← Magyarország

Mf.31028/2020/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.028/2020/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a dr. Somló Tamás Péter ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a Szabó, Szomor Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Szabó Sándor helyett dr. Némedi Róbert ügyvéd) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában indult perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 75.M.3277/2017/
  2. számú ítéletével szemben a felperes által
  3. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint + Áfa másodfokú perköltséget. A 196.560 (százkilencvenhatezer-ötszázhatvan) fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság döntése és az általa megállapított tényállás [1] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  4. november
  5. napján hozott 75.M.3277/2019/
  6. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét, melyben a munkaviszonya jogellenes megszüntetéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazását kérte. [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  7. november 18-tól állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel,
  8. november
  9. napjától az alperes önálló szervezeti egységeként működő ... Központ (továbbiakban: ...) központvezetőjeként. A felek
  10. január 2-án aláírt megállapodása értelmében a felperes tekintetében a munkáltatói jogkört a mindenkori vezérigazgató gyakorolta.
  11. augusztus 23-án az alperes kezdeményezésére a felek közös megegyezéssel módosították a felperes munkaszerződését, mely alapján a felperes munkaköre projektmanager II-re változott és a korábbi határozatlan időtartam helyett,
  12. december
  13. napjáig rendelkeztek a munkaviszony fennállásáról. A munkáltató jogkör gyakorlójának személye is megváltozott, a továbbiakban az ehhez kapcsolódó jogokat L.Cs. gyakorolta. [3] A munkakör megváltozására tekintettel
  14. augusztusában a központvezetői munkakört H.L. részére át kellett adni. Ezzel kapcsolatban átadás-átvételi dokumentáció készült, amelyet az érintettek nem írtak alá. Az alperesnél a munkakör átadás-átvétel rendjére vonatkozó ... .... számú vezérigazgatói utasítás rendelkezett a munkakör átadás-átvétel rendjéről. Ebben két nyomtatvány, a munkakör átadására vonatkozó jegyzőkönyv és egy ún. teljességi nyilatkozat alkalmazása volt előírva. Ez utóbbi a munkakörrel átadandó dokumentumokra vonatkozott. A felperes által elkészített munkakör átadási dokumentációban az érdemi rész nem lett kitöltve. A munkakör átadással kapcsolatos megbeszélésre nem került sor, részben azzal összefüggésben, hogy az alperesnél ebben az időszakban sztrájkkészültség volt. [4] Az alperes felügyelőbizottságának elnöke
  15. őszén kezdeményezte az ... tevékenységének belső ellenőrzését, amelyre
  16. szeptember
  17. és
  18. között került sor. A vizsgálat azt az időszakot érintette, amikor a felperes látta el a központvezetői feladatokat.
  19. október
  20. napján készült el az ún. összefoglaló vizsgálati jelentés az ... tevékenységének biztosításához szükséges ellátórendszer hatékony és költségtakarékos működésének kontrollja tárgyában. A tervezetet V.I. ellenőrzési szakértő küldte meg több alperesi vezető munkavállaló, közöttük L.Cs. részére véleményezés érdekében. Az erre biztosított határidőt követően lett véglegesítve a jelentés, amelyet V.I.
  21. október 20-án írt alá. Az alperesnél kialakult gyakorlat szerint a jelentéshez intézkedési terv is készült, amelyet
  22. október 24-én juttattak el Cs.A. alperesi vezérigazgató részére. [5] A jelentés egyebek mellett megállapításokat tartalmazott az ...t illetően, az ellenőrzési rend, ellenőrzési ütemtervek és a tényleges ellenőrzés hiánya tekintetében, továbbá arról, hogy a felperes nem adta át a munkakörével kapcsolatos összes információt, a számítógépéről adatokat törölt le. A belső vizsgálat hiányosságként állapította meg az egyes szervezeti egységek munkájának megszervezése, szükség szerinti szabályozása, a szakmai irányítás, ellenőrzése elmaradását, a helyi szintű szerződés nyilvántartás hiányát. Tartalmazta, hogy a helyi utasítások pontatlanok, ellentmondásosak, hatálytalan szabályozásra utalnak, továbbá a munkaidő beosztás, a vezénylés, az ellenőrzés nem megfelelő és nem dokumentált. A jelentés ezen kívül jogos bevételek kiszámlázásának elmaradását, illetve az árufeltöltéssel, lejárt szavatosságú nyersanyagokkal és rendkívüli munkavégzés elrendelésével kapcsolatos szabálytalanságokat, a munkaidő beosztásokra, a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó megállapításokat is tett. Hatósági és egyéb vizsgálatokkal kapcsolatos utólagos intézkedések hiányát is megállapította. Mindezekre tekintettel javaslatot tartalmazott a munkajogi felelősség vizsgálata érdekében. [6] Ez alapján az alperes vezérigazgatója munkajogi tényfeltáró vizsgálatot kezdeményezett. Ennek eredményeként készült el a munkajogi szervezet értékelése
  23. október 30-án. Ebben a felperes munkajogi felelősségét több, a vizsgálati jelentésben megállapított szabálytalanság miatt megállapíthatónak találták. A vezérigazgató
  24. október 31-én kapta meg a munkajogi szervezet állásfoglalását, majd
  25. november 8-án írásbeli intézkedésével magához vonta a felperes személyét illetően a munkáltatói jogok gyakorlását és aznap azonnali hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát. [7] Az azonnali hatályú felmondás indokolása az összefoglaló vizsgálati jelentésre és a munkajogi felelősség vizsgálata tárgyában tett megállapításokra hivatkozva a munkaviszonnyal összefüggő lényeges kötelezettségek vétkes megszegését állította. Az indokolás
  26. pontjában általános ellenőrzési hiányosságként értékelte, hogy az ...nál az alperesi belső szabályzókkal ellentétben nem készült ellenőrzési rend, ellenőrzési ütemtervek. Nem voltak meghatározottak a vezetői és munkafolyamati ellenőrzések minőségi, mennyiségi és tartalmi elvárásai. A vezető a saját ellenőrzéseire vonatkozóan nem készített azok gyakoriságára, módjára, mennyiségére vonatkozó szabályozást, ütemtervet, illetve ezt a beosztottaitól sem követelte meg. A belső utasítások nem követték teljes mértékben az alperes szervezeti változásait, a szabályok módosítását, több pontatlanságot, ellentmondást tartalmaztak, illetve hatálytalan rendelkezésekre hivatkoztak. A felperes elmulasztotta közvetlenül is felügyelni az utazó személyzetet érintően a vezénylési feladatok megfelelő ellátását, a munkaidő beosztásokat, az időadat rögzítést. A pénztárak működése tekintetében még közvetett ellenőrzés sem történt a megfelelő mértékben. Az azonnali hatályú felmondás
  27. pontja azt tartalmazta, hogy a felperes a munkaköre átadása során szabálytalanul járt el, mert hiányos információkat adott át az ... szerződéses kötelezettségei tárgyában. Továbbá a számítógépéről a munkaköre átadását megelőzően jogosulatlanul törölt adatokat és korábbi iratokat. [8] Az azonnal hatályú felmondás a
  28. pontban a hanyag gazdálkodással kapcsolatos hiányoságokra vonatkozott és a zarándokvonatok esetében jogos bevételek kiszámlázásának elmaradására, illetve a ... zarándokvonattal kapcsolatban lejárt szavatosságú nyersanyagokat érintő kivizsgálás elmaradására. Ezen kívül a felperes indokolatlanul rendelt el rendkívüli munkavégzést és nem működött a vezetői ellenőrzés a bér adatközlési folyamatban. Az alperes az azonnali hatályú felmondás
  29. pontjában konkrét hatósági vizsgálatokkal összefüggésben állította, hogy nem került sor a hatósági ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlására. Mindezeket lényeges kötelezettségszegésként, ugyanakkor a bizalom megszűnését megalapozó körülményként is értékelte. [9] Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak a keresetet, melyet a munka törvénykönyvéről szóló
  30. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  31. §

(7),
(8)bekezdése, 52. §
(1)bekezdés c), d) pontja, és 78. §
(1),
(2)bekezdése alapján vizsgált. [10] A munkaviszony határozott időre történt módosításának érvénytelenségét illetően kifejtette, hogy a
  1. augusztus 23-án aláírt munkaszerződés módosítást követően a felperes nem közölt az alperessel megtámadásra irányuló nyilatkozatot, vagyis az erre előírt módon a másik félhez intézett nyilatkozattal a megállapodást nem támadta meg. Ezért az erre alapított kereseti kérelmet a megtámadásra rendelkezésre álló objektív határidő elteltére is figyelemmel elutasította. [11] Az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy az alperes a jogszabályban meghatározott 15 napos határidőn belül gyakorolta-e az azonnali hatályú felmondás jogát. Megállapította, hogy a
  2. október 17-én elkészült összefoglaló vizsgálati jelentés tervezetét L.Cs. a felperes akkori munkáltatói jogkör gyakorlója megkapta. A véleményezésre több vezető részéről volt lehetőség, majd a határidő leteltét követően
  3. október 20-án lett véglegesítve a jelentés. A véglegesített jelentést és az intézkedési tervet
  4. október 24-én küldték meg a vezérigazgatónak, aki azonnal utasította a munkajogi szervezetet a véleménye elkészítésére. A vezérigazgató a munkajogi összefoglaló értékelést
  5. október 31-én kapta meg. [12] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ettől az időponttól kellett számítani a 15 napos határidőt. A Kúria hasonló tárgyú perekre irányadó elvi jelentőségű állásfoglalására (MD.I.201.) utalva kifejtette, az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló 15 napos határidő akkor kezdődik, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója mindazon ismeretek teljes körű birtokába jut, amelyek alapján érdemben állást tud foglalni a jogviszony megszüntetéséhez kapcsolódó joga gyakorlásáról. Ennek részeként a kötelezettségszegés tényén túl ismeretekkel rendelkezik a vétkesség fokára, mértékére is. [13] A vezérigazgató
  6. október 31-én szerzett tudomást a munkajogi szervezet vizsgálati jelentéssel összefüggő álláspontjáról, a felperes felelősségéről. Az elsőfokú bíróság L.Cs. akkori munkáltatói jogkört gyakorló információját a részére október 17-én megküldött, még nem véglegesített vizsgálati jelentés tekintetében nem találta relevánsnak. Ez alapján ugyanis sem L.Cs., sem más személy nem szerezhetett teljeskörű bizonyosságot az azonnali hatályú felmondást megalapozó valamennyi körülményről, így a határidő sem kezdődhetett el. Az elsőfokú bíróság alapvető fontosságúnak tekintette a munkajogi szervezet értékelését, mivel ez adott teljes képet a felperes felelősségéről. A vezérigazgató a vélemény beszerzése iránt haladéktalanul intézkedett, ezt követően pedig 15 napos határidőn belül magához vonta a munkáltatói jogkör gyakorlását és kibocsátotta az azonnali hatályú felmondást. Az alperes vezérigazgatójának lehetősége volt a munkáltatói jogkör magához vonására az SzMSz, és a munkáltatói jogkör szabályozásáról szóló 62/
  7. (XII. 22.) számú vezérigazgatói utasítás alapján. [14] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság az elkésettség, illetőleg a munkáltatói jogkor gyakorlójának személyét illetően nem találta alaposnak a keresetben foglaltakat. Ezért érdemben vizsgálta az azonnali hatályú felmondásban közölt indokokat. [15] Az ellenőrzési hiányosságokat illetően az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a vizsgálattal érintett időszakban a felperes volt az ... vezetője, ezért ő felelt annak megfelelő működéséért. A felperes nem vitatta, hogy a központ sem ellenőrzési renddel, sem ellenőrzési ütemtervvel nem rendelkezett, illetve a végrehajtott ellenőrzések nem lettek írásban rögzítve. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesnek az alperesi szabályzatokban meghatározott módon kellett volna az ellenőrzéseket lefolytatni, illetve szabályozni azok rendjét és nem az általa preferált, ún. ... módszerrel. A szúrópróbaszerű, közvetlen ellenőrzések ellenére azért találta megállapíthatónak a felperes mulasztását, mert az alperes részletesen szabályozott és kellően dokumentált ellenőrzési mechanizmust követelt meg, amelynek a felperes nem tett eleget. [16] Nem találta alaposnak azt a felperesi előadást, hogy korábban sem volt ilyen tárgyú szabályozás, illetve erről az elvárásról nem kapott tájékoztatást az alperestől. Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság figyelembe vette azt a felperes által is ismert levelezést, amely utalt egy 2014.-
  8. évi, az ...t érintő belső ellenőrzés megállapításaira. Ez tartalmazta, hogy elmarasztalások történtek az akkori ellenőrzési terv, illetve ütemterv kapcsán. Ebből a felperes számára is világosnak kellett lennie, hogy ilyen terv elkészítése követelmény volt. Nem volt jelentősége annak, hogy a felperes nem rendelkezett jogi végzettséggel, mivel vezetőként elvárható volt tőle, hogy koordinálja, kezdeményezze a szabályzatok elkészítését. Ezt azonban általa sem vitatottan nem tette meg. Ezen kívül jelentősége volt annak is, hogy a felperes munkakörének átvételekor készült átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazta, mely kollégák foglalkoztak a vezetői ellenőrzések szervezésével, az ellenőrzési ütemtervek elkészítésével. A felperesnek már emiatt is tisztában kellett lennie azzal, hogy ellenőrzési ütemterveket kell készíteni. Ennek ellenére azonban ezt a kollégáktól sem követelte meg. A felperesi mulasztásokat összevetve a munkaköri leírásban foglaltakkal, továbbá az alperesi SZMSZ vezetői ellenőrzéssel, minősítéssel kapcsolatos rendelkezéseivel, megállapította, hogy mindez a felperes lényeges kötelezettségének minősült. [17] A belső szabályozók naprakészségét, pontosságát illetően az elsőfokú bíróság a felperes elismerésére utalva megállapította, hogy a központ vezetőjeként nem gondoskodott a normatív szabályozók elkészítéséről, hatályosításáról. A felperes mulasztásának értékelését nem befolyásolta, hogy mindez nem veszélyeztette az ... működését, mivel vezetői eljárása ellentétes volt az utasítások hatályosításának, elkészítésének, karbantartásának kötelezettségével kapcsolatos ... vezérigazgatói utasítás 3.
  9. pontjában foglaltakkal. [18] Az azonnali hatályú felmondás azon indokával kapcsolatban, amely a vezénylés közvetlen felügyeletének, ellenjegyzésének elmaradására és az egyéb ellenőrzések hiányosságára vonatkozott, az elsőfokú bíróság F.K. tanúvallomása és a becsatolt iratok alapján állapította meg a tényeket. Eszerint
  10. tavaszát megelőzően a felperes a vezénylési utasításokat aláírta. F.K. a felperes beosztottjaként egy alperesi belső tanfolyam elvégzését követően hívta fel a figyelmet arra, hogy az aláíráshoz képesítés, vizsga megszerzése szükséges. Ezt követően a felperes a vezényléseket és a munkaidő beosztásokat nem ellenjegyezte és annak sem volt nyoma, hogy azokat ellenőrizte volna. A felperes az aláírás elmaradásának hiányát nem vitatta, maga is a tanú vallomásával egyezően adta elő annak indokát. Ekkortól kezdve nem volt nyomon követhető az ellenőrzés lefolytatása, holott vezetőként ez is a felperes kötelezettsége lett volna. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság bizonyítottnak találta az azonnali hatályú felmondás
  11. pontjában foglalt kötelezettségszegéseket, megállapítva, hogy e kötelezettségeit a felperes felróhatóan szegte meg. A vezénylések ellenjegyzésével kapcsolatban nem a munkatársa javaslata, tanácsa alapján kellett volna eljárnia, hanem az alperesi belső szabályozás alapján kellett volna intézkednie. [19] Az azonnali hatályú felmondás
  12. pontjában közölt indokokat illetően az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a munkakör átadás-átvételére irányuló eljárás során nem adott teljeskörű tájékoztatást az ...t érintő szerződésekről. Az alperes által csatolt iratok alapján megállapítható volt, hogy kilenc olyan szerződés volt érvényben, amelyek esetében a teljesítés közvetlenül is érintette az ...t. A felperesnek ezen szerződésekről tudnia kellett, illetve amennyiben nem tudott róluk, az szintén a vezetői mulasztásaként volt értékelhető. Az elsőfokú bíróság az átadás-átvétel tekintetében azt állapította meg a felperes személyes nyilatkozata alapján, hogy a felperes a munkatársait kérte meg, írják össze az általuk kezelt szerződéseket. Az így megküldött hiányos adatok alapján készítette el az átadás-átvételi dokumentációt. Az elsőfokú bíróság rámutatott, elvárható lett volna egy vezető beosztású munkavállalótól, hogy az általa irányított szervezeti egység tevékenységét érintő szerződésekről számot adjon a munkakör átvevőjének. Az átadás-átvétel célja ugyanis nyilvánvalóan az, hogy a munkakört átvevő birtokában legyen mindazon ismereteknek, ami a munkakör megfelelő ellátásához szükséges. Az elsőfokú bíróság H.L. tanúvallomása és a csatolt iratok alapján azt is megállapította, hogy a felperes egy olyan jelentős összegű ügyvédi felszólításról sem tett említést, ami bérelt kávégépekkel kapcsolatban kifejezetten az ...nak szólt. Mindezek alapján valós volt az indokolás azon része, amely szerint a felperes hiányos információkat adott át. [20] A számítógépről törölt adatok tekintetében az elsőfokú bíróság V.I. tanúvallomását, továbbá az alperesi informatikusok által készített jelentést a felperes ellentmondásosnak talált nyilatkozatai egybevetésével értékelte. Ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a munkaköre átadását megelőzően céges adatokat, iratokat törölt a számítógépéről. Mindezzel megsértette az informatikai szabályzatban és a munkakör átadás-átvételére irányuló eljárás során követendő kötelezettségeit. Az elsőfokú bíróság azért találta ellentmondásosnak a felperes nyilatkozatait, mivel a pert megelőzően az alperes kérdésére azt adta elő, hogy nem tud iratokat átadni, mivel azokat törölte a számítógépéről. A perben azonban a személyes meghallgatása során már kizárólag személyes adatok törlését ismerte el. Az alperesi szabályzatok értelmében azonban személyes adatok tárolására nem volt lehetőség az alperesi számítógépes rendszerben. Az elsőfokú bíróság irányadónak tekintette, hogy az alperesi informatikai vizsgálat feltárta a felperes által törölt fájlok neveit, a fájlok elnevezéséből pedig levonható volt az a következtetés, hogy azok minden bizonnyal céges dokumentumok voltak. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság bizonyítottnak találta az azonnali hatályú felmondás e pontjában foglaltakat is. [21] Az elsőfokú bíróság a ... zarándokvonat esetében azt állapította meg, hogy a különvonati rendelkezés nem került elő. Ezzel kapcsolatban a tanúk nem tettek egyértelmű nyilatkozatot annak ellenére, hogy valamennyien azt állították, általában egy héttel a vonat indulása előtt elkészül a különvonatra vonatkozó rendelkezés. Erről az érintett dolgozókat is értesítik, mivel az intézkedés feltétlenül szükséges a vonat indításához. Az elsőfokú bíróság tanú tanúvallomása és a csatolt e-mail alapján igazoltnak találta, hogy a vonat indulása előtt ilyen rendelkezés nem készült és ez a tény a felperes tudomására jutott. Ezzel kapcsolatban mégsem tett intézkedést, holott a különvonati rendelkezést neki kellett volna aláírnia. [22] A hanyag gazdálkodást illetően az elsőfokú bíróság vizsgálta a jogos bevételek kiszámlázásának elmaradását, továbbá nagy mennyiségű áruromlás következményei kivizsgálását. A tanúvallomások és a becsatolt okiratok alapján azt állapította meg, az alperes nem bizonyította a felperes ezzel összefüggő mulasztását. Az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy a felperes szabálytalanul járt el a rendkívüli munkavégzésre irányuló utasítás kiadásakor, mivel H.J. tanúvallomása és a becsatolt iratok ezt nem támasztották alá. Ezért az ezzel összefüggő felmondási indok jogellenesnek minősült. A hatósági és egyéb vizsgálatok alapján szükséges intézkedések elmaradására vonatkozó indokokat az elsőfokú bíróság szintén nem találta bizonyítottnak. [23] Utalva az MD.I.220.,
  13. és
  14. számú kúriai határozatokra és a bírói gyakorlatra, az elsőfokú bíróság rámutatott, több felmondási indok megjelölése esetén az azonnali hatályú felmondás jogszerű, amennyiben akár egyetlen indok megalapozza az intézkedés indokoltságát. Mindezekre tekintettel a bizonyított indokok alapján jogszerűnek találta az alperes által kibocsátott azonnali hatályú felmondást. [24] Nem találta a felmondás jogszerűségét befolyásoló jelentőségűnek a belső vizsgálattal kapcsolatos szabálytalanságokat, ezek ugyanis nem hatottak ki az azonnali hatályú felmondás jogszerűségére. A felperes fellebbezése [25] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adó érdemi döntéssel 3 havi távolléti díja, azaz 2.457.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte és az elsőfokú bíróság utasítását a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára. A felperes vitatta a perköltség összegét is. [26] A Pp.
  15. §-ának megsértését, a bizonyítás eredményének téves értékelését, ezen keresztül az Mt.
  16. §
(2)bekezdése megsértését, illetőleg lényeges kötelezettségek megszegése hiányában az azonnali hatályú felmondás jogellenességét állította. [27] Az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló 15 napos határidőt illetően kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen tulajdonított jelentőséget a munkajogi szervezet értékelésének és az általuk tett javaslatoknak. L.Cs. volt az új munkakörben a munkáltatói jogkör gyakorlója, ezért kizárólag az ő tudomásszerzésének volt jelentősége. A vizsgálati jelentést már október 17-én megkapta és munkáltatói jogkör gyakorlóként akkor járt volna el helyesen, amennyiben azonnal megkereséssel él a munkajogi szervezet felé a kötelezettségszegések kivizsgálása érdekében. Ez a magatartás állt volna összhangban az elsőfokú bíróság által is hivatkozott MD.I.201 számon közzétett BH.2003.344 számú kúriai határozatban, illetőleg az Mfv.10.209/2017/
  1. számú ítéletben kifejtettekkel. Ezekből ugyanis az is következik, hogy a munkáltató nem késlekedhet a kötelezettségszegés feltárása iránti intézkedésekkel. L.Cs. a
  2. október 17-i tudomásszerzéshez képest 15 napon belül, azaz november 2-ig nem élt az azonnali hatályú felmondás jogával. Az elsőfokú bíróság amiatt is téves jelentőséget tulajdonított a munkajogi szervezet véleményének, mivel az alperes azt végül nem vette figyelembe a döntés meghozatalakor. Ezen kívül L.Cs-val szemben a vezérigazgató tudomásszerzésének körülményeit vizsgálta, mellyel indokolatlanul kitágította a 15 napos határidőt. Értékelni kellett volna, hogy az összefoglaló vizsgálati jelentés tervezet és a végleges jelentés között nem volt eltérés. A vezérigazgató csupán azért vonta magához a munkáltatói jogok gyakorlását, hogy a törvényes határidőben adja ki az azonnali hatályú felmondást. Ezzel azonban megszegte az Mt.
  3. §-ában foglaltakat. [28] A felperes fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy két olyan kötelezettségszegést érintett az azonnali hatályú felmondás, amelyekről az alperesnek már bizonyítottan korábban tudomása volt. A lejárt szavatosságú nyersanyagokól már
  4. augusztus 1-jén készült egy jelentés, a vezénylési utasításokkal kapcsolatban pedig
  5. július 23-i készült vizsgálati jelentés, amely szintén ismert volt az alperes számára. [29] A felmondás érdemét illetően kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat nem összefüggéseiben vizsgálta, a tanúvallomások és a becsatolt okiratok alapján iratellenes megállapításokat és megalapozatlan következtetéseket tett. Elmulasztotta vizsgálni a felmondási indokok világos voltát, ugyanis több esetben nem volt világos a felmondásból a sérelmezett magatartás mibenléte, illetve a megsértett szabályzatokat még utalás szintjén sem jelölte meg az alperes. [30] A munkafolyamatba szúrópróbaszerű ellenőrzéseket épített, mindezt alátámasztotta a tanúk egybehangzó vallomása. Az alperesi szabályzatból az következett, hogy központvezetőként jogosult volt szabályozni az ellenőrzések rendjét és ütemezettségét, tehát kizárólag ő volt jogosult meghatározni ennek formáját, gyakoriságát, kötelező tartalmi elemeit. Ebből következően az ellenőrzés általa megvalósított módja nem állt ellentétben az alperesi szabályzatokkal. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget annak, hogy az elődjénél sem volt ellenőrzési terv, tehát ennek nem volt gyakorlata az alperesnél. Ebből következően a feladatait a helyben szokásos módon látta el. [31] Az alperes nem jelölte meg, hogy mely szabályzatok, utasítások kapcsán állította, hogy elmaradt azok összehangolása az alperesi szabályzatokkal. Amennyiben azonban meg is valósult ilyen mulasztás, az nem minősült azonnali hatályú felmondást megalapozó súlyos kötelezettségszegésnek. [32] A vezénylések ellenőrzésének elmaradását illetően fenntartotta az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatait. Nem vitatta, hogy
  6. tavaszát követően már nem írta alá a vezénylési utasításokat, de ezzel úgy járt el, ahogy az a hatályos szabályok alapján és az adott helyzetben elvárható volt. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes milyen mulasztást rótt a terhére az azonnali hatályú felmondásban. Annak indokolása ugyanis a vezénylési feladatok teljeskörű és szakszerű ellátása hiányát és az ellenőrzés elmaradását tartalmazta. Ezzel szemben bizonyított volt, hogy történtek ellenőrzések az ellenjegyzés elmaradása ellenére is. Mindezekre tekintettel az indokolás szerinti kötelezettségszegést nem lehetett megállapítani. [33] A munkakör átadásakor is úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jegyzőkönyv aláírásához elengedhetetlen lett volna, hogy mindkét fél, tehát a munkakör átadója és átvevője egyidejűleg legyen jelen. Ennek a körülménynek azonban az elsőfokú bíróság egyáltalán nem tulajdonított jelentőséget és ezt nem is vizsgálta. Az alperes megszegte a munkakör átadása során a munkáltatói kötelezettségeit, mivel nem tett meg mindent annak maradéktalan teljesítése érdekében. Mindezekre tekintettel nem lehetett kizárólagosan a felperesre terhelni a szabályos munkakör átadás elmaradását. A felperes a Pp.
  7. §-ának megsértését is állította, arra hivatkozva, hogy az elsőfokú bíróság „a per keretein" túlterjeszkedve tett megállapításokat. [34] A számítógépes adattörléssel kapcsolatban kifejtette, a személyes adatok tárolása nem képezhette jelen per tárgyát, mivel erre a körülményre az alperes sem hivatkozott az azonnali hatályú felmondásban. Ugyanakkor munkáltatói adatok törlése nem nyert bizonyítást a perben. Az elsőfokú bíróság e körben iratellenesen, illetve a bizonyítékok téves értékelésével állapította meg, hogy céges adatok lettek törölve, ez csupán feltételezés volt, nem bizonyított tény. [35] A tanúk vallomása alapján megállapítható volt, hogy a jogos bevételek kiszámlázásra kerültek, ugyanakkor senki nem tudott hiányra vonatkozóan nyilatkozni. A ... zarándokvonattal kapcsolatban iratellenesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a különvonati rendelkezés nem került elő. Tekintettel arra, hogy a zarándokvonat elindult, ezért bizonyosan volt különvonati rendelkezés is. Ezt megerősítette H.V.K. is a tanúvallomásában, aki azt adta elő, hogy a parancskönyvet aláírta. Ebből az következett, hogy létezett ilyen rendelkezés. [36] A felperes az alperes javára megítélt perköltséget illetően kérte figyelembe venni, hogy a jogviszonya megszüntetése óta nem rendelkezik jövedelemmel, személyes költségmentességben részesült. Erre tekintettel kérte az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség mérséklését a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  8. (VIII. 22.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) alapján. Az alperes fellebbezési ellenkérelme [37] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, az alapján a tényállást helyesen állapította meg és megfelelő jogi következtetések levonásával érdemben megalapozott döntést hozott. Az elsőfokú ítéletnek kizárólag a fellebbezéssel érintett rendelkezései körében fejtette ki részletesen a jogi álláspontját. [38] A felmondási jog gyakorlását illetően helytálló jelentőséget tulajdonított az elsőfokú bíróság annak, hogy az összefoglaló vizsgálati jelentés
  9. október 20-án készült el. Az október 17-én megküldött tervezet a címzettek szakmai véleményének beszerzésére irányult. A jelentés általánosságban értékelte az ... tevékenységét, nem kizárólag a felperes munkajogi tevékenységének, felelősségének vizsgálatára vonatkozott. L.Cs-nak szakmai észrevételek megküldése céljából lett megküldve, ugyanakkor az ... működése nem kapcsolódott L.Cs. munkaköréhez. Ezért a vizsgálati jelentés nem eredményezett részéről intézkedési kötelezettséget. A vezérigazgató számára pedig ez a tervezet nem lett megküldve. Álláspontja szerint egy munkaanyagból még nem lehet olyan mértékű információhoz jutni, amely a szubjektív határidő számításánál jelentőséggel bírhat. A tudomásszerzés szempontjából annak volt jelentősége, hogy az összefoglaló vizsgálati jelentést
  10. október 24-én küldték meg a vezérigazgató részére, az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervvel együtt jóváhagyás és aláírás céljából. A vezérigazgató ekkor intézkedett a munkajogi felelősség tisztázása érdekében. L.Cs. nem vett részt az ügy kivizsgálásában, az elkészült, véglegesített összefoglaló jelentés és a munkajogi jelentés sem lett részére továbbítva. Az összefoglaló jelentés a munkajogi állásfoglaláshoz képest azért volt más, mert az kifejezetten a felperes vezetői tevékenységével, felelősségével kapcsolatos megállapításokat tartalmazott. Ez a jelentés
  11. október 31-én lett megküldve a vezérigazgató számára, ezért helyesen járt el a bíróság, amikor ettől az időponttól számította a tudomásszerzést és a 15 napos határidő kezdetét. A szabályzatok értelmében a vezérigazgató jogosult volt a munkáltatói jogkör elvonására. Mindezekre tekintettel megállapítható volt, hogy az azonnali hatályú felmondást az arra jogosult, határidőn belül bocsátotta ki. [39] A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, a két korábbi kötelezettségszegésnek nem volt jelentősége, mivel a munkáltatói jogkör gyakorlója az összefoglaló jelentésben feltárt kötelezettségszegések jelentős számára tekintettel döntött az azonnali hatályú felmondásról. Ugyanakkor a felperes által hivatkozott ... összefoglaló vizsgálati jelentésben feltárt hiányosságok nem képezték az azonnali hatályú felmondás tárgyát. Ezen felül az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott arra is, hogy az azonnali hatályú felmondás több indoka közül akár egy is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét. [40] A belső szabályozáshoz képest kellett vizsgálni az ellenőrzési kötelezettség teljesítését. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban is helyesen értékelt valamennyi körülményt. Vezetőként a felperesnek az volt a feladata, hogy kezdeményezze a szabályzatok elkészítését vagy adott esetben segítséget kérjen. Nem a saját módszere alapján kellett ellenőriznie, hanem az alperes által elvárt és szabályzatban rögzített módon. Mindezekkel kapcsolatban eredményesen bizonyította a felperes mulasztását. [41] Az azonnali hatályú felmondás indokai megfeleltek a világosság követelményének is. Önmagában a szabályzatok megjelölésének az elmaradása nem eredményezte a jogellenességet, az nem hatott ki a megfogalmazás világos voltára. [42] A szabályozók aktualizálásával kapcsolatos megállapításokat a felperes nem is cáfolta, csupán arra hivatkozott a fellebbezésében, hogy ezek miatt az ...t nem érte hátrány. Az alperes álláspontja szerint azonban a felperes feladata vezetőként nem csak a működési kockázatot rejtő normatív utasítások aktualizálására vonatkozott. Ezen kívül a felperes elmulasztotta közvetlenül felügyelni a vezénylési feladatok teljeskörű és szakszerű ellátását is. A munkaidő beosztásokat nem ellenjegyezte, annak sem volt nyoma, hogy azok ellenőrzését elvégezte. [43] A munkakör átadásával kapcsolatban az azonnali hatályú felmondás nem csupán az aláírás elmaradását, hanem lényeges tartalmi hiányosságokat is a felperes terhére rótt. A felperes a munkakör átadásakor nem tüntette fel azokat a - perben becsatolt - szerződéseket, amelyek kapcsolódtak az ... működéséhez, vagyis lényegesek voltak a munkakör átvevője szempontjából. Mindezek alapján megvalósult a munkakör átadás-átvételére vonatkozó munkáltatói szabályozás megsértése is. Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte a számítógépen tárolt adatok törlésével kapcsolatos bizonyítékokat is, a felperes személyes nyilatkozatainak ellentmondásos voltára figyelemmel. [44] A zarándokvonattal kapcsolatos különvonati rendelkezés tekintetében tanú tanúvallomása azért nem volt figyelembe vehető, mert nem a tanú volt a címzettje a különvonati rendelkezésnek, ezért nyilatkozata nem bizonyította azt, hogy készült ilyen rendelkezés. Az ítéletben tett megállapítást a különvonati rendelkezés elmaradásával kapcsolatban a felperes sem cáfolta érdemben a fellebbezésében. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [45] A felperes fellebbezése nem alapos. [46] Az elsőfokú bíróság az ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékok megfelelő értékelésével a tényállást helyesen állapította meg és megfelelő jogi indokolással érdemben helytálló döntést hozott. [47] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. [48] Az Mt.
  12. §
(2)bekezdése szerinti, az azonnali hatályú felmondás kibocsátására nyitva álló határidőt tekintve az elsőfokú bíróság a - fellebbezéssel ellentétben - a releváns körülményeknek tulajdonított jelentőséget. A
  1. október 17-én elkészült jelentés tervezet általánosságban az ... működésére és nem a felperes, mint vezető tevékenységére, illetőleg munkajogi felelősségére vonatkozott. Ezért önmagában ez alapján annak október 20-án történt véglegesítését követően sem lehetett bizonyosságot szerezni az azonnali hatályú felmondást megalapozó körülményekről, a felperes munkajogi felelősségéről. Az alperesnél kialakult gyakorlat szerint komolyabb súlyú ügyekben a munkajogi szervezet állásfoglalását beszerezték és a vezérigazgató a konkrét esetben ennek megfelelően járt el. Eljárása összhangban állt az elsőfokú ítéletben is hivatkozott kúriai döntésekkel, amelyek értelmében a munkáltató késlekedés nélkül, haladéktalanul köteles intézkedni az ügy tisztázása érdekében. A vezérigazgató a véglegesített jelentésről történt tudomásszerzését követően másnap kezdeményezte a munkáltatói szervezet állásfoglalásának beszerzését a felperes, mint központvezető tevékenységére vonatkozóan. Ezután
  2. október 31-én jutott abba a helyzetbe, hogy intézkedjen a munkajogi következtetések levonásáról. [49] Eljárása nem sértette a joggal való visszaélés követelményeit sem, hiszen olyan kérdésben vonta magához a munkáltatói jogkör gyakorlását, amikor a felperes, mint az ... vezetője felett a munkáltatói jogkört korábban is gyakorolta. Az alperesi szabályzat lehetőséget adott a munkáltatói jogok gyakorlásának magához vonására, ezért eljárása ezen okból sem volt jogsértő. [50] Az elsőfokú bíróság mindezek alapján helytállóan állapította meg, hogy a vezérigazgató
  3. október 31-én jutott valamennyi olyan információ birtokába, amely nélkülözhetetlen volt az azonnali hatályú felmondás kibocsátásához. Ezt követően 15 napon belül,
  4. november 8-án meghozta a döntést, amely határidőben kibocsátottnak minősült. Annak nem volt jelentősége, hogy a vezérigazgató nem a munkajogi szervezet javaslatában megfogalmazott jogkövetkezményt alkalmazta. Munkáltatói jogkör gyakorlóként lehetősége volt eltérően értékelni a felperes magatartását. Nem befolyásolta az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, hogy két eseményről az alperes már korábban is tudomással rendelkezett, mivel egyes indokok, amelyek önmagukban is megalapozták az alperes intézkedését, nyilvánvalóan a vizsgálati jelentéssel összefüggésben jutottak a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására. [51] A felperes alaptalanul hivatkozott az azonnali hatályú felmondás indokolásának nem kellően világos voltára. Az elsőfokú bíróság e körben nem fejtette ki a jogi álláspontját, azonban az ítélet indokolásának ez a hiányossága nem befolyásolta a döntés jogszerűségét. Ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy az MK.
  5. számú állásfoglalás értelmében jogszerű az összefoglaló megjelölés és nem szükséges a sérelmezett magatartás részletes leírása. A világosság követelményének abban az esetben felel meg az indokolás, amennyiben abból egyértelműen kiderül a munkavállaló számára, hogy miért került sor a jogviszonya megszüntetésére. Az alperes által kibocsátott azonnali hatályú felmondás valamennyi pontban világosan meghatározta a sérelmezett felperesi magatartást, ezért az indokolás a megsértett belső szabályzatok megjelölése hiányában is világosnak minősült. [52] Az azonnali hatályú felmondás indokainak érdemi értékelését illetően a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel, a bizonyítékok értékelése, a tényállás megállapítása és a jogi következtetések levonása tekintetében is. Az alperes ... szabályzata és egyéb utasításai - melyekre az elsőfokú bíróság kimerítően hivatkozott - egyértelmű rendelkezéseket tartalmaztak a vezetői ellenőrzés jogának gyakorlását, az ellenőrzés rendjének szabályozását illetően. Mindez a felperesre is irányadó volt. Ezek a kötelezettségek a felperest attól függetlenül is terhelték, hogy az elődje annak mennyiben tett eleget. Az alperes által csatolt iratok alapján bizonyított volt, hogy a felperesnek tudomással kellett rendelkeznie az ezzel kapcsolatos elvárásokról. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek nem a saját maga által meghatározott módon, hanem az alperes szabályzatai szerint kellett eleget tennie a munkaköri, ezen belül az ellenőrzési kötelezettségeinek. Ezért nem volt elégséges, amennyiben dokumentálás mellőzésével, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatatott le. [53] A vezénylések rendjét illetően a másodfokú bíróság szintén egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel. Amennyiben a felperes úgy ítélte meg, hogy nem volt jogosultsága vizsga hiányában a vezényléseket aláírni, abban az esetben tisztáznia kellett volna a teendőket, szükséges esetén a felettese bevonásával. [54] A munkakör átadás-átvételt illetően a felperes alaptalanul hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy az azonnali hatályú felmondás milyen mulasztást rótt a terhére. Az indokolás szerint a felperes kötelezettségszegése az volt, hogy hiányos, nem teljes körű információkat adott át a munkakör átadás- átvétel során, illetve jogosulatlanul törölt adatokat, iratokat a számítógépéről. A munkakör átadás kapcsán a felperes felelőssége volt, hogy a dokumentációt megfelelő tartalommal kitöltse, ezért nem volt jelentősége annak, hogy a munkatársai hiányosan töltötték ki a kérésére a nyomtatványt. Ebből a szempontból annak sem volt jelentősége, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvet H.L. miért írta alá, az alperes ugyanis nem ezt a tényt rótta a felperes terhére. Az alperes az elsőfokú eljárás során bizonyította konkrét szerződések és ügyvédi felszólító levél csatolásával azt, hogy voltak olyan dokumentumok, amelyek érintették az ... működését, ennek ellenére azonban a felperes azokról nem tett említést a munkakör átadás-átvétel keretében. Mindezzel megvalósította az ezzel kapcsolatos munkáltatói belső szabályzatok megszegését. [55] Az adattörléseket illetően is egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel. Ennek körében helytállóan értékelte a felperes ellentmondásos nyilatkozatait is. Az alperesnél munkaviszonyban álló informatikus tanúvallomása, illetve az informatikusok adattörléssel kapcsolatos jelentése alapján a bizonyítékok Pp. 206.§-ának megfelelő értékelésével járt el, amikor nem a felperes ellentmondásos nyilatkozataira alapította a tényállást. [56] A különvonati rendelkezést illetően szintén helytálló volt az elsőfokú bíróság megállapítása, mivel nem került elő ilyen rendelkezés, a tanúk sem állították, hogy azt látták volna, annak meglétét a felperes sem tudta bizonyítani. Az a tény, hogy a különvonat elindult, nem jelentette a rendelkezés meglétének egyértelmű igazolását. Az A/
  6. szám alatt csatolt e-mail pedig azt igazolta, hogy a felperes az áruhiányról tudomással bírt, ennek ellenére nem intézkedett. A felperes mindezeket alappal cáfoló bizonyítékokat nem jelölt meg. [57] A másodfokú bíróság nem találta alaposnak a felperes fellebbezését a perköltség vonatkozásában sem. Annak összege igazodott az elsőfokú eljárás során érvényesített pertárgyértékhez figyelemmel arra, hogy a felperes keresetében a munkaszerződés módosítás érvénytelenségével összefüggésben 12 havi távolléti díj megfizetését kérte. A pervesztes fél személyi-vagyoni körülményei nem teszik lehetővé a perköltség mérséklését, mivel annak összegét a pertárgyértékhez és a perben kifejtett jogi képviseleti tevékenységhez igazodóan kell megállapítani. Az alperesi jogi képviselő tevékenységével (részvétel a tárgyalásokon, beadványok munka- és időigényesége, az ügy bonyolultsága) arányban állt az elsőfokú bíróság által meghatározott összeg, ezért annak mérséklésére a másodfokú bíróság a fellebbezés alapján nem látott lehetőséget. [58] Az elsőfokú bíróság helytálló hivatkozása szerint annak ellenére, hogy az azonnali hatályú felmondás nem minden egyes indoka bizonyult jogszerűnek, a bizonyított kötelezettségszegések megalapozták az azonnali hatályú felmondást. A felperes a vezetői ellenőrzési kötelezettségét szegte meg, hiszen - az ezzel elletétes követelmények ismeretében - nem készítette el az erre vonatkozó szabályzatot és az általa végrehajtott ellenőrzések dokumentálása sem történt meg. A felperes a munkaköre átadása során is súlyosan gondatlanul járt el, mert nem intézkedett valamennyi lényeges információ átadása iránt és céges adatokat törtölt a számítógépéről. A vezénylések elmaradása szintén lényeges munkaköri kötelezettség volt, amely szabályos ellátását a felperes anélkül mellőzte, hogy gondoskodott volna az ellenjegyzés, az ellenőrzés egyéb módon történő megvalósításáról. Mindezek az Mt.
  7. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt, a lényeges munkaköri kötelezettségek szándékos, illetve súlyosan gondatlan és jelentős mértékű megvalósítását jelentették. [59] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rendelkezések [60] A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban a pervesztes felperest a fellebbezett pertárgyértékhez igazodó mértékben kötelezte az alperes javára perköltség megfizetésére a Pp. 77.-78.§-ai és az IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján, mely során a fellebbezéssel érintett pertárgyértéket 2.457.000 forintban vette figyelembe. [61] A pertárgyérték alapján a pervesztes felperest terhelő fellebbezési eljárási illetéket a felperes személyes költségmentessége okán az állam viseli, a jelen perben alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13-14. § -a alapján. Budapest, 2020. november 19. . Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. előadó bíró dr. Asbóth Balázs s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.