Gf.40220/2020/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.220/2020/

1. A Fővárosi Ítélőtábla a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Szabó Dudás Hargita Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
2. október 31-én kelt 19.G.41.084/2017/69-I. számú ítélete ellen az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és a marasztalás tőkeösszegét 29.087.958 (huszonkilencmillió-nyolcvanhétezer-kilencszázötvennyolc) forintra leszállítja, egyebekben helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 400.000 (négyszázezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] I. A felperes keresetében jóteljesítési garanciaként visszatartott vállalkozói díj címén 8.738.419 forint és annak
3. január
4. napjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata, továbbá útkarbantartási díjként levont vállalkozói díj címén 4.687.346 forint és abból 2.018.740 forint után
6. június 25-től, 1.787.504 forint után
7. július 24-től, míg 881.102 forint után
8. augusztus 20-tól számított, a mindenkori jegybanki alapkamat 20%-kal növelt mértékű késedelmi kamat, valamint a késedelmesen megfizetett számlák után tőkésített kamat címén 20.774.590 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy
9. február 22-én kötött az alperessel szerződést az M6M9 csomópont földmunkáinak elvégzésére, amely munkálatokhoz kapcsolódóan a felek
10. április 7-én Bányaművelési Keretszerződést írtak alá. Az alperes a kiállított számlákat részben térítette meg, a jótállási időszak elteltével ugyanis nem fizette meg a jóteljesítési garanciaként visszatartott összegeket. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Bányaművelési Keretszerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítette, az alperes ugyanakkor csak négy számlát egyenlített ki részlegesen, így tőketartozása maradt fenn. Nem vitatta, hogy a talajlazítást, szerves tárgya szórást, valamint a szántást nem végezte el, ugyanakkor ezek már nem a bányaművelés keretébe tartoztak álláspontja szerint. Az útkarbantartást folyamatosan végezte, azonban az tévedésből levonásként került beállításra a számlákban, ezért az ezen a címen ki nem fizetett összeg is jár vállalkozói díjként. Előadta továbbá, hogy nem vitatottan összesen 20.774.590 forint tőkésített kamatkövetelése keletkezett abból, hogy az alperes a számlákat késedelmesen fizette meg. II. [2] [3] [4] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy a perben érvényesített vállalkozói díj teljesítési garanciaként került visszatartásra. bányaművelési díjként, a rekultivációs tevékenység ellenértékeként összesen 51.006.071 forintot előre megfizetett úgy, hogy a felperes a rekultivációs munkálatokat csak megkezdte, de nem fejezte be, ezért nem jár az általa követelt összeg. Másodlagosan hivatkozott arra, hogy a felperes helyett kellett elvégeznie az útkarbantartást, ezért e tekintetben a felperes követelése alaptalan. Harmadlagosan a teljes kereseti követeléssel szemben 51.006.071 forint összegben kérte beszámítani a megfizetett bányaművelési díjat. Kifejtette, hogy a felperesnek a Bányaművelési Keretszerződésből eredő követelései azért megalapozatlanok, mert azok a megrendelői szolgáltatás ellenértékei. Ezen szolgáltatások elvégzését (mint az útkarbantartást) a felperes ugyanakkor a teljesítésigazolásokban elismerte. Mindazon követelések tekintetében, amelyek több mint öt éve váltak esedékessé, elévülési kifogást terjesztett elő. III. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 29.513.009 forintot és abból 8.738.419 forint után
11. január 12-től a kifizetésig számított, minden késedelmes félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékkal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 1.080.800 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 240.000 forint, míg az alperest, hogy 1.260.000 forint le nem rótt eljárási illetéket fizessen meg az államnak külön felhívásra. III.
