ővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.535/2020/
- A felperes: felperes neve, felperes címe A felperes képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda, felperesi jogi képviselő címe Az alperesek: I.rendű alperes neve, I. rendű alperes címe, I. rendű; II.rendű alperes neve, II. rendű alperes címe II. rendű Az alperesek képviselője: dr. Tálosi Adrienn ügyvéd, I-II. rendű alperesi jogi képviselő címe, aki az I-II. rendű alperest képviseli A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 65.P.20.526/2020/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget, és az államnak, az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által kiadott ....hu címen elérhető internetes oldalon ...-án „cikk címe" kezdetű címmel írás jelent meg, amely beszámolt arról, hogy személy, a párt (a továbbiakban: ...) pártvezetője a Facebook-oldalára kiposztolta, hogy előző nap egy ... stadionban megrendezett futballmérkőzésen személyét érintő felirattal ellátott zászló előtt fényképezkedtek fiatalemberek. Az alperes állítása szerint egyikük a felperes, a ... ...-i polgármester- és képviselőjelöltje volt. Ennek alátámasztására a felperesről nyilvánosan elérhető arcképet csatolt az íráshoz, amelyhez - más politikusok népszerűsítő kampányait említve - hozzáfűzte, hogy a szimpatizánsok gyakran ismerősök, illetve a párt tagjai közül kerülnek ki. A felperes ...-én közölt helyreigazítási kérelmét az I. rendű alperes nem teljesítette. [2] A felperes
- február 27-én a bíróságra érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest arra, hogy 5 napon belül a www.....hu honlapon a kezdőoldalon, 24 órán keresztül önálló hírként „Helyreigazítás a »cikk címe" címmel jelentessen meg közleményt az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel akként, hogy arra kattintva elérhető legyen az ott ...-án „cikk címe" címmel megjelent cikk úgy, hogy a cikk címe alatt, annak szövege előtt, amíg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig legyen olvasható a következő közlemény: „Helyreigazítás: A ...án »cikk címe« címmel megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a cikkünkben bemutatott, [3] a ... ... stadionban ...-jén készült fényképen felperes neve, a párt ...-i polgármester- és képviselőjelöltje látható." Keresetét a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §-ára, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére alapította. Valótlan tényállításnak tartotta a cikkben szereplő kijelentést, amely szerint ...-ban, a ... stadionjában nézte élőben az említett csapat ...-jei városi rangadóját az ... ellen. Állította, hogy a mérkőzésen nem volt jelen, amelynek alátámasztására igazolást csatolt arról, hogy ...-jén 8 és 16 óra között ...-ben vett részt egy tanfolyamon. [4] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Azzal védekeztek, hogy a sérelmezett közlés valós tényállítás, ezért sajtó-helyreigazításnak nincs helye. Álláspontjuk szerint az átlagolvasó számára is egyértelmű, hogy a cikkben szereplő első fényképfelvételen a második fényképfelvételen látható személy, azaz a felperes is szerepel. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a felperesre nézve nincs jelentősége annak, hogy a ... elnöke által posztolt képen a ...nak egyik tagja, illetve polgármester- és képviselőjelöltje szerepel-e vagy sem, mert ennek kizárólag személy vonatkozásában lehet relevanciája. [5] Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy 5 napon belül az ....hu ...-i számában „cikk címe" kezdetű címmel megjelent cikk miatt a portálon 24 órán keresztül önálló hírként az eredeti cikket linkkel elérhetővé téve a főoldalon „Helyreigazítás a »cikk címe« kezdetű címmel megjelent cikk miatt" szövegezéssel, majd elérhetőségi helyén a cím alatt és a lead felett míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig az eredeti cikk megjelenésével azonos méretű szövegben adja ki az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Lapunk ...-i számában »cikk címe« kezdetű címmel megjelent cikkében valótlanul állítottuk, hogy a cikkben bemutatott, a ... ... stadionban ...-jén készült fényképen felperes neve, a ... ...-i polgármester- és képviselő jelöltje látható." Kötelezte a II. rendű alperest 65.000 forint perköltség felperes részére, valamint 36.000 forint eljárási illeték államnak történő megfizetésére. [6] Határozatának indokolásában idézte az Smtv. 12. §-át, a Pp. 497. §
(3)-
(4)bekezdését, valamint a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által elfogadott PK
- és
- számú állásfoglalásait. Abból indult ki, hogy a sérelmezett kijelentés valós tartalmát a felperes tagadásával - a ... oktatási intézményben való részvételi igazolásával alátámasztott állításával - szemben az alpereseknek kellett bizonyítania. Erre vonatkozó érdemi bizonyítást nem ajánlottak fel, nem igazolták kétséget kizáróan, hogy a cikkben illusztrációként felhasznált felvételen a felperes látható. Az elsőfokú bíróság alaptalannak tekintette az alperesek azon hivatkozását, hogy a felperes megítélése szempontjából lényegtelen a sérelmezett tartalom, mert nem a felperesre vet rossz fényt az esetleges tévedés. A cikk teljes terjedelmére utalással megállapította, hogy ha „az alperes" a felperest a valóságot elferdítve, egy politikus vonatkozásában közvetített üzenethez „használja fel", akkor a felperest is érintetté teszi, magyarázkodásra kényszerítheti. Az előbbi indokok miatt kötelezte az I. rendű alperest a helyreigazítás közlésére, a főoldali elérhetőségére vonatkozó döntését is megindokolva. [7] Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek. Közösen előterjesztett jogorvoslati kérelmük az elsőfokú ítélet megváltoztatására és elsődlegesen a kereset elutasítására, másodlagosan a helyreigazító közlemény közzétételének mellőzésére irányult. A másodfokú eljárásban az I. rendű alperes érvényesített perköltséget. A másodfokú bíróság által gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp.
- §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjaiban jelölték meg. [8] Álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet sérti az Smtv. 12. §
(1)bekezdését. Megismételve az írásbeli ellenkérelmükben foglaltakat hangsúlyozták, hogy a kifogásolt közlés valós tényállítás, továbbá a felperes megítélése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a ... elnöke által posztolt képen szerepel-e vagy sem. Az I. rendű alperes kifogásolta, hogy a bíróság a helyreigazító közlemény 24 órán keresztüli közzétételére kötelezte, mert álláspontja szerint ez sérti az Smtv. 12. §
(2)bekezdését, hiszen a főoldalon a cikkek címei legfeljebb néhány óra időtartamban jelennek meg. [9] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a II. rendű alperes másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését indítványozta. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást teljeskörűen feltárta, a feltárt bizonyítékokból pedig okszerű következtetéseket levonva hozta meg ítéletét, amelynek során sem anyagi, sem eljárási jogszabályt nem sértett. Megítélése szerint a megállapított tényekből eltérő jogi következtetés nem vonható le, a megállapított tényeket okszerűen nem lehet másként minősíteni, végül az elsőfokú bíróság ítélete nem az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörében hozottnak minősül, ezért az alperesek Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjaira hivatkozással előterjesztett fellebbezése megalapozatlan. A kifogásolt közlés valós tényállításként beállítása ellentétes az alperesek egyéb perfelvételi nyilatkozatával, amely szerint nem vitatták, hogy a felperes a cikkben írt időpontban képzésen vett részt. Mivel a felperes ugyanazon a napon nem jelenhetett meg egy oktatási eseményen ...-ben és egy sportrendezvényen ...-ban is, ebből okszerűen következik, hogy nem a felperes látható a cikkbe ágyazott képen. Az I. rendű alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a felperes látható a fotón, de erre kísérletet sem tett. A felperes szerint nem helytálló és semmivel nem alátámasztott az az érvelés, hogy a valótlan állítás lényegtelen a felperes személyére nézve. Álláspontja szerint az I. rendű alperes az ő személyét használta fel személy közlésének hiteltelenítésére, a felperes szerepeltetése nélkül nem jöhetett volna létre a vizsgált médiatartalom. A perbeli írás nem csupán néhány óra időtartamban jelent meg a főoldalon. Az ítélkezési gyakorlat szerint a helyreigazításra utalás főoldalon, 24 órán keresztül elérhetőségét az indokolja, hogy a sajtó-helyreigazítás a társadalmi rendeltetését csak akkor töltheti be, ha a helyreigazításról az eredeti, kifogásolt tartalomról tudomást szerző személyi kör lehető legszélesebb része értesül. [11] A fellebbezés alaptalan. [12] Az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy a PK 14. számú állásfoglalás értelmében a sajtóközlemény vitatott tényállításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. A perben a felek egyike sem hivatkozott arra, hogy a cikkben sérelmezett közlések nem tényállításnak, illetve híresztelésnek, hanem értékítéletnek tekintendőek. Nem volt vita közöttük a tekintetben sem, hogy melyiküket terheli a híresztelt tényállítás valóságának bizonyítása. A perben vitás tényt, vagyis, hogy a ... stadionban készült képen a felperes látható, az alpereseknek kellett volna bizonyítaniuk, ők azonban fellebbezésükben - az elsőfokú eljárás során előadott álláspontjukat megismételve - csak azt hangsúlyozták, hogy az átlagolvasó számára is egyértelmű, hogy a cikkben szereplő fényképfelvételek mindegyikén a felperes is szerepel. Ez a fellebbezési érv azonban nem adekvát a perben szükséges bizonyítás releváns elemeivel. [13] A felperes által csatolt igazolás tartalma egyértelműen alkalmas a sérelmesnek tartott tényállítás valóságának cáfolatára. Az elsőfokú bíróság az okirati bizonyíték tartalmát figyelembe vette, okszerű és helytálló mérlegeléssel jutott arra a következtetésre, hogy az alperesek az őket terhelő bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget, csupán állították, de nem támasztották alá a sajtóközleményben foglalt tényállítást. A fénykép okirati bizonyítékként kétségtelenül értékelhető a hírben szereplő szöveges tartalom megítélésénél, az alperesek azonban a perbeli bizonyító erőt az egyszerű szemrevételezéssel megállapítható azonosságnak tulajdonították. A felperes hivatalos fotójához a sérelmezett felvételen szereplő személy hasonlít ugyan, ez a vonás azonban nem alkalmas a személyek azonosságának meggyőző bizonyítására. Az alperesek kifejezett kérdésre nem vitatták azt a tényállítást, hogy a mérkőzés napján a felperes egész napos oktatáson vett részt ...-ben (2020. június 18-i tárgyalási jegyzőkönyv 1. oldal). Ehhez képest semmilyen értékelhető magyarázattal nem szolgáltak arról, hogy amennyiben a felperes ...-jén reggel 8 és délután 4 óra között ...-ben tartózkodott, hogyan vehetett részt ugyanezen a napon ...-ban, délután 4 órakor kezdődő sporteseményen. Az elsőfokú bíróság ezért okszerűen következtetett arra, hogy a felperesről állított tény valótlan. [14] Az alperesek jogorvoslati kérelmükben - az elsőfokú eljárásban előadottakkal azonos módon - arra is hivatkoztak, hogy a képen szereplő személyek nevében való tévedés a cikk egészét vizsgálva a felperes megítélése szempontjából lényegtelen. A jogvita eldöntésénél irányadó Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A PK
- számú állásfoglalás II. pontja szerint a sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. [15] Nem vitás, hogy a cikkben leírt, több példával is alátámasztani szándékozott üzenet (a politikusok szimpatizánsai jellemzően párttársaik, ismerőseik köréből kerülnek ki) hatással van azoknak a személyeknek a megítélésére, akiket a cikk megnevez, róluk képet közöl, vagy más módon azonosíthatóvá tesz. A cikk személy posztjával összefüggésben tett kijelentést a felperesről, akit emiatt az olvasóközönség kapcsolatba hozhatott a cikkben leírtakkal. Az ügyben megállapítandó tény - a felperes látható-e a sérelmezett képen vagy sem - önmagában kizárja a lényegtelen tévedésre alapított érvelés helyességét, függetlenül attól, hogy a felperes személyének akaratán kívüli felhasználása a politikus szimpatizánsi körének igazolásához szükséges volt-e vagy sem, ezen belül az esetleges tévedésnek mennyire volt jelentősége. Helyesen jutott ezért az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a cikk magát a felperest is érintetté tette, társadalmi megítélését befolyásolta, így a felperest megilleti az a jog, hogy a vele kapcsolatos valótlan állítás helyreigazítását kérje. [16] Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróságnak a helyreigazítás módjával kapcsolatos rendelkezésével és annak meggyőző indokaival is. A fellebbezésben foglaltak nem voltak alkalmasak a helyreigazító közlemény elrendelt módjától eltérésre. [17] A kifejtett indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. A pervesztes alperesek közül a perköltség tekintetében teljesítőképes II. rendű alperest terheli a felperes jogi képviselőjének járó munkadíj és a fellebbezési illeték összege. [18] A felperes fellebbezési ellenkérelme mellékleteként költségjegyzéket csatolt, amelyen a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése szerinti, 10.000 forint + áfa összeget tüntetett fel, a másodfokú bíróság ennek megfelelően állapította meg a felperesnek járó ügyvédi munkadíj összegét. A le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére a II. rendű alperest a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a 102. §
(1)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján kötelezte. Budapest,
- október
- Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k.. Kovács Helga s.k. . Tóth Gabriella s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró