Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.143/2020/7-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Kerekes és Társai Ügyvédi Iroda (fél címe 4, ügyintéző: dr. Ölveczky István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Nagy Szilárd ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február 18-án meghozott 29.G.40.139/2019/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámon benyújtott fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes megváltoztatott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felperes és az alperesi jogelőd által
- október 18-án megkötött BC.....33 számú kölcsönszerződés
- pontja semmis. Kérte a szerződés érvényessé nyilvánítását havi 25.112 forint törlesztőrészlet alkalmazásával és az alperes kötelezését 250.000 forint túlfizetés visszatérítésére. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: r.Ptk.)
- §
(1)bekezdését és 209/A. §
(2)bekezdését jelölte meg. [2] Arra hivatkozott, hogy az árfolyamkockázatot az adósra hárító szerződési feltétel tisztességtelen, mert az alperesi jogelőd nem adott világos és érthető tájékoztatást arról, hogy az árfolyamkockázat korlátlan és kizárólag őt terheli. Állította, hogy a szerződést Szentgotthárd és Szombathely között egy cipőgyár parkolójában írták alá, üzletszabályzatot nem is kapott. Az üzletszabályzat egyébként is ellentétes az egyedi szerződéssel, ezért az r.Ptk. 205/C. §-a alapján nem vált a szerződés részévé. [3] Mivel legfeljebb 96 hónapos törlesztési időre módosulhatott a fizetési kötelezettsége, ezért ez volt az a kockázat, amellyel számolnia kellett. Nem vállalt korlátlan kockázatot, legfeljebb a forinthitelek törlesztőrészleteivel megegyezőt, a kapott tájékoztatás sem utalt korlátlan kockázatra. [4] Hivatkozott a 18/1999. Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés
- i)pontjára is, amely szerint mérlegelés nélkül tisztességtelennek kell tekinteni azt a szerződéses rendelkezést, amely korlátozza az ügyfelet a jogérvényesítésében. [5] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) 37. §-ára hivatkozással. Érdemben a kereset elutasítását indítványozta, vitatta jogalapját és összegszerűségét is. Álláspontja szerint az átlagos fogyasztó számára világos és érthető tájékoztatást nyújtott a felperesnek a deviza alapú finanszírozás kockázatairól. A felperesnek az üzletszabályzat 18.3.3. pontja alapján egyébként is lehetősége volt arra, hogy kiküszöbölje az árfolyamkockázatot a tartozás forintosításával. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest kötelezte 19.500 forint perköltség megfizetésére az alperes részére. [7] Tényként állapította meg, hogy a felperes hitelkérelem benyújtását követően 2007. október 18-án BC.....33. számon kölcsönszerződést kötött az alperes jogelődjével, a .... Zrt.-vel. A szerződéskötésre a ..... Kft. autókereskedésében, Szombathelyen került sor. [8] A svájci frank alapú szerződés szerint az alperesi jogelőd 1.292.000 forint kölcsönt nyújtott a felperesnek egy gépjármű megvásárlásához. A szerződés változó kamatozású és futamidejű, az induló éves ügyleti kamat 15,25%, a futamidő 84 hónap volt. A 6. pont értelmében a ... Nyrt. bázis árfolyama a ... Nyrt. számlakonverziós vételi árfolyam, a ... Nyrt. aktuális árfolyama pedig a ... Bank Nyrt. számlakonverziós eladási árfolyam. A maximális futamidő 96 hónap. A 7. pont szerint a havonta esedékes törlesztőrészlet összege 25.112 forint. [9] Rögzítette a 7. pont, hogy devizaalapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyam és kamat alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A hitelszerződés lejárata előtti megszűnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyamkülönbözet egy összegben esedékessé válik. Az adós kijelenti, hogy tudatában van a devizaalapú finanszírozás fokozott kockázatának, és vállalja ennek következményeit. [10] A szerződés 12. pontja szerint a szerződésben és annak mellékleteiben nem szabályozott feltételekben a hitelező üzletszabályzata az irányadó. Az üzletszabályzat 18.3.1. pontja rendelkezik a törlesztőrészletek változásáról változó kamatozás esetén. [11] A 18.3.3 pont szerint változó futamidejű devizaalapú szerződés esetén az árfolyamkülönbözet elszámolása a futamidő változását eredményezi. Az árfolyam különbözet az adott törlesztőrészlet tőke-, majd kamattartalmát módosítja. Változó futamidejű szerződés esetén az árfolyamkülönbözet elszámolását követően a ... a szerződés futamidejét és az utolsó törlesztőrészlet nagyságát úgy módosítja, hogy a törlesztőrészletek összege - az utolsó kivételével - ne változzon, és az utolsó törlesztőrészlet összege az induló törlesztőrészlet összegét ne haladja meg. Amennyiben a kamatváltozások következtében a futamidő elérte a maximális futamidőt, és az utolsó törlesztőrészlet összege elérte az induló törlesztőrészlet nagyságát, az árfolyam különbözet elszámolása mindaddig a hátralévő törlesztőrészletek változását eredményezi, ameddig a törlesztőrészletek összege az eredeti törlesztőrészletek összege alá nem csökken. Amennyiben a finanszírozás alapjául szolgáló devizanem, vagy kamatláb valamely állam, vagy hatóság rendelkezése folytán megváltozna, vagy megszűnne, az ügyfél a ... által meghatározott új devizanem/kamatláb szerint teljesíti minden további fizetési kötelezettségét. Amennyiben az ügyfélnek nincs hátralékos tartozása, jogában áll írásban kezdeményezni - módosítási díj megfizetése mellett - a ...nál deviza alapú szerződése alapján fennálló hátralévő tőketartozásának forint alapra történő konvertálását a következő törlesztőrészlet esedékességével. [12] A 18.3.4 pont szerint devizaalapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a devizanem árfolyamának és kamatának alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nem csak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezi, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A hitelszerződés lejárata előtti megszűnés vagy módosulás esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyam különbözet egy összegben esedékessé válik. [13] A felperes édesapja, Cs. J. készfizető kezességet vállalt a szerződésből eredő adósi teljesítés biztosítására. [14] Az alperesi jogelőd a DH2 tv. szerinti elszámolást megküldte a felperes részére. Az elszámolás felülvizsgált elszámolásnak minősül. A felperesnek az alperesi jogelőd nyilvántartása szerint már csak árfolyam-különbözetből eredő fizetési kötelezettsége állt fenn 977.226 forint összegben. Az alperesi jogelőd a fizetési kötelezettség nemteljesítésére hivatkozással azonnali hatállyal felmondta a szerződést. [15] Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában a szerződést az r.Ptk. 685. §
- e)pontja szerinti fogyasztói szerződésnek minősítette, ami a DH2 tv. hatálya alá tartozik. Alaptalanul kérte az alperes a per megszüntetését, mert a felperes előterjesztette a DH2 tv. 37. §
(1)bekezdés szerinti elszámolását. [16] A felek a szerződést Szombathelyen, a ..... Kft. kereskedésében írták alá. Ezt támasztotta alá ellentétben az érdektelennek nem tekinthető Cs. J. nyilatkozatával -tanú tanúvallomása. A helyszíntől függetlenül maga a felperes sem vitatta, hogy a szerződést aláírta, annak pedig nincs jelentősége, hogy nem minden példányon szerepel két tanú aláírása. [17] Az alperesi jogelőd üzletszabályzata az okiratban szereplő nyilatkozat értelmében a szerződés részévé vált, az üzletszabályzat felperes általi megismerését a tanúk sem cáfolták. Az üzletszabályzat rendelkezései nem ellentétesek az egyedi szerződés feltételeivel, így alaptalan az r.Ptk. 205/C. §-ára történő hivatkozás. [18] Ismertette az elsőfokú bíróság a 2/
- Polgári jogegységi határozatot, valamint az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-51/
- és C-227/
- számú ítéletét és kifejtette, hogy a kölcsönszerződés
- pontjában, illetve az üzletszabályzat 18.3.
- pontjában szereplő tájékoztatás megfelel ezeknek a követelményeknek. [19] A tájékoztatásból látható, hogy a törlesztőrészlet milyen tényezőkre figyelemmel változhat és az is, hogy a teljes hátralévő tőketartozás is növekedhet. A „jelentős kockázat" kifejezés használatából a felperes számára ki kellett tűnnie, hogy az árfolyamkockázat akár komoly mértékű is lehet. Nyilvánvalónak kellett lennie annak is, hogy ha a jelentős kockázat korlátait a kockázatfeltáró nyilatkozat nem tartalmazza, az azt jelenti, hogy annak nincs felső határa. [20] A törlesztőrészletek számának további 12 hónappal történő meghosszabbodásán túl az egyes havi törlesztőrészletek összege is előre meg nem határozható mértékben módosulhat az árfolyamváltozástól függően. Az üzletszabályzat 18.3.3 pontjából kitűnik, hogy amennyiben az árfolyam-elmozdulás olyan mértékű, hogy a meghosszabbítható futamidő végéig számított törlesztőrészletek sem elegendőek, abban az esetben az egyes havi törlesztőrészletek összege is változhat. [21] A szerződés egészéből, valamint a
- pontjában foglaltakból egyértelműen megállapítható, hogy az árfolyamkockázatnak jelentős gazdasági következményei lehetnek. [22] Nem volt elvárható az alperesi jogelődtől, hogy a szerződéses időszak egészére előre meg tudja állapítani az árfolyamváltozás mértékét és a törlesztésre gyakorolt hatását. A hitelezőnek a forint és a svájci frank árfolyamának változását befolyásoló gazdasági okokról, folyamatokról nem kellett és nem is lehetett teljes körű tájékoztatást adnia, előre nem is volt látható, hogy mely események és milyen mértékben változtatják az árfolyamok egymáshoz való arányát. Az alperesi jogelődnek csak arról kellett tájékoztatnia a felperest, hogy az árfolyamok változhatnak és ennek a kölcsönszerződésre, annak törlesztésére milyen hatása lesz, a perbeli tájékoztatás pedig megfelel ennek a követelménynek. [23] Nem teszi érvénytelenné a szerződést, hogy a tájékoztatás nem külön okiratban, hanem magában a kölcsönszerződésben szerepel, az egyedi kölcsönszerződés mindössze egy oldal, rövid időn belül, kellő gondossággal átolvasható. Így elegendő idő állt a felperes rendelkezésére, hogy megfontolja, az árfolyamkockázat viselése mellett megköti-e a szerződést. Amennyiben nem értett valamit, lehetősége lett volna további kérdéseket feltenni az alperesi jogelőd képviselőjének. [24] A hitelező képviseletében eljárt tanú nem emlékezett a szerződéskötéskor adott szóbeli tájékoztatásra, azt azonban megerősítette, hogy a fogyasztóknak lehetőségük volt az iratok áttanulmányozására, kérdéseket tehettek fel. Cs. J. szintén nem emlékezett a szerződéskötést megelőzően elhangzottakra. [25] Hangsúlyozta emellett az elsőfokú bíróság, hogy az üzletszabályzat 18.3.
- pontjának
- bekezdése lehetőséget biztosít a felperesnek arra, hogy egyoldalúan kezdeményezze tartozásának forint alapra váltását. Ezzel bármikor megszüntethető volt az árfolyamkockázat és az ebből származó minden többletkötelezettség és érdeksérelem. [26] Így az árfolyamkockázat felperes általi viselése nem jelent egyoldalú hátrányt számára, nem bontotta meg a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek egyensúlyát. Alaptalanul hivatkozott a felperes a 18/
- (II. 5.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés i) pontjára is, mivel a szerződés nem korlátozza a felperes igényérvényesítését. [27] A felperes által indítványozott további bizonyítást szükségtelennek ítélte, ezért azt mellőzte az elsőfokú bíróság. [28] Indokát adta a felfüggesztési kérelem elutasításának is mind a C-609/19., mind a C-932/
- számú EUB eljárás tekintetében. [29] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést kérve annak megváltoztatását és a keresetnek történő helytadást. Fellebbezésében fenntartotta a keresetében előadottakat. Álláspontja szerint a tájékoztatás nem felelhetett meg az EUB C-51/
- számú ítélet
- pontja szerinti informáltságnak, amikor még az alperes sem volt abban a helyzetben, hogy megismerje a jövő törlesztőrészletét. A fogyasztó nem hozhatott felelős, megalapozott döntést korlátlan kötelezettségnövekedés viselésére. Nem tűnik ki a tájékoztatásból, hogy a forint súlyos leértékelődése hogyan hat ki a törlesztőrészletre, így nem teljesül a fenti ítélet
- pontja szerinti minimumkövetelmény sem. A tájékoztatás nem utal a kamatváltozás hatásaira sem, továbbá az sem derül ki belőle, hogy a változás nem egyenes arányban, hanem progresszíven növeli a fizetési kötelezettséget. A 2014/17/EU irányelv
- cikke értelmében az árfolyamkockázat nem párosulhat korlátlan törlesztőrészlet- emelkedéssel, illetve biztosítani kell a forintosítás lehetőségét. A szerződés értelmezése során a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell irányadónak tekinteni az r.Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján. Fenntartotta, hogy az egyedi szerződés ellentétes az üzletszabályzattal, így utóbbi nem alkalmazható, a lényeges feltételeknek egyébként is az egyedi részben kell szerepelniük. Hivatkozott a Kecskeméti Törvényszék egy eseti döntésére is. [30] A másodfokú eljárásban is kérte a per tárgyalásának felfüggesztését az EUB C-932/19., illetve C609/
- számú eljárásának befejezéséig. Utalt egyéb EUB eljárásokra is, így a C-472/
- számúra, ami az eredeti állapot helyreállítása kérdésében indult, illetve a C-260/
- számúra, ami kimondta, hogy a fogyasztó szándékának döntő jelentősége van a jogvitában. [31] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a tájékoztatás megfelelő volt, az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel egyetértett. Figyelemmel volt az elsőfokú bíróság a C-51/
- számú ítélet felperes által hivatkozott
- és
- pontjaira is. Kérte a felfüggesztés iránti kérelem elutasítását arra hivatkozva, hogy a joggyakorlat a kérdésben kialakult. [32] Az ítélőtábla először a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: r.Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy az EUB felfüggesztési kérelemben hivatkozott eljárásai jelen per előkérdésének minősülnek-e. [33] A C-932/
- számú ügyben az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bíróság annak a megválaszolását kérte az Európai Unió Bíróságától, hogy a 93/13/EGK irányelv
- cikkének
(1)bekezdése alapján az árfolyamrés tisztességtelenségének jogkövetkezménye körében a fogyasztó nyilatkozatát hogyan kell figyelembe venni. Az árfolyamrés alkalmazásának kérdése, az ebből fakadó érvénytelenség jogkövetkezményei azonban nem képezték jelen per tárgyát, hiszen a kereset kizárólag az árfolyamkockázatot az adósra terhelő feltétel tisztességtelenségén alapult. [34] A C-609/
- számú eljárás valóban összefügg az árfolyamkockázat feltárásával, a pénzügyi intézmény által nyújtandó tájékoztatás tartalmával. Az EUB azonban már számos korábbi döntésében (pl. C-26/13., C-186/
- vagy C-51/17.) foglalkozott a kérdéssel, és részletesen bemutatta, hogy milyen követelményeknek kell eleget tennie a tájékoztatásnak, az ezzel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat kialakultnak tekinthető, így ezen eljárásra tekintettel sem indokolt a per tárgyalásának felfüggesztése. Az ítélőtábla ezért a kérelmet az r.Pp.
- §-a szerint irányadó
- §
(2)bekezdése alapján elutasította. [35] Ezt követően az ítélőtábla az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát végezte el és megállapította, hogy a fellebbezés alaptalan. [36] Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta és a tényállást is helyesen állapította meg. Az ítélőtábla maradéktalanul osztja a jogi következtetéseit is, melyek összhangban vannak az EUB irányadó ítéleteivel és a Kúria jogegységi határozataival. Az ítélőtábla ezért megismétlésük nélkül pusztán utal az elsőfokú ítélet indokaira, amelyeket a fellebbezésre figyelemmel az alábbiakkal egészít ki. [37] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perbeli tájékoztatás alakilag és tartalmilag is világos és érthető. A szerződés 7., valamint az üzletszabályzat 18.3.
- pontjában foglaltak alapján az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára is világosan felismerhető volt, hogy a szerződés deviza alapú, azaz devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban törlesztett kölcsönszerződés. Az átlagos fogyasztó azt is világosan felismerhette, hogy az adós forintban teljesítendő fizetési kötelezettsége a svájci frank árfolyamának változásából függően változik, ami miatt árfolyamkülönbözet fizetendő, annak mértéke az árfolyam ismeretében az üzletszabályzat 18.3.
- pontjában írt képlet szerint meghatározható. A
- pontból (és az üzletszabályzat azzal egy mondat eltéréssel szó szerint megegyező 18.3.
