B.8/2017/63 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés a) pont]. Ezért halmazati büntetésül 120 (Egyszázhúsz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. Egy napi tétel összegét 1.000.- (Egyezer) Ft-ban állapítja meg. Az így kiszabott összesen 120.000.- (Egyszázhúszezer) Ft pénzbüntetés megfizetésére 24 (Huszonnégy) havi részletfizetést engedélyez, az egy havi részlet összegét 5.000.- (Ötezer) Ft-ban állapítja meg. Az első részlet az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap

1. napjáig, míg a következő részletek a soron következő hónapok
2. napjáig esedékesek. Egy havi részletfizetés elmulasztása esetén a teljes összeg esedékessé válik és a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bíróság a
3. január hó
4. napjától
5. január hó
6. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja a kiszabott pénzbüntetésbe úgy, hogy a két nap fogvatartás kettő napi tétel pénzbüntetésnek felel meg. 4 rb. hivatali visszaélés büntette [Btk. 305.§

(1)bekezdés a)] alól felmenti. ...III. rendű vádlott - aki bűnös 1 rb. hivatali visszaélés bűntettében, mint felbujtó [Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pont]. Ezért a bíróság megrovásban részesíti. ... IV. rendű vádlott - aki bűnös 2 rb. hivatali visszaélés bűntettében, mint felbujtó [Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pont]. Ezért a bíróság megrovásban részesíti. ... V. rendű vádlottat - aki 1 rb. a Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmenti. ... VI. rendű vádlottat - aki 1 rb. a Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmenti. ... VII. rendű vádlott - aki bűnös 2 rb. hivatali visszaélés bűntettében, mint felbujtó [Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pont]. Ezért a bíróság megrovásban részesíti. ...VIII. rendű vádlottat - aki 1 rb. a Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének vádja alól felmenti. ... IX. rendű vádlott - aki bűnös 1 rb. hivatali visszaélés bűntettében, mint felbujtó [Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pont]. Ezért a bíróság megrovásban részesíti. ... X. rendű vádlott - aki bűnös 1 rb. hivatali visszaélés bűntettében, mint felbujtó [Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pont]. Ezért a bíróság megrovásban részesíti. Az eljárás során lefoglalt és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj. 48/

1. tételszám alatt bűnjelként kezelt és nyilvántartott 1-
2. sorszám alatti bűnjelek lefoglalását megszünteti és az
3. sorszám alatti iratot ...VIII. rendű vádlottnak; a 2-
4. sorszám alatti iratokat ... IV. rendű vádlottnak rendeli kiadni. ; Az eljárás során felmerült 365.540.- (Háromszázhatvanötezer-ötszáznegyven) Ft bűnügyi költségből I. rendű vádlott 70.000.- (Hetvenezer) Ft-ot, III. rendű vádlott 5.000.- (Ötezer) Ft-ot, IV. rendű vádlott 5.000.- (Ötezer) Ft-ot, VII. rendű vádlott 5.000.- (Ötezer) Ft-ot, IX. rendű vádlott 5.000.(Ötezer) Ft-ot, a X. rendű vádlott 5.000.- (Ötezer) Ft-ot köteles megfizetni az állam javára, míg 270.540.- (Kettőszázhetvenezer-ötszáznegyven) Ft-ot az állam visel. Indokolás A Nógrád Megyei Főügyészség B.612/2015/29-I.BTÖ. számú vádiratában ... I. rendű vádlottal szemben 16 rendbeli a Btk.
5. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti hivatali visszaélés bűntette; ... IV. rendű és ... VII. rendű vádlottal szemben 2-2 rendbeli a Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette; ...III. rendű, ... V. rendű, ... VI. rendű, ...VIII. rendű, ... IX. rendű és ... X. rendű vádlottal szemben 1 rendbeli a Btk. 305. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat. A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: ... I. rendű vádlott férjezett családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs, iskolai végzettsége érettségi, havi jövedelme kb.170.000.- ft, melyet 50 %-os letiltás terhel. Egy ingatlan fele részének tulajdonosa, büntetve nem volt. ...III. rendű vádlott nős családi állapotú, két kiskorú gyermeke van, géplakatos szakképzettségű. Munkahellyel nem rendelkezik, havi jövedelme 22.800.- Ft, felesége jövedelme 130.000.- Ft körüli összeg. Egy autóval rendelkezik és egy ingatlan tulajdonosa. Büntetve nem volt. ... IV. rendű vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs. Egyéni vállalkozó, iskolai végzettsége középiskola, havi nettó jövedelme nyilatkozata szerint körülbelül 110.000.- Ft. Egy családi ház tulajdonosa, büntetve nem volt. ... V. rendű vádlott házas családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van, szakmunkás iskolást végzett. Havi nettó jövedelme nyilatkozata szerint körülbelül 40.000.- Ft. Két személygépkocsi tulajdonosa. Büntetve nem volt. ... VI. rendű vádlott férjezett családi állapotú, egy kiskorú gyermeke van. Középiskolát végzett. Egy személygépkocsi tulajdonosa. Büntetve nem volt. ... VII. rendű vádlott nyugdíjas, büntetve nem volt. ...VIII. rendű vádlott élettársi kapcsolatban él, középiskolai végzettséggel rendelkezik, egy kiskorú gyermeke van, havi nettó jövedelme körülbelül 150.000.- Ft. Alkalmazott és egyéni vállalkozó, így tulajdonában körülbelül 50 millió forint értékű gépjármű tartozik és több ingatlan tulajdona van. Büntetve nem volt. ... IX. rendű vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincs, 8 osztályt végzett. Havi jövedelme nyilatkozata szerint 250 euró. Büntetve volt. • A Salgótarjáni Városi Bíróság Bk.441/2006/

1. számú határozatával - mely
2. december • 6-án jogerős - folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette miatt 7 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A Salgótarjáni Járásbíróság 4.B.191/2012/
3. számú,
4. január
5. napján jogerős határozatával költségvetési csalás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége miatt 200.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. ... X.r. vádlott élettársi kapcsolatban él 3 gyermeke van, havi jövedelmét 80-100.000.- ft ban jelölte meg. Egy családi ház fele részének tulajdonosa. Büntetve volt: a Szombathelyi Járásbíróság 35.B.608/2014/ 7.számú
6. január 9.napján jogerős határozatával rágalmazás vétsége miatt 1 év próbaidőre próbára bocsátotta. ―― o ―― ... I. rendű vádlott 2014-től, jelenleg is, a … Megyei Kormányhivatal …i Járási Hivatalának Kormányablakánál integrált ügyfélszolgálati ügyintéző.
7. augusztus
8. és
9. január
10. között feladati közé tartozott a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés. Munkáját szabályozta a … Megyei Kormányhivatal …i Járási Hivatalának ügyrendje, valamint az
11. évi LXXIV. törvény és az 54/
12. (XII.25.) BM rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról, valamint a
13. évi CXL. törvény
14. §

(1)és

(3)bekezdése. A …i Járási Hivatal ügyrendje - mely 2015. augusztus 13. és 2016. január 13. között volt hatályban - II. fejezet II.4.4. szerint a kormányablak ellátja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXIV. törvényben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben meghatározott feladatokat, melynek keretében a 14./l pont alapján a közúti közlekedési nyilvántartásból egyedi adatszolgáltatást nyújt. A 15. pont értelmében a kormányablak osztály bevételekhez kapcsolódó eljárási rendjében a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjáról szóló 29/20147. (VI.16.) BM rendelet 2. §-a alapján a kormányablak osztály igazgatási szolgáltatási díj beszedésére jogosult csekken történő befizetéssel, bankkártyás fizetéssel, átutalással. A III.4. alapján az I.r. vádlott mint ügyintéző az

1. i)pontban foglaltak szerint ügyfélfogadási időben személyesen, hivatali időben e-mailben és telefonon megfelelően, az ügyfélközpontú ügyintézés elveire és gyakorlatára teljes figyelemmel segítőkészen tájékoztatja a hozzá fordulókat a munkakörébe tartozó kérdésekről. A
2. k)pont szerint biztosítja az ügyfélnek és képviselőjének az iratbetekintési jogát a betekintés idejének és módjának az ügyiratra való feljegyzése mellett. E feladatok ellátása érdekében ... I. rendű vádlott a gépjármű-nyilvántartáshoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezett. 2015. augusztus 13. és 2016. január 13. közötti időszakban telefonon keresztül szolgáltatott adatokat az alábbiak szerint: 1. ...III. rendű vádlott 2015. augusztus 19-én a 06-70/623-3037 hívószámú mobiltelefonon keresztül arra kérte ... et, hogy ... I. rendű vádlottól szerezzen információt a … forgalmi rendszámú gépjárműről, mégpedig azt, hogy ki van-e vonva a forgalomból, illetve valamilyen terhelés áll-e fenn a gépjárművön. Ennek érdekében ... az általa használt … hívószámú mobiltelefonról SMS-t küldött a ... I. rendű vádlott által használt … hívószámú mobiltelefon készülékre a "…" tartalommal. Ezt követően ... I. rendű vádlott a ... tulajdonát képező … forgalmi rendszámú gépjárműről SMSben azt közölte ... tel, hogy „banki hiteles és kivonva közigbírság miatt". ... ezt az információt átadta ...III. rendű vádlottnak. ...III. rendű vádlott ily módon a közigazgatási díj megfizetése nélkül jutott információhoz a … forgalmi rendszámú gépjárműről. /vádirat 2.pont/ 2. ... IV. rendű vádlott olyan információ birtokába jutott, mely szerint a saját tulajdonát képező pótkocsinak több a biztosítási díja, mint egy ismerőse hasonló járművének. Ezért 2015. augusztus 28-án a … hívószámú mobiltelefonon felhívta ... I.r.vádlottat annak … hívószámú mobiltelefonján. Az elmondottak alapján ... I.r. vádlott azt javasolta a IV. rendű vádlottnak, hogy amennyiben ezen ismerőse pótkocsijának rendszámát megadja, ő utána tud nézni, hogy valójában mennyi biztosítási díjat fizetett a tulajdonosa. A kért adatok közlése után az I.r vádlott a … tulajdonában álló …, valamint a … Növénytermesztő Gazdaszövetkezet tulajdonát képező ….frsz forgalmi rendszámú pótkocsi vonatkozásában a tulajdonosok nevét, lakóhelyét és az érintett biztosítótársaságok nevét közölte a IV.r. vádlottal anélkül, hogy a közigazgatási díjmegfizetésre került volna. Az I.r. vádlott ezen túlmenően a IV.r. vádlott tulajdonában álló … frsz. pótkocsi műszaki adatait összehasonlította a fenti pótkocsik adataival és ennek eredményeként azt közölt a IV.r. vádlottal, hogy azok mindenben megegyeznek. /vádirat 5.pont/ 3. ... VI.r. vádlott 2015. szeptember hó 7 napján a testvére … megbízásából, annak a tulajdonában volt, de értékesített … frsz-ú személygépkocsiról azt az információt kívánta megtudni, hogy a vevő az átírási kötelezettségének eleget tett-e. Ezért megbízta ismerősét, ... V.r. vádlottat, hogy … I.r. vádlottól ezt az információt kérdezze meg. Az V.r. vádlott ennek érdekében a … hívószámú készülékről felhívta ... I.r. vádlottat annak … hívószámú telefonján, aki a fenti adatok birtokában közölte az V.r. vádlottal, hogy az átírás még nem történt meg. Ezt az információt az V.r. vádlott továbbította az őt megbízó VI.r. vádlottnak. /vádirat 8.pont/ 4. ... VII.r. vádlott 2015. szeptember hó 14.napján az általa használt … hívószámú telefonról annak érdekében kereste meg ... I.r. vádlottat annak … hívószámú telefonján, hogy a … és … tulajdonát képező … frsz-ú gépjármű kötelező felelősségbiztosításáról adatokat tudjon meg. Ennek a megkeresésének az alapján az I.r. vádlott közölte a VII.r. vádlottal, hogy a gépkocsi biztosítását a … biztosítónál kötötték meg. A VII.r. vádlott úgy jutott ezen információhoz, hogy nem fizette meg a közigazgatási díjat. /vád 9.pont/ Ugyanezen hívószámú telefonkészülékek igénybevételével 2015. december 7.napján sms útján a VII.r. vádlott a … tulajdonában lévő … forgalmi rendszámú gépjármű tulajdonosának a nevét és lakcímét kérte és kapta meg az I.r. vádlottól, anélkül, hogy közigazgatási díjat fizetett volna. /vád 13.pont/ 5. ...VIII.r. vádlott 2015. szeptember 22-én az általa használt … hívószámú készülékről felhívta ... I.r. vádlottat a … hívószámú készüléken. Ekkor a 2015. VI.10.napján kelt … által adott meghatalmazás alapján, a … tulajdonában lévő … forgalmi rendszámú gépjárműről kívánta megtudni, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom fennáll-e. ... I.r. vádlott közölte a tényt, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom fennáll. /vád 10.pont/ 6. ... IX.r. vádlott 2015. szeptember 1. napján az általa használt … hívószámú telefonkészüléken azért kereste meg ... I.r. vádlottat, hogy megtudja a … alvázszámú gépkocsit Magyarországon forgalomba helyezték e. Az I.r. vádlott úgy közölte, a IX.r. vádlottal, hogy ez nem történt meg, hogy a IX.r. vádlott a közigazgatási díjat nem fizette meg. /vád 6.pont/ 7. ... X.r. vádlott 2015. november 16.napján az általa használt … hívószámú készülék igénybevételével, sms formájában arra kérte ... I.r. vádlottat, hogy a … forgalmi rendszámú gépjárműről közölje, elidegenítési terhelési tilalom alatt áll-e. Az I.r. vádlott az általa használt … hívószámú telefonkészüléken sms formában közölte a X.r. vádlottal azt a tényt, hogy a … tulajdonában álló jármű elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll. A X.r. vádlott úgy jutott az adathoz, hogy nem fizette meg a közigazgatási díjat. /vád 12.pont/ 8. ... I.r. vádlott ... felkérésére az alábbi napokon és módon közölt különböző gépjárművekről adatokat az általa használt … telefonszámon : -2015. augusztus 19.napján ... "… Suzuki Swift 1.3" tartalmú … számú telefonról érkezett smsére azt közölte az I.r. vádlott, szintén sms formájában ,hogy "casting car ha eladhatja". Közigazgatási díj nem lett megfizetve/vád 3.pont/ -2015. augusztus 28-án a fenti hívószámú készüléken történt beszélgetés során ... kérésére az I.r. vádlott közölte a … tulajdonában álló …frsz-ú gépkocsira vonatkozó, nyilvántartásban megtalálható adatokat. Közigazgatási díj nem lett megfizetve/vád 4.pont/ - ugyancsak a fenti hívószámú készülékek használata mellett ... kérésére az I.r. vádlott 2015. augusztus 28.napján a … tulajdonában lévő … forgalmi rendszámú gépkocsira és annak tulajdonosának lakóhelyére vonatkozó adatokat közölt az I.r. vádlott. Közigazgatási díj nem lett megfizetve. /vád 7.pont/ -2015. szeptember 22-én ... kérésére az I.r. vádlott a fenti készülékek használatával az … tulajdonában lévő … és a … tulajdonában lévő … forgalmi rendszámú gépjárművekről és annak tulajdonosairól közölt adatokat. közigazgatási díj nem lett megfizetve. /vád 11.pont/ - 2016. január 13.napján a fenti telefonkészülék igénybevételével sms üzenet formájában ... a … tulajdonában lévő … forgalmi rendszámú gépjárműről kért adatokat. Az I.r.v vádlott a kért információt szintén sms formájában juttatta el ... hez. /vád.14.pont/ -2015. augusztus 13-án ... a saját fenti számú mobiltelefonjáról a …i Járási Hivatal … számon hívta az I.r. vádlottat és a … tulajdonában lévő … forgalmi rendszámú személygépkocsi adatait kérdezte. A beszélgetés alatt az I.r. vádlott az érintett jármű adatait lekérte és az közölte ... tel. /vád 1.pont/ Az 1,2,4,6,7,8 esetekben az I.r. vádlott hivatali kötelességét megszegve, azért hogy az III.IV,VII,IX,X. rendű vádlottaknak jogtalan előnyt szerezzen, adatszolgáltatási díj megfizetése nélkül nyújtott adatszolgáltatást a ... , …, …, …, …, …, …, …, …, …, … frsz-ú és … alvázszámú gépjárművek vonatkozásában. ―― o ―― A törvényszék a tényállást a vádlottak vallomásai, …, …, … tanúk vallomásai, okiratok és a titkos információgyűjtés során rögzített telefonos beszélgetések tartalma, valamint a nyomozás során keletkezett egyéb iratok tartalma alapján állapította meg. ... I. rendű vádlott a tényállásban foglaltakat ténybelileg elismerte, azonban bűnösnek nem érezte magát. Védekezése szerint a telefonos tájékoztatás adás lehetősége nem kizárt abban az esetben, ha az ügyfelet be tudja azonosítani. Védekezése szerint az ügyfélkapus rendszer nem minden esetben tartalmazza azokat az adatokat, melyre a hozzá forduló ügyfeleknek szüksége van ezért az nem igazán volt felhasználó barát. A vallomása szerint tisztában volt azzal, hogy amennyiben az ügyfél nem saját tulajdonú gépjárművéről kér tájékoztatást, akkor adatszolgáltatási díjat kell fizetnie, de nehéz elkülöníteni az ügyrend szerinti "tájékoztatás adást" az "adatszolgáltatástól", mely esetben díjfizetési kötelezettség áll fenn. Azt vallotta, hogy az ügyfélkapus rendszer nem tökéletes és a nem minden kérdésre kiterjedő tartalma miatt jó szándékból az ügyfelek segítése érdekében adott számukra adatszolgáltatást anélkül, hogy a díjat meg kellett volna fizetniük. Azt vallotta, hogy olyan esetben, amikor emlékezete szerint egy ügyfél korábban adott be meghatalmazást, majd ezt követően telefonon tájékozódott, ez esetben mint saját ügyében eljáró ügyfélre tekintettel nem kért szolgáltatási díjat. ...III. rendű vádlott nem érezte magát bűnösnek. Azt vallotta, hogy ... et azért kereste meg a szóban forgó gépkocsival kapcsolatosan, hogy tisztázza, nincs-e kivonva a forgalomból, mert mint az autót szerelő személy közúton is ki kell próbálja az általa javított gépkocsit. Nyilatkozata szerint azt gondolta, hogy ... az ügyfélkapun keresztül tud információt szerezni e kérdéskörben. Szándékában nem állt ...t bármiféle bűncselekmény elkövetésére felbujtani. ... IV. rendű vádlott nyomozati vallomásában ténybelileg elismerte a tényállásban foglaltakat és úgy is nyilatkozott, hogy gondolta, nem szabályos teljesen, ha ő ... I. rendű vádlottat felhívva ilyen adatokat kér tőle. De arról nem volt tudomása, hogy ezért az információért szolgáltatási díjat kellene fizetnie. Úgy nyilatkozott, hogy szándéka nem irányult arra, hogy ...t bűncselekmény elkövetésére bírja rá. ... V. rendű vádlott nyomozati vallomása szerint nem érzi magát bűnösnek, mert a VI. rendű vádlott a testvére nevében kereste meg őt egy bizonyos gépkocsival kapcsolatban azért, mert korábban már említette, hogy az okmányirodából ismeri ...t. Ezért a kért információt a VI. rendű vádlott megkeresése alapján továbbította ...hez, aki erre a kérdésre adott választ telefonon keresztül. Azzal nem volt tisztában, hogy ezért az információért kell-e díjat fizetni. ... VI. rendű vádlott a tényállásban írtakat elismerte, de bűnösnek nem érezte magát. Jóhiszeműen a testvére megbízása alapján próbált a testvére tulajdonában lévő gépkocsival kapcsolatban segíteni és megtudni, hogy a gépjármű átírása megtörtént-e. ... VII. rendű vádlott bűnösnek nem érezte magát. Úgy nyilatkozott, hogy egyik ügyfelének a gépjárműve kapcsán érdeklődött aziránt, hogy mely időszakban voltak a gépkocsi tulajdonosai. Egy casco biztosítás ügyében volt erre szüksége. ...VIII. rendű vádlott a tényállásban foglaltakat elismerte, azonban bűnösnek nem érezte magát. Azt állította, hogy jogosult volt a gépkocsi ügyében eljárni, mert a gépkocsi tulajdonosától meghatalmazása volt arra, hogy az okmányirodában a gépkocsival kapcsolatos bármilyen ügyintézés során eljárjon. ... IX. rendű vádlott a tényállában írtakat elismerte, ugyanakkor bűnösnek nem érezte magát, azt gondolta, hogy a megvásárolandó gépkocsiról ... I.r. vádlottnál történt érdeklődéskor nem valósult meg bűncselekmény. ... X. rendű vádlott a tényállásban írtakat elismerte, bűnösnek azonban nem érezte magát. Azt vallotta nem volt tisztában azzal, hogy a kért információhoz csak igazgatási díj megfizetése útján juthatott volna hozzá. … tanú az I. rendű vádlott munkahelyi felettese, mint a …i Járási Hivatal hivatalvezető-helyettese, illetve a Kormányablak Osztály osztályvezetője. Elmondta az internetes kormányablakon keresztül való információszerzés módját, illetve az azért fizetendő díj fizetési kötelezettséget. Nyilatkozott arról, hogy az ügyfél a saját tulajdonában álló gépjárművel kapcsolatos iratokba ingyenesen tekinthet be. Erre az ügyfél meghatalmazottja útján is jogosult. Ha bárki nem a saját tulajdonában álló, hanem idegen gépkocsiról kíván adathoz jutni, akkor annak díja van. Az ügyrend szerint az ügyintézők telefonon is adhatnak felvilágosítást az ügyfeleknek, illetve e-mailen is megtehetik ezt. A tanú is arról nyilatkozott, hogy a munkájuk során nehéz megállapítani az ügyfélközpontú ügyintézés és az adatszolgáltatás közötti határt. Ugyanakkor egyértelmű, hogy adatszolgáltatás esetén - melynél minden esetben meg kell vizsgálni a jogszabályi feltételeket és ez esetben amennyiben erre jogosult a kérelmező - adatszolgáltatásért díjat kell fizetni. Az I. rendű vádlott munkájával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy ... I. rendű vádlott munkája az ügyfélbarát közigazgatásnak tökéletesen megfelel, fegyelmi eljárást vele szemben nem indítottak. … tanú az I. rendű vádlottal azonos munkakörben dolgozó ügyintéző. A tanúvallomásában elmondta, hogy milyen nehézséget okoz munkájuk során azt meghatározni, hogy hol a határ az adatszolgáltatás és az ügyfélbarát tájékoztatás között. Munkahelyi tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy amennyiben az ügyfelet sikerül a telefonos beszélgetés alapján beazonosítani, akkor a saját ügyében kiadható a tájékoztatás. Ez vonatkozik az ügyfél nevében eljáró meghatalmazottra is. …tanú a …i Járási Hivatalban kormányablak ügyintézőként és gépjármű ügyintézőként munkatársa az I. rendű vádlottnak. A tanú igen részletesen számot adott vallomásában a gépjárművekről való adatszolgáltatás ügymenetéről. Nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy milyen adatokat milyen összegű adatszolgáltatási díjért lehet beszerezni a kormányablakon keresztül, illetve a járási hivatalban. Elmondta a tanú, hogy akinek nincs internet hozzáférése, az hátrányba kerül, mert a járási hivatalban fizetendő díj több, mint az internetes kormányablakon keresztül igényelt adatszolgáltatás. … tanú vallomásának is fontos eleme volt, hogy munkájuk során nehézséget okoz meghúzni a határvonalat az ügyfélbarát ügyfél tájékoztatás, illetve az adatszolgáltatás között. A tanú úgy nyilatkozott, hogy más személy tulajdonában lévő autóval, gépjárművel kapcsolatban csak igazgatási szolgáltatási díj ellenében lehet megtudni adatokat. Hangsúlyozta vallomásában, hogy az információt kiadni 3. személyről nem lehetséges, csak a gépjárműről. A tanú vallomásában elmondta, hogy az ügyfelek az adatszolgáltatás során gyakran sérelmezik, hogy az ingatlanokról a földhivatalban díj nélkül jogosultak adatokat kapni, míg a gépjárművekkel kapcsolatban ez díjfizetéshez kötött. A vádlottak ténybeli beismerő vallomását alátámasztotta a titkos információ gyűjtés során rögzített telefonos beszélgetések tartalma, mely a nyomozati iratok között megtalálható. Az adatok beszerzése a büntető eljárás szabályai szerint történt. A tényállásban rögzített események megtörténtét senki nem vonta kétségbe, így azt a fentebb rögzített bizonyítékok alapján állapította meg a bíróság. A bizonyítékok értékelése során a törvényszék figyelemmel volt arra a kialakult bírói gyakorlatra, hogy önmagában az esetlegesen bekövetkezett előnyből nem lehet egyértelműen és kizárólagosan következtetni az elkövető célzatára, ugyanakkor a hivatali visszaélés nem eredmény bűncselekmény, így a célzatos elkövetési magatartás kifejtésével, azaz a jogtalan előny vagy hátrány bekövetkezésének hiányában is befejezett cselekményről lehet beszélni. Azokat a védekezéseket melyek során a vádlottak arra hivatkoztak, hogy nem állt szándékukban az I.r. vádlottat bármilyen törvénybe ütköző cselekmény elkövetésére felbujtani, a bíróság nem fogadta el, mert a telefonbeszélgetések tartalma ennek ellenkezőjére utal. Minden beszélgetés során kifejezésre jutott az a körülmény, hogy az I.r. vádlott nem a jogszabályi keretek között nyújtja az adatokat a hozzá forduló személyeknek. Már a telefonon történő adatszolgáltatási móddal kapcsolatban is voltak kétségei az I.r. vádlottnak és ezt több esetben is kifejezte. Az a védekezés pedig mely szerint nem volt tisztában az adatszolgáltatást kérő vádlott azzal, hogy díjat kell fizetni szabályos eljárás keretében, azért nem fogadható el, mert egyrészt maga az adatközlés az I.r. vádlott részéről a saját telefonján keresztül történt, ami semmiképpen nem tekinthető hivatalos eljárásnak, másrészt a telefonos beszélgetések, vagy sms-ek stílusa sem hivatalos eljárási módra utaltak. Így ezen körülményekből együttesen arra kellett következtetniük, hogy hivatalos eljárási kereteken kívül vannak. A megállapított tényállás jogi értékelése körében a bíróság az alábbiakat vette figyelembe. A hivatali visszaélés bűntettét a Btk. 305. §

(1)bekezdése szerint az a hivatalos személy követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. Az I. rendű vádlottra, mint hivatalos személyre vonatkozóan a hivatali kötelességét jogszabályok, egyedi jellegű szabályok, például belső utasítások határozzák meg. Ilyen jogszabály az 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról szól, melynek 16. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a nyilvántartásból, illetve a közlekedési igazgatási hatóságtól egyedi adatszolgáltatás igényelhető. A

1. § szerint a magánszemély jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében adatot igényelhet. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat. A
2. §

(3)bekezdése szerint a kérelemben megjelölt célt nem kell igazolni, ha az az abban feltüntetett adatok nyilvántartásban való ellenőrzésére irányul. Az adatszolgáltatás ez esetben csak az adatok egyezőségének, illetve eltérésének tényét, továbbá az eltérő adat fajtájának megnevezését tartalmazza. (Ez utóbbi eset az internetes adatszolgáltatás alapja.) Az 54/1999. (XII.25.) BM rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról 5. §

(4)bekezdése szerint adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha az igénylő a díjat igazoltan megfizette. A jogszabály melléklete tartalmazza a fizetendő díj mértékét, az egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díját. A gépjárművekkel kapcsolatos adatszolgáltatás körében figyelembe veendő jogszabály a továbbiakban még a 2004.évi CXL.tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) mely biztosítja, hogy az ügyfél a saját ügyében korlátozás és díjfizetés nélkül betekinthessen. A … Megyei Kormányhivatal …i Járási Hivatalának vádidőszakra vonatkozó ügyrendjének II.4. pontja szerint a Kormányablak Osztály ellátja a közlekedési igazgatás keretében /14/

1. l)pont/ a közúti közlekedési nyilvántartásból egyedi adatszolgáltatás nyújtást. A 15. pont szerint a Kormányablak Osztály bevételekhez kapcsolódó eljárási rendje szerint igazgatási szolgáltatási díj beszedésére jogosult, csekken, bankkártyás fizetéssel vagy átutalással. A 3. fejezet III.4. pontja az ügyintézőre vonatkozik. Így többek között
2. i)pont szerint ügyfélfogadási időben személyesen, hivatali időben e-mailben és telefonon, megfelelően az ügyfélközpontú ügyintézés elveire és gyakorlatára teljes figyelemmel segítőkészen tájékoztatja a hozzá fordulókat a munkakörébe tartozó kérdésekről. A
3. k)pont biztosítja az ügyfélnek és képviselőjének az iratbetekintési jogát. A hivatali visszaélés bűntette megvalósulása szempontjából a kötelezettségeit megszegő hivatalos személy magatartása, csak akkor tényállásszerű, ha a jogtalan előny biztosításának célzatával valósul meg, a visszaélés közvetlen hatással van a közfeladatot ellátó hivatalos személy tevékenységére, azt eltorzítja. A jogszabályban megjelölt előny vagy hátrány lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezen kívül más, így erkölcsi, személyi természetű előny megszerzése, vagy hátrány okozása is. A hivatali visszaélés bűntette befejezett, a jogtalan hátrány tényleges bekövetkezése vagy a jogtalan előny tényleges megszerzése nélkül is a kötelezettség megszegésével a hatáskör túllépésével vagy az egyéb visszaéléssel. Ugyanakkor a Kúria által is követett gyakorlat szerint az előny fogalma alá nem vonható az az eset, ha sorban állás nélkül, esetleg telefonon jut hozzá az érintett személy olyan adathoz, amelyhez egyébként jogosult hozzáférni. ―― o ―― Az I. rendű vádlottnak a fentebb rögzített jogszabályi keretek között kellett munkáját végezni. Ezen jogszabályhelyek meghatározták azt, hogy kik azok, akik ügyfélként külön díj megfizetése nélkül jogosultak iratbetekintésre, ily módon a hivatalban nyilvántartott adatok megismerésére és kik azok, akik mindehhez csupán a jogszabály által előírt módon, díjfizetés mellett juthattak hozzá. Ezért a bíróság vizsgálta, hogy a tényállásban rögzített esetekben kik voltak azok, akik mint ügyfelek jogosultak voltak ingyenes iratbetekintésre. Az I.r. vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa nyújtott információt egyrészt űrlap kitöltésével kellene kérvényezni, másrészt pedig, hogy mindezért díjat kellene fizetni a jogszabályokban meghatározott esetekben. Azonban ezen tudás ellenére, azzal a céllal, hogy a III,IV,VII, IX, X.r. vádlottakat ez alól mentesítse, hivatali kötelezettségét megszegve, telefonon úgy adta adta meg a kért adatokat, hogy az igénylőkkel nem fizettette meg a díjat, így ezek a személyek ezáltal jogtalan előnyhöz jutottak. Az I.r. vádlottnak ez a magatartása, (úgy nyújtott adatszolgáltatást, hogy az azt igénylőknek nem kellett megfizetni a jogszabály által előírt díjat) az anyagi természetű jogtalan előny biztosításával azt a képet alakította ki, hogy a közfeladatot ellátó személyt nem kötik a jogszabályok, így az ő saját elhatározása dönti el, hogy mely esetben, kitől szedi be azt a közigazgatási díjat, amelynek megfizettetése egyébként jogszabályon alapulóan kötelessége lett volna. Az 1,2,4,6,7,8 tényállások esetében ez be is következett, azáltal hogy a III., IV., VII., IX., X.r. vádlott díj megfizetése nélkül jutott információhoz, ez tehát a jogtalan előny miben léte. Az I. rendű vádlott célja az volt, hogy a hozzá forduló személyeket mentesítse annak a díjnak a megfizetése alól, amelyre jogszabályok alapján kötelezettek lettek volna az adatot igénylő személyek, (III., IV., VII., IX., X. r. vádlottak.) Ez a magatartása az I. rendű vádlottnak megvalósította azt a tényállási elemet, amely a jogtalan előny biztosítása fogalomkörébe tartozik. Ugyanakkor az I.r. vádlotthoz forduló V., VI., VIII. r. vádlottak az információ megszerzésére díjfizetés nélkül jogosultak voltak. Számukra az I.r. vádlott nem biztosított jogtalan előnyt. A sorban állás elkerülése, a hivatalba való bemenetel elkerülését biztosító telefonos információ adás pedig nem tekinthető büntetőjogilag értékelhető előnynek. Különös tekintettel arra, hogy ez által a védett jogtárgy, a hivatalos személyek működési rendjébe vetett közbizalom nem sérült. Amint arra a bizonyítási eljárás során nyilatkozó tanúk is utaltak, nem egyértelmű a munkahelyi környezetben a telefonon történő tájékoztatás és adatszolgáltatás lehetőségének behatárolása azokban az esetekben, amikor egyébként nincs díjfizetési kötelezettsége az ügyfélnek. Azoknak a vádlottaknak az esetében, akik díj megfizetése nélkül, mint ügyfél/ill. meghatalmazott iratbetekintési joggal rendelkeztek és így az egyetlen „előny", hogy anélkül jutottak az egyébként díjfizetés nélkül megismerhető információhoz, hogy nem kellett a hivatalba személyesen megjelenniük, hanem telefonon kapták meg a kérdéses adatokat, a fentebb kifejtettek szerint nem valósítja meg a törvényi tényállásban rögzített előny fogalmát. Az I. rendű vádlottnak munkahelyi fórumokon lehetősége van kritizálni a különböző jogszabályban előírt kötelezettségeket, joga van jogszabály-módosításokat kezdeményezni, akár mint hivatalos személynek, akár hivatalon kívül, mint magánszemélynek, azonban mint hivatalos személy, működése során köteles a jogszabályban előírtak megtartására. Ez azt jelenti, hogy akikkel szemben a jogszabály díjfizetési kötelezettséget ír elő, azokat jogszabályi felhatalmazás nélkül ez alól nem mentesítheti, mert számukra így egyértelműen előnyt biztosít, míg az államnak, mint a bevétel jogosultjának hátrányt okoz. Természetesen vizsgálandó, hogy a tényállásszerű cselekmény az adott esetben sérti vagy veszélyezteti-e a bűncselekmény jogi tárgyát, így veszélyes-e a társadalomra. A tényállásszerű cselekmények általában veszélyesek a társadalomra, de vizsgálni kell, hogy az adott tényállásszerű magatartás veszélyes-e a társadalomra, s ha igen, milyen mértékben. Azaz olyan mértékű-e, hogy ezáltal megvalósítja a bűncselekményt vagy nem, és ez esetben a felmentésnek van helye. A Btk. 459. §

(1)bekezdés 11.pontja alapján hivatalos személyként tevékenykedő I. rendű vádlott a számára törvények, illetve alacsonyabb szintű jogszabályok által előírt kötelezettségét a tényállásban rögzített esetekben megszegte, mégpedig célzatosan, azzal a céllal cselekedett, hogy a vádlott-társait (III., IV., VII., IX., X. rendű vádlottat) anyagi előnyhöz juttassa, azaz ne kelljen azoknak eljárási díjat megfizetni. Az I. rendű vádlott esetében nem merült fel a jogszabály téves értelmezésének lehetősége, mert ugyancsak a tényállás megállapítása alapjául szolgáló bizonyítékok tartalma alapján, így a vádlotti vallomás és a lehallgatási anyagok alapján rögzíthető, hogy az I. rendű vádlott tudatában volt annak, hogy szabályszerű eljárás keretében az információt adatot igénylő magánszemélyeknek díjat kellene fizetni. A törvényszék vizsgálta, hogy a vádlott cselekménye, amely tényállásszerű, milyen hatással van a hivatalos személy közfeladatot ellátó tevékenységére, azaz a kötelességszegés a törvényi tényállás által védett jogi tárgyat (a hivatalos személyek működésének törvényes rendjét és a működésükbe vetett közbizalmat) közvetlenül befolyásolják. Ennek hiánya esetén ugyanis legfeljebb fegyelmi vétségről lehet szó. Az I. rendű vádlott közhatalmi feladatot látott el, hivatali jogosítványait rendeltetésellenesen gyakorolta, melyek alkalmasak voltak arra, hogy sértsék, illetve veszélyeztessék az állami szerv működésének rendjét, illetve a törvényességbe vetett közbizalmat. Amennyiben ugyanis az I. rendű vádlott nem a jogszabályban előírtak szerint a megfelelő díj ellenében szolgáltat adatot, a társadalom tagjaiban az a kép alakulhat ki, hogy a hivatalos személy jogosult a hatáskörébe utalt feladatok ellátása során az önkényes joggyakorlásra, amely a hivatalos szervek eljárási rendjének, végső soron törvényes működésébe vezetett közbizalom sérelmének vagy veszélyeztetésének megállapítására volt alkalmas. A hivatali visszaélés bűncselekményének megvalósulása szempontjából bármilyen súlyú és mértékű előny vagy hátrány megvalósulása esetén tényállásszerű magatartás jön létre. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jogtalan előny mértéke befolyással bírhat az alkalmazott szankció nagyságára. ... I. rendű vádlott tehát, mint a …i Járási Hivatalban tevékenykedő hivatalos személy, az általa hivatali minőségében elérhető adatbázisból úgy adott ki adatokat az annak megismerésére egyébként jogosult személyeknek, hogy őket a hivatalos eljárásban szükséges díjfizetéstől mentesítette, azokban az esetekben amikor erre jogszabály alapján nem volt lehetőség. A III., IV., VII., IX., X. rendű vádlottak vonatkozásában a felbujtói minőség kapcsán az alábbiakat szükséges rögzíteni. A Btk. 21. §

(1)bekezdése szerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Azaz, a felbujtó és a tettes magatartása egymással okozati összefüggésben áll. Jelen esetben ez a rábírás mindenképpen döntő oka volt annak, hogy az I. rendű vádlott, aki a tettes, a bűncselekményt elkövesse. A felbujtó esetében a rábíró magatartás külvilágban való megjelenése lehet kérelem, óhaj, rábeszélés, unszolás. De ezek formája a bűnösség megállapításakor közömbös. A felbujtó esetében mindenképpen azt kell vizsgálni, hogy cselekménye szándékos-e, azaz tudatában van-e annak, hogy a magatartása rábíró hatású a tettesre, tudatában van-e annak, hogy a tettes milyen cselekményt fog az ő rábírása hatására elkövetni. Vagyis a felbujtó tudatának át kell fognia, hogy az ő rábíró tevékenysége nyomán az alapcselekményt elkövető tettesben a cselekmény elhatározását, véghezvitelét váltja, válthatja ki. A rábírás nem kell hogy feltétlenül egyedüli ok legyen, de mindenképpen döntő oka, motívuma annak a tettesi elhatározásnak, melynek alapján a tettes bűnösségét a bíróság megállapítja. E tudattartalom megállapítható a III., IV., VII., IX., X. rendű vádlottak esetében. Mindannyian tudatában voltak ugyanis annak, hogy kérelmük jogszabály szerinti elintézése esetén nem az I.r. vádlott saját mobiltelefonján és nem baráti körülmények között kellett volna az adatokat igényelni. Az V., VI., VIII. rendű vádlottak esetében azonban ez a felbujtói minőség éppen az I. rendű vádlott cselekményéhez kapcsolódó jellegéből következően nem állapítható meg, hiszen - mint azt feljebb rögzítette a bíróság -, ezekben az esetekben, (a Ket.-ben biztosított iratbetekintési joga alapján, mellyel a meghatalmazott is rendelkezik) díjfizetésre nem volt kötelezett az adatszolgáltatást igénybe vevő személy. Ily módon a számukra telefonon adott információval az I.r. vádlott nem biztosította azt az előnyt, amely más esetekben arra irányult, hogy az ügyfeleknek ne kelljen megfizetni a jogszabályban előírt díjat az igényelt információért. Ebből következően az I. rendű vádlott ezekben az esetekben bűncselekményt nem követett el, ebből következően pedig az V., VI. és VIII. rendű vádlott pedig nem valósított meg felbujtói magatartást. ―― o ―― A bíróság a büntetés kiszabása során valamennyi vádlott esetében enyhítő körülményként értékelte a ténybeli beismerő vallomásukat, az időmúlást, a bekövetkezett előny enyhe fokát, az I. rendű vádlott esetében a munkahelyen tanúsított kiváló munkavégzését. Súlyosító körülmény ... és ... vádlottak esetében a büntetett előéletet. A fenti körülmények figyelembevételével a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a cselekmény tárgyi súlyát figyelembe véve halmazati büntetésül I. rendű vádlott esetében nem szükséges szabadságvesztés büntetés kiszabása, elegendő pénzbüntetés alkalmazása. Ezért a Btk. 33. §

(1)bekezdés d) pont és 50-51. §-ok alapján 120 napi tétel pénzbüntetést szabott ki és egy napi tétel összegét a vádlott anyagi körülményeit figyelembe véve 1.000.- forintban határozta meg. A

(4)bekezdés alapján a pénzbüntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett. A Btk.

1. §-a alapján rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Az I., V., VI., VIII. r. vádlottakra vonatkozóan a felmentő rendelkezés a Be.
2. §

(3)bekezdésén alapul. III., IV., VII., IX. és X. rendű vádlott esetében a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a vádlottak cselekménye az elbíráláskor már olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a Büntető Törvénykönyv szerint alkalmazható legkisebb büntetés vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen, ezért a Btk. 63. §

(1)bekezdés a) pont és

1. § alapján a vádlottakat megrovásban részesítette. Ezzel kifejezi helytelenítését a jogellenes cselekmény miatt és egyúttal felszólítja az elkövetőket, hogy a jövőben tartózkodjanak báncselekmény elkövetésétől. Az eljárás során lefoglalt iratok sorsáról a bíróság a Be.
2. § alapján rendelkezett, a bűnügyi költségről pedig a Be.
3. §-a alapján. A Be.
4. §

(1)bekezdésére tekintettel megállapította a törvényszék, hogy 270.540.- Ft-ot az állam visel. Balassagyarmat,

1. szeptember
2. Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke Az aláírásban akadályozott Farkas Istvánné és Szlezákné Papp Judit ülnökök helyett is.