← Magyarország

Gf.40205/2020/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.205/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla az ... Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Dantesz Péter Antal ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Balkányi Katalin kamarai jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve (I rendű alperes címe) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
  2. január 24-én kelt 25.G.41.797/2018/38-I. számú ítélete ellen az I. rendű alperes által benyújtott fellebbezés folytán tárgyaláson kívül meghozta - a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a teljes perköltségre kiterjedően - megváltoztatja, és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül 1.167.330 (egymilliószázhatvanhétezer-háromszázharminc) forint első- és másodfokú együttes perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 744.248 (hétszáznegyvennégyezer-kétszáznegyvennyolc) forint kereseti és 906.400 (kilencszázhatezernégyszáz) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a per elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperes mint adós, a II. rendű alperes mint adóstárs és az I. rendű alperes jogelődje, a ... Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ... Zrt.) mint hitelező között
  3. július
  4. napján ... számon CHF alapú, fogyasztói kölcsönszerződés jött létre ingatlan vételárának finanszírozása céljából. A ... Zrt. a
  5. október 27-én kelt levelében tájékoztatta a felperest és a II. rendű alperest, hogy a kölcsönszerződésből eredő követelését a I rendű alperesre engedményezte. A ... Zrt. a végelszámolásának befejezését követően,
  6. április 14-i hatállyal a cégjegyzékből törlésre került. [2] A felperes többször módosított és pontosított, fenntartott I. rendű alperessel szembeni keresetében elsődlegesen a perbeli szerződés 3.
  7. pontjában foglalt kikötés, másodlagosan a teljes kölcsönszerződés érvénytelensége megállapítását kérte. Jogkövetkezményként a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítását kérte akként, hogy az I. rendű alperes felé fennálló tőketartozása - 20%-os árfolyamkockázat vállalás mellett - 12.404.136 forint. Kérte a II. rendű alperest mindennek tűrésére kötelezni. Hivatkozása szerint az engedményezésre tekintettel az I. r. alperes a ... Zrt. jogutódjának tekintendő, ezért a keresettel érvényesíteni kívánt igény vele szemben érvényesíthető. A szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránti, elsődleges kereseti kérelme körében előadta, hogy az általa az I. r. alperesi jogelődnek tartott ... Zrt. nem tájékoztatta az árfolyamkockázatról, ezért a szerződés 3.
  8. pontja - amely rá telepíti az árfolyamkockázatot tisztességtelen feltételnek minősül, ezért semmis a régi Ptk. 209/A. §

(2)bekezdése alapján. A szerződés teljes érvénytelenségének megállapítása iránti, másodlagos kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés nem tartalmazza a törlesztőrészletek összegét, számát és a törlesztési időpontokat, ezért az a régi Hpt. 213. §
(1)bekezdés e) pontja alapján semmis. [3] Az I. r. alperes elsősorban a per megszüntetését, másodsorban a kereset elutasítását, továbbá a felperes perköltségben marasztalását kérte. A permegszüntetés iránti kérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes nem vonta perbe a ... Zrt.-t, amelynek a perben állása a Pp.
  1. §-a alapján kötelező. Kifejtette, hogy a felperes a keresettel támadott kölcsönszerződést nem vele, hanem a ... Zrt.-vel kötötte, amelyre tekintettel a felperes vele szemben az engedményezés ellenére sem érvényesítheti a perbeli szerződés érvénytelenségének, illetőleg részleges érvénytelenségének megállapítása iránti igényét. Azt nem vitatta, hogy a kötelemben az engedményező helyébe lépett, de azt igen, hogy a szerződéses pozíció engedményezhető lenne. A felperes úgy kíván vele szemben igényt érvényesíteni, hogy ő nem került hitelezői pozícióba, a felperes a hitelezőt nem tudja perbe állítani. Úgy kéri az adott rendelkezések érvénytelenségének megállapítását, hogy e rendelkezéseknek ő nem kötelezettje. A hitelező anélkül szűnt meg, hogy a felperessel fennálló jogviszonyban a helyébe lépett volna. A felperest többször is megkereste, hogy írjon alá vele szerződést, de erre a felperes nem volt hajlandó; a saját felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A BH
  3. számú jogeset is azt mondja ki, hogy az engedményes csak az engedményezett követelés érvényesítésére rendelkezik perbeli legitimációval, csak az engedményezett jogok tekintetében lép be a jogviszonyba, nem történik általános jogutódlás. A szerződéses pozíciója nem változott a
  4. évi XXXVIII. törvény (DH1 törvény)
  5. §
(1)bekezdése és 37/A. §-ának rendelkezései által sem. Nem válhatott a ... Zrt. szerződéses jogutódjává a DH törvények által rá telepített kötelezettségek miatt. Teljes körű jogutódlás hiányában a felperes a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségére alapított igényét vele szemben nem érvényesítheti, a Ptk. 329. §
(3)bekezdése alapján csak kifogásként érvényesíthetne vele mint engedményessel szemben igényt, amely azonban nem felperesi hanem alperesi perbeli pozíciót feltételez. Ezzel ellentétes jogértelmezést a bíróság sem fogadhat el, a jogalkotói akaratot a bírói gyakorlat nem helyettesítheti. Hivatkozott a Kúria Gfv.VII.30.493/2017/
  1. számú döntésére, amelyben foglalt álláspont elfogadásával a perbeli jogviszony tekintetében is kizárólag engedményesnek minősül, a felperesnek a perben érvényesíteni kívánt igénye érdekében a ... Zrt.-t perbe kell állítania. Másodlagosan állította, hogy a felperes keresete nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak, a szerződés közös megegyezéssel való módosítását követően ugyanis nem lehet keresetet arra alapítani, hogy a módosítást megelőző szerződés létre sem jött vagy teljesen vagy részben érvénytelen. A felperes vagyoni igényét a ... Zrt.-vel szembeni végelszámolási eljárásban nem jelentette be. Igénye megtérülése jogtalan előnyben részesülést eredményezne a többi hitelezővel szemben. Előadta, hogy a támadott szerződéses rendelkezések tárgyalás alapját képezték. Ha pedig azokat átbeszélték, akkor nem minősülnek általános szerződési feltételnek, így azok tisztességtelenség jogcímén a Ptk. 209/A. §-a alapján nem támadhatók meg. Vitatta a perbeli szerződés 3.
  2. pontjában foglalt kikötés tisztességtelenségét, állította, hogy a felperest érthetően és világosan tájékoztatták az árfolyamkockázatról. A szerződés tartalmazza a törlesztőrészletek összegét, számát és a törlesztési időpontokat. Vitatta a felperes által kért elszámolás összegszerűségét is. [4] Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
  3. szeptember
  4. napján kelt 25.G.40.175/2016/
  5. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az I. rendű alperes nem szerződő fél, így a perbe vitt jog, a szerződés érvénytelenségének megállapítása az I. rendű alperessel szemben nem érvényesíthető. A Fővárosi Ítélőtábla a
  6. május
  7. napján kelt 16.Gf.40.607/2016/
  8. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint a felperest megilleti a perbe vitt jogok érvényesítésének jogosultsága az engedményes I. rendű alperessel szemben. [5] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott,
  9. január 24-én kelt 25.G.41.797/2018/38I. számú ítéletével megállapította, hogy a felperes mint adós, a II. rendű alperes mint adóstárs és az I. rendű alperes jogelődje, a ... Zrt. mint hitelező között
  10. július
  11. napján létrejött, ... számú kölcsönszerződés a 3.8 pontjának tisztességtelensége miatt érvénytelen. A ... számú kölcsönszerződést a megkötésének napjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánította annak megállapításával, hogy felperes az árfolyamkockázatot 20%-os mértékig viseli. Megállapította, hogy felperesnek
  12. június
  13. napján 12.404.136 forint tartozása áll fenn. Kötelezte az I. rendű alperest a felperesnek 787.400 forint perköltség, továbbá az államnak 744.248 forint kereseti és 906.400 forint fellebbezési illeték megfizetésére. Az elsődleges keresetet megalapozottnak, a másodlagos keresetet megalapozatlannak találta. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes jogelődje között a Ptk.
  14. §
(1)bekezdése szerinti, a Hpt. 2.számú melléklet III.5 pontja alapján fogyasztási kölcsönnek, a régi Ptk. 685. §
  1. d)pontja alapján fogyasztói szerződésnek minősülő kölcsönszerződés jött létre, amelyet a felperes a Hpt. 2. számú melléklet III.4 pontja és a Ptk. 685.§
  2. d)pontja értelmében fogyasztóként kötött. A 6/2013. PJE határozat 1. és 3. pontjaiban, a 6/2013. PJE határozat 1. pontjában és a 2/2014. PJE határozat 1. pontjában foglaltak, a Hpt. 203. §
(4)bekezdése és
(5)bekezdés a) pontja idézése, az EUB C-26/13., C-186/
  1. és C-51/
  2. számú ítéletekben foglalt kritériumok hivatkozását követően, a kölcsönszerződés 3.8 pontjában rögzítettekre és a felperes személyes előadása szerinti tájékoztatásra figyelemmel megállapította, hogy az I. rendű alperes jogelődje nem tájékoztatta a felperest az árfolyamváltozás kockázatáról és e kockázatnak a felperes kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeire gyakorolt hatásáról. E tájékoztatás elmaradása folytán a felperes alappal gondolhatta azt, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy őt csak korlátozott mértékben terheli. Ezért a kölcsönszerződésnek az árfolyamváltozás kockázatát korlátlanul a felperesre hárító 3.8 pontja a Ptk.
  3. §
(1)bekezdése és a 2/
  1. PJE határozat
  2. pontja alapján tisztességtelen, így a Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján semmis. A „felperes 20 %-os mértékben vállalta viselni az árfolyamkockázatot. …Az I. rendű alperes jogelődje által adott árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás alapján, figyelemmel a fentiekben kifejtett indokokra megállapította, hogy felperes az általa vállalt 20 %-ot meghaladó mértékben nem köteles az árfolyamkockázat viselésére." Az érvénytelenség jogkövetkezményeként, az árfolyamkockázat felperes által 20 %-ban történő viselése mellett megalapozottnak találta a felperes számszaki levezetését, a tartozás 2019. június 11. napján fennálló 12.404.136 forint összegét. A másodlagos kereset körében a Hpt. 213. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja alapján fennálló semmisség megállapítása iránti, fenn nem tartott keresetet is elbírálta; azokat megalapozatlannak találta. A kölcsönszerződés 3.1 pontjának rendelkezéseire figyelemmel megállapította, hogy a szerződés a Hpt. 213. §
(1)bekezdés e) pontjának eleget tesz; a felperes és a II. rendű alperes rendelkezésre bocsátott törlesztő tábla tartalmazza a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat. Erre figyelemmel a kölcsönszerződés régi Ptk. 200. §
(2)bekezdés szerinti semmisége nem állapítható meg, a felperes másodlagos kereseti kérelmét megalapozatlannak találta. [6] Az ítélettel szemben az I. rendű alperes fellebbezett. Fellebbezésében az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte, elsősorban a passzív perbeli legitimáció hiánya, másodsorban a kereset jogi megalapozatlansága okán. A harmadlagos kérelme az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítására irányult. Fenntartotta azon előadását, miszerint a szerződésben félként nem szerepel, ezért a felperes vele szemben a perbe vitt jogot nem érvényesítheti. A perbeli legitimáció hiánya a kereset ítélettel, érdemben elutasítását eredményezi. A Ptk. 328. §
(1)bekezdésének és a 329. §
(1)és
(3)bekezdésének rendelkezéseit helyesen értelmezve megállapítható, hogy az engedményezés a jogosulti oldalon oly módon eredményez alanyváltozást, hogy az engedményes a régi jogosult helyébe lép. Ez azonban nem teljes körű alanyváltozást jelent, nem jelenti valamely szerződéses pozíció átruházását. A kötelezett az engedményessel szemben csupán kifogásokat érvényesíthet és ellenköveteléseket számíthat be. A jelen esetben nem jött létre háromoldalú megállapodás, tartozásátvállaló nyilatkozatot nem tett, kizárólag a kölcsönszerződésből eredő követelést szerezte meg. E jogértelmezést támasztja alá a Fővárosi Ítélőtábla, és a Kúria joggyakorlata is. E jogértelmezést a DH törvények sem törték át, jogszabálysértő az az ítélet, amely szerint a jogszabályi felhatalmazás hiányát a felperes méltányolható érdeke pótolja, ugyanakkor nem veszi figyelembe az oldalán jelentkező érdeksérelmet. Utalt arra, hogy - mivel nem szerződő fél - nincs tudomása olyan tényekről, amelyek ismerete a bizonyítási kötelezettségéhez szükséges. Nem eshet terhére az a körülmény, hogy a ... Zrt. időközben megszűnt. A felperes pedig nincs elzárva attól, hogy jogszabályban biztosított jogait egyéb módon érvényesítse. Másodlagosan a jogilag megalapozatlan kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a szerződés 3.
  1. pontjában adott tájékoztatás megfelelőségére. Harmadlagosan előterjesztett, hatályon kívül helyezésre irányuló kérelme indokául előadta, hogy az elsőfokú bíróság anélkül állapította meg a felperes tartozásának összegét, hogy e tekintetben megfelelő bizonyíték állt volna rendelkezésére, emellett nem vette figyelembe az e körben előterjesztett, részletes vitatását, indokolási kötelezettségét nem teljesítette. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását és az I. rendű alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. A Fővárosi Ítélőtábla a 16.Gf.40.607/2016/
  2. számú végzésében foglaltakra utalva kifejtette, hogy a perbe vitt igényt az I. rendű alperessel szemben érvényesítheti. Az eredetileg hitelezőként szerződő fél a ... Zrt. jogutód nélkül megszűnt, így az ő perben állása kizárt. Az alperes jogértelmezésének elfogadása azt eredményezné, hogy az I. rendű alperes a szerződés alapján vele szemben követeléssel élhetne, míg ő nem érvényesíthetné igényét. Az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a szerződés 3.
  3. pontja nem ad megfelelő tájékoztatást a szerződésből eredő kockázatokat illetően. Az általa készített és az elsőfokú bíróság által elfogadott elszámolás a Kúria
  4. június
  5. napján kiadott emlékeztetője II.
  6. pontjában rögzített elszámolási elvet követi, a hatályon kívül helyezés nem indokolt. [8] A II. rendű alperes a perben nyilatkozatot nem tett. [9] A másodfokú eljárás a Polgári perrendtartásról szóló
  7. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  8. §
(4)bekezdése alapján, a 37/
  1. (III.17.) OBHE határozat II. pontjára és a 35/
  2. (III.15.) OBHE határozatban foglaltakra is tekintettel
  3. március
  4. napjától félbeszakadt, majd a 74/
  5. (III.31.) Korm. rendelet
  6. §
(3)bekezdése alapján
  1. március 30-án újra indult. [10] A Fővárosi Ítélőtábla a
  2. szeptember 3-án kelt 16.Gf.40.205/2020/
  3. számú végzésével a felperes tárgyalás tartása iránti kérelmét a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és járványügyi készültségről szóló
  4. évi LVIII. törvény
  5. §
(1)és
(3)bekezdése alapján elutasította, és tárgyalás mellőzésével hozott határozatot. [11] A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. [12] Az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a kereseti kérelmet kimerítette. Indokolási kötelezettségének az érvénytelenség általa alkalmazott jogkövetkezménye tekintetében ugyan nem tett eleget, de mivel a perbe vitt jog a felperest az I. rendű alperessel szemben nem illeti meg, az érvénytelenség jogkövetkezménye körében dönteni nem kellett, az ügy elbírálására a lényeges eljárási szabálysértés nem volt kihatással. Így a fellebbezésben kért hatályon kívül helyezés a perindításkor hatályban volt, ezért a jelen eljárásban még alkalmazandó a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 252. §
(2)bekezdésében foglalt feltételei - az 1/
  1. (VI.30.) PK vélemény
  2. pontjában foglaltakra is tekintettel - nem állnak fenn. [13] A Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.607/2016/
  3. számú, hatályon kívül helyező, és újabb eljárás lefolytatására utasító végzéséhez a Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerinti anyagi jogerő nem fűződik, a perbe vitt jog I. rendű alperessel szembeni érvényesíthetőségének megengedettsége ítélt dolognak nem minősül. Az új eljárásban a másodfokú bíróság abban az esetben, ha arra a meggyőződésre jut, hogy a korábbi állásfoglalása valamely kérdésben nem volt megfelelő, attól eltérhet, és a helyesnek felismert álláspontot juttathatja kifejezésre. [14] A Pp 252. §
(4)bekezdése értelmében a hatályon kívül helyező végzés a megismételt eljárásra vonatkozó utasításokat is tartalmaz. A másodfokú bíróság utasításának figyelmen kívül hagyásának, mellőzésének jogkövetkezményei attól függően alakulnak, hogy az utasítás mire vonatkozik. Az 1/
  1. (VI.30.) PK vélemény
  2. pontja szerint - az előírt eljárási cselekmények kötelező lefolytatásával szemben - a bizonyítékok mérlegelése, a tényállás megállapítása, valamint az abból származó jogi következtetések levonása valamennyi bíróságnak a saját hatásköréből, valamint az őt megillető bírói függetlenségből eredő önálló jogosultsága. Annak nincs jogi akadálya, hogy a másodfokú bíróság a megismételt eljárásra nézve, e kérdésekre is kiterjedő utasításokat adjon. Ez azonban mindig iránymutató jellegű, amelytől való eltérés nem minősül eljárásjogi szabálysértésnek, hanem azzal a következménnyel járhat, hogy a másodfokú bíróság, újabb jogorvoslati kérelem alapján, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja. A másodfokú bíróság utasításai a bizonyítási eljárás egy meghatározott stádiumához és az akkor rendelkezésére álló peradatokhoz kötődnek. A megismételt eljárás során beszerzett újabb adatok és bizonyítékok azonban elvezethetnek a tényállás olyan tartalmú módosulásához, amelyek a másodfokú bíróság iránymutatásit részben, vagy egészben meghaladottakká tehetik. [15] Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor fennállónak tekintette az I. rendű alperessel szembeni passzív kereshetőségi jogot, megengedhetőnek találta a szerződés (teljes és részleges) érvénytelenségének megállapítása iránti jog érvényesíthetőségét a szerződésben félként nem szereplő I. rendű alperessel szemben. E tévedése a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.607/2016/
