Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.141/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Litresits Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Balsai Szabolcs ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- október
- napján kelt 65.P.22.542/2019/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest arra kötelezi, hogy ... portál főoldalán az elsőfokú bíróság által meghatározott időtartamban és módon a „Helyreigazítás: „..." címmel megjelent cikk miatt" közleményt kell közzé tennie. Egyebekben az elsőfokú ítéletet azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az eljárási illetéket a Magyar Államnak külön felhívásra alperes üzemeltetője, a ... (címe) köteles megfizetni. Kötelezi a ...-t (címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.400 (huszonötezernégyszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül a ... ...-i számában „..." címmel megjelent cikk miatt a portálon 24 órán keresztül önálló hírként az eredeti cikket linkkel elérhetővé téve a főoldalon „Helyreigazítás az „..." címmel megjelent cikk miatt" szövegezéssel, majd elérhetőségi helyén a cím alatt és a lead felett míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig az eredeti cikk megjelenésével azonos méretű szövegben adja ki az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Lapunk ...-i számában „..." címmel megjelent cikkében valótlanul állítottuk, hogy elveszítette felperes neve a ... ellen kezdeményezett sajtó-helyreigazítási pert, továbbá, hogy a ... Ítélőtábla helyreigazítási kérelme érdemi részét utasította el, valamint valótlanul állítottuk, hogy a sajtóperben a ... másik vádlottja, tanú1 megerősítette ... állítását." Kötelezte az alperest, kiadóján, üzemeltetőjén keresztül 15 napon belül fizessen meg felperesnek 125.000 forint perköltséget ává-val terhelten és 36.000 forint eljárási illetéket a Magyar Államnak külön felhívásra. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [2] Ítéletének indokolásában hivatkozott az Smtv.
- §
(1)és
(2)bekezdésére, a Pp. 495. §
(1)bekezdésére, a 496. §
(1)bekezdésére, továbbá a 497. §
(3)bekezdésére, valamint a Kúria PK
- és
- számú állásfoglalásaira. [3] Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperesi kereseti kérelemmel érvényesített helyreigazítási igény teljes mértékben kielégítésre került-e az alperesi helyreigazítással, az megfelelt-e a felperes előzetes kérelmének. A felperes valótlan tényállításokat sérelmezett, ezzel szemben az alperes által megjelenített közlemény való tény hamis színben való feltüntetésével került korrigálásra, így az nem tekinthető az előzetes kérelemmel azonos tartalmú megjelenítésnek. [4] Az alperesi sajtóközlemény alapját képező ítéletek alapján rögíztette, hogy az alperesi írás címe nem való tényt tüntetett fel hamis színben, hanem valótlanul állította, hogy a felperes elveszítette sajtóperét, tekintettel arra, hogy a ... Ítélőtábla a felperesi keresetnek azt a részét utasította el, amely általánosságban, mintegy bevezető mondatként jelenítette volna meg helyreigazítási közleményben, hogy valótlanságokat állított egy másik sajtótermék a felperessel szemben. [5] A csatolt ítéletek alapján megállapította, hogy a felperes azon sajtóperét nem veszítette el, a ... Ítélőtábla a kérelmének érdemi részét nem utasította el. A ... Ítélőtábla ítéletének indokolásából kiderül, hogy a felperes által sérelmezett résszel tartalmi összefüggésben nem lévő, általánosságban megfogalmazott kitételt rendelte el mellőzni az első fokon eljárt bíróság ítéletének rendelkező részéből. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy a kereset érdemi része került volna elutasításra, így a sérelmezett közlés valótlan, amely helyreigaíztásra szorul. [6] A sérelmezett közleménnyel érintett peres eljárásban a bíróság tanúkat hallgatott meg, tanú1 és tanú2 vallomását összevetve ítéletében azt rögzítette, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a ...-n keresztül a ... finanszírozta volna a felperes valamelyik ingatlanja felújítását. A másodfokon eljáró ... Ítélőtábla is azt rögzítette, hogy az állított juttatott előny vonatkozásában eltérő volt a két tanúvallomás, azok nem voltak alkalmasak a kifogásolt állítás alátámasztására. Mindezekre tekintettel a vallomások vonatkozásában az alperesi internetes sajtótermék nem a bíróság értékelésének megfelelően tájékoztatta az olvasóit, így e körben is helyreigazítást rendelt el. [7] A való tények közlésére vonatkozóan a keresetet elutasította, mivel azok szükségtelenül megismételték volna a valótlanságok ellentételeként a felperesi álláspontot. Szintén elutasította a keresetet a körben, hogy a felperes által igényelt helyreigazításban vezető mondatként szerepeljen az is, hogy valótlanságokat állított a ... a felperessel szemben. Álláspontja szerint ez általánosságban, mintegy vezető mondatként jelenítette volna meg a helyreigazítási közleményt, amely szükségtelen. [8] Indokolása szerint a felperesi keresethez igazodó formában rendelte el a helyreigazítást azzal, hogy a cikk címét rendelte el a főoldalon közzétenni 24 órán keresztül úgy, hogy a címre kattintva a sérelmezett cikk legyen elérhető. [9] A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. [10] Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét e körben a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjára alapította. [11] Előadta, hogy az önkéntes helyreigazítása betöltötte a helyreigazítás jogintézményének rendeltetését, ezért a kereset elutasításának lett volna helye. Hivatkozott arra is, hogy a sérelmezett írásban a szerző újságírói következtetése jelenik meg, mivel a ... Ítélőtábla ítélete az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, így a felperes az ügyben pervesztesnek tekinthető. Egy ítéletről alkotott újságírói vélemény önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja még abban az esetben sem, ha az újságíró következtetése, vagy véleménye eltér a bíróság jogi álláspontjától. [12] „Az elveszítette a helyreigazítási pert" kifejezés legfeljebb való tény hamis színben történő feltüntetésként kerülhet értékelésre, mivel kijelenthető, hogy a ... Ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság határozatát, ezért részben pervesztes lett a felperes. [13]én újságírói álláspontként jelent meg a sérelmezett írásban, hogy a két tanú vallomását a cikk szerzője miként értékelte. [14] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [15] Előadta, hogy az „..." közlés nem tekinthető újságírói következtetésnek. Egy bírósági ítéletből objektíve megállapítható, hogy ki a pernyertes és a pervesztes. Azon tény, miszerint a másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, még nem tekinthető pervesztességnek. Az ítéletekből az is egyértelműen megállapítható, hogy a ... Ítélőtábla csupán az elsőfokú ítélet egy mondatára vonatkozóan mellőzte a helyreigazítást. Az alperes az önkéntesen közreadott közleménnyel nem tett eleget a helyreigazítási kérelemben foglaltaknak, ezért a helyreigazítás iránti igénye megalapozott. [16] Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [17] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 380. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott, és azt a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint részben megváltoztatta. [18] Logikai okokból elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az alperes által közzétett közlemény eleget tett-e a felperesi előzetes kérelemnek. Egyértett az elsőfokú bírósággal, miszerint az alperesi helyreigazítás nem egyezett meg a felperes által a Pp. 495. §
(1)bekezdése szerinti előzetes kérelemben megjelölteknek, holott a Pp. 495. §
(2)bekezdése szerint csak az ott meghatározott okokból kifolyólag tagadhatta volna meg az alperes annak közzétételét, melyek az alábbiak szerint nem álltak fennt. [19] A kifogásolt közlések tényállítások, amelyek nem voltak valósak, e körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával egyetért, arra csupán visszautal. A fellebbezéssel kapcsolatosan rámutat a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a cikk szerzője kétségtelen tényként állította a felperesi pervesztességet, holott a ... Ítélőtábla megváltoztató rendelkezése ténylegesen nem érintette helyreigazító közlemény alapinformációját, miszerint egy másik sajtótermék felperes vonatkozásban korábban valótlan tényeket híresztelt. [20] Az elsőfokú ítélet rendelkező részének értelmezése szerint a helyreigazító közleményt a főoldalon is meg kell jelentetnie az alperesnek, holott az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint maga is csupán a cikk címének közzétételét kívánta elrendelni a főoldalon. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet ezen rendelkezését az egyértelműség biztosítása érdekében megváltoztatta. [21] A Pp. 383. §
(6)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, hivatalból határoz a le nem rótt illeték megfizetéséről. A Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján a perköltség megfizetéséért a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes, vagy jogi személyt kell kötelezni. Ezen jogi személyt az elsőfokú bíróság ítélete azonosíthatóan nem tüntette fel, ezért a végrehajthatóság érdekében szükséges volt annak pontosítása. [22] Az alperes fellebbezése ténylegesen nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 499. §
(1)bekezdése folytán a szerkesztői felelősséget viselő jogi személyt kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg. [23]én a szerkesztői felelősséget viselő jogi személy köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §-ában foglaltak szerint. Budapest,
- február
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Kovács Éva s.k. bíró