← Magyarország

Bf.578/2019/40 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.578/2019/

  1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. október
  3. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
  4. június
  5. napján kihirdetett 3.B.730/2017/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A büntetést halmazati büntetésként tekinti kiszabottnak. A vádlott által
  7. április
  8. napjától
  9. november
  10. napjáig előzetes fogvatartásban, és a helyesen -
  11. március
  12. napjától
  13. június
  14. napjáig letartóztatásban töltött időt tekinti a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítottnak. A település neve, belterület helyrajzi száma helyrajzi számon nyilvántartott, természetben település neve, ingatlan címe szám alatti, egyéb érdekelt neve (született: születési dátum., anyja neve: egyéb érdekelt anyja neve) 1/1 tulajdoni hányadában lévő ingatlanra elrendelt vagyonelkobzást mellőzi. A Szolnoki Törvényszék
  15. augusztus
  16. napján meghozott, és a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.579/2019/
  17. számú végzésével
  18. november
  19. napján véglegessé vált 3.B.730/2017/
  20. számú végzésével a fenti ingatlanra elrendelt zár alá vételt feloldja. A vagyonelkobzás alá eső 717.000,- (hétszáztizenhétezer) forintot a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatala Bl.00016/2018/
  21. letéti számon kezeli. Az elkobzás alá eső kábítószer megnevezése helyesen: AB CHMINACA. A vádlottnak kiadni rendelt típus 1 típusú mobiltelefont, 2 darab típus 2 SIM kártyát, 1 darab típus 3 memória kártyát, továbbá a megsemmisíteni rendelt 2 darab nylon zacskót a Szolnoki Törvényszék Bj.10/
  22. 1-
  23. tételszámon tartja nyilván. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
  24. június
  25. napjától
  26. október
  27. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámítja. Megállapítja, hogy vádlott neve vádlott tényleges tartózkodási helye: BV Intézet neve. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlott bűnösségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  28. §

(1)bekezdés 4. fordulat és
(3)bekezdés] és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. §
(1)bekezdés
  1. fordulat] állapította meg. Ezért 11 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, amelyből a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott által
  2. április
  3. napjától
  4. november
  5. napjáig előzetes fogva tartásban,
  6. március
  7. napjától
  8. június
  9. napjáig letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Összesen 769.500,- forintra, valamint a település neve belterület helyrajzi szám helyrajzi számon nyilvántartott, természetben település neve, ingatlan címe szám alatti, egyéb érdekelt neve 1/1 tulajdoni hányadát képező ingatlanra vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. Az első fokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezéseket jelentettek be: az ügyészség a vádlott terhére súlyosításért, a kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékének lényeges felemelése, a vádlott indokolás nélkül, de nyilvánvalóan felmentés, a vádlott védője a tényállás téves megállapítása, téves jogi következtetés, téves jogi minősítés alkalmazása, a vagyonelkobzás mellőzése és a büntetés enyhítése érdekében. A védő fellebbezésének indokolásában fenntartotta az elsődlegesen felmentésre, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére, továbbá az ingatlant érintő vagyonelkobzás mellőzésére irányuló fellebbezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan. Az
  10. váddal kapcsolatban (tényállás III/A., III/B. IV. pontja) azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott és az azt alátámasztó tanú 1 és tanú 2 vallomásával szemben a tényállás megállapításánál tanú 3 vallomását fogadta el és értékelte bizonyítékként. A védő szerint a törvényszék figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy tanú 3 maga is érintett az ügyben, vele szemben már jogerős ítéletet is hozott a bíróság. Emellett a törvényszék annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy a mérleget - ami a kábítószer porciózásának szükségképpeni eszköze - nem védencétől, hanem tanú 3 foglalta le a nyomozó hatóság. A
  11. váddal (tényállás I. és II. pontja) kapcsolatosan a védő utalt tanú 4 és tanú 5 egymásnak ellentmondó vallomására, továbbá aggályosnak tartotta tanú 4 tanúzási képességét. A
  12. vád esetében (tényállás V. pontja) az
  13. számú tanú, továbbá tanú 6 és tanú 7 vallomására hivatkozott, akik kábítószer értékesítőként nem védencét azonosították. A település neve, ingatlan címe szám alatti ingatlan esetében azt állította, hogy a vádlott a házat a tanú 8 kapott összesen 9.000.000,- forint kölcsönből vásárolta. Emellett a vádlottnak a kutyák értékesítéséből is származott jövedelme. Ily módon az ingatlan vételárát nem a kábítószerkereskedelemből származó jövedelem fedezte, ezért a vagyonelkobzás törvénysértő, kérte annak mellőzését. Az enyhítésre irányuló fellebbezés körében nem osztotta az ügyészség azon álláspontját, hogy az időmúlás csak csekély súllyal értékelhető a vádlott javára. A védő emellett kérte annak figyelembe vételét is, hogy a kábítószer hatóanyag tartalma nem érte el a különösen jelentős mennyiséget, az a csekély mennyiség felső határát haladta meg. Emellett a vádlott kiskorú gyermek eltartásáról is gondoskodik. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés enyhítését kérte. A vádlott és a védő az elsőfokú eljárásban, de már az első fokú ítélet kihirdetését követően csatolták az iratokhoz a vádlott és tanú 8 között
  14. március
  15. napján létrejött kölcsönszerződést, amely [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] szerint tanú 8 5.000.000,- forint baráti kölcsönt nyújtott vádlott neve(Szolnoki Törvényszék 3.B.730/2017/
  16. szám). A védelem a másodfokú eljárásban csatolta ugyanezen személyek között
  17. november
  18. napján létrejött tartozáselismerő nyilatkozatot, amely szerint vádlott neve vádlottnak tanú 8 felé 4.000.000,forint tartozása áll fenn (Bf.
  19. sorszám). Ezzel egyidőben csatolták a település neve, ingatlan címe szám alatti ingatlanra vonatkozó,
  20. március
  21. napján kelt adásvételi szerződést, mely szerint annak állagvevője kiskorú egyéb érdekelt neve (született: születési dátum., anyja neve: egyéb érdekelt anyja neve), holtig tartó haszonélvezője vádlott neve (vádlott születési dátuma., anyja neve: vádlott anyja neve) és az ingatlan vételára 6.000.000,- forint. A becsatolt iratokra figyelemmel a másodfokú bíróság az ügyben tárgyalást tűzött ki, azon a büntetőeljárásról szóló
  22. évi XC. törvény (Be.)
  23. §
(1)bekezdés utolsó fordulata alapján bizonyítást vett fel, és a Be. 601. §
(1)bekezdése szerint eljárva ismertette a védelem által becsatolt előbb megjelölt iratokat. A vádlott és a védő tanú 9 , tanú 10, tanú 7 és tanú 11 tanúkénti kihallgatását is indítványozták arra, hogy nem a vádlott, hanem tanú 3 értékesítette a kábítószereket. Emellett tanú 8 tanúkihallgatását indítványozták a vádlottnak nyújtott kölcsönökre vonatkozóan. A másodfokú bíróság az ügyben további bizonyítási felvételét nem tartotta szükségesnek, ezért a tanúkihallgatásra vonatkozó bizonyítási indítványokat - a később kifejtendők szerint - elutasította. A bizonyítás felvételét követően a fellebbviteli főügyészség a Bf.108/2019/
  1. számú átiratában kifejtetteket azzal a módosítással tartotta fenn, hogy az ingatlanra vonatkozó vagyonelkobzást 1.000.000,- forint erejéig indítványozta fenntartani. Ezt azzal indokolta, hogy a tartozáselismerő nyilatkozat a 4.000.000,- forintról jóval korábban kelt, mint az adásvételi szerződés, ezért nem fogadható el, hogy a vádlott ezt a pénzt az ingatlan vásárlásához használta fel. Az 5.000.000,forintról szóló kölcsönszerződés és az ingatlan adásvételi szerződése között azonban csak tíz nap telt el, ezért nem zárható ki, hogy a vádlott ezt a pénzt a ház vásárlására fordította. Ugyanakkor 1.000.000,- forint eredetét a vádlott nem igazolta, így továbbra is fennáll az a törvényi vélelem, hogy az a kábítószer-kereskedelemből származik. A vádlott védője perbeszédében fenntartotta fellebbezésének irányát. A vagyonelkobzásra tett ügyészségi indítvánnyal szemben azzal érvelt, hogy a vádlottnak a kutyatartásból is származott jövedelme. Angol és francia buldogokat tenyésztett, amelyeket 300.000-400.000,- forint áron tudott értékesíteni. A 2014-ben kelt kölcsönszerződésre vonatkozóan arra hivatkozott, hogy a 4.000.000,forintból is maradhatott még akkora összeg, amelyet a ház vásárlására fordíthatott. A vádlott - aki mindenben csatlakozott védőjéhez - úgy nyilatkozott, hogy a házat nem kábítószerrel kapcsolatos ügyletből származó pénzből vásárolta. 1.200.000,- forintnyi megtakarítása volt, amelyet a tanú 8 kapott 5.000.000,- forintos kölcsönnel egészített ki. Sérelmezte, hogy a tanú 4 és 5 vezetékneve testvérpárral kapcsolatban is bizonyítást vett fel az elsőfokú bíróság, holott ők mástól, nem pedig tőle vásároltak kábítószeres cigarettát. A másodfokú bíróság kizárólag az ingatlant érintő vagyonelkobzást támadó védelmi fellebbezést tekintette alaposnak. Az ítélőtábla a Be.
