← Magyarország

Bfv.609/2020/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Btk. 270. §

(1)bekezdése szerint- egyezően az
  1. évi IV. törvény Btk.
  2. §
(1)bekezdésével - akként rendelkezik, hogy ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. Miután az alapügyben eljárt hatóság feljelentésének hiányában az elévülés nem a cselekmény elkövetése, hanem az alapügy befejezésének napján kezdődött, így a terhelttel szembeni nyomozás elrendelésének és a gyanúsítás közlésének időpontjára is figyelemmel a cselekmény sem az
  1. évi IV. törvény, sem az elbíráláskor hatályos Btk. szerint nem évül el. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.609/2020/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Somogyi Gábor a tanács elnöke . Élő András előadó bíró . Székely Ákos bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. október
  4. Az ügy tárgya: hamis vád bűntette és más bűncselekmény Terhelt: ... Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 23.B.21.032/2014/172., ítélet,
  5. október 5., tárgyalás Másodfok: ékesfehérvári Törvényszék, 2.Bf.227/2017/26., ítélet,
  6. szeptember 18., nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője:... terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hamis vád bűntette és más bűncselekmény miatt ... terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a ... terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.21.032/2014/
  7. számú, valamint a Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.227/2017/
  8. számú ítéleteit hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
  9. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
  10. október
  11. napján kihirdetett 23.B.21.032/2014/
  12. számú ítéletével ... terheltet bűnösnek mondta ki hamis vád bűntettében [Btk.
  13. §
(1)bekezdés a) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt halmazati büntetésül 350 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 350.000 forint pénzbüntetésre ítélte. [2] A terhelt és védőjének fellebbezése alapján a bíróság kijelölése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék a
  2. szeptember
  3. napján kihirdetett 2.Bf.227/2017/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben helybenhagyta. [3]
  5. A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő: [4] Tényállás
  6. pont: ... a rendőrkapitánysághoz címzett,
  7. február
  8. napján kelt és a címzetthez
  9. március
  10. napján érkezett beadványában azt a tudottan valótlan tartalmú feljelentést tette, hogy a ... Bíróság egyik munkavállalója, ... sértett visszaélve lehetőségével megszerezte a bankszámla adatait és arról jelentős összegeket tulajdonított el. [5] A fentiek alapján az ügyészség csalás vétsége miatt indított eljárást. A nyomozás során megállapították, hogy ... sértett, a bíróság végrehajtója a Somogy Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának kezdeményezésére a Baranya Megyei Bíróság 11.P.21.358/2006/
  11. számú és a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.429/2007/
  12. számú határozatai alapján perköltség és kamatai végrehajtására a Baranya Megyei Bíróság által
  13. július
  14. napján kiállított végrehajtási lap alapján járt el. Ennek során
  15. október
  16. napján megjelent ... terhelt lakcímén, majd a végrehajtási lap megküldésével felhívta a tartozás haladéktalan teljesítésére. ... terhelt a küldeményt
  17. november
  18. napján átvette. A küldemény átvételét megelőzően a bírósági végrehajtó megkereste a magyarországi pénzintézeteket és az Egészségbiztosítási Pénztárát. ... sértett a kapott válaszok alapján
  19. november
  20. napján azonnal beszedési megbízást bocsátott ki 150.700 forint értékre, s a bank a megbízást
  21. december
  22. napján teljesítette. [6] Az ügyészség az így beszerzett adatok alapján a
  23. november
  24. napján hozott határozattal a csalás vétsége és más bűncselekmény miatt indult nyomozást - bűncselekmény hiányában megszüntette. A nyomozást megszüntető határozattal szemben ... terhelt panaszt nyújtott be, amelyet a Fővárosi Főügyészség NÜ.16208/2009/
  25. számon hozott határozattal elutasította. [7] ... terhelt ezt követően pótmagánvádlóként lépett fel. A Fővárosi Bíróság 23.B.592/2010/
  26. számon
  27. szeptember
  28. napján hozott végzéssel a ... sértett bírósági végrehajtó ellen indult eljárásban ... terhelt pótmagánvádlói vádindítványát elutasította, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 5.Bkf.11.125/2010/
  29. számon
  30. december
  31. napján hozott végzéssel az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [8] ... terhelt cselekményével ... sértett bírósági végrehajtót csalás vétéségének elkövetésével valótlanul vádolta. [9] Tényállás
  32. pont: ... terhelt
  33. július
  34. napján a lakásában beszerelt telefaxról a NAV Adóigazgatósága -
  35. május
  36. napján kelt hiánypótlásra felszólító, valamint a
  37. június
  38. napján kelt eljárást megszüntető végzésével összefüggésben - a
  39. március
  40. napján elhunyt édesanyja nevében, névaláírásával a fizetési kötelezettség elengedése érdekében beadványt nyújtott be a NAV Adóigazgatóság Végrehajtási Osztályára. [10] II.