- pontjából) világosan kitűnik, hogy az árfolyamváltozás nemcsak a törlesztőrészleteket, de a teljes tőketartozást is növeli. A kockázatot kifejezetten jelentősnek, illetve fokozottnak nevezi, így abból az is egyértelmű, hogy az adósra hátrányos változásnak nincsen felső határa, az a hitel futamideje alatt reálisan bekövetkezhet és jelentős gazdasági következményei lehetnek. Egyértelmű tehát, hogy a változásból eredő kockázatot teljes mértékben, korlátozás nélkül az adós köteles viselni, és a forint súlyos leértékelődésének kockázata és következményei is kitűnnek a tájékoztatásból. [38] A kockázatfeltárás így megfelel az EUB C-51/
- számú ítélete - felperes által hivatkozott -
- és
- pontjának is. A perbeli szerződésben az adós fizetési kötelezettségére nem hat ki közvetlenül a külföldi kamatlábak változása, így arról nem kellett tájékoztatást nyújtania a hitelezőnek. [39]hivatkozott a felperes arra, hogy tisztességtelen lenne a korlátlan árfolyamkockázat. Ez az EUB egyik ítéletéből sem következik, a 2/
- Polgári jogegységi határozat pedig kifejezetten olyan tájékoztatást követel meg, amiből kitűnik, hogy a kockázat korlátozás nélkül terheli a fogyasztót. A 2014/17/EU irányelv a perbeli szerződés megkötését követően keletkezett, ráadásul lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokra vonatkozik, így jelen ügyben nem alkalmazható. A perbeli szerződés részét képező üzletszabályzat 18.3.
- pontja pedig kifejezetten biztosítja a - felperes által hiányolt - forintosítás lehetőségét az adós számára. [40] Tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy az egyedi szerződés és az üzletszabályzat egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmazna, az egyedi szerződés
- és
- pontjából ugyanis félreérthetetlenül kiderül, hogy svájci frank alapú, változó kamatozású és futamidejű szerződésről van szó, amelynek árfolyamkockázatát az adós viseli. Az üzletszabályzat pedig - ahogyan arra az elsőfokú ítélet is helyesen utalt - az egyedi szerződés rendelkezéseit kiegészítő részletszabályokat rögzíti. [41] Nem hivatkozhat a felperes az r.Ptk.
- §
(2)bekezdésére sem, hiszen az csak olyan esetekben alkalmazható, ha a szerződési feltétel vagy a szerződés tartalma az általános értelmezési szabály [r.Ptk. 207. §
(1)bekezdése] alkalmazásával nem állapítható meg. Jelen perben nem kérdéses a szerződés tartalma és az sem, hogy milyen tájékoztatást kapott a fogyasztó. A bíróság feladata, hogy a tájékoztatás megfelelőségét megítélje, erre a kérdésre azonban nem vonatkozik az r.Ptk. 207. §
(2)bekezdése. [42] Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a tájékoztatásból, illetve az üzletszabályzat 18.3.
- pontjából az átlagos fogyasztó számára világos és egyértelmű, hogy nemcsak a törlesztőrészletek száma növekedhet 12-vel, hanem az egyes havi törlesztőrészletek összege is emelkedhet. A maximált futamidő így nem jelentheti a kockázat összegszerű korlátozását. [43] Az árfolyamkockázat feltárása nem áll összefüggésben azzal, hogy milyen összegű a törlesztőrészlet, melynek induló mértéke egyébiránt egyértelműen meghatározott volt a szerződésben. A változás lehetséges mértékére nézve pedig a 6/
- Polgári jogegységi határozat értelmében nem kellett tájékoztatást adni. [44] A felperes által hivatkozott eseti döntés nem kötelező más eljárásban, az EUB C-260/
- számú ítélete pedig az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében lehetne irányadó, jelen ügyben azonban nem állapítható meg a szerződés érvénytelensége. [45] A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét az r.Pp.
- §
(2)bekezdése - és helyes indokai - alapján helybenhagyta. [46] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a felperest az r.Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a jogi képviselővel eljáró alperes másodfokú perköltségének megfizetésére, melynek összegét a jogi képviselő által kifejtett tevékenység és a másodfokú eljárás kisebb munkaterhének figyelembevételével mérlegeléssel állapította meg a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdései alapján. Budapest,
- november
- . Buglyó Gabriella s.k. a tanács elnöke . Csonka Balázs s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Terecskeiné Ilosvay Mónika bírósági ügyintéző . Szunyogh Zsófia s.k. bíró