12. Tényként állapította meg, hogy a felperes mint alvállalkozó és az alperes mint vállalkozó megrendelő
13. február 22-én alvállalkozási szerződést kötöttek az M6-M9 földmunkák elvégzésére. A felek az alvállalkozói díjat 777.188.241 forint nettó összegben határozták meg akként, hogy tételesen számolnak el egymással. [5] Az alvállalkozási szerződés
14. pontjában a szerződés biztosítékai között rögzítették, hogy a nettó alvállalkozói díj 5%-a teljesítési garanciaként kerül visszatartásra az alvállalkozó részére történő kifizetések értékéből (minden egyes részszámla szerinti nettó teljesítés értékéből). A teljesítésre visszatartott összeget a teljesítési időszak végén utalja át a vállalkozó az alvállalkozó részére, feltéve, hogy a vállalkozó a visszatartás összegét nem vette igénybe az alvállalkozó teljesítési kötelezettségeinek megszegése miatt. A jóteljesítési garancia összege szintén a nettó alvállalkozói díj 5%-a volt, amely az alvállalkozó részére történő kifizetések értékéből (minden egyes részszámla szerinti nettó teljesítés értékéből) kerül visszatartásra. A visszatartott összeget a jótállási időszak végén utalja át a vállalkozó az alvállalkozó részére, feltéve, hogy azt nem vette igénybe az alvállalkozó jótállási kötelezettségeinek megszegése miatt. A jótállási kötelezettség időtartalmát a felek 60 hónapban határozták meg, amelynek kezdő időpontja a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásának dátuma, a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának napja volt. [6] Az alvállalkozási szerződéshez kapcsolódó általános szerződési feltételek 9.
15. pontja akként rendelkezett, hogy a teljesítéseket a területi főmérnök igazolja le, míg a 9.
16. pont szerint a végszámlán az alvállalkozónak jelölni kellett a jóteljesítési garanciális biztosíték lejárati időpontját és a garancia biztosításának módját. Az általános szerződési feltételek 10.
17. pontja a teljesítési garanciára, míg a 10.
18. pontja a jóteljesítési garanciára vonatkozott. [7] Az alvállalkozási szerződés teljesítése körében a felperes kiállította
19. július 2-án a 18/2008.07 sorszámú számlát 36.156.875 forintról, amelyből 10% visszatartás feltüntetése mellett 1.344.488 forint került visszatartásra;
20. július 31-én a 21/2008.06 sorszámú számlát 37.601.452 forintról, amelyből 5% visszatartásként 1.550.329 forint került visszatartásra;
21. augusztus 11-én a 25/2008.06 sorszámú számlát 41.351.612 forintról, amelyből 1.544.231 forint került visszatartásra;
22. augusztus 31-én a 29/2008.08-2 sorszámú számlát 47.317.733 forintról, amelyből 10% visszatartása mellett 1.787.600 forint került visszatartásra;
23. szeptember 30-án a 34/2008.09-1 sorszámú számlát 51.566.751 forintról, amelyből 10% visszatartás feltüntetése mellett 1.920.608 forint került visszatartásra;
24. október 31-én a I8SA2804654 sorszámú számlát 10.622.190 forintról, amelyből 10% visszatartás feltüntetésével 591.164 forint került visszatartásra. A számlák kiállítására minden esetben a felek által aláírt teljesítés igazolás mellett került sor, amelyekben a visszatartás (részszámlánál) 10% mértékben került feltüntetésre. Az alperes a felperes által kiállított számlákból mindösszesen 8.738.419 forintot nem fizetett meg visszatartás címén. [8] Végszámla kiállítására nem került sor, az alperes az alvállalkozási szerződés szerinti vállalkozói díjat az egyes részteljesítések elvégzését és leigazolását követően a részszámlákkal fizette meg. [9] A felek
25. december 12-én építésszerelési munka átadás-átvételéről jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben rögzítették, hogy a felperes az M6-M9 csomópont földmunkáit készre jelentette, amelyre tekintettel az átadás-átvételi eljárást kitűzték, a készre jelentett építményt bejárták, a megrendelő képviselői pedig megállapították, hogy a munkák hiánytalanul elkészültek. Az alperes az alvállalkozási szerződéssel érintett munkák kapcsán a felperessel szemben szavatossági igényt nem érvényesített. [10] A felperes az alvállalkozási szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan
26. április 7-én Bányaművelési Keretszerződést kötött az alperessel az M6 autópálya építési munkáihoz töltésanyag kitermelésére. A Bányaművelési Keretszerződés
27. pontja szerint a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az M6 autópálya harmadik, 144+200 - 172+982 kilométerszelvény közötti szakaszának munkáihoz az alperes számára töltésanyagot termel ki és rak fel szállító eszközre a ... külterület 034/1.3-22.25 hrsz. alatti 42 ha 2938 területű célkitermelőhely területéről, valamint műveli a célkitermelőhelyet. [11] A keretszerződés
28. pontja értelmében a szerződés elválaszthatatlan részét képezte a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 528/14/
29. számú határozata, a Körzeti Földhivatal Szekszárd 10.180-4/
30. számú határozata, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 26.2/210/1TAL azonosító számú dokumentuma, a Detektor Plusz 11 Műszaki dokumentációja, a Mecsek Autópálya Konzorcium Komplex Műveleti Terve. A 4.1 pont szerint a töltésanyag kitermelés járműre rakással nettó 120 Ft/töm m3, a célkitermelőhely művelési költség nettó 85 Ft/m³ egységár alapján került rögzítésre. A 4.2 pont alapján a célkitermelőhely művelési költség magában foglalta a humuszolási munkákat, depónia képzést, célkitermelőhely területén szállító utak karbantartását, továbbá a célkitermelőhely bánya rekultiváció munkáit. ... külterület 034/1.3-22.25 hrsz. alatti kitermelési helyre vonatkozóan 1.200.000 m3 kitermelési mennyiséget rögzített a szerződés azzal, hogy a mennyiség előirányzat, a tényleges mennyiség a Komplex Műveleti Terv előírásai és az időjárási körülmények, talajvíz viszonyok függvényében kerül kitermelésre. [12] A keretszerződés
31. pontja szerint a célkitermelőhely művelési költség elszámolása a teljes bánya rekultiváció elkészítése, és az illetékes hatóságok által történő átvétele után történik. A
32. pontban a felek késedelmes fizetés esetére a jegybanki alapkamat 20%-kal növelt mértékét határozták meg késedelmi kamatként. [13] A keretszerződés 3.e pontja szerinti mellékletet képező Komplex Műveleti Terv (a ..., Szent István dűlő célkitermelőhely létesítéséhez)
33. pontja a tájrendezési tervről szól, amely szerint a bányaművelés befejezése után a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba kell hozni, amely a korábbi állapotnak megfelelően mezőgazdasági művelésre való alkalmasságban testesül meg. A kitermelésre tervezett terület visszahagyása teljes rekultivációval valósul meg, azaz a kialakult, egyenlejtésű bányaudvarok felszínére megfelelő vastagságban vissza kell teríteni a termőtalajt, majd a rendezett felületet csatlakoztatni kell az érintetlen környező területekhez. Ügyelni kell a lefolyási viszonyok biztosítására. A bányaművelést célszerűen úgy kell irányítani, hogy a területek szakaszos leművelése után minél előbb elvégezzék a visszamaradó térszín tereprendezését és a következő szakasz lefedése során keletkező humusz erre a rekultivált területre kerüljön, és így csökkenthető az ideiglenes depóniák létesítése. [14] A Komplex Műveleti Terv 7.
34. pontja a tereprendezés körében úgy rendelkezett, hogy a visszatöltött altalajt tolólapos erőgéppel kell rendezni és hengerrel tömöríteni. A humusz réteget a finom tereprendezés során össze kell dolgozni az érintetlen területrészekkel. A 7.
35. pont a biológiai tájrendezés körében előírta, hogy az elmunkált feljavított talajfelszínt a mezőgazdasági hasznosíthatóság érdekében először szántással kell meglazítani. A túlzottan mély szántás nem javasolt, mert esetleg a gyengébb altalaj felszínre kerülését eredményezheti, ezért a sekély (20-30 cm mélységű) szántást javasolják. A szántott talajfelszínt fogasolással vagy tárcsázással kell vetésre alkalmassá tenni. A tárcsázás előtt célszerű szerves- vagy műtrágyát kijuttatni a termőképesség javítása és a biológiai rendezés sikeressége érdekében. [15] A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály 528/14/
36. számú határozatával engedélyezte a 034/1.3-22.25 hrsz. alatti ingatlanokon célkitermelőhely létesítését. [16] A felperes a Bányaművelési Keretszerződés
37. pontja értelmében 261.956 m3 töltésanyagot termelt ki, folyamatosan végezte a kitermelést, valamint a rekultiválást. Először lehumuszolta a bányaműveléssel érintett területet, azaz a felső termőréteget eltávolította, ezt követően az útépítésre alkalmas anyagot kitermelte, azt kocsikra rakta és elszállította. A szállítás 15 tonnás billenős tehergépjárművekkel történt, amely a földterületet erősen igénybe vette, ezért a felperes folyamatosan útkarbantartást végzett az erre a célra odarendelt géplánccal, dózerrel, gréderrel és hengerrel. [17] A felperes az alperessel kötött szerződés teljesítése érdekében
38. április 7-én szerződést kötött az U..... Építőipari és Kertépítő Kft.-vel töltésanyag kitermelésére a ..., külterület 034/1.3-22.25 helyrajzi szám alatti, 42 ha 2938 m2 területű célkitermelőhelyről. A szerződés
39. pontjában az egységárak meghatározása körében az alperessel kötött Bányaművelési Keretszerződéssel azonos tartalommal az utak karbantartásáról és a célkitermelőhely bányarekultivációs munkálatairól is rendelkeztek. [18] Az U..... Építőipari és Kertépítő Kft. a felperessel kötött szerződése teljesítése érdekében
40. július 15-én szerződést kötött a ... Tervezési, Beruházási és Kereskedelmi Kft.-vel az M6 autópálya (M9 csomópont) építés célkitermelőhelyének lehumuszolási és visszahumuszolási munkáinak elvégzésére. A felperes az alvállalkozó részére teljesítésigazolások alapján összesen 40.925.301 forintot fizetett meg. A teljesítésigazolásokban rögzítették a felek, hogy a szerződés szerinti szabványoknak, műszaki előírásoknak és kivitelezési szabályoknak megfelelő ,első osztályú minőségben történő munkák elvégzése, így a visszahumuszolási munkák elvégzése is megtörtént. [19] A Bányaművelési Keretszerződés körében ezzel a felperes a célkitermelőhely rekultivációs munkálatokat részben elvégezte, a kitermelt területre a humuszt visszatakarta; a célkitermelőhely rekultivációja körében a biológiai tájrendezést nem végezte el, e körben a mélyszántást, a talajlazítást és a szerves vagy szervetlen trágya szórását. [20] A Bányaművelési Keretszerződés teljesítése során a felek által aláírt teljesítés igazolás alapján a felperes
41. június 5-én kiállította a 15/2008.06 sorszámú részszámlát 21.611.799 forintról, amelyben bányaművelés címén 60 Ft/m3 egységáron 15.717.360 forintot számlázott ki, a számlában pedig útkarbantartás címén 20 Ft/m3-rel számolva 2.018.740 forint levonást állított be; ez alapján 19.593.059 forint végösszeget az alperes
42. június 24-én a felperes részére megfizetett.
43. július 5-én a felperes kiállította a 17/2008.07 sorszámú részszámlát 28.102.920 forintról, amelyben bányaművelés címén 60 Ft/m3-es egységárral számolva 15.526.920 forintot számlázott ki, útkarbantartás címén pedig a részszámlából 20 Ft/m3 levonást állított be 1.787.514 forint összegben, így 26.315.416,- forintot fizetett meg az alperes
44. július 23-án. A felperes
45. július 31-én kiállította a 24/2008.06 sorszámú részszámlát 37.289.040 forintról, amelyben bányaművelés címén 60 Ft/m3 egységárral számolva 19.761.840 forintot számlázott ki, útkarbantartás címén pedig a részszámlából 20 Ft/m3-es egységáron 881.099 forint levonást állított be, melyből eredően 36.407.938 forintot az alperes
46. augusztus 19-én megfizetett. [21] Az alperes
47. július 9-én a ..., Szent István-dűlő bánya bezárását és törlését kérelmezte a Pécsi Bányakapitányságtól. A Pécsi Bányakapitányság 3332/10/
48. számú határozatában a „..., Szent István-dűlő” elnevezésű célkitermelőhely megszüntetésével összefüggő tájrendezési munkákat nem fogadta el, az elfogadásra vonatkozó kérelmet elutasította és a célkitermelőhelyet a nyilvántartásból nem vezette ki. A határozat jogi indokolásában rögzítette, hogy „a célkitermelőhelyek a rekultivációs tervben előírtak végrehajtása nélkül nem alkalmasak mezőgazdasági termelésre”. [22] Az alperes mint a bányászati jog jogosultja
49. november 24-én megbízta a G..... Magyarország Kft.-t a bánya felmérésével; súlyos rekultivációs hiányosságokat rögzített a tárgyi célkitermelőhely vonatkozásában. Először geodéziai felmérést végeztek, majd a G..... Magyarország Kft. által elkészített terv alapján az alperes
50. szeptember 28-án a ... Dózer Kft.-vel alvállalkozói szerződést kötött az M6 autópálya célkitermelő helyeihez kapcsolódó talajerő növelés, vízelvezetés és befejező, illetve kiegészítő földmunkáira. A ... Dózer Kft. a munkát 4.167.000 (helyesen: 4.167.691) forint + áfa összegű díj ellenében végezte el. [23] A Pécsi Bányakapitányság elfogadva a bánya utólagos rekultivációját, a bánya bezárásáról határozott 2012-ben. [24] A felperes
51. július 24-én fizetési felszólítást küldött az alperes részére összesen 25.643.743 forint hátralék megfizetése iránt. A 2804655 sorszámú, 17.896.481 forint összegű,
52. november 15-én esedékes, a 2804656 sorszámú, 2.103.519 forint összegű,
53. november 15-én esedékes, valamint az 5/2008-as számú számlából 2.821.818 forint összegű,
54. január 30-án esedékes számlát az alperes
55. július 13-án fizette meg. Az első két számla a Bányaművelési Keretszerződés körében, míg az utóbbi számla az alvállalkozói szerződés alapján került kiállításra. [25] [26] III.
56. Ítélete jogi indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a peres felek között a régi Ptk.
57. §-ában szabályozott vállalkozási szerződések jöttek létre. A Bányaművelési Keretszerződés vonatkozásában nem fogadta el az alperes azon védekezését, miszerint az útkarbantartást a felperes helyett ő végezte el arra tekintettel, hogy önmagában egy teljesítésigazolás, valamint számla kiállítása és annak a másik fél részéről történt aláírása a felek között írásban megkötött szerződés módosítását nem támasztja alá. Az alperes nem bizonyította kétséget kizáróan és ezzel kapcsolatban részletes tényállítást sem tett, hogy az útkarbantartást mikor és hogyan végezte, mely alvállalkozó segítségével. A felperes, valamint H. Mihály nyilatkozata azt támasztotta alá, hogy a folyamatos bányaművelés körében a bánya kitermelhetősége érdekében, a bányába való be- és kijutás során használt utak folyamatos karbantartása szükségszerű volt, amelyet a felperes folyamatosan végzett a rendelkezésére álló gépekkel. Figyelemmel azonban arra, hogy az alperes e körben elévülési kifogást terjesztett elő, az elsőfokú bíróság elsődlegesen az elévülési kifogást vizsgálta és megállapította, hogy a számlák esedékessége
58. június 15., július 20., illetőleg július
59. napja volt, így a kereset előterjesztésének időpontjában - felszólítás hiányában - a követelés már elévült, ezért a keresetet 4.687.346 forint vonatkozásában elutasította. [27] A felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az alperes nem vitatta a garanciális visszatartás felperes részére történő kifizetésének igényét, azzal szemben kizárólag beszámítási kifogást terjesztett elő. Kitért arra, hogy a számlákhoz tartozó teljesítésigazolások minden esetben 10% visszatartást rögzítenek, a számlákban szereplő és a visszatartásként megjelölt összegek pedig közel 5%-os mértékűek. Miután maga az alvállalkozási szerződés 5% teljesítési garanciát és 5% jóteljesítési garanciát rögzít, így abban az esetben, ha a teljesítést követően a felperes részéről kiállított számlában 5% visszatartás került feltüntetésre, az értelemszerűen a már végbement teljesítésre figyelemmel nem lehetett teljesítési garancia, hanem a szerződés szerinti jóteljesítési garanciaként került beállításra és levonásra. Az alperes nem vitatta, hogy ezek az összegek levonásra kerültek, azt sem vitatta, hogy a felperes szerződésszerűen teljesítette az alvállalkozási szerződést, garanciális igénye nem merült fel, ezért a felperesnek jár a garanciális visszatartásként levont összeg, függetlenül attól, hogy az jóteljesítési vagy teljesítési garanciaként került a teljesítés igazolásban vagy a számlán feltüntetésre. [28] Az e vonatkozásban előterjesztett elévülési kifogást alaptalannak találta arra figyelemmel, hogy az összegek 5% jóteljesítési garanciaként kerültek visszatartásra, azok esedékessége pedig a garanciális időszak lejártakor állt be - azaz a 60 hónapos jótállási időszakhoz képest 5 év elteltével -
60. december 12-én, így a keresetlevél benyújtásának időpontjáig,
61. december 23-ig az elévülés nem következett be. Ennek okán megállapította, hogy a jóteljesítési garanciaként érvényesített 8.738.419 forint követelés alapos. [29] A tőkésített kamatkövetelés tekintetében rögzítette, hogy az alperes nem vitatta az e körben előadott felperesi állításokat, kizárólag az általa bányaművelés címén a felperes részére megfizetett összegre figyelemmel terjesztett elő beszámítási kifogást, amelyet alaptalannak talált. [30] A felperes szerződésben foglalt kötelezettségének megítélése körében a felek között létrejött szerződés, annak mellékletét képező Komplex Műveleti Terv, a bányakapitányság határozatainak és a G..... Magyarország Kft. Célkitermelő Státusz Zéró Jelentésének irataiból, valamint a szakvéleményben foglaltakból indult ki. [31] Megállapította, hogy a Bányaművelési Keretszerződés és a szakvélemény egyértelműen rögzíti, hogy a felperes nem csak a ... 034/1 helyrajzi számú területen, hanem a bánya teljes területén végezte a bányaművelést. A Bányaművelési Keretszerződés 4.
62. pontja a célkitermelőhely művelése körében rögzíti az elvégzendő munkákat, így a humuszolási munkákat, depóniaképzést, az utak karbantartását, valamint a célkitermelőhely bányarekultivációs munkáit. A bányarekultivációs munkálatok tartalma eltérő volt attól függően, hogy a bányászati jog jogosultjának a bányát milyen művelési ággal kell visszaadnia, az maradt bánya, vagy célkitermelőhelyként az eredeti művelési ágat kell visszaállítani. Az iratok alapján azt állapította meg, hogy a perbeli bánya célkitermelőhelyként kapott bányászati engedélyt azzal, hogy a bányászat befejezésével az eredeti művelési ágat, azaz a szántót kell helyreállítani. Mindezt a bányakapitányság határozatai, valamint a Bányaművelési Keretszerződés mellékletét képező Komplex Műveleti Terv is rögzítette. A szerződés elválaszthatatlan részét képező Komplex Műveleti Terv
63. pontja és 7.
64. pontja is egyértelműen rögzíti, hogy a kitermelést követően a teljes rekultivációt el kell végezni, melybe benne foglaltatik a biológiai tájrendezés is, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy annak elvégzése nem képezte szerződéses feladatát. [32] A felperes nem vitatta, hogy a bányaművelés keretében kizárólag humuszolási munkákat, depóniaképzést és az utak karbantartását, valamint a rekultiváció során visszahumuszolást és geológiai rendezést végzett. A bányakapitányság felmérése alapján megállapította, hogy a geológiai tájrendezés nem valósult meg megfelelően, így a bányakapitányság a bánya bezárására vonatkozó alperesi kérelmet elutasította és a bányarekultiváció elvégzésére szólította föl. A szakértői vélemény megállapításai alapján rögzítette, hogy az alperes megbízásából eljáró ...-Dózer Kft. a G..... Magyarország Kft. által elkészített terv alapján - a bányakapitányság által is elfogadottan - a bányarekultivációt befejezte. A szakértő a felperes által a bányarekultiváció körében végzett munkát 70 százalékos teljesítésként határozta meg. Az elsőfokú bíróság a szakértői véleményben foglaltakat fogadta el ítélkezése alapjául. Hangsúlyozta, hogy a felperes részére járó díj a szerződésben meghatározott 85 Ft/m3 célkitermelőhely művelési költségen alapult. Az, hogy a szakértő a célkitermelőhely művelési költség részeként jelentkező biológiai tájrendezéshez szükséges munkák elvégzésének összegét - amelyet 30%-ban határozott meg - a felperes alvállalkozói szerződésében rögzített adatok alapján számolta ki, összegszerűségében hibás, ezért azt az ítélkezése során figyelmen kívül hagyta. A szakértő kiindulási alapja azért volt hibás, mert az elvégzett munka összegének meghatározásakor, az alperes által a felperes helyett elvégzett munkálatok alapjául nem szolgálhatnak a felperes saját alvállalkozója részére megállapított díjak; az alperes által beszámítható összeg az általa elvégzett munkák ellenértéke, amelyet a Bányaművelési Keretszerződés szerint kell figyelembe venni. E tekintetben nem volt szükség a szakértő által kimunkált összegszerűségre, hiszen a Bányaművelési Keretszerződést vette alapul. A felperesnek, amennyiben a teljes bányarekultivációt elvégzi, 85 Ft/m3 díj járt volna, ezzel szemben 70%-ban végezte el a bányarekultivációt. Az alperes a felperes részére 60 Ft/m3 díjat fizetett meg, mely százalékos arányában a felperesnek járó díj 70 százalékát teszi ki. Mindebből azt állapította meg, hogy az alperes a szerződés szerint felperesnek járó díj 70 százalékát fizette meg, míg az általa 30%ban elvégzett bányaművelés díját nem. Tekintettel arra, hogy a felperes 30%-ban nem végezte el a szerződésben foglalt kötelezettségét, azonban az alperes ezen összeget nem is fizette meg a részére, így felperesi nemteljesítésre alapított beszámítási kifogás alaptalan, ezért az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest a jóteljesítési garancia és a tőkésített kamat megfizetésére. [33] A jóteljesítési garancia
65. január 12-én vált esedékessé, így ezen időponttól kötelezte az alperest a régi Ptk. 301/A. §-ában meghatározott késedelmi kamatok megfizetésére. A felperes pernyertességének arányát 84%-ban határozta meg és ennek figyelembevételével döntött a perköltségről. [34] [35] IV. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása iránt. Másodlagosan, arra az esetre, ha a beszámítási kifogás körében a szakértő által számított összeg nem lenne figyelembe vehető, kérte, hogy az ítélőtábla szállítsa le a felperes részére megítélt összeget a 21/
66. számú számla kapcsán az elévült teljesítési garancia összegével (1.550.329 forint) és az elsőfokú bíróság téves számításából eredő 425.051 forint összeggel. Bár az útkarbantartási díjra alapított keresetet az elsőfokú bíróság elutasította, kifejtette, hogy téves az az álláspont, amely szerint a teljesítésigazolások és számlák mellett további bizonyítást kellett volna felajánlania annak alátámasztására, hogy ő végezte el az útkarbantartási munkákat. E körben a felperes a munkák elvégzését semmivel sem bizonyította, a töretlen bírói gyakorlat szerint pedig a teljesítésigazolás bizonyítja a munka elvégzését (Kúria Pfv.21.102/2018/7.). Az elsőfokú bíróság a régi Pp.
67. §