← Magyarország

Pfv.20495/2019/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ügyvédi kamara előtt lefolytatott fegyelmi eljárásban keletkezett iratok alapján kezelt személyes adatok törlése, illetve zárolása nem kérhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.495/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Molnár Tibor Tamás bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Személyesen járt el Az alperes: ... Az alperes képviselője: Fügedi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Fügedi Szilvia ügyvéd) A per tárgya: Személyes adatok törlése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.576/2018/10-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 122.P.23.144/2017/
  2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatának polgármestere az ügyvéd foglalkozású felperessel szemben panasszal fordult az alpereshez azért, mert a felperes több esetben nem fizette meg a várakozási és pótdíjakat annak ellenére sem, hogy erre jogerős bírósági ítéletek kötelezték. Az alperes elnöke a bejelentés alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását rendelte el, majd
  3. január 24-én fegyelmi eljárást rendelt el a felperessel szemben. A felperes
  4. május 5-én az [2] [3] alperesnél tiltakozást jelentett be személyes adatai kezelése miatt, melyben kérte a jogellenes adatkezelés megszűntetését. A bejelentésre az alperes nem válaszolt. A fegyelmi tanács elnöke
  5. április 11-én levélben megkereste a bejelentőt további adatok megküldése érdekében, aki 2017 áprilisában több, mint 100 oldal terjedelmű anyagot küldött meg az alperesnek. A felperes
  6. július 6-án a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: NAIH) fordult, amelyben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  7. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  8. §-ában foglalt intézkedések megtételét, valamint a
  9. §

(1)bekezdésében foglalt hatósági eljárás kezdeményezését, lefolytatását és határozat meghozatalát kérte az alperessel szemben. A NAIH elnöke a
  1. július 26-án kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy beadványát a hivatala az Infotv.
  2. §
(3)bekezdés c) pontjára hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül, mint nyilvánvalóan alaptalant elutasította. Az alperes fegyelmi tanácsa a
  1. július 26-án kelt fegyelmi határozatával megállapította, hogy a felperes négyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperes fellebbezése folytán eljárt ... a
  2. december 12-én kelt döntésével az alperes határozatát fegyelmi vétség hiányában megváltoztatta és a fegyelmi eljárást megszüntette. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] [5] A felperes
  3. augusztus 17-én előterjesztett, majd
  4. február 2-án módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest - a felperesnek a
  5. május 5-én az alpereshez intézett beadványában foglalt - a polgármester
  6. szeptember 29-én kelt XVI-7441/
  7. számú beadványában foglaltak átvételével megvalósuló, a felperes személyes adatainak jogellenes adatkezelése miatt tiltakozásuk jogának figyelembevételére, a következő meghatározott cselekmények alperes számára történő előírásával: kötelezze az alperest, hogy a felperesnek a
  8. május 5-i beadványában foglalt személyes adatsértés miatti tiltakozási joga megalapozottságáról a felperest 8 napon belül írásban papír alapú küldeményben tájékoztassa és kötelezze az alperest, hogy a felperes személyes adataira vonatkozó, a polgármester
  9. szeptember 29-én kelt XVI7441/
  10. számú ... írt levélben foglalt, a felperes személyére vonatkozó személyes adatkezelést - a levél első oldalán a
(2)bekezdés 2. sorában kezdődő szövegtől a
(4)bekezdés végéig és a levél első oldalán az
(5)bekezdés 6. sorában kezdődő szövegtől az
(5)bekezdés végéig terjedő szövegrészek 8 napon belül való törlésével - szüntesse meg; kötelezze továbbá az alperest, hogy a felperes által a
  1. május 5-én kelt beadványában foglalt tiltakozási jog megalapozottságáról, továbbá az adatkezelés zárólására kötelezésről - 8 napon belül - írásban papír alapú beadványban értesítse a felperes fegyelmi ügyében az alperesnél és a ... eljáró és közreműködő a felperes által meghatározott személyeket azzal az érintett személy részére történő felhívással, hogy az Infotv.
  2. §
(1)bekezdése értelmében kötelesen intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a fegyelmi tanács előtt 2017.F.
  1. számú eljárásban a ... polgármester
  2. április hónapban kelt XVI-1500/
  3. számú a ... megkeresése alapján a ... 2017.F.118/
  4. számra továbbított levélben és mellékleteiben foglalt, felperest a vonatkozó személyes adatok kezelésének megszüntetésére, a levélben - a levél fejrészének és bevezető sorainak kivételével - és a mellékletben foglalt felperesre vonatkozó személyes adatok törlésével 8 napos teljesítési határidő megállapítása mellett. A felperes keresetének indokolásában előadta, hogy az alperesi adatkezeléshez nem járult hozzá, vitatta, hogy a polgármester bejelentése kötelező adatkezelésnek minősülne. Álláspontja szerint a polgármesternek nem volt felhatalmazása az adatkezelésre és ennek keretében az adatok harmadik személye részére történő kiadására. A polgármester a bejelentése során nem hivatkozott olyan képviselő-testületi határozatra, amely őt külön feljogosította volna a fegyelmi eljárás megindítását célzó bejelentés megtételére és nem is Alaptörvény
  5. §-ában meghatározott petíciós jogát [6] gyakorolta. Az alperes adatkezelése azért is jogellenes, mert olyan adatok kezelését vette át, amelyet maga a polgármester is jogellenesen kezelt. Az alperes a személyes adatait az ügyvédi jogviszonyával összefüggésben kezelhette, de a parkolási tevékenység tekintetében jogszerűen azokat nem ismerhette volna meg. A fegyelmi eljárással kapcsolatban a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvények alapján az Infotv.
  6. és
  7. §-ait kell figyelembe venni. Igényérvényesítése nem évült el, mert az Infotv.
  8. §
(1)bekezdése keresetindítási határidőt nem tartalmaz. Kifogásolta, hogy az alperes a személyes adatok kezeléséről nem tájékoztatta. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen elévülésre hivatkozott azzal, hogy az Infotv. 21.§
(4)bekezdése 30 napos keresetindítási határidőt tartalmaz, mely határidő elévülési jellegű a 4/
  1. polgári jogegységi határozat alapján. Érdemben előadta, hogy részéről kötelező adatkezelés történt, figyelemmel az Infotv.
  2. § c) pontjára és a
  3. §
(1)bekezdés a) pontjára. Az alperes utalt az ügyvédekről szóló
  1. XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.)
  2. §
(7)bekezdésére, valamint arra, hogy a felperes nevét és foglalkozását a 116. §
(1)bekezdés szerinti kamarai nyilvántartás is tartalmazza. Hivatkozott arra is, hogy az önkormányzati követelések behajtásával összefüggő adatok közvetlenül kapcsolódtak a fegyelmi eljáráshoz. A jelen esetben az önkormányzat nem hatóságként vagy közhatalmat gyakorló félként került a személyes adatok birtokába, hanem magánjogi követelése érvényesítése során, így a közhatalmat gyakorló szervek adatkezelésére vonatkozó felperesi érvelés nem megalapozott. Az alperes hivatkozott arra is, hogy az Infotv. 17. §
(4)bekezdése pedig kizárja az adatzárolás és az adattörlés iránti kereset együttes előterjesztését. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül a ...polgármester
  1. szeptember 29-én kelt XVI-7441/
  2. iktatószámú levelében és ... polgármester 2017 április hónapban kelt XVI-15/
  3. iktatószámú levelében és annak mellékleteiben a felperesre vonatkozó, és az alperes kezelésében lévő személyes adatait a következők szerint törölje: Az arra vonatkozó adatokat, hogy a felperessel szemben mely bíróság előtt milyen ügyszámon, milyen elsőfokú bírósági határozat, másodfokú bírósági határozat milyen bírósági döntéssel született; az arra vonatkozó adatokat, hogy felperessel szemben mely közjegyző előtt indult fizetési meghagyásos eljárásban milyen ügyszámon, milyen tartalmú közjegyzői okirat született; az arra vonatkozó adatokat, hogy a bírósági határozat és a közjegyzői okirat alapján a Budapest, II. Kerületi Polgármesteri Hivatal a felperessel szemben mely határozatok alapján adott ki a végrehajtás előtt felszólítást a tartozás megfizetésére; az arra vonatkozó adatokat, hogy a felperessel szemben mely bíróság, illetve közjegyző milyen számon, milyen követelésre, milyen felperesi vagyonra adott ki végrehajtási lapot; az arra vonatkozó adatokat, hogy a bíróság és a közjegyző által kiadott végrehajtó okirat alapján a végrehajtó milyen eljárást folytatott le a felperessel szemben. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és az alperest a felperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy az Infotv.
  4. §
(4)bekezdésében megállapított keresetindítási határidő elévülési jellegű. Kifejtette, hogy a felperes részéről a NAIH eljárásának kezdeményezése az elévülés nyugvására alapot adott. A felperes a személyes adatainak törlését a tiltakozási jog bejelentésének megelőző igénybevétele nélkül is kérheti az Infotv. 14. § c) pontja és a 17. §
(2)bekezdése alapján. A felperes apolgármester második levele kapcsán ennek megfelelően járt el, így ebben a körben az elévülés fel sem merülhet. Az elsőfokú bíróság ítéletének további indokolása szerint nem volt vitatott az, hogy a felperes személyes adatairól van szó és azokat az alperes kezeli. Az alperes a felperes nevét, címét, születési helyét és idejét, valamint a foglalkozására vonatkozó adatokat az Ütv. 116. §
(1)bekezdése alapján jogosult volt kezelni, ezen adatok törlését a felperes alappal nem kérheti. A felperessel szemben indított parkolási perekre, azok eredményére és az azokban született döntés végrehajtására vonatkozó a felperessel összefüggésbe hozható személyes adatok kezelésére pedig az alperes az Ütv. 116. §
(7)bekezdése alapján a felperessel szemben megindított fegyelmi eljárás keretében jogosult. Az alperesnek a fegyelmi bejelentés kapcsán nem kell vizsgálnia azt, hogy a bejelentő a vele közölt adatokat jogosan vagy jogellenesen kezelte. Az Ütv. 116. §
(7)bekezdése nem rögzíti kifejezetten a kötelező adatkezelés keretében az adatkezelésre adott felhatalmazás időtartamát. Az alkalmazott „eljárások során", valamint az „eredményesség érdekében" fordulatokból az következik, hogy az eljárás befejezését követően különösen a fegyelmi felelősségre vonás mellőzése esetén az adatkezelésre vonatkozó törvényi felhatalmazás már nem áll fenn. A fegyelmi eljárás nem tartozik az Ütv. 12/A. §-a szerinti hatósági eljárások körébe, ezért arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló a
  1. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) nem lehet irányadó. Miután nem merült fel adat arra, hogy a ... határozatával kapcsolatban bírósági felülvizsgálatot kezdeményeztek volna, az adatok kezelésére az alperesnek megszűnt a jogalapja, így e körben a felperes keresete alapos. A felperes azonban nem jogosult az adatok zárolását és törlését is kérni. Az elsőfokú bíróság a tiltakozási jog figyelembevételére kötelezés és értesítés iránti keresetet nem [9] találta megalapozottnak. [10] Az alperes és a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. [11] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes fellebbezésében hivatkozott eljárási cselekmények tekintetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó eljárási szabálysértés nem történt. [12] A másodfokú bíróság érdemben elsődlegesen az alperes elévülési kifogását vizsgálta. Ennek során rögzítette, hogy az Infotv.
  2. §-ának és a
  3. §
(4)bekezdésének helyes értelmezése alapján az állapítható meg, hogy keresetindítási határidőt a törvény csak a tiltakozási jog érvényesítésének esetére tartalmaz. Arra helyesen hivatkozott az alperes, hogy a határidő elévülési jellegű, a határidő elmulasztását ezért a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, így e körben igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a határidő megtartottsága kérdésében a bíróságnak az ügy érdemében hozott döntésében kell határoznia. Az elsőfokú bíróság az elévülési kifogást érdemben elbírálta, ugyanakkor nem lehet hatályon kívül helyezni a döntést azon eljárási hiba miatt, hogy a felperes igazolási kérelmét külön nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül. A másodfokú bíróság ugyanakkor nem értett egyet az elsőfokú bíróság elévülés kérdésében elfoglalt álláspontjával. Kifejtette, hogy az Infotv. 52. §
(1)bekezdése, illetve
(3)bekezdés a) pontjának együttes értelmezésével a törvény értelmében azokban az ügyekben, amikor az érintettnek közvetlenül is van lehetősége a jogsérelem miatt bírósághoz fordulni, az érintett választhat, hogy közvetlenül bírósághoz fordul, vagy ehelyett a hatóság eljárását kezdeményezi. A bírósági eljárással párhuzamosan a hatóság nem járhat el. Az Infotv. kifejezetten rendelkezik arról az esetről, amikor a hatóság eljárása nem számít bele a keresetindítási határidőbe. A közérdekű adatok megismerésével összefüggésben indítható bírósági per esetében az Infotv. 31.§
(3)bekezdése szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 30 napon belül kell megindítani az igényt elutasító, közfeladatot ellátó szerv ellen. Ha az igény elutasítása, nem teljesítése vagy az adatigénylés teljesítéséért az igénylő a hatóság vizsgálatának kezdeményezése érdekében a hatóságnál bejelentést tesz, a pert a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításától, a vizsgálat megszüntetésétről az Infotv. 55. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti lezárásáról szóló, vagy az 58. §
(3)bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül lehet megindítani. Ebben az esetben az Infotv. perindítási határidőt határoz meg, illetve meghatározza azt is, hogy igazolási kérelemmel lehet élni a határidő elmulasztása esetén. Az Infotv. 21. §
(4)bekezdése azonban ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ezért megalapozottan hivatkozott arra az alperes, hogy a
  1. május 5-én előterjesztett tiltakozási jog figyelembevételének hiánya miatti
  2. augusztus 17-én előterjesztett igény elévült, a hatóság eljárása nem eredményezi az elévülés nyugvását. [13] A felperes személyes adatainak törlése és zárolása tekintetében előterjesztett keresettel összefüggésben a másodfokú bíróság ugyancsak megalapozottnak találta az alperes azon hivatkozását, hogy a felperesnek a perben érintett adatait az alperes jelenleg is kötelező adatkezelés körében kezeli, így a felperes az Infotv.
  3. § c) pontja alapján nem kérheti sem azok törlését, sem pedig zárolását. Erre tekintettel az Infotv.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján ilyen esetben tiltakozási jog sem érvényesíthető. A fegyelmi eljárás folyamatban léte alatt az adatkezelés jogszerű volt. Ezen idő alatt ugyanis jogi kötelezettsége teljesítéséhez volt szükség a személyes adatokra függetlenül attól, hogy az adatkezeléshez a felperes hozzájárult-e. Az pedig közömbös, hogy a bejelentő, az eljárás kezdeményezője hogyan jutott a személyes adatokhoz, mert ez a körülmény az érintett adat kezelése körében vizsgálható. A fegyelmi eljárás szabályszerűségének felülvizsgálatára, az adatbeszerzés jogszerűségének felülvizsgálatára a jelen per bíróságainak nincs hatásköre Megállapítható, hogy az alperes kizárólag a fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges adatokkal rendelkezik, a tárgykörbe tartozó információ kiegészítéséről intézkedett, ezért az Ütv. 116. §
(7)bekezdése alapján eljárása jogszerűnek tekinthető. A beszerzett adatokat az alperes célhoz kötötten, a fegyelmi eljárás lefolytatása során, annak lefolytathatósága érdekében kezelte. Az alperes a beszerzett adatokat a fegyelmi eljárást követően is jogszerűen kezelte. Ebben a körben az alperes nem adott elő a Pp. 235. §
(1)bekezdésében tiltott új tényt. [14] Az alperes az ügyvédek önkormányzati elven alapuló szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete, amely az ügyvédi törvény 12. §
(2)bekezdés
  1. f)pontja szerint önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn. Ehhez képest a működésére alkalmazni szükséges a levéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 4. és 5. §-át is, a levéltári anyagot pedig a szabályosan lefolytatott selejtezési eljárást, illetve hiteles másolat készítési eljárást kivéve megsemmisíteni nem szabad. A fegyelmi eljárás befejezését követően az alperes a fegyelmi eredményétől függetlenül törvényi felhatalmazás alapján kötelező jelleggel kezeli a felperes adatait, azok törlésére a felperes által hivatkozott okból jogszabályi lehetősége nincs. [15] A másodfokú bíróság egyetértett ugyanakkor az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy az adatok törlése és zárolása egyidőben nem kérhető figyelemmel arra, hogy az Infotv. 14. §
  2. c)pontja ezeket a lehetőségeket vagylagosan határozza meg. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a keresettel egyező tartalmú ítélet meghozatalát, harmadlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy a 2018. július 17-én kelt alperesi előkészítő iratot olyan időpontban kapta meg, amelyre az érdemi reagálása nem volt elegendő ideje, amely önmagában is hatályon kívül helyezési ok. Álláspontja szerint nem mulasztott anyagi jogi határidőt a tiltakozási jog tekintetében nem volt elkésettség, illetve elévülés, az igazolásnak történő helyt adás utóbb nem támadható. Az alperes részéről az Ütv. 116. §
(7)bekezdése alapján kötelező adatkezelés nem történt. A zárolás iránti igényét nem tartotta fenn, ezért az ezzel kapcsolatos kereseti igény elutasítása jogsértő. Az adott ügyben a Ltv. nem alkalmazható, mert arra az alperes az alapeljárásban nem hivatkozott. Ugyancsak nem alkalmazható az Infotv. 17. §
(2)bekezdés d) pontja és
(3)bekezdése sem. Az adatzárolást és a törlést lehet együttesen igényelni, az elévülés pedig nem állapítható meg, mert az alperes nem válaszolt a tiltakozási jog iránti kérelmére, jogszerűen kérte a NAIH vizsgálatát, ennek ideje alatt pedig az elévülés nyugodott. Az igazolásnak való helyt adás tekintetében nem fellebbezhetett volna, a fellebbezését hivatalból el kellett volna utasítani. A kötelező adatkezelés hiányára figyelemmel az adatkezeléshez kellett volna az ő hozzájárulása, azt pedig nem adta meg, az iratok beszerzése nem jogszerűen történt. A harmadlagos kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság újabb eljárását indokolja az, hogy a keresetmódosítását illetően az alperes jogai sérültek, amikor nem volt az alperes számára biztosított 15 nap határidő a reagálásra. Az alperes elektronikus kapcsolattartásra volt kötelezett, mégis az elsőfokú eljárás során papír alapon tette meg nyilatkozatait, így azok nem tekinthetők hatályosnak, ezért indokolt az eljárás megismétlése. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [18] [19] [20] [21] [22] [23] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A 275. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A
(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között bírálhatja felül. Az Infotv.
  1. §
  2. pontja szerint személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző ismeret - valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az
  3. §
(1)bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult (
  1. a)pont), vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (
  2. b)pont). Az Infotv. 14.§-a szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (
  3. a)pont), személyes adatainak helyesbítését (
  4. b)pont), valamint személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását. A 17. §
(2)bekezdése szerint a személyes adatot törölni kell, ha kezelése jogellenes (
  1. a)pont), az érintett a - a 14. §
  2. c)pontjában foglaltak szerint - kéri (
  3. b)pont) az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható - feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki (
  4. c)pont), az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tovább tárolására törvényben meghatározott határideje lejárt (
  5. d)pont), ezt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte (
  6. e)pont). A Kúriának elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy volt-e olyan ok, indok, amely miatt a jogerős ítélet további érdemi vizsgálat nélküli hatályon kívül helyezése lenne indokolt. A felperes elsődleges kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. A felperes szerint ugyanis megsértette a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás lényeges szabályait azzal, hogy a másodfokú eljárásban az alperes fellebbezési ellenkérelmét a kitűzött tárgyalás napját megelőzően nem a Pp. 243. §
(2)bekezdésében foglalt 15 napos tárgyalási időköz megtartásával kézbesítette részére, ezért a tárgyalást nem lehetett volna megtartani. A Pp. 243. §
(2)bekezdése alapján a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legkésőbb 15 nappal megelőzze, a tárgyalási időköz nem rövidíthető le. Ezen rendelkezés a fellebbezésnek és nem a fellebbezésre az ellenfél által tett fellebbezési ellenkérelemnek kell a másik félhez a tárgyalást megelőző 15 nappal kézbesítésre kerülnie. A Pp. 244. §
(2)bekezdése szerint a fellebbező fél ellenfele a fellebbezésre vonatkozó ellenkérelmét legkésőbb a tárgyaláson is előterjesztheti, a tárgyalást megelőzően érkezett fellebbezési ellenkérelmet pedig a másodfokú bíróság haladéktalanul kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének. Mindebből következően nem sértett eljárási szabályt azzal a másodfokú bíróság, hogy úgy tartotta meg a másodfokú tárgyalást
  1. október 3-án, hogy az alperes öt oldal terjedelmű fellebbezési ellenkérelme csupán a tárgyalás napját megelőző
  2. napon (
  3. szeptember 24.) került kézbesítésre a felperesnek. Eljárási szabály megsértésének hiányában alaptalanul kérte a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [24] A felperes harmadlagos felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására irányult. A felperes ennek indokaként azt hozta fel, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp-nek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait és a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglalt eljárási szabálysértések körében nem vizsgálta azt, hogy az alperesnek az elsőfokú eljárásban papír alapon előterjesztett beadványai hatálytalanok a Pp. 394/I. §
(1)bekezdése alapján. [25] A Pp. 73/A. §
(1)bekezdés c) pontja szerint kötelező a jogi képviselet a törvényben meghatározott egyéb esetben. Az Infotv. 23. §
(3)bekezdése értelmében a személyes adatok kezelésével kapcsolatban az adatkezelő ellen a pert a törvényszék előtt kell megindítani. A Pp. 73/C. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a 73/A. § alkalmazásában - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - jogi képviselőnek kell tekinteni a jogi személy törvényes képviselőjét. A Pp. 394/C. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére. A
(6)bekezdés értelmében a fejezet alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni a 73/C. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott személyeket. A Pp. 394/C. §
(11)bekezdése szerint a bíróság a keresetlevelet az alperesnek papír alapon kézbesíti és a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okiratait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtási jogkövetkezményeiről. [26] E rendelkezések alapján megállapítható, hogy a jelen per alperesére a személyes adatok kezelésével kapcsolatban megindított perben az elektronikus kapcsolattartás szabályai irányadók. Helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy az elsőfokú eljárásban az alperes a beadványait papír alapon nyújtotta be, ennél fogva azokat a Pp. 394/I. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatálytalannak tekintendők. Rögzíti ugyanakkor a Kúria, hogy a felperes az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésében az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértése miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését nem kérte, ezért ebből az okból a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránti indítvány a felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett, új tényre való hivatkozáson alapul. Ettől függetlenül a Kúria megvizsgálta, hogy az elektronikus kapcsolattartás során történt-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az érdemi elbírálásra kihatással volt és utóbb már nem volt orvosolható. A per iratai alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a 122.P.23.144/2017/4. számú idéző végzésében a keresetlevél egyidejű megküldése mellett ténylegesen nem figyelmeztette az alperest a Pp. 394/C. §
(1)bekezdésének megfelelően, hogy elektronikus útra kötelezett. Az alperes a
  1. sorszámú érdemi ellenkérelmét és
  2. sorszámú beadványát papír alapon nyújtotta be, az elsőfokú bíróság pedig ezen iratokat és az ítéletet papír alapon postai úton kézbesítette az alperesnek. Az alperes még az elsőfokú eljárásban
  3. február 26-án elektronikus úton benyújtott beadványával, az addig papír alapon benyújtott beadványait elektronikus kapcsolattartás útján is benyújtotta, észrevételezte egyidejűleg, hogy az elsőfokú bíróságnak a
  4. sorszámú végzése, amelyből a perről értesült nem tartalmazott az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó figyelmeztetést. Az alperes az elsőfokú ítélet ellen a fellebbezését és fellebbezési kérelmét [27] [28] [29] [30] [31] [32] elektronikus úton nyújtotta be. Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az alperes beadványait az elsőfokú bíróság a felperes részére kézbesítette, azok tartalmát a felperes megismerhette, így a Pp.
  5. §
(6)bekezdésében rögzített garanciális jogok ténylegesen nem sérültek. Ettől függetlenül az alperes még az elsőfokú eljárás során valamennyi, addig papír alapon benyújtott beadványát elektronikus úton is benyújtotta, így az alperes beadványai a per iratai között már hatályosan is rendelkezésre álltak. Ilyen módon az alperes az eljárási szabálysértést orvosolta, a Pp. 394/I. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti hatálytalanságot kiküszöbölte. Az elsőfokú bíróság mulasztása és a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok mellőzése a fél terhére nem értékelhető. Mindebből következően a Kúria úgy ítélte meg, hogy az adott esetben az elsőfokú eljárás során az alperes tekintetében a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályainak megsértése nem indokolta, hogy a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Ezt követően a Kúria érdemben vizsgálta a jogerős ítéletet felperes a másodlagos felülvizsgálati kérelme alapján. A felperes kifogásolta, hogy nem volt megállapítható a jogerős ítéletből, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének mely része volt a nem fellebbezett rész. A felperes módosított keresetében (
  1. számú irat) a polgármester
  2. szeptember 29-én kelt levelében foglalt adatok jogellenes kezelése miatt kérte az alperes tiltakozási jog figyelembevételére kötelezését meghatározott cselekmények előírásával, ezen belül a tiltakozási jog megalapozottságáról a felperes tájékoztatása és a személyes adatkezelés szövegrészek törlésével való megszüntetésével. Kérte az Infotv.
  3. §
(3)bekezdése alapján a felperes fegyelmi ügyében eljáró és közreműködő személyek értesítését a tiltakozási jog megalapozottságáról és a tiltakozási jog érvényesítése érdekében történő intézkedések felhívásával. A polgármester 2017 áprilisi levelével kapcsolatban a felperes meghatározott szövegrész és a személyes adatok törlését kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a kereset tárgyát képező személyes adatok tekintetében tartalmilag az adattörlési keresetnek helyt adott és elutasította a tiltakozási jog figyelembevételére kötelezés és ezzel összefüggésben az értesítés előírása iránt előterjesztett keresetet. Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezett, a felperes a tiltakozási jog figyelembevételére kötelezés iránti kereseti kérelemnek való helyt adást kért, az alperes a kereset teljes elutasítását igényelte fellebbezésében. A másodfokú bíróság ítéletének rendelkező részében úgy fogalmazott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a teljes keresetet elutasítja. Indokolásában a másodfokú bíróság a tiltakozási jog figyelembevételére kötelezés, valamint a személyes adatok törlésére és zárolására kötelezés iránti kereseti kérelmek tárgyában fejtette ki álláspontját és ennek alapján a Pp. 253. §
(3)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság nem tisztázta, hogy az elsőfokú bíróság keresetet elutasító rendelkezései közül melyiket tekintette fellebbezéssel nem támadottnak és ezzel álláspontja szerint megsértette a Pp. 221. §
(1)bekezdését. A tiltakozási jog figyelembevételére kötelezés iránti kereseti kérelemmel összefüggő, az Infotv. 21. §
(3)bekezdése szerinti értesítési kötelezettség nem tekinthető önálló kereseti kérelemnek az olyan járulékos kérelem, amely csak a tiltakozási jog megalapozottságának megállapítása esetén érvényesíthető eredményesen. Ezért amennyiben az értesítési kötelezettségre vonatkozó kereseti kérelmet a másodfokú bíróság önálló kereseti kérelemként vette figyelembe és tekintette az elutasítását fellebbezéssel nem támadottnak, járulékos jellege miatt az indokolás hiányossága az ügy érdemi elbírálására kihatással nem volt, mert a tiltakozási jog figyelembevételére kötelezés iránti kereset elutasításra került. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott a tiltakozási jog érvényesítésére rendelkezésre álló keresetindítási határidő jogi jellegére vonatkozóan a Kúria a következőket emeli ki. Az eljárt [33] [34] [35] [36] [37] bíróságok az Infotv. 21. §
(4)bekezdésében az adatkezelés ellen tett tiltakozási jog tárgyában a perindításra előírt 30 napos határidő elévülési jellegű határidőnek tekintették. Kétségtelen tény, hogy az elsőfokú bíróság a tiltakozási joggal kapcsolatban a kereset határidőn túl történt előterjesztése miatt a felperes igazolási kérelmének pervezető végzésével helyt adott, az ítéletében azonban a tiltakozási joggal kapcsolatos kereset késedelmes előterjesztését - már helyesen - az elévülés szabályai körében vizsgálta és megállapította, hogy a keresetindítási határidő a NAIH eljárása alatt nyugodott, ezért az alperes elévülési kifogásának nem adott helyt és a kereseti kérelmet érdemben bírálta el. A másodfokú bíróság ezzel szemben azt állapította meg, hogy a NAIH eljárására tekintettel a keresetindítási határidő nem nyugodott. A Kúria a másodfokú bíróság álláspontjával értett egyet. A mulasztást igazolási kérelemmel eljárási határidő tekintetében lehet orvosolni. Az elévülést a Ptk. szabályozza, anyagi jogi határidőnek minősül, amelynek elmulasztása nem igazolási kérelemmel, hanem az elévülés szabályi körében érvényesíthető kimentő okokkal orvosolható. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az érintett (felperes) a jogsérelem miatt választása szerint közvetlenül fordulhat a bírósághoz (Infotv. 21. §
(4)bekezdés), vagy a NAIH eljárását kezdeményezheti az Infotv. 52. §
(1)bekezdése alapján. Az Infotv. 52. §
(3)bekezdés a) pontja csupán a korábban kezdeményezett bírósági eljárás esetén zárja ki a hatósági eljárást, nincs azonban akadálya annak, hogy a bírósági eljárás helyett a jogában sértett fél a NAIH eljárását kezdeményezze. A hatósági eljárás - függetlenül attól, hogy eredményessége esetén okafogyottá teheti a bírósági eljárást - a bírósági jogérvényesítés Infotv. 21. §
(4)bekezdésében meghatározott határidejét semmilyen módon nem érinti, nem tekinthető a Ptk. 6:24. §
(1)bekezdése alapján az elévülés nyugvását előidéző, menthető oknak. Ezért helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a tiltakozási jog figyelembevételének hiánya miatt előterjesztett igény elévült. A felülvizsgálati kérelem a tiltakozási joggal kapcsolatos keresetindítási határidővel kapcsolatban megsértett jogszabályhelyként a Pp. 110. §
(2)bekezdését és
  1. §-át jelölte meg. Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság a keresetindítási határidőt elévülési jellegű határidőnek tekintve érdemben is vizsgálta az elévülés szabályai szerint a határidő nyugvását, az alperesnek az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezése nem tekinthető az elsőfokú bíróság igazolási kérelemnek helyt adó végzése ellen előterjesztett fellebbezésnek, ezért a Pp.
  2. §
(2)bekezdésére hivatkozással a fellebbezés hivatalból való elutasításának a Pp.
  1. §-a alapján nem volt helye. A Kúria csupán utal arra, hogy az alperes a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján is kifogásolhatta volna az igazolási kérelemnek helyt adó végzést az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében. A felperes további felülvizsgálati álláspontja szerint a kötelező adatkezelés törvényi feltételei nem állnak fenn, mert az Infotv. 5. §
(1)bekezdése alapján nem alkalmazható az Ütv. 116. §
(7)bekezdése, miután ez a rendelkezés az ügyvéd és a kamara viszonylatában létrejövő közigazgatási eljárásra és nem a fegyelmi eljárásra vonatkozik. Az Ütv. 116. §
(7)bekezdése alapján a kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett. E rendelkezés helyes értelmezése alapján az alperes az általa folytatott valamennyi eljárásban az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett adatot kezelhet. E jogszabályi rendelkezésből nem következik, hogy a kamara csupán az általa lefolytatott az Ütv. 12/A. § hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban keletkezett adatokat kezelheti és törvényi felhatalmazás a fegyelmi eljárásban beszerzett személyes adatok kezelésére nem vonatkozik. A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy az alperes a Pp. 235. §-ába ütközően hivatkozott fellebbezésében az Ltv. rendelkezéseire, továbbá a fellebbezésében nem hivatkozhatott volna az Infotv. 17. §
(2)bekezdés d) pontjára és
(3)bekezdésére sem, mert az elsőfokú eljárásnak az alperes védekezése alapján nem volt tárgya az, hogy az ügyvédi kamaránál keletkezett fegyelmi iratok levéltári anyagnak minősülnének, amelyre tekintettel az így keletkezett iratokban a személyes [38] [39] [40] [41] [42] adatok nem törölhetők. A Pp. 235. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény, vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fél tudomására, feltéve, hogy - az elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna; a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására, akkor is sor kerülhet, ha az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul; a 141. §
(6)bekezdésében foglaltakra azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. A személyes adatok törlésére irányuló kereset elbírálása során az Ütv. 116. §
(7)bekezdése alapján kell megítélni az alperes adatkezelésének jogszerűségét. Az elsőfokú bíróság a hivatkozott jogszabályhely értelmezése alapján jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a fegyelmi eljárás keretében jogszerűen kezelte a felperessel szemben indított parkolási perekkel kapcsolatos személyes adatokat, a fegyelmi eljárás jogerős befejezését követően azonban az adatok kezelésének nincs további jogalapja. Az alperes fellebbezésében a fegyelmi eljárás befejezését követő adatkezelés jogszerűségét állítva hivatkozott az Infotv. 17. §
(2)bekezdés d) pontjára és a 17. §
(3)bekezdésére, amellyel az elsőfokú ítélet álláspontját cáfoló jogi érveit támasztotta alá. Ez az érvelés nem minősül új tény állításának, illetve új bizonyíték előadásának, amelynek előterjesztését a Pp. 235. §
(1)bekezdése korlátozza. Ezért jogszabálysértés nélkül vette figyelembe a másodfokú bíróság az alperes fellebbezésében e körben előadott érvelést és az azt alátámasztó jogszabályi hivatkozást. A felperes felülvizsgálati kérelmében érdemben azzal is érvelt, hogy az Infotv. 17. §
(3)bekezdésének alkalmazását kizárja az, hogy az alperesnél őrzött, a felperesre vonatkozó fegyelmi iratok nem kerültek átadásra a levéltár részére, ennél fogva a levéltári törvény 5. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglalt szabályok hatálya alá nem tartoznak. Ezt az érvelést jogszabályi rendelkezés nem támasztja alá. Az Infotv. 17. §
(3)bekezdése szerint az adatkezelés céljának megszűnését követően nem törölhetők azok a személyes adatok, amelyek hordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. Az Ltv.
  1. § d) pontja alapján közokiratnak minősül: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott. Az Ütv.
  2. §
(1)bekezdés szerint az ügyvédi kamara köztestület, amely a
(2)bekezdés f) pontja értelmében önállóan, vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat működtet és tart fenn. Az Ltv.
  1. §-a alapján az irattári anyaggal rendelkező szervek kötelesek a szervesen összetartozó iratai egységének, illetve eredeti rendjének megőrzéséről, valamint a tulajdonukban vagy birtokukban maradandó értékű iratok megóvásáról gondoskodni. A jogszabály
  2. §
(1)bekezdése alapján köziratot tilos megsemmisíteni. E jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy az alperes által lefolytatott fegyelmi eljárás iratanyaga olyan köziratnak minősül, amelyet az alperes az általa működtetett országos levéltárban őriz és amelynek megőrzéséről köteles gondoskodni, megsemmisítése pedig - a selejtezési eljárás kivételével - tilos. Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [43] 2011. évi CXII. törvény 14. § és 17. §-a, 21. és 22. §-ai, 52. §
(1)bekezdése, 52. §
(3)bekezdés
  1. a)pontja, 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 110. §, 237. §, 235. §, , 1995. évi LXVI. törvény, 3. §
  2. d)pontja, 4. §, 5. §
(1)bekezdése,
  1. évi XI. törvény (Ütv.)
  2. §, illetve 12/A. §, valamint
  3. §
(7)bekezdés Záró rész [44] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 274.§. alapján tárgyaláson bírálta el. A pernyertes alperes perköltség igényt nem érvényesített. Az eljárás az
  1. évi XCIII. törvény
  2. § o) pontja szerint illetékmentes. Budapest,
  3. szeptember
  4. Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Tibor Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.