A határozat elvi tartalma: A végrehajtási perben a végrehajtás megszüntetését az adós felperes kérheti, a végrehajtás korlátozása iránt a végrehajtást kérő alperes viszontkeresetet nem terjeszthet elő. áó A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.I.20.808/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Mocsár Attila a tanács elnöke . Szabolcsi-Varga Krisztina előadó bíró . Harter Mária bíró A felperesek: I.rendű felperes neve II.rendű felperes neve (mindketten: felperesek címe) A felperesek képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Dantesz Péter ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; helyettesként: dr. Sztvorecz Zsuzsa ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a felperesek A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: émi Törvényszék 2.Pf.20.800/2019/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Járásbíróság 5.P.20.067/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek mg az alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] [2] [3] [4] [5] Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Az alperes a
- április 7-én megkötött CHF alapú hitel- és zálogszerződés elnevezésű szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy 57.000 CHF összegű devizahitelt tart a felperesek rendelkezésére, amelynek terhére legfeljebb 8.700.000 forint összegű kölcsönt folyósít. Az alperes
- június 3-án 8.700.000 forintot folyósított a felpereseknek, tájékoztatta őket arról is, hogy a kölcsön összege 59.015,06 CHF. Az alperes - a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt - közjegyzői okirat formájában a kölcsönszerződést
- február 14-én felmondta, majd kérelmére közokirat végrehajtási záradékolása útján
- május 22-én a közjegyző végrehajtást rendelt el a felperesekkel szemben. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperesek keresetükben a Pp.
- § a) pontja alapján az ellenük indult végrehajtás megszüntetését kérték arra hivatkozással, hogy a kölcsönszerződés az 1996-os Hpt.
- §
(1)bekezdés c),
- d)és
- e)pontjaira figyelemmel érvénytelen, mert nem tartalmazza a költségként jelentkező árfolyamrést, a hiteldíj megváltoztatását megalapozó körülmények részletezését és a törlesztő részletek összegét, esedékességének időpontját. Állították, hogy a szerződés jogszabályba ütközés miatt semmis, mert nem biztosították a nyilatkozatok, a szerződés tervezetének megismerését. Hivatkoztak továbbá a hiteldíj megváltoztatásáról szóló kikötésnek a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 1. §
(1)bekezdés a) pontján alapuló tisztességtelenségére, továbbá arra is, hogy az alakiság szabályainak megsértése következtében az általános szerződési feltételek nem váltak a szerződés részévé. Az alperes érdemi ellenkérelme - végső formájában - a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította a felek közötti kölcsönszerződés semmisségét, több pontjának tisztességtelenség miatti érvénytelenségét. Döntését azzal indokolta, hogy az alperes a végrehajtás megszüntetési perben a végrehajtás korlátozása iránt viszontkeresetet nem terjeszthet elő, de „a többen a kevesebb" elve alapján a végrehajtás megszüntetése iránti kereset - a felperesek nyilatkozatától függetlenül - magában foglalja a végrehajtás korlátozása iránti igényt is, amit a perben vizsgálni szükséges. A felperesek kereseti indokai közül alaposnak találta a költségnek minősülő árfolyamrés feltüntetésének hiányában az 1996-os Hpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti semmisséget, valamint a hiteldíj egyoldalú megváltoztatására vonatkozó kikötések tisztességtelenségére való hivatkozást. További bizonyítás felvételét látta szükségesnek annak meghatározására, hogy az érvénytelen kikötések mellőzésével a felpereseknek milyen nagyságú fizetési kötelezettsége áll fenn. A felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság - a Kúria Pfv.I.20.335/2019/5. számú végzésével megismételni rendelt eljárásban hozott - ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a végrehajtás megszüntetése iránti perben a jogalap és összegszerűség tekintetében a döntés nem különíthető el, ezért az elsőfokú bíróság megsértette ugyan a Pp. 213.§
(3)bekezdését és 215.§-át, a közbenső ítélet hatályon kívül helyezésére azonban nem volt indok, mivel - a döntéshez szükséges peradatok birtokában - a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között ítéleti rendelkezést is hozhatott. Rámutatott, hogy az alperes a végrehajtás korlátozása iránti nyilatkozatát - a megismételt másodfokú eljárásban a Kúria iránymutatásának megfelelően tett előadására tekintettel - a kereset elutasítására irányuló ellenkérelemként, illetve ilyen tartalmú fellebbezésként vette figyelembe. Az ügy érdemében úgy foglalt állást, hogy a perbeli kölcsönszerződésre is irányadó DH1 törvény
- §-a és
- §-a az árfolyamrésre és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés tekintetében a felek szerződését erga omnes hatállyal módosította, az érvénytelen kikötések a szerződésből kikerültek, így azokra hivatkozva alappal a végrehajtás megszüntetése nem kérhető. A különnemű árfolyamok alkalmazásáról szóló rendelkezések feltüntetésének elmaradása - a tisztességtelenség okán - nem eredményezte a szerződésnek az 1996-os Hpt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti semmisségét. Ebből kiindulva az sem lehet jogszabályba ütköző, ha az árfolyamrést a THM nem tartalmazza. A hiteldíj módosítása is csak részleges érvénytelenség megállapításával járt volna, amely a végrehajtás megszüntetését nem, csak korlátozását eredményezhette volna, a felperesek azonban ilyen tartalmú keresetet nem terjesztettek elő. [6] [7] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság közbenső ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezést, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan és harmadlagosan - a viszontkeresetet érintően - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a viszontkereset elutasítását, illetve e körben a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérték. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét hatályon kívül kellett volna helyeznie, és köteleznie kellett volna az elsőfokú bíróságot, hogy a kereseti kérelem és viszontkereset keretein belül döntsön a végrehajtás megszüntethetősége felől. Ennek elmulasztása azzal jár, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 213.§
(1)bekezdését, 215.§-át, valamint a 252.§
(2)bekezdését. A másodlagos és harmadlagos felülvizsgálati kérelem alapjaként arra hivatkoztak, hogy a Pp. nem ad lehetőséget a már előterjesztett viszontkereset ellenkérelemként történő fenntartására, ezért a viszontkeresettől való elállást a Pp. 160.§
(1)bekezdésének megfelelően kellett volna elbírálni, azaz az elálláshoz szükség lett volna a felperesek hozzájárulására. A viszontkereset ugyanis az alperes keresete a vele szemben indult perben, ezért arra a keresetre vonatkozó eljárási szabályok az irányadók (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.535/2002.). Az elálláshoz nem járultak hozzá, ezért a másodfokú bíróságnak a viszontkeresetről érdemben kellett volna dönteni. Arra tekintettel, hogy a DH1 törvény 3. §
(1)bekezdése kizárja a viszontkereset teljesítését, a viszontkereset elutasító érdemi döntés meghozatalát kérték. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Hivatkozása szerint a jogerős ítélet érdemben helyes, és a másodfokú bíróság eljárási szabálysértést sem követett el, a Kúria Pfv.I.20.335/2019/5. számú végzésének megfelelően tett nyilatkozatát, helyesen nem viszontkeresetnek, hanem érdemi ellenkérelemnek tekintette. A Kúria érdemi döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §
(2)bekezdésében és a 275. §
(3)bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálatot anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszabálysértés egyaránt megalapozhatja; utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [10] Az adott esetben a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, a Kúria - túlnyomórészt - egyetért annak indokaival is, a helytálló indokokat megismételni nem kívánja, csupán a felülvizsgálati kérelembe foglalt érvelés kapcsán mutat rá az alábbiakra: [11] A felperesek - az általuk vélt - eljárási szabálysértésekre hivatkozással terjesztették elő felülvizsgálati kérelmüket. Elsődleges kérelmük alapjaként jogszabálysértésként a Pp. 213. §
(1)bekezdését és a
- §-át jelölték meg. [12] A Pp.
- §
(1)bekezdése az ítélet teljességének a követelményét fejezi ki. Ez azt jelenti, hogy az ítéleti döntésnek ki kell merítenie a perben elbírálása kerülő kereseti és viszontkereseti igényeket, ki [8] [9] kell terjednie az ellenkérelemre, valamint a viszontkereseti formát nélkülöző kérelmekre, pl. a beszámítási kifogásokra is. A perbeli esetben ez a kötelezettség a kereseti kérelemre és az ellenkérelemre vonatkoztatható, az ítéleti döntésnek tehát ki kellett terjednie a kereseti igényre és az ellenkérelemre. [13] A felperesek keresete az ellenük indult végrehajtás megszüntetésére irányult, mert álláspontjuk szerint a végrehajtani kívánt követelés - több okból is - érvényesen nem jött létre. Az elsőfokú bíróság - ahogyan azt a Pfv.I.20.335/2019/
- számú végzésében a Kúria már kifejtette a végrehajtást nem szüntette meg és a keresetet teljes egészben el sem utasította, aminek oka az volt, hogy a viszontkereset jogalapját elfogadva és a keresetben hivatkozott egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségét megállapítva, az érvényesített igény pontos összegének megállapítása érdekében további bizonyítást tartott indokoltnak. Közbenső ítéletében azonban a „keresetet az egyéb érvénytelenségi okok vonatkozásában elutasította". A másodfokú bíróság 2.Pf.20.278/2018/
- számú korábbi jogerős ítéletében - helyesen mutatott rá arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben abban a formában, ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette, érdemi döntés nem hozható. A végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt követelés érvénytelenségére alapított végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben a bíróság az ítélete rendelkező részében nem állapíthatja meg a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségét; ha a kereset alapos, a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet (BH2015.102.) Az adott ügyben ezért közbenső ítéletnek nem volt helye, azonban a Pp.
- §
(3)bekezdésének sérelme nem indokolta a közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, mivel az érdemi döntéshez szükséges peradatok egyébként rendelkezésre állnak. [14] A Kúria nem vitatja a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.535/2002/
- számú végzésében foglaltakat, valamint azt sem, hogy tiltó rendelkezés hiányában a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított perekben viszontkereset emelhető, ha a Pp.
- §-ában megállapított feltételek fennállnak. A Pfv. I.20.335/2019/
- számú végzésben már kifejtettekkel egyezően jelen esetben azonban nem lehet eltekinteni attól a körülménytől, hogy a végrehajtás megszüntetési (korlátozási) perben a Pp.
- §-a alapján csak az adós kérheti a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, a végrehajtást kérő alperes nem. Abban az esetben, ha a végrehajtást kérő nem akarja, hogy a végrehajtás folyamatban legyen, illetve azt akarja, hogy alacsonyabb összeg behajtása iránt folyjon, a Vht.
- §
(1)bekezdése alapján a végrehajtandó követelés megszűnését, csökkenését köteles haladéktalanul a végrehajtónak bejelenteni, illetve a Vht. 55. §
(1)bekezdés a) pontja szerint kérheti a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását. Mindez azzal jár, hogy a Pp. 147. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a végrehajtás megszüntetése iránti perben az alperes viszontkeresettel a végrehajtás korlátozását nem kérheti. [15] A megismételt másodfokú eljárásban az alperes - a Kúria Pfv.I.20.335/2019/
- számú végzésében foglaltak alapján - a helyes jogszabály értelmezésnek megfelelően egyértelműsítette az álláspontját, azt, hogy minek tekinti a végrehajtás korlátozására irányuló nyilatkozatát. Nem tekintette viszontkeresetnek, ebből következően fenntartásának kérdése fel sem merült, így az attól való elállás kérdése sem, továbbá az sem, hogy a felperesek hozzájárulnak-e az „elálláshoz". [16] A Pp. I. Fejezetében megjelölt Alapvető elvek körébe tartozik a
- §
(2)bekezdésében írt szabály, amely szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Ebben az esetben tehát a bíróság a fél tévedését, hibáját hivatalból kijavítja, amint tette jelen esetben is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alperes a végrehajtás korlátozását viszontkeresettel nem kérheti, azaz az alperesnek a végrehajtás korlátozására irányuló igénye tartalmilag (és a későbbiekben formai megjelölését tekintve is) helyesen - ellenkérelem. A jogerős ítélet indokolásában (
- oldal
- bekezdés) foglaltak szerint az alperes így nyilatkozott. A felülvizsgálati érveléssel ellentétben az alperes nem viszontkeresetet terjesztett elő, attól elállnia nem kellett, nem volt szükség tehát az elálláshoz a felperesek hozzájárulására, viszontkereset hiányában pedig arról a bíróságnak döntenie nem kellett. [17] A kifejtettekből következően a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felpereseket az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amely költség az alperes képviseletét ellátó jogi képviselő ügyvédi munkadíjának összege. A Kúria a munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(1),
(5)és
(6)bekezdéseiben, a 4/A. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban - állapította meg. A pervesztes felperesek teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet (Kmr.) 13. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a
- §-ban előírtak alapján az állam viseli. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- október
- Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabolcsi-Varga Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Harter Mária s.k. bíró