A határozat elvi tartalma: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság megállapításához szükséges tények lényeges megítélése különleges szakértelmet igényel. Az egyes betegségek részkárosító hatása a közigazgatási eljárásban és a perben a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról rendelkező 7/
- (II.14.) NEFMI rendelet keretei között elvégzett szakértői mérlegeléssel eltérő mértékben kerül meghatározásra és annak az orvosszakértő indokát adta, a kirendelt szakértő szakvéleményének aggályossága nem állapítható meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VII.37.596/2020/
- A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke Deutschné dr. Kupusz Ildikó előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Ozsvári-Lukács Ádám ügyvéd Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 32.K.702.218/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 32.K.702.218/2020/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] A felperes
- május
- napjától rokkantsági ellátásban részesült. Az elsőfokú hatóság a
- február
- napján kelt ... számú határozatával a felperes részére
- május
- napjától megállapított rokkantsági ellátás továbbfolyósításáról rendelkezett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
- évi CXCI. törvény (Mmtv.)
- §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott felülvizsgálat során a
- február
- napján kelt.... számú elsőfokú komplex minősítést végző bizottság összefoglaló véleményében megállapított 34% mértékű egészségi állapot és C2 minősítési kategória alapján. A másodfokú hatóság a
- május
- napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta, a
- május
- napjától megállapított rokkantsági ellátást megszüntette és
- február
- napjától kezdődően 145.110 forint összegű rokkantsági ellátás megállapításáról rendelkezett a
- május
- napján kelt... számú másodfokú komplex minősítés során véleményezett 30%-mértékű egészségi állapot és a D minősítési kategóriába tartozás alapján. A felperes keresete és az alperes védirata [3] [4] A felperes kereseti kérelmében az Alkotmánybíróság 21/2018.(XI.14.) AB határozat felhívásával a hatósági határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Érvelése szerint az egészségi állapota miatt önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, ezért az E minősítési kategóriába tartozik [Mmtv.
- §
(2)bekezdés bd) pontja]. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet (R.) 3. §
(2)bekezdés f) pontjának, és az
- számú melléklet 11.2.
- és 11.2.
- pontjainak felhívásával állította, hogy a felülvizsgálatának elrendelése nem szükséges, állapota végleges, mert konzervatív kezeléssel állapota legfeljebb fenntartható, csak tünetileg kezelhető, abban érdemben javulás nem várható. Sérelmezte, hogy az első- és másodfokon eljárt komplex minősítést végző bizottsági vélemények a becsatolt orvosi dokumentáció alapján az egészségi állapotát nem megfelelően értékelték, figyelmen kívül hagyták, hogy a
- február
- napján kelt felülvizsgálat során 40%-os mértékű mozgásszervi részkárosodás került véleményezésre, továbbá, hogy a fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárásban a
- szeptember
- napján kelt vélemény szerint súlyos mozgásszervi fogyatékos személynek minősítették, a felülvizsgálatot rögzítő rendelkezés nélkül. Vitatta a szív- és érrendszeri, valamint a pszichés részkárosodásának mértékét, továbbá kifogásolta, hogy az emésztőszervi, endokrin elváltozásból és a rendszeres panaszokat okozó magas vérnyomás megbetegedésből eredő részkárosodási értéket az eljárt komplex minősítést végző orvosi bizottságok nem állapítottak meg. Az alperes védiratában a határozataiban foglalt ténybeli és jogi indokokat megismételve a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy az alperes a felperes által csatolt orvosi dokumentumok figyelembevételével a komplex minősítés során az R. rendelkezéseinek megfelelően járt el és döntései az Mmtv., valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseinek mindenben megfeleltek. Az elsőfokú ítélet [5] [6] A bíróság a másodfokú hatóság határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte az Mmtv.
- §
(1)bekezdése, 3. §
(1)bekezdése, 19. §
(2)bekezdése, az R. 3. §
(1)bekezdése, 3. §
(2)bekezdés e)-f) pontjai, a Kp. 85. §
(2)bekezdése alkalmazásával. A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke
- januárjától kezdődően – az első- és másodfokú komplex minősítést végző orvosi bizottságok vizsgálatának időpontjában is – 30%-os volt, önellátási képességének részleges elvesztése miatt E minősítési kategóriába tartozó megváltozott munkaképességű személy. A felperes az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményével a mozgásszervi megbetegedés részkárosító mértékét illetően, valamint felülvizsgálatának indokoltságára vonatkozóan nem értett egyet. A perben kirendelt szakértő a szakvéleményét – a felperesnek a mozgásszervi részkárosodás mértékére és a felülvizsgálatára vonatkozó észrevételei ismeretében is – fenntartotta. A bíróság kiemelte, hogy a
- évben és a jelen eljárásban az igazságügyi szakértők által alkalmazott értékelési módszer esetében a 4% körüli különbség szokványos a más időpontban, más vizsgálati leletek alapján, más értékelő szakértő általi minősítések esetében, amely a módszer hibahatárának felel meg. Ennek okán a felperesi mozgásszervi részkárosodás mértéke további szakértői bizonyítást nem igényelt, azt a felperes maga sem kezdeményezte. A bíróságnak szakismeret és kompetencia [7] [8] hiányában nem volt módja 40% vagy azt meghaladó mértékű mozgásszervi részkárosodás megállapítására, ezért a 37% mértékű szakvéleményben rögzített mozgásszervi részkárosodási mértéket elfogadta. A felperes felülvizsgálatának szükségességével kapcsolatban kiemelte, hogy állapotában a kórképek természetes kórlefolyását tekintve javulás nem várható, az esetleges mozgásszervi állapotjavulást előidéző csípőműtét elvégzése jelentős kockázattal jár a felperes kísérő szívbetegsége miatt. Ezt a látszólagos ellentmondást azonban a szakértő feloldotta kiegészítő szakvéleményében, kitérve arra, hogy az a megállapítás, amely szerint az esetleges műtét kockázatos, nem azonos azzal az állítással, hogy a műtét esetleges elvégzése teljességgel kizárható. Érvelése szerint a szakértő véleménye azért megalapozott, mert a jövőbeli események nem ítélhetőek meg, ezért a szakértő orvosszakmailag - a műtét csekély valószínűsége ellenére – annak elméleti lehetőségétől nem tekinthetett el. Egyetértett a felperessel abban, hogy a felperes önellátási képességének javulása rehabilitációs szakértői kérdés, amely azonban a jelen per tárgyát nem képezte. Mindezekre tekintettel a bíróság az igazságügyi szakértő kiegészített szakvéleményét aggálytalannak értékelte, azt ítélkezése alapjául elfogadta és a hatóságok határozatait hatályon kívül helyezte. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesi hatóságnak a peres eljárásban beszerzett szakértői vélemény alapján a 30% mértékű egészségi állapot és az E minősítési kategória szerint kell megállapítani a felperest megillető ellátás összegét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte az R.
- számú mellékletének 11.2.
- és 11.2.
- pontjai, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
- évi XXVI. törvény (Fot.)
- §
(1)-
(2)bekezdése, Magyarország Alaptörvénye II. cikkében foglalt emberi méltóságra vonatkozó rendelkezések bíróság általi megsértése miatt. [10] A felperes – a peres eljárás előzményeinek és a jogerős ítélet indokainak részletes ismertetését követően – kifejtette, hogy az R.
- számú melléklet 11.2.
- pontja 56 éves életkor esetén lehetővé teszi, hogy 3 éven túli felülvizsgálati időpont kerüljön meghatározásra, azonban a 11.2.
- pont abban az esetben, ha az állapotban változás nem várható, a felülvizsgálat elrendelésének mellőzéséről rendelkezik. Álláspontja szerint a szakértőnek akként kellett volna nyilatkoznia, hogy a felülvizsgálata nem szükséges. Érvelése szerint a felülvizsgálat szükségességének a megítélése körében az R.
- számú melléklet 11.2.
- és 11.2.
- pontját, a Fot.
- §
(1)-
(2)bekezdéseivel, valamint Magyarország Alaptörvénye II. cikkével összhangban kell értelmezni, amellyel az egészségkárosodott fogyatékos személyre felesleges megterhelést és megaláztatást jelentő felülvizsgálat nem egyeztethető össze, ezért a felülvizsgálat előírása az R.
- számú melléklet 11.2.
- és 11.2.
- pontjába ütközik. Előadta, hogy a felülvizsgálatra való eljutás jelenlegi állapotában is rendkívül nehezen megoldható, a nehezítettség várhatóan egyre fokozódik, számára a felülvizsgálat előírása súlyos és értelmetlen megterhelést jelent, amely tartós bizonytalanságot okoz a jövőre nézve. Az alperes komplex minősítését végző elsőfokú szakértői bizottsága a
- február
- napján készített vizsgálata során 40%-os mértékű mozgásszervi rész-egészségkárosodása helyett megállapított 37%-os mérték számára nem indokolható bizonytalanságot jelent, mert nem magyarázható, hogy a romló egészségi állapota mellett a részkárosodás mértéke miért csökkenhetett. [11] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. [9] A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos az alábbiak szerint. [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül [Kp.
- §
(2)bekezdés, 108. §
(1)bekezdés]. A felperes felülvizsgálati kérelmében a szakvéleményben foglalt mozgásszervi részkárosodás alulértékelését, az R.
- számú mellékletének 11.2.
- és 11.2.
- pontjának bíróság általi megsértését, valamint azt állította, hogy az R.
- számú melléklet 11.2.
- és 11.2.
- pontját a Fot.
- §
(1)-
(2)bekezdéseivel, valamint Magyarország Alaptörvénye II. cikkével összhangban kell értelmezni. A Kp. 117. §
(3)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya. A Kúria számos határozatában (BH 1996.372.; KGD 2000.149., Mfv.III.10.583/2014/4.,) rámutatott, hogy a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati eljárás, abban nem lehet hivatkozni új jogcímre, illetve megjelölni olyan új jogszabálysértést, amelyre a fél a felülvizsgálati eljárást megelőző bírósági eljárásban nem hivatkozott. A rendkívüli perorvoslatnak csak olyan téves jogi álláspont vagy mulasztás szolgálhat alapjául, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt. Amely kérdéssel ugyanis a korábban eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, azzal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el. Tekintettel arra, hogy a per tárgya a felperes egészségi állapotának és minősítési csoportjának megállapítása, a felperes egészségi állapotához képest a felülvizsgálat szükségességének megítélése volt, amelynek során az Mmtv. rendelkezéseit és nem a Fot. szabályait alkalmazva járt el a bíróság. A fentebb kifejtettekre tekintettel a Kúria mellőzte a Fot. 2. §
(1)-
(2)bekezdéseivel kapcsolatos felperesi kifogások vizsgálatát. Az Alaptörvény II. cikkére a felperes csupán hivatkozott, a megsértés körében érdemi nyilatkozatot nem tett. A Kúriának a régi Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmezési körében kialakított álláspontja továbbra is irányadó: A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismerteti. A Kúria a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II.15.) PK véleményében kifejtette: követelmény, hogy a fél a felülvizsgálati kérelmében pontosan jelölje meg azt a jogforrást és azon belül azt a konkrét jogszabályhelyet, amelynek a megsértésére hivatkozik. A jogszabálysértés tartalmi körülírása keretében a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek szabad szöveges formában is meg kell fogalmaznia a jogerős ítélet általa sérelmezett és rendkívüli perorvoslatot megalapozó fogyatékosságát, amellyel kapcsolatban részletesen ki kell fejtenie jogi álláspontját. A tartalmi elemek hiánya vagy fogyatékossága esetén ugyanis a Kúria nem kerül abba a helyzetbe, hogy egzakt módon megismerhesse azt az okot vagy okokat, amelyek miatt a fél a jogerős határozatot jogszabálysértőnek tartja. A felperes az Alaptörvény II. cikkének megsértése körében előadott hivatkozása a fentebb írt követelményeknek nem felel meg, ezért a Kúria annak vizsgálatát mellőzte. A mozgásszervi részkárosodás alulértékelésével és a felülvizsgálat szükségességével kapcsolatban a Kúria több határozatában (Kfv.X.37.883/2019., Kfv.X.37.256/2019/7., Kfv.X.37.356/2019/6.) rámutatott arra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság megállapításához szükséges tények lényeges megítélése különleges szakértelmet igényel. A felperes a perbeli esetben orvosszakmai kérdéseket vitatott. A bíróság helyesen hivatkozott arra, hogy a szakvélemény szakmai szempontú megítélésére nem képes, a bíróság szabad mérlegelési joga szakkérdésben nem érvényesül, ezért a perben a bíróság igazságügyi orvosszakértőt rendelt ki. A szakvéleményre tett észrevételek alapján a bíróság a szakértőt szakvéleménye kiegészítésére hívta fel, ítéletében ismertette azokat az indokokat, amelyek alapján a kiegészített szakvéleményt a véleményezett mozgásszervi mértékre és a felülvizsgálatra vonatkozóan is aggálytalannak tekintette. A felperes az ezt követően előterjesztett indítványában és a felülvizsgálati kérelmében – megismételve a korábban előadottakat – nem terjesztett elő olyan indítványt, amely a szakvélemény helytállóságát – aggályossá tette volna. A felperes által előadottak – a
- február
- napján kelt felülvizsgálat során megállapított 40%-os mértékű mozgásszervi részkárosodás, valamint a fogyatékossági támogatás megállapítása iránt indult eljárásban a felülvizsgálatot mellőző véleményezés – a jelen per tárgyán kívül eső feltételek vizsgálata eredményeként kerültek véleményezésre, azok nem a megváltozott munkaképességű személyek jogosultságának vizsgálata során levont következtetéseket tartalmaznak. A szakértő a két különböző eljárásban készült szakvélemények közötti látszólagos ellentmondást a kiegészítő szakvéleményében feloldotta, az eltérés okának orvosszakmai indokát adta. [20] A bírói gyakorlat szerint önmagában azt a tény, hogy egyes betegségek részkárosító hatása a közigazgatási eljárásban és a perben az R. keretei között elvégzett szakértői mérlegeléssel eltérő mértékben kerül meghatározásra, a kirendelt szakértő szakvéleménye aggályossága megállapítására nem ad alapot (Kfv. X. 38.277/2019/7), ezért a bíróság jogszabálysértés nélkül döntött a szakvélemény aggálytalanságáról és fogadta el ítélkezése alapjául. [21] Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet – a Kp.
- §
(2)bekezdése alkalmazásával – hatályában fenntartotta. Záró rész Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Kúriának e tárgyban rendelkeznie nem kellett [Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(1)bekezdése]. [23] A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékéről az Mmtv. 14. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] Budapest,
- november
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Deutschné dr. Kupusz Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő