Szegedi Ítélőtábla Bf.I.269/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden,
- szeptember
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- év június hó
- napján kihirdetett 9.B.164/2008/
- számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a akként, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Bűnjelnyilvántartásában Bny. 56/2008/
- sorszám alatt nyilvántartott bűnjel lefoglalásának megszüntetését mellőzi és a zsebkést e l k o b o z z a. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja. Kötelezi a vádlottat a fellebbezési eljárás során felmerült 10.440.- (tízezernégyszáznegyven) forint bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra az állam javára. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat különös kegyetlenséggel, több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 11 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról. Végrehajtani rendelte a Kecskeméti Városi Bíróság Bk.2145/2005/
- számú ítéletével - helyesen végzésével - kiszabott 5 hónap börtönt. A bűnjelek lefoglalását megszüntette és azokat a vádlottnak kiadni rendelte. Kötelezte a vádlottat 212.180.- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentettek be: az ügyész, a vádlott terhére súlyosítás, vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva, a tényállás és a bűnösségi körülmények kiegészítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, a fegyházbüntetés tartamát súlyosítsa, a kiadni rendelt zsebkést kobozza el. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezések alaptalanok, míg a főügyészség bűnjelre vonatkozó indítványa alapos. Az ítélőtábla az iratok egybehangzó adatai alapján - figyelemmel a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára - az első fokú ítélet tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: A vádlott előéleteként 2.) pont alatt felhívott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje
- szeptember
- napján járt volna le. Az első fokú ítélet
- oldal első bekezdését akként helyesbíti, hogy a vádlott a gáztűzhely mellett elhelyezett, 11,5 kg PB gázpalack gumitömlőjét vágta el. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla a fenti kiegészítéssel, illetőleg helyesbítéssel határozatának alapjául elfogadta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott felmentését célzó fellebbezések a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott védekezését és az azt alátámasztó tanúvallomásokat elvetve, a terhelő bizonyítékokat elfogadva a vádlott bűnösségét a terhére rótt bűncselekményben megállapította. A bűncselekményt követően a nyomozás során első tanúkénti meghallgatásakor mind
- sz. tanú, mind pedig
- sz. tanú akként nyilatkoztak, hogy a vádlott amikor a gázpalackból kiáramló gázt meggyújtotta, a konyhában mind az élettársa, mind pedig élettársának unokája bent tartózkodott. E terhelő vallomásukat a későbbiek során megváltoztatták és ezt követően következetesen akként vallottak, hogy
- sz. tanú és
- sz. tanú unokája a gázpalack Bf.I.269/2008/
- meggyújtásakor nem tartózkodott a konyhában. Az elsőfokú bíróság e tanúk vallomás megváltoztatását részben egzisztenciális függéssel, mely a vádlott és a tanúk között állt fenn, magyarázta. Azonban a védelem által hivatkozott ezen ok csak az egyik volt, amely miatt elvetette az elsőfokú bíróság a vádlott védekezését. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy
- sz. tanú és
- sz. tanú a helyszínre érkező tűzoltóknak ugyanezt nyilatkozták. E tanúk első nyomozati vallomásának valódiságát támasztja alá, továbbá
- sz. tanú tűzoltó tanú vallomása, mely szerint a helyszínre érkezésükkor a vádlott élettársa kormos volt.
- sz. tanú -
- sz. tanú élettársa - is a nyomozás során tett első tanúvallomásában akként nyilatkozott, hogy az élettársa a kisgyereket a házból hozta ki - miután kidobta a házból az égő gázpalackot, illetőleg e tanú azt a lakrészükből hozott kb. 4 liter vízzel lelocsolta. Az elsőfokú bíróság is részletesen hivatkozott arra, hogy e két tanú fentiekben említett nyomozati vallomása a cselekményről olyan részleteket tartalmazott, amelyekről csak az tudott nyilatkozni, aki bent volt a konyhában, amikor a tűz égett. A meghallgatott további tanúk vallomásából pedig arra is helyesen vont következtetést az elsőfokú bíróság, hogy e két tanúnak ideje sem volt arra, hogy a vallomásaikat egyeztessék. Mindezen bizonyítékokat az elsőfokú bíróság gondosan mérlegelte, indokolási kötelezettségének mindenben eleget tett, indokai helytállóak, azokat az ítélőtábla mindenben osztotta. A bizonyítékok értékelése az azokat közvetlenül észlelő elsőfokú bíróság feladata. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nem kerülhet sor. Így a tényállást támadó és kizárólag a bizonyítékok mérlegelése ellen irányuló fellebbezések eredményre nem vezethettek. Az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor a megalapozott tényállás alapján a vádlott bűnösségére következtetett és cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. A bűncselekmény jogi indokolásban történő megnevezését az ítélőtábla annyiban pontosítja, hogy az különös kegyetlenséggel, több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények annyiban szorulnak kiegészítésre, hogy az ítélőtábla a vádlott terhére további súlyosító körülményként értékelte az élet elleni bűncselekmények elszaporodottságát. Az így kiegészített bűnösségi körülmények mellett az ítélőtábla álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott 11 év fegyház nem olyan enyhe, hogy annak lényeges súlyosítása lenne indokolt. Ugyanakkor a háromszorosan minősülő emberölés bűntettének kísérlete miatt a törvényi minimumhoz közeli fegyházbüntetés további enyhítése a másodfokú bíróság álláspontja szerint szóba sem jöhet. A helyszínen lefoglalásra került fejsze és zsebkést illetően az első fokú ítélet által megállapított tényállás szerint a vádlott a lefoglalt késsel vágta el a gázpalack gumitömlőjét és ezután gyújtotta meg a gázpalackból kiömlő gázt és okozott azzal tüzet. Tévedett ehhez képest az elsőfokú bíróság, amikor a bűncselekmény elkövetésének eszközéül használt zsebkést kiadni rendelte a vádlottnak a lefoglalás megszüntetése mellett. Ezért az ítélőtábla a zsebkés lefoglalását mellőzte, s azt a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján elkobozta. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, azonban hivatalból eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a Btk. 99. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. A fellebbezési eljárás során a vádlott védelmével 10.440.- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére a vádlottat a Be. 381. §
(1)bekezdése és a Be. 338. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. Szeged,
- szeptember
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.269/2008/
- számú, illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 9.B.164/2008/
- számú ítéletének ezen ítélettel meg nem változtatott része
- szeptember
- napján jogerős és végrehajtható. Szeged,
- szeptember
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke