Kfv.I.35.250/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Bagdi László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szankáné dr. Boros Lenke jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Elle

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság számú ítéletét hatályában fenntartja. 6.K.23.005/2007/3. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 200.000 (kettőszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 996.300 (kilencszázkilencvenhatezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

adóhatóság a felperesnél 2004-2005. évekre vonatkozóan általános forgalmi adónemben ellenőrzést tartott.

ellenőrzés során a felperes a Bt. iratanyagát nem teljes körűen adta át

adóhatóságnak arra hivatkozással, hogy

t a 2005. júniusban a kocsmába történő betörés során eltulajdonították. Közte voltak a szigorú számadású kartonjai, később

ellenőrzés során ezeket a könyvelő

ellenőrzésnek bemutatta.

adóhatóság felhívta a felperes figyelmét arra, hogy pótolja

iratanyagot, a felperes ezt a vállalása ellenére nem teljesítette.

adóhatóság ezt követően becslési eljárást alkalmazott. Ennek során a nyomtatványforgalmazók adatszolgáltatásaiból megállapította, hogy a felperes

1. január 1-től
2. december 31-ig összesen 225 db számlát, és 2.650 db nyugtát vásárolt, amelyet nem tudott bemutatni. A becslés során

adóhatóság összesítette a hiányzó számla és nyugtatömböket, majd adatok hiányában a felperes által rendelkezésre bocsátott 1 db számla adatai alapján végezte el a becslést. Ennek eredményeképpen

adóhatóság

első fokú határozatával a felperest a vizsgált időszakra 16.966.000 Ft adókülönbözet, illetve ezen belül 16.606.000 Ft adóhiány megfizetésére kötelezte, továbbá kiszabott terhére 8.303.000 Ft bírságot, és 749.000 Ft késedelmi pótlékot. A fellebbezés folytán eljáró alperes 2006. december határozatával

első fokú határozatot helybenhagyta. 4-én kelt A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A felperes álláspontja szerint

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény. (Art.)
2. § /5/ bekezdése szerinti becslési eljárást

esetében nem lehetett volna alkalmazni, hiszen

1 db számlából nem lehet következtetni a teljes fizetési kötelezettségre. Ez olyan kisfokú valószínűséget jelent, hogy ez a módszer nem lett volna alkalmazható, e helyett a hasonló, vagy ugyanolyan tevékenységet végzők adatait kellett volna figyelembe venni.

alperes kérte a kereset elutasítását és fenntartotta

t

álláspontját, miszerint a becslés jogalapja, és a választott módszere is a jogszabályoknak megfelel. A Békés Megyei Bíróság 6.K.23.005/2007/3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Idézte a vonatkozó jogszabályokat, és ennek alapján megállapította, lényegében a felperes a becslés alkalmazhatóságát keresetében nem vitatta, csupán a becslés módszerét tartotta helytelennek.

első fokú bíróság viszont osztotta

adóhatóság álláspontját, miszerint a felperes ellentétes nyilatkozatokat tett, nem működött együtt

adóhatósággal. Utólag bejelentette, hogy 3 számlatömböt megtalált, melyek igazolhatnák, hogy a korábbi időszakban kevés megrendelése volt, ezért lényegében felhasználatlanok maradtak a számlatömbjei. A felperes e kijelentés ellenére mégsem csatolta a megtalált okmányokat.

első fokú bíróság elutasította a társaság kültagjának és képviselőjének meghallgatását, mivel

t

adóhatósági eljárás során már megtették. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte

ítélet és

adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, és

új közigazgatási eljárás elrendelését. A felperes megismételte

t a korábban kifejtett álláspontját, mely szerint

adóhatóság helytelen becslési módszert választott,

egy feltalált számla alapján helytelen számszerű következtetésekre jutott. Álláspontja szerint legalább 50 %-os valószínűséget kellett volna

adóhatóságnak elérnie, és mivel

Art. 108

. § /5/ bekezdésben írt feltételek hiányoztak, ezért

onos időszakban hasonló tevékenységet kiindulni. végzők összehasonlítói

alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. adatokból ellenkérelmében a kellett volna jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes sem a peres eljárás során, sem a felülvizsgálati kérelmében nem tette vitássá

t a tényt, hogy

ellenőrzés időszakára hiányos adatszolgáltatása miatt

adóhatóság

általános forgalmi adó ellenőrzésekor helyesen és jogszerűen alkalmazott becslési eljárást. A felperes keresetében és felülvizsgálati kérelmében kizárólag a becslési eljárás módszerét vitatta és állította, hogy

adóhatóság által választott becslési módszer a jogszabályi előírásoknak nem felelt meg.

Art. 108

. § /2/ bekezdése szerint

adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá

t, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek

adó alapját valószínűsítik.

Art. 108

. § /5/ bekezdése alapján a bevétel vagy kiadások egy részének ismeretében

adóalap valószínűsíthető, bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelő módszerrel. A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a becslés során kizárólag

általa hitelesnek elismert, és a vizsgálatok részére becsatolt K.0724621 számla alapján került megállapításra a fizetendő adó összege. Ténylegesen

adóhatóság figyelembe vette a felperes bevallásában szereplő adatokat, a nyilatkozatokat, megkereste a vámhatóságot határozatainak becsatolására, továbbá beszerezte a nyugtatömb értékesítését végzőktől a felperes által

adott időszakban vásárolt nyugták és számlák adataira vonatkozóan. Ezen adatokat összességében értékelve végezte el

Art. 108. § /5/ bekezdés alapján a becslési eljárást.

A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy csak akkor lehet a hivatkozott törvényi hely alapján becslést elvégezni, amennyiben a valószínűsítés legalább 50 %-ot eléri. Nincsen olyan rendelkezése a törvénynek a tekintetben sem, hogy

adott évben milyen arányban kell a bevételeket és a kiadásokat elismerni.

adózónak, így jelen esetben a felperesnek

Art. 109

. § /3/ bekezdése alapján lehetősége van arra, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól történő eltérés, hitelt érdemlő adatokkal bizonyítsa. A felperes hivatkozott is mind

adóigazgatási eljárásban, mind a keresetében arra, hogy 5 számlatömbből 3 db a rendelkezésre állt, ezeket

onban a felperes nem csatolta, és nem nyilatkozott arra sem, hogy ez a 3 számlatömb milyen összegű értékesítést, mely év vonatkozásában tartalmaz, és ennek alapján mi lehetne a fizetendő adója. A felperes utóbb arra is hivatkozott, hogy a 2005. júniusi betörést követően 2006. április 23-án a gépkocsi feltörése folytán vesztek el további iratok.

Art. 110

. § b) pontja szerint

onban ezek olyan körülmények, amelyek nem adtak alapot a levonható adó becsléssel történő megállapításáról. Erre ugyanis csak akkor lenne lehetőség, ha a bizonylatok hiányát a felperes érdekkörén kívül eső vis maior okozta volna. A felperes a peres eljárás során sem hivatkozott olyan hitelt érdemlő bizonyítékra, amely

állítását alátámasztotta volna. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy

adóhatóság határozata a jogszabályoknak megfelelt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.

1. § /3/ bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp.
2. § /1/ bekezdés alapján kötelezte felülvizsgálati perköltség fizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. § /1/ bekezdése valamint a 6/
3. (VI.26.) IM rendelet
4. § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
5. június
6. Dr. Kárpáti Magdolna sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró