Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.612/2020/
- A felperes: felperes neve, felperes címe A felperes képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda, címe; ügyintéző: dr. Fodor Tímeaügyvéd Az alperesek: I.rendű alperes neve, I.rendű alperes címe, I. rendű, II.rendű alperes neve, II.rendű alperes címe, II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, címe; ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd, az I. és II. rendű alperes képviseletében A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 62.P.21.101/2020/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.000 (hatezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket fizessen meg. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy - az alábbi helyreigazító közleményt (a sérelmezett médiatartalomhoz hasonló módon és terjedelemben, közvetett és/vagy közvetlen kommentár nélkül) 5 napon belül tegye közzé a ... honlapon olyan módon, hogy a helyreigazító közlemény az eredeti https:/... linken a cím alatt, a lead felett legyen elérhető legalább 30 napig, illetve addig, amíg az eredeti, kifogásolt cikk hozzáférhető, továbbá 5 napon belül a ... kezdőoldalának legelején ugyanolyan módon, ugyanakkora betűméretben és ugyanolyan betűtípusban, ahogyan a sérelmezett cikk címe a kezdőoldalon megjelenítésre került, jelentesse meg 24 óra időtartamban a „Helyreigazítás: ... valótlanságokat híreszteltünk" címet, amelyre kattintással az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény elérhető: „Helyreigazító közlemény: ... napján a ... online felületünkön közzétett »...« című online cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a kerület illetékesei megpróbálták lebeszélni a segítséget kérőket a segítség igénybevételéről." Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a perrel kapcsolatban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy külön felhívásra, a felhívásban megjelölt módon és időben fizessen meg a Magyar Államnak 18.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. Megállapította, hogy a 18.000 forint feljegyzett eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. [2] Ítéletének indokolásában hivatkozott az Alaptörvény IX. cikk
(2)és
(6)bekezdésére, az Smtv.
- és
- §-ára, valamint a
- §
(1)bekezdésére, a Pp. 495. §
(1)és
(2)bekezdésére, továbbá a Kúria PK 12., 13.,
- és
- számú állásfoglalásaira. [3] Rögzítette, hogy a felperes a Facebook-oldalán ... napján „..." cím alatt közzétett egy hírt, amelyben arról tájékoztatta a lakosokat, hogy a ...-ei hétvégén ... nem tud ellátást biztosítani a lakók számára. Ezen Facebook poszt alapján a cikk azon sérelmezett része, miszerint az ... a múlt hétvégén nem foglalkozott a bajban lévők ellátásával, megalapozott és okszerű újságírói véleményként értékelendő, így a közlés vonatkozásában sajtó-helyreigazításnak nincs helye. [4] Az írás második kifogásolt közlése, miszerint „A ... értesülése szerint ezt sokan meg is tették, ám akik tudtak ügyintézővel beszélni, azokat az illetékesek megpróbálták lebeszélni a segítség igénybevételéről." vonatkozásában elsődlegesen a kereshetőségi jog fennállását vizsgálta. A közlés a felperes ügyintézőire vonatkozik, a felperes így egyértelműen felismerhető, a kereshetőségi joga fennáll. A közöltek valóságát az alpereseknek kellett bizonyítania, azonban bizonyítási indítványuk nem volt, ezért e körben helyreigazításra kötelezte az I. rendű alperest. [5] A helyreigazítás módja körében hangsúlyozta, hogy amennyiben a peresített tartalom, mint ajánlat egy internetes sajtótermék nyitóoldalán is megjelenik figyelemfelhívó szándékkal, majd innen rákattintva elérhetővé válik valamelyik rovatban a teljes írás, a sérelmet szenvedett fél igényt tarthat a helyreigazítás főoldalon való megjelenésére is. A közzététel ezen formája nem jelent többszöri helyreigazításra kötelezést. [6] A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [7] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatását kérték akként, hogy a kezdőoldal legelején az eredeti cikkhez hasonlóan négy óra időtartamban kelljen a „Helyreigazítás: ... valótlanságokat híreszteltük" címet szerepeltetni. A felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés c)-d) pontjaira alapították. [8] Előadták, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megsértette az Smtv. 12. §
(2)bekezdését, mely szerint a helyreigazító közleményt a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon kell közölni. Az írás vitatott részei sohasem szerepeltek a kezdőoldal legelején 24 órán keresztül, így az elsőfokú bíróság által megállapított közzétételi mód, mely szerint a kezdőoldal legelején 24 óra időtartamban kell az alpereseknek megjelentetni ezen címet, eltúlzott. [9] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [10] Előadta, hogy a 24 órás időtartamra való kötelezés megfelel a bíróságok által kialakított gyakorlatnak, másrészt szükséges is ahhoz, hogy az átlagolvasóhoz a helyreigazítás híre eljusson. Az internetes sajtótermékben először a főoldalon jelennek meg a cikkek, majd újabb cikkek megjelenésével az oldalon egyre lejjebb csúsznak, míg végül eltűnnek. A 24 óra átlagosnak tekinthető a cikkek vonatkozásában. A főoldal legelején való közzétételi mód pedig azt a célt szolgálja, hogy a cím az olvasó számára azonnal láthatóvá váljon és az I. rendű alperes ne tudja esetlegesen a sajtó-helyreigaíztás rendeltetését azáltal meghiúsítani, hogy a cím csak hosszas görgetés után jelenik meg. [11] Az alperesek fellebbezése nem megalapozott. [12] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperesek sem hivatkoztak. Az alperesek fellebbezési kérelme kizárólag a kezdőoldalon való közzététel időtartamát, valamint annak helyét kifogásolta, így a Pp. 370. §-a alapján a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét is erre vonatkozóan gyakorolta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint helybenhagyta. [13] A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket az elsőfokú bíróság részletesen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. [14] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 386. §
(4)bekezdése szerint annak indokai alapján hagyta helyben, a fellebbezésre tekintettel az alábbiakra mutat rá. [15] Az elsőfokú bíróság ítélete a helyreigazítás módja vonatkozásában megfelel az Smtv 12. §
(2)bekezdése alapján kialakult bírósági gyakorlatnak. [16] Az elsőfokú bíróság határozata alapján a főoldalon egy rövid, a helyreigazítás tényére utaló, figyelmet felhívó közlemény kerül megjelenítésre, míg a tényleges helyreigazító közlemény az eredeti cikknél kerül közzétételre. Az írás címe a főoldalon megjelent, ami indokolttá teszi, hogy a teljes írás elolvasását célzó összefoglalóval érintett cikk vonatkozásában elrendelt helyreigazítás tényére az olvasó figyelmét felhívja. Az olvasók ezen közleményből értesülnek a helyreigazítás tényéről és szereznek tudomást arról, hogy az eredeti cikkhez kapcsolódóan helyreigazítás került közzétételre, amelynek teljes terjedelmét az érintett cikknél megismerhetik. Az ilyen jellegű közlemény biztosítja, hogy a személyiségvédelem ezen eszköze, a sajtó-helyreigazítás elérje a jogszabályi célját. [17] A bírósági gyakorlatnak megfelelő azon rendelkezés, miszerint a helyreigazítás tényére utaló, figyelmet felhívó közleményt az alperesi internetes hírportál kezdőoldalának legelején szükséges megjelentetni. Ezen közzétételi mód biztosítja azt, hogy az alperesi sajtótermék főoldalát felkereső olvasók mindenképpen tudomást szerezzenek a helyreigazítás tényéről. Amennyiben nem a kezdőoldal legelején kerülne elhelyezésre a közlemény, az a látogatók nagy száma előtt nem válna megismerhetővé, így a helyreigazítás tényéről sem szereznének tudomást. [18]én a helyreigazítás megismerhetőségét biztosítja a főoldali közzétételi kötelezettség 24 órás időtartama. Ezen egy napos időintervallum biztosítja reálisan azt, hogy az olvasók nagy számban értesüljenek a helyreigazítás tényéről. Amennyiben 24 óránál rövidebb ideig lenne elérhető a közlemény, nem lenne kellőképpen biztosított a lehetőség arra, hogy az olvasók jelentős része a helyreigazítás tényéről értesüljön. [19] A másodfokú eljárásban teljes mértékben pernyertesnek minősül a felperes, erre való tekintettel a Pp. 499. §
(2)bekezdése alapján a II. rendű alperest kötelezte a másodfokú bíróság perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése és
(5)bekezdése, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg. [20] A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított fellebbezési illeték megfizetésére a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §-ában foglaltak szerint a II. rendű alperest kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla. ,
- október
- Dr. Hercsik Zita s.k. . Fintha-Nagy Péter László s.k. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró