A határozat elvi tartalma: Az elkövetői minőség téves megállapítása törvényes minősítés és törvényes keretek között kiszabott intézkedés esetén nem alapoz meg felülvizsgálatot. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1207/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Vaskuti András, előadó bíró . Gergye Tamás, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- március
- Az ügy tárgya: magánokirat-hamisítás vétsége Terhelt: ... és társa Elsőfok: Budai Központi Kerületi Bíróság,
- december 13., 5.B.XI.2427/2016/9., ítélet, nyilvános tárgyalás Másodfok: ővárosi Törvényszék,
- június 1., 21.Bf.6776/2018/4., végzés, nyilvános ülés Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára, megváltoztatásra, felmentés érdekében Rendelkező rész A Kúria a magánokirat-hamisítás vétsége miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az ... I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 5.B.XI.2427/2016/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.6776/2018/
- számú végzését ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
- A Budai Központi Kerületi Bíróság a
- december
- napján meghozott 5.B.XI.2427/2016/
- számú ítéletében - mely a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.6776/2018/
- számú végzésével
- június
- napján jogerőre emelkedett - ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki magánokirat-hamisítás vétségében a [Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi Btk.)
- §] és ezért megrovásban részesítette, míg az ellene zsarolás bűntettének kísérlete [korábbi Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [2]
- A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az akkor már hosszú ideje külföldön élő, személy 1 2007 februárjában megbízta az ingatlanirodát azzal, hogy az
- január
- napja óta tulajdonában álló lakását 26.800.000 forint vételár ellenében értékesítse. [3] Mivel a meghirdetett ár mellett nem jelentkezett vevő a lakás megvásárlására, személy 2, az ingatlaniroda ügyintézéssel megbízott munkatársa, személy 1 beleegyezésével elfogadta az egyik érdeklődő 18.600.000 forintos árajánlatát. [4] A szerződés megkötése érdekében személy 1
- október
- napján Budapestre utazott. A szerződéskötéshez szükséges ügyek intézése során személy 1 elhatározta, hogy értékesíti a lakásban lévő bútorokat. Ennek érdekében
- október
- napján telefonon felhívta ... I. rendű terheltet, akinek a telefonszámát egy postaládában talált bútorvásárlást hirdető szórólapról ismerte meg. [5] A telefonbeszélgetést követő napon,
- október
- napján délelőtt ... I. rendű terhelt egy ismeretlen férfi társaságában megjelent személy 1 értékesítésre szánt lakásában, majd a bútorvásárlással kapcsolatos megegyezést követően ... I. rendű terhelt értesült arról, hogy személy 1 azért árusítja a bútorait, mert a lakását el kívánja adni. Ennek tudatában ... I. rendű terhelt közölte személy 1el, hogy a lakást ö is megvenné, majd elfogadta a személy 1 által megjelölt 18.600.000 forintot meghaladó összegű pontosan meg nem határozható mértékű vételárat. [6] Ezt követőén
- október
- napján ... I. rendű terhelt és személy 1 sértett aláírt egy
- október
- napjára keltezett, ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződést, amely a valóságtól eltérően azt tartalmazta, hogy ... I. rendű terhelt, mint vevő 12.000.000 forint vételár ellenében megvásárolja a személy 1, mint eladó tulajdonában álló lakást, és a kölcsönösen kialkudott 12.000.000 forint vételárat személy 1 a szerződés aláírásával egyidejűleg hiánytalanul átveszi ... I. rendű terhelttől. A valóságban személy 1 és ... I. rendű terhelt egy 18.600.000 forintot meghaladó összegű, pontosan nem ismert mértékű vételárban állapodtak meg, amiből személy 1 sértett mindössze 1.000.000 forintot kapott meg. [7] személy 1 sértett
- október
- napján 9 óra 00 perckor az átvett 1.000.000 forintból, 950.000 forintot elhelyezett egy bankfiókban a kifejezetten erre célra nyitott bankszámlájára, egyúttal nemzetközi átutalási megbízást adott a banknak arra, hogy a befizetett összegből 930.000 forintot utaljon át a külföldi bankszámlájára. [8]ügyvéd az ... I. rendű terhelttől kapott meghatalmazás alapján eljárva
- október
- napján kérelmet nyújtott be a körzeti földhivatalhoz ... I. rendű terhelt tulajdonjogának bejegyzése végett, amely kérelemhez az adásvételi szerződést mellékelte. [9] személy 1 lakásának forgalmi értéke
- október
- napján 19.200.000 forint volt. [10] II.
- A jogerős ügydöntő határozat ellen ... I. rendű terhelt védője a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontra alapítva felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [11] Az indítványozó szerint az irányadó tényállás alapján az eljáró ügyvéd tudta, hogy az általa szerkesztett és ellenjegyzett szerződés valótlan tartalmú és azt a földhivatal felé benyújtotta, így az ügyvéd valósította meg a magánokirat-hamisítás vétségét. Az I. rendű terhelt azzal, hogy aláírta a szerződést és a meghatalmazást (utóbbival felhívva az ügyvédet a benyújtásra) csak előkészületet követett el, ami nem bűncselekmény. A védő szerint amennyiben a bíróság álláspontja helyes, úgy személy 1 ellen is eljárást kellett volna indítani. [12] Mindezekre tekintettel a jogerős határozat megváltoztatását, és ... I. rendű terhelt felmentését indítványozta. [13] 2. A Legfőbb Ügyészség BF.1246/2019/2. számú írásbeli nyilatkozata szerint bár a bíróság a jogerős határozatában valóban tévesen állapította meg - felbujtó helyett tettesként - az I. rendű terhelt elkövetői minőségét, ám ez nem eredményezte vele szemben törvénysértő büntetés kiszabását, ezért a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. [14] III. 1. A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. [15] 2. A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. [16] 3. A Be. 659. §
(1)bekezdésében írt szabály szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet tényállása az irányadó. E tényálláshoz tartoznak mindazok a történeti tények, amelyek az ítéletben megállapításra kerültek, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetleges nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében (BH 2016.163.). [17] Így a tényállás részének kell tekinteni az elsőfokú bíróság ítélete indokolásnak
- oldal
- bekezdésében írtakat is, mely szerint az eljáró ügyvéd egy olyan szerződés elkészítésében működött közre, amely valótlan tartalmú, és erről neki minden kétséget kizáróan tudomással kellett bírnia. [18] Ebből következően ... I. rendű terhelt valóban nem tettesként, hanem felbújtóként követte el a terhére rótt magánokirat-hamisítás vétségét, és azáltal, hogy a valótlan tartalmú okirat az illetékes földhivatalhoz benyújtásra került, a bűncselekmény befejezetté vált. [19] Ezért alaptalan a felülvizsgálati indítvány azon hivatkozása, mely szerint ... I. rendű terhelt magatartása csak büntetlen előkészületként értékelendő. [20] Az elkövetői minőség téves megállapítása azért nem felülvizsgálati ok, mert a Btk.
- §
(3)bekezdésében írt szabály szerint a részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. [21] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában helytállóan fejtette ki, hogy az eljárás során a bíróságoknak csak a terheltekkel szemben emelt vádról kellett döntenie, és ebből a szempontból annak nincs jelentősége, hogy a bűncselekményt esetleg további személy is megvalósította. [22]
- Mindezekre tekintettel a Kúria az ... I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 5.B.IX.2427/2016/
- számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.6776/2018/
- számú végzését ... I. rendű terhelt tekintetében a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. Az indítvány elvi tartalma [23] A büntetőjogi felelősség téves megállapítása. A döntés elvi tartalma [24] Az elkövetői minőség téves megállapítása törvényes minősítés és törvényes keretek között kiszabott intézkedés esetén nem alapoz meg felülvizsgálatot. Záró rész [25] A Kúria végzése ellen a fellebbezés a Be. 614. §
(2)bekezdése alapján, a felülvizsgálat pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárt. Az ismételt indítvány benyújtásával összefüggő tájékoztatás a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria az indítványt a Be. 656. §
(4)bekezdése alapján, érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- március
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Gergye Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő