← Magyarország

Kpkf.40098/2020/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Budapest Főváros Kormányhivatala alperesi minőségét a közigazgatási fórumrendszer keresettel támadott határozat meghozatala utáni változása (az eljárás egyfokúvá válása) nem érinti. éó A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.40.098/2020/

  1. A tanács tagjai: . Zanathy János a tanács elnöke . Farkas Katalin előadó bíró Deutschné dr. Kupusz Ildikó bíró A felperes: Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Az alperes képviselője: ...kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel érintett határozat: Debreceni Törvényszék 1.K.701.802/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 1.K.701.802/2020/
  3. számú végzését hatályon kívül helyezi. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes
  4. szeptember
  5. napján előterjesztett öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmét a ,,,Megyei Kormányhivatal,,,Járási Hivatala a
  6. február
  7. napján kelt,,,. számú határozatával elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  8. évi LXXXI. törvény (Tny.)
  9. §

(1)bekezdése alapján. A másodfokon eljárt alperes nevea
  1. május
  2. napján kelt,,. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapította továbbá, hogy a felperes az illetékes adóhatóság igazolása alapján őstermelőként nyugdíjjárulékot nem fizetett, ezért mezőgazdasági őstermelőként nem szerzett szolgálati időt. A felperes kereseti kérelemében vitatta az őstermelői jogviszonyát, kérte azt méltányosságból elismerni. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság döntése [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság a alperes nevealperest a perből elbocsátotta és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt alperesként perbe állította a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (Kp.)
  4. §
(3)bekezdése, a Tny.
  1. február
  2. napjáig hatályban volt 95/A. §
(1)bekezdése, a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII.30.) Korm.rendelet (Kr.) 11. §
(1)bekezdésével módosított, a Tny. végrehajtására kiadott 168/
  1. (X.6.) Korm.rendelet (Tnyvhr.)
  2. §
(1)bekezdése és a Kr. 203. §
(2)bekezdése alkalmazásával. A bíróság érvelése szerint a
  1. február
  2. napjáig hatályban volt Tny. 95/A. §
(1)bekezdése alapján a kétfokú közigazgatási eljárások esetében a közigazgatási pert az elsőfokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen kellett megindítani, amely a perbeli esetben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala.
  1. március
  2. napjától kezdődően a Kr. Tnyvhr-t módosító rendelkezése általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervként a kormányhivatalt jelölte meg. Erre tekintettel a korábbi elsőfokú nyugdíjbiztosítási szerv, a HajdúBihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatalának hatáskörét jogszabály az illetékességgel rendelkező Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalra telepítette. A Kp.
  3. §
(3)bekezdésének és a Kr. 203. §
(2)bekezdésének felhívásával kifejtette, hogy a korábbi Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala, mint elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatáskörét jogszabály az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervre, a kormányhivatalra telepítette, ezért a jelen per alperese a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki, ezért Budapest Főváros Kormányhivatalát a perből elbocsátotta és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt alperesként perbe állította. A fellebbezés Az alperes fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kérte a Kp. 25. §
(3)bekezdése, és a Kp. 18. §
(2)bekezdése bíróság általi megsértése miatt. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság által a perből elbocsátott alperesi közigazgatási szerv létezik, a [9] másodfokú eljárásra vonatkozó hatásköre nem került át másik közigazgatási szervhez, ezért a Kp. 18. §
(2)bekezdésére figyelemmel a pert a régi alperessel szemben kell befejezni, mert alperesi minőségét a közigazgatási fórumrendszer keresettel támadott határozat meghozatala utáni változása, az eljárás egyfokúvá válása nem érintette. A jogalkotó
  1. március 1-jével megszüntette az országos másodfokú kormányhivatali hatósági hatásköröket, miután a járási (fővárosi, kerületi) hivatalok döntései ellen a fellebbezés lehetőségét általánosan kizárta. Álláspontja alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Kpkf.VI.39.329/2020/2., Kpkf.VI.39.107/2020/2., Kpkf.VI.39.165/2020/
  2. És Kpkf.VI.39.315/2020/
  3. számú határozataira. [10] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [8] A Kúriadöntése és jogi indokai [11] [12] A fellebbezés megalapozott az alábbiak szerint. A Tnyvhr.
  4. március 1-je előtt hatályos
  5. §
(1)bekezdése általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervként a járási hivatalt, a 2. §
(2)bekezdése az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult másodfokú hatóságként – országos illetékességgel – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelölte ki. A Tnyvhr. fenti rendelkezésének Kr. 11. §
(1)bekezdése általi
  1. [13] [14] [15] [16] március
  2. napjától hatályos módosítása következtében általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a kormányhivatal. A Kr.
  3. §
(3)bekezdés b) pontja Budapest Főváros Kormányhivatalának másodfokú hatáskörét – a járási hivatalok döntései elleni fellebbezés lehetőségének általános kizárásával – megszüntette. A Kp. 25. §
(3)bekezdése szerint, ha az alperes közigazgatási szerv megszűnik, vagy a hatáskört, amelyen a vitatott közigazgatási tevékenység alapul, időközben jogszabály más közigazgatási szervre telepíti, a bíróság – az alperes tájékoztatása alapján vagy hivatalból – azt a közigazgatási szervet állítja alperesként perbe, amelyre jogszabály a perrel érintett hatáskört telepíti. Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené [Kp. 18. §
(2)bekezdése]. A perbeli esetben, a perből elbocsátott alperes közigazgatási szerv, alperes nevenem szűnt meg, a másodfokú eljárásra vonatkozó hatásköre sem került át másik közigazgatási szervhez, a fellebbezés kivezetésével kizárólag az eljárás vált egyfokúvá, ezért a pert Budapest Főváros Kormányhivatalával, mint alperessel szemben kell lefolytatni mert alperesi minőségét a közigazgatási fórumrendszer keresettel támadott határozat meghozatala utáni változása (az eljárás egyfokúvá válása) nem érinti (Kpkf.VI.39.329/2020/2., Kpkf.VI.39.107/2020/2., Kpkf.VI.39.165/2020/2., Kpkf.VI.39.315/2020/2.). Az elsőfokú bíróság döntését – tévesen – a Kr. 203. §
(2)bekezdésére alapította. A felhívott jogszabályhely a folyamatban levő elsőfokú, valamint a folyamatban levő peres eljárásokra tartalmaz rendelkezéseket, amely a perbeli jogvita elbírálására – a fentebb kifejtettekre figyelemmel – nem alkalmazható. Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(2)bekezdés b) pontja alkalmazásával hatályon kívül helyezte. Záró rész Tekintettel arra, hogy a Kúria nem az eljárást befejező végzést hozott ezért a perköltségről nem kellett rendelkeznie [Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(1)bekezdése]. [18] A végzés elleni további jogorvoslati lehetőséget a Kp. 112. §
(2)bekezdése és a 116. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. [19] A Kúria a Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. [17] ,
  1. december
  2. . Zanathy János s.k. tanácselnök, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Deutschné dr. Kupusz Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.