperes további igényeit a bíróság azért utasította el, mivel azok nem a balesettel ok-okozati összefüggésben, és nem a nevezett időszakban merültek fel. [16] A felperesnél
- május 30-áig indokolt lehetett volna az üzemi balesettel okozati összefüggésben gondozó és háztartási kisegítő igénybevétele (legfeljebb napi 2-3 óra időtartamban), a felperes azonban ilyet nem bizonyított. [17] A felperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék 2.Mf.20.266/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Rögzítette, hogy a feljegyzett 108.000 forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek másodfokú perköltséget. [18] A másodfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel érintett körben, a szükséges mértékben lefolytatta a bizonyítási eljárást, a releváns tényeket feltárta, a beszerzett adatokat a Pp.
- § megfelelően értékelte, mérlegelte, ekként azokból helytálló jogi következtetésre jutott az alperes felelősségét illetően. [19] Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság az Mt.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra, valamint a Ptk. 2:52. §
(3)bekezdésében rögzítettekre. [20] Adott esetben az elsőfokú bíróság mindössze annyit állapított meg, hogy a 150.000 forint a sérelemmel arányban áll, ennek részletes kifejtése az ítéletben azonban nem történt meg. Az indokolásából kitűnik, hogy a bíróság mely körülményeket vette figyelembe - így a szakértő által megállapított azon tényt, hogy
- -
- közti időszak áll okozati összefüggésben a perbeli balesettel. Az ezt követően fennálló felperesi hivatkozások irrelevánsak, a megjelölt időszakban szorult a felperes ápolásra, gondozásra. Az első fokú bíróság figyelemmel volt arra, hogy háti gerincrándulás és húzódás következett be, de a sérülésből eredő egészségkárosodás nem igazolt. Felperes jelenlegi állapota nincs ok-okozati összefüggésben a perbeli balesettel, azaz jelenlegi fájdalmai nem annak következményei. Ezen körülmények együttes értékelésével a 150.000 forint sérelemdíj megállapítása megalapozott. [21] A felperes érvelésével szemben az elsőfokú bíróság vizsgálta a szakértői véleményeket, és azokat helyesen tekintette aggálymentesnek. Ebből következően indokolatlan lett volna újabb szakértő kirendelése, önmagában ugyanis az, hogy bármelyik peres fél nem fogadja el a szakértői véleményt, nem ad alapot újabb szakvélemény beszerzésére. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [22] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását" és az alperes 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérte. [23] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette az Mt.
- §
(1)bekezdését, 167. §
(1)bekezdését, a Ptk. 2:52. §
(3)bekezdését, valamint a
- évi CXXX. (Pp.)
- §
(2)bekezdését. [24] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató kártérítési felelőssége megállapításához az Mt. szabályai szerint a munkahelyi körülmények feltárására, majd orvosszakértői vélemény beszerzésére van szükség a károsodás munkaviszonnyal összefüggése aggálytalan kimondásához. Ezért mind az első- mind a másodfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes egészségkárosodásának a fennállta és annak az alperesi munkaviszonnyal való összefüggése vizsgálata orvosszakértői kérdés. Az egészségkárosodás mértéke csak akkor releváns, ha annak oksági kapcsolata megállapítható a perbeli balesettel. [25] Jelen esetben megállapítást nyert, hogy felperes munkahelyi balesete után az alperes csörlőrendszert vezetett be az anyagmozgatáshoz, de ezt megelőzően kézi erővel kellett a tevékenységet ellátni. [26] A polgári eljárásjog nem ismeri a kötött bizonyítási rendszert, így az egyes bizonyítási eszközök (tanúvallomás, okiratok és szakértői vélemények) között nem áll fenn rangsor vagy értékhatár. Az eljárási törvény szabad bizonyítási rendszeréből következik, hogy a bíróság az ügyben feltárt bizonyítékokat a maguk összességében, illetve egyenként saját belátása szerint mérlegeli és értékeli. [27] Az elsőfokú bíróság a Pp-nek megfelelően a bizonyítási terhet megosztotta peres felek között. A legmagasabb bírói fórum több esetben kimondta azt, hogy amennyiben a munkáltató az alapvető munkavédelmi szabályokat is megszegi, a munkavállaló esetleges közrehatásának kérdése fel sem merülhet. [28] A per egyéb adataiból és a beszerzett szakértői véleményből ítéleti bizonyossággal megállapítható, hogy a felperes egészségkárosodása a perbeli baleset következménye, így nem helytálló a szakértő azon megállapítása, hogy 2016. május 5-e és 2016. május 30-a közötti időszak áll csak okozati összefüggésben a perbeli balesettel. [29] Az alperes a per során nem tudta bizonyítani, hogy a felperes egészségkárosodása nincs okozati összefüggésben a balesettel. Az orvosszakértői vélemény a per egyéb adataival és bizonyítékaival egybevetve nem meggyőző és nem életszerű, a megítélt 150.000 forint sérelemdíj nem alkalmas a felperes sérelmének kompenzálására. [30] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [32] A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [33] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén, annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja (1/2016. (II. 15.) PK. vélemény 3. - 6. pont). [34] A felperes felülvizsgálati kérelmében a sérelemdíjjal összefüggésben több anyagi jogi és eljárás jogi szabálysértésre hivatkozott a jogszabályhely felsorolásával. Az egyes jogszabálysértéseket igazoló jogi álláspont részletes kifejtése azonban a jogszabályhelyekre vonatkozóan elmaradt. A jogszabályi előírásoknak nem felel meg, ha a fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő, a jogi érvelés megtételekor a megsértett jogszabályhelyet nem jelöli meg, azokat egy helyen egyszerre sorolja fel (Mfv.I.10.202/2016/6.). Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben nem vizsgálhatta, mivel az nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. [35] A Kúria jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján. Záró rész [36] Alperes perköltsége a felülvizsgálati eljárásban nem merült fel, így erről a Pp. 79. §
(1)bekezdés alapján rendelkezni nem kellett. [37] A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a értelmében. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [39] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,
- október
- . Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Suba Ildikó s.k. bíró