← Magyarország

Bfv.360/2020/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a járásbíróság és a törvényszék határozatának hatályban fenntartása. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Ha terhelt nem jelenti be tartózkodási helyének megváltozását, a bíróság által ismert címre megküldött idézése pedig "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a másodfokú nyilvános ülés - amennyiben meghallgatása nem szükséges - a terhelt távollétében megtartható. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.360/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa, előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette Terhelt(ek): I.rendű vádlott neve Első fok: Ceglédi Járásbíróság, 25.B.295/2017/5., ítélet, tárgyalás,
  4. szeptember
  5. Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 2.Bf.1076/2017/9., ítélet, nyilvános ülés,
  6. május
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A lopás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt felülvizsgálati indítványát elbírálva, a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.1076/2017/
  8. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] I. A Ceglédi Járásbíróság a
  9. szeptember
  10. napján a bíróság elé állítás eljárási szabályai szerint megtartott tárgyaláson kihirdetett 25.B.295/2017/
  11. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk.
  12. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]. Ezért a terheltet mint többszörös visszaesőt 5 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének, legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztésbe a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte. A terhelttel szemben 59.860 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. Az ügyész fellebbezése folytán másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 2018. május 24. napján tartott nyilvános ülésen kihirdetett 2.Bf.1076/2017/9. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a szabadságvesztés tartamát 2 év 4 hónapra felemelte, a végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg, a közügyektől eltiltás tartamát 3 évre súlyosította azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Mellőzte az elsőfokú bíróság által elrendelt vagyonelkobzást, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét azzal, hogy a szabadságvesztés tartamába beszámított idő 2017. szeptember 26. napjáig tart. II. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyet [4] 2020. február 3. napján kiegészített. A terhelt - tartalma szerint - a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre figyelemmel, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozott. Az indítvány indokai szerint a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság anélkül [5] tartott nyilvános ülést, hogy neki a bejelentett ügyészi fellebbezésről tudomása lett volna. A törvényszék a másodfokú határozatot távollétében hozta meg, amelyre idézést sem kapott. Nem volt kiadva ellene elfogatóparancs és nem töltött szabadságvesztés büntetést. A bíróság olyan címre küldte ki az értesítést, ahonnan el kellett menekülnie, ez magánéleti konfliktusa miatt volt, amely rendőrségi eljáráshoz vezetett. Az előző címére érkezett leveleiről szándékosan nem értesítették, a védekezéshez való, az észrevételezési, indítványtételi jogai sérültek, mert a másodfokú határozatot tanácsülésen hozták meg. A büntetés-kiszabási körülmények tisztázása érdekében a meghallgatása elengedhetetlen lenne. Ezért a felülvizsgálati eljárás elrendelését és meghallgatását kérte. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak, figyelemmel arra, hogy a [6] büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 362. §
(3)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A bírósági ügyiratok alapján a törvényszék a
  1. március
  2. napjára kitűzött nyilvános ülésre a [7] terhelt lakóhelyére és tartózkodási helyére címezte az idézéseit, előbbi elköltözött, utóbbi nem kereste jelzéssel érkezett vissza. A törvényszék a
  3. május
  4. napjára kitűzött nyilvános ülésre a terheltet lakóhelyéről idézte, az idézés ismét nem kereste jelzéssel érkezett vissza. A terhelt más tartózkodási helyet nem jelölt meg, fogva nem volt, ezért idézése szabályszerű. Mindezek alapján a törvényszék a perrendi szabályok megtartásával tartotta meg a terhelt távollétében a nyilvános ülést. Az eljárt bíróságok feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező más eljárási szabálysértést nem [8] valósítottak meg, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  5. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Budapest Környéki Törvényszék 2.Bf.1076/2017/
  1. számú ítéletét hatályában tartsa fenn. III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [9] [10] A
  2. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.)
  3. §
(2)bekezdés d) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdést d) pontja értelmében feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [11] A terhelt felülvizsgálati indítványával a törvényszék határozatát támadta arra hivatkozással, hogy a másodfokú bíróság az ügyész által megfellebbezett elsőfokú ítéletet a terhelt távollétében tartott nyilvános ülésen bírálta el. [12] A felülvizsgálati indítványt a Kúria - a Be. 659. §
(5)bekezdésében írtaknak megfelelően - a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta el; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely
(6)bekezdése alapján, a Be. 649. §
(2)bekezdésében megjelölt és az indítványban nem hivatkozott egyéb feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] E törvényi rendelkezés szerint a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság sértett-e eljárási szabályt akkor, amikor az ügyet nyilvános ülésre tűzte és azt a terhelt távollétében tartotta meg. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárása minden tekintetben törvényes volt. A Be. 659. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet
  1. május
  2. napján, azaz a
  3. június
  4. napjáig hatályban volt
  5. évi XIX. törvény (továbbiakban: korábbi Be.) hatálya alatt hozta meg, így a felülvizsgálati indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés a korábbi Be. rendelkezéseinek vizsgálatával bírálható el. A bírósági ügyiratok alapján megállapítható, hogy a Ceglédi Járásbíróság a
  6. szeptember
  7. napján bíróság elé állítás folytán tartott tárgyaláson kihirdetett 25.B.295/2017/
  8. számú ítélete ellen az ügyész fellebbezést jelentett be súlyosítás végett, míg a jelenlévő terhelt és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vette (25.B.295/2017/
  9. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  10. oldal). Az elsőfokú tárgyalás időpontjában a terhelt lakóhelye Cím.
  11. szám volt, míg tartózkodási helyeként a Cím.
  12. szám alatti címet jelentette be, melyet azzal is indokolt, hogy a Cím.
  13. ház, ahol ténylegesen él, az élettársa nagyapjáé (25.B.295/2017/
  14. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  15. oldal
  16. bekezdés,
  17. oldal
  18. bekezdés). Az elsőfokú bíróság az írásba foglalt ítéletet a terhelt részére a tartózkodási helyeként megjelölt Cím.
  19. szám alá kézbesítette, ott a testvére azt átvette, így a kézbesítés szabályszerű volt. A másodfokú bíróság a
  20. március
  21. napjára kitűzött nyilvános ülésre - a 2.Bf.1076/2017/
  22. számú végzés és a tértivevény tanúsága szerint - a terheltet azzal a figyelmeztetéssel idézte, hogy a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [korábbi Be.
  23. §
(3)bekezdés,
(4)bekezdés]. Az idézéshez mellékelte a főügyészségi indítványt, valamint a járási ügyészség fellebbezésének indokolását is, azonban a terhelt tartózkodási helyéről, az Cím.
  1. szám alatti címről az idézés „elköltözött" jelzéssel, míg a Cím.
  2. szám alatti címről „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. A másodfokú bíróság ezt követően
  3. május
  4. napjára tűzött nyilvános ülést, melyre a terheltet ismételten idézte, a Cím.
  5. lakóhelyéről az idézése ismételten „nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza a bíróságra. A tanács elnöke a nyilvános ülésen megállapította, hogy a terhelt a fogvatartotti nyilvántartásban nem szerepel fogvatartottként, az idézése szabályszerű. A terhelt védője sem a
  6. március
  7. napján, sem a
  8. május
  9. napján tartott nyilvános ülésen nem jelent meg a szabályszerű értesítés ellenére. A védő részvétele a másodfokú eljárásban a Be.
  10. §-ában írt egyik okból sem volt kötelező, ezért a másodfokú bíróság eljárása törvényes volt, amennyiben a korábbi Be.
  11. §
(3)bekezdése szerint a szabályszerűen értesített védő távollétében folytatta le az eljárást. A törvényszék a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terhelt távollétében a nyilvános ülést
  1. május
  2. napján megtartotta, az ügyész fellebbezését elbírálva az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát súlyosította, a börtön fokozatot fegyház fokozatra változtatta, a terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta, a vagyonelkobzást mellőzte, a beszámításra vonatkozó rendelkezést pontosította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel a Kúria a másodfokú bíróság eljárásával összefüggésben az alábbiakra mutat rá. A bírósági eljárás általános szabályairól rendelkező korábbi Be. XI. Fejezetében írt
  3. §
(3)bekezdése értelmében a tárgyalás - ha a törvény másképp nem rendelkezik - a vádlott nélkül nem tartható meg. A 234. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre a törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A másodfokú eljárásban a korábbi [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] Be. XI-XIII. Fejezetének rendelkezéseit a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (345. §). A korábbi Be. 361. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre idézni kell a vádlottat, a 362. §
(3)bekezdése értelmében pedig a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében a nyilvános ülést akkor lehet megtartani, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A nyilvános ülésre a 361. §
(3)bekezdése szerint idézni kell a vádlottat, kötelező védelem esetén a védőt, amennyiben a vádlott fogva van, úgy intézkedni kell az előállítása iránt. A nyilvános ülést a korábbi Be. 362. §
(3)bekezdése alapján, tehát akkor lehet a vádlott távollétében megtartani, ha az idézése szabályszerűen megtörtént (1/
  1. BK. vélemény 10/C. pontja). E rendelkezések értelmében nyilvános ülés csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében tartható meg, következésképpen a másodfokú bíróságnak kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy az idézés szabályszerű volt-e. A terhelt idézését illetően a korábbi Be.
  2. §
(1)bekezdése az irányadó, mely szerint a bíróság hivatalos irata postai úton is kézbesíthető. A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabály - a 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet - szerint történik. A korábbi Be. 70. §
(7)bekezdés értelmében „a kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át. Az előbbiek szerint ismertetett iratok tartalma alapján megállapítható, hogy a terhelt részére a
  1. május
  2. napjára tűzött nyilvános ülésre kiadott idézés a Cím.2.. szám alatti címről „nem kereste" postai jelzéssel érkezett vissza. A kézbesítést a kézbesítés második megkísérlésének napját (2018.04.17.) követő ötödik munkanapon, azaz
  3. április
  4. napján kézbesítettnek kellett tekinteni. Mindez pedig azt jelenti, hogy e rendelkezés alapján a kézbesítési vélelem folytán a terhelt idézése szabályszerű volt, így a korábbi Be.
  5. §
(3)bekezdése alapján a nyilvános ülés megtartására lehetőség volt. Akkor nem szabályszerű a szabadlábon lévő terhelt nyilvános ülésre történő idézése, ha azt a bíróság a terhelt állandó lakóhelyére küldi, de elmulasztja azt a terhelt által a bírósági eljárásban már közölt, így a bíróság által is tudott, ismert tényleges tartózkodási helyére küldeni s az állandó lakóhelyre küldött idézés „nem kereste" jelzéssel érkezik vissza (BH 2018.73.). Amennyiben viszont a terhelt nem jelenti be tartózkodási helyének megváltozását, a bíróság által ismert címre megküldött idézése pedig „nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, a másodfokú nyilvános ülés - amennyiben meghallgatása nem szükséges - a terhelt távollétében megtartható (BH 2014.364.). Mindezekre figyelemmel a másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében történő megtartásának feltétele a terhelt szabályszerű idézése (BH 2015.152.). A bírósági iratok alapján megállapítható, hogy a terhelt a tartózkodási helyének megváltozását a bíróságnak nem jelentette be, az elsőfokú tárgyaláson közölte a Cím.1. tartózkodási helyét, azonban az onnan való elköltözését nem jelentette be, így nem tett eleget a korábbi Be. 43. §
(5)bekezdésében írt kötelezettségének, azaz annak, hogy a terhelt a lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét és annak megváltozását az elköltözés - értesítési cím esetén a megváltozása vagy megszűnése - után 3 munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetve nyomozó hatóságnál köteles bejelenteni, amelyik vele szemben büntetőeljárást folytat. Mivel a terhelt e tartózkodási helyéről a
  1. március
  2. napjára kitűzött nyilvános ülésre kiadott idézéshez fűzött tértivevény tanúsága szerint elköltözött. Megjegyzi a Kúria, hogy a Ceglédi Járásbíróság a terheltnek a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására előterjesztett kérelmét a
  3. augusztus
  4. napján kelt 25.B.295/2017/
  5. számú végzésével elutasította, mely végzést a terhelt a Cím.
  6. szám alatti címére rendelte kézbesíteni, [34] [35] [36] [37] [38] azonban az elköltözött jelzéssel érkezett vissza. A járásbíróság megkereste a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság ... Rendőrkapitányság ... Rendőrörsét a terhelt tartózkodási helyének megállapítása végett. A megkeresésre
  7. szeptember
  8. napján érkezett válasz szerint az Cím.
  9. szám alatt lakó közölte, hogy a terhelt ezen a címen már több mint fél éve nem tartózkodott. A felülvizsgálati indítvány tartalma szerint a terhelt Magyarországon, majd külföldön dolgozott, ezért a magyarországi lakóhelyén kívül más tartózkodási helye az adott időszakban nem volt, amit megerősített az is, hogy a fenti tájékoztatás szerint a Cím.
  10. alatti címen a terhelt a nyilvános ülés időpontját megelőzően, a kézbesítés időpontjában nem tartózkodott. Ezen tényeket pedig - a törvényben írt kötelezettsége ellenére - a bíróságnak nem jelentette be. A terhelt tudomással bírt arról, hogy az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezéssel élt, ekként a másodfokú bírósági eljárás bekövetkezésével is tisztában volt. Ennek ellenére a korábbi Be.
  11. §
(5)bekezdésében írt kötelezettségének nem tett eleget, a bejelentett lakóhelyén kívül más lakóhelyet, tartózkodási helyet nem jelentett be, ezért a lakóhelyéről volt idézhető. A már hivatkozott eljárási rendelkezések szerint pedig az idézés szabályszerű volt, terhelt a fogvatartotti nyilvántartásban nem szerepelt fogvatartottként sem, ekként a másodfokú bíróság a korábbi Be. 362. §
(3)bekezdése alapján az eljárási szabályok maradéktalan betartásával járt el és döntött a nyilvános ülés megtartásáról. Mivel másodfokú bíróság eljárása törvényes volt, ezért nincs jelentősége annak, hogy az elsőfokú ítéletet a törvényszék a terhelt terhére és meghallgatása nélkül változtatta meg, miként az eljárás törvényessége nem vitatható azon az alapon sem, hogy a terhelt a lakóhelyén milyen családi okból nem tartózkodott, vagy a terhelt mely okból - a család fenntartása és jövedelemszerzés végett tartózkodott a lakóhelyétől különböző helyen, illetve külföldön. A Kúria csupán megjegyzi, hogy a
  1. július
  2. napjától hatályos, a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény kézbesítés szabályszerűségére vonatkozóan a korábbi Be.-vel azonos rendelkezéseket tartalmaz azzal, hogy az ügydöntő határozat a vádirat, vagy az eljárást megszüntető határozat kézbesítése esetén a kézbesítési vélelem beálltáról a címzettet a bíróság tájékoztatja, ugyanakkor az az idézés és értesítés szabályait nem érinti. A hatályos szabályozás szerint a másodfokú nyilvános ülés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében megtartható, a fellebbezés elbírálható, amennyiben meghallgatása nem szükséges [Be.
  4. §
(5)bekezdés]. A Kúria hivatalból elvégzett vizsgálata [Be. 659. §
(6)bekezdés] során felülvizsgálatot megalapozó további feltétlen eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] sem észlelt. A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [40] A végzés elleni fellebbezés a Be. 653. §
(1)bekezdésére és a 458. §
(3)bekezdésére figyelemmel kizárt, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. [39] Budapest,
  1. június
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.