  3. számú végzésében elfoglalt jogi álláspontból, annak elfogadásából ered. [16] Figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla
  4. május 17-én kelt 16.Gf.40.607/2016/
  5. számú végzése óta egyértelműsödött joggyakorlatra is, ezen anyagi jogi álláspont felülvizsgálandó az alábbiak szerint. [17] A kölcsönszerződés megkötésekor hatályban volt, ezért a jelen jogviszonyra még alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  6. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  7. §
(1)bekezdés szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). [18] A Ptk. 329. §
(1)bekezdése értelmében az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A
(3)bekezdés szerint a kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. [19] A fenti rendelkezésekből következően az engedményezés folytán az engedményes a szerződésből eredő követelésre jogosulttá válik, azonban ez nem eredményez a szerződés esetében általános jogutódlást. Ezért a követelés kötelezettje az érintett szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló igényét változatlanul a vele szerződő féllel, az engedményezővel szemben érvényesítheti. A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésének meghozatalát követően, a
  1. október 3-án kelt Gfv.VII.30.493/2017/
  2. számú ítéletében - az I. rendű alperes hivatkozásának megfelelően - hasonló tényállás mellett így foglalt állást. A kialakult joggyakorlat szerint az engedményes szerződéses pozíciójára abból sem lehet következtetni, hogy a DH törvények a szerződő felek jogviszonyát speciálisan rendezve a követelés jogosultjára is elszámolási kötelezettséget telepítettek. Az I. rendű alperesnek az engedményező kötelező perbenállására hivatkozása viszont nem alapos. A ... Zrt. végelszámolással, jogutód nélkül szűnt meg; a megszűnt jogi személy perbe állítására a felperes nyilván nem köteles, de a perbeállítás kötelezettsége a jogalanyiságát vesztett cég vonatkozásában értelmezhetetlen is. [20] [21] A felperes I. rendű alperessel szembeni kereshetőségi jogának hiánya nem jelenti az igényérvényesítési lehetőség hiányát. A felperes a vele szemben a követelés megfizetés iránt indított eljárásban a Ptk.
  3. §
(3)bekezdése alapján kifogásként hivatkozhat a követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségére. [22] Mivel a felperest a nem szerződő fél I. rendű alperessel szemben az érvényesíteni kívánt jog - a szerződés érvénytelenségének megállapítása - nem illeti meg, minden további vizsgálat nélkül a vele szembeni kereset elutasításának van helye. [23] Az I. rendű alperessel szembeni kereset elutasítása folytán a II. rendű alperessel szemben előterjesztett, tűrésre kötelezés iránti kereset megalapozatlan, elutasításának van helye. [24] A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította. [25] A fellebbezés eredményre vezetett, a Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az I. rendű alperesnek a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja,
(4),
(5)és
(6)bekezdése alapján megállapított, a kifejtett jogi képviselői tevékenységgel arányban álló 100.000 forint elsőfokú és 50.000 + 25.000 forint másodfokú eljárásban felmerült jogtanácsosi munkadíjból és a megfizetett 992.330 forint fellebbezési illetékből álló perköltsége megfizetésére. A II. rendű alperes a perben nyilatkozatot nem tett, jogi képviselőt nem bízott meg, a Fővárosi Ítélőtábla ezért azt állapította meg, hogy perköltsége nem merült fel, így az erről szóló rendelkezést mellőzte. [26] A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 744.248 forint eljárási és 906.400 forint fellebbezési illetéket a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/
  1. (VI.26.) IM. rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megfizetni. Budapest,
  1. november
  2. . Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke . Kolozs Balázs s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: dr. Molnár József s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.