A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi jogi képviselő neve (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az alperesi jogi képviselő neve (alperesi jogi képviselő címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- július 8-án kelt ....... számú ítélete ellen az alperes ..... sorszámon benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek .... (.....) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes az alperes .......-én tartott taggyűlésén hozott ...... - ...... számú határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított keresetet az alperessel szemben, amelyben a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A keresete indokául arra hivatkozott, hogy a taggyűlésen hozott határozatok a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
- §
(1)bekezdésébe ütköznek, mert a taggyűlés összehívása szabálytalanul történt, sem meghívót, sem értesítést nem kapott, így nem volt tudomása sem a taggyűlésről, sem annak napirendjéről. A taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azon nem vett részt, ezért annak megtartása sem volt szabályszerű, a határozatokat jogszabálysértő eljárásban hozták meg. Perköltségigényét is érvényesíteni kívánta, azonban költségjegyzéket nem csatolt. [2] Az alperes .......-én írásbeli ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben a kereset elutasítását kérte, valamint megjelölte perköltségigényét. Kiemelte, hogy a felperes a taggyűlésről és a társaságot érintő vitás kérdésekről a W. elnevezésű kommunikációs alkalmazás útján értesült, amely a felek üzleti kapcsolattartásának kialakult szokásos formája. Utalt arra, hogy a taggyűlés egyedüli fontos napirendi pontja a felperes visszahívása volt az ügyvezetői tisztségéből, amely tárgyban a felperes nem is szavazhatott volna. Előadta azt is, hogy a perrel támadott határozatokat a tagok utóbb, ugyanilyen tartalmú határozatok meghozatalával megerősítették, amely határozatokat a taggyűlés ülésen kívül hozott meg. [3] Az elsőfokú bíróság a .....-án kelt ...... számú ítéletével az alperes által ..... napján hozott ..... számú, ....... számú, ........ számú, .......... számú, .......... számú, ......... számú, ...... számú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. A határozata indokolása szerint a felperes ......-a óta tagja és önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezetője az alperesnek. Az alperes ........-én taggyűlést tartott, melyről a felperest nem értesítette, a felperes részére taggyűlési meghívót nem küldött, ezért a felperesnek nem volt tudomása a taggyűlésről napirendi pontjairól sem, így a taggyűlésen sem volt jelen. A taggyűlésen jelen volt az alperes másik három tagja, D. Y., törvényes képviselő és C. X. A megjelent tagok egyhangúlag elfogadták a taggyűlés napirendi pontjait. A taggyűlés jegyzőkönyvben rögzített napirendi pontjai: ... döntés ügyvezető visszahívásáról; ..... döntés új ügyvezetők megválasztásáról; .... döntés a cégjegyzés rendszerének megváltoztatásáról; .... társaság C. X. tagjának lakcímeinek módosítása; .... döntés a fenti határozatoknak megfelelően módosított és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés elfogadása tárgyában. A taggyűlésen a megjelent tagok az ...... sz. határozattal a felperes mint ügyvezető visszahívásáról határoztak, a ......, a ...... és a ..... sz. határozatokkal D. Y., Z.Y. és C. X. tagokat megbízási jogviszony keretében együttes cégjegyzési joggal ügyvezetőnek választották, az ...... sz. határozatban pedig arról döntöttek, hogy a ....... napján megválasztott ügyvezetők együttes cégjegyzési és képviseleti joggal rendelkeznek. A ...... sz. határozatban C. X. tag lakcím változásának a társaság irataiban történő átvezetéséről és a változás cégbíróság felé történő bejelentéséről, míg a ....... sz. határozatban a szabad tartalmú létesítő okirat használatára való áttérésről és a társasági szerződés módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról döntöttek. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában kiemelte, hogy Ptk. 3:190. §
(1)bekezdése és a 3:17. §
(1)-
(2)bekezdése előírásainak megfelelő és tartalmi követelményekkel rendelkező meghívó az alperes .....-i taggyűlése kapcsán nem készült és nem került a felperes részére megküldésre. Rámutatott, hogy a Ptk. 3:
- §-ában írt szabályok garanciális jelentőségűek. Függetlenül attól, hogy az alperes felperesen kívüli 3 tagja a határozatokat a felperes ellenében is meg tudja hozni, illetve a saját visszahívása tárgyában a felperest szavazati jog nem illeti meg, a taggyűlésen valamennyi szavazásra jogosultnak joga van jelen lenni, és a taggyűlés nem csupán a határozatok meghozatalának célját, de a meghozandó határozat által érintett kérdések megvitatásának célját is szolgálja, amely vita adott esetben kihatással is lehet az érintettek szavazatára, befolyásolhatja a szavazásra jogosultak döntését. Tekintettel arra, hogy a ......-i taggyűlésen a felperes nem volt jelen, a taggyűlést nem lehetett volna megtartani, és nem lett volna lehetőség arra sem, hogy az előzetesen nem közölt napirendi pontoknak a taggyűlés napirendjére vételéről határozzanak, hiszen nem volt biztosított az, hogy a napirendben nem szereplő kérdés megtárgyalásához valamennyi részvételre jogosult egyhangúlag hozzá tudjon járulni. A kifejtettek miatt az alperes nem hozhatott szabályszerűen határozatot semmilyen kérdésben. A perben tárgyalt taggyűlést követően ülés tartása nélkül hozott határozatokkal történt utólagos megerősítése a taggyűlés összehívása, megtartása és a hozott határozatok szabályszerűségét nem érinti. A felperesnek felszámított perköltsége nem volt, ezért a bíróság az eljárást befejező határozatban perköltségről dönteni nem tudott [Pp.
- §
(1)és
(5)bekezdés]. [4] Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének teljes megváltoztatásával a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének mellőzését kérte. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülvizsgálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjában jelölte meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból téves jogi következtetést vont le azzal, hogy figyelmen kívül hagyta az alperes és tagjai üzleti működése során kialakult kommunikációs gyakorlatot, és annak jelentőségét, hogy a felperes a taggyűlésről és a napirendi pontokról - a W. kommunikációs platformból - tudomást szerzett. Ismételten előadta, hogy a támadott határozatokat az azokat meghozó tagok utóbb megerősítették, és utalt arra, hogy küldeményeit a felperes már nem veszi át, így az egyeztetési kísérletei sikertelenek, ami a társaság működését megnehezíti. Álláspontja szerint a felperes kifejezetten visszaélésszerűen kívánja a kisebbségi jogait gyakorolni, magatartásával szabályszerű eljárások lefolytatását akadályozza. [5] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A másodfokú eljárásban felmerült perköltségét költségjegyzék előterjesztésével .... forint összegben számította fel [32/2003. (VIII.22.) IM rendelet („R.") 3. §
(5)bekezdés és 4/A.§]. Álláspontja szerint a fellebbezéssel támadott ítélet és annak indokai helytállóak. Megismételte, hogy őt az alperes a taggyűlésről a Ptk. 3:190. §
(1)bekezdésének megfelelően nem értesítette, meghívó hiányában a taggyűlés idejéről, helyszínéről, napirendi pontjairól tudomása nem volt, az alperes az általa hangoztatott informális kommunikációs gyakorlattal összefüggésben sem bizonyította ennek ellenkezőjét. A W. üzenetváltás egyébként sem tekinthető taggyűlés szabályszerű összehívásának, azért sem, mert a taggyűlés időpontját, helyszínét a felek nem is tisztázták. Az alperes a támadott taggyűlést a Ptk. szabályainak megsértésével tartotta meg, így az azon hozott határozatok is jogszabálysértőek. [6] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [7] A fellebbezés megalapozatlan. [8] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével és annak indokaival teljes körűen egyetértett. [9] A fellebbezésben foglaltakra tekintettel kiemeli, hogy a Ptk. 3:88. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaságok üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik. A Ptk. 3:110. §
(1)bekezdése alapján a gazdasági társaság minden tagja jogosult személyesen vagy képviselője útján a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. Ez a tag alapvető joga. A felülvizsgált határozatok meghozatala sérti a Ptk. 3:190. §
(1)bekezdését, mert a taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű a felperes meghívásának elmaradása miatt. A „W." elnevezésű kommunikációs alkalmazáson történő üzenetváltás nem helyettesíti a tag részére a taggyűlésére történő meghívó kézbesítését. [10] A Ptk. 3:111. §
(3)bekezdése értelmében a nem szabályosan összehívott vagy megtartott ülésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal akkor válik érvényessé, ha a határozatot az ülés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. A felek nyilatkozatából megállapítható volt, hogy a tagok nem a határozatokat ismerték el egyhangúlag érvényesnek, hanem ülésen kívül újabb határozatokat hoztak, amelyeknek a tartalma megegyezett a jelen perrel támadott határozatok tartalmával. [11] A Ptk. 3:111. §
(3)bekezdése is arra utal, hogy a taggyűlés összehívásának szabálytalanságát maga a Ptk. is súlyos jogkövetkezménnyel járó jogszabálysértésnek minősíti, az ebből az okból érvénytelen határozat hatályban tartását a tagok egyhangú határozatához köti. Amennyiben ez nem így lenne, lehetőség lenne arra, hogy a társaság azokat a tagjait, akiknek a szavazata az érdemi döntés befolyásolására önmagában nem alkalmas, meg se hívja a taggyűlésre, így őket kizárja a döntések meghozatalából. [12] A felperes által a keresetben megjelölt jogszabálysértést az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg. A per indítása önmagában visszaélésszerű joggyakorlásnak nem tekinthető, és a felperes pervitelét illetően sem állapítható meg olyan körülmény, ami a felperes rosszhiszemű pervitelére utalna. Az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyára tekintettel a jogkövetkezményeket a jogszabályoknak megfelelően alkalmazta, amelynek eltérő értékelésére és a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdésének alkalmazására a másodfokú bíróság sem látott lehetőséget. [13] A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)és a 386. §
(4)bekezdése szerint - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta. [14] Az alperes fellebbezése sikertelen maradt, ezért köteles a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a felperes javára az R. 3. §
(5)bekezdés és 4/A.§-a alapján a felperes által felszámított, és a képviseleti tevékenységgel arányban álló, áfával növelt összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. , 2020. október 27. Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke . Pusztai Anita előadó bíró Dr. Lupóczné dr. Krammer Edit bíró