Gf.40067/2017/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése az alperes ................-án tartott taggyűlésén meghozott taggyűlési határozatainak hatályon kívül helyezését kérték. Keresetük indokául arra hivatkoztak, hogy a taggyűlés a határozatokat a társasági szerződés ... pontjában előírt .....%-os szavazati arány figyelmen kívül hagyása mellett hozta meg. Kifejtették, hogy a ........ ........-i társasági szerződés ....... pontját a társasági szerződésből törlő ..................-én meghozott taggyűlési határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte, így a társaság működésére az azt megelőzően hatályos társasági szerződés rendelkezései vonatkoztak, mert a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés - függetlenül attól, hogy azt változásbejegyzési eljárásban felhasználták-e - önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem lehet alapja az alperes társasági szerződésében bekövetkezett változások bejegyzésének, mert az csupán egy, a változásbejegyzési kérelem mellékletét képező „technikai jellegű" okirat. Hangsúlyozták, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló

1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
2. §-a alapján a változásbejegyzési eljárásban a társasági szerződés cégadatot érintő módosítását eredményező változás bejegyzés jogalapját a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyv vagy valamennyi tag által aláírt, különálló okiratban szereplő létesítő okirat módosítás képezheti, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés nem a cégbírósági bejegyzés jogalapját képező okirat, így önmagában nem elegendő. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a .............-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés alapján kellett eljárnia, így a .................-i társasági szerződés ...... pontját, amelyet ....... ........-én a társasági szerződésből töröltek, figyelembe venni nem kellett, ezért a társasági határozatokat nem ....%-os szavazati aránnyal kellett meghozni. Kifejtette, hogy a ............. .........-én meghozott társasági határozatokat hatályon kívül helyező jogerős ítélet jövőbeni (ex nunc) hatályú, így ................-ig a ........ ..........-én meghozott társasági határozatok figyelembevételével járhatott el. A Budapest Környéki Törvényszék a ...........-án kelt .......... számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket, hogy 15 nap alatt személyenként ........ forint perköltséget fizessenek meg az alperesnek. Az ítélete indokolásában a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a felperesek az alperes tagjai. Az alperes ......... ..........-i társasági szerződésének ....... pontja szerint a taggyűlés határozatait a taggyűlésen jelenlévő tagok szavazatainak .......%-ával hozza meg (.....-es határozatok). Az alperes ......... ....-én meghozott ..... - egy másik sorszámozás szerint ..... - sorszám alatti taggyűlési határozata a társasági szerződést módosította, annak ......... pontját törölte. A Budapest Környéki Törvényszék a ...... ........-én kelt ................ számú ítéletével az alperes .......... ........-én meghozott taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a ........ ...........-én jogerős ..................... számú ítéletével helybenhagyta. A per során a társasági határozatok végrehajtásának felfüggesztésére nem került sor. Az alperes .................-án meghozott ..... számú taggyűlési határozata a társasági szerződés ......... pontját törölte. A ........... számú határozat a társasági szerződés ........ pontját kiegészítette azzal, hogy az összehívott taggyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt taggyűlés egy óra elteltével megtartható, és a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A Budapest Környéki Törvényszék a ...............-án jogerős ............... szám alatti ítéletével többek között ezen taggyűlési határozatokat is hatályon kívül helyezte. A határozatok végrehajtásának felfüggesztésére a peres eljárásban nem került sor. Az elsőfokú bíróság a gazdasági társaságokról szóló
3. évi IV. törvény (Gt.)
4. §

(1)és

(4)bekezdését idézte és annak alapján megállapította, hogy az I. és III. rendű felperest az ...., ....., ......, míg a II. rendű felperest a ..... és ... határozat tekintetében kereshetőségi jog nem illeti meg, mert a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a taggyűlésen meghozott határozatok bírósági felülvizsgálata során a támadott határozatok jogszerűségét a taggyűlés összehívásakor és megtartásakor az alperesre irányadó hatályos jogszabályok és társasági szerződés rendelkezései alapján kell elbírálni. Kifejtette, hogy az alperes a taggyűlés által meghozott és a tagok irányában azonnal hatályosult taggyűlési határozata, illetve a módosított társasági szerződése szerint köteles működni mindaddig, amíg a perben eljáró bíróság a taggyűlési határozat végrehajtását nem függesztette fel, vagy a per eredményeképpen nem helyezte hatályon kívül, esetlegesen a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségét nem állapította meg. Az elsőfokú bíróság osztotta a felperesek álláspontját, hogy a változásbejegyzési kérelem mellékletét képező, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés technikai jellegű okirat, ezért a perbeli taggyűlés időpontjában hatályos társasági szerződés nem az alperes által hivatkozott ...............-án kelt, a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés. Megállapította, hogy a .................-án megtartott taggyűlés időpontjában a ........ .......-i társasági szerződésnek a ........ .......-i és ....... .........-i taggyűlési határozatokkal meghozott módosításai vonatkoztak a társaság működésére. Kifejtette, hogy a társasági határozat hatályon kívül helyezését tartalmazó ítélet időbeli hatálya csak jövőbeni (ex nunc) lehet, így ...... ..........-ig az alperes a ....... ............-én meghozott társasági határozatok figyelembevételével járhatott el, ezért a .................-i társasági szerződés ......... pontját, amelyet a ........ .........-én (majd ...................a társasági szerződésből töröltek, figyelembe venni nem kellett, így a társasági határozatokat nem a felperesek által hivatkozott .....%-os szavazati aránnyal kellett meghozni. Mindezekre figyelemmel a felperesek keresetét elutasította és a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felpereseket az alperes részére ügyvédi munkadíjból álló felmerült perköltség megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §

(2)bekezdés a) pontja szerint állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. és III. rendű felperesek nyújtottak be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatásával keresetük teljesítését kérték. Arra hivatkoztak, hogy az alperes társasági szerződésének módosítására nemcsak a társasági szerződés rendelkezéseivel ellentétes szavazati arányok mellett, hanem az akkor még hatályos Gt.

1. §-ának megsértésével került sor, amely szerint a társasági szerződés módosításához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a taggyűlés legalább ...-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Kifejtették, hogy téves az elsőfokú bíróság álláspontja, amely szerint a ....... .........-án tartott taggyűlés időpontjában a társaság ....... .......-én kelt, a ...... ........-én és .......... ............-án meghozott társasági határozatokkal módosított társasági szerződésének rendelkezései voltak hatályosak, mert sem a ......... ...........-én, sem a ...... ..........-án tartott taggyűlésen a társasági szerződésmódosítás tárgyában a szavazáskor a szavazatok aránya nem érte el az akkor hatályos társasági szerződés ........ pontjában rögzített, a taggyűlési határozatok elfogadásához szükséges .....%-os szavazati arányt és a Gt.
2. §-ában előírt 3/4-es szótöbbséget, így nem jött létre a társasági szerződést módosító határozat és nem lehet szó érvényes és joghatályos társasági szerződésmódosításról. Azok a határozatok, amelyekre jelen perben az elsőfokú bíróság az ítéletét alapozta, nem hangzottak el a ...... ..........-i taggyűlésen és azok rögzítésre sem kerültek a taggyűlési jegyzőkönyvben, holott ahhoz, hogy joghatás kiváltására alkalmasak legyenek, szükséges, hogy a jegyzőkönyv vezetője, hitelesítője és a levezető elnök azt aláírja és ellenjegyzésével lássa el. A taggyűlési jegyzőkönyv határozatokat nem tartalmaz, így a jogszabályban megkövetelt formában okirat sem bizonyítja a határozatok megszületését. Előadták, hogy mindezt bizonyítja az alperes ............ ..........-én megtartott taggyűléséről felvett, a keresetlevél ........... számú mellékleteként már csatolt taggyűlési jegyzőkönyv, amely szerint a társasági szerződés különböző pontjairól több szavazás történt, de egyik szerződési pont esetében sem került a határozat sorszáma, sem az elfogadás dátuma a kihirdetett határozatok esetében használt módon rögzítésre, sem az elfogadás dátuma, sem a határozat sorszáma nem lett vastag betűvel és aláhúzással kiemelve. Nem volt olyan határozat, ami a tagok egymás közötti jogviszonyában hatályosulni tudott volna, és határozat hiányában a perben eljáró bíróság sem rendelkezhetett a nem létező határozat végrehajtásának felfüggesztéséről. Kiemelték, hogy az alperes sem tekinthette módosítottnak a társasági szerződést, mert a törvényben előírt 30 napon belül változásbejegyzési eljárást nem kezdeményezett, és csak akkor nyújtott be változás bejegyzése iránti kérelmet, amikor az illetékes ügyészség törvényességi felügyeleti eljárás során a felügyelőbizottsági tagok hiánya miatt a jogsértő állapot megszüntetésére szólította fel az alperest. Megjegyezték, hogy a felsorolt hiányosságokat már az alperes által a ..................-én tartott taggyűlés alapján kezdeményezett változásbejegyzési eljárásban a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságának észlelnie kellett volna és a változásbejegyzési kérelmet végzéssel el kellett volna utasítania. Kitértek arra is, hogy a ...................-én megtartott taggyűlést követően sem volt tudomásuk arról, hogy a társasági szerződést érintően bármilyen változás történt, ugyanis a taggyűlésen e tárgykörben határozatok nem kerültek kihirdetésre. Arról csak a peres eljárás során szerezhettek tudomást, hogy a határozatok könyvébe a .......... .........-én megtartott taggyűlés alapján a társasági szerződést érintően az egyik változat szerint ...., a másik változat szerint .... sorszámmal bejegyzés történt. Emiatt a felperesek ismeretlen tettessel szemben feljelentést tettek közokirat hamisítás és más bűncselekmények miatt, mely büntetőeljárás jelenleg folyamatban van. Hangsúlyozták, hogy a ..................-án tartott taggyűlésen hozott taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Budapest Környéki Törvényszék a .................-án jogerőre emelkedett ........... számú ítéletének indokolása szerint a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezésének azért volt helye, mert azok nem a társasági szerződésben rögzített szavazati arányok mellett kerültek meghozatalra, ezért ez ítélt dolog, ezen indokolásától a jelen perben sem térhetett volna el az elsőfokú bíróság. A ........ .........-án tartott taggyűlés alapján az alperes nem kezdeményezett változásbejegyzési eljárást, így ezen taggyűlés alapján társasági szerződésmódosítás nem is történhetett a Ctv.
3. §

(1)bekezdése alapján. A fellebbezésben előadott indokok az első fokon eljárt perbíróság előtt ismertek voltak, mert a fellebbezésben hivatkozott valamennyi peres eljárásban ugyanazon bírói tanács járt el. Kifejtették, hogy cégadatot, illetőleg a társasági szerződés módosítását csak a valamennyi tag által aláírt különálló okiraton szereplő létesítő okirat módosítás vagy a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyv képezheti. Tekintettel arra, hogy az alperes .................-én megtartott taggyűléséről készült jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan határozatot, amely alkalmas lenne a társasági szerződés módosítására és a felperesek által legutoljára szabályosnak tartott, ........ ..........-én elfogadott társasági szerződés módosítást követően későbbi időpontban nem történt társasági szerződés módosítás, az alperes taggyűlési határozatainak meghozatalára érvényes .....%-os szavazati arány változatlanul érvényben van. Véleményük szerint a keresettel támadott ...., .... és ..... számú taggyűlési határozatok keresettel történő elutasításának indokolása nem helytálló, mert ezen határozatok meghozatalánál sem tartották be a taggyűlési határozatok meghozatalához szükséges ......%-os szavazati arányt, nem születtek taggyűlési határozatok. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Érvelése szerint a Ctv. 22. §-a értelmében a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A Ctv. 24. §

(1)bekezdés d) pontja szerint a cégjegyzék közhitelesen tartalmazza a létesítő okirat keltét is. A cégjegyzékbe bejegyzett társasági szerződés mindaddig közhiteles és hatályos, ameddig a Ctv. 33. §

(2)bekezdése szerinti eljárásban, vagy a Ctv. 65-

1. §-ban meghatározott eljárások valamelyikének lezárása alapján jogerősen törlésre nem kerül. Előadta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága a Cg.......... számú végzésével változásbejegyzési kérelem benyújtására kötelezte, amelynek alapján a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága a bejelentett ........ ........-i változásokat a Cg......... számú végzésével bejegyezte és a végzést szabályszerűen közzététette. A felperesek bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti és az alperes ......... .........-én elfogadott létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmei vonatkozásában a Budapest Környéki törvényszék a .................-án jogerőre emelkedett ................. számú végzésével a pert megszüntette. Mindezekre figyelemmel a társasági szerződés .......... ........-én elfogadott módosítása érvényes és hatályos, az azt bejegyző végzés hatályon kívül helyezéséről a Fővárosi Ítélőtábla ................ számú eljárásban hozott ítélete sem rendelkezhetett. A Fővárosi Ítélőtábla a jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte a taggyűlési határozatokat, de azok végrehajtásának felfüggesztésére az eljárás során nem került sor, így azok a ......... .......-án tartott taggyűlés időpontjában érvényesek és hatályosak voltak. Felhívta a figyelmet, hogy a jelen pernek sem tárgya a .......... .........-i taggyűlés eseményeinek értelmezése és vitatása. A fellebbezés megalapozatlan. Az I. rendű, II. rendű és III. rendű felperesek a Gt.
2. §

(1)bekezdésére alapították keresetüket, amely alapján a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. A keresetük ténybeli alapjául arra hivatkoztak, hogy az alperes tagjai. A felperesek keresetének sikeressége, illetve az I. és III. rendű felperes fellebbezésének sikeressége esetén a perben hozott határozat mindhárom felperesre kiterjedne a perben való részvétel nélkül is, ezért a felperesek pertársasága a Pp. 51. § a) pontja szerinti pertársaságnak minősül, így az I. és III. rendű felperes fellebbezése a Pp. 52. §

(1)bekezdése alapján kihatott a II. rendű felperesre is. Az elsőfokú bíróság a releváns tényeket túlnyomórészt helyesen állapította meg, a Fővárosi Ítélőtábla az érdemi döntéssel egyetértett, az azt alátámasztó ténybeli és jogi okfejtést az alábbiakkal egészíti ki és változtatja meg. A Fővárosi Ítélőtábla az alperes cégjegyzékéből megállapította, hogy II.rendű felperes neve II. rendű felperes tagsági jogviszonya ........ .........-én megszűnt, a cégbíróság .............-én törölte a tagok köréből. A perindítási jognak, mint a társaság és a tag közötti anyagi jogviszonyból fakadó részjogosultság fennállása eldöntéséhez a bíróság érdemi határozatban kifejeződő anyagi jogerő hatálya fűződik, így azt ítélettel kell elbírálni. Ebből következően amennyiben a jelen folyamatban lévő per jogerős lezárásáig valamelyik felperes elvesztette a perbeli legitimációját, az nem a per megszüntetését, hanem a perbeli legitimációval nem rendelkező felperes kereseti kérelmének érdemi elbírálása mellett a kereseti kérelem elutasítását eredményezi. Az elsőfokú eljárás során a II. rendű felperes tagsági jogviszonya megszűnt, így a II. rendű felperes keresete érdemi elutasításának helyes indoka a perbeli legitimáció hiánya. Az elsőfokú bíróság helyesen tartotta szem előtt, hogy a Gt. 45. §

(4)bekezdése alapján a keresetindítás joga nem illeti meg azt a személyt, aki - a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, és a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen állapította meg, hogy ebből az okból az I. rendű és a III. rendű felperest az ....., ..., .... számú határozat bírósági felülvizsgálata iránt a keresetindítás joga nem illeti meg. A Gt. 45. §

(3)bekezdés szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított ........ napon belül a gazdasági társaság ellen kell megindítani. A határozat meghozatalától számított ....... napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A kereseti kérelemhez kötöttség elve alapján a bíróság a perben csak a perbeli legitimációval rendelkező felperesek jogvesztő határidőn belül előterjesztett kereseti kérelmét vizsgálhatja, illetőleg amennyiben az alperes hivatkozik arra, hogy a kereseti kérelem vagy annak megváltoztatása az elévülési időn túl került előterjesztésre, úgy ezen korlátok között dönt a perben. A társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert megindító keresetlevélben a Pp. 121. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a felpereseknek elő kell adni az érvényesíteni kívánt jogot, a Gt. 45. §

(1)bekezdésében foglaltak alapjául szolgáló tényeket, azt, hogy a per tárgyát képező sérelmezett határozatok a felperes álláspontja szerint milyen okból jogsértőek, az alperes társasági szerződésének mely rendelkezésébe, vagy melyik jogszabály melyik rendelkezésébe ütköznek. A felperesek a keresetlevelükben arra hivatkoztak, hogy a keresettel támadott határozatokat a társasági szerződés ..... pontjában előírt ....%-os szavazati arány figyelmen kívül hagyása mellett hozta meg a taggyűlés. A Pp. 247. §-ának

(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban a keresetet nem lehet megváltoztatni. Nem megengedett keresetváltoztatásnak minősül a másodfokú eljárásban, ha a felperes a társasági határozat hatályon kívül helyezését a fellebbezésében a keresetben megjelölthöz képest új okra alapítja. Az I. rendű és a III. rendű felperesek a fellebbezésben hivatkoztak arra, hogy a társasági szerződésben előírt .....%-osszavazati arány hiányában nem is születtek meg az ......, ......, ...... számú határozatok, amely fellebbezési hivatkozás a Gt. 45. §

(3)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő letelte és a Pp. 247. §-ának

(1)bekezdésében foglalt tilalmi rendelkezés miatt érdemben nem volt vizsgálható. A cég bejegyzését követően a társasági szerződés módosítása történhet társasági szerződésmódosító okiratban, a legfőbb szerv határozatában, az ügyvezetés mint a társaság szerve által hozott határozatában (ha erre az ügyvezetést a társasági szerződés feljogosította). A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzék más rovatát, mint a .... rovatot (létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása keltezésének időpontja), nem érinti. A létesítő okirat módosítása mindig érinti a cégjegyzéket, ha mást nem, a .... rovatot - amit a Ctv. 24. §

(1)bekezdés d) pontja alapján a cégjegyzékbe be kell jegyezni - és a változás bejegyzését elrendelő végzést a Cégközlönyben közzé kell tenni. A Ctv. 22. §

(1)bekezdése alapján a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A polgári perben a bíróságnak arra nincs hatásköre, hogy a cégnyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bejegyzett cégadatok változását megállapítsa. A közhiteles cégnyilvántartás adataival szemben lefolytatható bizonyításra a Ctv.-ben szabályozott bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás, a jogorvoslatok és a törvényességi felügyeleti eljárás keretei között, az ott meghatározott eljárási rend szerint, továbbá a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő adat, jog vagy tény valótlanságának megállapítása iránt indított külön peres eljárásban van lehetőség. Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adat, jog vagy tény nem felel meg a valóságnak, akkor ennek megállapítása iránt indított külön peres eljárásra van lehetőség. A jogalkotó a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségének okait a Gt.-ben külön nem nevesítette. A társasági szerződés módosítása érvénytelenségére való hivatkozás a Ctv. alapján kétféle pertípusban lehetséges; a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben (Ctv. 65-68. §) és a létesítő okirat módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti perben (Ctv. 70. §). A Ctv. 65. §

(1)bekezdése szerint a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A per megindításának a Ctv. 65. §

(2)bekezdése alapján a Cégközlönyben való közzétételtől számított harminc napon belül van helye, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A létesítő okirat módosítás érvénytelenségének megállapítása iránti perben a létesítő okirat cégjegyzékadattal összefüggő és össze nem függő módosításának érvénytelenségére is lehet hivatkozni. Perindításra jogosult az ügyész és az, aki a jogi érdekét valószínűsíti. A perindításra a bejegyzést elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidő alatt van lehetőség. A legfőbb szerv határozatának, illetve a társaság szervei által hozott határozatnak a bírósági felülvizsgálata iránt per indítható a Gt. 45. §

(1)-

(2)bekezdése alapján. A társasági határozattal megvalósult társasági szerződésmódosítás jogszabálysértése körében a határozat tartalma vagy meghozatala során megvalósult eljárási szabálysértésre lehet hivatkozni. Ilyen per megindítására sor kerülhet a társasági határozaton alapuló változás bejegyzése előtt és után. A perben hozott jogerős határozat újabb változásbejegyzés alapjául szolgálhat (változásbejegyzési kérelem vagy törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként). A közhiteles cégnyilvántartásba bejegyzett adat, jog vagy tény jogszabálysértése esetére a Ctv. V. Fejezetében szabályozott jogorvoslati eljárások és a Ctv. VI. Fejezetében lévő törvényességi felügyeleti eljárások [pl. a Ctv. 74. §

(1)bekezdés a)-c) pontjai alapján kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárások] állnak rendelkezésre a jogszabálysértés megszüntetését eredményező eljárásként. A gazdasági társaság ellen annak tagja által a társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított polgári perben eljáró bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy bizonyítási eljárást folytasson le a cégnyilvántartásban szereplő adatokkal szemben, és annak eredményeként a bejegyzett adatok megváltozását megállapítsa és azokat fogadja el a valóságnak megfelelő adatként. A Fővárosi Ítélőtábla az alperes cégjegyzéke alapján megállapította, hogy a ........ .......-én megtartott taggyűlésén hozott határozatok alapján a cégjegyzéket érintő változásokat - így a létesítő okirat módosítás dátumát a ..... rovatban - a cégbíróság ...... .......-én a cégnyilvántartásba bejegyezte és ....... ........-én közzétette. A létesítő okirat ...... .........-én a cégjegyzékbe bejegyzett későbbi, .........-én kelt módosítása csak tag személyére vonatkozó változást érintett. A fentiekre figyelemmel a perbeli taggyűlés időpontjában az alperes működésére a ....... ........-én és a ........ ......-án módosított társasági szerződés volt irányadó, amely már nem írta elő a ....%-os szavazati arányt. Az I. rendű és a III. rendű felperesek maguk adták elő az elsőfokú eljárásban és a fellebbezésükben is, hogy az alperes ........ .......-én megtartott taggyűlésén hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránt per volt folyamatban, amely határozatok egyike (......., más sorszámozás szerint 8. sorszámú határozat) a társasági szerződés .....%-os szavazati arányra vonatkozó rendelkezést (..... pont) törölte, és a Budapest Környéki Törvényszék a ......... ........-én meghozott ítéletével e határozatot hatályon kívül helyezte, majd az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a .......... .......-én hozott ............. számú jogerős ítéletével helybenhagyta. A Gt. 46. §

(3)bekezdés szerint a jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem álltak perben. A Pp. 229. §

(1)bekezdés értelmében a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet anyagi jogereje utóbb kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon felek - a ideértve azok jogutódait is - ugyanazon jog iránt egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tegyék (anyagi jogerő). A bíróságok a későbbi döntésüknél a jogerős határozatot kötelesek alapul venni, az ítéletben elbírált jogot többé nem lehet vitássá tenni. A felperesek az alperesi társaság tagjai, így a jelen peres eljárásban már nem tehetik vitássá, hogy az alperes ......... ........-én megtartott taggyűlése határozatot hozott, amely a társasági szerződés ....%-os szavazati arányra vonatkozó rendelkezést (........ pont) törölte. A taggyűlési határozatot a bíróság .... .........-én jogerős ítéletével helyezte hatályon kívül. A ....... .......-án tartott taggyűlés határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perben ......... ........-án jogerőre emelkedett ............ szám alatti ítéletben elbírált jog kizárólag a felülvizsgált határozatokra vonatkozott. A társaság szervei által meghozott határozat bírósági felülvizsgálatának tárgyát, a bíróság vizsgálatának kereteit és a keresetnek helyt adó rendelkezés hatályát, valamint annak jogkövetkezményeit a Gt. erre irányadó rendelkezései teljes körűen tartalmazzák. A Gt. 46. §

(2)bekezdésében foglalt felhatalmazó rendelkezés alapján a társasági határozatot hatályon kívül helyező bírósági ítélet a jövőre nézve - ex nunc hatállyal - fejt ki joghatást, a bírósági döntés jogalakító jellegéből fakadóan a társasági határozatok bírósági felülvizsgálata tárgyában meghozott ítélet eredményezi a már meglévő jogviszony megváltozását. A bíróság ítéletének meghozataláig, illetőleg a határozat végrehajtásának felfüggesztéséig fennálló társasági jogok és kötelezettségek változását eredményező alakító rendelkezésnek visszaható hatálya nincs, és az ítélet meghozatalára okot szolgáltató tények joghatása annak jogalakító hatályában valósul meg. A kifejtett indokokra tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a Gt. 45. §

(5)bekezdésének és a 46. §

(2)bekezdésének helyes alkalmazásával a gazdasági társaság által meghozott határozatok a társaság működésére mindaddig irányadóak, amíg a bíróság a határozatok végrehajtását fel nem függeszti, illetőleg azokat ítéletével hatályon kívül nem helyezi. A Pp. 229. §

(1)bekezdésének alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletéhez csak annak jogerőre emelkedésével kötődik végleges anyagi jogi hatály. Az elsőfokú bíróság helytállóan helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a per tárgyát képező taggyűlési határozatok elfogadása az akkor hatályos társasági szerződésnek megfelelt, mert a Fővárosi Ítélőtábla ....... .........-én hozott .......... számú jogerős ítéletének a társasági jogviszonyt alakító visszamenőleges hatálya nincs, és az alperes cégjegyzékének .... rovatában bejegyzett létesítő okirat irányadó a társaság működésére, továbbá a Ctv. 65. és 70. §-ában szabályozott jogvesztő határidő is eltelt. A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperesek a Pp. 239. §-a szerint irányadó 78. §

(1)bekezdése és a 82. §

(1)bekezdés alapján kötelesek az alperes javára az R. 3. §

(3)és

(5)bekezdése szerint meghatározott, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban álló ügyvédi munkadíj mint másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest,

1. április
2. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke . Pusztai Anita s.k. előadó bíró Dr.BojtorJohanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő