A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.030/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: zaklatás vétsége és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Szegedi Járásbíróság, 10.B.1376/2015/33., ítélet, tárgyalás,
- október
- Szegedi Törvényszék, 4.Bf.316/2018/7., végzés, nyilvános ülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a zaklatás vétsége és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 10.B.1376/2015/
- számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Törvényszék 4.Bf.316/2018/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Szegedi Járásbíróság a
- október
- napján kihirdetett 10.B.1376/2015/
- számú ítéletével a terheltet 2 rendbeli zaklatás vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] és 2 rendbeli zaklatás vétsége [Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 100.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- január
- napján meghozott 4.Bf.316/2018/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a bíróság magánindítvány hiányában járt el vele szemben, mivel a feljelentést tevő
- számú sértett csak a saját sérelmei miatt kérhette az eljárás megindítását, a
- számú sértett nevében nem. A nyomozó hatóság pedig a 30 napos határidőn túl szerezte be a
- számú sértett magánindítványát. Sérelmezte továbbá, hogy az I. tényállás tekintetében a cselekményét már szabálysértésként elbírálták, ezért az res iudicata-t képez, ugyanazon cselekményért nem lehetett volna felelősségre vonni. Egyebekben a tényállás megalapozatlan, a bíróság azt bizonyítékok hiányában, megfelelő indokolás nélkül állapította meg. Kifogásolta a bíróság tanúkihallgatásának módját, a bizonyítékok értékelését. Mindezek alapján az első- és másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.1102/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta, törvényben kizártnak az indítvány tényállás megalapozottságát, a bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységet támadó kifogásait és az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozását. Kifejtette, hogy a terhelt res iudicata-ra hivatkozása perújítás ok, emiatt felülvizsgálati eljárásnak nincs helye. Eljárási szabálysértés miatt valóban felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát magánindítvány hiányában hozta meg. A jelen ügyben azonban az
- számú sértett a saját és élettársa sérelmére elkövetett cselekmény miatt is feljelentést tett, a magánindítványt előterjesztette. A nyomozó hatóság elmulasztotta az önálló magánindítvány előterjesztésre vonatkozó felhívás megtételét, ez azonban a sértett terhére nem róható. E körben a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában írtakkal egyetértett. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú bíróság határozatát hatályában tartsa fenn. III. [10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [11] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [13] A terhelt a felülvizsgálati indítványban elsősorban magánindítvány hiányára (a
- számú sértett magánindítványa elkésett) hivatkozott. [14] A Be.
- §
(2)bekezdés b) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság határozatát magánindítvány hiányában hozta meg. [15] Jelen ügyben azonban erről nincs szó. [16] Az eljárt bíróságok nem követtek el törvénysértést, amikor a terhelt bűnösségét a 2. számú sértett sérelmére elkövetett zaklatás bűncselekményeiben is megállapították. [17] A Btk. 222. §-a szerinti zaklatás bűncselekménye a Btk. 231. §
(2)bekezdése értelmében magánindítványra büntethető. [18] A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult [Btk. 31. §
(2)bekezdés]. [19] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. [20] A korábbi Be. (1998. évi XIX. törvény) 173. §
(1)bekezdés első mondata alapján magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. [21] A korábbi Be. 173. §
(2)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető. Ennek teljesítése értelemszerűen a nyomozást folytató, azaz a nyomozó hatóság kötelezettsége. [22] A korábbi Be. 173. §
(3)bekezdés második mondata szerint a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidőt a
(2)bekezdésben meghatározott esetben attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. [23] A következetes és egységes bírói gyakorlat szerint joghatályos és törvényes határidőben megtett, akár a bíróság által tárgyaláson történő felhívás alapján előterjesztett magánindítvány akkor is, ha már a nyomozás adatai alapján megállapíthatóvá vált a magánindítvány szükségessége a büntethetőséghez, de a jogosult erre vonatkozó nyilatkozatát a nyomozó hatóság, majd a vádemelés során az ügyészség is elmulasztotta beszerezni. [24] Amennyiben a hatósági tájékoztatás, kioktatás hiányzik, annak a hatóság általi elmulasztása nem eshet a sértett terhére, ekként a magánindítvány előterjesztése a későbbiek során is pótolható. [25] Jelen ügyben az
- számú sértett a saját és élettársa, a
- számú sértett sérelmére elkövetett cselekmény miatt tett feljelentést, a magánindítványt előterjesztette. A nyomozó hatóság a nyomozást elrendelte, azonban nem észlelte azt, hogy elmulasztotta a büntetőeljárási törvénynek megfelelően felhívni a
- számú sértettet is az önálló magánindítvány előterjesztésére. Ezen mulasztását a nyomozó hatóság a sértett nyomozás során történő kihallgatásakor pótolta, a magánindítvány hiányára történő terhelti hivatkozás alaptalan, a másodfokú bíróság indokolása e körben helytálló. [26] A terhelt indítványában sérelmezte, hogy az I. tényállás szerinti cselekményt már a szabálysértési hatóság elbírálta, ekként ugyanazon cselekményért a büntetőeljárásban már másodszor szankcionálták. [27] A terhelt ítélt dologra (res iudicata) hivatkozása perújítási ok, felülvizsgálati eljárásnak emiatt nincs helye. A Kúria ezért e kérdést nem vizsgálta. [28] A Be.
- §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [29] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [30] Ezzel szemben a terhelt a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységet kifogásolta, a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállást támadta. Ennek lehetőségét felülvizsgálatban a törvény kizárja. [31] A terhelt hivatkozott az indokolási kötelezettség megsértésére is, azonban a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Az indokolási kötelezettség megsértése ezen eljárási szabálysértések között már nem szerepel, az indokolási kötelezettség megsértése a Be. 609. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti (relatív) eljárási szabálysértés. Következésképpen az erre történő hivatkozás tekintetében a felülvizsgálat szintén törvényben kizárt, miként a tanúkihallgatást kifogásoló (kérdésfeltevés) részében is. [32] Fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan más eljárási szabálysértést sem, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. IV. [33] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [34] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- április
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