A határozat elvi tartalma: Minősített adatokat tartalmazó vélemény esetén a bíróság azt köteles ellenőrizni, hogy a véleményben foglalt adatok elegendő indokul szolgálnak-e az idegenrendészeti határozatnak. A bíróság a nemzetbiztonsági ellenőrzés adatait, következtetéseit nem bírálhatja felül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.544/2019/
- A tanács tagjai: . Tóth Kincső a tanács elnöke . Bögös Fruzsina előadó bíró . Szilas Judit bíró A felperes: Felperes (cím) A felperes képviselője:ándó és Társa Ügyvédi Iroda . Takács Dóra ügyvéd (cím) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím) Az I. rendű alperes képviselője:. Sárkány Réka kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Alkotmányvédelmi Hivatal Főigazgatója (cím) A II. rendű alperes képviselője: dr. Molnár-Völgyi Izabella kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészet A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: ővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 42.K.34.081/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 42.K.34.081/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A szír állampolgárságú, kiskorú felperes 2012 óta tartózkodik Magyarországon, családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedéllyel, legutóbbi engedélye
- május
- napjáig került [2] [3] [4] kiadásra. A II. rendű alperes
- július
- napján kelt levelében arról tájékoztatta a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságát (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), hogy a felperes Magyarországon való tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Az elsőfokú hatóság
- július
- napján kelt, ... számú határozatával a felperes tartózkodási engedélyét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdésének h) pontja és 18. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján visszavonta. A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban az I. rendű alperes (névváltozás előtt: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal) megkeresésére a II. rendű alperes ... számú állásfoglalásában a korábbi véleményét fenntartotta. Az I. rendű alperes
- október
- napján kelt, ... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a felperes magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonsági érdekeket sérti, így a felperes nem teljesíti a Harmtv.
- §
(1)bekezdés h) pontjában foglalt feltételt, ezért tartózkodási engedélyét a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja alapján vissza kellett vonni. Indoklása szerint a határozata meghozatalakor hangsúlyosan értékelte a különleges szakértelemmel bíró II. rendű alperes véleményét. A felperes keresete és a védirat [5] [6] [7] A felperes keresetében az I. rendű alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, arra hivatkozva, hogy a Harmtv. szerinti tartózkodás feltételeit teljesíti. Hivatkozott a Harmtv. 87/M. §
(1)bekezdésének és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(5)pontjának megsértésére, mert álláspontja szerint a határozat túl általános indokolást tartalmaz, és az az Alkotmányvédelmi Hivatal véleményéből nem rögzít semmilyen konkrétumot, így nem tud érdemi védekezést előterjeszteni. Hivatkozott arra, hogy a felperes és családja teljesen integrálódott a társadalomba, továbbá egyedi bírósági döntések alapján arra is, hogy önmagában a rendvédelmi szerv által kiadott szakvélemény nem alapozhatja meg a felperes tartózkodási jogának korlátozását, hanem figyelembe kell venni az eset egyéni körülményeit is. Az I. rendű alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a per során betekintett a minősített adatokat tartalmazó iratanyagba. A jogerős ítélet [8] A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a II. rendű alperes iratanyagába történő betekintés során megállapította, hogy a II. rendű alperes véleménye, amely szerint a felperes személyes magatartása alapján valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, megalapozott. [9] Rögzítette, hogy a II. rendű alperes szakvéleményét a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény ( a továbbiakban: Mavtv.) hatálya alá tartózó adatok alapján adta a hatósági eljárásban. Rámutatott arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 34. §
(2)bekezdése alapján az I. rendű alperes nem hivatkozhatott a II. rendű alperes véleményét megalapozó adatokra a határozatában. A minősített adatok megismerésére külön, a Mavtv.
- §-ban szabályozott eljárásban kerülhet sor, amely azonban az I. rendű alperes eljárásán kívül esik. [10] Indoklása szerint az I. rendű alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a Harmtv.
- §
(1)bekezdésének a) pontja, valamint 13. §
(1)bekezdésének h) pontja nem enged az I. rendű alperesi hatóságnak mérlegelési lehetőséget, és amennyiben a felperes tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti, köteles a tartózkodási engedély visszavonásáról intézkedni. A hivatkozott mérlegelési szempontok a szabad mozgás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.)
- §-ának alkalmazásakor merülhet fel, azonban az a felperesre nem alkalmazható. Megjegyezte továbbá, hogy a felperes által csatolt eseti bírósági döntések az Szmtv. hatálya alatt hozott határozatok bírósági felülvizsgálata tárgyában születettek, így a jelen ügyben alkalmazott jogszabályi és tényállási környezettel nem összehasonlíthatóak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megsemmisítését, és az alperes új eljárásra kötelezését, keresetének történő helyt adást kérte, arra hivatkozva, hogy az I. rendű alperes határozata sérti a Harmtv. 87/M. §
(1)bekezdését, valamint a Kp. 85. §
(5)bekezdését. Kifogásolta, hogy az I. rendű alperes határozatának indokolása túlságosan általános, nem állt módjában megismerni, hogy mi az az ok, ami miatt a II. rendű alperes arra az álláspontra jutott, hogy magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti, különös tekintettel arra, hogy nem tett semmit, nem áll kapcsolatban olyan személyekkel, ami miatt ez a vélemény kialakulhatott róla. Ennek hiányában érdemi védekezést sem tudott előterjeszteni a II. rendű alperes állásfoglalásával és így a határozatban foglaltakkal szemben sem. A személyes körülményeivel kapcsolatban kifejtette, hogy 2012 óta él Magyarországon szüleivel és testvéreivel. Nagyszülei és nagynénje is Magyarországon élnek, édesapja sikeres vállalkozást folytat Magyarországon, a cége a közterheket befizeti, mindez a magyar állam javára válik. Az I. rendű alperes a határozatában nem fejtette ki, hogy az ismertetett körülményei ellenére tartózkodása miért veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát. [12] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be, a II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Kifejtette, hogy véleménye a Mavtv. 5. §-a szerinti minősített adatokat tartalmaz, így a vélemény, és az annak figyelembe vételével meghozott határozat indokolása csak a minősített adatvédelmi rendelkezések betartásával történhetett meg. A Kp. 85. §
(5)bekezdésével kapcsolatban a 2/
- (XI.23.) KMK véleményre hivatkozott, és kiemelte, hogy mivel az I. rendű alperes határozata nem mérlegelési jogkörben hozott határozat, a Kp.
- §
(5)bekezdése nem releváns. Utalt arra is, hogy az I. rendű alperesnek a Harmtv. 18. §
(1)bekezdése alapján kötelessége visszavonni az engedélyt. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos. [14] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy hivatalos tudomása van a felperes édesanyjának és kiskorú testvérének ügyében hozott kúriai ítéletekről (Kfv.II.37.047/2019/
- és Kfv.II.37.542/2019/10.). A Kúria az ezen ítéletekben foglaltakkal egyetért, a perbeli ügyben a befogadási okok szem előtt tartásával a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, a felülvizsgálati eljárás folyamán később benyújtott előkészítő iratában foglaltakat a Kúria érdemben nem vizsgálta, figyelemmel arra, hogy a Kp.
- §
(1)bekezdése, és 117. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet közlésétől számított 30 napon belül lehet jogszabálysértésre hivatkozással benyújtani. Tekintettel arra, hogy a felperes újabb jogszabálysértésekre is hivatkozó beadványát ezen határidőn túl nyújtotta be, az érdemben nem volt vizsgálható. [16] A Kúria visszautal a felperes édesanyjának ügyében hozott Kfv.II.37.047/2019/8. számú ítéletének indokolására, amely szerint a „Harmtv. 13. §
(1)bekezdés h) pontja és 18. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján csak az a személy kaphat tartózkodási engedélyt, akinek magyarországi tartózkodása nem jelent súlyos veszélyt az ország közrendjére, köz- és nemzetbiztonságára. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. §
- g)pontja kimondja, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi - az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően - egyes külföldiek ellenőrzését, a hivatal ezen ellenőrzés eredményeként beszerzett információkat értékeli és kialakítja a közrendi, köz- és nemzetbiztonsági veszélyeztetésről szóló álláspontját. A hivatal tevékenységére vonatkozó adatok a Mavtv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján minősített adatok, amelyeket csak a minősítő által kiadott engedély alapján lehet megismerni [Mavtv. 11. §
(1)bekezdés], és amelynek nyilvánosságra hozatala, az azzal való visszaélés a
- évi C. törvény
- §-a alapján bűncselekmény. A fenti szabályozási környezetet a Kúria álláspontja szerint nem lehet jelen ügyben sem figyelmen kívül hagyni, a minősített adat megismerésére nem az idegenrendészeti eljárásban, hanem egy külön, felperes kérelmére indult eljárásban, a minősítő által kiadott engedély birtokában lehetséges. A megismerési engedély megtagadásáról szóló döntés ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A megismerési engedély alapvetően az egyént megillető információs önrendelkezési jog érvényesülésének eszköze [Kfv.I.37.381/2017/6.]. Emiatt sem az idegenrendészeti hatóság, sem az eljáró bíróság nincs abban a helyzetben, hogy ezen minősített adatok megismeréséről, megismertetéséről a minősítő helyett döntsön, annak feltárását lehetővé tegye, akár szűk körben is. Az idegenrendészeti hatóság és a bíróság döntéshozatala során köteles az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslatát figyelembe venni. A bíróság a felperes hatékony jogvédelme érdekében tekint be az ügyiratba, és köteles azt ellenőrizni, hogy az abban foglalt adatok elegendő indokául szolgálnak az idegenrendészeti hatósági intézkedésnek. A bíróság a nemzetbiztonsági ellenőrzés adatait, következtetéseit nem bírálhatja felül, kizárólag arról dönthet, hogy a javaslatban foglaltak kellően alátámasztottak-e az adatokkal. Ezt az elvet követi a Kúria Kfv.VI.37.640/2018/9., Kfv.III.37.039/2013/
- számú döntése is. Emiatt az elsőfokú bíróság azzal biztosította a felperes jogvédelmét, hogy beletekintett a minősített adatokat tartalmazó iratba és ellenőrizte, hogy az AH véleménye a nemzetbiztonsági kockázat fennállását igazolja vagy sem. A bíróság a betekintést követően arra a következtetésre jutott, hogy az AH vélemény a hatósági döntést megalapozza. A bíróság a fentiekben ismertetett szabályozás miatt nem tárhatta a felperes elé az a minősített adatokat, sem azok megfelelőségét nem ellenőrizhette, azokat érdemben nem volt jogosult felülbírálni, a bírói kontroll arra szorítkozhatott, hogy az AH vélemény meglétét és nemzetbiztonsági kockázatot állító megállapítását, mint tényt ellenőrizze. Az a körülmény, hogy a felperes végső soron nem ismerhette meg az AH álláspontját megalapozó bizonyítékokat, mivel azok minősített adatot képeznek, nem az alperes eljárására vezethető vissza. A Mavtv. vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik, hogy egy külön eljárásban szembesüljön a felperes a rá vonatkozó ellenőrzés eredményével. E külön eljárás és a bírósági eljárás együttesen olyan garanciát biztosít a felperesnek, amely folytán nem sérülnek a jogai. A felperes azonban nem élt e külön eljárás megindításának lehetőségével. A Kúria e körben rámutat arra, hogy ez a szabályozási helyzet az adatok jellegéből, abból a nemzetbiztonsági érdekből ered, amely elsőséget élvez a szuverenitás alapján. A Kúria rámutat továbbá arra, hogy a felperesre vonatkozó adatok egyfelől tények, másfelől az adatok értékelésére kizárólag az Alkotmányvédelmi Hivatal jogosult, annak felülmérlegelésére értelemszerűen - nincs mód. Éppen ezért az elsőfokú bíróság és a Kúria sem a minősített információt vizsgálta felül, csupán arról győződött meg, hogy a minősített iratokban szereplő információk az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslatát, annak következtetéseit alátámasztják-e, vagy sem." Erre figyelemmel a felperes alaptalanul állította a Harmtv. 87/M. §
(1)bekezdésének megsértését. [17] A Kp. 85. §
(5)bekezdése a mérlegelési jogkörben hozott határozatokkal szemben támasztott követelményekről rendelkezik. A perbeli ügyben azonban az eljárt hatóságok nem mérlegelési jogkörben eljárva hozták meg döntéseiket, eljárásaik során ugyanis a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja és 13. §
(1)bekezdés h) pontjának körében azt vizsgálták, hogy a felperes magyarországi tartózkodása jelent-e súlyos veszélyt az ország közrendjére, köz- és nemzetbiztonságára, és ezen vizsgálat során értékelték a rendelkezésre álló bizonyítékot (II. rendű alperes állásfoglalása). [18] A Kúria e körben utal a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról szóló 2/
- (XI. 23.) KMK véleményben foglaltakra, amely szerint az a közigazgatási határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, amelyben a hatóság a határozathozatalhoz szükséges bizonyítékok értékelése alapján döntési lehetőségeket nem biztosító jogszabály alkalmazásával dönt. Amennyiben a jogszabály a hatóság számára bizonyos feltételek megléte esetén kötelező irányú döntést határoz meg, s a hatóság e feltételek vizsgálatához bizonyítást vesz fel, melynek eredményét értékeli, úgy az utóbbira tekintettel a határozat nem minősíthető mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. Minderre figyelemmel a Kp.
- §
(5)bekezdésének megsértése nem volt megállapítható. [19] Az, hogy a felperes és családja teljes mértékben mind kulturálisan, mind szociálisan integrálódott a társadalomba, továbbá, hogy a felperes édesapja sikeres vállalkozást folytat Magyarországon, a Harmtv. 18. §
(1)bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó 13. §
(1)bekezdés h) pontjában foglaltakat nem írja felül. Végül pedig azon felperesi hivatkozás sem volt alapos, amely azt sérelmezte, hogy tartózkodását egyszer már engedélyezték, meghosszabbítási kérelmének többször helyt adtak, a perbeli esetben ugyanis a tartózkodási engedély visszavonásának feltétele fennállt. [20] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [21] Minősített adatokat tartalmazó vélemény esetén a bíróság azt köteles ellenőrizni, hogy a véleményben foglalt adatok elegendő indokul szolgálnak-e az idegenrendészeti határozatnak. A bíróság a nemzetbiztonsági ellenőrzés adatait, következtetéseit nem bírálhatja felül. Záró rész [22] A Kúria a perköltség tekintetében a határozathozatalt mellőzte, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, a II. rendű alperes pedig nem kérte felülvizsgálati eljárási költségeinek megtérítését. [23] A pervesztes felperes köteles viselni a felülvizsgálati eljárás illetékét, amelynek mértékét a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(2)bekezdése alapján állapította meg. [24] Az ítélet ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró