A határozat elvi tartalma: Az utólagos könyvelésbe vétel mellőzésére a Vámkódex 220. cikk
(2)bekezdése értelmében csak 4 együttes jogszabályi feltétel teljesülése esetén van lehetőség. C-250/91., C-156/60., C-48/98., C-552/
- A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.682/2015/5.szám A Kúria a Y. B. felszámolóbiztos által képviselt felperesnek a dr. Krizl Ildikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Délalföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága alperes jogutódja ellen vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Baranya Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 6.K.20.793/2011/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 6.K.20.793/2011/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 napon belül - 5.000.000 (ötmillió) forint elsőfokú és 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálat perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 900.000 (kilencszázezer) forint kereseti és 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s
- A vámhatóság a felperesnél
- május 1-től
- szeptember 31-ig terjedő időszakra utólagos ellenőrzést végzett, azt vizsgálta, hogy a felperes által kezdeményezett szabad forgalomba bocsátások során 8517.70-90-00 és 8525.80-30-00 vámtarifaszámok alá sorolt nem közösségi áruk áruosztályozására a jogszabályi előírásoknak megfelelően került-e sor. Az utólagos ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a felperes helytelenül osztályozta a 8517.70-90-00 vámtarifaszám alá a mobiltelefon gyártáshoz importált kamera modulokat. Ezek helyes vámtarifaszáma, a pixel felbontástól függően, 8525.80-19-20, illetve 8525.80-19-90, ezért 138 módosító határozatában összesen 1.065.315.277 Ft közösségi vámot szabott ki a felperes terhére.
- A felperes fellebbezései alapján eljárt alperesi jogelőd 16443-3/
- VPDARP I. számú határozatában helybenhagyta a a módosító határozatokat. Az alperesi jogelőd e határozata ellen a felperes bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet (keresetet) nyújtott be a Baranya Megyei Bírósághoz.
- A felperes keresete alapján indult per során az alperesi jogelőd felettes szerve, felügyeleti eljárás keretében, megsemmisítette a 16443-3/
- VPDARP I. számú határozatot és a vámhatóságot új eljárásra kötelezte, ezért a Baranya Megyei Bíróság, a 6.K.21.743/2010/
- számú végzésével, a pert megszüntette.
- Az alperes jogelődje az új eljárás eredményeként hozott 421/
- számú határozatában ismételten elutasította a felperes fellebbezéseit és helybenhagyta az első fokú hatóság által hozott módosító határozatokat.
- A 42-1/
- számú határozat a következőket tartalmazza: A felperes elismerte, hogy az általa gyártott készülékek kamera modulokat tartalmaznak, emiatt az utólagos ellenőrzéssel érintett termékek nem a 8517, hanem a 8525 vámtarifaszám alá tartoznak, ezek tekintetében helytelenül végezte el az áruosztályozást. Fellebbezéseiben a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (Vámkódex)
- cikk
(2)bekezdésének b) pontjára alapítottan kérte a módosító határozatok megsemmisítését. E jogszabályhely azonban az utólagos könyvelésbe vétel mellőzéséhez 4 együttes feltétel bekövetkeztét kívánja meg, amelyek a következők: a könyvelésbe vétel mellőzése a vámhatóság hibájából ered (
- feltétel), ezt a hibát a kötelezett nem észlelhette (
- feltétel), a kötelezett a vámáru nyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított összes rendelkezést teljesítette (
- feltétel) és jóhiszeműen járt el (
- feltétel). Ebből a 4 együttes feltételből nem teljesült a 2., 3., 4., ezért nem kerülhet sor az utólagos könyvelésbe vétel mellőzésére.
- A felperes a 42-1/
- számú határozat ellen előterjesztett keresetében a Vámkódex
- cikk
(2)bekezdés b) pontjára alapítottan, azzal érvelt, hogy az utólagos könyvelésbe vétel mellőzésének nemcsak az 1., hanem mind a 4 együttes jogszabályi feltétele megvalósult.
- Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta, ezért jogerős ítéletében (elsőfokú ítélet) az alperesi jogelőd 421/2011 számú határozatát az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Azt állapította meg, hogy a Vámkódex
- cikk
(2)bekezdés (b) pontja szerinti valamennyi feltétel megállapítható, ezért nem kerülhetett volna sor utólagos könyvelésbe vételre.
- Az elsőfokú ítélet ellen az alperesi jogelőd nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú ítélet iratellenes, téves megállapításokat, illetve jogértelmezést tartalmaz, az érdemi döntés nem felel meg a Vámkódex
- cikkének és
- cikk
(2)bekezdés b) pontjának.
- A felperes a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban - felhívás ellenére - érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria jogi álláspontja:
- A Vámkódex
- cikkében, de a
- cikkében előírtaknak is az a célja, hogy azokra az esetekre korlátozódjon, amelyekben az utólagos megfizetés indokolt, és összeegyeztethető a bizalom elvével (C-250/
- pontja). Ebből következően a jogszabályi feltételek mindkét cikk esetében szigorúan, korlátozottan alkalmazandók (C-48/98.52.pontja, C-38/07.60.pontja, C552/08.53.pontja, C-375/
- pontja, T-282/
- pontja, T332/
- pontja). A két rendelkezés azonban eltér egymástól. A Vámkódex
- cikk
(2)bekezdése kizárólag a megfizetésre való határozathozatal kimenetelét befolyásoló szempontok megalapozottságára vonatkozó jogos bizalmat kívánja védeni. A Vámkódex
- cikke pedig általános méltányossági záradékot tartalmaz (C-552/08.
- pont).
- Osztja a Kúria a felek és az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy a felperes kérelmének teljesítésére, azaz az utólagos könyvelésbe vétel mellőzésére csak a Vámkódex
- cikk
(2)bekezdés (b) pontja szerinti 4 együttes jogszabályi feltétel teljesülése esetén van lehetőség. Mivel a felek egyetértettek abban, hogy a Vámkódex 220. cikk
(2)bekezdés b) pontja szerinti 4 jogszabályi feltétel közül a
- alatti (lásd: Kúria ítéletének
- pontja) jelen ügyben megállapítható, a Kúriának kizárólag a többi, azaz a 2-
- alatti jogszabályi követelmények fennállása tekintetében kellett állást foglalnia.
- A Vámkódex
- cikk és 239.cikk esetben vizsgálandó feltétel, a „nyilvánvaló hanyagság" kapcsán ugyanazokat a kritériumokat kell alkalmazni (C-156/
- pontja, C-375/
- pontja, C-48/
- és
- pontjai, C-250/
- pontja). Annak megállapításához, hogy fennáll-e a „nyilvánvaló hanyagság", figyelembe kell venni a hiba természetét, jellegét és a gazdasági szereplő szakmai tapasztalatát, gondosságát (C-38/
- 40.pontja), mert a vámhatóság hibája nem mentesíti a gazdasági szereplőt a saját hanyagságának következményei alól (C-38/
- és
- pontjai, C-48/
- pontja). A vámhatóság hibája a perrel érintett esetben azért állapítható meg, mert a vámeljárások során nem végzett fizikai áruvizsgálatot, amely feltárhatta volna a felperes által alkalmazott tarifális besorolás helytelenségét. A nemzeti vámhatóságokat azonban ésszerűen nem lehet arra kötelezni, hogy minden szállítmányt fizikailag megvizsgáljanak. Az áruk nemzetközi kereskedelme a gyakorlatban lehetetlenné teszi az összes vámáru fizikai ellenőrzését, és a vámáru nyilatkozat elfogadása nem fosztja meg az illetékes vámhatóságot attól a lehetőségtől, hogy utólagos ellenőrzést folytasson le (T-332/
- pontja). A jelen ügyben rendelkezésre álló adatok nem utalnak arra, hogy a vámhatóságban az utólagos ellenőrzésig a tarifális besorolás téves volta kapcsán gyanú merült fel, illetve merülhetett volna fel. A vámhatóság terhére ezért nem állapítható meg olyan súlyos mulasztás, ami megerősíthette, megkönnyíthette volna a felperes számára a téves tarifális besorolás alkalmazását.
- A vámkötelezett csak akkor hivatkozhat a hiba nem észlelhető voltára, jóhiszeműségére, ha bizonyítani tudja, hogy az adott kereskedelmi műveletek során kellő körültekintéssel járt el (C552/08.
- pontja).
- Az elsőfokú ítélet megállapításával ellentétben a 8517 és 8525 vámtarifaszámok tekintetében az Európai Unióban nem merültek fel viták, problémák, rendezést igénylő kérdések. A vámáru nyilatkozattevőknek továbbá gondosan kell eljárniuk, különösen igaz ez a gyakorlott gazdasági szereplőkre (T-75/
- 43.pontja, T332/02.
- pontja). A felperes a rendelkezésre álló adatok szerint tapasztalt, gyakorlott gazdasági szereplőnek minősül. Ilyennek kell tekinteni ugyanis az egyszerűsített vámkezelési vagy árutovábbítási eljárások igénybe vételére szóló engedélyek, illetve a gazdasági vámeljárásokra szóló engedélyek jogosultját, aki tevékenységét hosszú ideje, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek közreműködésével végzi.
- Az alperesi jogelőd, a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperesnek volt kellő oka arra, hogy kételkedjen tarifális besorolása helytállóságában, és arra is, hogy a felperesnek ténylegesen merültek fel kétségei (Az utólagos ellenőrzést megelőzően ugyanis a felperes több olyan számlát kapott, amelyek a helyes vámtarifaszámot tartalmazták, de nem kért kötelező tarifális besorolást, és tevékenységi engedélyének kiterjesztése iránt is olyan kérelmet terjesztett elő, amelyben már a helyes vámtarifaszámot jelölte meg). Az elsőfokú ítélet ezért e körben az ügy érdemi eldöntésére is kihatóan téves adatokat, ennél fogva téves ténybeli és jogkövetkeztetéseket tartalmaz. A hiba ugyanis a felperes által észlelhető volt, a vámhatóság terhére értékelhető, a felperes által alkalmazott téves tarifális besorolást megerősítő ellenőrzésekre pedig nem került sor (lásd: Kúria ítéletének
- pontja.). A felperesnek szakmai tapasztalata és az előzőekben megjelölt adatok miatt is kételkednie kellett volna tarifális besorolása pontosságában, észlelnie kellett volna a hibát, de nem kért kötelező érvényű felvilágosítást, tehát nem járt el körültekintően. tarifális
- A kötelezettnek a vámáru nyilatkozatra vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott valamennyi nemzeti és közösségi rendelkezést be kell tartania. A kötelezett felel a nyilatkozatai szerinti adatok pontosságáért, az általa csatolt okmányok hitelességéért, és az áruknak a szóban forgó eljárás alá vonásával járó, erre vonatkozó valamennyi kötelezettség betartásáért a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet
- cikke és az ezzel összhangban álló nemzeti jogszabály, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004.(IV.5.) PM rendelet 73.§-a értelmében. Téves tehát az elsőfokú bíróság álláspontja, mely szerint valamely Kombinált Nomenklatúra szerinti vámtarifaszám feltüntetésével, a kötelezett már teljesíti az előzőekben ismertetett kötelezettségét. Nem helytálló az a megállapítása sem, hogy a vámhatóság ellenőrizte a perrel érintett termékeket, illetve ezek tarifális besorolását, és egyetértett a felperes által alkalmazott tarifális besorolással.(Az elsőfokú bíróság e megállapításának alátámasztásaként ugyanis iratellenesen hivatkozott az ítéletében megjelölt öt jegyzőkönyvre, mivel ezek közül négy nem is a perrel érintett termékekre vonatkozik, egy pedig nem az üggyel összefüggő ellenőrzésről készült, és az ellenőrzések egyike sem irányult a tarifális besorolás vizsgálatára.) A felperes az ügyben rendelkezésre álló adatok szerint az árunyilatkozatokon nem pontos adatokat tüntetett fel, és az engedélyezés során sem szolgáltatott adatokat a vámhatóságnak arra nézve, hogy a mobiltelefonokba kameramodulokat épít be. Mivel a felperes által a perrel érintett árukra alkalmazott 8517 vámtarifaszám nem tartalmaz kameramodult, a felperes nem adta meg a szükséges és pontos információt a vámhatóságnak. A felperes nem teljesítette a vámáru nyilatkozatra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket sem, mert a kameramodulok tekintetében nem a hatályos Kombinált Nomenklatúra szerinti helyes vámtarifaszámot alkalmazta. A tapasztalt, gyakorlott szakmai, gazdasági szereplő felperes, mivel nem tisztázta a nem közösségi áru áruosztályozása körében felmerült, általa tudott ellentmondásokat, nem hivatkozhat arra, hogy a vámáru-nyilatkozatok kitöltésekor jóhiszeműen járt el. Az előzőekben kifejtettekre állapította meg: figyelemmel a Kúria a következőket
- Az alperesi jogelőd határozata nem jogszabálysértő, mert az utólagos könyvelésbe vétel mellőzésének a Vámkódex
- cikk
(2)bekezdés b) pontja szerinti 4 együttes feltételéből 3 nem teljesült. Az utólagos könyvelésbe vétel mellőzése valóban a vámhatóság hibájából eredt (
- feltétel). A tapasztalt szakmai szereplő, a felperes azonban tevékenysége és a vámáru nyilatkozatok kitöltése során nem járt el kellő körültekintéssel, „nyilvánvaló hanyagságot" tanúsított, nem tett eleget a vámáru nyilatkozatra vonatkozó hatályos szabályoknak sem, ezért alaptalanul hivatkozott jóhiszemű eljárására (2-
- feltétel). Mindezek miatt az alperesi jogelőd az utólagos ellenőrzés eredményeként a felperest jogszerűen kötelezte 1.065.315.277 Ft vám megfizetésére.
- Az elsőfokú ítélet nem felel meg a Vámkódex
- cikk
(2)bekezdés b) pontjának, az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletekben e jogszabályhely kapcsán kifejtett jogértelmezésnek, és az ezt követő joggyakorlatnak. A Kúria ezért az első fokú ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény (Pp.) 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Záró rész: 19. A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése és a Pp. 270.§-a folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére.
- A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontján, 50. §
(1)bekezdésén és a személyes költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdésén alapulnak. Budapest,
- január
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró