Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.164/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Dávid Társas Ügyvéd Iroda (eljáró ügyvéd dr. Dávid Zsófia, ... ...) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen munkaviszony megszüntetése iránt indult perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.M.191/2019/
- számú ítéletével szemben az alperes által 33.M.70.375/2020/
- sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A le nem rótt 128.000 (egyszázhuszonnyolcezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- január
- napján meghozott 31.M.191/2019/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.600.000 forint felmondási időre járó távolléti díjat a munkaviszony megszüntetésének jogellenességére tekintettel. Kötelezte továbbá, hogy fizessen meg a felperesnek 100.000 forint perköltséget, és megállapította, hogy a le nem rótt 96.000 forint eljárási illeték az állam terhén marad. [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes
- október 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyban állt a felperessel termelési igazgató munkakörben. A munkavégzés helye a munkáltató ... székhelye volt. Az alperes napi négy órás részmunkaidőben került alkalmazásra, személyi alapbére bruttó 400.000 forint volt. Közvetlen felettese N.L.Gy. ügyvezető igazgató, beosztottjai a teljes dolgozói állomány. [3] Az alperes a perbeli munkaviszony létesítésekor munkaviszonyban állt a ... Kft.-vel. A felperesi társaság és a ... Kft. azonos profilban tevékenykedett, a vevőkör tekintetében volt eltérés a két társaság között. Az alperes a ... Kft.-nél területi vezető munkakört töltött be, amely társaság biztosította az alperes részére a perbeli munkavégzéshez is szükséges eszközöket, így a céges gépjárművet, laptopot és mobiltelefont. [4]
- október 1-jén a felperes ügyvezetője, N.L.Gy. meghatalmazta az alperest, hogy a társaságot kereskedelmi kapcsolatai során a meglévő és leendő üzleti partnereivel szemben képviselje. A képviselet kiterjedt kereskedelmi szerződéseknek a társaság nevében történő aláírására, a szerződések teljesítése során történő képviseletre. [5] Az alperes feladata - munkaköri leírása szerint - termelési igazgatóként jóval szélesebb körű volt, mint a meghatalmazással érintett felperesi társaság képviselete a kereskedelmi kapcsolatok során a meglévő és leendő üzleti partnerekkel szemben. Felelősségi körébe tartozott ugyanis a piaccal való kapcsolattartás, képzések szervezése, végrehajtása, a gazdaságos és biztonságos termelő tevékenységhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása, eszközök beszerzése, a gyártási és szerelési tevékenység során a munkakörnyezet biztosítása, beszállítók megbízása, kivitelezés ellenőrzése, annak feltételeinek biztosítása, a raktározási, tárolási, kiszállítási tevékenység feltételeinek biztosítása, munka- és balesetvédelmi előírások betartatása. Feladatai a termékelőállítás teljes folyamatára kiterjedtek, így a társasághoz beérkező ajánlatkérésektől a termék előállításának koordinálásáig, majd az előállított termék jótállási, szavatossági ügyeiben való intézkedésig. [6] Az alperes
- május 6-án a ... Kft.-vel fennálló munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette, melyre tekintettel a felperes visszavonta a
- október 1-jén kelt meghatalmazását. Ugyanezen napon az alperes a ... Kft. képviselőjének átadta a mobiltelefont, a notebookot, illetőleg a személygépkocsit. [7] Az alperes ezen napot követően a munkahelyén munkavégzés céljából nem jelent meg, távollétét nem igazolta, önhatalmúlag szabadsága kivételét megkezdte, melyet a munkáltató felé nem jelzett. A felperes
- május 10-én írásbeli figyelmeztetésben részesítette az alperest, arra hivatkozással, hogy
- május 9-én és a figyelmeztetés keltének napján munkahelyén nem jelent meg, távollétét nem igazolta, továbbá felszólította, hogy távollétét haladéktalanul igazolja és jelenjen meg munkahelyén munkavégzés érdekében. Az alperes a figyelmeztetést nem vette át, az „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a munkáltatóhoz. [8] Az alperes a
- május 24-én kelt azonnali hatályú felmondásával megszüntette a munkaviszonyát azzal az indokkal, hogy a munkavégzés feltételei - a tulajdonossal keletkezett más jogvitái és ehhez kapcsolódóan a vezetői meghatalmazása és képviseleti joga
- május 6-ai váratlan indokolás nélküli visszavonása miatt - teljesen ellehetetlenültek. [9] A felperes vitatta az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, amit írásban is jelzett
- május 25-ei keltezéssel az alperes felé, mivel álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás egyrészt elkésett, másrészt annak indoka jogellenes, a meghatalmazása és képviseleti joga nem befolyásolta munkavégzését, munkáját ennek hiányában is elláthatta volna. Mivel május 6-át követően a munkahelyén nem jelent meg, neki felróhatóan nem tudta munkáltatója utasításokkal ellátni. [10] Az elsőfokú bíróság az azonnali hatályú felmondást jogellenesnek találta. Annak indokolásából kiindulva megállapította, hogy a felperesi munkáltató a meghatalmazás visszavonásával az alperes munkavégzését nem lehetetlenítette el, kizárólag a harmadik személyek felé fennálló szerződéskötési és képviseleti jogosultságát vonták vissza, a munkaköri leírásban rögzített feladatai szélesebb feladatköröket öleltek fel. [11] A munkavégzés feltételei biztosítottak voltak a felperes székhelyén, semmi sem akadályozta abban, hogy munkát végezzen. A céges gépjármű leadása sem jelenthette akadályát annak, hogy a munkavégzés helyére eljusson. Alaptalanul hivatkozott az alperes arra is, hogy amennyiben új munkaeszközökkel kívánta volna ellátni a felperes, akkor a munkaköri leírás módosítására lett volna szükség. [12] Az alperes által hivatkozott személyes jogviták a ... Kft. munkáltatóval voltak kapcsolatosak, ezért a perbeli munkaviszony tekintetében közölt felmondás körében ezen indok releváns nem lehet. [13] A szabadsága nem megfelelő nyilvántartásával kapcsolatban a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság jogerősen megállapította, hogy az a törvényi előírásoknak megfelelt, illetőleg egy nap szabadságmegváltásra volt jogosult az alperes, így ezen indok sem alapozhatta meg a munkaviszonya azonnali hatályú felmondással való megszüntetését. [14] A munkaszerződés érvénytelensége körében a cégjegyzékszámban történő elírás a munkaszerződést érvénytelenné nem teszi, a cégjegyzékszám a munkaszerződésnek nem lényeges tartalmi eleme, az a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(2)bekezdésébe sem ütközik. A felperes az alapperben keresetlevele mellékleteként csatolta a felek által megkötött munkaszerződést, amit N.L.Gy. ügyvezető a felperes képviseletében írt alá. [15] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. [16] Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet tévesen tartalmazza a munkaköre megnevezéseként a kereskedelmi ügynöki munkakört, erre végzettsége nem volt, és a munkaszerződése sem erre vonatkozik, a munkaszerződésben a munkakör megnevezése termelési vezető. Álláspontja szerint azzal, hogy a felperes indokolatlanul visszavonta az üzleti ügyekben történő képviseletét, a gyártásban dolgozókért való felelősséget, a gyártás menetének a vizsgálatát nem felügyelhette, a munkaköri leírásának megfelelő munkáját már nem tudta végezni, teljes mértékben ellehetetlenítette a munkaviszonyát. Ezen túl visszavették tőle a laptopot, elvették a mobiltelefont, amelyek a munkavégzéséhez feltétlenül szükségesek voltak. A gépkocsi visszavételével kapcsolatban N.L.Gy. ügyvezető nyilatkozatára hivatkozott, mely szerint az a munkába járására szolgált. [17] Egyebekben kérte, hogy a másodfokú bíróság vizsgálja felül a szabadságmegváltása napjainak számát, hiszen nem tudta bizonyítani, hogy akár egy nap szabadságot is kivett volna. [18] Hivatkozott továbbá arra, hogy a peres iratokhoz csatolt munkaszerződés semmis, mivel az egy hamis okirat. Csak az utolsó oldalon van aláírás, ezért az utolsó két oldal máshonnan van beillesztve. Fellebbezésének mellékletéül csatolta a felek között eredetileg létrejött munkaszerződést. A szerződés a ... Kft. cégjegyzékszámát tartalmazza, ez alapján joggal hiszi, hogy a ... Kft.-vel kötött szerződést. A szerződés alapján sosem dolgozott a felperesnél, tehát nincsen miért kártérítést fizetni. [19] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítéletben nem szerepel kereskedelmi ügynöki munkakörre történő hivatkozás, ezzel szemben éppen azt tartalmazza, hogy az alperes termelési igazgató munkakörben dolgozott. [20] Álláspontja szerint az alperes részére adott meghatalmazás többletjogosítványként biztosította az alperes számára azt, hogy a felperesi társaságot a kereskedelmi kapcsolatai során a meglévő és leendő üzleti partnereivel szemben képviselje, és akár kereskedelmi szerződéseket is aláírjon. A meghatalmazás visszavonása nem tette lehetetlenné az alperes munkavégzését, mert a munkaköri leírásban foglalt feladatát továbbra is maradéktalanul el tudta látni. [21] A munkavégzés egyéb feltételeinek hiányával kapcsolatos alperesi érvelés minden alapot nélkülöz, a felperes székhelyén a munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre álltak. A bejáráshoz nem köteles gépjárművet biztosítani, ilyen kötelezettséget a munkaszerződésben nem is vállalt. [22] Az alperes szabadságnapjai tekintetében a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 8.Mf.21.079/2018/
- számon jogerős ítéletet hozott, azzal szemben további fellebbezésnek nincs helye. [23] Az alperes által hivatkozott munkaszerződés alaki kifogásával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a rossz cégjegyzék szám nem teszi sem érvénytelenné, sem semmissé a munkaszerződést. Az okiratból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes kívánta alkalmazni az alperest, ezért neki munkabért fizetett. [24] Az alperes a fellebbezési ellenkérelemre tett észrevételében hivatkozott az egyenlő bánásmód követelményére, de azzal kapcsolatban további érveit nem fejtette ki. Álláspontja szerint amennyiben változik a munkaszerződés bármely feltétele, főleg a betöltött munkakör, úgy azt a két fél közös megegyezése szerinti munkaszerződés módosításban lehet megváltoztatni. A vezetői megbízás visszavonása pedig maga után vonja, hogy a munkaszerződésnek megfelelően a korábbi munkáját nem tudta ellátni. [25] A fellebbezés nem alapos. [26] Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, a másodfokú bíróság az annak alapján hozott döntésével és annak indokaival is egyetértett. [27] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezésével kapcsolatban az alábbiakat emeli ki: [28] Az alperes alaptalanul hivatkozott arra a fellebbezésében, hogy az elsőfokú ítélet tévesen tartalmazza a kereskedelmi, ügynöki munkakört, az ugyanis az alperesi nyilatkozattal egyezően azt rögzíti, hogy a felperes termelési igazgató munkakörben került foglalkoztatásra. [29]hivatkozott továbbá a vezetői megbízás egyoldalú visszavonására. Az Mt. nem ismeri a „vezetői megbízás" jogintézményét, és az alperes által hivatkozott meghatalmazás sem tartalmaz arra utalást, hogy az alperest a munkáltató vezetői feladatokkal bízta meg. A
- október
- napján kelt meghatalmazás tartalma szerint az alperes a felperest a kereskedelmi kapcsolatai során a meglévő és leendő üzleti partnereivel szembeni képviseletre hatalmazta meg, a képviselet kiterjed kereskedelmi szerződéseknek a társaság nevében történő aláírására, a szerződések teljesítése során történő képviseletére. A perben vitatott meghatalmazás tehát nem az eredeti munkaköri leírás szerinti feladatai helyett adott új munkaköri feladatot jelent, de még csak azok teljesítésének feltételéül sem szolgált. A felperes álláspontja szerint a meghatalmazásra a külső üzleti partnerekkel szembeni képviselet miatt volt szükség. A peres iratokhoz csatolt munkaköri leírás alapján azonban megállapítható, hogy az - többek között - kifejezetten tartalmazza, hogy a felperes felelős a piaccal való kapcsolattartásért, az eszközök beszerzéséért, a beszállítók megbízásáért, hatáskörébe tartozik továbbá a vevőkkel való kapcsolat során döntéseket meghozni, a szerződést aláírni, megrendelést visszaigazolni. A felek által hivatkozott képviseleti jogosultság tehát a munkaköri leírás alapján is megállapítható, ahhoz képest a meghatalmazás többletjogosítványt nem tartalmazott. [30] A másodfokú bíróság a fentiek alapján egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, az alperes alaptalanul kifogásolta, hogy a meghatalmazás nélkül a munkáját nem tudta elvégezni. A munkaköri leírás ugyanis a meghatalmazástól függetlenül, széles körben meghatározta a munkaköri feladatait, és az alperes nem igazolta, hogy a meghatalmazás visszavonásával a munkaköri leírás szerinti feladatok ellátásában akadályozott volt. [31] Mindebből következően alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a meghatalmazás visszavonásával a felperes a munkaszerződést egyoldalúan módosította. Az alperes ugyanis az eredeti munkaköre szerint, a munkaköri leírásban részletesen felsorolt feladatait volt köteles ellátni. Az alperes a vezetői tevékenységét nem vonta vissza, mivel a meghatalmazás nem tartalmazott vezetői tevékenységgel kapcsolatos többlet jogkört. [32] Az alperes a másodfokú eljárás során hivatkozott az egyenlő bánásmód követelményére, álláspontját ezzel kapcsolatban azonban részletesebben nem fejtette ki. Mivel az elsőfokú eljárás során az alperes az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos kifogást nem terjesztett elő, ezért ezen hivatkozása a másodfokú eljárás során már nem vizsgálható a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 235.§
(1)bekezdése alapján. [33] Az alperesnek a munkavégzési eszközök hiányával kapcsolatos érvelése azért nem volt alapos, mert azzal túlterjeszkedett az azonnali hatályú felmondásban közölt indokoláson, amiben a munkavégzés feltételei ellehetetlenülésének alapjául kifejezetten a vezetői meghatalmazása és képviseleti joga 2016. május 6-ai váratlan, indokolás nélküli visszavonására hivatkozott. A munkavállaló által az Mt. 78. §
(1)bekezdésére alapított azonnali hatályú felmondás indokolása is végleges (BH2017.128.), ezért a per során a felmondás indokait utóbb jogszerűen nem bővíthette. [34] A felperes fellebbezési ellenkérelmében egyebekben helyesen hivatkozott arra, hogy a Budapest Környéki Törvényszék a 8.Mf.21.079/2018/4. számú ítéletével az alperes által kifogásolt szabadságmegváltást jogerősen elbírálta, ezért jelen fellebbezési eljárásban ezt a jogerős döntést ismételten vitatni nem lehetett. [35] Az alperes alaptalanul hivatkozott továbbá a munkaszerződés érvénytelenségére, illetve semmisségére. Az alperes az elsőfokú eljárásban sem tette vitássá, hogy a felperessel munkaviszonyban állt, hiszen éppen az általa is létezőnek tekintett munkaviszonyt kívánta az azonnal hatályú felmondásával megszüntetni. Erre tekintettel a felek között fennállt munkaviszonyt a jelen fellebbezési eljárásban a Pp. 235.§
(1)bekezdése alapján már nem vitathatta. A felek között a munkaviszony a keresetlevél mellékletéül csatolt munkaszerződés alapján jött létre, mely ténylegesen az alperes aláírása mellett tartalmazza a felperes képviseletében eljárt N.L. ügyvezető aláírását, mely aláírást a felperes, és nem a ... Kft. nevében gyakorolta. Az a tény pedig, hogy a munkaszerződés elírás folytán tévesen tartalmazza az alperes cégjegyzékszámát, nem eredményezi a munkaszerződés érvénytelenségét vagy semmisségét, és nem következik belőle továbbá az sem, hogy ez a munkaviszony is a ... Kft.-vel jött létre. [36] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság figyelemmel az Mt. 84. §
(1)bekezdésére a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt helytállóan kötelezte az alperest a felmondási időre járó távolléti díja megfizetésére. A fent kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [37] A felperes a fellebbezési eljárás során perköltségigényt nem terjesztett elő, ezért arról a másodfokú bíróság nem rendelkezett. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, le nem rótt kereseti illeték viseléséről a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján határozott. Budapest,
- november
- . Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Asbóth Balázs s.k.. Laczó Adrienn Lilla s.k. előadó bíró bíró