Mf.31161/2020/15 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdés c) pontját, az Mt. 8. §

(1)bekezdését, az ... Szabályzat 6.

1. pontját és a ... Szabályzat 3.
2. pontját. Az azonnali hatályú felmondás szerint a felperes a munkáltató képviseletében nem köthette volna meg a megbízási szerződést az ... Bt.-vel és nem igazolhatta volna a teljesítéseket a megbízási szerződés kapcsán. Jeleznie kellett volna a megbízási szerződés létrejötte előtt a munkáltató igazgatósága részére, hogy az ... Bt. a házastársa családi vállalkozása és a kötelezettségvállalásban nem vehetett volna részt. A bejelentési kötelezettségnek a felperes nem tett eleget, az általa felmutatott dokumentumokat nem fogadta el a munkáltató, mivel azok nem szerepeltek a munkáltató iktató rendszerében, így nem találta őket hitelt érdemlőnek. Rögzítette továbbá a felmondás, hogy a megbízási szerződés megkötése nem volt szükséges a munkáltató gazdasági tevékenységéhez, és ezáltal a kifizetések vagyoni hátrányt okoztak a munkáltatónak. Ebből következően a felperes szándékosan megsértette az Mt.-t, az ...szabályt és az ... Szabályzatot, ezáltal lényeges kötelezettségét szándékosan és jelentős mértékben megszegte, a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztette. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [5] A felperes elsődlegesen kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felmondás érvénytelen figyelemmel arra, hogy a felmondást közlő felügyeleti biztosok nem rendelkeztek felette munkáltatói jogkör gyakorlói jogosultságokkal, valamint az alperes jogi képviselőjének meghatalmazása nem volt szabályszerű. Rávilágított az érvénytelenség körében arra, hogy a biztosítási tevékenységről szóló
3. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)
4. §

(3)bekezdés szerint, az 55. §

(1)bekezdés

1. a)
2. c)pontja szerinti egyéb vezetők jogviszonyának megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges. Figyelemmel arra, hogy ilyen előzetes tájékoztatás nem történt, ezért jogszabályba ütközött a jogviszony megszüntetés, ebből következően az érvénytelen. [6] Az érvénytelenség jogkövetkezményeként kérte marasztalni alperest a Mt. 29. §

(5)bekezdésére alapítottan alkalmazandó Mt. 83. §

(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletig felmerült elmaradt munkabérében. Másodlagosan amennyiben az elsődleges kereseti kérelme megalapozatlan lenne, kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az azonnali hatályú felmondása jogellenes, mivel azt az alperes a törvényes határidőn túl gyakorolta, valamint az abban foglalt indokok nem világosak, nem felelnek meg a valóság és az okszerűség követelményének. [7] Megítélése szerint a felmondást elkésetten adta ki a munkáltató, figyelemmel arra, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló igazgatósági elnök T.I. részére

1. december 22-én bejelentette az összeférhetetlenséget, ebből következően ezzel a nappal a munkáltató tudomást szerzett a közléséről, így az erre alapított azonnali hatályú felmondás
2. április 26-án elkésettnek tekintedő. [8] Hivatkozott továbbá arra, hogy a felmondás indokolása nem világos, mivel az hivatkozott szabályzatokra, beidézte azokat, azonban konkrétan nem volt állapítható meg, hogy milyen kötelezettségszegésre utalt a munkáltató ezzel a nyilatkozattal. [9] A valóság és okszerűség körében pedig előadta, hogy bejelentési kötelezettségének
3. december 22-én eleget tett. A munkáltató utasította arra, hogy az ... Bt.-vel a szerződést megkösse, ezért nem róható a terhére, hogy abban szabálytalanul vett részt. Az alperes által a felmondásban hivatkozott nyilatkozat, mely szerint nem igazolhatta volna a szerződés szerinti teljesítéseket alaptalan, mivel ez a szabályzat arra vonatkozik, hogy nem végezhető kötelezettségvállalás, teljesítés igazolás és utalványozás saját vagy közeli hozzátartozó javára, felperes pedig nem saját vagy közeli hozzátartozója javára végzett utalványozást, hanem az ... Bt.-nek, amely nem minősül a közeli hozzátartozójának. A közeli hozzátartozója abban kültag, aki pedig közreműködésre sem jogosult. [10] Azon felmondási indok tekintetében, hogy szükségtelen volt a szerződés megkötése és vagyoni hátrányt okozott a felperes a megbízási díjakkal, utalt arra, hogy igazgatósági elnöki utasításra került sor a szerződés megkötésére, tehát az nem lehetett haszontalan. [11] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felügyeleti biztosok jogosultak voltak gyakorolni a munkáltatói jogkört a felperes felett, figyelemmel arra, hogy az igazgatóság jogait és kötelezettségeit gyakorolhatták. Hivatkozott a Bit.
4. §

(1)bekezdésére, mely szerint a kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóságnak a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit. Az alapszabály 12.5.m. pontja alapján az igazgatóság gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató és annak helyettesei, a Bit. szerinti egyéb vezető, a többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok ügyvezetői, továbbá mindazon munkakörök esetében, amelyeket egyedi döntésével hatáskörébe von. A felmondás és annak közlése az igazgatóság jogkörét gyakorló felügyeleti biztos útján joghatás kiváltására alkalmas volt. [12] A felperes által hivatkozott írásbeli bejelentés a felperes személyi anyagában nem volt fellelhető, az alperesi iktató rendszerben sem található, ezért álláspontja szerint a munkavállaló nem tett eleget a bejelentési kötelezettségnek. [13] A határidőt illetően előadta, hogy a felügyeleti biztosok

1. április 26-án szereztek tudomást teljeskörűen a jogviszony megszüntetésére okot adó körülményekről. [14] Az ... felé fennálló bejelentési kötelezettség tekintetében az alperes hivatkozott arra, hogy nem teszi érvénytelenné a felmondást, ha ezen kötelezettségét elmulasztotta a felügyeleti biztos, mivel ez a jogszabályi rendelkezés nem munkaviszonyra vonatkozó jogszabály, ezért nem eredményezhet a megsértése érvénytelenséget. [15] Álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a felperes olyan gazdasági tartalommal kötött szerződést az alperes nevében, ami vagyoni hátrányt okozott a munkáltatónak. Az elsőfokú bíróság ítélete [16] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy nem volt alapos a felperesnek az a kifogása, mely szerint az alperesi jogi képviselőnek a per vitelére nem volt érvényes meghatalmazása. [17] A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felügyeleti biztosok kirendelése, a ... Banknak a vonatkozó határozatai és rendelkezései alapján nem volt megállapítható, hogy a felügyeleti biztosokhoz került volna a munkáltatói jogkör gyakorlása. A bíróság osztotta felperes álláspontját, miszerint a felügyeleti biztosok kirendelése egy meghatározott célfeladatra irányult, vagyis az állomány átruházása és a biztosítottak védelme volt az elsődleges cél. Mindezek alapján a bíróság megítélése szerint a felmondás nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott, ugyanis a felperes felett
2. április
3. napján az azonnali hatályú felmondás közlésekor Szivi János igazgatósági elnök gyakorolta a munkáltatói jogkört. [18] A tájékoztatás elmaradása kapcsán az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felügyeleti biztos a
4. július 31-én kelt levélben tájékoztatta az ... -t, tehát nem előzetesen, hanem utólagosan történt a beszámolás. Ez az intézkedés a Bit.
5. §

(3)bekezdése szerint nem minősül munkaviszonyra vonatkozó jogszabálynak, ezért emiatt nem alkalmazandók a jogellenesség jogkövetkezményei. [19] A felmondás elkésettségével kapcsolatban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes

1. december
2. napján írásban bejelentette a munkáltatói jogkör gyakorlójának - T.I.nak - hogy az ... Bt.-ben a házastársa kültag. Ezt a nyilatkozatot T.I. tudomásul vette és ennek birtokában utasította felperest a megbízási szerződés megkötésére. Ezért az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez az időpont az irányadó a tudomásszerzés vonatkozásában. [20] A felmondás világosságával kapcsolatos felperesi hivatkozást a bíróság nem találta megalapozottnak figyelemmel arra, a felperes megértette a felmondásban foglaltakat, mivel arra nyilatkozott. [21] A felmondás indokainak valósága és okszerűsége vonatkozásában a bíróság megítélése szerint az alperes akkor járt volna el helyesen és alaposan a jogviszony megszüntetését megelőzően, ha a felperes által előadott dokumentumok hitelességét megvizsgálja és nem nyilatkozik elhamarkodottan abban a kérdésben, hogy a dokumentum eleve nem lehet hiteles. A bíróság tanúként hallgatta meg T.I.t, aki előadta, hogy a
3. december 22-i és
4. év eleji nyilatkozatok létezőek, azok felperestől és tőle származnak. Tudomással bírt a felperes házastársának az ... Bt.-vel való viszonyáról és a szerződés megkötését ezen információ birtokában is szorgalmazta. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a felmondásnak az az indoka, mely szerint a felperes a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta nem felel meg a valóságnak. [22] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes nem igazolt teljesítéseket saját maga vagy közeli hozzátartozója részére, hanem egy betéti társaság részére igazolt teljesítést, és a betéti társaság semmilyen módon nem tekinthető a felperes közeli hozzátartozójának. Ebből következően a felperes nem sértette meg, az erre vonatkozó szabályzatokat, így az indok nem valós. [23] A felmondás azon indoka tekintetében, mely szerint a felperes az alperesi egyesületnek vagyoni hátrányt okozott, megállapította, hogy ezen indok sem valós. Ebben a körben hivatkozott Sz. Zs. felügyeleti biztos előadására, mely szerint az alperes állományában lévő szerződéseket átvizsgálták és azokat szüntették meg, illetve azok alapján való teljesítést függesztették fel, amelyeket teljes mértékben szükségtelennek láttak, azonban azokat a szerződéseket, amelyekről úgy ítélték meg, hogy azok veszélyeztethetik az alperesi társaság működését, változatlanul fenntartották. Ezek közé a szerződések közé tartozott az ... Bt. is, hiszen ezen Bt.-vel való szerződésnek a megszüntetéséről vagy a teljesítés felfüggesztéséről nem rendelkeztek. [24] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes jogviszonyát, mivel nem a munkáltatói jogkör gyakorlója szüntette meg a jogviszonyt, nem az azonnali hatályú felmondásra rendelkezésre álló határidőn belül, valamint a felmondásban foglalt indokok nem felelnek meg a valóság és az okszerűség követelményének. [25] Az alperes az eljárás szabálytalanság miatti kifogást terjesztett elő figyelemmel arra, hogy a bíróság tévesen osztotta ki a bizonyítási terhet. [26] A bíróság az eljárás szabálytalansága miatti kifogást elutasította. Rámutatott arra, hogy kifogásnak akkor van helye, ha a bíróság eljárásjogi szabályt sért. Az anyagi pervezetés körében tájékoztatta a feleket, melynek célja az volt, hogy a jogvita kérdésében a kellő tájékoztatást megkapják, ahhoz, hogy jogaikat gyakorolhassák, kötelezettségeiket teljesíthessék. Álláspontja szerint amennyiben tévesen adott tájékoztatást a bizonyításra, és tévesen került sor a bizonyítási eljárás lefolytatására, az téves eredményre és helytelen döntésre vezethetett, de nem szabálytalan eljárásra. Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [27] Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. [28] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Polgári perrendtartásról szóló
5. évi CXXX. törvény (Pp.) 369.§

(1)és

(3)bekezdésére, valamint a 381.§-ára alapította. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás jogszabálysértő, a bizonyítás eredménye részben okszerűtlen és ennek alapján az ítéleti tényállás módosítása, kiegészítése szükséges. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből részben téves jogkövetkeztetést vont le, ennek alapján a megállapított tények eltérő minősítése szükséges. Az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntésének a felülmérlegelése is szükséges. [29] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásban nem került rögzítésre, hogy az alperes törvényes képviseletét ellátó felügyeleti biztosok a biztosító hosszabb időtartamú működtetésére kényszerültek, melyre tekintettel intenzív, alapos, működési típusú átvilágítás megindítására került sor. A lefolytatott vizsgálat, valamint a felperes személyes meghallgatása eredményeként az ... Szolgáltató Betéti Társaság kapcsán a felügyeleti biztosok olyan új információkat tártak fel, amelyek alapján egyértelművé vált számukra, hogy az alperessel szerződéses jogviszonyban álló társaság tulajdonosi köre az alperes első számú vezetőjéhez, felperes neve felpereshez köthető. Előadta, hogy azon tényállási elem kulcsfontosságú, miszerint ezen időpontban értesültek a felügyeleti biztosok arról, hogy felperes részesedéssel rendelkezik az ... Szolgáltató Betéti Társaságban. Álláspontja szerint a Bit. 297.§

(1)bekezdése alapján a kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, így a kirendelés nem egy meghatározott tevékenységre, hanem az alperes valamennyi működési körére kiterjed. Az ...szabály 12.5.m) pontja alapján az igazgatóság gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató és annak helyettesei, és a Bit. szerinti vezetői fölött. Az előbbiek alapján a felperes munkaviszonyának felmondása és annak közlése az igazgatóság jogkörét gyakorló felügyeleti biztosok alapján érvényes és joghatás kiváltására alkalmas volt. A kirendelés célja teljes meghiúsulásának lehetőségét jelentené, ha annak időtartama alatt nem a felügyelet által kirendelt biztosok, vagy az általuk kijelölt személyek látnák el az alperesi munkaszervezetben a munkáltatói jogkört, hanem más személyek. [30] Álláspontja szerint a felmondás határidejével kapcsolatban az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítását egy elfogult tanú - T.I. - vallomására, valamint egy eredetiben fel nem lelhető okiratra alapozta. Hangsúlyozta, hogy az általa vezetett iktatásban egyik dokumentum sem szerepel, sem a szerződések, sem a kimenő és bejövő levelek között, így ezen dokumentumokat az alperes nem fogadta el hiteltérdemlőnek. [31] Tekintettel arra, hogy a felperes állította azt, hogy írásban bejelentette az összeférhetetlenséget, őt terhelte a dokumentum létezésének a bizonyítása, azonban ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. [32] Az összeférhetetlenségi ok vonatkozásában előadta, hogy az alperesnek a felügyelő biztosok átfogó vizsgálata során jutott tudomására, hogy az ... Bt. kültagja, V.K. a felperes házastársa, ezt a tényt a 2018. április 26-án történt meghallgatás során tudta meg a munkáltató. Hivatkozott arra, hogy a felperes hozzátartozója a betéti társaság tagja, melyet az Mt. 211.§

(2)bekezdés c) pontja alapján a felperes köteles lett volna bejelenteni. Fenti bejelentési kötelezettségének azonban felperes hitelt érdemlően nem tett eleget. Azáltal pedig, hogy házastársa V.K., a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az ... Bt. révén megszerzett vagyona osztatlanul és egyenlő arányban illette meg a felperest. [33] A munkáltató jogos gazdasági érdekével kapcsolatban előadta, hogy a szerződést a személyesen érdekelt felperes, és az alperessel szintén perben álló Gy.O. kötötték meg. Az ... Bt. beszámolói alapján a társaság valós gazdasági tevékenységet a megbízási szerződés megkötése előtt nem végzett más megbízók részére, hiszen árbevétele 20.000 forint volt. Álláspontja szerint az alperes nem szorult tanácsadásra és megállapítható, hogy a megbízásban megjelölt tevékenységet az alperes munkaszervezetének, sőt az ügyvezető igazgató és az alá tartozó munkaszervezetnek kellett volna ellátnia. Mindezek alapján a felperes a közeli hozzátartozója tulajdonában álló gazdasági társasággal olyan gazdasági tartalommal kötött szerződést az alperesi egyesület nevében, amely vagyoni hátrányt okozott az alperesnek, Ezen magatartásával megszegte az Mt. 8.§

(1)bekezdésében meghatározott világos tilalmat. [34] A bizonyítási teherrel kapcsolatban fenntartotta azon előadását, hogy a felperes által hivatkozott irat nem volt fellelhető az alperes dokumentációjában. Az elsőfokú bíróság által tanúsított anyagi pervezetés pedig téves volt, figyelemmel arra, hogy az okirat létezését a felperesnek kellett volna bizonyítani. E körben hivatkozott a Pp. 265.§

(1)bekezdésére, a Pp. 321.§

(1)és

(4)bekezdésére, illetve a Pp. 237.§

(2)bekezdésére. Előadta, hogy egy okirat nem létezését nem lehet nemlegesen bizonyítani, egy okirat létezését lehet bizonyítani. Erre a felperesnek pedig az elsőfokú bíróság 35. számú jegyzőkönyvben foglalt felhívása alapján meg lett volna a lehetősége. [35] A felperes elkésetten terjesztett elő fellebbezési ellenkérelmet, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.161/2020/4.számú végzésével hatálytalannak tekintette. A másodfokú bíróság döntése és jogi indoka [36] A fellebbezés nagyobb részben alapos. [37] Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást azonban hiányosan állapította meg és a másodfokú bíróság az abból levont következtetésével sem értett egyet, ezért a Pp. 383.§

(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. [38] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. [39] A másodfokú bíróság a tényállást az alábbiakkal egészíti ki: [40] Az alperesnek a felmondás időpontjában hatályos ...szabályának 12.5.

1. m)szerint az igazgatóság alapvetően testületi döntéseken keresztül irányítja az egyesület működését, ennek keretében feladata különösen, hogy gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató (a munkaszervezet első számú vezetője és annak helyettesei (ügyvezető) és a Bit. szerint egyéb vezetői, a többségi vagy kizárólagos tulajdonban álló gazdasági társaságok ügyvezetői, további mindazon munkakörök esetében, amelyeket egyedi döntésével hatáskörébe von. [41] Az ...szabály 12.6.4. pontja szerint az igazgatóság tagjai és az egyesület vezető állású személyei kötelesek az egyesületnek bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk az egyesülettel szerződéses kapcsolatba lépni kívánó féllel minősített befolyással, vagy az egyesülettel kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt. [42] A 16.1. szerint az egyesület ügyvitelét és munkaszervezetét az igazgatóság operatív irányítása és ellenőrzése mellett az igazgatóság által kinevezett és munkaviszonyban álló, a Bit. szerinti első számú vezetőként megjelölt ügyvezető irányítja. [43] A alperes elnökének 3/2015. számú utasítása, mely a „Az egyesület kötelezettségvállalási és utalványozási rendjéről szóló szabályzat kiadásáról" szól, a szabályozás céljánál tartalmazza többek között a kötelezettségvállalás és a gazdálkodás szabályainak betartását, a szabálytalan kötelezettségvállalások megakadályozását, a nyilvántartási és adminisztrációs fegyelem erősítését. A szabályozás kiterjed valamennyi biztosítónál fellelhető szerződésre. A szabályozás 3.3. pontja rögzíti az összeférhetetlenséget, miszerint kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási és utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet saját vagy közeli hozzátartozója javára látná el. [44] A munkáltató elnökének 13/2015.számú utasítása a ... ról tartalmazza a következőket: [45] A megfelelőségi funkció területei között a
2. b)pontban rögzíti az összeférhetetlenséget és az érdekkonfliktusok kezelését. Az 1.4. pont kimondja, hogy a megfelelőségi vezető az ügyvezető igazgató irányítása alatt végzi tevékenységét, független a biztosító más tevékenységét irányító vezetőjétől, velük sem alá, vagy fölérendeltségi, vagy más módon utasítási viszonyban nem áll, ide nem értve az ügyvezető igazgató irányítási tevékenységét. Az 1.5. szerint a megfelelőségi vezető évente legalább egyszer (mindegyik negyedik negyedévben) jelentést készít, beszámol tevékenységéről az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak. A 4.2. pont értelmében a szabályzatoknak megfelelő gyakorlatot a megfelelőségi vezető ellenőrzi. [46] A 7.1. pont szerint a biztosító alkalmazottai számára az általánosan megkövetelt magatartási szabályok mellett (Munka törvénykönyve, SZMSZ munkaszerződés) külön etikai kódexben, szabályzatokban is megfogalmazásra kerülnek a biztosító küldetésével az összeférhetetlenséggel, a helyes piaci viselkedéssel, bizalmas adatokkal kerülendő magatartással kapcsolatos elvárások. [47] Az alperes elnökének a 10/2015. számú utasításával létrejött ... Szabályzat az alábbiak szerint rendelkezik. [48] A 6.1. pont szerint a biztosító vezető állású személyei (Bit. 83. §) kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk (Ptk.8:1. §

(1)bekezdésének 1) pontja) · a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél befolyásoló részesedéssel; · a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy · a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. [49] Ilyen esetben a nevezettek a döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt. [50] A 6.

1. pont kimondja, hogy a biztosító vezető állású személyei kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál biztosításközvetítői tevékenységet (Bit. 33.§-37.§) végző gazdálkodó szervnél vagy biztosítási szaktanácsadással (Bit.51.§-52.§) foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve, ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral. [51] A vezető állású személyek a jelzett helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról két munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak. [52] A 6.
2. pont szerint a bejelentésekről és a nyilatkozatokról a biztosító nyilvántartást vezet. [53] A 6.
3. pont értelmében az érintett érdekelt személyek megbízatásuk, illetve munkaviszonyuk fennállása alatt - külön felhívás nélkül - kötelesek bejelentési kötelezettségüknek a biztosító felé eleget tenni. [54] A
4. pont szerint az összeférhetetlenség dokumentált kezelése a megfelelőségi vezető feladata. Ennek keretében együttműködik a panaszkezelésért felelős egységgel, illetve a belső ellenőrzéssel. [55] A megfelelőségi vezető évente egyszer beszámol az igazgatóságnak a jelen Szabályzat végrehajtása során szerzett tapasztalatokról. [56] Az ... Szabályzat
5. pontja szerint valamennyi biztosítói alkalmazott kötelezettsége, hogy amennyiben összeférhetetlenséget tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabályok és a belső szabályok szerint fokozott gondossággal és körültekintéssel járjon el. Amennyiben érdekütközést és/vagy ebből eredő visszaélés gyanús esetét, vagy annak lehetőségét tapasztalja, akkor köteles azt írásban a megfelelőségi vezetőnek bejelenteni. [57] Az alperesnél hatályban volt 6/
6. ... Szabályzat 7/
7. pontja kimondja, hogy a munkavállaló a Bit. 116.§

(2)bekezdésének értelmében legkorábban a belépéskor vagy a hivatkozott események esetleges létrejötte előtt köteles: · összeférhetetlenségi nyilatkozatot (

1. sz. melléklet), · bejelentést egyéb jogviszony létrejöttéről (
2. sz. melléklet) tenni. A ... Szabályzat 3-
3. számú mellékletei az összeférhetetlenséget bejelentő nyomtatványokat tartalmazzák. [58] A másodfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felügyelő biztosok jogosultak volt-e a munkáltatói jogkör gyakorlására a felperes felett. [59] A Bit.
4. §

(1)bekezdése szerint a kirendelés tartama alatt a felügyelőbiztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit. A felügyelőbiztos megbízó levelében meg kell határozni a feladatokat. [60] Az alperes 6/

1. (04.30.) számú utasítása szól a Szervezeti és Működési Szabályzatról, melynek 3.4.1.
2. pontja szerint a munkaszervezet első számú vezetője az alperes elnöksége által kinevezett ügyvezető igazgató, aki tevékenységét munkaviszony keretében látja el. Felette a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja az elnök útján. [61] A ... Bank által megküldött megbízólevél és értesítés, valamint a felügyelőbiztos kirendelése szükségessége kapcsán megállapítható volt, hogy a felügyelőbiztos feladata az volt, hogy a biztosító teljes, valamennyi biztosítási termékéhez tartozó szerződését magába foglaló biztosítási szerződés állománya átruházásának sikeres lebonyolítása céljából a szükséges intézkedéseket megtegye, az állomány átruházás menetéről az ...-t folyamatosan tájékoztassa. Ennek végrehajtása során a felügyelő biztosok - a Határozat 1.
3. pontjában foglaltak szerint - feladatát képezte a biztosítási tevékenység lezárásához kapcsolódó, feladatok ellátása, valamint az intézménynek a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségének teljesítéséhez szükséges mértékű működésének biztosítása, e feladatok ellátásával kapcsolatban pedig az ... folyamatos tájékoztatása. [62] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást abban a vonatkozásban, hogy a felügyelő biztosok nem rendelkeztek munkáltatói jogkörrel. A felperes munkaviszonyának felmondása és annak közlése vonatkozásában az igazgatóság jogkörét az ...szabály 12.5.m.) pontja, illetve a Bit.
4. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a felügyeleti biztosok gyakorolták. A hivatkozott jogszabály ugyanis egyértelműen fogalmaz abban a kérdésben, hogy a kirendelés tartalma alatt a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit, nem tartalmaz arra vonatkozó kivételt, hogy az igazgatóság jogkörét csak a megbízólevélben meghatározott feladatai körében gyakorolja. Hatáskörükbe tartozott az is, hogy munkáltatói jogkörben eljárjanak, munkaszerződéseket köthessenek, módosíthassanak, illetve munkaviszonyt szüntethessenek meg. Ezt az álláspontot támasztja alá a ... Kft., valamint az alperes felügyeletét ellátó ... Bank nyilatkozata, miszerint a biztosok kirendelésük alatt - mint az igazgatóság jogkörét gyakorló teljes jogkörű felügyeleti biztosoknak a 297.§

(1)bekezdése és az ...szabály 12.5.m) pontja alapján - munkáltatói jogkör gyakorlására jogosultak voltak. [63] Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a Bit. 297.§

(2)bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy az igazgatóság tagja az ...szabályban rögzített feladatát nem gyakorolhatja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt és nem tartalmaz arra vonatkozó utalást, hogy a megbízólevélben feltüntetett feladatokon kívüli körben az igazgatóság tagja tovább gyakorolhatja a jogkörét. [64] Az elsőfokú bíróság arra vonatkozó megállapítása, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származott téves, nem megalapozott. Ennek következtében e vonatkozásban nem is lehet jogellenesnek tekinteni az azonnali hatályú felmondást. [65] A másodfokú bíróság a Pp. 369.§

(1)bekezdés c) pontja alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényekből a kiegészített bizonyítási eljárás alapján eltérő jogi következtetést vont le. A másodfokú bíróság erre irányuló felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §

(1)bekezdése biztosítja, figyelemmel arra, hogy az alperes hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy a felperes nem jelentette be az összeférhetetlenséget. [66] A másodfokú eljárás során a bíróság anyagi pervezetése kapcsán az alperes úgy nyilatkozott, hogy a felperes az ... Szabályzat

1. pontja alapján köteles volt az összeférhetetlenség tényét haladéktalanul az esemény létrejötte előtt írásban bejelenteni a megfelelőségi vezetőnek, azonban ennek a kötelezettségének felróhatóan önhibáján kívül szándékosan nem tett eleget. Az alperes nyilvántartásában kizárólag egy
2. évi keltezésű, a Munkahelyi Szabályzat mellékletének megfelelően nemleges összeférhetetlenségi nyilatkozat szerepel, későbbi dátummal azonban nem lelhető fel összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés. [67] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes fellebbezése megalapozott annak vonatkozásában, hogy a munkáltató határidőben adta ki az azonnali hatályú felmondást. Ennek körében a másodfokú bíróság nem értett egyet az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint a munkáltatói jogkör gyakorlója
3. decemberében értesült arról, hogy a felperes házastársa az ... Bt-ben kültag, ennél fogva a határidő ezen időponttól számítandó. Az elsőfokú bíróság nem folytatta le a bizonyítási eljárást és a tényállást sem állapította meg annak vonatkozásában, hogy ténylegesen hogyan szabályozta a munkáltató az összeférhetetlenség bejelentését és nyilvántartását a munkavállalók vonatkozásában. [68] A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott a kiegészített bizonyítási eljárás adatai alapján, miszerint nem volt elegendő a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni az összeférhetetlenséget. De a munkáltatónál a perbeli időben hatályos szabályzatok egyike sem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, amelynek alapján az igazgatóság elnökének kellett volna bejelenteni az összeférhetetlenséget. Az ... Szabályzat kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a biztosítónak kell bejelenteni az összeférhetetlenséget. Az összeférhetetlenség kapcsán a Megfelelőségi Szabályzat is tartalmaz rendelkezéseket, illetve megfelelőségi vezető vizsgálja az összeférhetetlenséget. Ennek következtében a felperes akkor járt volna el a jogszabályoknak megfelelően, amennyiben a megfelelőségi vezetőnek az ... Szabályzat, illetve a Megfelelőségi Szabályzat figyelembevételével és annak rendelkezései alapján bejelentette volna az összeférhetetlenséget. A felperes az ... Szabályzat által előírt bejelentést, az abban megjelölt nyomtatványokon nem tette meg, de nem is hivatkozott a per során, hogy ilyen vonatkozású bejelentést tett volna. A felperes, mint ügyvezető tekintetében pedig egyik szabályzat sem állapít meg kivételt, hogy rá más eljárási rend vonatkozna. Éppen ellenkezőleg az ... Szabályzat 3.
4. pontja kimondja, hogy az kiterjed a biztosító munkavállalóira, vezető állású személyeire, szerződött partnereire, ügyfeleire, a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozásokra. [69] A felperes által hivatkozott időpontban,
5. december
6. napján a Bit. 116.§

(1)bekezdése szerint a biztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői kötelesek a biztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó féllel, minősített befolyással a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a biztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség). [70] A felperes vezető állású munkavállaló volt, tehát tisztában kellett lennie az irányadó jogszabályokkal, valamint a munkáltatónál hatályos szabályzatokkal és utasításokkal. A másodfokú bíróság kiemelten hangsúlyozza, hogy az ... Szabályzat

1. pontja kimondja, hogy valamennyi biztosítói alkalmazott - melybe a felperes is beletartozik - kötelezettsége, hogy amennyiben összeférhetetlenséget tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabályok és a belső szabályok szerint fokozott gondossággal és körültekintéssel járjon el. Amennyiben érdek-összeütközést és/vagy ebből eredő visszaélés gyanús esetét, vagy annak lehetőségét tapasztalja, akkor köteles azt írásban a megfelelőségi vezetőnek jelenteni. A felperes, mint ügyvezető és számviteli rendért felelős vezető vonatkozásában sem az irányadó jogszabályok, sem az alperesnél hatályos belső szabályzatok és utasítások nem adtak lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a felperes a bejelentési szabály alól mentesüljön, azaz a felperesnek a megfelelőségi vezetőnek is be kellett volna jelentenie az összeférhetetlenséget, mely nem történt meg. [71] A felperes magatartása vonatkozásában megállapítható a folyamatos kötelezettségszegés, ennek következtében az objektív határidő elmulasztása mindaddig nem állapítható meg, amíg az összeférhetetlen helyzet fennáll (BH.2003.35.). Az összeférhetetlenségi helyzet ugyanis mindaddig fennállt, amíg a felügyeleti biztosok, mint a munkáltatói jogok gyakorlói teljeskörűen tudomást nem szereztek a felperes mulasztásáról. A felügyeleti biztosok az állomány-átruházás felfüggesztéséről intenzív, alapos működési típusú átvilágítás lefolytatására kényszerültek, melynek eredményeképpen
2. április
3. napján hallgatták meg a felperest személyesen. A felügyeleti biztosok az átvilágítás, valamint a felperes személyes meghallgatása során szereztek teljeskörűen tudomást az összeférhetetlenségi ok fennállásáról. Ennek következtében a
4. április 26-án átadott felmondás határidőben került kiadásra. [72] A felmondás indokának valósága és okszerűsége kapcsán a másodfokú bíróság a következőket állapította meg. [73] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a felmondás kifejezetten a következőket rögzíti: „Az alperes elnökének 3/2015.számú utasítása az alperes kötelezettségvállalási és utalványozási rendjéről szóló szabályzat kiadásáról (... Szabályzat) 3.
5. pontja szerint: „..., teljesítésigazolási és utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet saját vagy közeli hozzátartozója javára látná el." A másodfokú bíróság álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, miszerint a felperes nem igazolt teljesítéseket saját maga vagy közeli hozzátartozója részére. A másodfokú bíróság egyetértett az alperes elsőfokú eljárás során tett nyilatkozataival, valamint a fellebbezésében foglaltakkal, miszerint azt kell vizsgálni, hogy a felperes házastársa, V.K. egy alperessel szerződéses jogviszonyban álló Bt. kültagja. Ennek következtében nem annak van jelentősége, hogy neki személy szerint utalt-e a felperes , hanem annak, hogy olyan gazdasági társaságban vett részt, amelynek kapcsán fennállt az összeférhetetlenség a felperes vonatkozásában. Ebből következően téves az az elsőfokú ítéleti álláspont, hogy a felperes nem sértette meg az erre vonatkozó szabályokat. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes már azzal megsértette az irányadó jogszabályokat, - mely a rendkívüli felmondásban rögzítésre is került - miszerint nem köthette volna meg a megbízási szerződést az ... Bt-vel, valamint nem igazolhatta volna a teljesítéseket a megbízási szerződés kapcsán. Ugyanis a 10/
6. számú ... Szabályzat 6.
7. pontja kimondja, hogy az összeférhetetlenség esetében a nevezettek a döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt. A felperes pedig azzal, hogy az ... Bt-ével kötött a megbízási szerződést aláírta, részt vett a döntés előkészítésében és meghozatalában, hiszen a szerződés feltételeinek a meghatározása, annak aláírása magának a döntésnek és annak végrehajtásának minősül. A megbízási szerződés megkötése egyértelműen gazdasági és jogi kötelezettségvállalás volt a munkáltató részéről, amelyben a felperes szabálytalanul vett részt. Ennek körében nem fogadható el a felperes azon hivatkozása, hogy T.I. utasította a szerződés megkötésére, mivel a jogszabályellenes utasítás végrehajtását megtagadhatta volna az Mt. 54.§

(2)bekezdése alapján. [74] A másodfokú bíróság egyetértett azon alperesi állásponttal is, miszerint a felperes nem igazolhatta volna le az ... Bt. vonatkozásában a teljesítéseket. Ennek körében nem volt jelentősége annak, hogy ténylegesen a kiutalásokat a felügyelőbiztosok végezték. Az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján az összeférhetetlenséggel érintett gazdálkodó szervezet vonatkozásában sem a döntésben, sem a végrehajtásban nem vehetett volna részt a felperes, azaz sem teljesítésigazolási, sem utalványozási feladatot nem végezhetett volna. A másodfokú eljárás során a bíróság felhívta a felperest arra vonatkozóan, hogy nyilatkozzon a teljesítésigazolásokon szerepel-e az ő aláírása. A felperes előadása szerint a becsatolt teljesítésigazolásokon az ő aláírása szerepel, ezért megállapítható, hogy a felperes jogellenesen járt el, így az azonnali hatályú felmondás ezen pontja is okszerű és valós. [75] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felmondást megalapozó okok közül az összeférhetetlenség bejelentésének elmulasztására vonatozó, valamint a kötelezettségvállalás vonatkozásában megnyilvánuló szabálytalan felperesi magatartás vonatkozásában felmondás okszerű és valós volt, ezért ezen indokok jogszerűek. Az irányadó bírói gyakorlat szerint több felmondási indok esetében egyetlen indok bizonyítottsága is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét, ha abból megállapítható, hogy a munkaviszony a továbbiakban nem tartható fenn, és ezért a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szükség (BH2003.211.) [76] A munkáltató jogos gazdasági érdekével kapcsolatosan megjelölt felmondási indok vonatkozásában a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint nem tudta az alperes bizonyítani, hogy a felperes vagyoni hátrányt okozott volna az alperesnek azzal, hogy szükségtelen megbízási szerződést kötött és teljesített az alapján kifizetéseket, valamint az alperes nem szorult tanácsadásra és a megbízásban megjelölt tevékenységet az alperes munkaszervezetének, illetve az ügyvezető igazgatónak kellett volna ellátnia. Ennek körében nem volt relevanciája annak, hogy az ... Bt. megelőzőleg nem végzett üzleti tanácsadást. Az azonnali hatályú felmondás nem tartalmazta, hogy a felperes terhére róható az a körülmény is, hogy a megbízási szerződést Gy.O. - aki szintén perben áll az alperessel - is aláírta, így az alperes ezen fellebbezési hivatkozása is megalapozatlan. [77] A másodfokú bíróság álláspontja szerint megalapozatlan az alperesi fellebbezés T.I. tanú elfogultságával kapcsolatban, mivel az általa megjelölt indokok, miszerint baráti kapcsolatban áll a felperessel, illetve az elsőfokú tárgyalás előtt együtt kávézgattak a bíróság melletti benzinkúton, még nem jelentik azt, hogy a tanú elfogult vallomást tett. Az elsőfokú bíróság a meghallgatása előtt figyelmeztette tanút a hamis tanúzás törvényes következményeire, és a vallomástétele során nem merült fel olyan körülmény, amely kétségessé tette volna, hogy nem tud objektív előadást tenni. A Kúria a BH1999.260. számú eseti döntésében rögzítette, hogy a tanú feltételezett elfogultságára hivatkozással a bíróság a tényállás megállapításához szükséges bizonyítást nem mellőzheti. [78] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes kifogása az eljárás szabálytalansága miatt megalapozott volt. A másodfokú bíróság a szabálytalanságot kiküszöbölte azzal, hogy megadta a helyes bizonyítási kioktatást a felek részére, illetve a másodfokú eljárásban anyagi pervezetést alkalmazott. A Kúria a BDT2019.4084 számú eseti döntésében kimondta, hogy az anyagi jogi felülbírálatot - anyagi pervezetési hibát sérelmező fellebbezés esetén - megalapozhatja eljárási szabálysértésre történő hivatkozás. [79] A másodfokú bíróság mellőzte a felperes tanú meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát, mivel azt a bíróság felhívása nélkül tette meg, így a nyilatkozata a Pp. 364.§-a alapján alkalmazandó Pp. 203. §

(1)bekezdése alapján hatálytalannak tekintendő. A felperes 2020. november 6-án kelt előkészítő irata is hatálytalannak tekintendő a fenti jogszabályi rendelkezések alapján. Záró rész [80] A másodfokú bíróság a pertárgy értékét a Pp. 512.§

(2)bekezdése alapján határozta meg 31.500.000 forintban. A bíróság a pervesztes felperest kötelezte az alperes első-, és másodfokú perköltségének a megfizetésére a Pp. 83.§

(1)bekezdése alapján azzal, hogy a perköltség összegét a bíróság a felperes által csatolt költségjegyzék alapulvételével határozta meg, figyelemmel az ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2.§

(1)bekezdés alapján. [81] A kereseti-, és a fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42.§-a, és a 46.§

(1)bekezdése alapján állapította meg a másodfokú bíróság. [82] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp.

1. §-a zárja ki. Budapest,
2. november
3. dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kovács Edit s.k. előadó bíró dr. Mihalics Klaudia s.k. bíró