A határozat elvi tartalma: Országos illetékességű közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülbírálata során az a bíróság rendelkezik illetékességgel (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában), ahol a természetes személy felperes lakóhelye, tartózkodási helye van. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.40.303/2020/
- A tanács tagjai: . Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Mészárosné Dr. Szabó Judit előadó bíró . Kulisity Mária bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Csire Balázs ügyvéd (címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: családi támogatás visszafizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 111.K.705.560/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 111.K.705.560/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Tényállás [1] [2] Az alperes a „Cegléd,
- április 07." keltezésű határozatában kötelezte a felperest (... szám alatti lakost) a
- április
- és
- december
- közötti időszakra felvett 1.516.200 forint visszafizetésére. A határozatot a családok támogatásáról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)
- §
(1)bekezdés a) pontjára,
- §-ára,
- §-ára alapította. A jogorvoslati tájékoztatás szerint a határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással - keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes törvényszékhez. Az illetékesség körében a határozat a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés c) pontját adta meg. A felperes a határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához címezve, melyben kérte a Kp. 89. §
(1)bekezdés a) pontja, 92. §
(1)bekezdés a)-d) pontjai alapján a határozat megsemmisítését. A keresetlevél tartalmazta, hogy a Fővárosi Törvényszék illetékességét a Kp. 13. §
(1)bekezdés c) pontjára alapítja. [3] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság határozata [4] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésében a keresetlevelet a Budapest Környéki Törvényszékre áttette. Indokolása szerint a közigazgatási cselekmény megvalósulásának helye az alperesi határozatok keltezésének helyéből következően a Pest megyében található Cegléd, így a perre a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja és a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
- évi CLXXXIV. törvény
- melléklet
- pontjára tekintettel a Budapest Környéki Törvényszék rendelkezik illetékességgel. A bíróság az illetékesség hiányát a Kp.
- §
(1)bekezdése szerint hivatalból vette figyelembe és a Kp. 47. §
(1)bekezdés alkalmazásával rendelkezett a keresetlevél illetékes bírósághoz történő áttételéről. A fellebbezés és észrevétel [5] [6] A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak hatályon kívül helyezését, mert a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése nem felel meg a Kp. 13. §
(1)bekezdés e) pontjának, ezért jogszabálysértő. A közigazgatási cselekmény megvalósulásának helye nem tekinthető szinonim fogalomnak az ügyintézés helyével, különösen annak ténye alapján, hogy a ... kizárólag budapesti illetékességű lakosok családtámogatási ügyeiben jár el. A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye nem lehet más, mint a közigazgatási szerv székhelye, amely jelen esetben budapesti székhelyet jelent. A Pest megyei lakosok családtámogatási ügyeiben a ... illetékes, az általa hozott határozatok a Kp. 13. §
(2)bekezdése alapján tartoznak a Budapest Környéki Törvényszék illetékességébe. A bíróság téves, a logika és az ésszerűség követelményével ellentétes jogértelmezése elfogadása esetén a „ceglédi ügyek" teljes számban a Budapest Környéki Törvényszék illetékességi körébe tartoznának, holott sem a határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége, sem annak tevékenysége, sem pedig a felperes lakóhelye nem különbözik a budapesti ügyintézési helyen kiadmányozott ügyektől. A felperes felhívás ellenére észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és annak jogi indokai [7] [8] A fellebbezés - az alábbiak szerint - megalapozott. A Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. §
(1)bekezdése szerint, ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén
- a)ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekszik,
- b)tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorlásának helye, vagy tervezett helye található,
- c)az
- a)és
- b)pontban meghatározottak kivételével, a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található,
- d)az a)-
- c)pontban meghatározottak kivételével a mulasztó közigazgatási szerv székhelye található,
- e)az a)-
- d)pontban meghatározottak hiányában a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény - többfokú eljárásban megvalósított cselekmény esetén az elsőfokú közigazgatási cselekmény - megvalósult. A Kp. 13. §
(2)bekezdése szerint a közigazgatási tevékenység megvalósulása helyének a fővárosi székhelyű, de Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megyét kell tekinteni. [9] A jelen ügyben az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv alperes a budapesti lakos felperessel szemben hozta meg a határozatát. A Kúria a 2/2020. számú közigazgatási jogegységi határozatban (KJE) vizsgálta az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság illetékességét, a Kp. 13. §
(1)bekezdés szerinti
- április
- napjától hatályos illetékességi szabályok alkalmazását. [10] A KJE megállapította, hogy a Kp. illetékességi szabályairól rendelkező
- §
(1)bekezdése akként épül fel, hogy az e) pont határozza meg az általános illetékességi okot. Az ezen pont szerinti illetékességi ok alkalmazására csak a Kp. 13. §
(1)bekezdés a)-d) pontjai szerinti különös illetékességi okok hiányában kerül sor. A Kp. 13. §
(1)bekezdés
- c)pontja szerinti különös illetékességi ok az
- a)és
- b)pontok hiányában alkalmazandó és a szerint a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található. A több mint egy megyére kiterjedő illetékességgel eljáró közigazgatási szerv magába foglalja az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szervet is. A több mint egy megyére kiterjedő és az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv fogalmának illetékességi szempontú vizsgálata során nem lehet különbséget tenni az egyfokú és többfokú közigazgatási eljárásokat követően esetleg közigazgatási perekben alkalmazandó illetékességi szabályok között, a Kp. 13. §-ában található illetékességi szabályokat egységesen kell értelmezni. Így az országos illetékességű közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során az a bíróság rendelkezik illetékességgel (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában), ahol a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található. A Kp. 13. § helyes értelmezésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a 2020. április 1-jei változtatás jogalkotói célja többek között az egyenletes ügyelosztás megvalósulása volt. [11] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a keresettel támadott határozat a bíróság illetékességét helyesen alapította a Kp. 13. §
(1)bekezdés
- c)pontjára, a felperes a keresetlevelét helytállóan - a keresetlevélben is helyesen felhívott jogszabályi rendelkezésnek megfelelően - a felperes lakóhelye szerint illetékes Fővárosi Törvényszékhez nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság Kp. 13. §
- e)pontja szerinti illetékesség hiányára vonatkozó megállapítása téves. A jelen ügyben különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában a Kp. 13. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti illetékesség az irányadó, ezért jelentőséggel nem bír a támadott végzésben elemzett közigazgatási cselekmény megvalósulásának helye, a keltezésben megjelölt földrajzi hely értékelése. A Kúria döntését nem az elsőfokú végzés irrelevánsan figyelembe vett adataira alapozta, hanem a Kp. 13. §
(1)bekezdése szerinti sorrendiség és feltételrendszer szabályára. [12] Mindezekre tekintettel a perre illetékes - a Kp. 13. §
(1)bekezdés c) pontja alapján - a felperes lakóhelye szerinti Fővárosi Törvényszék. Ezért a Kúria - a Kp. 114. §
(2)bekezdés b) pontja alapján - a jogszabálysértő végzést hatályon kívül helyezte, mert a végzésbe foglalt eljárási cselekményt mellőzni kellett. Záró rész [13] A Kúria a fellebbezési eljárás illetékéről a rendelkezést az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés j) pontja alapján mellőzte. [14] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- . Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Mészárosné Dr. Szabó Judit s. k. előadó bíró, Dr. Kulisity Mária s. k. bíró