Bf.641/2019/58 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdése,

(2)bekezdés a) pontja) miatt indult büntetőeljárást megszünteti. Az eljárás során a II. r. vádlottól lefoglalt és a ... letéti számláján P.36/

1. szám alatt kezelt 1.149.500,- (egymillió-egyszáznegyvenkilencezer-ötszáz) forint összeget tekinti visszatartottnak, míg a ... által Bü.92.436 szám alatt kezelt 270 (kettőszázhetven) angol font és 550 (ötszázötven) euro is a II. r. vádlott részére kiadandó összegnek tekintendő. Az elkobozni rendelt bűnjel tárgyak esetében a nyomozó hatóság a ..., melynek ügyszáma 29022/325-
2. és 65/
3. bü. szám, míg a BSZKI vizsgálati száma 29200-801/21800/
4. szám és 29200-801/21800-1/
5. Az elkobozni rendelt kábítószereket illetően a nyomozó hatóság a ..., melynek ügyszáma 29022/325-667/
6. bü. szám, míg az NSZKK vizsgálati száma 29200-801/3332/
7. szám. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. II. r. vádlott személyazonosító okmányának száma ..., míg a IV. r. vádlott vonatkozásában: .... Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a
8. szeptember
9. napján kihirdetett 9.B.559/2017/
10. számú ítéletével I. r. vádlottat, II. r. vádlottat és III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló
11. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
12. §

(1)bekezdésének IV. fordulata és

(3)bekezdés alapján társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében. Ezért, valamint hamis magánokirat felhasználása vétsége (Btk.

1. §) miatt I.r. vádlottat halmazati büntetésül - 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra, II. r. vádlottat 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra, III. r. vádlottat 5 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I. r., II. r. és III. r. vádlottak által előzetes fogvatartásban, házi őrizetben és a lakásra elrendelt bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe beszámítani rendelte akként, hogy egynapi előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek, négy nap házi őrizetben és bűnügyi felügyeletben töltött idő egynapi szabadságvesztésnek felel meg. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját az I. r., II. r. és III. r. vádlottak esetében a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg. [2] A törvényszék V. r. vádlott bűnösségét társtettesként, bűnszövetségben elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettében (Btk.
2. §

(1)bekezdésének IV. fordulata,

(2)bekezdésének a) pontja) állapította meg. Ezért 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az elsőfokú bíróság az V. r. vádlott által előzetes fogvatartásban, házi őrizetben és a lakására elrendelt bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte akként, hogy egynapi előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek, négy nap házi őrizetben és bűnügyi felügyeletben töltött idő egynapi szabadságvesztésnek felel meg. Rögzítette, hogy az V. r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban határozható meg. [3] Az elsőfokú bíróság a VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176. §

(1)bekezdésének IV. fordulata). Ezért mint különös visszaesőt 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [4] VI. r. vádlottal szemben a Debreceni Törvényszék 9.B.527/2013/

1. számú ítéletével kiszabott 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Megállapította, hogy a VI. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A VI. r. vádlott által előzetes fogvatartásban, házi őrizetben és a lakására elrendelt bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte akként, hogy egynapi előzetes fogvatartás egy napi szabadságvesztésnek, négy nap házi őrizetben és bűnügyi felügyeletben töltött idő egy napi szabadságvesztésnek felel meg. A törvényszék I. r. vádlottal szemben 4.055.300,- Ft, II. r. vádlottal szemben 327.300,- Ft, III. r. vádlottal szemben 449.300,- Ft, V. r. vádlottal szemben 3.219.500,- Ft, míg VI. r. vádlottal szemben 285.000,- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [5] Az első fokon eljárt törvényszék ugyanakkor a IV. r. vádlottat az ellene 1 rb. kábítószerkereskedelem bűntette (Btk.
2. §

(1)bekezdésének IV. fordulata,

(3)bekezdése) vádja alól felmentette. [6] A törvényszék rendelkezett az eljárás során lefoglalt letéti pénzek, bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről is. [7] Az ítélet ellen az ügyész I. r., II. r. és III. r. vádlottak terhére a kiszabott büntetés súlyosítása végett, továbbá ... IV. r. vádlott terhére a felmentése miatt, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az ügyész fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy az I. r., II. r. és III. r. vádlottak által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyára, az elkövetés módjában mutatkozó társadalomra veszélyességre, valamint az egyéb súlyosító körülményekre tekintettel az enyhítő tényezők jelentősége nem támasztja alá az alacsony büntetés alkalmazását. A büntetésnek a Btk. 79. §-ában meghatározott egyéni és általános céljai - figyelemmel a büntetéskiszabás 80. §

(1)bekezdésében meghatározott elveire is - a törvényszék ítéletében megállapított fő- és mellékbüntetések mértékének felemelésével érhetőek csak el, ezért mindhárom vádlottnál a szabadságvesztés büntetés tartamának a súlyosítása indokolt, illetve indokolt a szabadságvesztés büntetések tartamához igazodóan megállapítani a mellékbüntetéseket. IV. r. vádlott vonatkozásában az ügyészség kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tényekből további tényekre helytelenül következtetett, ugyanis a helyes következtetések eredményeként a IV. r. vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása szükségszerű. Az eljárás során beigazolódott, hogy I. r. vádlott V. r. vádlottól szerezte be a kábítószert, mely elrejtés útján jutott el hozzá. Az ügyészség álláspontja, hogy V. r. vádlott útmutatása alapján a IV. r. vádlott volt az, aki a kábítószert elrejtette. VI. r. vádlott a nyomozati szakban és a bírósági eljárásban is végig következetes terhelő vallomást tett a IV. r. vádlottra, VI. r. vádlott szavahihetősége nem kérdőjeleződött meg. A bírósági eljárásban valóban pontosította nyilatkozatát akként, hogy tudomása szerint a IV. r. vádlott néhány alkalommal működött közre az I. r. vádlott és az V. r. vádlott közötti ügyletben, illetőleg tisztázódott az is, hogy a legutolsó szállítmányt nem a IV. r. vádlott juttatta el az I. r. vádlotthoz, mindez azonban a VI. r. vádlott által előadottak hiteltérdemlőségét nem kérdőjelezi meg. A rendelkezésre álló híváslisták, a lehallgatott telefonbeszélgetések hanganyaga és kivonatai, továbbá a IV. r. vádlott ellen indult büntetőeljárás - melyben jogerős ítélet is született 25.B.243/2016/

1. számon -iratai között szereplő figyelési információ mind alátámasztják ... VI. r. vádlott által a IV. r. vádlottra szolgáltatott terhelő adatokat. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a VI. r. vádlott az elkövetési módszer tekintetében a IV. r. vádlottra következetesen nyilatkozott, az általa elmondottakat alátámasztja a IV. r. vádlott vonatkozásában hivatkozott előbbi jogerős ítélet tényállása és indokolása is. Ebben a körben az ügyész megjelölte a IV. r. vádlott számítógépén talált erdős helyszín fotóját is. Összességében indítványozta az ügyészség, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a IV. r. vádlottra változtassa meg, a bűnösségét társtettesként, bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében állapítsa meg, vele szemben szabadságvesztés büntetést szabjon ki és mellékbüntetésül tiltsa el őt a közügyek gyakorlásától. I. r. vádlott és védője a kábítószer-mennyiségek tekintetében a tényállás megállapítása miatt, valamint a kiszabott büntetés enhyítésért jelentettek be fellebbezést. A védő az ítélőtáblához eljuttatott fellebbezése indokolásában kitért arra, hogy a tényállás esetében különös figyelemmel kell lenni arra, miszerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket nem lehet a terhelt terhére értékelni, és ez kifejezetten érvényes a kábítószerek mennyisége vonatkozásában. A kiszabott büntetés nem tekinthető túl enyhének, hiszen az I.r. vádlottat nem jogerősen a törvényszék 6 év szabadságvesztésre ítélte. Különös tekintettel az I. r. vádlott életkorára, igen markáns, a teljes jövőképét árnyékoló szankció ez. Gátja mind az ésszerű családtervezésnek, mind a karrierépítésnek. A védő álláspontja szerint a büntetés társadalomvédelmi funkciója már az előzetes szabadságelvonás során jórészt teljesült. Az I. r. vádlott fogvatartása idején a büntetésvégrehajtási intézetben dolgozott, dicséretekben részesült, felhagyott káros és ártalmas szenvedélyével, továbbá szabadlábra kerülése óta is rendszeres munkát végez munkáltatója megelégedésére. Életvezetésén határozottan látszik mind az eljárás súlyának, mind a szabadságelvonásnak a nevelő hatása. Ezen hatás további szabadságelvonással nem fokozható, mindezért a kiszabott joghátrány enyhítésére tett indítványt a védő másodlagosan. Az ügyben megtartott nyilvános ülésen a közúti járművezetéstől eltiltás mellőzését is indítványozta. [9] II. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, vitatva a kábítószernek jelentős mennyiségű kábítószerként minősítését és enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A védő külön fellebbezett a közúti járművezetéstől eltiltás mellőzése érdekében is, illetőleg a vagyonelkobzás körében a visszatartott pénzösszeget illetően. Az ítélőtábla részére megküldött fellebbezése indokolásában a védő a vagyonelkobzás miatt bejelentett fellebbezését visszavonta, ugyanakkor kifejtette azon álláspontját, hogy a cselekmény minősítésénél a bűnszövetség törvényi feltételei nem állnak fenn. Az I. r., II. r. és a III. r. vádlottak tudatának az egész bűncselekmény elkövetése során át kellett volna fognia azon tényt, hogy szervezetten követnek el bűncselekményt egy közöttük létrejött megállapodás alapján. Ebben a kérdésben az első fokon eljáró törvényszék helytelen következtetésre jutott. Indítványozta a védő, hogy az ítélőtábla a történeti tényállásként a törvényszék által elfogadott - a VI. r. vádlott vallomásaira alapozottan megállapított tényállás helyett - a II. r. vádlottat érintően az I. r. vádlott írásbeli vallomásában, bíróság előtt tett észrevételeiben, a II. r. vádlott eljárás során tett vallomásaiban és észrevételeiben, valamint a III. r. vádlott által az eljárás során tett vallomásaiban foglaltakat fogadja el. I. r. vádlott - általa is elismerten - az elfogásukat megelőző, vagy azon a napon vitte fel a több, mint 3 kg marihuánát tartalmazó táskát II. r. és III. r. vádlottak bérleményébe. Ez nem jelenti azt, hogy rendszeresen ott tárolta volna az általa értékesítésre szánt kábítószert. II. r. vádlott a lakás nagy szobáját használta, míg III. r. vádlott önállóan a kulccsal zárható kisebbik szobát. Mind a három vádlottnak külön mérlege volt, a saját maguk által beszerzett és értékesíteni kívánt mennyiséget mindenki magának mérte le. A védő mindezért indítványozta, hogy az ítélőtábla a házkutatás során lefoglalt mennyiségeket vádlottanként elkülönítve értékelje, és ez alapján minősítse a II. r. vádlott által elkövetett cselekményt, mert ennek folytán a mennyiség már nem éri el a jelentős mennyiséget, vagyis a büntetési tétel is változik. Megjegyezte a védő a továbbiakban azt is, hogy a törvényszék az I. r., II. r. és III. r. vádlottak esetében nem foglalkozott azzal, miszerint volt-e bárminemű elszámolás az értékesített kábítószerrel kapcsolatban, annak ellenére, hogy a bűnszövetségben történő elkövetők esetén tipikusan lenni szokott egymás közötti elszámolás. Vitatta a felismerésre bemutatás törvényességét. Kiemelte a védő, hogy a II. r. vádlott a bűnügyi felügyelet, házi őrizet szabályai alól amióta kikerült, folyamatosan bejelentett munkaviszonyban áll, párkapcsolatot létesített, így személyi körülményei már hosszabb ideje rendezettek, mely megalapozza a börtön fokozat alkalmazását. Az előzetes fogvatartásban töltött idő eddigiekben is elegendő büntetés volt már számára, nem beszélve arról, hogy több, mint 3 és fél éve áll a büntetőeljárás hatálya alatt. Mindezek enyhítő szakasz alkalmazását is lehetővé teszik akként, hogy az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításával kitöltöttnek tekintendő legyen a büntetés. A járművezetéstől eltiltás mellőzésére is indítványt tett a védő tekintettel arra, hogy a II. r. vádlott munkavégzéséhez elengedhetetlen a jogosítvány megléte, valamint maga a vádlott is betegsége miatt rendszeresen jár orvosi kezelésekre. [10] III. r. vádlott elsődlegesen a bűncselekmény jogi minősítése, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. Védője a bűncselekmény jogi minősítése miatt, a bűnszövetség mellőzése végett, továbbá az ítélet belső arányosságára hivatkozva a büntetés kiszabása miatt, enyhébb büntetést célzóan jelentett be jogorvoslatot. Indítványt terjesztett elő arra, hogy védence vonatkozásában felmerült külföldi ajkú tanúk tolmács díját az állam viselje. A védő az ítélőtáblánál benyújtott fellebbezése indokolásában fenntartotta a minősítés változtatásra, illetőleg a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését. Indítványozta a bűnszövetség minősítés mellőzését védencét illetően. Azt a védői álláspontját fejtette ki, hogy a minősítés megváltoztatása lehetővé teszi az enyhítő szakasz alkalmazását és a kiszabott öt éves fegyházbüntetés (ez nyilván elírás, helyesen börtön) enyhítését. Ennek legfőbb indokát a védelem abban látja, hogy az első három vádlottat érintően az ítélet belső arányosságára vonatkozó rendelkezés alkalmazása téves. A védő álláspontja értelmében a bíróságnak figyelembe kell vennie azt, hogy az elkövetés során csak és kifejezetten könnyű drogot terjesztett védence. Az általa lakott albérletben az ő kizárólagos használatában lévő szobában talált mennyiség a csekély mennyiség határát alig haladja meg, és megállapítható az is, hogy a marihuána beszerzésének, azaz megvásárlásának folyamatában anyagilag nem működött közre. A védő kiemelte, hogy a kábítószer mennyisége nemcsak a minősítésnél, hanem a büntetés kiszabása során is rendkívüli jelentőséggel bír. Az enyhítő körülmények nagyobb nyomatékára tekintettel a védő enyhítő szakasz alkalmazása mellett indítványt tett a kiszabott büntetés enyhítésére. Védence a bűncselekmény elkövetését megbánta, tevékenyen részt vett annak felderítésében, hosszú ideje áll kényszerintézkedés hatálya alatt, beismerő vallomást tett, és a kábítószeres ügyekben jelentősen meghatározó tényezőjű mennyiség is rendkívüli mértékben eltér a többi elkövető személyéhez köthető kábítószer mennyiségtől. Az egyéniesítés elvét is szolgálandó, védence büntetésének mérséklése indokolt. V. r. vádlott és védője a tényállás téves megállapítása miatt, felmentés érdekében elsődlegesen, másodlagosan enyhítés végett is éltek jogorvoslattal. A védő fellebbezése indokolásában a korábban bejelentett fellebbezését fenntartotta. A védő álláspontja szerint - a mérlegelési jogkört nem támadva - az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása megalapozatlan és részben iratellenes, továbbá a megállapított tényállás alapján meghozott bűnösséget megállapító ítélet is téves ténybeli és jogkövetkeztetéseken alapul. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét sem teljesítette, konkrétan nem indokolta meg, hogy védence védekezését miért nem fogadta el az ítéleti tényállás kialakításánál. Az eset összes körülményeit figyelembe véve nem állapítható meg minden kétséget kizáróan az, hogy védence elkövette a terhére rótt jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelmet. Jelezte a védő, hogy fellebbezése indokolását a nyilvános ülésen még kiegészíteni kívánja. [12] Az ügyben megtartott nyilvános ülésen az V. r. vádlott védője a tényállás megalapozatlansága kapcsán a tényállás hiányos, felderítetlen voltát is hangsúlyozta. A tényállást érintően kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a védence személyéhez köthető kábítószer pontos meghatározásával adós maradt, nem részletezte egyáltalán, miként vezette le az V. r. vádlott személyéhez köthető kábítószer mennyiségét, de azt sem rögzítette a törvényszék, vajon védence az állítólagos értékesítés után mekkora haszonra tett szert. A védő rámutatott arra, hogy kábítószer mennyiség meghatározásánál a bíróság feladata annak részletes indokát adni, miként állapította meg az adott mennyiséget, miként számolt, milyen számítási módot alkalmazott. Az elsőfokú bíróság eleve helytelenül járt el akkor, amikor az I- II- III. r. vádlottak által elért, a külföldi diákoktól megkapott vételárat vette figyelembe az V. r. vádlott terhére írt bevétel összegénél. A tényállás ellentmondásossága kapcsán a védő külön kiemelte az elsőfokú ítélet
2. oldal
3. bekezdésében és utolsó bekezdésében rögzítetteket. A védő határozott álláspontja, miszerint védence vonatkozásában minden kétséget kizáróan bizonyítani nem lehet, hogy ő volt az, aki a vádbeli kábítószer mennyiséget az I. r. vádlottnak eljuttatta. A védő sérelmezte továbbá, hogy a törvényszék védence esetében nem elemezte a nyomozási bíró előtti nyilatkozatát, így az indokolási kötelezettségének sem tett eleget. A bűnösséget megállapító ítélet a VI. r. vádlott vallomásán alapul, azonban vallomásának, nyilatkozatainak teljeskörű értékelését a logika szabályainak megfelelően elmulasztotta az elsőfokú bíróság, a VI. r. vádlott szavahihetősége megkérdőjelezhető. Összességében a védő a kétséget kizáróan nem bizonyított tényekre tekintettel eltérő tényállás megállapítására tett indítványt védence felmentése mellett. [13] Az V. r. vádlott az ítélőtáblához
4. szám alatt eljuttatott fellebbezése indokolásában az elsőfokú ítéletet érintően álláspontja értelmében téves, bizonyítékokkal alá nem támasztott megállapítások vonatkozásában tett észrevételeket. Az V. r. vádlott kitért az első fokon és a másodfokon eljáró ügyész fellebbezésére is annak ellenére, hogy terhére az ügyészség nem jelentett be fellebbezést, de az ügyészi beadványok nagyobbrészt véleménye szerint mégis róla szólnak. Az V. r. vádlott a részletesen kiemelt és általa ellentmondásosnak vélt megállapítások folytán indítványozta, hogy az ítélőtábla mentse fel az ellene emelt vád alól. [14] VI. r. vádlott és védője a büntetés enyhítése végett fellebbeztek, a védő a közúti járművezetéstől eltiltás mellőzése érdekében is. [15] A fellebbviteli főügyészség az I. r., II. r., III. r. és IV. r. vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta. A fellebbviteli főügyészség átiratában kifejtette, miszerint helytállóan mutatott rá az ügyészi fellebbezés indokolása arra, hogy ... IV. r. vádlottra tett következetes terhelő vallomása a VI. r. vádlottnak az eljárás folyamán nem kérdőjeleződött meg. VI. r. vádlott vallomásában előadott részletek ugyanis nem pusztán egy terhelő vallomást jelentenek, amelyet ne támasztana alá egyéb bizonyíték. Helyesen utalt rá az ügyészi fellebbezés, hogy e terhelő vallomásban foglalt részleteket támogatják a híváslisták adatai, figyelési információk, lehallgatott telefonbeszélgetések hanganyagai és azok kivonatai, a IV. r. vádlott számítógépén talált fotók, az I. r. és V. r. vádlott közötti kapcsolattartás időrendisége és IV. r. vádlottnak ezáltal V. r. vádlotthoz kapcsolódó szerepe, amely a további csatolt iratok, előző elítélések és az időközi elítélések adatai alapján is egyértelmű. A IV. r. vádlott közvetítő szerepet töltött be az I. r. és V. r. vádlottak közötti ügyleteknél oly módon, hogy IV. r. vádlott szerepe az I. r. és V. r. vádlott közötti ügyletben a kábítószer erdőben történő lerakási helyének ismeretéből, valamint az oda történő elhelyezésből állt. Így nem feltétlenül kellett a IV. r. vádlottnak tudnia azt, hogy az I. r. és V. r. vádlott milyen kapcsolatban van egymással. [16] A Debreceni Törvényszék a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint ... IV. r. vádlott cselekményét illetően a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai kapcsán tévesen jutott arra a következtetésre, hogy VI. r. vádlott terhelő vallomásán kívül egyéb bizonyíték nem áll rendelkezésre, hiszen a korábbiakban felsorolt bizonyítékokat csak egymás szoros összefüggésében értékelve lehet a helyes ténybeli és jogkövetkeztetéseket levonni a IV. r. vádlott bűnösségére. Erre pedig a másodfokú eljárásban a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján lehetőség van. [17] A fellebbviteli főügyészség a VI. r. vádlott esetében indítványozta az ítéletnek a reintegrációs őrizetének adataival történő kiegészítését. A jelzett kiegészítést követően a büntetőeljárásról szóló
5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
6. §

(1)bekezdése felhívásával az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta a fellebbviteli főügyészség akként, hogy az I. r., II. r. és III. r. vádlottak vonatkozásában a kiszabott büntetéseket az ítélőtábla az ügyészi fellebbezés indokolásában foglaltaknak megfelelően súlyosítsa. IV. r. vádlott tekintetében az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján vonja le a helyes ténybeli és jogi következtetéseket és állapítsa meg a vádlott bűnösségét az ügyészi végindítványnak megfelelően 1 rb. a Btk. 176. §

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő bűnszövetségben, társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében. Emiatt IV. r. vádlottal szemben a Btk. 37. §

(3)bekezdésének

1. a)pont
2. ad)alpontja, valamint
3. b)pont
4. bd)alpontja megjelölésével fegyház fokozatú szabadságvesztés szabjon ki, e végrehajtási fokozatot alkalmazva az I. r., II. r. és III. r. vádlottakkal szemben is. Állapítsa meg azt is, hogy IV. r. vádlott feltételes szabadságra legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható. Tiltsa el a Btk. 62 - 63. §-ai alkalmazásával a közügyek gyakorlásától, valamint a Btk. 55. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján a közúti járművezetéstől is. V. r. és ő a VI. r. vádlottat érintően az ítéletet hagyja helyben. [18] A IV. r. vádlott védője a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta védence tekintetében. [19] Az ítélőtábla kiemeli, miszerint a IV. r. vádlottal szemben hozott felmentő rendelkezésre tekintettel szükséges kitérni arra, hogy jelen ügyben a Hajdu-Bihar Megyei Főügyészség B.1087/2016/41-I. szám alatt 2017. november 29. napján nyújtott be vádiratot, melyben 1 rendbeli a Btk. 176. §

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel a

(3)bekezdés szerint minősülő és büntetendő bűnszövetségben, társtettesként jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vádat ellene. A tényállás lényege a következő: Az I. r., II. r. és III. r. vádlottak ...ból történő hazatérésüket követően - közelebbről meg nem határozható időpontban - úgy döntöttek, hogy anyagi haszonszerzés végett kábítószert fognak terjeszteni. Ezen elhatározásuknak megfelelően azt 2015 év elejétől

1. szeptember
2. napjáig akként realizálták, hogy a kábítószer beszerzését, tárolását, adagolását összehangolták, amelynek I. r. vádlott volt az irányítója. Az I. r. vádlott volt az egyrészt, aki minden esetben beszerezte a kábítószert V. r. vádlottól ... IV. r. vádlott közvetítése útján, másrészt I. r. vádlott koordinálta II. r. és III. r. vádlottak kábítószer-terjesztő tevékenységét és a fogyasztókkal is tartotta a kapcsolatot. Az I. r. vádlott az általa beszerzett kábítószert továbbította II. r. és III. r. vádlottaknak, akik azt tárolták, adagolták, csomagolták, értékesítették és I. r. vádlott maga is részt vett a kábítószer értékesítésében. A II. r. és III. r. vádlottak nem álltak kapcsolatban ... IV. r. és V. r. vádlottakkal. [20] A kábítószer beszerzése az I. r. vádlott részéről úgy történt, hogy telefonon felvette a kapcsolatot az V. r. vádlottal, aki IV. r. vádlottat utasította az I. r. vádlottal - nem telefonon - egyeztetettek szerint a kábítószer meghatározott helyre történő szállítására. IV. r. vádlott és V. r. vádlott a kábítószer terjesztése során szorosan együttműködött, közöttük bizalmi viszony állt fenn. A IV. r. vádlott elfogadását megelőzően folyamatosan használta az V. r. vádlott édesapjának tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsit.
3. szeptember
4. napján a IV. r. vádlottal szemben közúti ellenőrzés keretében rendőri intézkedésre került sor, amikor is a személygépkocsi csomagterében olyan szerszámokat és egyéb eszközöket találtak, melyek a kábítószer elejtéséhez szükségesek voltak. [21] Amennyiben az I. r. vádlottnak és társainak a kábítószer készlete elfogyott, az I. r. vádlott telefonon vette fel a kapcsolatot az V. r. vádlottal, azonban ezen telefonbeszélgetésekben sem a kábítószer fajtájáról, sem annak mennyiségéről, sem az azért fizetendő összegről nem volt szó. A vádlottak egymás között mindkettőjük által jól ismert és már "bejáratott" nyilvános helyekre beszéltek meg találkozókat a telefonbeszélgetéseket követően meghatározott viszonylag rövid időn belül. A személyes találkozások során egyeztették a kábítószer mennyiségét, illetve az ellenérték összegét. A kábítószer fizetésre is ekkor került sor, így azonban a kábítószer és annak ellenértéke egyszerre soha nem volt jelen egy helyen. Az eljárás során azt pontosan megállapítani nem lehetett, hogy hány alkalommal történt meg az I. r. vádlott által a fentiekben jelzett kábítószer-mennyiség megvásárlása, illetve az sem, hogy azért az I. r. vádlott mennyi összeget fizetett. [22] Ezen találkozásokat követően az V. r. vádlott a IV. r. vádlottat bízta meg a kábítószer olyan helyre történő szállításával, ahonnan azt később az I. r. vádlott elhozhatta. A IV. r. vádlott a megbízás szerint a kábítószert ... környékén egy erdőterületre szállította, azt műanyag szemeteszsákba csomagolta, majd egy, az I. r. vádlott által vagy pontosan ismert, vagy koordináták alapján ismert helyen elásta. Későbbiek során az I. r. vádlotthoz így eljuttatott kábítószert az I. r. vádlott a II. r. és III. r. vádlottak bérleményébe vitte. [1] IV. r. és V. r. vádlottak a vádban megjelölt időszakban szervezett módon intézték a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó, de a különösen jelentős mennyiség alsó határát el nem érő 5121 g mennyiségű marihuána kábítószer szállítását a másik három vádlottnak, mely kábítószert ismeretlen forrásból szerezték be. [24] A Debreceni Törvényszéken a
5. június
6. napján megtartott tárgyalási napon az ügyész a perbeszédében módosította a vádirati tényállást akként, hogy a bűncselekmény elkövetése 2015 év tavaszától
7. szeptember
8. napjáig terjedő időszakban történt. A kábítószer egy részét, az eljárás során pontosan meg nem határozható mennyiséget ... IV. r. vádlott közvetítése útján szerezte be az I. r. vádlott. Az V. r. vádlott csak egyes esetekben utasította IV. r. vádlottat, más esetekben nem lehetett megállapítani, hogy a kábítószer milyen úton, vagy milyen közvetítő közeg útján került az I. r. vádlotthoz. Az V. r. vádlott néhány esetben a IV. r. vádlottat bízta meg a kábítószer olyan helyre történő szállításával, ahonnan azt később az I. r. vádlott elhozhatta. ... IV. r. és V. r. vádlottak a vádban megjelölt időszakban szervezett módon intézték a kábítószer szállítását az I. r., II. r. és III. r. vádlottaknak, mely kábítószert ismeretlen forrásból szerezték be. V. r. vádlott 2015 tavaszától
9. szeptember
10. napjáig terjedő időszakban legalább 5121 gr marihuánával kereskedett. Ez lényegében az I. r., II. r. és III. r. vádlottnál lefoglalt, illetőleg a tőlük le nem foglalt mennyiség, amely eljuttatásra került az I. r. vádlotthoz, majd a II. r. és III. r. [25] vádlottakhoz. Ez meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát. ... IV. r. vádlott ugyanezen időszakban közreműködött abban, hogy legfeljebb 1906 g, lényegében a le nem foglalt mennyiségre vonatkozó kábítószert juttasson el, hiszen a lefoglalt mennyiségről nem lehetett megállapítani, hogy annak az I. r. vádlotthoz juttatásában szerepe lenne. A IV. r. vádlott közreműködött azonban abban tehát, hogy legfeljebb 1906 g, le nem foglalt mennyiségű marihuána kerüljön az I. r. vádlotthoz, és ezáltal a II. r. és III. r. vádlotthoz, mely a jelentős mennyiség alsó határát nem éri el. A tényállás módosításra figyelemmel az ügyész módosította a vádat ... IV. r. vádlott esetében akként, hogy mint társtettest 1 rendbeli a Btk.
11. §

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolta. Az elsőfokú eljárás folyamatban léte alatt IV. r. vádlottat a Debreceni Törvényszék

1. január
2. napján kelt 25.B.243/2016/
3. számú ítéletével, mely a Debreceni Ítélőtábla Bf.403/2018/
4. számú határozatával
5. szeptember
6. napján emelkedett jogerőre, 1 rendbeli a Btk.
7. §

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek a következő tényállás alapján: IV. r. vádlott

1. október hónaptól
2. március
3. napjáig terjedő időszakban a csekély mennyiség felső határát meghaladó, azonban a jelentős mennyiség alsó határát el nem érő kábítószernek minősülő marihuánát értékesített tovább értékesítési szándékkal ... vádlott részére akként, hogy minimum 20 alkalommal, alkalmanként minimum 10 gr mennyiségű marihuánát adott át ... vádlottnak, minimum 1900 Ft/gramm árért. A kábítószer értékesítésre ...ben váltakozó helyszíneken került sor. A vádlottak a személyes találkozások alkalmával egyeztették a soron következő találkozás helyét és időpontját. IV. r. vádlott ... vádlott részére ily módon 200 g marihuánát értékesített, melyben található kábítószer mennyisége nem haladta meg a csekély mennyiség felső határát, annak 3,33 %-a volt (1/a). IV. r. vádlott a vele baráti viszonyban álló ... részére 2014 szeptemberétől kezdődően a vádlott elfogásának időpontjáig
4. szeptember
5. napjáig hozzávetőlegesen 15 alkalommal, alkalmanként minimum 1 g mennyiségben 2500 Ft/gramm áron értékesített ...ben szintén változó helyeken, azonban jellemzően a ... - ...n található erdős részen kábítószernek minősülő marihuánát, melyet ... vagy egyedül, vagy a vádlottal, illetőleg némely esetben közösen ismerősükkel ...val fogyasztottak el. ...nak a vádlott
6. szeptember hónaptól kezdődően elfogadásának időpontjáig 2000 Ft/gramm áron értékesített kábítószernek minősülő marihuánát, alkalmanként 1-1 g-ot, minimum 5 g mennyiségben rendszertelen alkalmakkor. A vádlott ...nal, valamint ...val a kábítószerek átadásának időpontját vagy telefonon, vagy a facebook elnevezésű közösségi portált használva egyeztették, és az egyes találkozások alkalmával került sor a kábítószerek átadására, illetőleg az ellenérték vádlott részére történő kifizetésére. IV. r. vádlott által ...nak, valamint ...nak legalább értékesített 20 g marihuána nem haladta meg a csekély mennyiség felső határát, annak minimálisan 0,33 %-a (1/c). [26] Jelen ügy pertörténetéhez tartozik, hogy a vádlottak kényszerintézkedése indokoltságának felülvizsgálata körében a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.641/2019/49.számú
7. április
8. napján kelt, véglegessé vált végzése következtében megszüntetésre került a bűnügyi felügyelet I., II., III. és V. r. vádlottakra. A Kúria a VI. r. vádlott bűnügyi felügyeletét ... közigazgatási területére nyomon követő technikai eszköz alkalmazása mellett a másodfokú eljárás befejezéséig Bpkf.I.623/2020/2.számú végzésével ismételten elrendelte
9. június
10. napjával kezdődően. [27] Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.
11. §

(1)és

(2)bekezdései alapján teljes terjedelmében felülbírálta, tekintettel a

(10)bekezdésben rögzítettekre is a Be. 599. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok kisebb megsértésével ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, széles körű bizonyítási eljárást folytatott le. [28] Az ítélőtábla álláspontja, hogy a Be. 609. §

(1)bekezdésében megjelölt relatív eljárási szabálysértésre került sor a bűnösség körében a le nem foglalt kábítószer esetén a hatóanyagtartalom meghatározása során az indokolás részbeni elmulasztása miatt. Ez azonban nem volt lényeges hatással az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására. [29] Elöljáróban szükséges rámutatni arra, hogy a 2018. július 1. napján hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 868. §

(1)bekezdése felhívásával e törvény rendelkezéseit a

1. § - a
2. §-ban meghatározott eltérésekkel a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell, illetőleg a
3. §

(1)bekezdése értelmében e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az azt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza. [30] Az ítélőtábla arra a meggyőződésre jutott, hogy a törvényszék a tárgyalásán megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is okszerűen értékelte, ezért az általa rögzített tényállás túlnyomórészt megalapozott, az azonban kisebb mértékben kiegészítésre, pontosításra szorul az iratok tartalma alapján a Be. 592. §

(2)bekezdésének a) pontja alkalmazásával, valamint a részbeni megalapozatlanság V. r. vádlott esetében (Be. 592. §

(2)bekezdésének d) pontja, tényekből további tényre helytelen következtetés) kiküszöbölhető a helyes ténybeli következtetéssel a Be. 593. §

(1)bekezdésének a) pontját és a Be. 599. §

(2)bekezdésének a) pontját is felhívva: [32] III. r. vádlott édesanyja ápolási díjához, tartásához járult hozzá a vádbeli időszakban. IV.rendűIV. r. vádlott az elsőfokú ítélethozatalt követően más ügyében reintegrációs őrizetbe került

1. szeptember
2. napjától
3. március
4. napjáig (Miskolci Törvényszék
5. szeptember
6. napján kelt, véglegessé vált 5.F.336/2019/5-II. számú határozata). [1] V. r. vádlott
7. augusztusában házasságot kötött, gyermeke, akinek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik
8. október
9. napján született. [1] VI. r. vádlott korábbi ügyében reintegrációs őrizetben volt:
10. június 2 - október
11. között. [1] Az elsőfokú ítélet
12. oldal hatodik bekezdésében akként pontosítandó, hogy I. r. vádlott V. r. vádlottól a kábítószert
13. március és augusztus közötti időszakban szerezte be. [36] Az ítélet
14. oldal második bekezdésében is az időpont
15. március és augusztus hónapok közötti időszakra javítandó, mint ahogy az V. r. vádlottat illetően az utolsó bekezdés időszaka is. A
16. oldal negyedik bekezdése kiegészítendő azzal, hogy IV. r. vádlott esetében a
17. szeptember
18. napján jogerőre emelkedett ítéletében, mely kábítószer-kereskedelem bűntettében marasztalta, az elkövetési idő:
19. október -
20. szeptember
21. közötti időre teendő. [37] Az ítélet
22. oldala a házkutatásokat illetően az alábbiaknak megfelelően pontosítandó: A második bekezdésben feltüntetendő, hogy I. r. vádlott tartózkodási helyén foganatosított házkutatás alkalmával (..., ....) az íróasztalfiókban piros műanyag "Celebration" feliratú dobozban 1 db simítózáras 16,5 cm x14 cm-es tasakban marihuána gyanús anyagot találtak, mellette 1 darab lila és 1 darab átlátszó növényőrlőt, 1 db Sony márkájú pendrive-ot, majd Marlboro-s cigarettásdobozban 4 db füstszűrős, csonka cigarettás papírt is. A zöld színű növényi törmelék nettó 12,08 gramm tömegű volt. Ugyanezen a helyszínen lefoglalásra került 2 db mobiltelefon, 1 db laptop, továbbá a lakás különböző helyiségeiben mindösszesen 4.567.000,- Ft, 500 angol font, 400 € és 300 USA dollár készpénz. A lefoglalt forint készpénzből igazolhatóan 4 millió Ft a vádlott szüleinek tulajdonát képezte. [38] Az ítélet
23. oldal hetedik és nyolcadik bekezdései helyett a következő jelölendő meg: A házkutatás alkalmával a házkutatás szenvedője, a II. r. vádlott elmondta, hogy a lakás nagyobb szobájának (nappali) ablaka alatt a földön egy kék színű utazótáskában, a nappaliban található üvegasztal alatt lévő széken elhelyezett kék színű hátitáskában és a lakás gardróbjában egy műanyag dobozban található kannabisz. A kék színű utazó táskából folpack fóliába csomagolt, kb. 30 x 20 x 10 cm méretű, bruttó 1631 g tömegű csomag, valamint 2 db egyenként kb.20 cm átmérőjű, 10 cm magas hengeres alakú csomag került elő, melyek külön-külön bruttó 533 g tömegűek. Fekete színű, kék mintájú Quicksilver oldaltáskából, mely az előbb említett kék utazótáska mellett a nagyszoba ablaka alatt a padlón volt, előkerült 20 db alufólia pack. A 20 db pack egyenként mind 6 g bruttó súlyú. Szintén a nappali ablaka alatt, a fentiekben említett táskák mellett egy fekete színű Nike hátitáskában volt található1 db kb. 25 x 15 x 10 centiméter méretű átlátszó műanyag doboz. A doboz és a benne lévő zöld színű növényi anyag bruttó tömege 410 g. A Nike hátitáskában volt egy TESCO feliratú nylon táska is, melyben lévő zöldesbarna színű növényi anyag bruttó 197 gramm tömegű. A továbbiakban egy darab 8 cm átmérőjű, gömb formájú, folpack fóliában csomagolt bruttó 40 g súlyú csomag is megtalálásra került zöld színű növényi anyaggal. A lakás nagyobb szobájában, melyet a II. r. használ, az üvegasztal alatt lévő széken elhelyezett kék színű, Adidas feliratú hátizsákból lefoglalásra került 1 db 25 x 15 x 10 cm méretű átlátszó doboz, melyben zöldes-barna növényi anyag található, mindennek bruttó tömege 344 gramm. Ugyancsak a hátizsákból került lefoglalásra egy fehér, felirat nélküli nylon táska, melyben 5 darab alufóliába csomagolt pack volt, a pack-ok bruttó súlyai 7, 6, 6, 6, 6 gramm. A gardróbban lévő szekrény felső polcáról, a paplanok mögé rejtve " Foot Locker" feliratú nylon táskában volt fellelhető 25 x 15 x 10 cm átmérőjű átlátszó műanyag doboz, melyben lévő zöld zöldes-barna növényi anyag bruttó tömege 619 g. A nappaliban lévő üvegasztal alatti másik széken fekete színű hátizsákban, annak középső, bevarrt részében nagy mennyiségű készpénz volt, összesen 730.000,- Ft., valamint ezen hátizsákban volt még pendrive, SD kártya. A nappaliban lévő üvegasztalról továbbá laptop, 2 db mobiltelefon doboz is lefoglalásra került. A nappaliban lévő üveglapos dohányzóasztal alsó polcán piros "Celebration" feliratú műanyag dobozban előtalálásra került "Kenex" feliratú digitális mérleg, 1 db sárgás színű, valamint 1 db kék színű örlő, több üres, összegyűrt alumíniumfólia, illetve cigarettapapír. A nappaliban a kanapé melletti éjjeli szekrényben, annak felső fiókjából előkerült egy "Marlboro" feliratú fémdoboz, bankjegyekkel, összesen 75.500,- Ft, továbbá 270 font, 550 €. A szobából még mobiltelefon dobozt, illetőleg Samsung típusú okostelefont is lefoglalt a nyomozó hatóság. A III. r. vádlott által használt kisebbik szobában a közös albérletben az íróasztal bal oldali felső [39] fiókjában megtaláltak 1 db 20 cm átmérőjű, 5 cm magas átlátszó műanyag dobozt zöld növényi anyaggal, bruttó tömeg 75 g. A fiókból 29.000,- Ft készpénz is lefoglalásra került, illetőleg az íróasztalról Chip-es dobozban 315.000,- Ft., továbbá az íróasztalon lévő monitortartó kispolcon 1 db kék színű, felirat nélküli örlő, és az íróasztal alatt a kisszobában tárolt asztali számítógép, 2 db mobiltelefon doboz mellett. [1] II. r. vádlott használatában lévő ... gépjárműből, a vezető ülés alatt kialakított, kihúzható tárolóból, 1 db fekete nylon táskában 4 db alumínium fóliában pack kábítószergyanús anyaggal került elő, az egyes csomagok bruttó tömege 6, 6, 6 és 7 g. Továbbiakban még egy iPhone típusú készülék került elő. [2] Az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak által külföldi állampolgárságú diákoknak és magyar állampolgároknak
24. március - augusztus között a lenti vételárnak megfelelően értékesített kábítószer, mely V. r. vádlottól származott, a következőképpen alakult: Elsőfokú ítélet
25. oldal:

(6)bekezdés: 5 g, vételár 15.000,- Ft,

(8)bekezdés: 25 g, vételár 75.000,- Ft,

(10)bekezdés: 15 g, vételár 45.000,- Ft,

(12)bekezdés: 10 g, vételár 30.000,- Ft. Az ítélet 14. oldal:

(2)bekezdés: 20 g, vételár 60.000,- Ft,

(6)bekezdés: 140 g, vételár 350.000,- Ft,

(9)bekezdés: 140 g, vételár 420.000,- Ft,

(11)bekezdés: mellőzendő. Az ítélet 15. oldal:

(1)bekezdés: 20 g, vételár 60.000,- Ft,

(4)bekezdés: 20 g, vételár 60.000,- Ft,

(6)bekezdés: 5 g, vételár 15.000,- Ft,

(8)bekezdés: 30 g, vételár 90.000,- Ft,

(11)bekezdés: mellőzendő,

(13)bekezdés: 35 g, vételár 105.000,- Ft. A 16. oldal:

(2)bekezdés: mellőzendő,

(5)bekezdés: 5 g, vételár 15.000,- Ft,

(7)bekezdés: 20 g, vételár 50.000,- Ft,

(10)bekezdés: 15 g, vételár 45.000,- Ft,

(12)bekezdés: 15 g, vételár 45.000,- Ft. A 17. oldal:

(1)bekezdés: 5 g, vételár 15.000,- Ft,

(6)bekezdés: 25 g, vételár 62.500,- Ft,

(8)bekezdés: 10 g, vételár 25.000,- Ft,

(11)bekezdés: 280 g, vételár 560.000,- Ft. Az ítélet 18. oldal:

(2)bekezdés: 25 g, vételár 25.000,- Ft,

(5)bekezdés: 20 g, vételár 50.000,- Ft,

(8)bekezdés: 25 g, vételár 50.000,- Ft. 18. oldalon

(10)bekezdés: 10 g, vételár ismeretlen. 2015 tavaszától

1. szeptember
2. napjáig I. r., II. r. és III. r. vádlottak a fogyasztóknak összesen [42] legalább 1924 g marihuánát értékesítettek, melyben jelenlévő totál-THC mennyiség 3,848 grammra becsülhető, amely kábítószer hatóanyag-tartalom a csekély mennyiség felső határának 64%-a, a jelentős mennyiség alsó határának 3,2 %-a (elsőfokú ítélet
3. oldal utolsó bekezdése helyett). [43] Az elsőfokú ítélet
4. oldalának első, második és harmadik bekezdései helyett a következő bekezdések tüntetendőek fel: Az értékesítési tevékenységből I. r. vádlottnak 4.082.300,- Ft, II. r. vádlottnak 327.300,- Ft, III. r. vádlottnak 449.300,- Ft bevétele származott. [44]
5. március és augusztus közötti időszakban V. r. vádlott I. r. vádlottnak legalább 920 g marihuánát értékesített, melyben jelenlévő totál-THC tartalom 1,840 g-ra becsülhető, amely kábítószer hatóanyag-tartalom a csekély mennyiség felső határának 30,66 %-a, a jelentős mennyiség alsó határának 1,533 %-a. [45] A külföldi diákok részére és a magyar állampolgárok számára
6. március és augusztus közötti időszakban történt értékesítésből 2.267.500 forint bevétel származott. V. r. vádlott a 920 g marihuána grammját kb. 1000 Ft-tal olcsóbban értékesítette az I. r. vádlottnak, mint amennyiért ténylegesen továbbértékesítették azt az I-II-III. r-vádlottak, így legalább 1.347.500,- forint bevétele volt az V. r. vádlottnak az általa az I. r. vádlott részére értékesített kábítószer után. [46] Az I. r. vádlott vizeletének toxikológiai vizsgálata során benzoilekgonint is igazoltak. [47] Az ítélet
7. oldal utolsó előtti bekezdésében a 136 g le nem foglalt marihuána hatóanyag-tartalma 0,272 g, a csekély mennyiség felső határának 4,5 %-a, a jelentős mennyiség alsó határának 0,22 %a. [48] Az ítélet
8. oldal első bekezdésének második mondata helyesen a következő: Ruházatának, valamint gépkocsijának átvizsgálását követően kabátjából 3 db henger alakú alufóliacsomag, benne kábítószergyanús anyaggal, 2 db henger alakú átlátszó fólia csomag, benne kábítószergyanús anyaggal, továbbá 35.000,- Ft készpénz került lefoglalásra. A személygépkocsiból a jobb első ülésen mobiltelefon dobozból további 2 db alufólia henger kábítószergyanús anyaggal, 12.000,- Ft készpénz, valamint egy darab Samsung tablet és egy darab Samsung mobiltelefon került lefoglalásra. [49] Az ítélet
9. oldal hatodik bekezdése helyett a következő szerepeltetendő: A VI. r. vádlott birtokában lévő nettó 38,23 gramm tömegű fehér színű por kokain, annak kokainbázis tartalma 13,67 - 15,09 gramm, amely a csekély mennyiség felső határának 683 - 755 %a, a jelentős mennyiség alsó határának 34 - 38 %-a. [50] Az így pontosított, illetőleg kiegészített tényállás most már megalapozott és irányadó a másodfokú eljárásban a Be.
10. §

(3)bekezdése értelmében. [51] Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a felmentésre irányuló fellebbezés eredményre nem vezethet (Be. 593. §

(1)-

(3)bekezdései). Az ítélőtábla megállapítja, hogy a törvényszék a bizonyítékokat a logika szabályainak megfelelően értékelte, mérlegelő tevékenysége kifogástalan, azonban V. r. vádlott esetében az elkövetési időszak tényekből levont következtetése pontatlan volt a történeti tényállásban, amely kihatott az V. r. vádlott által értékesített kábítószer mennyiségére, illetőleg a kábítószer vételárára. [52] [53] Az elsőfokú ítélet indokolásában a

1. oldal negyedik bekezdésben olvasható, hogy I. r. vádlott ... hívószámú telefonján, V. r. vádlott a ... hívószámú telefonon tartotta a kapcsolatot. Az érintett telefonok híváslistája ugyanakkor csak
2. január
3. és
4. augusztus
5. napja közötti időszakra, míg az I. és V. r. vádlottak között rögzített konspiratív beszélgetések
6. március
7. és
8. július 24 közötti időszakra vonatkoztak, így a VI. r. vádlott állítását - figyelembe véve az önmagára és ... IV. r. vádlottra tett, majd módosított terhelő vallomását is, azaz, hogy vallomása csak részben volt következetes - kizárólag ezen szűkített időszakra támasztotta alá más bizonyíték is, ezért a bíróság az V. r. vádlott cselekvőségét ehhez igazította. [54] Az ítélőtábla álláspontja, hogy a törvényszék előbbi bizonyíték-értékelő, összegző megállapításából az a következtetés vonható le, miszerint a törvényszék a
9. március
10. és
11. július
12. közötti időszakot tekintette irányadónak, mint elkövetési időszakot V. r. vádlott esetében. Ez azonban a történeti tényállásban nem ennek megfelelően került meghatározásra, melyet az ítélőtábla pontosított. [55] Az Alaptörvény
13. cikk

(2)bekezdése rögzíti, hogy a rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely biztosítja a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét, a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. Tekintettel arra, hogy a jogegységi határozat a bíróságokra kötelező, így a jogszabály értelmezése során az semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül (12/

1. (V. 14.) AB határozat, 42/
2. (XI. 14.) AB határozat). [56] Az ítélőtábla a következőket emeli ki: A jogi indokolás hiányos, ha nem ismerteti az adott jogkérdést érintő jogegységi határozatot vagy a Kúria alkalmazható testületi állásfoglalásait. Növeli az indokolás meggyőző erejét, ha a bíróság hivatkozik korábbi hasonló vagy eltérő tartalmú bírósági határozatokra, szükség esetén jogirodalmi álláspontokra is (Büntetőeljárás jog Kommentár a gyakorlat számára, HVG - ORAC Lap és könyvkiadó Kft., 2006, szerkesztő: dr. Berkes György). [57] A történeti tényállásban szereplő, le nem foglalt kábítószerek hatóanyag tartalmának meghatározása kapcsán a törvényszék a Kúria 5/
3. számú Büntető jogegységi határozatára hivatkozott. Ugyanakkor a Kúria Bfv.III.261/2005/
4. számú eseti, majd azt követő Bfv.I.402/2005/
5. számú elvi jellegű határozatában már korábban rámutatott arra, hogy az 5/
6. számú Büntető jogegységi határozatban adott iránymutatás - tekintettel a
7. március
8. napján hatályba lépett jogszabályváltozásra a maga egészében már nem követhető. Mindkét kúriai határozat kifejtette, hogy a természetes egység megállapítását indokoltnak tartó 5/
9. számú Büntető jogegységi határozat egy korábban hatályban volt olyan jogi szabályozásra épült, amely egyforma társadalomra veszélyességet tulajdonított a kábítószerrel visszaélés valamennyi (fogyasztói és terjesztői típusú) elkövetési magatartásának, azokat egy tényállás alá vonta, és azonos büntetési tétel keretei között rendelte büntetni. Ez adott lehetőséget annak kimondására, hogy a kábítószerrel visszaélés a különböző - akár fogyasztói, akár forgalmazói típusú - elkövetési magatartások halmozódása esetén is egy bűncselekmény, természetes egység, amely bűncselekmény az azonos, vagy különböző elkövetési magatartásokkal megvalósult részcselekmények alá eső kábítószer-mennyiségek tiszta hatóanyagtartalmának összegzése szerint minősül. A hatályos szabályozás konstrukciója folytán azonban már nincs törvényi lehetőség, s elméleti alap arra, hogy a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének valamennyi lehetséges elkövetési magatartása egymással természetes egységbe olvadjon. Mindezért az 5/
10. számú Büntető jogegységi határozatra való hivatkozás mellőzendő. [58] A Kúria 1/
11. Büntető jogegységi határozat - a kábítószerre elkövetett bűncselekmények értelmezése kapcsán - I./
12. pontja szerint természetes egységet csak az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása teremthet, és ennyiben - azaz az azonos törvényi tényállás alá eső elkövetési magatartások viszonyában összegeződhetnek - a tiszta hatóanyag tartalom alapulvételével a kábítószer-mennyiségek. [59] A hivatkozott jogegységi határozat II./
13. pontja az alábbiakat taglalja: a) A természetes egységre vonatkozó - I. pont alatt kifejtett - álláspontból egyenesen következik, hogy a kábítószerrel visszaélés esetében fogalmilag kizárt a folytatólagos egység megállapítása. A természetes egységbe tartozó részcselekmény esetében szükségszerű következmény a kábítószer-mennyiségek összegzése és a bűncselekmény minősítése szempontjából az összmennyiség az irányadó, és nincs jelentősége annak, hogy az összmennyiség egésze vagy egy része valamilyen módon már megsemmisült. [60] A meg nem lévő kábítószer mennyiségének megállapítása nem szakértői, hanem bizonyítási kérdés (Kúria
14. BK vélemény II/5/c) pontja). Ezzel összefüggésben az sem szakértői, hanem bizonyítási kérdés, hogy a meg nem lévő kábítószer megállapított mennyiségének mekkora a tiszta hatóanyag-tartalma. [61] A BH
16. számú eseti döntés értelmében a lefoglalásra nem került, de a bíróság által becsléssel megállapított kábítószer-mennyiség tiszta hatóanyag tartalmának megállapítása nem a vegyész szakértő feladata, az a bíróság kizárólagos ténymegállapítási körébe tartozik. [62] A Be.
17. §

(1)bekezdése rögzíti, hogy ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. Jelen ügyben a lefoglalásra került kábítószerekkel kapcsolatban a vegyész szakértő elvégezte a számítási módszerek felhasználásával a tiszta hatóanyag-tartalom meghatározását. [63] A le nem foglalt kábítószer hatóanyagtartalmát elsőként a vádat emelő ügyész, majd a bíróság határozza meg, és ezt ugyanúgy indokolni kell, mint a becsült értékesítési alkalmakat és a bruttó súlyokat. A bíróság által alkalmazandó számítási módszerek nem tartoznak az ítélet tényállás részébe, azok kifejezetten az ítélet indokolásának körébe tartozó tények. A lefoglalásra nem került kábítószer-mennyiség esetében a Be. 7. §

(4)bekezdésében taglalt (a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére) alapelv szerint kell a tényeket megállapítani mind a kábítószer mennyisége, mind annak tiszta hatóanyag-tartalma tekintetében. A lefoglalásra nem került, de a bíróság által becsléssel megállapított kábítószermennyiség alapján a tiszta hatóanyag-tartalom számításánál az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetben évente megvizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmánál az alsó - és felső értékhatár figyelembe vételével táblázatban, kábítószer fajtánként közölt legkisebb hatóanyag-tartalom az irányadó és a jogi minősítést az e táblázatban megjelölt legkisebb hatóanyagtartalom számításával kell megállapítani. A mérlegelt bizonyítékok alapján a tényállásban megállapított hozzávetőleges mennyiségek számításba vételével nem a vegyész szakértő matematikai feladata, hanem a bíróság tény megállapításához kapcsolódik az, hogy a vádlottak terhére rótt kábítószer-mennyiség alapján a kábítószerrel visszaélés bűncselekménye csekély mennyiségre elkövetettnek, vagy a csekély mennyiség felső határát meghaladó, a jelentős mennyiség alsó határát el nem érő, vagy a jelentős [64] mennyiség alsó határát meghaladónak minősül. A számtani alapműveletek közé sorolható szorzás és összeadás, százalékszámítás, továbbá a hatóanyag-tartalom mérlegelése a le nem foglalt kábítószerek esetén nem a vegyész szakértő kompetenciájába tartozik. [65] Az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetben, továbbá a Regionális Kábítószer-vizsgáló laboratóriumokban vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalma 2014 2016 évben akként alakult, hogy marihuánánál a totál-THC tartalom 0,2 - 20 százalékban vehető figyelembe. Nyilvánvalóan az alsó értéket kell figyelembe venni a számításnál. [66] A Btk. 461. §

(1)bekezdése értelmében a 176 -

1. § alkalmazásában (kábítószerre elkövetett bűncselekmények) a kábítószer csekély mennyiségű, ha c) a totál-THC tartalom a 6 g mennyiséget nem haladja meg. A
2. §

(3)bekezdése rögzíti, hogy a 176 - 180. § alkalmazásában az

(1)bekezdés szerinti kábítószer a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzorosa. [67] Az ítélőtábla megállapítja, hogy a le nem foglalt kábítószerek becsült mennyiségét, illetőleg hatóanyagtartalmát a törvényszék helyesen határozta meg az I. r., II. r. és III. r. vádlottak vonatkozásában. V. r. vádlottnál az elkövetési időszak szűkülésére tekintettel a le nem foglalt kábítószerek becsült mennyiségét az ítélőtáblának külön ki kellett számolnia, erre a kábítószert fogyasztó személyek nyilatkozatait használta fel. Mindenhol lefele kerekített, az V. r. vádlottra kedvezőbb mennyiségeket rögzített. A mennyiségi meghatározást követően a már hivatkozott táblázat alsó értékét 0, 2%-ot vette figyelembe a totál-THC tartalom kiszámításánál. [68] Az I. r., II. r. és III. r. vádlottakat érintően a legalább 1924 g marihuána totál-THC tartalma a 0,2%ra figyelemmel 3,848 g-ban határozható meg. Marihuána esetében a csekély mennyiség felső határa 6 gramm, mely 100%-ot jelent. A 3,848 gramm mennyiséget kell arányosítani a 6 g-hoz, és az arányszám 100-zal megszorozva adja a tényleges százalékértéket. Ez a tényleges százalékérték mutatja meg, hogy a meghatározott hatóanyag-tartalomra tekintettel a le nem foglalt kábítószer a csekély mennyiség felső határának hány százaléka. Az adott százalékértéket hússzal elosztva kaphatjuk meg, hogy a jelentős mennyiség alsó határának hány százaléka a le nem foglalt kábítószer hatóanyaga. V. r vád V. r. vádlott személyéhez legalább 920 g marihuána köthető, a 0,2% figyelembevételével ennek hatóanyag-tartalma 1,84 g-ban határozható meg. Ez az 1,84 g arányosítandó a 6 g-hoz, majd az arányszám 100-zal szorozva kiadja azt az eredményt, mely megmutatja, hogy a csekély mennyiség felső határának hány százaléka a hatóanyag-tartalom. Az V. r. vádlottat illetően ez 30,66%. Ez a jelentős mennyiség alsó határának 1,533 %-a, mivel hússzal kellett elosztani a korábbiakban kijött eredményt. A törvéA törvényszék részletes indokát adta annak, hogy mire alapítja azt a ténymegállapítását, miszerint az I. r., II. r. és III. r. vádlottak tevékenységüket összehangoltan végezték, e körbe tartozott a kábítószer beszerzése, tárolása adagolása és terítése is. Az I. r. volt az egész tevékenység irányítója, ő volt az, aki beszerezte a kábítószert, majd a II. r. és III. r. vádlottak által bérelt lakásba vitte, ahol tárolták, porciózták, csomagolták a kábítószert. Az értékesítésben mindhárman részt vettek, de II. és III. r. vádlottak az I. r. vádlott beszerzési forrásaival nem voltak tisztában, így V. r. vádlottal sem álltak kapcsolatban. [1] Az I. r., II. r. és III. r. vádlottak általi közös kábítószer terjesztésére, illetőleg arra információ, hogy közös volt az általuk beszerzett kábítószer, adat az I. r. és II. r. vádlott vonatkozásában kifejezetten az I. nyomozati kötet 375, 451, 503, 519.oldalán található, míg az I. r. és III. r. vádlott vonatkozásában az I. nyomozati kötet 511, 523, 527. oldalán. A ... albérletben foganatosított házkutatás alkalmával rögzítettek egyértelműen igazolják, hogy a beszerzett kábítószer az I., II. és III. r. vádlottak közös kábítószer értékesítéséhez kapcsolható. A nagyobb mennyiségű kábítószer a táskával a nagy szobában az ablak alatt volt található. [73] Ellentétben az I. r., II. r. és III. r. vádlottak előadásával, egyetlen digitális mérleget foglaltak le az ügyben, amely a ... utcai albérlet nagyobb szobájában a "Celebration" piros színű műanyag dobozban volt fellelhető, az üvegasztal környezetében. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az I. r. vádlott tartózkodási helyén foganatosított házkutatás alkalmával is ugyanilyen piros színű "Celebration" feliratú műanyag dobozból különféle kábítószer értékesítéssel kapcsolatos tárgyak kerültek elő. Az I. r., II. r. és III. r. vádlottak azon nyilatkozata, hogy mindegyiküknek külön táskája lett volna cáfolható azzal, miszerint önmagában a ... utcai albérletben 4 különféle táska került lefoglalásra, mindegyik a lakás nappalijában, a III. r. vádlott által használt kisebbik szobából azonban egy sem. Az I. r. vádlott által tartózkodási helyként szolgáló ... utcai ingatlanban sem foglaltak le táskát. [74] Az irányadó tényállás alapján az első fokon eljárt törvényszék helytállóan vont következtetést az I. r., II. r., III. r., V. r. és VI. r. vádlottak bűnösségére, cselekményeik minősítése túlnyomórészt helyes. [75] A Btk. 176. §

(1)bekezdése alapján, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, kábítószer-kereskedelem bűntette miatt felel, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

(2)bekezdés értelmében a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben követik el. A

(3)bekezdés szerint a büntetés öt évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [76] A Kúria 1/2007. Büntető jogegységi határozat IV. részében az alábbiakat taglalja: A kereskedéssel elkövetés tényállásszerűségének értelmezéséhez - megőrizve a BK 155. számú állásfoglalás II/5/

1. b)pontjának elvi tartalmát - a BH1999. 101. számú eseti döntés ad iránymutató szempontokat. Ezekben elvi éllel kifejtettek szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások, adásvételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A kereskedés elkövetési fordulatának - eltérően a forgalomba hozataltól - a kísérleti stádiuma általában kizárt. [77] [78] A Kúria 57. BK véleménye II / 5. pontja értelmében
2. a)kábítószert hoz forgalomba az, aki azt - akár ellenérték fejében, akár ingyenesen - több személy részére juttatja,
3. b)a kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában. A kábítószerrel kereskedés tágabb körű, mint a kábítószer forgalomba hozatala. Magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását. Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában és cselekménye - a törvény rendelkezésével fogva - mindig tettesi magatartás. [79] A BH2013. 260. IV. számú eseti döntés arra világít rá, hogy a kábítószer forgalomba hozatala a kábítószer átadásán túlmenő több résztevékenységből - pl. eladók, a vevők felkutatása, a kábítószer tárolása, csomagolása, szállítása, stb. tevődhet össze. Ezért a résztevékenységben részvétel nem bűnsegédi, hanem tettesi (társtettesi) elkövetés, ha a tevékenység célja a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása. Az elkövető amennyiben haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában, cselekménye kereskedésként a törvény rendelkezésével fogva mindig tettesi magatartás. [80] Az ítélőtábla teljes mértékben egyetért az elsőfokú bíróság által a bűnszövetség körében, mint minősítő körülmény körében kifejtettekkel, kifogástalan a Btk. 459. §

(1)bekezdése

1. pontjának megjelölése, illetőleg a Kúria IV. számú Büntető Elvi döntésének felhívása. [81] Az a körülmény, hogy a tettesek egymás tevékenységéről tudva, közösen követnek el bűncselekményt, nem azonos a bűncselekmények szervezett elkövetésével. A társtettesség megállapításához elegendő egyetlen cselekményre vonatkozó esetleges előzetes megállapodás, bűnszövetségnél viszont a megállapodás mindig előzetes, mindig több azonos vagy különböző bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása szervezett bűnözésben való részvétel. A megállapodás lehet hallgatólagos is, a félreérthetetlenül a bűnözésre irányuló akarategység is. Ilyen megállapodásra általában az olyan bűncselekményeknél lehet következtetni, ahol az elkövetők ismétlődően az azonos vagy hasonló alkalmat keresték, vagy használták fel bűncselekmények megvalósításához. Amikor tehát az elkövetők ráutaló magatartásából egyértelműen felismerhető a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és az egyezőség, akkor valósul meg a hallgatólagos megállapodás. [82] Az első fokon eljárt törvényszék arra is helytállóan mutatott rá, hogy a bűnszövetség minősítő körülményként V. r. vádlottnál vehető figyelembe, míg az I. r., II. r. és III. r. vádlottak esetében súlyosító körülményként értékelhető, hiszen jelentős mennyiségű kábítószerre követték el bűncselekményeket, mely esetben a bűnszövetség minősítő körülményként külön nem szerepel. [83]a Kúria 1/
2. Büntető jogegységi határozat I/
3. pontjára - a kábítószerre elkövetett bűncselekmények értelmezése kapcsán - rögzíthető, hogy természetes egységet csak az azonos törvényi tényálláson belül szabályozott elkövetési magatartások halmozódása teremthet. [84] ...IV. r. vádlott szabadságvesztés büntetés töltését követően reintegrációs őrizetbe került, mivel a Debreceni Törvényszék
4. január
5. napján kelt 25.B.243/2016/
6. számú ítéletével, amely a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.403/2018/
7. számú határozatával
8. szeptember
9. napján emelkedett jogerőre, a Btk.
10. §

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az elkövetési idő 2011. október - 2016. szeptember 23. [85] A jelen eljárás tárgyát képező bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette (Btk. 176. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdésének a) pontja) bűncselekmény elkövetési ideje a vád szerint 2015 tavasza - 2016 augusztusa. [86] A Kúria 6/

1. Büntető jogegységi határozata a bűncselekmény egységébe tartozó cselekmények elbírálásáról és az egységébe tartozó részcselekménnyel kapcsolatos vádemelés, illetőleg perújítás lehetőségéről tartalmaz rendelkezéseket: Amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. Erre figyelemmel nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, de nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ebben az esetben perújításnak lehet helye. [87] A BH
3. I. rész eseti döntés a következőket rögzíti: Természetes egységbe az egymással személyi és tárgyi összefüggésben álló, azonos törvényi tényállást kimerítő cselekmények közül is csak az vonható, amelyek között szoros tér-és időbeli kapcsolat is felismerhető. Nincs törvényi alapja annak, hogy a közel 1 év időkülönbséggel megvalósult ugyanolyan bűncselekményt (természetes) egységbe lehessen vonni, és ehhez képest az utóbbit a korábbi elítélés folytán - elbíráltnak, ítélt dolognak tekinteni. A kábítószer fogyasztása olyan sértő jellegű magatartás, amibe a büntetőjogi beavatkozás lehetőségét, annak ellenőrzése, ismertté válása nyitja meg. Két, egymástól távol álló időpontban - 11 hónapos időmúlás - megvalósult cselekmény között tárgyi összefüggés nem áll fenn; a második esetben már nyilvánvalóan nem volt a szervezetében a korábbi alkalommal elfogyasztott kábítószer, a közbeeső időszak alatti fogyasztásra pedig nincs adat. Ekként nyilvánvalóan két elkülönült cselekményről lehet szó, amelyek között sem tér, sem időbeli összefüggés nem áll fenn. [88] A BH
5. számú eseti döntés értelmében természetes egységbe csak szoros tér-és időbeli kapcsolatban álló cselekmények tartoznak. Törvénysértő ezért a több mint 7 hónap időkülönbséggel megvalósított két ugyanolyan cselekmény természetes egységként kezelése folytán az utóbbit a korábbi elítélésre hivatkozással ítélt dolognak tekinteni (Btk.
6. §

(6)bekezdés, Be. 4. §

(3)bekezdés, 567. §

(1)bekezdésének b) pontja, 663. §

(2)bekezdése). [89] A Kúria Bfv.III.1386/

1. számú határozata szerint két cselekmény között eltelt mintegy 11 hónapos időmúlás még a folytatólagos elkövetés törvényi egységének megállapítását is kizárná, annak ugyanis a Btk.
2. §

(2)szerinti feltétele - egyebek mellett - a rövid időközökkel való elkövetés. Ennek a közel egy éves időmúlás a következetes bírói gyakorlat szerint már nem felel meg. Ehhez képest pedig a természetes egység még szigorúbb időbeli kapcsolatot követel meg. Jelen ügyben ...IV. r. vádlott személyét illetően a vád tárgyává tett kábítószer-kereskedelem bűntette bűncselekmény

1. tavasz -
2. augusztus közötti elkövetést takar. Bűncselekményi egységet képez a
3. október -
4. szeptember 23-ig elkövetett és jogerősen elbírált kábítószer-kereskedelem bűntettével a jelen vád tárgyává tett cselekmény. [90] [91] A természetes (és a törvényi) egység, mint egy rendbeli bűncselekmény különböző részcselekményeit egy eljárásban kell elbírálni. Ha erre bármely okból nem kerül sor, az utóbb ismertté vált részcselekmények önálló elbírálását a "res iudicata" kizárja. Ha tehát utóbb derül ki, hogy a terhelt a korábbi ítélet hozatalát megelőzően további olyan bűncselekményeket is megvalósított, amelyek a már elbírált bűncselekményi egységbe tartoznak, a többszöri eljárás tilalma folytán az újabb büntetőeljárás lefolytatása kizárt. A "res iudicata" nem a büntetőjogi felelősségre vonás anyagi jogi akadálya, hanem a büntetőeljárás akadálya (Be.
5. §

(3)bekezdése). Jogilag "res iudicata" a jogerő előtt - első fokon - a Be. 567. §

(1)bekezdésének b) pontja alapján - eljárást megszüntető ok (ha a cselekményt jogerősen elbírálták), másodfokon pedig - a Be. 607. §

(1)bekezdése alapján - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező, egyben eljárást megszüntető ok. A "res iudicata" a jogerő után perújítási ok, és nem pedig felülvizsgálat oka (BH 2019. 287.

(28)bekezdés -

(29)bekezdés). [92] A Be. 607. §

(1)bekezdése kimondja, hogy a másodfokú bíróság az 567. §

(1)bekezdésében és

(2)bekezdésében meghatározott esetben az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. [93] A Be. 567. §-a

(1)bekezdésének b) pontja értelmében a bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a cselekményt jogerősen elbírálták. [94] A Be. 4. §

(3)bekezdése rögzíti, miszerint büntetőeljárás nem indítható, illetve a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már jogerősen elbírálták. [95] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla ... IV. r. vádlott vonatkozásában a vele szemben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette (Btk. 176. §

(1)bekezdése,

(2)bekezdés a) pontja) miatt indult büntetőeljárást a Be. 4. §

(3)bekezdése, 567. §

(1)bekezdésének b) pontja és 607. §

(1)bekezdésének felhívásával megszüntette az elsőfokú ítélet reá vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett. [96] ... IV. r. vádlott vonatkozásában az ügyészség által bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett bejelentett jogorvoslat eredményre nem vezetett. [97]ár az ítélőtábla eltérő döntést hozott a IV. r. vádlott esetében a törvényszék ítéletéhez képest (felmentéseljárás megszüntetés), ez azonban a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel, mivel nem ellentétes döntés, a harmadfokú eljárás lehetőségét nem nyitja meg. [98] A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket a bűnösnek kimondott vádlottakat illetően az első fokon eljárt törvényszék túlnyomórészt feltárta. Mindegyik vádlottnál további enyhítő körülmény, hogy hosszabb ideig álltak a büntetőeljárás súlya alatt. Ennek nagyobb a nyomatéka, mivel az eljárás folyamatban léte alatt csaknem végig kényszerintézkedés hatálya alatt voltak (Kúria

1. BK vélemény III/10.). Az I-II-III. r. vádlottaknál enyhítő körülmény külön, hogy a súlyosabb minősítés megállapításához szükséges hatóanyag mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának közelében van (Kúria 56.BK vélemény III/3.). III. r. vádlottnál figyelembe vette az ítélőtábla az ápolási díj fizetése kapcsán, hogy enyhítő körülmény, ha az elkövetőnek tartásra szoruló hozzátartozója van és gondoskodási kötelességét teljesíti (Kúria
2. BK vélemény II/4.). V. r. vádlott esetében enyhítő körülmény egy kiskorú gyermekről való gondoskodás. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a büntetlen előélet enyhítő körülmény ugyan, azonban általában nem enyhítő azok javára, akikkel szemben korábban a bíróság próbára bocsátást alkalmazott (Kúria
3. BK vélemény II/1.) - ez az I. r. vádlottat érinti. [99] A Btk.
4. §-a szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A Btk.
5. §-a értelmében a büntetést a Btk-ban meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A Btk.
6. §

(2)bekezdése alapján határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele.

(3)Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén a Különös Részben meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a

(2)bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. [100] A Btk. 176. §

(1)bekezdése kimondja, hogy aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2)A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben követik el.

(3)A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a cselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [101] A Btk.

1. §-ban meghatározott hamis magánokirat felhasználásának vétségét elkövetővel szemben 1 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki (I. r. vádlott próbára bocsátásos ügye). [102] A Btk.
2. §

(1)bekezdése értelmében bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni.

(2)A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.

(3)Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. [103] A Btk. 89. §

(1)bekezdése rögzíti, hogy a különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet. [104] A Btk.80. §

(2)bekezdése nem érinti a Btk. 80. §

(1)bekezdésének a rendelkezését, vagyis a bíróságnak a büntetés törvényben írt keretein belül, az egyéniesítés követelményét alapul véve kell kiszabnia a tettarányos büntetést; a középmértéktől eltérő büntetés kiszabását azonban csak akkor kell megindokolni, amennyiben az eltérés jelentős (BH2001.354.). A Btk. 80.§

(2)bekezdése a büntetőjogi szankciórendszer egyetlen elemére, a szabadságvesztésre ezen belül is kizárólag a határozott ideig tartó szabadságvesztésre vonatkozik, az adott büntetési nem konkrét mértékének megállapításához ír elő a jogalkalmazó számára kötelező jelleggel egy figyelembe veendő szempontot. Ebből már önmagában is az következik, hogy a hivatkozott rendelkezés nem érinti az általános büntetéskiszabási elveket és nem zárja ki azt, hogy a bíróság az irányadó egyedi ügyben felderített különös körülményeket a törvénynek és a bírói gyakorlatnak megfelelően, belátása szerint értékelje, mérlegelje (13/2002.(II.20.) AB határozat III.1.3.). [105] [106] Az enyhítő körülmények nagyobb nyomatékára figyelemmel helytállóan járt el az elsőfokú bíróság akkor, amikor a bűnösnek kimondott vádlottak esetében a szabadságvesztés büntetések kiszabásánál a középmértéktől jelentősen eltért az egyéniesítés és a belső arányosság követelményét is szem előtt tartva. Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban felmerült további, részben nyomatékos enyhítő körülményekre tekintettel a szabadságvesztés büntetések enyhítésére látott ugyanakkor lehetőséget a rendelkező részben foglaltak szerint. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát is mérsékelte a kiszabott szabadságvesztés büntetésekhez igazodóan. Az I., II., V. és VI. r. vádlottakat törvényesen tiltotta el a közúti járművezetéstől az elsőfokú bíróság, azonban a büntetés tartama eltúlzott volt az elkövetési időpontokra is figyelemmel, így az ítélőtábla azok tartamát az érintett vádlottaknál enyhítette. [107] Az elsőfokú bíróság elmulasztotta megjelölni, hogy az V. r. vádlott vonatkozásában egyébként helyesen enyhítő szakasz alkalmazásával szabta ki a szabadságvesztés büntetést. [108] A Btk.82.§

(1)bekezdése kimondja, hogy a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.

(2)Az

(1)bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést lehet kiszabni. [109] Az ítélőtábla az egyéniesítés és a belső arányosság követelménye folytán II. r. és III. r. vádlottaknál szintén lehetőséget látott enyhítő szakasz alkalmazására. [110] A büntetések enyhítése érdekében bejelentett védelmi jogorvoslatok alaposak. [111] Az elsőfokon eljárt törvényszék a Btk. 35. §

(2)bekezdésére figyelemmel a szabadságvesztés büntetések végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg, mivel valamennyi bűnösnek kimondott vádlott esetében alkalmazhatónak találta az enyhébb végrehajtási fokozat meghatározását. A törvényszék azonban nem indokolta meg döntését. [112] Az ítélőtábla rámutat arra, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel az enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazását különösen a terhelt egészségi állapota, rokkantsága, személyiségének kedvező tulajdonságai, büntetlen előélete, kifogástalan életvezetése, a bűnösség kisebb foka, a cselekmény méltányolható indoka, a sértett felróható közrehatása alapozhatják meg (BH1989.258., BH1990.323., BH2000.45.). Az adott okok összhatásban jelentkező nyomatéka indokolhatja a kedvezőbb döntést. Jelen ügyben azonban a kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményt elkövető vádlottaknál az ítélőtábla ilyet nem észlelt. [113] Ugyanakkor szükséges részletesen ismertetni a Btk. 37. §

(3)bekezdését, hogy a törvény milyen végrehajtási fokozatot ír elő az ítélőtábla által meghatározott szabadságvesztés büntetéseknél. [114] A Btk. 37.§

(3)bekezdése értelmében a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha

1. a)háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
2. ad)kábítószer-kereskedelem súlyosabban minősülő esetei (Btk. 176. §

(2)-

(3)bekezdés) miatt szabták ki. [115] Az előbbiekből következően I. r., II. r. és III. r. vádlottaknál a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház. V. r. vádlott esetében a szabadságvesztés tartama okán a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja szerint börtön a végrehajtási fokozat és börtön VI. r. vádlott esetében is, nála viszont a bűncselekmény jellege folytán (kábítószer-kereskedelem bűntettének alapesete, Btk. 176. §

(1)bekezdése). [116] Az ügyészség által az I., II. és III. r. vádlottakat érintően fegyház végrehajtási fokozat megállapítása végett bejelentett fellebbezés eredményes. [117] A fegyház fokozat következtében az ítélőtáblának az I., II. és III. r. vádlottak által előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításánál a Btk. 92. §

(1),

(2)és

(3)bekezdés a) pontjának I. fordulata alkalmazásával pontosítania kellett a rendelkezést. [118] A törvényszék helyesen kerített sort vagyonelkobzás alkalmazására az ügyben, azonban az összegeket az ítélőtábla részben pontosította az irányadó tényállás alapján. [119] A házkutatások során lefoglalt pénzösszegek eredetére tett ítéleti ténymegállapítások a lefolytatott bizonyítás alapján kifogástalanok, így a lefoglalás megszüntetésére és a kiadásra vonatkozó rendelkezések is törvényesek (Btk. 74. §

(1)-

(5)bekezdései). [120] A lefoglalt dolog visszatartása felőli döntése is helyes az elsőfokú bíróságnak az I. r. és II. r. vádlottakat érintően, azonban II. r. vádlottnál a visszatartandó és a kiadandó összegnél számítási hibát vétett az elsőfokú bíróság, így ezt az ítélőtábla javította. A II. r. vádlott részére kiadni rendelt összeg a Nemzeti Nyomozó Iroda letéti számláján P. 35/2016.szám alatt kezelt összegeket illetően helytálló, azonban a P. 36/2016.szám alatt kezelt összegeknél pontatlan. A P. 36/2016.szám alatt 1.149.500 forint található. A vagyonelkobzás a II. r. vádlottnál

1. 300 forint, a bűnügyi költség 596.211 forint, melyek együttesen 923.511 forintot tesznek ki. Ebből következik, hogy az 1.149.500 forint visszatartása helyes. Ugyanakkor kiadandó a Magyar Államkincstárnál Bü.92.436 szám alatt kezelt 270 font és 550 euro. [121] A külföldi tanúk meghallgatása kapcsán felmerült tolmácsolási díj bűnügyi költség, melyet a bűnösnek kimondott vádlottak viselnek, akiknek cselekvősége megállapításához volt indokolt a kihallgatásokat foganatosítani (Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja,

(2)bekezdés, továbbá 574. §

(1)bekezdés). [122] A Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja alapján akkor viseli az állam a tolmácsolás költségét, ha a vádlott nem ismeri a magyar nyelvet. Az ítélet egyéb rendelkezései helyesek és törvényesek, csupán az elkobozni rendelt bűnjeleknél az egyértelmű beazonosíthatóság miatt pontosítani kellett az ügyszámokat. [123] [124] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, míg a Be. 605.

(1)bekezdése értelmében egyebeken helybenhagyta azt. [125] II. r. vádlott személyazonosító okmányának száma ..., míg IV. r. vádlott vonatkozásában: .... Debrecen,

1. július
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. előadó bíró, Dr. Lányi Csaba sk. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 9.B.559/2017/
3. számú ítélete az ítélőtábla jelen határozatával a mai napon jogerős. ...,
4. július
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke