Kfv.35011/2020/8 – Kúria

(1)bekezdés n) pontja, a KTIA tv. 4. §

(1)bekezdése, a Htv. 39. §

(1)bekezdése és a Különadó tv. 3. §

(2)bekezdés b) pontja] A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.I.35.011/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Szabó László előadó bíró Dr. Stefancsik Márta bíró A felperes: felperes neve „f. a." A felperes képviselője: Dr. Lassányi Gábor Krisztián ügyvéd Az alperes: Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Az alperes képviselője: Dr. Balogh Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben közigazgatási per hozott közigazgatási határozat elleni A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
2. szeptember 24-én kelt 15.K.33.878/2018/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.33.878/2018/
4. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezi és a keresetet teljes körűen elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint elsőfokú és 500.000 (azaz ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint elsőfokú és 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes
5. december 2-án kezdte meg tevékenységét, a vizsgálattal érintett
6. évben elsősorban építőipari tevékenységgel foglalkozott, amely alapján a belföldi alaptevékenységének árbevétele 3.803.638.585 Ft volt. Az A.M. Kft. és az I.M. Kft. mint megrendelők (a továbbiakban: Megrendelők)
7. november 18-án vállalkozási szerződést kötöttek felperessel a P.M.,
8. számú főúttól nyugatra lévő fejlesztési területen tervezett beruházások előkészítő munkarészeként a fejlesztési területen belüli tereprendezési, felületrendezési, földmű tükörkészítési, humuszrendezési, kertészeti, csapadékvíz-elvezetési munkák megvalósítására, továbbá a Kecskemét I.A.K. Park és kapcsolódó területek és utak teljes körű kivitelezési munkáinak elvégzésére. A felek a vállalkozási szerződés I. számú mellékletét képező Különleges Feltételek elnevezésű dokumentumban tételesen felsorolt munkarészek teljes körű kivitelezési munkáinak elvégzését 3.490.000.000 Ft + 20% általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa), azaz 4.188.000.000 Ft maximált prognosztizált átalányárban határozták meg. A felek a P.M. beruházás során a kivitelezési szerződést módosították, melynek eredményeként a kivitelezés két ütemben történt. Az első ütemben a teljes terület nagy tömegű földmunkáit végezték, a teljesítési határideje
9. július
10. volt, ennek megvalósulását a
11. augusztus 5-én kelt első ütem műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv dokumentálta, a második ütem során kertészeti (rézsű füvesítés és cserjésítés), csapadékvíz-elvezetési munkák, valamint a kiegészítő feladatok (földmű korrekció, felületrendezés) történtek. A felperes
12. január 5-én külön-külön alvállalkozói szerződést kötött a H. Kft.-vel (a továbbiakban: H. Kft.) és a W. Kft.-vel (a továbbiakban W. Kft.) a P.M. I. ütemébe tartozó beruházási munkáinak elvégzésére. A felek a szerződés I. számú mellékletét képező Különleges Feltételek elnevezési dokumentumban tételesen felsorolt munkarészek munkáinak elvégzését mindkét alvállalkozó esetében külön-külön 844.500.000 Ft maximált prognosztizált átalányárban határozták meg, majd a szerződést
13. szeptember 25-én módosították, melynek eredményeként a szerződés összege a H. Kft. esetében 884.449.000 Ft-ra, míg a W. Kft. esetében 902.327.500 Ft-ra emelkedett és kiegészült a rekultivációs munkákkal, emellett a munka befejezésének határideje
14. december 31-re módosult. Az alvállalkozók a munkák elvégzésére további alvállalkozókkal kötöttek szerződést. [5] Az alvállalkozói láncolatok szerinti társaságok egyike sem tudta a munkákat elvégezni, tevékenységük kizárólag valós teljesítéshez nem kapcsolódó és ezáltal fiktív számlák kiállítására korlátozódott. A felperes a H. Kft.-vel és a W. Kft.-vel nem valós alvállalkozói teljesítésre kötött szerződést, az ezen alvállalkozóktól befogadott számlákra a költségek növelése érdekében volt szükség, a számlákhoz tartozó szerződések és teljesítésigazolások pedig munkavégzés kívülállók felé történő igazolására, bizonylatolására szolgáltak. A felperes a tényleges munkavégzéshez szükséges kapacitások megszervezésével párhuzamosan a H. Kft.-n, valamint a W. Kft.-n keresztül több mint 2 milliárd Ft értékű számlák befogadásával biztosította költségeinek növelését, jelentősen csökkentve ezzel az adófizetési kötelezettségét. [6] A H. Kft. és a W. Kft. által felperesnek kiállított számlák nem kapcsolódnak valós alvállalkozói teljesítéshez, a számlák alapján utalt összegek sem tekinthetőek ellenértéknek, ezért a hiteltelen számlákon feltüntetett összegek a H. Kft. és a W. Kft. társaságoknak történt átutalása térítés nélküli, végleges pénzeszköz átadásnak minősül. A felperes a H. Kft. és a W. Kft. által a felperesnek kiállított számlák ellenértékével jogtalanul csökkentette az innovációs járulék, a társas vállalkozás különadója és a társasági adó (a továbbiakban: tao) alapját. [7] A felperes
15. július 29-től felszámolási eljárás alatt áll. [8] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága (a továbbiakban elsőfokú adóhatóság) a felperesnél
16. évre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedő, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a
17. szeptember 11-én kelt 3621061977 számú határozatával a felperest tao, áfa, innovációs járulék, társas vállalkozások különadója adónemekben mindösszesen 490.793.000.Ft adókülönbözet, 368.092.000 Ft adóbírság és 171.051.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. [9] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
18. december 13-án kelt 2928642690 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [10] Indokolása szerint az út, autópálya építés főtevékenységű felperes (korábbi elnevezése Á.L.É.K. Kft.)
19. évben elsősorban építőipari tevékenységgel foglalkozott, a belföldi alaptevékenységének árbevétele 3.803.638.585 Ft volt, amelynek jelentős része a Megrendelőkkel megkötött szerződés alapján végzett tereprendezési, felületrendezési, földműtükörkészítési, humuszrendezési, kertészeti, csapadékvízelvezetési és rekultivációs munkák megvalósításából származott. Az elsőfokú hatóság vizsgálta a P.M. beruházást, annak I. és II. ütemeit, a Cs,.t, Kft. számláját Miskolcon végzett munkákról, a kecskeméti kereskedelmi park kivitelezési munkáit, a felperes részvételével végzett egyéb munkákat. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként, figyelemmel a hatóság részéről kirendelt Dr. N.L.és a felperes kezdeményezésére eljárt Dr. K.P. szakértők véleményeire is, helytállóan állapította meg, hogy a felperes a H. Kft.-vel, a W. Kft.-vel, a Cs,.t, Kft.-vel nem valós alvállalkozói teljesítésekre kötött szerződést. E cégektől befogadott számlákra a költségek növelése, adófizetési kötelezettsége csökkentése érdekében volt szükség, a számlákhoz tartozó szerződések és teljesítésigazolások pedig a munkavégzés kívülállók felé történő igazolására, bizonylatolására szolgáltak, a számlák fiktív bizonylatok. A revízió megállapításai alapján számszakilag helyes jogkövetkezményeket alkalmazott. [11] Az alperes az adózás előtti eredménnyel kapcsolatos megállapításait az adózás rendjéről szóló
20. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
21. §

(7)bekezdése, 2. §

(1)bekezdése, a társasági adóról és osztalékadóról szóló

1. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.)
2. §

(2)bekezdése és a számvitelről szóló

1. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
2. §

(2)-3) bekezdései,

(7)bekezdése, 16. §

(3)bekezdése, 78. §

(1)-

(3)bekezdései,

(6)bekezdése, 86. §

(1)-

(2)bekezdései,

(7)bekezdés c) pontja, 165. §

(2)bekezdése és 166. §

(2)bekezdése rendelkezése alapján tette meg. [12] A H. Kft. és a W. Kft. részéről nem történt teljesítés, az egyébként fordítottan adózó szolgáltatásnyújtások tényleges igénybevételének hiányában felperesnek sem áfafizetési kötelezettsége, sem pedig áfalevonási joga nem keletkezett, ezért a hiteltelen számlákon jelölt szolgáltatásnyújtásokkal összefüggésben vallott adó összegével az alperes a fizetendő adó összegét és a levonható adó összegét is csökkentette. Az áfára vonatkozó megállapítások az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 55. §-ának, 56. §-ának, 119. §-ának, 120. § a) pontjának, 127. §

(1)bekezdés a) pontjának,

1. §-ának,
2. §

(1)bekezdésének, valamint az Sztv. 15. §

(3)bekezdésének, 165. §

(2)bekezdésének és 166. §

(2)bekezdésének rendelkezésein alapulnak. [13] Az alperes az innovációs járulékra vonatkozó megállapítását a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 4. §

(1)-

(2)bekezdései, 14. §

(1)bekezdés c) pontja és a helyi adókról szóló

1. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)
2. §

(1)bekezdése rendelkezése alapján tette meg. [14] Az alperesnek a különadóval kapcsolatos megállapításai az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 3. §

(1)bekezdése és

1. § b) pontja rendelkezésein alapulnak. [15] Az alperesnek a társasági adóra vonatkozó megállapítása a Tao tv.
2. §

(1)bekezdés n) pontján alapul. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [16] A felperes keresetében határozatok megváltoztatását és az adófizetési kötelezettségei törlését, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és hatóság új eljárásra kötelezését kérte. A keresete indokolásában kifejtette A) pont: az adóhatóság megállapítását, B) pont: az adózói álláspontot, C) pont: az alperesi állítások bizonyítatlanságát, D) pont: a korábbi eljárásokat, azon belül a gazdasági eseményeket, E) pont: a Miskolc környéki munkákat, F) pont: a tényállás teljes körű tisztázásának hiányát, végül a K) pontban összegezte álláspontját. [17] A perben a Nemzeti Adó és Vámhivatal Elnöke a