  2. §
(1)és
(2)bekezdése szerint eljárva, a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. A másodfokú bíróság a felvett bizonyítás és az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma [Be. 593. §
(1)bekezdés a) pont] alapján a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, és az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészítette ki: [24] A vádlott a település neve, ingatlan címe szám alatti ingatlant magánszemély által adott kölcsönből vásárolta. [25] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 3.Fk.203/2010/
  1. számú ítéletével kiszabott 9 hónap fogházbüntetés próbaideje
  2. május
  3. napján telt le. A büntetés végrehajthatósága
  4. május
  5. napján elévült. [26] Az első fokú ítélet
  6. oldal első bekezdését helyesbítette akként, hogy „a vádlott tanú 12 részére öt alkalommal adott át kábítószer hatású anyagot" (tényállás II. pont). Az ítélet történeti tényállásában a büntetőeljárásban részt vevő személyeket a lehetőség szerint a nevükön, és nem eljárási pozíciójuk szerint kell megjelölni. [27] Helyesbítette a tényállás IV. pontjában a kábítószer nevét, mert az helyesen: AB CHMINACA. (Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy a kábítószer nevét az ítélet indokolása és a rendelkező része is pontatlanul tartalmazza, ezért az előbbi helyesbítés az ítélet mindazon részét érinti, ahol ez a kábítószer fajta megnevezésre került.) [28] Kiegészítette az első fokú ítélet
  7. oldal nyolcadik bekezdését azzal, hogy a vádlott által tárolt mennyiség a tényállás I., III/a. és III/b. pontjában írt új pszichoaktív anyagok esetében a csekély mennyiség felső határát nem haladta meg. [29] Kiegészítette az első fokú ítélet
  8. oldal ötödik bekezdését azzal, hogy a tényállás IV. és V. pontjában írt kábítószer összhatóanyag tartalma a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak 9,47-szerese volt. [30] Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, az az előbb írt kiegészítésekkel és helyesbítésekkel irányadó volt a másodfokú felülbírálat során. [31] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges és lehetséges körben lefolytatta. Részletesen kihallgatta mindazon tanúkat, akik az ügyre vonatkozóan releváns ismeretek birtokában voltak, továbbá részletesen meghallgatta az igazságügyi orvosszakértőt a vádlottól lefoglalt kábítószerek és új pszichoaktív anyagok hatóanyag tartalmára vonatkozóan. [32] A vádlott a kábítószer birtoklását elismerte, ugyanakkor tagadta, hogy azzal kereskedett. Következetesen állította, hogy a kutyatartásból származott jelentős bevétele. [33] Az elsőfokú bíróság a kihallgatott tanúk vallomásainak értékelésekor iratszerűen mutatott rá arra, hogy a tanúk a bírósági eljárásban a vádlottat terhelő vallomásaikat igyekeztek megváltoztatni. Több tanú beszámolt arról, hogy a vádlott családja részéről fenyegetés érte, így a vallomás megváltoztatásnak más elfogadható oka nem volt, mint az, hogy féltek a vádlottól és a családjától. [34] A tanúk nyomozás során tett vallomását azonban az igazságügyi orvosszakértői és vegyészszakértői vélemények, valamint a lefoglalási jegyzőkönyvek is alátámasztották. [35] A bizonyítékok bíróság által történt értékelésének megszokott módja az, hogy a bíróság a vallomás egyes - általában más bizonyítékokkal is megerősített - részeit fogadja el irányadónak a történeti tényállás megállapítása során, míg a vallomásnak olyan részeit, amelyek más bizonyítékokkal ellentétesek, figyelmen kívül hagyja; mindez nem érinti a mérlegelési tevékenység perrendszerű voltát (BH1998.418.III.). [36]az a védelmi hivatkozás, hogy tanú 3 vádlottat terhelő vallomása azért sem értékelhető bizonyítékként, mert e személy bűnösségét a III/A. tényállási pontban írt cselekményre vonatkozóan a bíróság jogerős ítéletében már megállapította. A rendelkezésre álló iratok szerint a tanú 3 ügyében megállapított jogerős ügydöntő határozat tényállása azt tartalmazza, hogy nevezett a kábítószereket interneten, illetve ismeretlen személytől szerezte be (Mezőtúri Járásbíróság
  9. december
  10. napján meghozott és
  11. december
  12. napján jogerőre emelkedett 4.Bpk.290/2016/
  13. számú végzése). Mindez tehát nem zárja ki annak lehetőségét, hogy tanú 3 egyik beszerzési forrása vádlott neve vádlott volt. [37] Az elsőfokú bíróság részletesen megvizsgálta tanú 4 tanúzási képességét is, és mindenben helyes indokkal fogadta el a tanú nyomozás során tett terhelő vallomását. [38] Itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy a jelen ügyben nem képezte vád tárgyát az, hogy a vádlott új pszichoaktív tartalmú anyagot adott tizennyolc éven aluli személynek. Ezt a cselekményét - a Büntető Törvénykönyvről szóló
  14. évi C. törvény (Btk.) 184/A. §
(4)bekezdésébe ütköző,
(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettét - az első fokú ítélet
  1. oldal első bekezdésében írt ítéletével a Szolnoki Járásbíróság, illetve a Szolnoki Törvényszék jogerősen elbírálta. [39] A vádlott felmentésére, de a bűncselekmények eltérő minősítésére (kábítószer-kereskedelem bűntette helyett kábítószer birtoklásának bűntette) irányuló fellebbezés is a bizonyítékok mérlegelését támadta. [40] A bizonyítékok mérlegelése az elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban nincs törvényi lehetőség a bizonyítékok eltérő mérlegelésére, ezért az ezt támadó fellebbezések eredményre nem vezethettek. [41] Mindebből az is következik, hogy a másodfokú bíróság a már részletezetteken kívül további bizonyítás felvételét nem tartotta szükségesnek. tanú 9, tanú 10 tanúkénti kihallgatására irányuló bizonyítási indítványt az elsőfokú bíróság elutasította (első fokú ítélet
  2. oldal nyolcadik bekezdésében nyilvánvalóan erre utal a törvényszék). tanú 7 tanúvallomását a tárgyaláson felolvasta (elsőfokú iratok
  3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv). A másodfokú bíróság e személyek tanúkénti kihallgatására irányuló bizonyítási indítványt a Be.
  4. §
(1)bekezdése alapján elutasította. [42]ú 8 tanúkénti kihallgatása is szükségtelen volt, mert a baráti kölcsönökre vonatkozóan a másodfokú bíróság a becsatolt okiratokat a másodfokú tárgyaláson ismertette, azokat bizonyítékként értékelte. [43] A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és bűncselekményeit a törvénynek megfelelően minősítette. [44] A törvényszék a töretlen bírói gyakorlatnak megfelelően állapította meg, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetéséhez nem szükséges, hogy arra az elkövető egyenes szándéka terjedjen ki. Elegendő, ha az elkövető tudata azt fogja át, hogy az elkövetés tárgyát képező anyag akár kábítószer, illetőleg új pszichoaktív anyag is lehet. Ezért a bűncselekmények eshetőleges szándékkal is elkövethetőek. [45] Az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor is, amikor azt állapította meg, hogy a vádlottra az elkövetéskori Btk. alkalmazása a kedvezőbb. Itt helyesbíti a másodfokú bíróság az első fokú ítélet 12. oldal második bekezdésének zárójelt követő mondatrészét akként, hogy „így a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő Btk. alkalmazása nem eredményezne a vádlott javára enyhébb elbírálást". [46] Kiegészítette az első fokú ítélet 13. oldal harmadik bekezdését azzal, hogy „az ADB FUBINACA a 0,05 gramm mennyiséget nem haladja meg". [47] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket teljeskörűen feltárta. [48] Helyesen állapította meg, hogy határozott tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetési tétel középmértéke 15 év, e körben nem hivatkozott azonban a Btk. 80. §
(2)bekezdésére, ezért azt az ítélőtábla pótolta. [49] Az elsőfokú bíróság ettől a középmértéktől a vádlott javára jelentősen eltért, amit kellően megindokolt. [50] A másodfokú bíróság a szabadságvesztés lényeges enyhítését, illetve annak lényeges súlyosítását nem tartotta indokoltnak. A büntetés tartamának lényeges enyhítése súlytalanná tenné a büntetést, [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] lényeges súlyosítása pedig a Btk.
  1. §-ában részletezett büntetési célokon túlmutató hátrányt jelentene. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában (
  2. oldal harmadik bekezdés) helyesen jelölte meg a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, az ítélet rendelkező része azonban a halmazati büntetésre utalást nem tartalmazta. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést halmazati büntetésként tekinti kiszabottnak. A törvényszék a bűncselekmények jellegére, a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre tekintettel helyesen, a törvényi maximumban állapította meg a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát. E körben nem hivatkozott azonban a Btk.
  3. §
(1)bekezdésére, ezért azt a másodfokú bíróság pótolta. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék pontatlanul jelölte meg a letartóztatás kezdő napját, ezért az elsőfokú bíróság beszámításra vonatkozó rendelkezését pontosította. Az ingatlant érintő vagyonelkobzás körében az elsőfokú bíróság az ítélet meghozatalakor helyesen hivatkozott a Btk. 74/A. §
(1)bekezdés b) pontjára és a 74. §
(2)bekezdésére. A Btk. 74/A. §
(1)bekezdéséből következik, hogy ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul: a konkrét ügyben a vádlottnak kellett bizonyítania azt, hogy az ingatlant nem a kábítószer kereskedéssel szerzett pénzből vásárolta meg. A vádlott és védője az első fokú ítélet kihirdetése után az 5.000.000,forintról szóló kölcsönszerződést, a másodfokú eljárásban a 4.000.000,- forintról szóló tartozáselismerő nyilatkozatot csatolták az iratokhoz. A másodfokon felvett bizonyítás alapján ezek az okiratok alkalmasak voltak a már hivatkozott törvényi vélelem megdöntésére. Bár a tartozáselismerő nyilatkozat
  1. november
  2. napján kelt, nem zárható ki, hogy az ott feltüntetett 4.000.000,- forintból az ingatlan
  3. március 18-i megvásárlásakor még jelentős összeg állt a vádlott rendelkezésére. Az okiratokban írt összegek az ingatlan 6.000.000,- forintos vételárát fedezték. Ezért a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a vádlott az ingatlant ebből a baráti kölcsönből, nem pedig a kábítószer-kereskedésből szerzett jövedelemből fizette ki. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a település neve, helyrajzi szám. helyrajzi számon nyilvántartott, természetben település neve, ingatlan címe szám alattiegyéb érdekelt neve(született: születési dátuma., anyja neve: anyja neve) 1/1 tulajdoni hányadában lévő ingatlanra elrendelt vagyonelkobzást mellőzte. A Szolnoki Törvényszék
  4. augusztus
  5. napján meghozott, és a Szegedi Ítélőtábla Bpkf.I.579/2019/
  6. számú végzésével
  7. november
  8. napján véglegessé vált 3.B.730/2017/
  9. számú végzésével a fenti ingatlanra elrendelt zár alá vételt a Be.
  10. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feloldotta. A pénzösszegekre elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezések törvényesek. Észlelte azonban az ítélőtábla, hogy a vádlottól lefoglalt 717.000,- forintot időközben a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatala bevételezte és azt BL00016/2018/
  1. letéti számon kezeli, ezért az erre vonatkozó rendelkezést helyesbítette. A korábbiakban már utalt arra a másodfokú bíróság, hogy a kábítószer megnevezése pontatlan volt az ítélet rendelkező részében is, ezért azt is helyesbítette a másodfokú bíróság. Észlelte az ítélőtábla, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Vizsgálati Osztályán 16000/206/2017.bü. szám alatt lefoglalt bűnjeleket átadták a Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalának, és azokat Bj.10/2018/1-
  2. tételszám alatt bevételezték. Ezért e bűnjelekre vonatkozó rendelkezést az ítélőtábla a rendelkező részben írtak szerint helyesbítette. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla kizárólag az ingatlan vagyonelkobzásának mellőzésére irányuló fellebbezést ítélte alaposnak, az első fokú ítéletet hivatalból felülbírálva, a Be. [61] [62] [63]
  3. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú ügydöntő határozat meghozataláig letartóztatásban töltött időt a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdése alapján számította be a kiszabott szabadságvesztésbe. A Be. 604. §
(3)bekezdés c) pontja alapján - figyelemmel a Be. 561. §
(2)bekezdés b), 184. §
(2)bekezdés f) és 10. §
(1)bekezdés
  1. pontjára is - megállapította a vádlott tényleges tartózkodási helyét. Az ítélet ellen a Be.
  2. §
(1)és
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,
  1. október
  2. Dr. Benedek Tibor sk.. Cserháti Ágota sk. a tanács elnöke előadó bíró Sefta Márta dr. sk. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.578/2019/
  3. számú ítélete és a Szolnoki Törvényszék 3.B.730/2017/
  4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
  5. október
  6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.