  41. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen ... terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben kifejtette, hogy a másodfokú bíróság nem emelhette jogerőre az elsőfokú ítéletet, mivel az elsőfokú bírósági eljárás során az ügyek egyesítéséről rendelkező határozattal szemben fellebbezést jelentett be, amely a mai napig nem került elbírálásra. Így az elsőfokú bíróság nem is tarthatott volna tárgyalást, és nem hozhatott volna határozatot sem, a Székesfehérvári Törvényszéknek pedig emiatt hatályon kívül kellett volna helyeznie az elsőfokú ítéletet. Sérelmezte továbbá, hogy a
  42. július
  43. napja óta hatályos Btk. alapján bírálták el a cselekményét, holott a terhére rótt hamis vád bűntettének az elkövetési ideje
  44. február
  45. napja volt. Álláspontja szerint cselekményét az
  46. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) szerint kellett volna elbírálni, melynek esetében az elévülési idő 3 év volt, így a
  47. február
  48. napján elkövetett cselekménye már elévült, és még a nyomozás sem lett volna elrendelhető. [11]
  49. A Legfőbb Ügyészség a BF.670/2020/
  50. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. [12] Kifejtette, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelynek kizárólag a Be.
  51. §-ában meghatározott okokból van helye, mely törvényi felsorolás tételes és nem bővíthető. A felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértéseket a Be.
  52. §
(2)bekezdése sorolja fel, melyek közé nem tartozik az ügyek egyesítéséről rendelkező határozattal szembeni fellebbezés elbírálásának terhelt által hivatkozott elmaradása, ezért az felülvizsgálati okot sem képez. [13] Ezzel összefüggésben azonban rámutatott arra, hogy a terhelt az egyesítő végzéssel szemben nem is jelentett be fellebbezést. Az egyesítésről rendelkező végzést ugyanis a terhelt a tértivevény tanúsága szerint
  1. június
  2. napján vette át, majd ezt követően a terhelt a bíróságra
  3. június
  4. napján érkezett beadványában a hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indult bűnügy korábbi ügyszámára hivatkozással az eljárás elhúzódása miatti kifogást terjesztett elő, az eljárás előkészítő szakban történő megszüntetésének elmaradását kifogásolva. Ez a beadvány azonban sem alakilag, sem tartalmilag nem tekinthető az egyesítő végzéssel szembeni jogorvoslat bejelentésének, ezáltal az egyesítő végzés
  5. június
  6. napján jogerőre emelkedett. [14] A terhelt azon kifogásával kapcsolatban, hogy az eljárt bíróságok a
  7. július
  8. napja óta hatályos
  9. évi C. törvényt alkalmazták, rámutatott arra, hogy jelen ügyben az alkalmazott pénzbüntetés tekintetében a pénzbüntetés napi tételeinek számát a Btk. és a régi Btk. azonos módon szabályozta, azonban az egynapi tétel összegének az ügyben a terhelttel szemben is alkalmazott minimuma tekintetében a Btk.
  10. §
(3)bekezdése a terhelt számára a régi Btk. 51. §
(3)bekezdéséhez képest kedvezőbb szabályozást tartalmaz, így helyesen jártak el a bíróságok, amikor a Btk.
  1. §-ára figyelemmel az elbíráláskor hatályos törvényt alkalmazták. [15] Az indítvány elévülésre vonatkozó hivatkozásával összefüggésben kifejtette, hogy a Btk.
  2. §
(1)bekezdése szerint - amely rendelkezés megegyezik a régi Btk. 236. §
(1)bekezdésével - ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. Az alapügyben a terhelt valótlan tartalmú feljelentése alapján indult nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség
  1. november
  2. napján megszüntette, a megszüntető határozattal szembeni panaszt a Fővárosi Főügyészség elutasította, majd a terhelt pótmagánvádlói vádindítványát a Fővárosi Bíróság
  3. szeptember
  4. napján utasította el, mely határozatot a vele szemben előterjesztett fellebbezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla
  5. december
  6. napján helybenhagyott. Jelen ügyben tehát a cselekmény elévülése nem annak
  7. február
  8. napi elkövetésével kezdődött, hanem az alapügy befejezésének napján, így a terhelttel szembeni nyomozás
  9. május
  10. napi elrendelésére is figyelemmel a cselekmény nem évült el. [16] A Legfőbb Ügyészség átirata kapcsán a terhelt írásban észrevételezte, hogy az egyesítő végzés elleni fellebbezését
  11. november 25-én írásban, a Fővárosi Főügyészséghez nyújtotta be, és azzal egyidejűleg a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet is előterjesztett; ezért a végzés jogerősítő záradékát törölni kellett volna. [17] A terhelt kifogásolta, hogy az ügyben nem tartottak iratismertetést, a vádiratot a részére nem kézbesítették, és kérelme ellenére nem kapott iratmásolatokat. A bíróság végzésében tévesen hivatkozott a Btk.
  12. §-a szerinti magánokirat-hamisításra, mert a Btk.
  13. §-a hamis tanúzásra felhívást rendeli büntetni, a magánokirat-hamisítás nevű bűncselekményt pedig a hatályos Btk. nem tartalmaz, ezért amiatt nem büntethető. Hamis magánokirat felhasználása miatt pedig nem kapott vádiratot. [18] Ezért - a terhelt álláspontja szerint - e cselekmény kapcsán az egyesítő végzés meghozatalát követően született valamennyi bírósági határozatot meg kell semmisíteni, és „az eljárást bűncselekmény hiányában meg kell szüntetni". [19] A terhelt álláspontja szerint a bűnösségének hamis vád bűntettében való megállapítása is törvénysértő, mert a Btk.
  14. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző bűncselekménnyel gyanúsították meg, amit az elkövetéskor hatályos törvény nem tartalmazott. Emellett bűnösségének megállapítását kizárja az is, hogy az alapügyben feljelentését ismeretlen tettes ellen tette meg. [20] A terhelt hivatkozott arra is, hogy az alapügyben előterjesztett vádindítványát a bíróság elutasította, és a pótmagánvádas eljárást törvényes vád hiányában szüntette meg. Ennek anyagi jogerő hatása nincs, nem tekinthető úgy, mintha az alapügyben jogerős - bűncselekmény hiányában való felmentő ítélet született volna. Ez pedig azt jelenti, hogy nem bizonyított, miszerint az általa előterjesztett vád hamis volt, így az eljárást sem lehetett volna megindítani vele szemben. [21] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [22] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. [23] A felülvizsgálat során a tényálláshoz kötöttség elve érvényesül. A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [24] A terhelt a felülvizsgálati indítványában hivatkozott arra, hogy a bíróság jogerős ítéletében a hamis vád bűntette vonatkozásában olyan bűncselekmény elkövetése miatt állapították meg a bűnösségét, ami már elévült. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnöségét. Az indítvány ezen állítása szerint a terhelt bűnösségének megállapítására büntethetőséget megszüntető ok ellenében került sor, ezért a fenti hivatkozása az említett felülvizsgálati oknak megfelel. [25] A bűncselekmény elkövetésekor hatályban volt 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) - 33. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de - ha e törvény másképp nem rendelkezik - legalább három év elteltével, míg az elbíráláskor hatályos Btk. 26. §
(1)bekezdése szerint a büntethetőség - a
(2)-
(3)bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével évül el. [26] Ha akár az elkövetéskor, akár az elbíráláskor hatályos törvény alapján a bűncselekmény elévült, az adott cselekmény tekintetében e törvény alkalmazásának és az eljárás megszüntetésének van helye, és a fennmaradó cselekmény tekintetében kell ismét a Btk. 2. §-a szerinti vizsgálatot elvégezni (BH 1995.72.). [27] Úgy a korábbi Btk. 233. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző, mind a Btk. 268. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott hamis vád bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így az elévülési idő az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény alapján három év, míg az elbíráláskor hatályos Btk. szerint öt év. [28] A korábbi Btk. 236. §
(1)bekezdése - egyezően a Btk. 270. §
(1)bekezdésével - akként rendelkezik, hogy ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható, és az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. [29] Az irányadó tényállás szerint az alapügyben a terhelt valótlan tartalmú feljelentése alapján indult nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség
  1. november
  2. napján szüntette meg. A megszüntető határozattal szemben a terhelt panaszt terjesztett elő, amelyet a Fővárosi Főügyészség elutasított. Ezt követően a terhelt pótmagánvádlóként lépett fel, vádindítványát azonban a Fővárosi Bíróság
  3. szeptember
  4. napján kelt határozatával - amely a Fővárosi Ítélőtábla végzésével
  5. december
  6. napján emelkedett jogerőre - elutasította. Emiatt a cselekmény elévülése nem annak
  7. február
  8. napi elkövetésének, hanem az alapügy befejezésének napján,
  9. december
  10. napján kezdődött, így a terhelttel szembeni nyomozás
  11. május 4-én történt elrendelésére és a gyanúsítás
  12. január 20-i közlésére is figyelemmel a cselekmény sem a korábbi, sem az elbíráláskor hatályos Btk. szerint nem évült el. [30] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa az elévülésre hivatkozó részében alaptalan. [31] A terhelt szerint bűnösségének megállapítása azért is törvénysértő, mert a terhére rótt bűncselekményeket az elkövetéskor hatályos Btk. még, a gyanúsításban közölt bűncselekményeket pedig az elbíráláskor hatályos Btk. már nem tartalmazta. [32] A Kúria ezzel szemben arra mutat rá, hogy ha egy cselekmény az elkövetéskor nem, az elbíráláskor azonban már büntetendő, annak kapcsán bűnösség megállapítására a Btk.
  13. §
(1)bekezdése alapján nem kerülhet sor. Ugyanígy, ha egy cselekmény az elkövetéskor még büntetendő, de az elbíráláskor már nem, annak kapcsán a bűnösség megállapítását a Btk. 2. §
(2)bekezdés első fordulata kizárja. Ha azonban egy cselekmény mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos törvény alapján bűncselekményt valósít meg, úgy a bűncselekmény hiánya - pusztán a törvényváltozásra tekintettel fel sem merülhet, hanem a Btk. 2. §
(2)bekezdés második fordulatának alkalmazásával kell az alkalmazandó jogszabályt kiválasztani. Ez pedig vezethet oda - ahogy jelen ügyben is történt - hogy a cselekményt az elbírálásakor hatályos jogszabály alapján kell elbírálni, és ez - tekintettel arra, hogy ekként a terheltnek felrótt magatartás az elkövetéskor is bűncselekmény volt - fel sem veti a „nullum crimen sine lege" elvének sérelmét. [33] Az indítvány további részei tekintetében a felülvizsgálat törvényben kizárt. [34] Az indítvány azon érvelése, miszerint a pótmagánvádas eljárásban nem került sor a terhelt felmentésére, és ezért a vádnak tekintett állításának hamis volta nem bizonyított, valójában a jogerős ítéletben megállapított tényállásnak a felülvizsgálatban tilalmazott támadása; az irányadó tényállás ugyanis rögzíti, hogy a terhelt feljelentésében foglalt közlései valótlanok voltak. [35] Ennek kapcsán a Kúria rámutat arra is, hogy a megvádolt személy az alapügyben való jogerős felmentése nem feltétele a hamis vád megállapíthatóságának, már csak azért sem, mert a hamis vádolást követően nem szükségszerűen indul büntetőeljárás, és kiváltképp nem szükségszerűen kerül sor bírósági eljárásra. A Be. 7. §
(5)bekezdésére tekintettel a bíróság - hamis vád miatt indult büntetőeljárásban is - a büntetőjogi felelősséget önállóan bírálja el, ezen belül önállóan állapítja meg a tényállást is. Ekként tehát az alapügyben hozott - esetleges - bírósági határozatban a megvádolt büntetőjogi felelősségéről való állásfoglalás hiánya nem hat ki a hamis vád tárgyában hozott határozatra. [36] Ugyancsak az irányadó tényállással szembeni az indítvány azon hivatkozása, miszerint a terhelt a feljelentését ismeretlen tettes ellen tette meg. A jogerős ítéleti tényállás azt tartalmazza, hogy a terhelt a hatósághoz címzett feljelentésében azonosíthatóan az ügyében eljárt végrehajtó, ... sértett magatartását írta le. Megjegyzi a Kúria, hogy ehhez képest közömbös, ha a feljelentésben feljelentettként - formálisan - ismeretlen tettes szerepel. [37] Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány kizárólag a Be. 649. §
(2)bekezdésében tételesen és kimerítően felsorolt okokból kerülhet sor. E felsorolásban, valamint az említett törvényhely d) pontjában utalt Be. 608. §
(1)bekezdésében az indítványban hivatkozott eljárási szabálysértések egyike - így az iratismertetés, a vád kézbesítése és az iratmásolatok kiadásának elmulasztása, az ügyek egyesítése, valamint az annak kapcsán előterjesztett fellebbezés el nem bírálása - sem szerepel. Ekként azok miatt felülvizsgálatra még a hivatkozás alapossága esetén sem kerülhet sor. [38] Megjegyzi a Kúria, hogy ugyanakkor megállapítható, miszerint a terhelt a vádiratot mindkét ügyben megkapta; kifogása csupán arra vonatkozott, hogy az a
  1. tényállási pontban írt cselekmény tekintetében a (korábbi) Btk.
  2. §-ában írt magánokirat-hamisítást tartalmazott. A vád azt a magatartást írja le, ami miatt az ügyészség a terhelt büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezi, és annak az eljárásjogi alapját képezi. Ehhez képest fel sem merülhet, hogy pusztán a jogi minősítés - egyébként jogszabály-változás miatt történő - megváltozása esetén új vádirat készítése (vagy vádmódosítás) lenne az eljárás feltétele. Ekként annak kézbesítése sem kérhető számon. [39] Az egyesítő végzés felülbírálatának elmulasztása kapcsán a Kúria továbbmenőleg arra utal, hogy a büntetőügyek egyesítése felülvizsgálat alapja nem lehet (BH 2016.74.II.). Mindazonáltal - ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is rámutatott az átiratában - a terhelt az egyesítésről rendelkező végzés kézbesítését követően a bíróságra eljuttatott beadványában nem az ügyek egyesítése miatt jelentett be fellebbezést, hanem az eljárás elhúzódása miatti kifogást terjesztett elő, és azt sérelmezte, hogy vele szemben a tárgyalás előkészítése során nem szüntette meg a bíróság az eljárást. [40] A terhelt indítványában maga is arra hivatkozott, hogy az egyesítő végzés elleni fellebbezését
  3. november 25-én, azaz az elsőfokú eljárás befejezését követően juttatta el a Fővárosi Főügyészséghez. Az eljárást befejező ügydöntő határozat meghozatalát követően az eljárás során hozott nem ügydöntő határozat elleni fellebbezés fogalmilag nem értelmezhető. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a kézbesítés és a fellebbezés előterjesztése közötti időben a terhelt az eljárásban (más tárgyban) beadványokat terjesztett elő és eljárási cselekményen vett részt - a határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem sem vezethetne eredményre. [41] A terhelt tehát joghatályos fellebbezést az egyesítő végzés ellen nem jelentett be, ugyanakkor annak elbírálásának elmulasztása sem jelentene - a fent kifejtettek szerint - felülvizsgálati okot. Az indítvány elvi tartalma [42] Az eljárt bíróságok törvénysértő módon állapították meg a terhelt bűnösségét hamis vád bűntettében, tekintettel arra, hogy az elévült. Emellett olyan bűncselekményekben mondta ki bűnösnek, melyeket az elkövetéskor hatályos Btk. nem tartalmazott, a terhelt közléseinek valótlan voltát arra vonatkozó jogerős ítélet hiányában állapította meg, és az eljárás során számos eljárási szabálysértés is megvalósult. A döntés elvi tartalma [43] I. Amennyiben a hamis vád folytán eljárás indult, az alapügyben eljáró hatóság feljelentésének hiányában a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik, ezért a jogerős ítéletben a terhelt terhére rótt cselekmény sem az elkövetéskor, sem az elbíráláskor hatályos Btk. szerint nem évült el. [44] II. Bűncselekmény hiánya fel sem merülhet, ha a cselekmény az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos törvény alapján is büntetendő volt. [45] III. A hamis vád miatti bűnösség megállapításának nem feltétele, hogy annak nyomán a bíróság jogerős felmentő ítéletet hozzon. [46] IV. A Be.
  4. §
(2)bekezdésében fel nem sorolt eljárási szabálysértések miatt nincs helye felülvizsgálatnak. Záró rész [47] Minderre figyelemmel a Kúria - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a támadott határozatokat - a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdés szerinti összetételben eljárva - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [48] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. , 2020. október 19. . Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Élő András s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.