1. augusztus 14-én kelt levelével tájékoztatta a felperest arról, hogy a határozatok jogszerűsége okán a felügyeleti intézkedést mellőzi. [18] Az alperes érdemi ellenkérelmében a határozatában foglalt indokokkal egyezően kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság ítélete [19] Az elsőfokú bíróság a Kúria
2. február 1-jén kelt Kfv.V.35.508/2017/
3. számú végzése folytán megismételt eljárásban jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. [20] Megállapította, hogy az adóhatósági eljárásban vizsgált 6 munkálat közül a felperes keresete kizárólag a P.M. beruházás I. ütemével kapcsolatban volt alapos, a többi 5 munkálat vonatkozásában a kereset nem volt alapos. Az elsőfokú hatóság és az alperes a 6 beruházás vonatkozásában a döntéseikben nem határozták meg egyértelműen külön-külön - beruházásonként - az adókülönbözet, adóhiány, adóbírság és a késedelmi pótlék összegét, az elsőfokú határozat rendelkező része ezeket adónemként és időszakonként tartalmazza, ezért a P.M. beruházás I. ütemére vonatkozó pontos összegek határozatbeli megjelölésének hiánya miatt az elsőfokú bíróságnak nem volt lehetősége az alperesi határozat megváltoztatására, továbbá részbeni hatályon kívül helyezésre sem, mert a határozatok rendelkező részei nem tartalmaznak beruházásonként jól elkülöníthető rendelkezéseket. Mivel az alperes megállapításai és rendelkezései az egyes beruházások tekintetében összegszerűségi szempontból - nem voltak elkülöníthetőek, az elsőfokú bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy számszerűen meg tudja állapítani a megalapozott és megalapozatlan keresetrészekhez tartozó adókülönbözet, adóhiány, továbbá a jogkövetkezmények (adóbírság, késedelmi pótlék) összegét. [21] A P.M. beruházás I. ütemével kapcsolatos megállapítások során arra a következtetésre jutott, hogy az adóhatóság határozatát jelentős részben Dr. N.L. szakvéleményére alapította. A felperes a keresetével érintett, különleges szakértelmet igénylő kérdések tisztázása céljából indítványozta igazságügyi szakértő kirendelését, vitatva az adóhatóság által a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményében foglaltakat. [22] Indokolásában K.K. közigazgatási perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperes 2009-ben nem rendelkezett elégséges gépi és emberi erőforrással a P.M. beruházási területen végzett nagy tömegű földmunkákhoz, ezért az alvállalkozók (H. Kft., W. Kft.) bevonása szükséges volt. Kiemelte, hogy a rendkívüli esős időjárás miatt az elázott földtömeg mozgatására, szakszerű beépítésére, tömörítésére sokkal több időre volt szükség, emiatt a határidőket is módosítani kellett. E körben az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatására utalt azzal, hogy a megfelelő technológia betartásával végzendő munkákat kisebb ütemben, kisebb intenzitással, kevésbé termelékenyen lehetett végezni, ezért a munkaórák számát kellett megnövelni és mindenképpen szükséges volt plusz erőforrás bevonására, azaz alvállalkozók alkalmazására. [23] A gépek és a személyzet bár teljes műszakban dolgoztak, a hatékonyságuk megfeleződött, így az 1 m³ megdolgozott földre jutó költség magas lett. Álláspontja szerint Dr. N.L. részletekbe menő költségelemzése nem lett alátámasztva, megállapításai a gyakorlati élettől távol estek. Indokoltnak és valós teljesítményt nyújtónak fogadta el a felperes alvállalkozóit (a H. Kft.-t és a W. Kft.-t), hangsúlyozva azt, hogy a kétségkívül meglévő adminisztrációs hiányok nem bizonyították, hogy az alvállalkozók nem végezték el a munkát. A kirendelt szakértő a
4. május 11-én kelt nyilatkozatában kifejtette, hogy a H. Kft. és a W. Kft. valós teljesítését a rendelkezésére álló iratokra, Dr. K.P. szakértő megállapításaira és arra alapozta, hogy a beruházás lebonyolítását egy olyan cég, a K.M.M. Iroda Kft., végezte, melynek műszaki szakértelmével kapcsolatban nem merült fel kétség. Hangsúlyozta, hogy az építési naplók munkaórákra lebontva részletesen tartalmazhatták volna a munkát végző gépek kapacitás kihasználtságát, műszaki állapotát, azonban az építési naplók adminisztrációs hiányosságai nem bizonyítják azt, hogy nem végeztek munkát az alvállalkozók. [24] Megállapította, hogy alperes K.K. aggálytalan szakvéleményében és az ahhoz kapcsolódó nyilatkozatában foglaltakat kétséget kizáróan megcáfolni nem tudta, az elsőfokú bíróság azt az ítélete alapjául a szakkérdések vonatkozásában elfogadta szemben Dr. N.L. szakvéleményével. [25] Az elsőfokú bíróság a további munkákra vonatkozó adóhatósági megállapítások és egyéb kereseti hivatkozások kapcsán nem fogadta el a felperes álláspontját, alaptalannak találta az iratok hiányára és azok megismerhetőségére, a felperes vonatkozásában végzett korábbi ellenőrzés megállapításai jogerőre emelkedésének időpontjára, a H. Kft. és a W. Kft. számlái tartalmi hiteltelenségére és ezzel összefüggésben az adólevonási jog gyakorolhatóságára, a felperesi munkavállalók nyilatkozatainak adóhatósági értékelésére, az alvállalkozói láncban érintett társaságokkal összefüggésben feltártak értékelésére, a miskolci munkákra vonatkozó megállapítások megalapozatlanságára, továbbá a bizonyítékok értékelésére vonatkozó, valamint az alapelvi szinten rögzített eljárási szabályok megsértésére vonatkozó felperesi hivatkozásokat és e körben kifejtett felperesi érveket. [26] Az elsőfokú bíróság az új eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az ítélet indokolásában tekintettekre és a perben beszerzett szakvéleményre is figyelemmel kell megállapítani, hogy az alvállalkozók bevonása mely részmunkákat érintett, milyen eszközöket igényelt, a bevont alvállalkozói teljesítésnek mi lehetett a piaci ára, mekkora ráfordítást számolhatott volna el felperes ezen alvállalkozói teljesítmények után. Amennyiben e körben a tényállás alapján adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapít meg az alperes, úgy annak összegét adónemenként külön-külön is meg kell állapítania. Dr. N.L. szakvéleményére a határozat nem alapítható. A P.M. beruházás I. ütemén kívüli 5 beruházás vonatkozásában a felperes érdemben nem tudta cáfolni az alperes által megállapítottakat, ezért e körben az alperesnek további bizonyítást nem kell lefolytatnia, azonban beruházásonként és azon belül adónemenként külön-külön meg kell határoznia a felperes adókötelezettségeinek pontos összegét. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [27] Az alperes a jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
5. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
6. §-ában, a
7. §

(1)bekezdésében és a 339. §

(1)bekezdésében foglaltakat megsértve rendelkezett a teljes alperesi és az elsőfokú adóhatósági határozat hatályon kívül helyezéséről, mivel az ítélet indokolásában kifejtett jogértelmezés sérti az Art. 129.§

(1)bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést, valamint az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §

(1)bekezdésében és 221. §

(1)bekezdésében foglaltak megsértésével hozta meg ítéletét, bizonyítékértékelése okszerűtlen, az ítélet indokolása ellentmondásos. [28] A perben kirendelt szakértő

1. május 11-én kelt nyilatkozatában kifejtettek szerint a rendelkezésére álló iratokra, a kivitelezést bonyolító szakcég, a K.M.M. Iroda Kft., jelenlétére tekintettel fogadta el a H. Kft. és a W. Kft. teljesítését valósnak. Az alperes ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a K.M.M. Iroda Kft. által kontrollált és leigazolt iratok, melyekre a szakértő hivatkozik, mind a felperes teljesítésével kapcsolatosak, melyet az alperes nem vitatott, ugyanakkor a vitatott alvállalkozói teljesítéssel összefüggésben készült iratokat nem a kivitelezést bonyolító szakcég, hanem a felperes képviselője igazolta le. A perben kirendelt szakértő által hivatkozott kooperációs értekezletről készült iratok ugyancsak nem tartalmaznak a megállapítással érintett alvállalkozók jelenlétére, teljesítésére vonatkozó adatokat, ugyanez igaz az építési naplóra, mely az ellenőrzés során nyilatkozó személyek (felperes képviselője, építésvezető, művezető) által is megerősítetten csak a felperes eszközeire, dolgozóira vonatkozó adatokat tartalmaz. [29] Az elsőfokú bíróság továbbá értelmezhetetlen kötelezést adott az új eljárásra nézve, ugyanis az elsőfokú adóhatósági határozat tartalmazta azokat a releváns adatokat, amelyek alapján az elsőfokú bíróság megváltoztathatta volna az alperes határozatát. [30] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A felülvizsgálati kérelem alapos. [32] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a Pp.
2. §-a alapján a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet (BH
3. 179.), a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs lehetőség. A rendkívüli jogorvoslati kérelem a Pp.
4. §-ból eredően nem a közigazgatási határozat, hanem a jogerős ítélet ellen terjeszthető elő a jogerős ítéletet hozó bíróság által megsértett jogszabályhelyek és megváltoztatás okának megjelölése mellett (BH
5. 232.). A felülvizsgálati eljárásban, annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt, nincs helye sem bizonyítás feltételének, sem a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének (BH
6. 179., BH
7. 29.). Mivel a bizonyítékok mérlegelése a bíróság törvényi felhatalmazáson alapuló perbeli cselekménye, a mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes, nem okszerűtlen és logikai ellentmondást sem tartalmaz - felülvizsgálattal nem támadható. Ugyanakkor, ha a kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelés az ügy érdemi elbírálását is tévútra viszi, és így születik jogszabálysértő határozat, a Kúria kivételesen élhet és él is a felülmérlegelés lehetőségével (BH
8. 44.). [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között kizárólag azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság a P.M. beruházás I. ütemével kapcsolatban helytálló következtetésre jutott-e, miszerint a felperes alvállalkozói (H. Kft. és a W. Kft.) megvalósították a szerződés szerinti munkálatokat. [34] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás során igazságügyi szakértőt rendelt ki. A perben kirendelt szakértő a
9. december 10-én kelt szakvéleményében kijelentette, hogy valós teljesítményt nyújtónak fogadta el a felperes két kiemelt vállalkozóját, a H. Kft.-t és a W. Kft.-t. A Kúria megállapította, hogy a szakértő ezen megállapítását semmilyen konkrét ténnyel nem támasztotta alá. Erre vonatkozóan a kirendelt szakértő a
10. február 28-án kelt beadványában azt rögzítette, hogy a periratokban erőforrásokat pontosan nyilvántartó adatok nem lelhetőek fel, illetve azok valós adatai - gépek állapota, munkavégzési képesség, gépkönyvek, üzemanyag fogyasztások - konkrétan az adott munkára nézve nincsenek dokumentálva. A perben kirendelt szakértő
11. május 11-én kelt nyilatkozatában kifejtettek szerint a rendelkezésére álló iratokra, a kivitelezést bonyolító szakcég, a K.M.M. Iroda Kft., jelenlétére tekintettel fogadta el a H. Kft. és a W. Kft. teljesítését valósnak. [35] A Kúria megállapította, hogy a K.M.M. Iroda Kft. által kontrollált és leigazolt iratok, melyekre a szakértő hivatkozik, mind a felperes teljesítésével kapcsolatosak, melyet az alperes nem is vitatott, ugyanakkor az alvállalkozói teljesítéssel összefüggésben készült iratokat nem a kivitelezést bonyolító szakcég, hanem a felperes igazolta le. A szakértő által hivatkozott kooperációs értekezletekről készült iratok ugyancsak nem tartalmaznak a megállapítással érintett alvállalkozók jelenlétére, teljesítésére vonatkozó adatokat, ugyanez igaz az építési naplóra, mely az ellenőrzés során nyilatkozó személyek (felperes képviselője, építésvezetők, művezető) által is megerősítetten csak a felperes eszközeire, dolgozóira vonatkozó adatokat tartalmaz. A valós alvállalkozói teljesítéssel összefüggő és ellenőrizhető adatok, információk gyakorlatilag teljes hiánya nem értékelhető kizárólag adminisztrációs hiányosságként, ezért a perben kirendelt szakértő a H. Kft. és a W. Kft. teljesítésére vonatkozó konkrét adatok hiányában okszerűen nem tehet olyan kijelentést, miszerint valós teljesítményt nyújtónak fogadja el a felperes két kiemelt alvállalkozóját, a H. Kft.-t és a W. Kft.-t. A perben kirendelt szakértő szakvéleményében semmilyen olyan konkrét tényt, körülményt nem jelölt meg, amelyből egyértelműen megállapítható lenne az, hogy a felperes alvállalkozói végezték el a munkákat. A Kúria megállapította, hogy az alperes azon megállapításából, miszerint felperes a Megrendelők felé elvégezte a vállalkozási szerződésben meghatározott munkákat, még okszerűen nem következik az, hogy a felperes alvállalkozói is elvégezték a felperessel kötött szerződésben vállalt munkálatokat. [36] Az alperes a megelőző eljárás során széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le és megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy az alvállalkozók a vitatott munkálatokat nem végezték el. Az alvállalkozók az ellenőrzés során vizsgált földmunkák elvégzéséhez semmilyen feltétellel nem rendelkeztek, az alvállalkozók képviselői a számlázott munkákkal kapcsolatban semmilyen konkrét és a teljesítés szempontjából is lényeges információval nem rendelkeztek. Ezen megállapítást támasztják alá a felperes dolgozóinak nyilatkozatai, a Megrendelők nyilatkozatai, a beruházás lebonyolítójának nyilatkozata, melyek szerint a munkaterületen dolgozók, illetve a munkák ellenőrzése, valamint az egyeztetések miatt a munkaterületen szintén rendszeresen jelen lévő személyek sem a H. Kft.-vel, sem a W. Kft.-vel, sem ezek képviselőivel, sem pedig a további alvállalkozóikkal nem álltak kapcsolatban. E két társaság teljesítésben való részvételét a munkavégzés helyszínén vezetett építési naplók, kooperációs dokumentumok adatai sem igazolják, felperes ezeket az alvállalkozókat saját Megrendelőinek nem jelentette, saját építési naplója nyilvántartási részében sem tüntette fel. Ezeket a valós alvállalkozói teljesítést ugyancsak megkérdőjelező körülményeket és bizonyítékokat a elsőfokú bíróság nem értékelte, ezekkel összefüggésben a perben kirendelt szakértő álláspontját ismertette, miszerint az adminisztrációs hiányosságok nem bizonyítják, hogy az alvállalkozók nem teljesítettek. [37] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
12. §

(1)bekezdése szerinti bizonyítékértékelési rendelkezést, mert a perben kirendelt szakértő iratellenesen állapította meg, hogy az alvállalkozók a vitatott munkálatokat elvégezték, a szakértő az azt alátámasztó iratok hiányában okszerűtlenül következtetett abból a tényből, hogy a felperes a Megrendelői felé elvégezte a munkálatokat arra, hogy az alvállalkozók is elvégezték a munkálatokat a felperes felé. [38] A felperes nem valós gazdasági események alapján kiállított számlák alapján a tao, az innovációs járulék és a társas vállalkozások különadója adóalapját a 2009. évben hatályban volt jogszabályi rendelkezések alapján [Tao tv. 8. §

(1)bekezdés n) pontja, a KTIA tv. 4. §

(1)bekezdése, a Htv. 39. §

(1)bekezdése és a Különadó tv. 3. §

(2)bekezdés b) pontja] nem csökkenthette volna, ezért az alperes erre figyelemmel felperes terhére jogszerűen állapított meg adókülönbözetet. Az alperes az egyébként fordított adózású, de valójában igénybe nem vett szolgáltatások esetében elutasította a felperes áfalevonási jogát, ugyanakkor ez épp a fordított adózás miatt nem eredményezett tényleges adókülönbözetet. Az elsőfokú határozatnak a megállapítások számszaki levezetését tartalmazó részében lévő adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy az elsőfokú adóhatóság és az alperes helyesen a fizetendő áfa és a levonható áfa összegének meghatározásakor is figyelmen kívül hagyta a felperes bevallásában szereplő, fordított adózása szerint vallott tételeket. Az alperes a felülvizsgálati kérelemmel érintett gazdasági tevékenységek vonatkozásában a felperes terhére adókülönbözetet nem állapított meg, ezért a bírói gyakorlat által az áfa levonás körében kialakított tudta/vagy tudhatta feltételeket nem kellett vizsgálni. [39] A Kúria a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és mivel a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak voltak, a felperes keresetét teljes körűen elutasította. A döntés elvi tartalma [40] Az adózó nem valós gazdasági események alapján kiállított számlák alapján a tao, az innovációs járulék és a társas vállalkozások különadója adóalapját nem csökkentheti. [2009. évben hatályban volt Tao tv. 8. §

(1)bekezdés n) pontja, a KTIA tv. 4. §

(1)bekezdése, a Htv. 39. §

(1)bekezdése és a Különadó tv. 3. §

(2)bekezdés b) pontja] Záró rész [41] Az alperes pernyertes lett, ezért a Kúria a pervesztes felperest a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 81. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a perköltség megfizetésére, melynek során figyelemmel volt a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés c) pontjára,

(5)-

(6)bekezdéseire, valamint a Kúria Kfv.V.35.508/2017/

1. számú végzésében megállapított 500.000 Ft perköltségre is. [42] A felperes pervesztes lett, ezért a Kúria kötelezte az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárás során felmerült eljárási illeték megfizetésére az illetékről szóló
2. évi XCIII. törvény (Itv.) a keresetindításkor hatályban volt
3. §

(3)bekezdése, 42. §

(1)bekezdés a) pontja, 50. §

(1)bekezdése, 62. §

(1)bekezdés h) pontja, 74. §

(3)bekezdése, a keresetindításkor hatályban volt a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján. [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. ,

1. október
2. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, bíró, Dr. Stefancsik Márta sk. bíró Dr. Szabó László sk. előadó