← Magyarország

Gf.40194/2020/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.194/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla dr. ... pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a ... Ügyvédi Iroda, dr. ... ügyvéd , az ... Ügyvédi Iroda és az ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. január 17-én kelt 25.G.40.934/2017/95-I. számú ítélete ellen a felperes által
  3. sorszámon benyújtott fellebbezés, az alperes által Gf/
  4. sorszámon benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, a csatlakozó fellebbezéssel érintett részében részben megváltoztatja és a felperes által az alperesnek fizetendő perköltség összegét 267.000 (Kétszázhatvanhétezer) forintra felemeli; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 110.000 (Száztízezer) forint másodfokú perköltséget. A felperes teljes személyes költségmentessége folytán a pártfogó ügyvéd díját és a le nem rótt 156.146 (Százötvenhatezer-száznegyvenhat) forint jogorvoslati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: [1] A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes módosított keresetében kérte elsődlegesen az
  5. évi IV. törvény (rPtk.)
  6. §

(1)és
(4)bekezdéseire, valamint 209/A. §
(2)bekezdésére alapítva, a bíróság állapítsa meg, hogy tisztességtelenek, ezért semmisek az alperes Bankszámlaszerződésre vonatkozó Általános Szerződési Feltételeinek (Bankszámla ÁSZF) 6.3.3., 7.2., 7.3., 10.2., 10.
  1. pontjai és a 6.3.
  2. ponthoz kapcsolódó Hirdetmény
  3. oldal 4.
  4. pontja, továbbá az alperes Bankkártyaszerződésekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételeinek (Bankkártya ÁSZF) VII.19., X.2.2., X.2.5., X.3., VII.3.b. pontjai és a X.2.
  5. ponthoz kapcsolódó Hirdetmény
  6. oldalán található felső nagytáblázat, kötelezze az alperest arra, hogy ezeket a szerződési feltételeket ne alkalmazza a felperessel
  7. december 3-án megkötött szerződések - USD bankszámlaszerződés, HUF bankszámlaszerződés, ... bankkártyaszerződés, E-banking szerződés - esetében; másodlagosan a rPtk. 205/A. és 205/B. §-ai alapján a bíróság állapítsa meg, hogy a Bankszámla ÁSZF 10.
  8. pontja nem vált a HUF és USD bankszámlaszerződések részévé, ezért nem alkalmazható, kötelezze az alperest e szerződési feltétel felperessel történő megtárgyalására, hogy az a szerződés részévé válhasson; harmadlagosan a rPtk.
  9. §
(1)bekezdése alapján az alperest kártérítés jogcímén 250.000 forint és 2014. április 18. napjától a rPtk. 301. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére kötelezni; negyedlegesen a rPtk. 318. §
(1)bekezdése alapján kártérítés jogcímén az alperest 1.825 forint és 2016. október 20. napjától a rPtk. 301. §
(1)bekezdése szerinti késedelmi kamat megfizetésére is kötelezni; ötödlegesen a rPtk. 209/A. §
(2)bekezdése, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Psztv.) 8. §
(2)bekezdése és a rPtk. 318. §
(1)bekezdése alapján a bíróság állítsa vissza az alperes által
  1. február 24-én jogosulatlanul felmondott HUF bankszámlaszerződés hatályát és kötelezze az alperest 1.700.000 forint kártérítés megfizetésére; hatodlagosan az
  2. évi CXII. törvény (rHpt.)
  3. §.
(1)bekezdése és a Psztv.
  1. §-a alapján a bíróság állapítsa meg, hogy a szerződéskötéskor az alperes elmulasztotta átadni a felperesnek a HUF bankszámlaszerződés, valamint a ... bankkártyaszerződés ügyfélpéldányát, kötelezze az alperest e szerződések ügyfélpéldányainak a felperes részére történő kiadására. [2] [3] [4] Az elsődleges kereseti kérelem indokai körében a felperes arra hivatkozott, hogy az általa megjelölt általános szerződési feltételek nem világosak, nem egyértelműek, azokat az alperes indokolatlanul a felperes mint fogyasztó hátrányára állapította meg; a Bankszámla ÁSZF VI.3.
  2. pontja és a Hirdetmény ahhoz kapcsolódó része alapján értelmezhetetlen és átláthatatlan, hogy az alperes mikor, milyen árfolyamot alkalmaz, nem állapítható meg, hogy mi az árfolyam elszámolásának a mechanizmusa attól függően, hogy az alperes valamely devizára jegyez árfolyamot, vagy nem, így az ügyfél nincs abban a helyzetben, hogy transzparens módon nyomon követhesse pénzének alakulását; a 7.
  3. pont nem egyértelmű, mivel az alperestől eltérően akként értelmezhető, hogy az e-banking szolgáltatást igénybe vevő ügyfél egy alkalommal időbeli korlát nélkül kérhet ingyenesen papír alapú bankszámlakivonatot; a 7.
  4. pont nem valós, mivel a szerződés időtartama alatt a felperes egyszer sem kapott papír alapú bankszámlakivonatot az alperestől; a 10.
  5. és 10.
  6. pontok az ügyfél fogyasztót totálisan kiszolgáltatottá teszik a bankkal szemben, amit a 10.
  7. pont esetében egyértelműen bizonyít, hogy az alperes törvénytelenül felmondta a HUF bankszámlaszerződést, érdeksérelmet okozva a felperesnek. A Bankkártya ÁSZF VII.
  8. pontja azért tisztességtelen, mert annak alapján az alperes nem az USD számla devizanemében, hanem a hibás és félrevezető forint érték feltüntetésével küldött értesítést a felperesnek sms-ben; a X.2.
  9. pontban és az ahhoz tartozó hirdetményi táblázatban foglalt átláthatatlan szerződési feltételek alkalmazásával, a tisztességtelen és többlet árfolyamréseken történt elszámolással az alperes kárt okozott a felperesnek; a X.2.
  10. pont a felperes számára azért okoz érdeksérelmet, mert a perbeli időszakban olyan devizanemekre hajtott végre tranzakciókat, amelyekre az alperes nem jegyez devizaárfolyamot, így nincs olyan deviza középárfolyam sem, amit a külföldi készpénzfelvétel díjának meghatározásakor a sérelmezett szerződési feltétel szerint figyelembe vehetne; a X.
  11. és VII.3.b. pontok alapján nem lehetséges a külföldi tranzakciók tényleges elszámolása, mivel az alperesi elszámolás nem tartalmazza az ehhez szükséges információkat, és ennek következtében az ügyfél nem tud tájékozódni a saját pénzéről, annak felhasználásáról. A másodlagos kereseti kérelem indokai körében a felperes állította, a Bankszámla ÁSZF 10.
  12. pontja jelentősen eltér a szokásos piaci gyakorlattól, az alperes azonban a bankszámla szerződések megkötését megelőzően nem tette lehetővé számára annak megismerését, azt vele előzetesen „nem tárgyalta le”, ezért a felperesnek nem volt módja elfogadni, így az nem vált a bankszámla szerződések részévé. [5] A harmadlagos kereseti kérelemmel összefüggésben a felperes előadta, annak ellenére, hogy a Bankkártya ÁSZF X.
  13. pontjából következően a ... bankkártya USD számla esetén történő használatakor csak egy árfolyamrés keletkezik, a perbeli tranzakciók során az alperes az árfolyam váltásokat minimum három árfolyamréssel terhelte ki, szerződésszegő magatartásával 250.000 forint kárt okozott, amit járulékaival köteles megfizetni. [6] A negyedleges kereseti kérelem indokaként a felperes arra hivatkozott, hogy az alperes az USD bankszámlaszerződést és az E-banking szerződést megsértve jogosulatlanul számlázta ki
  14. október 20-án az összesített bankszámlakivonatok díját
  15. december,
  16. január és
  17. május hónapokra vonatkozóan, különös tekintettel arra, hogy ezekre a hónapokra nézve ingyenes bankszámlakivonatot egyszer sem bocsátott a felperes rendelkezésére. [7] Az ötödleges kereseti kérelmét a felperes azzal indokolta, hogy a Bankszámla ÁSZF tisztességtelen, ezért semmis 10.
  18. pontjára alapítva az alperes
  19. február 24-én kelt levelével jogosulatlanul mondta fel a bankszámlaszerződést, ezért az továbbra is hatályos, a felmondással nem szűnt meg. A felmondás jogellenessége körében hivatkozott arra is, hogy bár a felmondást tartalmazó levelet az 54/F/
  20. sorszám alatt csatolt tértivevényből megállapíthatóan a felperes
  21. március 3-án vette át, az alperes már az ezt követő
  22. napon,
  23. április 25-én lezárta és megszüntette a bankszámláját anélkül, hogy a 60 napos felmondási idő eltelt volna. A szerződés jogellenes, szerződésszegő felmondásával az alperes 1.700.000 forint kárt okozott, amit járulékaival köteles megfizetni. [8] [9] A hatodlagos kereseti kérelem indokaként a felperes arra hivatkozott, a szerződéskötéskor az alperes jogszabálysértően elmulasztotta átadni részére a HUF bankszámlaszerződés és a bankkártyaszerződés ügyfélpéldányát, ugyanakkor a felperesnek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy rendelkezzen a szerződések egy példányával, mivel a szerződésből eredő jogai alperessel szembeni érvényesítésének ez az alapja, e nélkül jogérvényesítése jelentősen elnehezül, az jelentős adminisztrációs többletteherrel és többletköltséggel jár. Véleménye szerint a perben
  24. sorszámon előterjesztett előkészítő iratban foglalt alperesi nyilatkozat úgy értelmezendő, hogy a szerződés az alperes rendelkezésére áll, erre tekintettel kiadására kötelezésének nincs akadálya. [10] Az alperes érdemi ellenkérelmében valamennyi kereseti kérelem vonatkozásában kérte a kereset elutasítását. [11] Az elsődleges kereseti kérelemmel összefüggésben az alperes állította, a támadott szerződési feltételek tisztességesek, a felperes nem bizonyította, hogy azok indokolatlanul és egyoldalúan hátrányosak az alperessel szerződő fogyasztó számára, illetve hogy nem világosak, nem érthetőek, erre nézve a felperes az egyes szerződési feltételeket illetően konkrét, határozott tényállítást sem tett. Emellett az általa előadottakból megállapíthatóan a felperes valójában azt sérelmezi, hogy az ÁSZF kifogásolt rendelkezései nem tartalmaznak elegendő információt a külföldön végrehajtott bankkártyás tranzakciók vonatkozásában, az azok mögött meghúzódó pénzügyi folyamatok számára nem átláthatóak, ez azonban önmagában nem szolgálhat alapul annak megállapítására, hogy ezek a szerződési feltételek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével indokolatlanul és egyoldalúan hátrányosak a felperes számára. [12] [13] A másodlagos kereseti kérelmet illetően az alperes hangsúlyozta, a felperes még csak tényelőadást sem tett arra nézve, hogy a Bankszámla ÁSZF 10.
  25. pontja esetében melyik az a jogszabályi rendelkezés, illetve mi az a szerződéses gyakorlat, amelytől való eltérés miatt a rPtk. 205/B. §
(2)[14] bekezdése szerint ez a feltétel csak akkor válhatott volna a szerződés részévé, ha azt külön figyelemfelhívó tájékoztatást követően a felperes kifejezetten elfogadja. Ezzel szemben egyértelműen megállapítható, hogy ez a szerződési feltétel sem a szokásos szerződési gyakorlattól, sem a Psztv. számlaszerződésekre vonatkozó rendelkezéseitől nem tér el. Egyebekben ez a kikötés a felek között korábban
  1. november 1-től
  2. május 29-ig hatályban volt megtakarítási bankszámlaszerződés részét képező ÁSZF 9.
  3. pontjával is összhangban van, amely az alperest 30 napos határidővel jogosította fel a szerződés felmondására. [15] A harmadlagos kereseti kérelem vitatása körében az alperes arra hivatkozott, valamennyi perbeli tranzakció esetén a jogszabályban és a szerződésben foglaltak szerinti árfolyamrést alkalmazta, amit a perben beszerzett aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény is alátámaszt. [16] A negyedleges kereseti kérelem vonatkozásában az alperes előadta, a Bankszámla ÁSZF. 7.
  4. pontja arra az esetre irányadó, ha a számlatulajdonos havonta az adott hónapra vonatkozóan kér papír alapú bankszámlakivonatot, amely egy alkalommal ingyenes. A 7.
  5. pont szerint viszont abban az esetben, ha a számlatulajdonos kérelme a benyújtását megelőző hosszabb időszakban végrehajtott megbízásokra vonatkozó papír alapú kimutatás kiadására irányul, ennek költségeit meg kell fizetnie. A felperes által kért kimutatásért a 7.
  6. pont alapján az alperes jogszerűen számlázta ki a felmerült költség összegét. [17] Az ötödleges kereseti kérelemmel összefüggésben az alperes hangsúlyozta, felmondási jogát a Bankszámla ÁSZF 10.
  7. pontjának megfelelően, két hónapos felmondási idővel gyakorolta. Az, hogy a felperesi előadás szerint a felmondás kézhezvételétől a számlaszerződés megszüntetéséig csak 55 nap telt el, nem érinti a felmondás jogszerűségét, ennek legfeljebb az lehet a jogkövetkezménye, hogy a bankszámlaszerződés nem
  8. április 25-én, hanem
  9. május 4-én szűnt meg. Mindezek mellett a felperes ezen kártérítési igénye összegszerűségét sem bizonyította. [18] [19] Az alperes véleménye szerint a hatodlagos kereseti kérelem egyrészt azért megalapozatlan, mert nem állnak fenn a megállapítási kereset
  10. évi III. törvény (rPp.)
  11. §-ában meghatározott eljárásjogi feltételei, mivel a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében nem szükséges. Megalapozatlan e kereseti kérelem azért is, mert a szerződés kiadására vonatkozó anyagi jogi igény a rHpt.
  12. §-ában és a Psztv.
  13. §-ában foglaltakra tekintettel polgári jogi igényként nem érvényesíthető. [20] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a felperest az alperesnek 97.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte, továbbá úgy rendelkezett, hogy a 109.555 forint eljárási illetéket és 145.000 forint szakértői díjat az állam viseli, a felperes költségmentességére tekintettel a pártfogó ügyvéd díját teljes egészében ugyancsak az állam viseli. [21] Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes mint számlatulajdonos és kártyabirtokos, valamint az alperes mint bank között
  14. december 3-án USD bankszámlaszerződés, HUF bankszámlaszerződés, bankkártyaszerződés, továbbá Ebanking szerződés jött létre, az USD bankszámlaszerződés
  15. november 6-án, a bankkártyaszerződés
  16. november 28-án, az E-banking szerződés
  17. május 29-én megszüntetésre került; a HUF bankszámlaszerződést az alperes
  18. február 24-én kelt levelében két hónapos felmondási idővel felmondta. Rögzítette, a per során a rPp.
  19. §
(3)bekezdése szerint tájékoztatta a felperest arról, hogy őt terheli a keresetében előadottak bizonyítása, tehát az elsődleges kereseti kérelem tekintetében azt kell [22] bizonyítania, hogy a keresettel támadott kikötések a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapították meg, a másodlagos kereseti kérelemmel összefüggésben pedig azt, hogy a Bankszámla ÁSZF 10.
  1. pontja jelentősen eltér a szokásos piaci gyakorlattól, a bankszámlaszerződések megkötését megelőzően az alperes nem tette lehetővé a felperes számára azok megismerését. [23] [24] Azt a felperes nem tette vitássá, hogy a HUF bankszámlaszerződésre és az USD bankszámlaszerződésre ugyanaz a Bankszámla ÁSZF vonatkozik, továbbá az sem, hogy az alperessel
  2. december 3-án megkötött valamennyi szerződést aláírta, és azok alapján tranzakciókat hajtott végre. Az USD bankszámlaszerződés
  3. pontja szerint a felperes úgy nyilatkozott, hogy az általa igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozó ÁSZF valamint a bankszámlára vonatkozó Hirdetmények tartalmát megismerte és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az E-banking szerződés
  4. pontjában lényegében ezzel azonos tartalmú nyilatkozatot tett. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a szerződéskötéskor a Bankkártya ÁSZF és a Bankszámla ÁSZF tartalmát is megismerte, a szerződést azok ismeretében írta alá, ami - a GK
  5. számú állásfoglalásra figyelemmel - az ÁSZFben foglaltak elfogadásaként értékelendő, ily módon a Bankkártya ÁSZF és a Bankszámla ÁSZF annak 10.
  6. pontja is - a rPtk. 205/B. §
(1)bekezdése értelmében a perbeli szerződések részévé vált, ezért a másodlagos kereseti kérelem alaptalan. [25] Az elsőfokú bíróság a Bankkártya ÁSZF és a Bankszámla ÁSZF keresettel támadott kikötései elsődleges kereseti kérelem szerinti tisztességtelenségét sem találta megállapíthatónak. [26] A harmadlagos kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság a szakértőként kirendelt ... Kft. nevében eljárt szakértőigazságügyi könyv-, adó- és járulék szakértő részletesen megindokolt, hiánytalan, ellentmondásmentes, a bizonyított tényekkel összhangban álló aggálytalan szakvéleményét ítélkezése alapjául elfogadta és megállapította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá a perbeli tranzakciók során az alperes által alkalmazott árfolyamréssel kapcsolatos felperesi előadásokat, sem a jogalap, sem az összegszerűség tekintetében nem alkalmasak ezen kártérítési igény bizonyítására. [27] A negyedleges kereseti kérelem megalapozottságát vizsgálva az elsőfokú bíróság a Bankszámla ÁSZF 7.
  1. és 7.
  2. pontjait értelmezve kifejtette, nem lehet kétséges, hogy e rendelkezések alapján a számlatulajdonos papír alapon kizárólag arra a hónapra igényelhet ingyenesen számlakivonatot, amelyik hónapban a kérelmét előterjesztette, ezért a perbeli esetben a felperes által - több hónapra visszamenőlegesen igényelt papír alapú bankszámla-kivonatok kibocsátásával kapcsolatos költségeket az alperes jogszerűen terhelte a felperesre. [28] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ötödleges kereseti kérelem ugyancsak megalapozatlan, tekintettel arra, hogy a korábban már kifejtettek szerint a Bankszámla ÁSZF 10.
  3. pontja a szerződés részévé vált, így annak alapján az alperes
  4. február 24-én kelt levelében a rPtk.
  5. §
(1)bekezdésére figyelemmel jogszerűen mondta fel két hónapos felmondási idővel a HUF bankszámlaszerződést. Az alperes jogellenes, szerződésszegő magatartásának hiánya önmagában kizárttá teszi ezen felperesi kártérítési igény megalapozottságát. [29] A hatodlagos kereseti kérelemre nézve az elsőfokú bíróság kifejtette, miután a felperes és az alperes közötti perbeli szerződések megszűntek, és azokból eredően a felperesnek nincs az alperessel szemben érvényesíthető követelése, e szerződésekhez kapcsolódóan a felperesnek nincs olyan jogosultsága, amelynek megóvása szükségessé tenné a hatodlagos kereseti kérelem szerinti megállapítást, ezért e kereseti kérelem vonatkozásában is a kereset elutasításának volt helye. [30] Az elsőfokú bíróság a pervesztes felperest a rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes 97.000 forint összegben megállapított ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére, továbbá a felperes teljes költségmentessége figyelemmel a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján rendelkezett az állam által viselendő, 1.951.825 forint pertárgyérték alapulvételével megállapított, a közjegyzői eljárási díjat is magában foglaló eljárási illeték, továbbá a perben kirendelt igazságügyi szakértő díjának viseléséről. A felperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a rPp.
  3. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [31] Az ítélet ellen a felperes fellebbezést, az alperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. [32] A felperes a fellebbezésében kérte elsődlegesen a rPp. 253. §
(2)bekezdése alapján az ítélet megváltoztatását, valamennyi kereseti kérelem vonatkozásában a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát; másodlagosan a rPp. 252. §
(3)bekezdése alapján az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását. [33] Véleménye szerint az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú eljárás során több előkészítő iratában részletes előadásokat tett, amelyek alátámasztják a kereseti kérelme megalapozottságát, ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítéletében semmilyen indokát nem adta annak, hogy miért nem találta megállapíthatónak az ÁSZF sérelmezett rendelkezéseinek a rPtk. 209. §
(1)és
(4)bekezdései szerinti tisztességtelenségét. [34] A másodlagos kereseti kérelem tekintetében azt hangsúlyozta, a perben tanúként meghallgatott ..., ... és ... tanúk vallomása alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Bankszámla ÁSZF 10.
  1. pontjában foglalt, a szerződés egésze szempontjából meghatározó jelentőségű szerződési feltételt az alperes felperessel annak ellenére „nem tárgyalta le” előzetesen, hogy arra köteles lett volna, aminek következtében ez a szerződési feltétel semmiképpen nem válhatott a számlaszerződések részévé. [35] A harmadlagos kereseti kérelem elutasítása körében azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményével kapcsolatos észrevételeit és a szakvéleményt ítélkezése alapjául elfogadta anélkül, hogy a felperesi indítványnak megfelelően sor került volna a szakértő meghallgatására, a felperes által megjelölt kérdések tisztázására. [36] A negyedleges kereseti kérelemmel összefüggésben a felperes továbbra is állította, a Bankkártya ÁSZF 7.
  2. és 7.
  3. pontjai értelmében a papír alapú bankszámla kivonatot az alperes egy alkalommal akkor is ingyenesen köteles a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátani, ha az erre irányuló kérelmét az adott bankszámla időszakot követően bármilyen későbbi időpontban terjeszti elő. Véleménye szerint az elsőfokú eljárás során 66/A/
  4. sorszám alatt csatolt MNB határozat is ezt támasztja alá. [37] Az ötödleges kereseti kérelem megalapozottságát a felperes véleménye szerint önmagában bizonyítja az, hogy az alperes nem a Bankszámla ÁSZF 10.
  5. pontja szerinti 60 napos, hanem 55 nap felmondási idővel mondta fel a szerződést, amit az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vett figyelembe, nem értékelt. [38] A hatodlagos kereseti kérelemmel kapcsolatban a felperes állította, fennállnak a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei, különös tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakkal szemben a perbeli szerződések nem szűntek meg, a HUF bankszámla szerződést a jogellenes alperesi felmondás semmiképpen nem szüntethette meg. [39] A felperes a másodlagos fellebbezési kérelme indokaként arra hivatkozott, hogy az elsődleges kereseti kérelem elutasítását az elsőfokú bíróság semmivel nem indokolta, ami alapul szolgálhat az ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítására, különös tekintettel arra, hogy az elsődleges kereseti kérelem tárgyát a perben alapvető jelentőségű kérdések eldöntése képezte. [40] Az alperes a csatlakozó fellebbezésében kérte az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése részbeni megváltoztatását, a javára a felperes által fizetendő perköltség összegének 450.000 forintra felemelését. [41] Véleménye szerint az elsőfokú bíróság az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségének összegét tévesen, indokolatlanul alacsony összegben állapította meg, mivel annak meghatározásakor kizárólag a felperes egybeszámított pénzköveteléseinek 1.951.825 forint összegét vette alapul, nem volt figyelemmel arra, hogy a felperes ezen kereseti kérelmek mellett tárgyi keresethalmazatban három olyan további kereseti kérelmet is előterjesztett, amelyek meg nem határozható pertárgyértékűnek minősülnek. A perbeli sajátos keresethalmazatra figyelemmel az ügyvédi munkadíj összege a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet (IM rendelet)
  6. §
(2)bekezdés a) pontjának és 3. §
(3)bekezdésének kombinált alkalmazásával határozható meg, illetve abban az esetben, ha ez nem lenne lehetséges, a per tárgyát képező valamennyi kereseti kérelem tekintetében az IM rendelet 3. §
(3)bekezdésének az alkalmazása lehet indokolt. Ebben az esetben az ügyvédi munkadíj összegének meghatározásakor azt kell figyelembe venni, hogy az elsőfokú bíróság a perben 10 tárgyalást tartott, amely 15 megkezdett tárgyalási órát foglal magában, a tárgyalásokra való felkészülés pedig a felperesi jogi képviselő esetében 10 munkaórát vett igénybe. A felperes beadványaival összefüggésben az alperes összesen 8 beadványt készített 52 oldal terjedelemben, amelyek elkészítése minimum 60 órát vett igénybe. Az összesen 85 óra munkaidő ráfordítás és az IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerinti óránként 5.000 forint munkadíj figyelembevételével a meg nem határozható pertárgy értékű kereseti kérelmekkel összefüggésben az alperest ügyvédi munkadíjként 425.000 forint illeti meg. Ehhez hozzá kell adni a meghatározható pertárgyértékű követelésekkel összefüggésben az IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján megállapított 97.000 forint összegű munkadíjat, ami ily módon összesen 522.000 forintot tesz ki. Figyelemmel azonban arra, hogy az alperesi beadványok tartalma és a tárgyaláson való részvétel mind a meghatározható, mind pedig a meg nem határozható pertárgy értékű keresetekkel összefüggésben állt, az alperesi ügyvédi munkadíj arányosan csökkentett összege 450.000 forintban határozható meg. [42] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte a csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részében az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában arra hivatkozott, a felperes az e körben rá háruló bizonyítási kötelezettségének az elsőfokú bíróságtól kapott, a rPp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelő tájékoztatás ellenére nem tett eleget, az egyes szerződési feltételeket illetően konkrét, határozott tényállításokat sem tett. A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában a rPtk. 205/B. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételeket illetően a felperes szintén nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, továbbá tényelőadási kötelezettségének sem. Egyebekben e kereseti kérelem azért is megalapozatlan, mert a [43] [44] [45] [46] [47] kifogásolt szerződési feltétel nem csak a szokásos szerződési gyakorlattól és a számla szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől nem tér el, hanem a felek között korábban fennállt más szerződés részét képező, az alperes felmondás jogát szabályozó Általános Szerződési Feltétellel is összhangban volt. A harmadlagos kereseti kérelem tárgyát képező kártérítési igény megalapozatlansága a perben beszerzett, aggálytalan igazságügyi szakértői vélemény alapján nem lehet kétséges, a felperesi fellebbezés ebben a részében is megalapozatlan. A negyedleges kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság a Bankszámla ÁSZF 7.
  1. és 7.
  2. pontjainak helytálló értelmezésével utasította el. A felperesi fellebbezésben hivatkozott MNB határozat IV.3.3.
  3. pontjából az is egyértelműen megállapítható, hogy az alperesnek a bankszámlakivonatok papír alapon történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettsége kizárólag a felperes és az alperes között fennállt E-banking szerződés
  4. május 29-i megszűnését követő időszakra vonatkozó bankszámlakivonatok tekintetében állt fenn. Az ötödleges kereseti kérelem elbírálása körében nincs jelentősége annak, nem érinti a felmondás jogszerűségét az a felperes által állított körülmény, hogy a felmondás kézhezvételétől a számla megszűnéséig mindössze 55 nap telt el. Annak van jelentősége, hogy a felmondó levélből megállapíthatóan a szerződés alperesi felmondására két hónapos felmondási idővel, a Bankszámla ÁSZF 10.
  5. pontjában foglaltaknak megfelelően került sor. A hatodlagos kereseti kérelem vonatkozásában az alperes továbbra is állította, ez az igény polgári perben nem érvényesíthető, egyebekben pedig nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei nem állnak fenn. [48] A felperes az alperesi csatlakozó fellebbezésre előterjesztett ellenkérelmében arra hivatkozott, miután az elsőfokú eljárás során az alperes nem jelezte, hogy a vonatkozó IM rendelet
  6. §
(3)bekezdése szerinti óradíj elszámolásra tart igényt, a másodfokú eljárásban erre már nincs lehetőség, ezért a csatlakozó fellebbezés megalapozatlan. [49] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete ellen irányuló fellebbezést és csatlakozó fellebbezést a rPp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontjában és a 74/
  1. (III.31.) Korm. rendelet
  2. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [50] A felperes fellebbezése megalapozatlan, az alperes csatlakozó fellebbezése részben megalapozott, az alábbiak szerint. [51] Az elsőfokú bíróság a kereset elbírálásához szükséges tényállást a per tárgyát képező valamennyi kereseti kérelem vonatkozásában feltárta és abból helytálló jogi következtetést levonva, megfelelő indokolással, az eljárási szabályok megsértése nélkül hozott a keresetet elutasító ítéletet, nem áll fenn olyan ok, amely a rPp. 252. §
(2)vagy
(3)bekezdései szerint az ítélet hatályon kívül helyezését tenné szükségessé. [52] Hatályon kívül helyezési ok hiányában a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét rPp. 253. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés korlátai között érdemben bírálta felül. [53] A felperes perbeli nyilatkozatai és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes az alperessel
  1. december 13-án megkötött valamennyi szerződést aláírta; a HUF bankszámlaszerződés és az USD bankszámlaszerződés tartalma a devizanem kivételével azonos volt, mindkét szerződésre ugyanazok az alperesi ÁSZF-ek vonatkoztak; az USD bankszámlaszerződés
  2. pontjában és az E-banking szerződés
  3. pontjában a felperes úgy nyilatkozott, hogy az általa igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozó ÁSZF-ek tartalmát is megismerte, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el. A felperes ily módon azzal, hogy a szerződéseket aláírta, elismerte és igazolta azt is, hogy az alperes ÁSZF-eit megismerte és elfogadta. [54] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytálló, a jogszabályi rendelkezéseknek és az alkalmazásuk körében kialakult bírói gyakorlatnak (EBH2011.24.13.; Kúria Pfv.I.21.202/2015/4.; Pfv.VIII.22.159/2004/4.; Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.005/2014/6.) megfelelő jogi következtetést levonva helyezkedett arra az álláspontra, hogy a rPtk. 205/B. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése folytán az alperesi Bankszámla ÁSZF és Bankkártya ÁSZF rendelkezései - az elsődleges kereseti kérelem szerint tisztességtelen kikötések, így a Bankszámla ÁSZF 10.5. pontja is - a perbeli szerződések részévé váltak. [55] A felperes annak ellenére, hogy az elsőfokú bíróság a rPp. 3. §
(3)bekezdésének megfelelően tájékoztatta a bizonyítási teherről, semmivel nem támasztotta alá azt az állítását, hogy a Bankszámla ÁSZF 10.5. pontja lényegesen eltér a szokásos szerződéses gyakorlattól és erre nézve konkrét tényelőadást sem tett, ezért a rPtk. 205/B. §
(2)bekezdésében előírt követelmények teljesülése érdemben nem volt vizsgálható. [56] Akkor sem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperesi Bankszámla ÁSZF és Bankkártya ÁSZF felperes által sérelmezett kikötései rPtk.
  1. §-a szerinti tisztességtelenségét nem találta megállapíthatónak, lényegében arra tekintettel, hogy a felperes a rá háruló bizonyítási kötelezettségének a rPp.
  2. §
(3)bekezdése szerint a bíróságtól kapott tájékoztatás ellenére e körben sem tett eleget. [57] A Fővárosi Ítélőtábla ugyanakkor ebben a vonatkozásban szükségesnek tartja az elsőfokú ítélet indokolásának kiegészítését a következőkkel: Valamely általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel a rPtk. 209. §
(1)és
(2)bekezdései szerint akkor tisztességtelen, ha a szerződéskötés körülményeit, a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát is figyelembe véve megállapítható, hogy a szerződési feltétel a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével megbontja a szerződő felek jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyát, indokolatlanul és egyoldalúan hátrányos a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél - a perbeli esetben a felperes - számára. [58] Az alperesi Bankszámla ÁSZF 6.3.
  1. pontja és a Hirdetmény ahhoz kapcsolódó része, a Bankkártya ÁSZF VII.19., X.2.5., X.3., VII.
  2. b) pontjai, valamint a X.2.
  3. pont és a Hirdetmény ahhoz kapcsolódó része tisztességtelenségét a felperes lényegében arra hivatkozással állította, hogy azok alapján az alperes olyan értesítéseket, elszámolásokat küldött részére az általa külföldön végrehajtott bankkártyás tranzakciókról, amelyek nem tartalmaztak elegendő információt a tranzakciók mögött meghúzódó pénzügyi folyamatokról, azokat számára nem tették átláthatóvá. A felperes tehát valójában az alperesi bank külföldi bankkártya tranzakciókkal kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatának megfelelőségét sérelmezi, ez azonban nem szolgálhat alapul az ÁSZF-ek keresetben kifogásolt rendelkezései rPtk.
  4. §-a szerinti tisztességtelenségének a megállapítására. [59] Az alperesi Bankszámla ÁSZF 10.
  5. és 10.
  6. pontjai tisztességtelensége körében a felperes arra hivatkozott, hogy azok teljesen kiszolgáltatottá teszik a fogyasztót a bankkal szemben. Ugyanakkor semmilyen konkrét tényelőadással nem indokolta, hogy miért, mennyiben bontja meg a szerződő felek jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyát és hozza indokolatlanul, egyoldalúan hátrányos, kiszolgáltatott helyzetbe a fogyasztót az alperesi bankkal szemben a 10.
  7. pontnak az a rendelkezése, amely lehetőséget biztosít az alperes számára arra, hogy egyes ügyfelek esetében (nyilvánvalóan a felek közötti konszenzusnak megfelelően) az ÁSZF-től eltérve egyedi elbírálást alkalmazzon, valamint a 10.
  8. pont, amely lehetővé teszi az alperes számára két hónapos felmondási idővel a szerződés indokolás nélküli felmondását. A felperes erre nézve bizonyítékot, bizonyítási indítványt sem terjesztett elő, ezért a keresete ebben a részében nem vezethetett eredményre. [60] A Bankszámla ÁSZF 7.
  9. és 7.
  10. pontjainak tisztességtelensége körében a felperes lényegében arra hivatkozott, e szerződési feltételek nem világosak, nem egyértelműek, nem átláthatók. Ezzel szemben - amint azt az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a negyedleges kereseti kérelem elutasításának indokai körében helytállóan rögzítette - e rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a számlatulajdonost kizárólag az erre irányuló kérelmének benyújtását megelőző hónapra vonatkozó papíralapú bankszámlakivonat illeti meg ingyenesen, míg a bankszámlával kapcsolatos hosszabb időszakra vonatkozó papír alapú kimutatásokra költségtérítés ellenében tarthat igényt. Erre tekintettel e szerződési feltételek keresetben állított tisztességtelensége sem volt megállapítható. [61 A harmadlagos kereseti kérelem elutasításának indokait illetően a Fővárosi Ítélőtábla maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtett jogi álláspontját. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett aggálytalan igazságügyi szakértői véleményt az eljárási szabályok megsértése nélkül fogadta el ítélkezése alapjául, nem merült fel olyan körülmény, amely a szakvélemény kiegészítése vagy részletesebb kifejtése végett a rPp.
  11. §
(1)bekezdése szerint a szakértő személyes meghallgatását tette volna szükségessé. [62] Ugyancsak helytálló álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság, amikor az ötödleges kereseti kérelmet is megalapozatlannak találta. Ezzel összefüggésben az ítélet indokolásában foglaltakkal egyetértve a Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel hangsúlyozza, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperesi felmondásra a Bankszámla ÁSZF - korábban már kifejtettek szerint - a szerződés részévé vált és tisztességtelenség hiányában érvényes 10.
  1. pontjának megfelelően, két hónapos felmondási idővel került sor. A felmondás, mint a rPtk.
  2. §-a szerinti egyoldalú címzett jognyilatkozat jogszerűsége, szerződésszerűsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperes esetlegesen már azt megelőzően megszüntette a felperes bankszámláját, hogy a felmondási idő eltelt volna. [63] A hatodlagos kereseti kérelem elutasítása körében a felperes megalapozatlanul hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy a HUF bankszámlaszerződés és a bankkártyaszerződés még nem szűnt meg, a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei fennállnak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a bankkártyaszerződés
  3. november 28-án, a bankszámlaszerződés az alperesi felmondás
  4. március 3-i felperesi átvételét követő két hónap elteltével,
  5. május 3-án megszűnt. A felperes e szerződésekből eredő jogainak az alperessel szembeni megóvása érdekében a felperes által kért megállapítás nem szükséges, a felperes a rHpt.
  6. §
(1)bekezdésére és a Psztv.
  1. §-ára figyelemmel a szerződések kiadása iránti igényét közigazgatási eljárásban érvényesítheti. [64] [65] Az alperes csatlakozó fellebbezését illetően a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja a következő. [66] A jelen per
  2. január 1-jét megelőzően indult, ezért arra a
  3. évi CXXX. törvény (Pp.)
  4. §
(1)és
(6)bekezdéseiben foglaltakra tekintettel még az azt megelőzően hatályban volt rPp. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből következően a Pp. 81. §
(5)bekezdésének a jogi képviselővel eljáró fél perköltsége költségjegyzék előterjesztése útján történő felszámításának kötelezettségét előíró rendelkezése a jelen perben nem irányadó. [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] A rPp. 75. §
(1)bekezdése értelmében eltérő rendelkezés hiányában perköltség mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. A
(2)bekezdés alapján a felet képviselő ügyvéd munkadíja is a perköltség része. A rPp. 79. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. Azt is kimondja továbbá, ha a fél a költségeket nem számolta fel, vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból állapítja meg. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkező IM rendelet 3. §
(1)bekezdése szerint ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A
(2)bekezdés a)-c) pontjai a pertárgy értékétől függően, ahhoz igazodóan rendelkeznek munkadíj összegéről. A
(3)bekezdés a meg nem határozható pertárgyértékű igényekre nézve a munkadíj összegét minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a peren kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5.000 forint, de legalább 10.000 forint összegben állapítja meg. A
(6)bekezdés úgy rendelkezik, a bíróság a munkadíj összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A jelen esetben a felperes keresete valódi tárgyi keresethalmazatban öt különböző anyagi jogi igény érvényesítésére irányult, amelyek közül a harmadlagos, a negyedleges és az ötödleges kereseti kérelmek tárgyát meghatározható pertárgyértékű, együtt összesen 1.951.825 forint összegű követelés képezi, míg az elsődleges, a másodlagos és a hatodlagos kereseti kérelmek tárgyát képező igények tekintetében a pertárgy értéke nem meghatározható. Ebből következően a pernyertes alperest megillető munkadíj összegét az elsőfokú bíróságnak az összesen 1.951.825 forint összegben meghatározható pertárgyértékű követelések tekintetében az IM rendelet 3. §
(2)bekezdése szerint a pertárgyérték alapulvételével, míg a meg nem határozható pertárgyértékű igények érvényesítésére irányuló kereseti kérelmek vonatkozásában az IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerint eljárva, a per egyéb adatainak a rPp. 79. §
(2)bekezdésének megfelelő mérlegelésével kellett volna megállapítania, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú eljárás során az alperes ebben a körben a felmerült munkóra-ráfordítást nem igazolta, arra nézve tényelőadást sem tett. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a pernyertes alperesnek járó ügyvédi munkadíj összegét az IM rendelet 3. §
(2)bekezdése szerint eljárva kizárólag a harmadlagos, a negyedleges és az ötödleges kereseti kérelmek tárgyát képező követelések együttes összege alapján - egyebekben a felek által sem vitatottan helytállóan - állapította meg, az alperesnek az elsődleges, a másodlagos és a hatodlagos kereseti kérelmek tárgyát képező, meg nem határozható pertárgyértékű igényekre figyelemmel járó ügyvédi munkadíj IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerint meghatározandó összegének viseléséről azonban nem rendelkezett. A csatlakozó fellebbezés megalapozatlansága körében a felperes az ellenkérelmében kizárólag arra hivatkozott - a rPp.
  1. és
  2. §-ainak a perköltség megállapításakor irányadó, a korábban már idézett rendelkezéseire tekintettel alaptalanul -, hogy az IM rendelet
  3. §
(3)bekezdése szerinti óradíj-elszámolás iránti igény előterjesztésére a másodfokú eljárásban már nincs lehetőség. A felperes ugyanakkor azt nem tette vitássá, hogy - a csatlakozó fellebbezésben előadottak szerint a per tárgyát képező valamennyi kereseti kérelem tekintetében az alperes képviseletével összefüggésben a jogi képviselő részéről indokoltan összesen 85 munkaóra ráfordítás merült fel. [76] A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint - az egyes kereseti kérelmek ténybeli és jogi alapja körében a felperes a perbeli nyilatkozataiból megállapíthatóan fennálló, esetenként igen jelentős mértékű átfedésekre is tekintettel - ennek a 40%-a, azaz 34 munkaóra ráfordítás tekinthető olyannak, amely a meg nem határozható pertárgyértékű kereseti kérelmek tárgyát képező igényekkel áll összefüggésben, így az IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerinti óránként 5.000 forint munkadíjjal számolva ezen igények vonatkozásában az alperesnek járó ügyvédi munkadíj összege 170.000 forintban állapítható meg. [77] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a csatlakozó fellebbezéssel érintett részében a rPp. 253. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint részben megváltoztatta, egyebekben a rPp. 253. §
(2)bekezdése alapján - részben kiegészített indokolással helybenhagyta. [78] A per főtárgya tekintetében a felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a perköltség vonatkozásában előterjesztett alperesi csatlakozó fellebbezés pedig részben, 48% arányban bizonyult eredményesnek, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a rPp. 239. §-a szerint alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése és 81. §
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdései alkalmazásával mérlegeléssel, a jogi képviselő által ténylegesen kifejtett tevékenységgel arányosan, mérsékelt összegben megállapított ügyvédi munkadíjból és a csatlakozó fellebbezési illeték arányos részéből álló másodfokú perköltsége megfizetésére; a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt jogorvoslati illeték viseléséről a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján rendelkezett. [79] A rPp.
  2. §-a szerint alkalmazandó rPp.
  3. §
(2)bekezdése alapján a felperes pártfogó ügyvédjének a díját - fellebbezésének eredménytelensége miatt - az állam viseli. Budapest,
  1. szeptember
  2. . Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke dr. Felker László s.k. előadó bíró Levek Istvánné dr. s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.