← Magyarország

Gf.40211/2020/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.211/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla az Ügyész [akinek képviseletében a másodfokú eljárásban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség jár el felperesnek a Czövek és Deme Ügyvédi Iroda által képviselt Kartago Tours Utazásszervező és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság alperes ellen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított közérdekű perében a Fővárosi Törvényszék
  2. január 9-én kelt 19.G.42.286/2018/16-I. számú ítélete ellen a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a keresetet elutasító fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és megállapítja az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal, hogy az alperes által
  3. július
  4. napjától alkalmazott általános szerződési feltételek alábbi XIII.
  5. pontja érvénytelen azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása a már teljesített szerződéseket nem érinti: „Az Utazó kijelenti, hogy a biztosítási szabályzat és a szerződési feltételek ismeretében köti meg az utazási szerződést.” Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül gondoskodjon saját költségére az alábbi közlemény közzétételéről és azt 30 napig tegye elérhetővé a honlapja kezdőlapján az alábbi tartalommal: „K ö z l e m é n y : A Fővárosi Ítélőtábla a
  6. október
  7. napján kelt 14.Gf.40.211/2020/
  8. számú jogerős ítéletével a Kartago Tours Utazásszervező és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1076 Budapest, Thököly út 21.) alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy a Kartago Tours Utazásszervező és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által
  9. július
  10. napjától alkalmazott általános szerződési feltételek alábbi XIII.
  11. pontja érvénytelen: „Az Utazó kijelenti, hogy a biztosítási szabályzat és a szerződési feltételek ismeretében köti meg az utazási szerződést.”. Az általános szerződési feltétel azért érvénytelen, mert az alapján nem azonosíthatók egyértelműen a fogyasztók által megismert kikötések, illetve mert az abban foglalt nyilatkozat olyan jogviszonyra vonatkoztatható, amely nem kapcsolódik szükségszerűen az utazási szerződéshez, annak nem rész. Összeegyeztethetetlen ezért az utazási szerződés rendelkezéseivel és a nyilatkozat rendeltetésével is, mivel a fogyasztó ezen nyilatkozata - előre meghatározott módon, kötelező jelleggel - egy másik általános szerződési feltétel megismerésére vonatkozik a szerződéskötés valós körülményeitől függetlenül.” Az alperes által az államnak külön felhívásra fizetendő le nem rótt illeték összegét 36.000 (harminchatezer) forintra felemeli és az állam által viselt illeték összegének megállapítására vonatkozó rendelkezést mellőzi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás 1 2 3 I. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által a perindításkor alkalmazott általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) II.7., XI.5., XI.7., XI.
  12. és XIII.
  13. pontjainak egyes rendelkezései tisztességtelenek, így az alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. Kérte továbbá az alperes kötelezését, hogy saját költségére gondoskodjon az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közlemény nyilvánosságra hozataláról, valamint kérte az alperes perköltségben történő marasztalását. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
  14. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  15. §

(1)bekezdését, 6:102. §
(1)bekezdését és 6:105. §
(1)és
(2)bekezdését jelölte meg. Az ÁSZF XIII.
  1. pontjával összefüggésben előadta, hogy az alperesi honlap adatai alapján megállapítható módon az ÁSZF-nek nincs biztosítási szabályzat elnevezésű melléklete, ilyet az alperes ügyészi megkeresésre sem csatolt. Az ÁSZF „Biztosítás” című fejezete a biztosítási szerződésre vonatkozó részletszabályokat nem tartalmaz, ezen túlmenően a támadott rendelkezésből nem is állapítható meg, hogy a fogyasztó mely szerződési rendelkezések megismeréséről nyilatkozik. A támadott kikötés alapján tehát a fogyasztó másik jogviszony iratainak, illetve pontosan meg nem jelölt szerződési feltételeknek a megismeréséről nyilatkozik, amely kikötés a Ptk. 6:
  2. §
(1)bekezdése alapján tisztességtelen. II. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az ÁSZF perben támadott kikötései nem ütköznek jogszabályba és nem is tisztességtelenek. Az ÁSZF XIII.
  1. pontja tekintetében kiemelte, hogy az ÁSZF XIII.
  2. pontja pontosan meghatározza, az utazó milyen feltételek megismerése és elfogadása alapján köti meg az utazási irodával a szerződést. Előadta, hogy ezen dokumentumok az utazási iroda internetes oldalán problémamentesen fellelhetők és megjelölte az erre vonatkozó linket. Utalt arra, hogy az utasbiztosítási szerződés az utazási szerződés megkötésével automatikusan nem jön létre abban az esetben sem, ha az utazásszervezővel, a közvetítővel vagy online köti meg az utas az utazási szerződést. Csak akkor jön létre biztosítási szerződés, ha ennek megkötését kéri az utas. Erről részletes tájékoztatást kap és a részére kiállított számlán külön sorban szerepel is a biztosítási szerződés megkötésének díja. Ebből eredően a biztosítással kapcsolatos általános szerződési feltételek az utazási szerződésnek nem részei. A perben támadott kikötés rendelkezései csak abban az esetben terjednek ki az utazóra, ha külön biztosítási szerződést köt, a szerződési feltételek ismerete pedig az utazási szerződési feltételeket jelenti. 4 5 6 7 8 III. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította, hogy az alperes utazásszervező utazási szolgáltatások értékesítésére irányuló fogyasztói szerződésben alkalmazott, a fogyasztói szerződés részévé váló alábbi általános szerződési feltételek érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig,
  3. október 3-ig már teljesítettek: „Ennek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a KT mentesül a kártérítési kötelezettség alól.” (ÁSZF II.
  4. utolsó mondata); „A jegyzőkönyvet a kárigénnyel együtt az utazó az utazás befejezésétől számított 8 napon belül ajánlott levélben vagy e-mailben köteles az utazási irodának eljuttatni.” (ÁSZF XI.
  5. pontjának második mondata); „A kifogás jegyzőkönyvben történő rögzítésének elmulasztásából … eredő károk az utazót terhelik, és a KT mentesül a kártérítési kötelezettség alól.” (ÁSZF XI.
  6. pont); „… illetve a felek alávetik magukat a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (cím: 1035 Budapest, Miklós u. 2.) kizárólagos illetékességének.” (ÁSZF XI.
  7. pontjának második mondata). Elrendelte, hogy az alperes saját költségére gondoskodjon az ítélet rendelkező részének a fenti megállapításokat tartalmazó részével egyező szövegű közlemény közzétételéről és azt 30 napig tegye elérhetővé a saját honlapján. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 28.800 forint eljárási illetéket; megállapította továbbá, hogy a le nem rótt 7.200 forint eljárási illetéket az állam viseli. III.
  8. A fellebbezéssel érintett körben tényként állapította meg ítéletében, hogy az alperes utazásszervező utazási szolgáltatások értékesítésével foglalkozó vállalkozás, amely a fogyasztókkal utazási szolgáltatások értékesítésére irányuló szerződéskötései során általános szerződési feltételeket alkalmaz. Az ÁSZF biztosításról szóló XIII.
  9. pontja akként rendelkezett, hogy „Az Utazó kijelenti, hogy a biztosítási szabályzat és a szerződési feltételek ismeretében köti meg az utazási szerződést.” Megállapította, hogy az alperes honlapján az ÁSZF XIII.
  10. pontjában megjelölt biztosítási szabályzatok teljes szövege a linkre kattintva elérhető és megismerhető; az alperes lehetőséget nyújt az utazási szerződéssel együtt biztosítási szerződés megkötésére is. III.
  11. Ítélete jogi indokolásában rögzítette, hogy az alperes mint vállalkozó a vele szerződést kötő fogyasztókkal mint utazókkal utazási szolgáltatások értékesítésére irányuló szerződéseket köt a felperes által hivatkozott általános szerződési feltételek alkalmazásával és utalt a közérdekű perben irányadó jogszabályokra, továbbá a Ptk. 6:
  12. §
(1)bekezdésében, valamint a 472/
  1. (XII.28.) Korm. rendelet
  2. §
(2)és
(6)bekezdésében foglaltakra. Az ÁSZF XIII.
  1. pontja vonatkozásában a keresetet elutasította arra figyelemmel, hogy a támadott szerződési kikötés egy három oldalas ÁSZF szövegrészében található. Bár magában az általános szerződési feltételben került rögzítésre a megismerésre vonatkozó nyilatkozat, a fogyasztótól elvárható, hogy ilyen csekély terjedelmű szerződést elolvasson, azt megismerje. Nincs elzárva az általános szerződési feltételbe foglalt kijelentés megismerésétől, illetőleg nincs elzárva az általános szerződési feltételek megismerésétől sem. A felperes által hivatkozottakkal ellentétben az alperes honlapján a biztosítási feltételek könnyen elérhetők és megismerhetők, így amennyiben biztosítási szerződést is köt a fogyasztó az alperessel, úgy a biztosítási szerződés megismerhetőségére vonatkozó kijelentés nincs elrejtve, sem olyan helyen, amelynek megismerhetősége nehézséggel járna. Ezért a fogyasztóra nézve nem hátrányos a szerződési kikötés, a jogok és kötelezettségek egyensúlyát a fogyasztó hátrányára nem bontja meg. Kitért arra, hogy a felperes által felhívott eseti döntések tényállásai nem egyeznek a perbeli tényállással, az adott esetben ugyanis a blankettaszerződés rendkívül rövid, abból egyértelműen, kellő gondosság mellett az átlagos fogyasztó is megismerheti a szerződési feltételben rögzített kikötéseket. Annak ellenére, hogy az ÁSZF olyan szerződési feltételre is utal, amely nem része a perbeli blankettaszerződésnek, az a honlapról könnyedén, minden gond nélkül elérhető és megismerhető. 9 10 Rögzítette, hogy a Ptk. 6:
  2. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint rendelte el közlemény közzétételét az alperes honlapján 30 napra azzal, hogy a Ptk. 6:105. §
(2)bekezdés utolsó mondata értelmében a tisztességtelenségen alapuló érvénytelenség megállapítása azokat a szerződéseket már nem érinti, amelyeket a megtámadásig, azaz a keresetlevél benyújtásának időpontjáig teljesítettek. A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel a
(2)bekezdésben foglaltakra és arra, hogy jogi képviselettel kapcsolatos költséget a felperes nem igényelt - állapította meg az illetékfizetési kötelezettséget a pernyertesség-pervesztesség aránya szerint. IV. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést az ítélet részbeni megváltoztatása iránt azzal, hogy az ítélőtábla teljes egészében adjon helyt a keresetnek. Kérte, hogy a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Pp. 369. §
(1)bekezdése alapján bírálja felül az elsőfokú eljárás szabályszerűségét, valamint a Pp. 369. §
(3)bekezdés alapján az anyagi jogi felülbírálat körében egészítse ki a tényállást azokkal a felperes által előadott tényekkel, amelyeket az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott. A felülbírálati jogkör vonatkozásában megjelölte továbbá a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontjában foglaltakat. 11 Hangsúlyozta, hogy a biztosítási szerződés a perbeli utazási szerződéstől különböző jogviszony, a biztosítási szerződés és az utazási szerződés megkötése nem feltételezik egymást. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapítottakkal szemben a biztosítási szerződést nem az alperes köti a fogyasztóval, hanem a biztosító az alperessel. Változatlanul hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.316/2008/
  1. számú eseti döntésében foglaltakra abban a körben, hogy mivel a nyilatkozat magának az ÁSZF-nek a megismerésére vonatkozik, összeegyeztethetetlen a nyilatkozat rendeltetésével. A hivatkozott rendelkezések ugyanis akkor sem alkalmasak annak igazolására, hogy a fogyasztónak ténylegesen lehetősége volt az ott írt szabályzatok megismerésére, ha egyébként az alperes vele az ÁSZF minden oldalát aláíratja. A Ptk. 6:
  2. §
(1)bekezdésére utalva előadta, hogy jelen esetben a biztosítási szabályzat az utazási szerződéseket kötő alperes honlapján hozzáférhető. A vonatkozó szerződés viszont nem az alperes és a fogyasztó között jön létre, vagyis sem a jogviszony, sem a felek személye nem feleltethető meg a perbelinek, amely a fogyasztó és az alperes között létrejött utazási szerződés. 12 Az utazási szerződésben foglalt és egy másik jogviszony (biztosítási szerződés) megismerését igazoló fogyasztói nyilatkozat lényegében arról szól álláspontja szerint, hogy egy az alperestől elkülönülő jogi személy ÁSZF-ét az alperes a fogyasztó számára megismerhetővé teszi és erről a fogyasztó az alperesnek joghatályosan nyilatkozik úgy, hogy magához a megismertetett ÁSZF-hez tartozó biztosítási szerződés az utazási szerződésnek nem része. 13 14 15 16 17 Hivatkozott arra is, hogy a támadott rendelkezésből nem állapítható meg, hogy a fogyasztó mely szerződési rendelkezések megismeréséről nyilatkozik. Arra vonatkozóan ugyanis semmilyen adat, vagy további magyarázat, a fogyasztónak szóló támpont nem áll rendelkezésre. A pontosan meg nem jelölt ÁSZF rendelkezésekre vonatkozó nyilatkozatra a tisztességtelenség megállapítása ugyancsak indokolt. A támadott nyilatkozat alapján a fogyasztó által megismert feltételek nem azonosíthatók. Ezen bizonytalanságra ugyanakkor az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában semmilyen formában nem tért ki. V. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a helyes jogértelmezés szerint minden esetben lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztó az általános szerződési feltételeket a szerződéskötést megelőzően megismerje. Ezen kötelezettségének eleget tett, mert a honlapon megismerhető az ÁSZF. Egyetértett egyebekben az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi állásponttal és kiemelte, hogy az ÁSZF rendelkezéseiből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az utazási szerződésre vonatkozó szerződési feltételek megismeréséről nyilatkozik a fogyasztó, akitől elvárható, hogy ilyen csekély terjedelmű szerződést a teljes általános szerződési feltételekkel együtt elolvasson. VI. Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének az ÁSZF II.7., XI.5., XI.7. és XI.13. pontját érintő egyes rendelkezések tisztességtelenségét megállapító és a meghatározott közlemény közzétételére kötelező rendelkezése, így azt az ítélőtábla a Pp. 358. §
(5)bekezdése alapján nem érintette. VII. A fellebbezés alapos. VIII. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla a rendelkezésre álló iratok alapján kiegészíti a következőkkel: 18 A perbeli általános szerződési feltételek időbeli hatályának kezdete
  1. július
  2. napja; azokat az alperes a perindítás időpontjában is alkalmazta. 19 Az ÁSZF XIII.
  3. pontja szerint az utazási iroda köteles az utazót megfelelően tájékoztatni az utazási (baleset-, betegség-, poggyászbiztosítás) és az utazásképtelenségre vonatkozó biztosítás megkötésének lehetőségeiről és a biztosítási szerződés lényeges tartalmi elemeiről, különösen az utazási és az útlemondási biztosítás által fedett kockázatokról és a biztosítási díjakról. 20 A XIII.
  4. pont alapján az utazásképtelenségre vonatkozó (ún. storno) biztosítás kizárólag az utazási szerződés megkötésével egyidejűleg köthető, később nem, és annak díja az utazás megkezdése előtti
  5. napig téríthető vissza. A biztosító kockázatviselése utazásképtelenségre vonatkozó biztosítás vonatkozásában az utazási szerződés megkötésével egyidejűleg, utazási biztosítás vonatkozásában az utazás szerződésben meghatározott kezdetével egyidejűleg - de mindkét esetben legkorábban a biztosítási díjnak a KT (vagyis az alperes) vagy megbízottja felé történő megfizetését követően kezdődik meg. Az utazásképtelenségre vonatkozó biztosítás díja a részvételi díj 1,3 %-a (menetrendszerinti/fapados járatokat tartalmazó utazási csomagok esetén 2%). Ez alapján a biztosító vállalja, hogy amennyiben az utazó - a biztosító által meghatározott események miatt - nem tudja utazását megkezdeni, a biztosítási feltételekben meghatározott dokumentumok benyújtását követően, a jogalap fennállása esetén a bánatpénz összegét 10% - de minimum 5.000 Ft/fő - önrészesedés levonásával visszatéríti. 21 A XIII.
  6. pont rögzítette, hogy a KT weboldalán és az értékesítő utazási irodákban közzéteszi utazási és utazásképtelenségre vonatkozó biztosítás feltételeit. Ezzel biztosítja, hogy az utazó előzetesen, a biztosítás megkötése előtt megismerje, annak tartalmáról és feltételeiről részletes, egyértelmű és közérthető tájékoztatást kapjon. A biztosítási szerződés részét képezik utazási biztosítás vonatkozásában az EUB2014-92KTU jelű biztosítási feltételek, utazásképtelenségre vonatkozó biztosítás esetében pedig az EUB2014-93KTS jelű biztosítási feltételek. 22 Az EUB2014-92KTU és az EUB2014-93KTS jelű biztosítási feltételek preambuluma egyezően tartalmazta, hogy azok az Európai Utazási Biztosító Zrt.-vel a jelen általános és különös feltételekre hivatkozással kötött biztosítási szerződésekre hatályosak. Az 1.
  7. pont szerint biztosítási szerződés: a biztosító és a szerződő között létrejött csoportos biztosítási szerződés, melynek részét képezik a jelen biztosítási feltételek és a biztosító ügyféltájékoztatója. A
  8. pontban foglaltak alapján a biztosító az Európai Utazási Biztosító Zrt., a szerződő a KARTAGO TOURS Zrt, amely a biztosítottak javára a biztosítási szerződést megköti és a díjat megfizeti, míg a biztosított az a természetes személy, akinek az életével, egészségi állapotával, a külföldi utazása során végzett tevékenységeivel, útipoggyászával és gépjárművével kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön (EUB201492KTU), illetve az a személy, aki a biztosított utazási díjból eredő vagyoni veszteség elkerülésében érdekelt, azaz aki az utazási szolgáltatás díját megfizette (EUB2014-93KTS). A
  9. pont szabályozta a biztosítottak biztosítási szerződéshez történő csatlakozásának módját azzal, hogy a szerződésbe nem léphetnek be szerződőként. 23 24 IX. Az így kiegészített tényállásra tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott jogi álláspontjával és érdemi döntésével nem értett egyet. Előrebocsátja, hogy az ítélet tényállásának nem csak a kereseti kérelemben rögzített rendelkezéseket kell tartalmaznia, hanem a Ptk. 6:
  10. §
(2)bekezdése alapján a kapcsolódó, az érvénytelenség vizsgálata során feltárt, a szerződéskötéskor fennálló körülményeket, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát is. Erre figyelemmel megalapozottan kérte a felperes a fellebbezésében a tényállás kiegészítését. IX.
  1. Az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában elmulasztotta rögzíteni, hogy az alperes mely időponttól kezdődően alkalmazta a perbeli általános szerződési feltételeket annak ellenére, hogy kereseti kérelmében a felperes határozott kereseti kérelmet terjesztett elő, a perindításkor hatályos általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítását kérte. A keresetlevél mellékletét képező, ügyészségi megkeresésre tekintettel írt alperesi válaszlevél ugyanakkor tartalmazta az időbeli hatály pontos kezdő időpontját is, amely
  2. július
  3. napja volt. A keresettel érvényesített jog pontos meghatározása mellett szintén elengedhetetlen, hogy a közérdekű perben hozott ítélet rendelkező része beazonosításra alkalmas módon utaljon az elbírált szerződési kikötésekre. Ennek hiányában azonosíthatatlan a fogyasztók számára, hogy a bíróság az alperes mely időpontban hatályos szerződéses rendelkezései érvénytelenségét állapította meg, vagyis megállapíthatatlan az ítélethez fűződő anyagi jogerő. Utal az ítélőtábla ezzel összefüggésben a Fővárosi Ítélőtábla 27.Gf.40.398/2015/
  4. számú ítéletében foglaltakra, amely a jelen per alperese által alkalmazott ÁSZF XIII.
  5. pontjának érvénytelenségét már megállapította az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. Ez azonban nem jelentett ítélt dolgot, mert a jogerős ítélet - a meghozatal időpontjából megállapítható módon - nem a jelen per tárgyát képező,
  6. július
  7. napjától hatályos ÁSZF érvénytelenségéről foglalt állást. 25 26 27 28 29 IX.
  8. Tévedett egyebekben az elsőfokú bíróság az utazási és biztosítási szerződések egymáshoz való viszonyát, perbeli konstrukcióját illetően. A perben támadott, fellebbezéssel érintett kikötés vonatkozásában a biztosítási szerződést a fogyasztók nem az alperessel kötik, az ugyanis az alperes és a biztosító társaság között jön létre azzal, hogy a biztosított utas csatlakozhat a szerződéshez, de nem léphet be szerződőként. Az adott esetben ezért a fogyasztók az általuk kötött utazási szerződések részét képező ÁSZF XIII.
  9. pontja alapján elsődlegesen a más személyek között, vagyis a biztosító társaság és az alperes között létrejövő szerződés feltételei kapcsán tesznek nyilatkozatot. Helyesen utalt a felperes a fellebbezésében arra, hogy a biztosítási szerződés az utazási szerződéstől elkülönülő jogviszony, a biztosítási szerződés és az utazási szerződés megkötése pedig nem feltételezik egymást. Ebből kellett tehát kiindulni a perbeli szerződési kikötés tisztességtelenségének vizsgálatakor. IX.
  10. Az ÁSZF XIII. pontja az utazási és az utazásképtelenségre vonatkozó biztosítási szerződésekre nézve tartalmaz rendelkezéseket oly módon, hogy több esetben utal egyúttal az utazási szerződésre is. A nehezen követhető szabályozás
  11. alpontja a biztosítási feltételekkel összefüggésben két különböző jelzéssel ellátott biztosítási feltételrendszert nevesít („biztosítási feltételek”), amelyek a biztosítási szerződések részét képezik. Ezt követően a
  12. alpontban jelenti ki az utazó az addig ismertetett biztosítási feltételekhez képest, hogy a biztosítási „szabályzat” és a „szerződési feltételek” ismeretében köti meg az utazási szerződést. Maradéktalanul egyetértett ezért az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakkal a vonatkozásban, hogy nem állapítható meg a perbeli esetben egyértelműen, hogy a fogyasztók pontosan mely rendelkezések, feltételek, szabályzatok ismeretében kötnek szerződést. A szabályozás olyan mértékben pontatlan, hogy az alapján nem azonosíthatók a hivatkozott fogyasztók által megismert kikötések sem, ezért a XIII.
  13. pont egyértelműségének hiányában a Ptk. 6:
  14. §
(2)bekezdése alapján megállapítható a feltétel tisztességtelensége. Helyesen hivatkozott a felperes a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.316/2008/
  1. számú eseti döntésében foglaltakra is (BH2010.46.). A XIII.
  2. pont szerinti nyilatkozat a biztosítási jogviszonyra vonatkozik, amely - miután nem kapcsolódik szükségszerűen az utazási szerződéshez, annak nem része - összeegyeztethetetlen az utazási szerződés rendelkezéseivel, a jogviszonyok elválaszthatóságának és önállóságának elvével, különös tekintettel arra, hogy a szerződést megkötő személyek is eltérnek, a két jogviszony más-más személyek között jön létre, a hivatkozott biztosítási szerződést ugyanis nem a fogyasztó köti a biztosítóval. Összeegyeztethetetlen egyebekben a nyilatkozat Ptk. 6:
  3. §-ában foglalt rendeltetésével is, hiszen a fogyasztó ÁSZF-ben foglalt nyilatkozata - előre meghatározott módon, kötelező jelleggel - egy másik ÁSZF megismerésére vonatkozik a szerződéskötés valós körülményeitől függetlenül. X. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp.
  4. §
(2)bekezdése értelmében megváltoztatta és megállapította a Ptk. 6:102. §
(1)bekezdése alapján az ÁSZF XIII.
  1. pontjának érvénytelenségét a rendelkező részben foglaltak szerint. Az elsőfokú ítélet megváltoztatására figyelemmel rendelkezett a közlemény közzétételéről a 3/
  2. PK véleményben foglaltaknak megfelelően azzal, hogy a perben elbírált kikötés beazonosíthatósága érdekében feltüntette annak időbeli hatályát. A fellebbezés eredményre vezetett, a felperes azonban a perköltségét a Pp.
  3. §
(5)bekezdése szerint nem számította fel, így arról az ítélőtáblának határoznia nem kellett. A fellebbezés eredményeként a felperes az elsőfokú eljárást tekintve is teljes egészében pernyertes lett, ezért az ítélőtábla az eljárás során le nem rótt kereseti és fellebbezési illetékről a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. ,
  1. október
  2. dr. Sándor Ottó s. k. a tanács elnöke dr. Vasady Loránt Zsolt s. k. előadó bíró . Balsai Csaba Zoltán s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.