A határozat elvi tartalma: Ha a szakértői vélemény hiányosságait a szakértő nem pótolja, ellentmondásait nem oldja fel a bíróság felhívására sem és emiatt új szakértő kerül kirendelésre, utóbb az aggályos, hiányos szakvélemény részben sem vehető az ítélkezés alapjául. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.20.858/2019/
- szám A tanács tagjai: . Döme Attila a tanács elnöke . Kiss Gabriella előadó bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: . Erdélyi Miklós ügyvéd Az alperes: alperes Az alperes képviselője: . Szepesi Ferenc ügyvéd A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Törvényszék 2.Pf.21.831/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: ódmezővásárhelyi Járásbíróság 2.G.20.625/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. A le nem rótt 495.300 (négyszázkilencvenötezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes 2010-ben az akkor kezelésében álló, a felperes Sz., külterület 037/48 helyrajzi számú, 3 ha 8.025 m² területű szántó művelési ágú ingatlanával szomszédos csatorna kotrása során a kitermelt iszapot és agyagot a felperesi ingatlanon helyezte el, majd a következő évben 5.034 m²-en elterítette. A kiszélesített csatorna az ingatlan-nyilvántartás adataitól eltérően 1.326 m² területet foglal el a felperes földterületéből. Emiatt a terület egy részét a felperes mezőgazdasági célra nem tudta hasznosítani, ennek kapcsán 2010-
- között 612.400 forint jövedelemkiesése keletkezett. A csatorna által elfoglalt terület forgalmi értéke 244.753 forint. Az alperes 263.866 forint kártérítést megfizetett a felperesnek mindezekkel összefüggésben. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes módosított keresetében 5.972.382 forint kártérítés és ennek
- július
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az összegből a földterületre kitermelt agyag és iszap elszállításának költségét, valamint a taposási kár összegét összesen 2.372.382 forintban, az agyag és iszap szétterítése miatt elmaradt hasznát a 2010-
- év közötti időszakra 1.000.000 forintban, a szükségessé vált szerves- és műtrágyázás, valamint mélyszántás költségét ugyanerre az időszakra összesen 1.600.000 forintban (évi 200.000 forintban), a földterület értékcsökkenését pedig 1.000.000 forintban határozta meg. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a terméskiesés alapján megállapítható, reális elmaradt hasznot, valamint a csatorna által elfoglalt terület értékét egyaránt megfizette a felperesnek, így az ezen felüli kártérítési igény alaptalan. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével 2.965.659 forint és ebből 2.617.135 forint után
- július 1-jétől, 348.524 forint után pedig
- március 15-től a kifizetésig járó késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az alperes a
- évi belvízvédelmi munkák során a csatornából kitermelt agyag és iszap egy részét a felperes földjén terítette szét, ezzel kárt okozott, csökkentette a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület nagyságát. Dr. F.K. kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét aggálytalannak fogadta el, melynek alapján megállapította, hogy a terület termőképessége 2010-től állandóan javult, 2018-ra pedig helyreállt. A felperes kárát a 2010-
- közti időszakra 612.410 forintban határozta meg. Számítása során figyelembe vette az agyaggal, iszappal borított terület műveléséből elérhető jövedelmet és a csatornabővítés miatt a parti sávban keletkezett kárt is. Utalt arra, hogy a perben korábban kirendelt dr. H.A. igazságügyi szakértő véleménye dr. F.K. szakvéleményével ellentétes, továbbá hiányos, azt a szakértő többszöri felhívás ellenére sem egészítette ki, illetőleg pontosította, ezért a szakértői tevékenység elvégzése alól felmentette. Az agyag és iszap elszállítási költségét mégis dr. H.A. szakvéleménye alapján fogadta el 2.372.382 forintban. Dr. K.T. szakértői véleményét figyelembe véve határozta meg a termőterület 1.326 m²-rel való csökkenését, amelynek értéke 244.753 forint. Dr. F.K. szakértő véleményére támaszkodva pedig elfogadta, hogy az agyaggal borított 5.034 m² terület tekintetében értékcsökkenés nincs. Alaptalannak találta a terület művelésével kapcsolatos rendkívüli költségek megfizetésére irányuló igényt, mert dr. F.K. szakvéleménye szerint ezen a részen az önálló szántás és növényvédelmi munka szükségtelen, egyben életszerűtlen, és a perben meghallgatott tanú vallomása alapján sem állapítható meg mindezek megtörténte. A kár összegét a 2010-
- közötti időszakra ez alapján összesen 3.229.545 forintban határozta meg, melyből levonta az alperes által megtérített 263.886 forintot, az így a fennmaradó összegben marasztalta az alperest késedelmi kamatokkal növelten. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta és az alperes marasztalásának tőkeösszegét 612.410 forintra és ennek
- március
- napjától a kifizetésig járó törvényes kamataira leszállította. Indokolásában elöljáróban rámutatott, a másodfokú eljárásban nem volt vitás, hogy az alperes [8] jogellenes magatartásával kárt okozott a felperesnek, amelynek megtérítésére köteles, ezért a fellebbezéssel és a csatlakozó fellebbezéssel érintett kártételek kapcsán vizsgálódott. Dr. F.K. szakértő véleményét alapul véve megállapította, a termőterület jelenlegi állapota mellett az [9] agyag és iszap elszállítása szükségtelen, annak a mezőgazdasági termelésre hátrányos hatása nincs. Nem állapítható meg az agyaggal, iszappal borított földterület értékcsökkenése sem. [10] Kifejtette, dr. H.A. véleményét teljes egészében figyelmen kívül kell hagyni, mert ahogy az elsőfokú [7] bíróság is megállapította, az hiányos és többszöri felhívás ellenére sem egészítette ki a szakértő. Kiemelte, nincs mód arra, hogy a bíróság a hiányosnak és aggályosnak tekintett szakértői véleményt részben ítélkezésének alapjául fogadja el. [11] A csatlakozó fellebbezést arra hivatkozva ítélte alaptalannak, hogy dr. F.K. aggálytalan szakértői véleménye szerint az iszappal és agyaggal borított földrészleten a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan „önálló" költségek nem merültek fel. Rámutatott, ezt támasztotta alá A.I. tanúvallomása is. A szerves- és, műtrágyázás, mélyszántás költségeinek megfizetésére irányuló kereseti követelést ezért elutasította. [12] A felperesnek azt a másodfokú eljárásbeli nyilatkozatát, amely szerint jogszabályi kötelezettsége az agyag eltávolítása a területről, a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, utalva a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére. [13] Mivel azonban az így számított kárösszeg (612.410 forint + 244.753 forint) - csökkentve az alperes időközi teljesítésének összegével, 263.866 forinttal - alacsonyabb a fellebbezési kérelemben megjelölt összegnél, a kérelemhez kötöttség elve miatt a marasztalás összegét 612.400 forintra és késedelmi kamataira szállította le. A felülvizsgálati kérelem A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása, a marasztalási összeg 5.565.659 forintra és az elsőfokú ítéletben megjelölt kamataira történő felemelése érdekében. [15] Jogorvoslati kérelme szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 78. §
(1)bekezdését és
- §-át, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §
(1)bekezdését. [16] Véleménye az volt, helyesen fogadta el dr. H.A. szakvéleményét az elsőfokú bíróság az agyagmentesítés és elszállítás költségét, valamint a taposási kár 2.372.382 forintos összegét illetően, ahogy a termőterület csökkenésével járó értékcsökkenést is dr. K.T. szakvéleménye alapján 244.753 forint értékben. Ugyancsak helytálló dr. F.K. szakvéleményének az a része, amely szerint a jövedelemkiesésből és terméskiesésből származó kár a 2010-
- közti időszakban 612.410 forint. Érvelése szerint azonban nem elfogadható a szakvélemény abban a részében, amely megállapítja, hogy 2017-re az agyaggal borított terület éppen olyan értékes, mint az ingatlan többi része, mert a talajok keveredtek és az agyaggal feltöltött terület javára érzékelhető pozitív termőhelyi hatás. Az agyag vastagsága ugyanis 50 cm, így a 35 cm mélyre hatoló szántással a föld nem jut el az agyag alsó részéig sem. Kérte ezt érintő részében figyelembe venni dr. H.A. megállapítását. Mivel így az agyaggal borított földterület értéke kevesebb, ezen a címen további 1.000.000 forintra tartott igényt. Ugyancsak kérte megítélni a szerves- és műtrágyázás, valamint a mélyszántás 1.600.000 forintos összegét évi 200.000 forint alapulvételével. [14] [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [19] A Kúria eljárása során a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A Pp. 275. §
(3)és
(4)bekezdéseiből következően eredményes felülvizsgálat alapja egyaránt lehet anyagi vagy eljárási jogszabálysértés, utóbbi azonban csak akkor, ha az ügy érdemére kihatása volt. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet bizonyíték-mérlegelését támadta, ezzel összefüggésben elsődlegesen megsértett jogszabályként a Pp. 206. §-ára, másodlagosan a Ptk. 339. §
(1)bekezdésére hivatkozott. A Pp.
- §-át kizárólag perköltségigénye kapcsán jelölte meg. [21] A felperes a felülvizsgálati kérelmében írt követeléseit zömében arra vezette vissza, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértően hagyta figyelmen kívül dr. H.A. szakvéleményét az agyagmentesítés és elszállítás, valamint a taposási kártérítési összeget illetően, továbbá megalapozatlanul fogadta el dr. F.K. szakvéleményét abban a részében, amelyben megállapítja, hogy 2017-re az agyaggal és iszappal borított terület éppen olyan értékes, mint az ingatlan többi része. Azt, hogy az ítélkezés alapjául elfogadott szakértői vélemény ebben a kérdésben aggályos, dr. H.A. szakvéleményének a talaj keveredésére vonatkozó részével kívánta alátámasztani. Álláspontja az volt, a terület értékcsökkenése 1.000.000 forint, melynek megtérítésére a károkozó alperes köteles. A felülvizsgálati kérelem érvelése mindkét tételt érintően téves. Maradéktalanul osztja a Kúria a másodfokú ítélet okfejtését abban, hogy dr. H.A. szakvéleményét a döntés során teljes egészében figyelmen kívül kellett hagyni. A szakértő véleménye az előterjesztésekor - nem vitatottan - hiányos volt, továbbá az elsőfokú bíróság aggályosnak is tekintette, ezért a törvényi sorrendet követve az elsőfokú bíróság több ízben felhívta a szakvéleménye fogyatékosságának megszüntetésére, írásbeli kiegészítés előterjesztése útján. Mivel a felhívásoknak a szakértő nem tett eleget és jelezte, hogy a továbbiakban a perben nem látja el szakértői feladatait, az elsőfokú bíróság helyesen mentette fel és rendelt ki más szakértőt, dr. F.K. személyében. [23] Ilyen körülmények között dr. H.A. szakvéleménye alkalmatlan bizonyítási eszköz, ami az ítélethozatalkor nem vehető figyelembe. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bíróságot már nem terhelte a szakvéleményben esetlegesen tapasztalt belső, illetőleg a később elkészült új szakértői véleménnyel szemben mutatkozó ellentmondások feloldásának kötelezettsége. [22] [24] A másodfokú bíróság teljes egészében dr. F.K. és dr. K.T. szakvéleményére támaszkodva döntött a jogvitában, azokat meggyőzőnek és aggálytalannak ítélte. Dr. F.K. szakvéleménye a helyszíni szemlén látottakon, a per addigi adatain, a helyi jellemzőkön alapult és a logika szabályaival sem volt ellentétes. Lényeges, hogy számítási módszerét ugyancsak részletesen ismertette. Ugyanezek jellemzőek dr. K.T. szakértői véleményére is. Mindezeket alapul véve helyesen helyezkedett arra az álláspontra a jogerős ítélet, hogy a földrészlet 2017-re már nem értékcsökkent, ezért az értékcsökkenés megfizetésére irányuló követelés alaptalan. Ugyanez okból nem elszámolható az agyagmentesítés és elszállítás költsége, valamint a taposási kár megjelölt összege, hiszen a felsorolt költségek szükségtelenek, kár ezekkel összefüggésben nem következett be. [25] A 2010-
- közt felmerült szerves- és műtrágyázás, valamint mélyszántás költségek megtérítésére irányuló részében a felülvizsgálati kérelem ugyancsak alaptalan. A másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően mérlegelte a bizonyítékokat, köztük dr. F.K. aggálytalan szakértői megállapításait és A.I. tanúvallomását. A jogerős ítélet ezért ebben a részében sem jogszabálysértő. [26] A fentiekből következően a Ptk. 339. §
(1)bekezdésének sérelme sem valósult meg. [27] Tekintettel arra, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási, illetőleg anyagi jogszabályokat nem sérti, a Kúria annak felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján - helyes indokai szerint - hatályában fenntartotta. Záró rész [28] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet az ügyben nem terjesztett elő, így áthárítható költsége nem merült fel, a Kúria ezért az erről való rendelkezést mellőzte. [29] A felülvizsgálattal támadott érték 4.953.249 forint volt, melyhez igazodó felülvizsgálati eljárási illeték [1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdés] 495.300 forint. Az így megállapított le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték a felperes személyes költségmentessége folytán az állam terhén marad a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a szerint. [30] A Kúria a határozatát a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Gabriella s.k. előadó bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM