B.61/2019/45 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés) Ezért őt a bíróság 2 (Kettő) év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztés utólagos elrendelése esetén vádlott a szabadságvesztés kétharmad részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A szabadságvesztés tartamába a

1. július
2. napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. A Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.39/2019/1-
3. szám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszünteti. A Bj.39/2019/
4. szám alatti külső fogantyúról vett biológiai anyagmaradvány törlet, a Bj.39/2019/
5. szám alatti belső fogantyúról vett biológiai anyagmaradvány törlet, a Bj.39/2019/
6. szám alatti telefonkagylóról vett biológiai anyagmaradvány törlet, a Bj.39/2019/
7. szám alatti telefon 1-es és 2es nyomógombjairól vett biológiai anyagmaradvány törlet megsemmisítését rendeli el. A Bj.39/2019/
8. szám alatti baseballsapkát, a
9. szám alatti Fat Face márkájú pulóvert és a
10. szám alatti Redstar márkájú nadrágot kiadni rendeli ... (…, …út … szám) vádlott részére. A Bj.39/2019/
11. szám alatt nyilvántartott hanganyagot tartalmazó CD lemez és a
12. szám alatt nyilvántartott kamerafelvételt tartalmazó DVD lemez iratok mellékletekénti kezelését rendeli el. Az eljárás során felmerült 218.682 forint bűnügyi költségből a vádlott köteles a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására az államnak megfizetni 199.182 forint bűnügyi költséget, míg 19.500 forint bűnügyi költséget az állam viseli. Indokolás I. [1] A Nógrád Megyei Főügyészség B.235/2018/9-I.BTÖ. szám alatt
13. április
14. napján emelt vádat ... vádlottal szemben a Btk.
15. § -ába ütköző terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt. II. [2] A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a vádirati tényállással lényegében azonos alábbi tényállást állapította meg: ... elvált, egyedülálló, hajléktalan életmódot folytat. Egy 12 éves és egy 9 éves kiskorú gyermek eltartására köteles, akiknek tartásukhoz összesen havi 10.000 forint összegben hozzájárul. A két kiskorú gyermeken kívül további öt nagykorú gyermeke van. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakmai végzettsége nincs. Bejelentett munkahellyel 25 éve nem rendelkezik. Állandó munkahelyét ... vállalkozó nyújtja, akinek 32 éve napi rendszerességgel végez munkát teljes munkaidőben, napi 6.000 forint összegért és teljes ellátásért. Tartozása nincs. Tulajdonát a …, …út …. szám alatti, jelenleg leégett, romos állapotban található ingatlan 1/2 tulajdoni aránya képezi. Büntetett előéletű. A Pásztói Járásbíróság
16. szeptember
17. napján jogerős Bpk.172/2015/
18. számú határozatával
19. június
20. napján elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 1 év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. [3] A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi történeti tényállást állapította meg: ... vádlott tudomást szerzett arról, hogy a ..., ...út... szám alatt található ingatlanban lakó nagybátyja, ... és családja jogosulatlan áramvételezést folytat.
21. május
22. napján a kora reggeli órákban napi rendszerének megfelelően a kocsmába indult, ahol sört és bort fogyasztott, majd hazafelé útközben találkozott ... családjával, akikkel hajléktalan életmódja miatt nézeteltérésbe került. ... vádlott ezt követően ...ra indult a munkáltatójához permetezni, amikor is a ... iránt támadt dühében 7 óra 16 perckor a …, … út …. szám alatt található, 06-…. hívószámú nyilvános telefonfülkéből bejelentést tett a …i Rendőrkapitányság Segélyhívó Központjába annak érdekében, hogy az általa tudomással bírt áramlopási cselekmény tárgyában intézkedést kezdeményezzen. A vádlott az alábbiakat közölte a …i Hívásfogadó Központba érkezett bejelentése során: - - Segélyhívó Központ. Jó napot kívánok. Miben segíthetek? Jó napot. Én be szeretnék jelentetni áram lopást. …, … út …, és a mai napig nem csináltak semmit, és négy helyen lopják az áramot. Úgy, ha nem csinálnak semmit én felmegyek oszt bebaszok egy gázpalackot a rendőrségre, és akkor mehetnek a faszomba. …, … út …. … … nem zavarja, hogy hogy beszél. Csókolom. Én fizetek, állampolgár vagyok. Fizetem az adót, fizetek mindent. Úgy hogyha ma nem intézkednek hónap nagy balhé lesz …n a rendőrségen. Jól van. Ne ordítson. ... bontotta a vonalat. ... vádlott a cselekmény elkövetésekor elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban és kóros mértéket elérő személyiségzavarban nem szenvedett. A cselekmény idején ittas állapotban volt, mely nála szokványos ittassághoz vezetett, kóros részegség, vagy annak abortív formája a vádlott vonatkozásában nem állapítható meg. A vádlott a cselekmény elkövetésekor nem volt korlátozva a cselekménye következményének felismerésében, illetve abban, hogy a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. [4] A törvényszék a történeti tényállást ... vádlott vallomása, …, ..., ...né, … tanúk vallomása, a helyszíni szemle és fényképmellékletei, a kamerafelvétel és kinyomtatott fényképfelvétel, a házkutatásról és lefoglalásról készült jegyzőkönyvek, a bejelentés hanganyagának szó szerinti leirata, a …, … út …. szám alatt
23. február
24. napján kelt tűzeseti helyszíni szemle jegyzőkönyve és tulajdoni lap, a tűzvizsgálati eljárásban a tanúk meghallgatásról készült jegyzőkönyvek, rendőri jelentés, a …i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán 88/2017.bü. szám alatt rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt indult eljárásban kelt ... tanúvallomása, a … Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztálya által 157/2018.bü szám alatt készített jelentése, a …i Városi Ügyészség
25. május
26. napján kelt B.2203/2011/6.számú nyomozás megszüntetéséről szóló határozata, a ….i Rendőrkapitányság, mint szabálysértési hatóság 71-2/
27. szabs. határozata, a cselekményhez kapcsolódó rendőri jelentés, a ….i Rendőrkapitányság Rendészeti Osztályának Körzeti Megbízotti Alosztálya által
28. július
29. napján készített rendőri jelentése és a bűntettesek nyilvántartási adatai alapján állapította meg. III. [5] A törvényszék a történeti tényállást a fenti bizonyítási eszközök alábbi mérlegelésével állapította meg: ... vádlott vallomásában a bűncselekmény ténybeli elkövetését és az általa tett bejelentés szószerinti tartalmát elismerte, azonban bűnösségét a vádirati minősítés és a vádtól eltérő minősítés tekintetében is tagadta. Vallomásában részletesen kifejtette, hogy a vele közeli rokonságban álló ... és családja a ..., ...út... szám alatti ingatlanban folyamatosan jogtalan áramvételezést folytat, mely miatt több alkalommal tett bejelentést a …-i Rendőrkapitányságon személyesen és telefon útján is, intézkedés azonban soha nem történt. A vele rokoni kapcsolatban álló …iékkel megromlott a viszonya, őt hajléktalanként csúfolják. A bejelentés reggelén napi rendszerének megfelelően 6 óra 30 perc körüli időpontban gyalogosan elsétált a … presszóig, ahol egy sört és két-három pohár bort fogyasztott, majd 6 óra 45 perckor, annak érdekében, hogy ...nél permetezést tudjon folytatni … nevű személytől elkérte a permetezőt, amivel ...ra kívánt utazni busszal. A tárgyaláson tett vallomásában nyilatkozott először arra, hogy a kocsmából hazafelé találkozott … családjával, akik ismét csúfolták őt és dühében jutott arra az elhatározásra, hogy ismételten bejelentést tesz. A hívás megindításakor kizárólag a rendőri intézkedés kezdeményezése volt a célja. Bár mérges volt, de annak gondolata nem mertült fel benne, hogy a bejelentés során gázpalackra és annak felrobbantására hivatkozzon, ez a telefonbeszélgetés közben jutott eszébe. A hívás során a jogtalan áramvételezés részletes adatait nem közölte, mert azt gondolta, hogy korábban már részletesen elmondott mindent a rendőrségnek, ezért ők már tudják miről van szó. Lehetségesnek tartotta, hogy ő bontotta vonalat. Elismerte, hogy a saját ingatlanát több alkalommal felgyújtotta, ennek során minden esetben megjelölte az okát és hangsúlyozta, hogy személy soha nem volt veszélyben. Nem tagadta, hogy a beszélgetés közben annak közlése, hogy „bebassza a gázpalackot és nagy balhé lesz” azt a célt szolgálta, hogy a rendőrség végre komolyabban vegye őt és a bejelentése alapján intézkedjen. Részletesen kifejtette, hogy az ingatlanának leégése óta hajléktalan életmódot folytat, lakókocsiban lakik, nincs gázpalackja és nem is tudna vásárolni. Soha nem állt szándékában a hívás során elhangzott közlést valóra váltani. Elismerte továbbá a cselekménykori ittas állapotát. A …i Hívásfogadó Központba érkezett vádlotti bejelentést fogadó operátor, … tanúvallomásában elmondta, hogy ...t és korábbi előéletét nem ismeri, a bejelentés során nem is mutatkozott be. Az érintett hívásra azért emlékszik mert első hívásai között volt és fenyegetőző személy volt. Elsődlegesen az áramlopás volt a bejelentés tárgya, viszont a bejelentő nem engedte, hogy ezzel kapcsolatban további kérdéseket tegyen fel. A betelefonáló személy ingerült volt, az egész beszélgetés alatt ordított, már ideges állapotban telefonált oda. Valójában a vádlott azonnal átfordította a beszélgetés menetét abba az irányba, hogyha nem intézkednek, akkor mit fog csinálni. Nyilatkozata szerint már a beszélgetés elejétől lehetett érezni, hogy olyan dolgot kíván bejelenteni, ami őt nagyon zavarja. A tanú kifejezett erre irányuló kérdés nélkül saját foglalkozásához szükséges ismeret alapján minősítette közveszéllyel fenyegetésnek a vádlott bejelentését. A tanúban a vádlott bejelentése félelmet nem váltott ki, azonban elismerte, hogy soha nem lehet az ilyen típusú embereket kiszámítani, valóban megteszi-e, vagy sem. Akkor úgy gondolta, hogy az illető nem gondolta komolyan, csak fenyegetőzött. … tanú és ...né tanú, a vádlott korábbi házastársa tanúvallomásában a vádlott személyiségét és előéletét érintően nyilatkozott. A polgármester nyilatkozata szerint a nyomozó hatóság lejátszotta neki a hangfelvételt, amely során felismerte a vádlott hangját. Saját értelmezése szerint a vádlott elsődlegesen a … úton történő áramlopást jelentette be, azért volt felháborodva mert nem intézkedik a rendőrség, és ha továbbra sem tesznek semmit, akkor dob gázpalackot a rendőrség épületébe, mellyel fenyegetni kívánta őket. A nyomozás során tett vallomásában arra nyilatkozott, hogy ismerve a vádlott előéletét és személyét, felindultabb pillanatában a hangfelvétel szerinti fenyegetést is képes lenne beváltani. Ilyen volt a saját házának felgyújtása is. Tárgyaláson előadott vallomását azonban úgy pontosította, hogy képes lenne beváltani, ha komolyan gondolja, mert akkor biztos megtalálja ennek módját, bár a gázpalack beszerzésének akadályát látta. ...né tanú részletesen nyilatkozott a kettejük konfliktusáról, családi állapotáról, ennek során a közös tulajdonukat képező ingatlan felgyújtásáról. Összefoglalóan úgy jellemezte volt férjét, hogy szeret szerepelni, mániája a gyújtogatással való fenyegetés, ezt már az a közös gyermekek iskolájában is mondta, illetőleg más személyeknek is. Azonban kizárólag a saját ingatlanát gyújtotta fel és mindig családi konfliktusok miatt. Összefoglalóan utalt arra, hogy más személyeket érintően kizárólag szerepelni szeret, a fenyegetéseit soha nem váltja valóra. ... tanú a nyomozás során tett vallomásában arra nyilatkozott, hogy a cselekmény után jóval később számolt be neki vádlott az általa tett bejelentés körülményeiről. Ennek során annyit közölt, hogy be volt rúgva, józanul ez nem fordult volna elő. A vádlott által elmondottakat valójában nem akarta elhinni, de többször is elmesélte, majd neki is eszébe jutott, hogy a saját lakását is felgyújtotta. ... vádlott
30. május 15-én 6 óra 15 perckor a …i HIK központba tett bejelentését, annak tartalmát a vádlott vallomása, … tanú vallomása és a hanganyag leirata alapján állapította meg a törvényszék. A hívás során elhangzott tartalmat a vádlott sem vitatta. A vádlott és … tanú vallomása alapján a törvényszék megállapította, hogy a hívást vádlott bontotta, figyelemmel arra, hogy ezt vádlott sem zárta ki és az operátor nyilatkozata szerint nem bonthatja a vonalat. A törvényszék az igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény és lelet alapján megállapította, hogy ... vádlott a cselekmény elkövetésekor nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely képtelenné tette, vagy korlátozta volna a cselekménye következményeinek felismerésében, vagy a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. A cselekmény elkövetésének időpontjában ittas volt. Tanúkihallgatása során vele szemben a …i Rendőrkapitányság Drager alkoholszondát alkalmazott, mely 1,04 gr/l értéket mutatott. A vádlott maga alkoholistának vallja magát, napi rendszeréhez az alkoholfogyasztás hozzátartozik. A telefonos bejelentésig egy sört és két-három pohár fogyasztott. Az elmeorvosszakértői vélemény alapján azonban megállapítható, hogy ezen alkoholfogyasztás nála szokványos részegséget eredményezett, melynek kóros vagy abortív formájára utaló jel nem merült fel. A … Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Osztálya ... ellen korábban indult büntetőügyekben kelt iratai alapján jelentést készített. A jelentés alapját képező, a …i Városi Ügyészség nyomozást megszüntető határozata, a …i Szabálysértési Hatóság határozata, a
31. február hó
32. napján keletkezett tűzeseti jegyzőkönyve és ...né vallomása alapján a törvényszék megállapította, hogy a vádlott személyétől nem idegen a gyújtogatás, illetve a gyújtogatás elkövetésének másokkal való közlése, valamely cél érdekében. Saját ingatlanát több alkalommal felgyújtotta, melyet minden alkalommal konkrétan felmerült családi körülményhez kötött és amelyet ...né is megerősített, bár azok számában és okában eltérően nyilatkoztak. A vallomása és a rendelkezésre álló büntetőügyek iratai alapján azonban megállapítható, hogy tényleges tűzokozás kizárólag a saját ingatlanát érintően történt, konkrét személy és más vagyoni javainak veszélyeztetése nélkül, a válása és a gyermekek láthatása miatt fennálló családi konfliktus, valamint utóbb a bérlő nem fizetése miatt. A gyermekekkel való kapcsolattartás gyakorlása érdekében előfordult iskolai intézmény területén is a felgyújtással való fenyegetés, valamint intézménytől függetlenül öngyilkosságával való fenyegetés is. Ezen fenyegetéseit azonban nem realizálta és a rendelkezésre álló adatok szerint nem is állt szándékában. [6] A fent hivatkozott cselekmények vizsgálata alapján személy közvetlen veszélyeztetése nem állapítható meg, más személy vagyonában kár nem keletkezett. A bejelentett öngyilkossági szándékával
33. július
34. napján kizárólag a gyermekei láthatásának elérése volt a célja, a
35. február
36. napján iskolai megjelenése során tett kijelentései szintén a gyermekei láthatásának elérését célozták. Ezt erősítette meg ...né volt házastárs is. Összességében megállapítható tehát, hogy ... vádlott személyétől nem idegen a fenyegetőzés, vagyis hátrány kilátásba helyezése, illetőleg a gyújtogatás sem. Ezen személyi körülményekről, azonban …nak, a …i HIK Központ bejelentést fogadó operátorának nem volt tudomása. Nem tudta ki ..., nem ismerte az előéletét, különösképpen, hogy vádlott a bejelentés során nem is mutatkozott be. [7] A törvényszék a történeti tényállás lényegét tekintve a vádirati tényállással egyezően állapította meg. Azonban álláspontja szerint a vádirat második bekezdés utolsó mondatában rögzített azon második tagmondat, miszerint „melyben a …i Rendőrkapitányságot - mint állami szervet - személy elleni erőszakos és közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével fenyegetve próbálta intézkedésre kényszeríteni” - értékelés, mely jogi fogalmat és nem tényadatot állapít meg. A fenti tagmondat azon cselekmény minősítését kifejező jogi következtetést tartalmazza, melytől a törvényszék eltérően foglalt állást. Ezért a törvényszék által megállapított tényállás: - azért, hogy a …i Rendőrkapitányság a fenti lopási cselekmény tárgyában intézkedjen a vádlott bejelentést tett, mely során közölte a hanganyag történeti tényállásban rögzített tartalmát. [8] A rendelkezésre álló és egyirányba mutató bizonyítékok egyebekben a történeti tényállás vádirati tényállással lényegében azonos megállapítását eredményezte. A vád és a védelem a megállapított történeti tényállást nem vitatta. IV. [9] A törvényszék a történeti tényállás alapján az alábbi módon vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére: A
37. évi C. törvény (Btk.)
38. §

(1)bekezdés

1. a)pont értelmében, aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, a
2. b)pont értelmében a lakosságot megfélemlítse, a
3. c)pont értelmében más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjét megváltoztassa, vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, a

(4)bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. A

(4)bekezdés értelmében ezen § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az f) pont alapján a közveszély okozása. A Btk.

1. § alapján, aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk.
2. §

(1)bekezdés értelmében, aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza közveszély okozásának bűntette miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 338. §

(1)bekezdés értelmében, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk.

1. § értelmében kényszerítés bűntettét valósítja meg, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg. [10] A törvényszék megállapította, hogy ... vádlott
2. május
3. napján a …i Hívást Fogadó Központ által fogadott telefonhívása során egyoldalú szóbeli nyilatkozatot tett. A nyilatkozat közlésén túl más cselekvőséget nem fejtett ki a vádirati tények alapján sem. [11] A fenti nyilatkozat értékelése során a törvényszék irányadónak tekintette a Kúria 3/2019.BJE. jogegységi határozatát, mely a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánításának egységes büntetőjogi értelmezését adja. A jogegységi határozat nem kizárólag a vállalkozás, mint előkészületi magatartás vizsgálatára, hanem általában a gondolatközlés büntetendőségének kérdéséből indult ki és állapította meg, hogy a felhívás nélküli egyoldali kinyilvánítás is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására, amelyhez elegendő, ha a szándék meghirdetője saját elszántságát, eltökéltségét jelenti be, s a körülményekből az nem tekinthető abszurdnak, vagy tréfának. Összességében leszögezhető, hogy a Btk. a külvilágban megjelenő cselekményekre korlátozódik. A bűncselekmény elkövetési magatartása lényegében az akaratnak a külvilágban való megnyilatkozása. A gondolat amíg nem fejeződik ki nem ítélhető meg és nem kérhető számon, ha azonban más számára megjelenik, akkor már akaratlagos megnyilvánulásként értékelendő. Ez történhet verbálisan, vagy fizikálisan. A fizikai magatartás beavatkozásként jelenik meg a külvilágban és a mögöttes tudattartalmára levont következtetés lényegesen egyszerűbb. A verbális megnyilvánulás azonban a kiváltott hatása alapján mérhető és körülményesebb értékelést igényel büntetőjogilag. Tettek nélkül ugyanis a mögöttes szándék nehezebben határozható meg a valósághoz mérten. A verbális nyilatkozat minden egyes szava többféle jelentéstartalmat hordozhat, a kifejezés sokszínű és többféle lehet, ahogy a kiváltott hatása is. [12] Az élet, a testi épség sérelmét kilátásba helyező, vagy erőszakos magatartást célzó gondolatközlések valójában fenyegetést tartalmaznak. Az egyoldalú, konkrét bűncselekmény elkövetésének komoly elhatározását kinyilvánító gondolatközlés nem más, mint az elkövetés vállalása, mely a Btk.
4. §

(1)bekezdés negyedik fordulata szerinti elkövetési magatartás. A fenyegetés Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pont szerinti fogalma: súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A szóbeli nyilatkozat tartalma alapján a törvényszéknek vizsgálnia kellett, hogy az fenyegetést, vagy erőszak megvalósítását célozza, ezáltal ... vádlottnak mi volt a valódi szándéka. Megállapítható, hogy ... cselekménye a szóbeli nyilatkozatának külvilágba, vagyis a címzetthez, így az operátor személyéhez való eljuttatásával befejeződött. Más cselekmény kifejtésére nem került sor. Megállapítható, hogy azon kijelentés, hogy „bebaszom a gázpalackot” feltétel nélküli erőszakos gondolatközlést tartalmaz, de nem tekinthető eszköznek, valamilyen cél eléréséhez. Ugyanakkor annak közlése, hogy „bebaszom a gázpalackot, ha nem intézkednek” már feltételhez kötött hátrányként megjelenített tartalom. A törvényszék álláspontja szerint a gázpalack bedobásának feltételhez kötött hátrányként való megjelenítése határolja el, hogy a vádlott szándéka a konkrét közveszélyokozás bűntettének elkövetésére irányuló egyoldalú vállalkozás, ezáltal büntetendő előkészületi magatartás, - mely a terrorcselekmény bűntettének is eszközcselekménye lehet - avagy ezen bűncselekmények elkövetésével való fenyegetés. Az egyoldalú, tettekben meg nem jelenő szóbeli vállalkozás alapján csak olyan bűncselekmény megvalósulása vizsgálható, amely magából a fenyegetés tartalmából kitűnik. A törvényszék álláspontja szerint a nyilatkozat megtételével a cselekménysor lezárul, kizárólag a nyilatkozat tartalma alapján kiváltott jogi hatás alapján mérhető, hogy megvalósult-e bűncselekmény, illetve mely bűncselekmény. Annak nincs jogi relevanciája, hogy a terheltnek lett volna módja annak beváltására, vagy sem. A nyilatkozat tartalma alapján az elkövető tényleges eszköztára nem vizsgálható tényeiben, így rendelkezik-e gázpalackkal, milyen anyagi körülmények között él, milyen reális lehetősége van gázpalackot vásárolni, kézben kell vinnie, vagy szállítani tudja a rendőrség épületééig. Ezen tények és körülmények utólagosan ellenőrizhetők, azonban a nyilatkozat megtételekor nem ismertek és az utólagos ellenőrzés eredményéhez képest a közlés időpontjában sem biztos, hogy valósak. A törvényszék álláspontja szerint ... nyilatkozata alapján a közveszélyokozás közvetlen elkövetésére - így a terrorcselekmény eszközcselekményének elkövetésére irányuló - szándéka nem állapítható meg. A vádlott nem közölt olyan körülményt, amely arra utalna, hogy a gázpalackot annak elhelyezésével már bekészítette az erőszak kifejtése érdekében. Nincs olyan közölt körülmény, amely alapján a gázpalack jelenlétének tényével kellene számolni, ami a robbanás akár azonnali bekövetkezésével is fenyegetne. A nyilatkozat tartalma alapján ugyanis a „bebaszok”, „mehetnek a faszomba” szóhasználat komolytalanul utal arra, hogy rendelkezne az ehhez szükséges eszközzel, vagy ennek megvalósítása érdekében más módon előkészületet tett, végrehajtási tervet készített. [13] A verbális nyilatkozat tartalma a gázpalack bedobásának feltételhez kötött hátrányát jeleníti meg, illetve körvonalazza. A szöveg lényeges szavainak általános értelme alapján a gázpalack bedobását attól teszi függővé, hogy történik-e intézkedés a rendőrség részéről, avagy sem. Ez azonban a nyilatkozatban körül írt követelés (rendőri intézkedés megtétele) és a hátrány kivitelezési módjának (nagy balhé) a szavak jelentésben tetten érhető pontatlansága miatt nem komoly, nem konkrét és nem közvetlen. Az elkövetésre irányuló szándék komolyságát nem az elkövető szempontjából, hanem az érzékelő személyek oldaláról, ezen személyekre gyakorolt hatása alapján kell megítélni. Ennek során nemcsak a kinyilvánított gondolatok jelentéstartalma, esetleges feltételes jövőbeni elkövetésre utalása, vagy a mondanivaló bír jelentőséggel, hanem a verbálisan közölt szöveget összességében, a szavak, a kifejezések egymásra épülő hatása, a hang, vagy képfelvételen nyomatékosított értelmezésük elemzésével kell vizsgálni. A törvényszék álláspontja szerint a „gázpalack bedobása” és „a nagy balhé” szavak használata alapján megállapítható vádlotti szándék szerint ez eszköze volt a bejelentés érvényesítésének. ... jogtalan áramvételezést jelentett be és a …i Rendőrkapitányság intézkedését várta el. Az intézkedés elérése érdekében a gázpalack bedobását helyezte hátrányként kilátásba, melynek következményét a robbanás szó használatát nélkülözve „nagy balhé” kifejezéssel vizualizálta. Ugyanakkor a bedob szó helyett úgy fogalmazott, hogy „bebaszok”. A bejelentett jogsértést nem részletezte, ugyanakkor ordított a telefonba, majd a hátrányként megfogalmazott bebaszok egy gázpalackot kifejezést megtoldotta azzal, hogy „oszt mehettek a faszomba”. A vádlott bejelentését fogadó … nyilatkozata szerint a bejelentés fenyegetést tartalmazott, azonban személy szerint benne félelmet nem keltett. A vádlott dühös volt és érzékenyen érintette a bejelentés tárgya. A fogadó kétségtelenül a vádlott hangszíne, a hangja, és a trágár szavak használata alapján vont le következtetést a benne kiváltott hatásnak megfelelően. A törvényszék álláspontja szerint a követelés és a hátrány fenti szavakkal és szövegkontextusban való kifejezése nem alkalmas arra, hogy a címzett komolynak értékelje, nem alkalmas arra, hogy célját elérje és nem alkalmas arra, hogy bárkit is intézkedésre kényszerítsen. A bejelentés alapján az állami szervnek kétségtelenül intézkedési kötelezettsége keletkezett, az elkövető kilétét fel kellett deríteni és ellenőrizni kellett tényeiben is a bejelentés tartalmát. Feltételezhető, hogy a …i Rendőrkapitányság, mint állami szerv számára nem ismeretlen ... személye, hiszen több alkalommal folytatott vele szemben eljárást, azonban az operátor által továbbított közlés alapján a rendőrségnek sem volt tudomása arról, hogy ki lehet a bejelentő személye. ... nem mutatkozott be, a bejelentő kilétének felkutatása iránt intézkedést kezdeményezett. A …i Rendőrkapitányság azonban az ismeretlen bejelentő nyilatkozata alapján sem tett olyan intézkedést, amely objektumának védelemét célozta és védekező magatartására utalna, ahogy soron kívüli intézkedés megkezdésére sincs adat a jogtalan áramvételezést illetően. Az intézkedés elmaradása esetére közölt hátrány, vagyis a fenti módon közölt gázpalack bedobása nem alkalmas arra, hogy a …i Rendőrkapitányságot a kötelezően előírt eljárási rendjétől eltérő intézkedésre kényszerítse, nem alkalmas arra, hogy megzavarja intézkedési rendjében, vagy korlátozza döntéshozóképességében. [14] A vádlott által használt szavak jelentéstartamát és szövegkontextusát vizsgálva azon következtetés levonására alkalmas, hogy az észlelő a gázpalackot összefüggésbe hozza a robbanással, mely egyébként a vádlott nyilatkozatában nem hangzik el. Egy átlagos képességekkel rendelkező észlelő számára az elkövetési mód nem tekinthető konkrétnak és komolynak a szövegkontextus alapján. Az észlelő személy a szavak használata és a hangnem alapján belegondol abba, hogy a vádlott gázpalackot dob a rendőrségre, de a szavakkal kifejezett végrehajtás értelmezése során annak komolysága megkérdőjelezhető. Az átlagos észlelő belegondol abba, hogy milyen súlya van egy gázpalacknak, a gázpalackot az érintett személy tudja-e szállítani, el tudja-e dobni. Ha dobja, azt bedobja, vagy rádobja. A gázpalack az épület mely részét éri, ajtaját, ablakát. Ütés hatására a gázpalack felrobbanthat-e. A hétköznapi tapasztalással rendelkező személy a komolyság meghatározása során ezeket a körülményeket felméri és ez alapján jut arra a következtetésre, hogy komolytalan az elkövetési mód. Ugyanakkor a gázpalack és a dobás összességében alkalmas arra, hogy az észlelő robbanásra asszociáljon. Azt a látszatot kelti, hogy gázpalack felrobbantásának veszélye áll fenn. Fenyegetésnek minősül minden olyan látszatkeltés, amely nem kifejezett tényközléssel utal azokra a valótlan és váratlan eseményekre, körülményekre, amelyek a közlés címzettjében azt a képzetet keltik, hogy a gázpalack jelenlétének és robbanásának tényével kell számolni (BH.2017.360). A vádlott nem közölt olyan körülményt, amely arra utalna, hogy a gázpalackot annak elhelyezésével már bekészítette, tehát a gázpalack jelenlétének tényével kellene számolni, ami a robbanás akár azonnali bekövetkezésével is fenyegetne. Ugyanakkor a hátrány nem valósulhat meg, ahogy azt az elhangzott szavak általános értelme közvetíti. Az általános tapasztalattal rendelkező észlelő személy azonban eljut arra a következtetésre, hogy megvalósulhat másként. A gázpalack robbanásra, így közveszély előidézésére alkalmas és ez benne van a nyilatkozat verbális szövegtartalmában. A nyilatkozatot értékelő személy tehát nem várja, hogy a közölt cselekménysor oly módon megvalósul, ahogy azt a szöveget alkotó szavak jelentése alapján közölték, de megijed mert a robbanás más módon, ezzel az eszközzel előidézhető. A vádlott által nyilatkozott gázpalack és annak robbanására való utalása az észlelőben olyan érzelmi hatást vált ki, mely a köznyugalom megzavarására alkalmas. A törvényszék álláspontja szerint a vádlotti nyilatkozat közveszéllyel járó helyzet előidézésének a látszatát kelti a köznyugalom megzavarására alkalmas módon. Ugyanakkor állami szerv intézkedésre való kényszerintésére nem alkalmas. A vádhatóság bizonyítékként hivatkozott azon adatokra, miszerint a vádlottnak a …ón való közlekedése során a buszmegálló, a kocsma és a rendőrség közötti útvonalon el kellett mennie a Tüzép előtt, ahol lehetősége lett volna gázpalack vásárlására. A törvényszék álláspontja szerint azonban egy terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés során annál konkrétabb végrehajtási mód meghatározása szükséges, minthogy kizárólag arra bízzuk az elkövetés hajlandóságát, hogy az elkövető meglátja-e a Tüzépen a PB palackot és eszébe jut tényleg megvásárolni azt. Ennél szervezettebb, megfontoltabb végrehajtási mód meghatározása szükséges a szöveg tartalmában is. A törvényszék álláspontja szerint a vádlotti nyilatkozat szövegkontextusa alapján nem határozható meg pontosan, hogy mi az a pontos intézkedés, amelyet elvár a …i Rendőrkapitányságtól. Nem határozható meg mi az, amit elvár annak érdekében, hogy ne kelljen közveszély előidézésére alkalmas cselekményt megvalósítania. Nem határoz meg olyan pontos követelést, amelyhez viszonyítva kalkulálható az eszközcselekményeként közölt hátrány bekövetkezése vagy elmaradása, illetve nem állapítható meg pontosan, hogy mely intézkedéssel kerülheti el az állami szerv a robbanás előidézését. Az a szóhasználat, hogy „felmegyek oszt bebaszok egy gázpalackot a rendőrségre és akkor mehetnek a faszomba” nem tekinthető komoly végrehajtási módnak. A vádlott azon közlése, hogy „úgy hogyha ma nem intézkednek hónap nagy balhé lesz ….n” szintén nem tekinthető a követelés és a hátrány pontos meghatározásának, komolyságot és konkrétságot nélkülöz. [15] A vádlotti szándék értékelése kapcsán a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott a bejelentéskor dühös volt, melynek oka a ...ékkal fennálló haragosi viszonya volt. A bejelentés megtételének oka az ittas állapotának talaján képződött harag, melyet az érintett személyekkel való közvetlen személyes találkozás váltott ki. Megállapította ugyanakkor a tudati tények tekintetében azt is, hogy a vádlott bejelentésének megkezdésekor nem volt meghatározó és előre eldöntött annak a ténynek a közlése, hogy ő gázpalack bedobását helyezi kilátásba. Kétségtelen, hogy haragból jutott arra az elhatározásra, hogy állampolgári kötelezettségét teljesíteni kívánta a tudomására jutott bűncselekmény bejelentésével. Azonban a hátrány közlése váratlanul, a diszpécserrel folytatott beszélgetés során merült fel benne, mely nem az előre eltervezett mód jellegére utal. [16] A bizonyítékok értékelése körében a törvényszék fentebb utalt a vádlott kedvezőtlen személyi előéletére, azon tényekre, amelyek alapján megállapítható, hogy nem áll távol tőle sem a fenyegetés, sem a közveszély okozás előidézésére alkalmas gyújtogatás. A törvényszék álláspontja, hogy a bűncselekmény befejezettsége a nyilatkozat megtételével megvalósult. A nyilatkozat közlését és a hívás bontását követően az elkövető kilétének megállapítása során feltárt adatok és tények nem relevánsak a nyilatkozat értékelése során. A nyilatkozatot annak tartalma alapján az elhangzás időpontjában rendelkezésre álló hatásfokán kell mérni. Megállapítható, hogy ….. és a címzett állami szerv sem tudta a bejelentés időpontjában a bejelentő nevét, nem ismerte az előéletét, kizárólag a nyilatkozat tartalma váltott ki hatást, valamint keletkezett a közölt hátrány miatt intézkedési kötelezettsége. A vádlott tettekben megnyilvánulni készülő szándéka pedig nem volt megállapítható. [17] A törvényszék álláspontja szerint a vádlott közlése köznyugalom megzavarására alkalmas és olyan látszatot kelt, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget. A „bebaszom a gázpalackot” a köznyugalom megzavarására alkalmas, bár tényeiben a konkrét robbanásra nem utal, azt a látszatot kelti, hogy a gázpalack robbanása következhet be. Azon tény vizsgálata, hogy a vádlott rendelkezett-e gázpalackkal, így megállapítható-e, hogy valótlan tényt állított nem releváns, mivel a vádlott a közlés kifejezése során jövőbeni feltételt fogalmazott meg, amely maga az eseménysor bekövetkezését is már a nyilatkozatában kétségessé tette. Nem állapítható meg tehát olyan múltbéli magatartás, amely ellenőrizhető és valós, vagy valótlan tényként meghatározható. Lehetséges, hogy rendelkezett gázpalackkal, de az is, hogy nem. Ugyanakkor maga a fenyegetés beváltását nem zárja ki, hogy éppen a közlés elhangzásakor nem rendelkezett gázpalackkal, hiszen az bármikor beszerezhető. Mindezek alapján a törvényszék ... cselekményét a Btk.
2. §

(1)bekezdésében foglalt közveszéllyel fenyegetés bűntettének minősítette. V. [18] A büntetés kiszabása során a törvényszék az alábbi körülményeket értékelte: A közveszéllyel fenyegetés bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvényszék súlyosító körülményként értékelte a vádlott büntetett előéletét, önhibájából eredő ittas állapotát, a személyében rejlő - a fenyegetésben és gyújtogatásban megnyilvánuló, részben büntetőjogilag is értékelt - társadalomra veszélyességet. Enyhítő körülményként értékelte a vádlott két kiskorú eltartásához való hozzájárulását. A súlyosító körülmények nagyobb számára figyelemmel a törvényszék a vádlottal szemben a középmértéket meghaladó mértékben határozta meg a szabadságvesztés tartamát. [19] Ugyanakkor a vádlott jelenlegi személyi körülményei, így a rendszeres munkavégzése, a hajléktalan életmódja alapján lehetőséget látott a kiszabott szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésére a Btk. 85. §

(1)bekezdés alapján a

(2)bekezdésben meghatározott maximális tartamban. A Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Míg az utólagos végrehajtás elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadság lehetőségének legkorábbi időpontjáról a Btk. 38. §

(2)bekezdés a) pontja alapján. A vádlott által az ítélet kihirdetésének napjáig előzetes fogvatartásban töltött teljes idő beszámításáról a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdés alapján rendelkezett. A büntetőeljárás során lefoglalt dolgok lefoglalását a törvényszék a Be. 320. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette, a

(2)bekezdés alapján értéktelen tárgyak megsemmisítéséről rendelkezett, míg a vádlott tulajdonát képező ruházatot a Be. 321. §

(1)bekezdés alapján adta ki részére. Mivel a törvényszék a vádlott büntetőjogi felelősségét megállapította, ezért az eljárás során felmerült 218.682 forint bűnügyi költség összegéből a Be. 574. § alapján 199.182 forint megfizetésére kötelezte, míg a Be. 574. §

(5)bekezdés alapján mentesítette a tárgyaláson megjelent két tanú megjelenésével felmerült költség megfizetése alól. Balassagyarmat, 2020. július 2. dr. Szepesi Ágnes s. k. törvényszéki bíró