A határozat elvi tartalma: A hatóság a kérelemre indult eljárásban is köteles a tényállás feltárására az ágazati jogszabályba foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával. Az eljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező felhívásra nem nyilatkozik és a kérelem emiatt nem bírálható el. E feltételek együttes fennállását a hatóság köteles bizonyítani és indokolni. A döntése indokait az alperes a közigazgatási perben már nem módosíthatja. A Kúria mint fellebbezési bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kf. IV. 37.444/2019/
- A tanács tagjai: dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve. (....) A felperes képviselője: dr. ... ügyvéd (....) Az alperes: alperes neve (....) Az alperes képviselője: dr. ... kamarai jogtanácsos (....) A per tárgya: energia ügyben hozott végzés elleni fellebbezés eljárást megszüntető A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú határozat száma: a Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 104.K.700.647/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 104.K.700.647/2018/
- számú ítéletét helybenhagyja. mint elsőfokú bíróság A le nem rótt 40 000 (negyvenezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Felperes
- február 14-én kérelmet nyújtott be a 3351 Verpelét ... helyrajzi számú telephelyen megépíteni tervezett 495 kW teljesítményű naperőműve vonatkozásában a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi jogosultság (a továbbiakban: METÁR-KÁT) és zöldprémium megállapítása iránt. Kérelmében kiegészítő nyilatkozatot tett, mely szerint partnervállalkozása, a ... Kft. általi beruházás keretében létesülő 495 kW-os kiserőmű a Verpelét ... helyrajzi számú albetétben foglalt megépülni. A két terület közé beékelődik az .... helyrajzi számú ingatlan, ezért a kiserőművek tulajdonolt területei nem minősülnek szomszédos területeknek. [2] Az alperes
- március 12-én végzésében az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-a és a alperes neveról szóló
- évi XXII. törvény (a továbbiakban: benyújtó tv.) 5/D. §
(5)bekezdése alapján különböző okiratok, így egyebek mellett a tervezett telephellyel szomszédos területek helyrajzi számait és az ezen területeket is mutató, elsőfokú ingatlanügyi hatóságnál 45 napnál nem régebben kiadott térképmásolat (helyszínen) benyújtására hívta fel a felperest. Felperes a hiánypótlási felhívásnak 2018. április 5-én úgy tett eleget, hogy a felhívás 4. pontjára vonatkozóan a tervezett telephelyre vonatkozó előzetes megosztási vázrajzot csatolta. [3] Alperes a VFEO-2018/1954-4. számú végzésével az Ákr. 47. §
(1)bekezdés b) pontja alapján az eljárását megszüntette. A döntés indokolása szerint a hiánypótlásra érkezett válasz nem tartalmazta a felhívás
- pontjában előírt, a szomszédos területek helyrajzi számára vonatkozó adatokat és a felperes nem nyújtott be 45 napnál nem régebben kiadott térképmásolatot. Az előzetes megosztási terv alapján pedig nem tudta megítélni az alperes a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/
- (X. 17.) Kormányrendelet (a továbbiakban: METÁR KR.)
- §
(3)bekezdés b) pontjának teljesülését. Megállapította, hogy a feltétel vizsgálata azért vált szükségessé, mert a felperes partnervállalkozása, a ... Kft. ugyanazon helyrajzi számú területre kért kötelező átvételi jogosultságot. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes a végzés felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő, melyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kifejtette, hogy a hiánypótlási felhívásra a telephelyre vonatkozó ingatlanügyi térképmásolatot csatolt, amely a telekmegosztás előtti állapotot mutatta (1673/1 hrsz.) és ehhez kapcsolódóan nyújtotta be a földmérő által készített vázrajzot, amely már a megosztás utáni állapotot rögzítette. [5] Hivatkozott arra is, hogy a telekalakítási eljárást a helyi önkormányzat kezdeményezte, mely eljárás már a kérelem beadásakor folyamatban volt. Mindezt igazolja a kérelméhez csatolt adásvételi előszerződés, mely az adásvétel tárgyaként a megosztás eredményeként létrejövő ... helyrajzi szám alatti területet jelöli meg. Az alperes a végzés meghozatala során figyelmen kívül hagyta, hogy a telek megosztásával önálló helyrajzi számú területek jönnek létre. A két kiserőmű közé beékelődnek az ... helyrajzi szám alatti területek, így a felperes és kapcsolat vállalkozása által tulajdonolt területek nem szomszédosok egymással, ezért a METÁR KR. 5. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti előírás nem alkalmazható. A telekalakítási eljárás jogerős befejezéséig az Ákr. 48. §
(2)bekezdése alapján az eljárás felfüggesztésének volna helye. Állítása szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a fenti körülményekre nem nyilatkozott, és nem tárta a hatóság elé a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat. Kiemelte, hogy jelentős üzleti érdeke fűződött a jogosultság megállapításához, mert a törvényi szabályozás alapján nincs lehetőség új kérelem benyújtására. [6] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a hiánypótlási felhívásra csatolt megosztási vázrajz az ingatlanügyi hatóság záradékával nem volt ellátva, ezért azt nem tudta elfogadni. Hiteles ingatlannyilvántartási bejegyzés hiányában nem volt jogosult eljárásában az erőműegységeket külön minősíteni. Az eljárás felfüggesztésének feltételei nem álltak fenn, a felperes által csatolt tervezet nem ad alapot joghatás kiváltására. Az elsőfokú ítélet [7] A Fővárosi Törvényszék ítéletével az alperes keresettel támadott végzését - megkötésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [8] Az elsőfokú bíróság az alperes jogsértéseként az Ákr. 47. §
(1)bekezdés b) pontjára,
- §-ára,
- §
(1)bekezdés b) pontjára és a benyújtó tv. 5/H. §
(3)bekezdésére hivatkozott. Megállapította, hogy az eljárás megszüntetésére az Ákr. 47. §
(1)bekezdésébe ütköző módon került sor, mert az alperes nem vizsgálta meg mindkét konjunktív feltétele fennállását. A felperes a hiánypótlási felhívás minden pontjára nyilatkozatot tett, azaz nem tagadta meg a hiánypótlás teljesítését, így ez okból az eljárás megszüntetésének helye nem lehetett. Alperes pedig nem vizsgálta és indokolta, hogy a nyilatkozat akadályae a kérelem elbírálásának. [9] A bíróság az Ákr. 47. §
(1)bekezdés b) pontja kapcsán kiemelte, hogy a hatóság csak akkor tud megalapozott döntést hozni, ha a tényállás kellően tisztázott. Ha a hiánypótlást követően az alperes azt észlelte, hogy a kérelem érdemi elbírálásához további adatok szükségesek, akkor nem volt elzárva attól, hogy a hiánypótláson kívül további eljárásjogi eszközöket vegyen igénybe a tényállás feltárásához. A tényállás tisztázása érdekében a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel (Ákr. 63. §), illetve az Ákr. 25. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti megkereséssel élhet a telekalakítási ügyben eljáró hatóság felé vagy - ha annak feltételei fennállnak - a telekalakítási ügy befejezéséig eljárását felfüggesztheti. A felfüggesztés körében utalt a bíróság a benyújtó tv. 5/H. §
(3)bekezdésére. Az új eljárásra vonatkozó iránymutatásként előírta, hogy alperesnek fel kell tárnia a releváns tényállást és a feltárt tényállás alapján esetlegesen az eljárás felfüggesztése után kell döntést hoznia kérelem tárgyában. A fellebbezési kérelem és ellenkérelem [10] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Megismételte a határozatában kifejtett indokait annak kiemelésével, hogy a csatolt megosztási vázrajzot ingatlan-nyilvántartási hatósági jóváhagyás hiányában nem tudta elfogadni, valamint ingatlannyilvántartási bejegyzés nélkül nem volt jogosult az erőműegységeket külön telephelyeknek minősíteni. Ugyanakkor a felperes tájékoztatása alapján a teljesítőképességet nem vonta össze. [11] Hangsúlyozta, hogy jelen esetben az anyagi jogszabályokból eredő elbírálási szemponthoz kapcsolódóan rendelt el hiánypótlást. A hiánypótlás teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel, a hatóság a tényállás tisztázásához szükséges adatokkal rendelkezik. A felperes ugyan nyilatkozott, de a nyilatkozatához nem azt a dokumentumot csatolta, mely a hiánypótlási felhívásban szerepelt, ezért nem tekinthette úgy az alperes, hogy a kérelem elbírálható. Ennek ellenkezőjét a bíróság sem állapította meg, hanem azt várta el az alperestől, hogy az Ákr. 63. §-ára hivatkozással nyilatkozattételre hívja fel felperest. Az ügyfél nyilatkozata azonban nem pótolhatja az ingatlan-nyilvántartási tényt igazoló hatósági dokumentumot. Ilyen dokumentum a közigazgatási eljárás során feltehetően létezett, de az nem felelhetett meg a kérelem elbírálásához jogszabályban előírt feltételeknek, ezért nem csatolta azt a felperes. [12] Az alperes érvelése szerint, mivel kérelemre indult eljárásról van szó, az ügyfélnek kell igazolnia, hogy kérelme megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek. Az alperes tényállás tisztázási kötelezettsége nem terjedhet ki arra, hogy" az után kutakodjon", hogy a felperes által csatolt vázrajz mikor kerül bejegyzésre. A bíróság azt várta volna el az alperestől, hogy megkereséssel éljen az eljáró hatóságok felé, illetve a benyújtó tv. 5/H. §
(3)bekezdése alapján az eljárását függessze fel annak érdekében, hogy a felperes olyan állami támogatásra legyen jogosult, aminek a kérelem benyújtásakor nem felelt meg. Figyelmen kívül hagyta továbbá a bíróság, hogy a benyújtó tv. 5/H. §
(3)bekezdése
- augusztus 1-től hatályos rendelkezés, ezért azt az alperes a közigazgatási eljárásában nem alkalmazhatta. [13] Álláspontja szerint a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése figyelmen kívül hagyásával járt el. A döntés meghozatalakor fennálló tény ugyanis az volt, hogy felperes nem az előírt dokumentum csatolásával tett eleget a hiánypótlási felhívásnak, emiatt nem volt elbírálható a kérelme. [14] A felperesnek az előírt határidőn túl előterjesztett fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult annak helyes indokainál fogva. [15] Az alperes a fellebbezési ellenkérelemre vonatkozóan benyújtott, 2019. április 29-én kelt észrevételében a korábbi álláspontját ismételte meg. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati megalapozott. kérelem az alábbiak szerint nem [17] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a fellebbezési eljárásban a Kp. 108. §
(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. [18] Az alperes fellebbezését arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon rótta a terhére, hogy az Ákr. 47. §
(1)bekezdése b) pontja alapján a tényállás kellő tisztázása nélkül került sor a kérelemre indult eljárás megszüntetésére. Ezzel összefüggésben az alperes valójában a közigazgatási eljárásban elrendelt hiánypótlásra benyújtott dokumentum bíróság általi téves mérlegelését támadta, annak felülmérlegelését várta a fellebbezési bíróságtól. [1] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan tárta fel a jogvita elbírálásához szükséges tényállást, és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes keresete megalapozott. Kifejtett indokaival a Kúria egyetért, a fellebbezésben foglaltakra utalással a következőket hangsúlyozza. [2] Az alperesnek a kérelem benyújtásakor hatályos benyújtó tv. 5/D. §
(1)bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban az Ákr. rendelkezéseit a benyújtó tv. 3/A. alcímében foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kellett alkalmaznia. Az Ákr. 44. §-a alapján hiánypótlás az eljárásban csak egy alkalommal bocsátható ki, mely rendelkezéstől a jogalkotó ágazati törvényben vagy jogszabályban a bonyolultabb ügyek miatt eltérést enged. A benyújtó tv. 5/D. §
(5)bekezdése a hiánypótlások számát érintően tartalmaz eltérő szabályt, mely az alperesi eljárásokban lehetővé teszi a hiánypótlási felhívás többszöri kibocsátását hiányos kérelem benyújtása esetén azzal a korlátozással, hogy a hiánypótlás teljesítésére rendelkezésre álló határidő többszöri hiánypótlás esetén sem haladhatja meg összesen a 30 napot. A hiánypótlás elrendelésének feltételeire vonatkozóan azonban - eltérő rendelkezés hiányában az általános szabályok az irányadóak. E körben helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az Ákr. 44. §-a kétfajta hiányosság felmerülésekor teszi lehetővé a hiánypótlási felhívást. Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg vagy ugyan megfelel, de a tényállás tisztázása során merült fel új adat. [1] A METÁR KR 5. §
(4)bekezdése előírja, hogy az új kérelmező kérelmének elbírálásakor az erőműegység összevont teljesítőképességét a
(2)és
(3)bekezdés szerint kell figyelembe venni. Az alperes a METÁR KR 5. §
(3)bekezdés b) pontjában foglalt anyagi jogi feltétel teljesülésének igazolása céljából rendelte el a hiánypótlást az Ákr. 44. §ára és a benyújtó tv. 5/D. §
(5)bekezdésére utalással, mert azt nem tartotta megállapíthatónak a támogatási kérelem adatai és a csatolt térképmásolat alapján. A kérelem
- pontjában foglalt nyilatkozat szerint "a kérelemmel érintett egység telephelyén vagy azzal szomszédos telephelyen "a VT- SOL Kft. vagy kapcsolódó vagy partnervállalkozása" nem valósított meg, és nem tervez erőműegységet METÁR támogatással. A kérelem 7.2 pontjában a felperes az erőműegység telephelyeként a Verpelét ... helyrajzi számú ingatlant jelölte meg. A 8.
- pont alatti kiegészítő nyilatkozatában pedig magyarázatot adott arra, hogy "a 4-5 albetét együttesen adja a kiserőmű megépítéséhez szükséges területnagyságot", ezért nem tekinthetők szomszédos területnek, ahogyan a 8.19.
- pontban megnevezett partnervállalkozása beruházásában létesítendő erőmű sem a szomszédos telephelyen fog működni a ... helyrajzi számú területek beékelődése következtében. A kérelemhez a jogszabály által megkívánt helyszínrajzot is mellékelte a felperes, ezért kérelmét alakilag hiánytalanul terjesztette elő. [2] A Kúria rámutat, hogy az alperes által elrendelt hiánypótlás valójában amiatt vált szükségessé, hogy a benyújtott dokumentum a Verpelét 1673/
- helyrajzi számú területet, azaz a telekalakítást megelőző állapotot tükrözte. Mivel a csatolt dokumentum nem támasztotta alá kérelem adatait, a kérelem tartalmilag minősült hiányosnak. A területek elhelyezkedése ugyanis az erőműegység névleges teljesítőképességének megállapítása, az összevonás alapfeltétele szempontjából releváns adat volt. Az alperes fellebbezési nyilatkozata szerint a felperes telekalakítási szándékát a felhívásra csatolt nem záradékolt megosztási vázrajz benyújtásával elfogadta, ezért az erőművek teljesítőképességét nem vonta össze, ezzel lényegében elismerte a METÁR KR
- §
(3)bekezdés
- b)pontjában foglalt anyagi jogi feltétel teljesülését. Az alperes ezen fellebbezési tényállítása azonban ellentmond az eljárást megszüntető végzés indokolásában foglaltakkal. [3] A fellebbezési bíróság hangsúlyozza, hogy az alperes döntése indokait a közigazgatási perben nem módosíthatja, ezért a fellebbezés azon hivatkozását, hogy kérelemben megjelölt helyrajzi számú ingatlant telephelyként minősíteni a telekmegosztás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéséig nem volt jogosult, a fellebbezési bíróság nem tudta figyelembe venni. Kiemelendő e körben, hogy a kérelmet nem emiatt találta elbírálhatatlannak az alperes, döntése nem ezen a hivatkozáson alapult. Ugyanakkor tény az is, hogy a felperes nem tagadta meg a nyilatkozattételt, hanem azt objektív okból nem tudta az előírt módon teljesíteni, mivel a megosztás utáni állapotot tükröző dokumentummal még nem rendelkezett. Az elsőfokú bíróság ezért tévedés nélkül állapította meg, hogy az Ákr. 47. §
- b)pontja alapján a két együttes feltétel fennállása hiányában ("a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el") az eljárás megszüntetésének nem volt helye. [4] A Kúria a tekintetben is osztja az elsőfokú bíróság álláspontját, hogy alperes jogszabálysértő módon járt el, amikor a tényállás teljes körű tisztázása végett nem vett igénybe további eljárásjogi eszközöket. A fellebbezés egyértelműen arról tanúskodik, hogy alperes ugyan észlelte, hogy az anyagi jogszabály által behatárolt tényálláshoz és a kérelem elbírálásához szükséges adatok teljes körűen nem állnak rendelkezésre, mivel felperes a hiánypótlási felhívásban megjelölt dokumentumot nem tudta benyújtani mégsem tett további lépéseket a kérelem hiányosságának felszámolására. Az Ákr. 63-64. §-a szerinti nyilatkozattételre történő felhívást, vagy az Ákr. 25. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti megkeresést a benyújtó tv. 3/A. alcímében eltérő speciális eljárási szabályok nem zárják ki. Az ingatlannyilvántartási bejegyzést igazoló hatósági dokumentum ugyan az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható, de a telekalakítási eljárás megindulása, illetve várható befejezése időpontjára vonatkozó információ a felperestől vagy a telekalakítási ügyben eljáró hatóságtól beszerezhető lett volna, illetve annak függvényében lett volna lehetőség a telekmegosztási engedély csatolására történő újabb hiánypótlási felhívás kibocsátása a benyújtó tv. 5/D. §
(5)bekezdése alapján. [5] Nem hagyta figyelmen kívül az elsőfokú bíróság a Kp. 85. §
(2)bekezdését, mert a kérelem benyújtása időpontjában fennálló tények alapján vonta le következtetéseit az alperesi eljárásban észlelt szabálysértésekre. A felfüggesztés körében az elsőfokú bíróság mindössze utalt a benyújtó tv. 2018. augusztus 1-jétől beiktatott 5/H. §
(3)bekezdésére, a megvalósult eljárási jogszabálysértést azonban nem az eljárás felfüggesztésének elmaradásában jelölte meg. Mindössze azt állapította meg, hogy az alperes a tényállás feltárása érdekében a felfüggesztés lehetőségével is élhet, ha annak feltételei fennállnak. A felhívott különös rendelkezés az eljárást megszüntető végzés meghozatalának időpontjában még nem volt hatályban, ezért azt az alperes értelemszerűen nem alkalmazhatta. Az Ákr. 48. §
(2)bekezdése alapján külön jogszabályi rendelkezés kell ahhoz, hogy a hatóság az eljárását felfüggessze, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik. A megismételt eljárásban az ágazati törvény új rendelkezése ezt a lehetőséget már biztosítja. [6] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az alperes által megjelölt jogszabályhelyekbe nem ütközik, ezért azt a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az döntés elvi tartalma [1] A hatóság a kérelemre indult eljárásban is köteles a tényállás feltárására az ágazati jogszabályba foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával. Az eljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező felhívásra nem nyilatkozik és a kérelem emiatt nem bírálható el. E feltételek együttes fennállását a hatóság köteles bizonyítani és indokolni. A döntése indokait az alperes a közigazgatási perben már nem módosíthatja. Záró rész [3] A Kúria a fellebbezést a Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [7] A felperesnél a fellebbezési eljárásban másodfokú perköltség nem merült fel, mert fellebbezési ellenkérelmét elkésetten terjesztette el és ahhoz költségjegyzéket sem csatolt. [4] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 46. §
(1)bekezdése szerinti mértékű fellebbezési illetéket - az alperest az Itv.
- § c) pontja alapján megillető személyes illetékmentessége folytán Kp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(6)bekezdése, valamint az állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 3/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján az állam viseli. [1] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró