Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.695/2020/
- A felperes: felperes neve, felperes címe A felperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda, címe; ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd Az alperes: alperes neve, alperes címe Az alperes képviselője: Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda, címe; ügyintéző: dr. Kozma Péter ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 40.P.21.774/2020/5/1 í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperes által szerkesztett internetes sajtóterméket üzemeltető kiadó neve-t (kiadó címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül tegye közzé a ... oldal címlapján 5 napig, továbbá a „..." című ... napján megjelent cikk címe felett a cikk elérhetőségének időpontjáig az alábbi helyreigazító közleményt: „A ... napján „..." címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve ... elvett 60 közszolgálati lakást azoktól, akik a koronavírus ellen küzdenek, azaz az egészségügyi dolgozóktól, a tűzoltóktól és a rendőröktől. A valóság ezzel szemben az, hogy egyetlen egészségügyi dolgozótól, tűzoltótól, rendőrtől sem került elvételre egyetlen lakás sem, tekintettel arra, hogy a ... üres, nem lakott, nem használt lakások átminősítéséről született döntés." Kötelezte az alperes kiadóját, a kiadó neve-t (kiadó címe), hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 70.000 forint + 18.900 forint áfa, mindösszesen 88.900 forint perköltséget, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. [2] Ítéletének indokolásában hivatkozott az Smtv.
- §
(1)bekezdésére, továbbá a Kúria PK
- valamint
- számú állásfoglalásaira. [3] Rögzítette, hogy a felperes által sérelmezett közlés tényállítás, melyet az átlagolvasó szempontjából úgy kell értelmezni, hogy a felperes elvett 60 lakást a közszolgálati dolgozóktól, tehát a felperes ténylegesen, fizikailag elvette tőlük az ingatlanokat, azok a birtokukból kikerültek. [4] Hivatkozott a felperes által csatolt ... lakásgazdálkodási divízióvezetőjének tájékoztatására, amely szerint az érintett 60 darab lakás a döntés meghozatalának idejében üresen állt, azok nem voltak hasznosítva és arról sem volt tudomása a divízióvezetőnek, hogy a lakásokat önkényes lakásfoglalás érintette volna. Ez alapján azt állapította meg, hogy a felperes ténylegesen üresen álló lakások vonatkozásában határozott úgy, hogy azok közszolgálati célra történő kijelölését megszünteti. [5] Kiemelte, hogy amennyiben a sérelmezett közlést az alperes véleménynek tekinti, úgy magából a cikkből ki kellett volna derülnie, hogy mely valós ténybeli alapra hivatkozással vonta le a következtetést az írás szerzője, miszerint a felperes elvette ezeket a lakásokat. A ténybeli alapból okszerűen levonhatónak kell lennie a következtetésnek, azonban a perbeli esetben az átminősítésről szóló határozat sem került ismertetésre a cikkben. [6] Megjegyezte, hogy pusztán spekuláció azon alperesi hivatkozás, hogy az átminősítéssel a felperes lehetetlenné tette az egyébként üresen álló lakások mindenkori hasznosítását a járvány elleni védekezés körében. Az alperes arra vonatkozóan bizonyítékokat terjeszthetett volna elő, miszerint az átminősített lakások jogi helyzete bármilyen módon a hasznosításukat korlátozta volna, ezt azonban elmulasztotta. [7] A perköltségről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. [8] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. A felülbírálati jogkört a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontjára alapította. [9] Előadta, hogy a sérelmezett közléssel a cikk szerzője a véleményét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy az önkormányzat ténylegesen átvette a közszolgálati dolgozók számára fenntartott, illetve nekik biztosított lakásokat. Köztudomású, hogy a koronavírus fertőzés miatti veszélyhelyzet alatt indokolt volt az egészségügyi szférában dolgozók számára pihenőhely, lakás biztosítása, ám ezzel a döntéssel a felperes megfosztotta ettől a lehetőségtől a közszolgálatban dolgozókat. A szerző véleményén nem változtathat semmilyen objektív körülmény abban a tekintetben, miszerint a járvány esetlegesen már lecsengőben volt az írás megjelenésének időpontjában, mivel a cikk az ... napján hozott felperesi döntést kritizálta. [10] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. [11] Álláspontja szerint az esetleges alperesi következtetés nem lehet okszerű, azaz nem minősülhet véleménynyilvánításnak, mivel önmagában abból, hogy az ingatlanok átminősítésre kerültek, nem következik az, hogy a továbbiakban a közszolgálati dolgozóknak semmilyen módjuk ne lett volna az ingatlanok szükség szerinti használatára, azaz nem lettek megfosztva ennek a lehetőségétől. E körben az alperes bizonyítást sem ajánlott fel. A sérelmezett közlés nem kritikaként jelentik meg, hanem egyértelműen azt rögzíti, hogy a lakások el lettek véve az érintett személyi körtől. [12] A fellebbezés nem megalapozott. [13] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [15] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 386. §
(4)bekezdése szerint annak indokai alapján hagyja helyben. [16] Az alperes fellebbezésével kapcsolatosan a másodfokú bíróság megjegyzi, hogy a sérelmezett írás annak a PK 12. számú állásfoglalása szerinti értelmezése alapján - kétségtelen, befejezett tényként azt rögzíti, miszerint döntésével a felperes elvett lakásokat az érintett személyi körtől. A vitatott közlés azon valóságos tartalommal bír, miszerint a megjelölt tevékenységet végzők által ténylegesen birtokolt, használt, igénybe vett ingatlanok használatának lehetőségétől kerültek megfosztásra ezen személyek. [17] A felperes által a keresetlevélhez csatolt, a ... ... ... napján kelt tájékoztatása alapján megállapítható, hogy a felperesi határozat tárgyát képező ingatlanokat senki nem használta, így az alperes állítása valótlan. [18] A Fővárosi Ítélőtábla egyetért az elsőfokú bírósággal a körben is, hogy az alperesnek lehetősége lett volna azt bizonyítani, hogy a felperesi döntés elzárta a közszolgálatban dolgozókat attól, hogy ezen lakások - akár átmeneti - használatának engedélyezését kérjék. Az alperes azonban bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, így az állításának valóságát sem bizonyította. [19] Mindezek következtében a Pp. 499.§
(1)bekezdése alapján helytállóan kötelezte az elsőfokú bíróság az alperest helyreigazító közlemény közlésére [20] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata folytán az alperes által szerkesztett internetes sajtóterméket üzemeltető jogi személyt kötelezte perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a 4/A. §-a alapján állapította meg. [21] A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontja és 46. §
(1)bekezdése alapján számított fellebbezési illeték megfizetésére a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §-ában foglaltak szerint a másodfokú eljárásban pervesztes felperest kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla. Budapest,
- december
- Dr. Hercsik Zita s.k. . Fintha-Nagy Péter László s.k. a tanács elnöke előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő . Virág Csaba s.k. bíró