...-i Törvényszék ...P..szám A ...-i Törvényszék dr. Toldi Ibolya Anikó (....) ügyvéd által képviselt felperes neve (...) felperesnek - dr. Kanyó Roland Richárd (....) ügyvéd által képviselt alperes neve (...) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen (kétszázötvennégyezer) Ft perköltséget. meg az alperesnek 15 napon belül 254.000.- A le nem rótt 60.000.-(hatvanezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a ...-i Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a ...-i Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartásása irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás [1] alperes neve
- szeptember
- napján feljelentést tett a ...-i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán ... ellen. A feljelentés szerint
- szeptember 5-én megjelent nála a ..., ... úton található telephelyen ... és még két férfi, akivel megegyezett a vasanyag vételárával kapcsolatban. A kerítésoszlopon lévő betonanyag eltávolításához kértek tőle vésőgépet. A szerszámgépet, miután a véséssel végeztek úgy kapta vissza, hogy a koffert visszatették a telephelyen lévő száraz tároló alá. A koffer zárva volt, azóta nem nézte meg, hogy a gép benne van-e. Ma reggel azt tapasztalta, hogy a kofferben nincs benne a vésőgép. Véleménye szerint csak akkor tűnhetett el, amikor ... és csapata a telephelyen dolgoztak vele. [2] alperes neve a
- október
- napján tartott folytatólagos kihallgatása alkalmával felperes neve nyilvántartásból kinyomtatott fényképe alapján felismerte, hogy ez a férfi vezette az autót, amikor itt jártak a vasért és eltűnt a szerszámgép. [3]
- november 28-án a ...-i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztálya felperes neve ...-i lakossal szemben házkutatást rendelt el. A határozat indokolása szerint alperes neve feljelentést tett egy általa csak ...-ként ismert személy ellen, aki a ..., ... úton található telephelyén való munkavégzést követően egy, a feljelentő tulajdonát képező vésőgépet eltulajdonított. Az eljárás során beszerzett információk alapján szükségessé vált felperes neve családi házában házkutatás foganatosítása az eltulajdonított szerszámgép felkutatásának és lefoglalásának érdekében. A foganatosított házkutatás eredményre nem vezetett. [4]
- december
- napján a ...-i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztálya ...-t gyanúsítottként hallgatta ki az ügyben. A gyanúsítás szerint felperes neve, a testvére ... és harmadik társuk ...
- szeptember 5-én megjelentek a ..., ... úton található, alperes neve tulajdonát képező telephelyen. A kerítésoszlop bontásához vésőgépet kértek a tulajdonostól. A munka végeztével a koffert üresen visszatették a helyére, azonban a vésőgépet magukkal vitték. [5]
- július 2-án ... és alperes neve szembesítése során alperes neve úgy nyilatkozott, hogy ő ...-nak adta át a gépet.
- július
- napján felperes neve és alperes neve szembesítésének foganatosítása során alperes neve a szemébe mondta ...-nak, hogy ő a testvérének adta át a bontáshoz a vésőgépet. Ugyanezen a napon ... és alperes neve között történő szembesítés során alperes neve a szemébe mondta ...-nak, hogy fenntarja azt, hogy neki adta át a vésőgépet. [6] A ...-i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztálya a ....bü. számú határozatával a kisebb értékre elkövetett lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt és felperes neve személlyel szemben folytatott nyomozást a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - megszüntette. A határozat indokolása szerint alperes neve feljelentést tett egy általa csak ...-ként ismert személy ellen, aki
- szeptember
- és szeptember
- közötti időben a ..., ... úton található telephelyén való munkavégzést követően egy, a feljelentő tulajdonát képező vésőgépet eltulajdonított. A feljelentés alapján büntető eljárás indult. Az eljárás során beszerzett adatok alapján megállapítást nyert, hogy felperes neve és ... gyanúsítottak nem tulajdonították el a feljelentés tárgyát képező vésőgépet, a gép alperes neve sértett vallomásától eltérően átadásra sem került az ő számukra a telephelyen történő bontási munkálatok alkalmával. A Be.
- §
(4)bekezdése alapján tájékoztatta a gyanúsítottakat, hogy kártalanítási igényt terjeszthetnek elő. Igényüket választásuk szerint egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítás iránti vagyonjogi perben érvényesíthetik. [7] A határozattal szemben alperes neve panaszt terjesztett elő. A ...-i Járási Ügyészség a B... számú határozatával a panaszt, mint alaptalant elutasította. [8] A ... Megyei Rendőr-főkapitányság ... feljelentése alapján nyomozást rendelt el büntetőeljárást eredményező hamis vádolással elkövetett hamis vád bűntett elkövetésének gyanúja miatt alperes neve ellen. [9] A ...-i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztálya a ....bü. számú határozatával a hamis vád bűntettének megalapozott gyanúja miatt alperes neveral szemben folytatott eljárást - mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése - megszüntette. A határozat indokolása szerint a nyomozás során beszerzett adatok alapján olyan személyi vagy tárgyi bizonyítékot nem sikerült beszerezni, amely minden kétséget kizáróan alátámasztaná azt, hogy alperes neve hamisan vádolta volna meg ...-t bűncselekmény elkövetésével. Az alapeljárásban lefoglalt hangfelvételeken egyértelműen nem hangzott el, hogy alperes neve egy tartozás miatti nyomásgyakorlás céljából jelentette volna fel ...-t. A nyomozás során minden kétséget kizáróan nem lehetett bizonyítani, hogy alperes neve nem adta át ...-nak a vésőgépet. Azt sem az alapeljárásban, sem a hamis vád miatt folytatott eljárásban nem lehetett bizonyítani, hogy a vésőgépet nem tulajdonították el. ... feljelentő a határozattal szemben panaszt nem terjesztett elő. [10] A felperes pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a személyhez fűződő jogait, becsületét és jó hírnevét megsértette azzal, hogy feljelentést tett lopás miatt ellene, és olyan bűncselekmény elkövetésével vádolta, amelyről tudta, hogy azt nem követte el, a hamis vád alapján őt eljárás alá vonták, rabosították, a lakhelyét átvizsgálták, és erről tudomást szerzett a szűkebb környezet is. Ezáltal bizalomromlás következett be, ami az ő személyiségi jogait sértette. Álláspontja szerint az, hogy az alperes a felperest a lopási cselekménynél személy szerint nem jelölte meg, nem ad lehetőséget a személyiségi jogok megsértése alóli mentesülésre, hiszen az alperes az elkövető személyét olyan módon jelölte meg, hogy a leírással a személy kiléte egyértelműen azonosítható volt. A felek közötti telefonbeszélgetésből egyértelműen megállapítható, hogy a feljelentés célja az volt, hogy egy nem vele szemben fennálló alperesi követelés megtérüljön. Álláspontja szerint valótlan az alperes azon nyilatkozata, hogy az alperesnek nincs kompetenciája arra, hogy a nyomozó hatóság milyen intézkedést tesz. A nyomozati eljárást az alperes igazoltan valótlan és rosszindulatú bejelentése indította el. Így a nyomozati eljárás során a büntetőeljárási törvény alapján kötelezően elvégzendő cselekményeket a nyomozóhatóság jogszabályi előírások alapján köteles volt elvégezni. A személyiségi jogai sérelmét az alperes által tett feljelentés és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárás során szenvedte el, mely tehát az alperes magatartásával összefüggő ok-okozati kapcsolatban van, erre tekintettel kérte az alperes kötelezését 1 millió Ft sérelemdíj megfizetésére. Keresetét a Ptk. 6:519. §, 2:52. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésére, valamint a 2:42. §
(1),
(2)és a 2:45. §
(1),
(2)bekezdésére alapította. Előadta, hogy az alperes a ...-i Rendőrkapitányságon őt feljelentette, miszerint
- szeptember
- és szeptember
- közötti időszakban a ..., ... úton található telephelyén munkavégzés közben a tulajdonát képező vésőgépet eltulajdonította. A feljelentés kapcsán őt és testvérét gyanúsítottként hallgatták ki, és lakóhelyükön házkutatás megtartására került sor. Vétlenségét poligráfos vizsgálattal ellenőrizték, mely vizsgálatnak az alperes nem vetette alá magát. A feljelentés szolgáltatott alapot a rendőrség számára, hogy vele szemben különböző, a személyiségi jogait sértő eljárási cselekményt folytasson. A hatóság által lefolytatott vizsgálat lelkileg is megviselte őt és családját. A házkutatás híre gyorsan elterjedt, a nyomozás a lakókörnyezetében széles körben vált ismerté, ezzel jelentős hátrányt okozva neki és családjának. Az alperes lopással gyanúsította őt alaptalanul, és ennek következtében szenvedte el azokat az intézkedéseket, amelyek a róla alkotott képet olyan módon változtatták meg, hogy egy becstelen tolvaj ember képével azonosították. Álláspontja szerint a feljelentésre teljesen más okból került sor, amit a becsatolt és a rendőrség által írásba foglalt hangfelvétel is igazol. [11] Az alperes a keresetet mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta, annak elutasítását kérte. Előadta, hogy ő a felperesnek sem a jó hírnevét, sem a becsületét soha nem sértette meg. Hivatkozott a feljelentésről készült jegyzőkönyv
- bekezdésére, mely szerint feljelentést kíván tenni egy általa csak ...-ként ismert férfi ellen. Azért ...-val szemben tett feljelentést, mert a vésőgépet neki adta át. A felperessel szemben ő soha nem tett feljelentést, ezt támasztják alá a büntetőeljárás iratai is. Az általa tett feljelentés, valamint a felperes által sérelemezett nyomozóhatósági intézkedések között ok-okozati összefüggés nincs, hisz neki semmiféle kompetenciája nincs abban, hogy a nyomozóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján kivel szemben közöl megalapozott gyanút, kit hallgat ki gyanúsítottként, kivel szemben, kit érintően foganatosít házkutatást, lefoglalást, beszerzi-e a hívásforgalmi adatokat vagy sem. Ezen nyomozati cselekmények egy büntetőeljárásnak a velejárói, ahogy az is, hogy egy gyanúsított a gyanúsítotti kihallgatást követően a nyomozóhatóság döntése, valamint a hatályos jogszabályok alapján át kell, hogy essen úgynevezett rabosítási eljáráson. Ő soha nem kérte a nyomozóhatóságtól, hogy bárhol is foganatosítson házkutatást, nem tett indítványt hívásforgalmi adatok beszerzéséhez, és ahhoz sincs köze, hogy a felperest rabosították. Amennyiben ezt sérelmezte a felperes, panaszt tehetett volna azzal szemben, de a nyomozóhatóság felé, nem pedig polgári perben hivatkozni erre. Az tény, hogy a nyomozóhatóság a felperessel és testvérével folyamatban volt büntetőeljárást megszüntette. Ezt követően a jelenleg jogerős szabadságvesztését töltő .... - hangsúlyozottan nem a felperes - tett vele szemben feljelentést amiatt, hogy őt a jelen peres eljárás alapjául szolgáló büntetőeljárásban hamisan vádolta meg bűncselekmény elkövetésével. A lefolytatott bizonyítás eljárás eredményeként a nyomozóhatóság viszont vele szemben az eljárást megszüntette, mivel nem állapítható meg, hogy elkövette volna a vele közölt gyanúsítás történeti tényállása szerinti bűncselekményt. Semmiféle kölcsöntartozásos ügylet nem volt, sem a felperes és alperes, sem a felperes testvére és az alperes között. [12] A törvényszék a rendelkezésre álló iratok, felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. [13] A törvényszéknek a kereset alapján azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes követett-e el jogellenes magatartást, és a jogellenes magatartásával okozati összefüggésben a felperesnek okozott-e személyiségi jogsérelmet. [14] A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- § alapján személyiségvédelmi igényt olyan jogsértő magatartás, cselekmény alapoz meg, amely egyben az adott személy személyhez fűződő jogát is sérti. A Ptk. 2: 45.§ alapján a jó hírnév megsértésének megállapítása feltételezi valamilyen, a konkrét személyt érintő közlés, tényállítás kifejezését, annak objektív valótlanságát, valamint ezeknek az adott személy objektív társadalmi értékelését hátrányosan befolyásoló hatását. A véleménynyilvánítás pedig akkor sérthet személyhez fűződő jogot, ha az kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó megalázó. [15] A bírói gyakorlat egységes abban, hogy büntető feljelentés megtétele önmagában nem valósítja meg a személyiségi jog sérelmét, és még akkor sem szolgál kártérítési felelősség alapjául, ha a feljelentő egy konkrét személyt gyanúsított bűncselekmény elkövetésével, a büntetőeljárás pedig nem vezetett a megnevezett személy bűnösségének megállapításához. A megindult eljárás keretében dönthető el ugyanis a feljelentésben foglaltak alapossága vagy alaptalansága. A beszerzett nyomozati iratok alapján azonban az alperes a felperes ellen nem is tett feljelentést, gyanúját ...-val szemben fogalmazta meg. Az eljárás során elvégzett szembesítések során az alperes végig azt állította, hogy ő ...-nak adta át a gépet, olyan alperesi állítást a beszerzett iratok nem tartalmaznak, hogy felperes neve vitte el a vésőgépet. [16] A hamis vád elkövetése a nyomozóhatóság eljárást megszüntető határozata alapján - amelyben a hatóság a felperes által hivatkozott hangfelvételeket is értékelte - még a feljelentésben megnevezett ...-val szemben sem állapítható meg. [17] A felperes személyiségi jogi sérelmét a pontosított kereset szerint a nyomozati cselekmények, így az eljárás alá vonás, rabosítás, lakhely átvizsgálás okozta, amely a környezete tudomására jutott. Ezen cselekményeket azonban nem az alperes, hanem a nyomozó hatóság végezte, így a felperes legfeljebb a büntetőeljárási törvény szabályai szerint igényelhet kártalanítást a büntetőeljárás, illetve a vele szemben alkalmazott intézkedések miatt. Maga az eljárást megszüntető határozat is erre vonatkozó tájékoztatást tartalmaz, miszerint kártalanítási igényét egyszerűsített kártalanítási, illetve kártalanítási vagyonjogi perben érvényesítheti, melyeket a büntetőeljárási törvény szabályoz. [18] Ezekre tekintettel a felperes keresetében megjelölt okokból az alperes vonatkozásában személyiségi jogsértés nem állapítható meg. Személyiségi jogsértés hiányában pedig sérelemdíj megállapításának sincs helye. Igy a törvényszék a felperes keresetét jogalap hiányában elutasította. [19] A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli. [20] A törvényszék a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes perindítással felmerült perköltsége megtérítésére, melyet a becsatolt költségjegyzék nyomtatvány alapján 200.000.- Ft + ÁFA összegben állapított meg. A
- május
- napján előterjesztett tevékenység kimutatás nem a jogszabály által előírt nyomtatványon lett előterjesztve, erre tekintettel azt a bíróság a Pp. 81.
(5)bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta. [21] Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontján alapul. ...,
- július
- Dr. Barsi Ildikó bíró