← Magyarország

Mf.50037/2020/3 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.037/2020/

  1. A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Bolla Szabolcs ügyvéd ügyintézése mellett eljáró Dr. Bolla Szabolcs Ügyvédi Iroda (CÍM) által képviselt felperes neve (CÍM) felperesnek -, a Dr. Bálint György Rudolf ügyvéd ügyintézése mellett eljáró Ormay, Papp és Társa CMS Cameron McKenna Nabarro Olswang LLP Ügyvédi Iroda (CÍM) által képviselt alperes neve (CÍM) alperes ellen, munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése jogellenességének jogkövetkezményei iránti perben a Miskolci Törvényszék 9.M.70.055/2020/
  2. szám alatti ítélete ellen az alperes által
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes
  4. február
  5. napjától állt az alperesnél határozatlan idejű munkaviszonyban,
  6. január
  7. napját követően minőségellenőr munkakörben. Utolsó havi távolléti díja bruttó 229 374 forint, munkavégzésének helye az cím alatt volt. [2]
  8. december
  9. napján 14:58:25 GMT időpontban a ......@citromail.hu <mailto:......@citromail.hu> e-mail címről e-mailt küldtek alperesi tulajdonos neve-nek, alperes tulajdonosának címezve, a .....@johnsonelectric.com <mailto: .....@johnsonelectric.com> e-mail címre, továbbá ugyanezen emailt küldték el a ......@johnsonelectric.com <mailto:....@johnsonelectric.com>, ......@johnsonelectric.com <mailto:.....@johnsonelectric.com>, valamint a .......@johnsonelectric.com <mailto: .......@johnsonelectric.com> e-mail címekre, az alperes más vezetőinek is. Ezekben az alperesi gazdasági társaság vezető tisztségviselői - így tisztségviselő neve 1, tisztségviselő neve 2, tisztségviselő neve 3, tisztségviselő neve 4, tisztségviselő neve 5, tisztségviselő neve 6, tisztségviselő neve 7, tisztségviselő neve 8 vonatkozásában korrupciót, visszaéléseket, bűncselekmény elkövetését, a gazdasági társaság vagyonának megkárosítását eredményező magatartások tanúsítását állították. A ...@citromail.hu <mailto:....@citromail.hu> fiókba
  10. december
  11. és
  12. február
  13. napja közötti időben hét alkalommal a ... IP címről léptek be, ezen IP cím vonatkozásában a szolgáltató a megadott belépési időpontokra nyilvántartott előfizetőként a felperest jelölte meg. [3] A
  14. december
  15. napján elküldött e-maillel azonos tartalmú e-mailt
  16. november
  17. napján 8 óra 37 perckor ....-nak is elküldtek, aki az alperes tulajdonosának a fia. [4] Az alperes képviselőjének feljelentése alapján az Ózdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya .... számon járt el, a ...@citromail.hu <mailto:....@citromail.hu> e-mail címre vonatkozó fent megjelölt adatok azonosítása ezen büntetőeljárás során történt. Az alperes részben felperessel szemben benyújtott magánindítványára az Ózdi Járásbíróságon ... számon volt folyamatban rágalmazás vétsége miatt büntetőeljárás. A személyes meghallgatást megelőző napon,
  18. július
  19. napján Hatvanban tartott megbeszélésen tájékoztatta az alperesi ügyvezető igazgatót G magánnyomozó arról, hogy
  20. december
  21. napján az e-mailt a ...@citromail.hu <mailto:....@citromail.hu> címről küldték el, mely a felperes IP címéhez köthető. [5] Az alperes
  22. július
  23. napján kelt azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát, arra hivatkozva, hogy a
  24. december
  25. napján elküldött e-mail ellentétes a munkáltatónál hatályos Etikai és Üzleti Magatartási Szabályzat (Etikai Szabályzat) rendelkezéseivel. Súlyosan etikátlan és a munkaviszonnyal össze nem egyeztethető, hogy a felperes a jóhiszemű és konstruktív bejelentés helyett álnevet használó, azaz megtévesztő e-mail címről valótlannak, illetve félrevezethetőnek bizonyuló állításokat, gyalázkodó, derogatív, lelkiismeretlen és cinikus hangnemben fogalmazott meg a munkáltató globális vezetése felé, igyekezett a munkáltatót, illetve annak vezetését lejáratni. Ezzel megsértette az őt terhelő együttműködési és jóhiszeműségi követelményt, a véleménynyilvánítás jogával való kirívó visszaélést követett el. A bejelentés nyilvánosságra kerülése a munkáltató legalapvetőbb jogos és méltányos érdekeit sértené, ezért a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése indokolt. [6] Az Ózdi Járásbíróságon rágalmazás vétsége miatt felperessel szemben is folyamatban volt ..... számú büntetőügyet a bíróság megszüntette, mivel alperes jogi képviselője a vádat elejtette. [7] A felperes keresetében a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként kérte kötelezni az alperest négyhavi távolléti díjának megfelelő végkielégítésként bruttó 917 496 forint, valamint 60 napi felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő bruttó 461 428 forint megfizetésére. Kérte továbbá kötelezni az alperest a perrel felmerült költségének megtérítésére. Módosított keresetében az azonnali hatályú felmondás indokának világos és okszerű voltát nem vitatta, azonban állította, hogy annak oka nem valós, mert az e-mailt nem ő küldte. [8] Az alperesi kereset elutasítását és a felperes perköltségében való marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy számára
  26. július
  27. napján vált világossá, hogy a
  28. december 16-i e-mailt a felperes küldte. Az Ózdi Rendőrkapitányság irataiból megállapítható, hogy azon e-mail cím, melyről a
  29. december 16-i napi e-mailt küldték a vállalat tulajdonosai, vezetői részére, felpereshez köthető, azon IP cím vonatkozásában előfizetőként felperest a szolgáltató jelölte meg, ezért megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes munkaviszonyának fenntartására nincs mód. Összegszerűségében a felperes keresetét nem vitatta. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként fizessen meg a felperesnek négyhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésként bruttó 917 496 forintot, további 60 napi felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összegként bruttó 461 428 forintot, és 459 000 forint általános forgalmi adót is tartalmazó perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a Miskolci Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására 252 802 forint előlegezett költséget, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 82 700 forint rész-eljárási illetéket. Megállapította, hogy 5000 forint rész-eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a kirendelt igazságügyi informatikai szakértő szakvéleménye szerint nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a vizsgálat tárgyát képező,
  30. december
  31. napján elküldött e-mailt a felperes küldte-e, mivel az e-mail fiók nem élő, annak belső vizsgálata nem lehetséges. Az alperes által nyelvész szakértő kirendelésére tett bizonyítási indítvány teljesítését mellőzte, arra hivatkozva, hogy nyelvész szakértőtől nem várható olyan szakvélemény, melyből megállapítható lenne, hogy az e-mailt ténylegesen a felperes küldte el. [10] Az elsőfokú bíróság az aggálytalannak tekintett, és a felek észrevételeire tekintettel is fenntartott igazságügyi informatikai szakértői véleményre alapítva megállapította, hogy az alperes nem bizonyította kétséget kizáróan, hogy a felmondásban meghatározott e-mailt a felperes küldte el, így az azonnali hatályú felmondás indoka nem valós, az a munka törvénykönyvéről szóló
  32. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  33. §

(2)bekezdésébe ütközik. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként kötelezte az alperest a felperes részére az Mt. 82. §
(3)bekezdés a) pontja és
(4)bekezdése alapján végkielégítés és távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére. [11] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a mérlegeléssel megállapított összegű perköltség megfizetésére az felperes javára. [12] Az alperes fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását, valamint felperes kötelezését az első- és másodfokon felmerült perköltségének megfizetésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítéletet a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök téves értékelésére, illetőleg a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök közül egyesek mérlegelésének, értékelésének teljes hiányára alapítottan hozta meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az Ózd Városi Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen rágalmazás bűncselekményének gyanúja és tiltott piaci befolyásolás bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentésben foglaltakat, azt, hogy a perbeli e-mail mellett további, az alperest súlyosan rágalmazó e-maileket is elküldtek
  1. november, december és
  2. január hónapban. Nem vette továbbá figyelembe, hogy az Ózdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya részére az e-mail cím üzemeltetője, a gazdálkodó szervezet neve. által adott tájékoztatás szerint a
  3. december
  4. 14:58:25-kor történt bejelentkezéskor az e-mail címhez tartozó ún. „IP cím" az gazdálkodó szervezet 2 neve internetszolgáltató ügyfeléhez tartozott, az gazdálkodó szervezet 2 neve pedig a rendőrkapitányság megkeresésére a megadott IP címhez tartozó felhasználóként a felperest jelölte meg. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem adott számot arról, hogy e bizonyítékokat mely jogsérelem alapján zárta ki, azok miért nem voltak figyelembe vehetők. Hivatkozott emellett G tanú vallomásában foglaltakra, melyet álláspontja szerint az elsőfokú bíróság szintén nem vett figyelembe, nem értékelt. Az okirati bizonyítékokkal álláspontja szerint eleget tett bizonyítási kötelezettségének, azok és a meghallgatott tanúk nyilatkozatának bizonyító erejét a perbeli informatikai szakértői állásfoglalás nem rontotta le, hiszen az ezek tekintetében nem foglalt állást. Az igazságügyi szakértői vélemény csupán annyit tartalmaz, hogy informatikai eszközökkel az eljárt szakértő szerint kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a perbeli e-mailt ténylegesen a felperes küldte, ezért annak perdöntő jelentőség nem tulajdonítható. Hivatkozott arra is, hogy a kétséget kizáró bizonyítási követelményt a polgári perjog, illetőleg munkajogi gyakorlat nem írja elő. Az elsőfokú bíróság ezért ítéletét a bizonyítékok téves, illetve a perben közvetlenül jelentőséggel bíró bizonyítékok ismeretlen jogi vagy ténybeli alapon történ kirekesztésével, megalapozatlanul hozta meg. [13] A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [14] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
  5. §
(1)bekezdése alapán tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A fellebbezés nem alapos. [16] A Pp. 370. §
(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés a-d) pontjaiban megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak, így a fellebbező fél által a 371. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megjelölt másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkör. Az alperes fellebbezésében kizárólag arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokból téves következtetésre jutott, a másodfokú bíróságtól kért felülbírálati jogkör tehát a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja szerinti okszerűtlen mérlegelés felülbírálatára irányult. Az ítélőtábla ennek megfelelően csak azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
  1. §-ának megfelelően járt el a bizonyítékok értékelése körében, azzal, hogy a bizonyítás eredményének mérlegelése csak akkor változtatható meg, ha az okszerűtlen, vagyis jogszabálysértő. [17] Az Mt.
  2. §
(2)bekezdésének második mondatára tekintettel jelen perben alperesnek kellett bizonyítania, hogy az azonnali hatályú felmondásban megjelölt indok valós, azaz, a 2017. december 16. napján elküldött e-mailt felperes küldte el a címzetteknek, a Pp. 265. §
(1)bekezdés alapján a bizonyítás sikertelenségének következményeit alperes köteles viselni. Az Mt. 64. §
(2)bekezdése az azonnali hatályú munkaviszony-megszüntetésben felhozott indok valóságának bizonyítását írja elő, azaz az alperes által felajánlott és a bíróság által lefolytatott bizonyításnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a bíróság bizonyítékokon alapuló meggyőződést szerezzen a perben jelentős, de vitatott tényállítások valóságnak való megfeleléséről. Amennyiben a tényállítás tényszerűsége nem egyértelmű, bizonytalan, a bizonyítás nem eredményes, a felmondás valóságának bizonyítása sikertelen. E bizonyítatlanság következményei pedig a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntető alperest terhelik. Tévesen hivatkozott az alperes ezért fellebbezésében arra, hogy a munkajogban nem szükséges a kétséget kizáró bizonyítottság. [18] Annak megállapítása, hogy egy adott elektronikus küldemény elküldése mely időpontban, mely számítógépről történt, olyan szakkérdés, melynek megállapítására a Pp. 300. §
(1)bekezdésére tekintettel szakértő bevezetése indokolt, melyet az elsőfokú bíróság az alperes bizonyítási indítványára foganatosított. A szakértő mind alap-, mind kiegészítő szakértői véleményében tett megállapítása szerint nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy az emailt a felperes küldhette. A perbeli bizonyítékoknak nincs előre meghatározott bizonyító ereje, a bizonyítási eszközök között a Pp. nem állít fel rangsort, az igazságügyi vélemény is csupán egy a bizonyítékok közül (EBH2006.1419.), azt a bíróság a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokkal összevetve, azokkal összefüggésben köteles értékelni. A bíróság attól sincs elzárva, hogy ennek eredményeként a szakértői véleményt mellőzze, ezt azonban csak a perben feltárt kétségtelen tényekre alapozva teheti meg (BH2000.208.). Az elsőfokú bíróság ítéletében ugyan rögzítette az alperes fellebbezésében hivatkozott okirati bizonyítékok és tanúvallomások tartalmát, azonban valóban nem adott részletesen számot arról, hogy ezen bizonyítékokat egyenként és összességükben hogyan értékelte, ellentmondásaikat, összefüggéseiket mely módon vette figyelembe. Ezen indokolásbeli hiányosság önmagában az ítélet megváltoztatásának alapja nem lehet. Az ítélőtábla az alperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel, a Pp.
  1. §-a, illetőleg az 1/
  2. (VI.30.) PK vélemény
  3. pontja alapján rögzíti az alábbiakat. [19] Ahogyan az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, a .......@citromail.hu <mailto:......@citromail.hu> e-mail fiókkal
  4. december
  5. és
  6. február
  7. napja között hétszer léptek be a gazdálkodó szervezet neve által rögzített IP címről, mely IP cím az gazdálkodó szervezet 2 neve közlése szerint
  8. december
  9. napján 14:58:25 GMT időpontban, illetőleg a felsorolt további időpontokban is a felperes, mint előfizető részére volt kiosztva ([8] bekezdés). Az e-mail címet
  10. február
  11. napján törölték, a fiók megszüntetésével minden abban tárolt, azzal kapcsolatos adatot is töröltek. [20] Az alperes fellebbezésében bizonyítékként hivatkozott a
  12. január
  13. napján Ózd Városi Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen tett feljelentése tartalmára, amely feljelentés azonban nem a
  14. december
  15. napján elküldött e-maillel, hanem az eredetileg angol nyelven, postai úton,
  16. január
  17. napján az alperes üzleti partnerei részére megküldött levélre vonatkozott. A levél és a jelen per tárgyát képező e-mail tartalma eltér: míg utóbbi elsősorban a helyi vezetéssel kapcsolatos visszaélésekre, összefonódásokra utal, addig a
  18. január
  19. napján postára adott levél a gyártással kapcsolatos minőségi problémákat említ. Sem a büntetőeljárás során, sem a polgári eljárásban nem bizonyította az alperes, hogy a két levél ugyanazon vagy egymással ténylegesen szoros kapcsolatban álló személyektől származik, ez csupán alperes feltételezése. Önmagában az, hogy
  20. február
  21. és
  22. januárja között különböző címzettekhez több, az alperes ózdi telephelyével kapcsolatos kritikákat megfogalmazó elektronikus, illetőleg postai levelet is lejuttattak, nem bizonyítja, hogy ezek mindegyike ugyanazon személytől, vagy személyi körtől származott, különösen nem bizonyítja azt, hogy azok bármelyikét, így a jelen per tárgyát képező emailt a felperes küldte. [21] A nyomozati eljárás során az Ózdi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának megkeresésére a gazdálkodó szervezet neve ugyan ténylegesen azt közölte, hogy a .......@citromail.hu <mailto:......@citromail.hu> címhez kapcsolódóan
  23. december
  24. napján 15:46:27-kor a ... IP címről rögzítettek belépést, amelyhez tartozó előfizető az gazdálkodó szervezet 2 neve szolgáltató közlése szerint - ezen időpontban - a felperes volt. A szolgáltató adatközlésének bizonyító ereje ugyanakkor az alábbiak miatt kétséges. Ahogyan arra az igazságügyi szakértő is utalt, a gazdálkodó szervezet neve. a postafiók megszüntetésére vonatkozóan két időbeli adatot közölt: a büntetőeljárás során,
  25. április
  26. napján kelt válaszban a törlés időpontjaként
  27. február
  28. napján 04 óra 08 percet, míg az elsőfokú bíróság megkeresésére
  29. szeptember
  30. napján az elsőfokú eljárás iratai között
  31. sorszám alatt rendelkezésre álló tájékoztatásban már
  32. február
  33. napja 03 óra 08 percet jelölt meg. Továbbá az alperes által A/
  34. sorszám alatt csatolt e-mailt a .....@citromail.hu <mailto:......@citromail.hu> címről
  35. december 16-án 14:58:25 GMT időben, tehát a gazdálkodó szervezet neve által ezen napra rögzített belépés időpontját megelőzően küldték el, a bizonyítékként hivatkozott tájékoztatás szerint a .....@citromail.hu <mailto:......@citromail.hu> címről belépést csak mintegy az e-mail elküldését követően egy órával később rögzítettek. A perben kirendelt igazságügyi informatikai szakértő szakértői véleményének 5.
  36. pontjában kifejezetten kiemelte ezen ellentmondást, arra vonatkozóan lehetséges magyarázatot is adott, ugyanakkor rögzítette, hogy e körben további bizonyítás lefolytatása, így a gazdálkodó szervezet neve nyilatkoztatása lenne szükséges. A bizonyításra kötelezett alperes ennek ellenére ezen ellentmondás feloldására irányuló bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. Ennek hiányában azonban a hivatkozott A/
  37. és A/
  38. sorszám alatti igazolások kétséget kizáró bizonyítékként nem vehetőek figyelembe, nem alkalmasak a szakértői véleménnyel szemben annak bizonyítására, hogy a felmondásban megjelölt e-mailt ténylegesen felperes gépéről küldték. [22] Az alperes fellebbezésében hivatkozott az A/
  39. sorszám alatt csatolt, az gazdálkodó szervezet 2 neve
  40. június
  41. napján kelt tájékoztatására, mely szerint a megadott IP címekhez tartozó előfizető a felperes, mellyel kapcsolatban az ítélőtábla részben visszautal az előző pontban kifejtettekre. Az igazságügyi szakértő emellett a szakértői vélemény 5.
  42. pontjában nyilatkozott [23] arról is, hogy az IP cím kiosztása a szolgáltató által meghatározott időtartamra történik, a kiosztás változhat, akár más is megkaphatja ugyanazt az IP címet. A kiegészítő szakértői véleményben foglaltak szerint az IP címet nem az eszköz, hanem a router kapja meg, amelyre több eszköz is csatlakozik. Szakvéleményében, illetőleg kiegészítő szakértői véleményében is utalt arra, hogy további megállapításokat a felperes számítógépének, routerének vizsgálata útján lennének lehetségesek. Habár a felperes a perben nem bizonyította, hogy az általa használt számítógépet időközben újratelepítette, az alperes a szakértői és kiegészítő szakértői véleményben foglaltak ellenére a számítógép, router vizsgálatát sem az elsőfokú eljárás során, sem fellebbezésében nem indítványozta. Az igazságügyi informatikai szakértői véleményének kialakítása során a fentiek szerint kifejezetten figyelembe vette az alperes által fellebbezésben is felhívott, a gazdálkodó szervezet neve, illetőleg az gazdálkodó szervezet 2 neve által kiállított igazolásokat, azonban azok figyelembevételével is azon szakértői megállapítást tette, hogy egyértelműen az e-mail küldőjeként a felperes nem azonosítható. [24] Az alperes fellebbezésében sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a megbízásából eljárt, vele szerződéses viszonyban álló magánnyomozó, G tanúvallomását. A tanú akként nyilatkozott, hogy az általa végzett vizsgálat során beszélt a felperessel, mint szakszervezeti vezetővel, a segítségét kérték, a felperes pedig e beszélgetés során rengeteg olyan körülményről tett említést, amelyek a névtelen bejelentésnek is tartalmát képezték. Erre tekintettel a tanú úgy érezte, hogy a felperes „idézett a névtelen bejelentések tartalmából". A felperessel ugyanakkor tagadta, hogy e beszélgetés során bármilyen megjegyzést tett volna, a tanú és a felperes szembesítése pedig nem vezetett eredményre. Ugyanakkor a tanú nem tudta kizárni azt sem, hogy a felperes más úton értesült az elküldött e-mailek tartalmáról e beszélgetést megelőzően. Habár a beszélgetés során a tanú vallomása szerint harmadik személy is jelen volt, ezen harmadik személy e körülményre történő meghallgatását az alperes nem indítványozta. Önmagában az alperes megbízásából eljáró tanú feltételezésen alapuló, felperes által kétségessé tett tanúvallomása pedig szintén nem alkalmas annak bizonyítására, hogy az azonnali hatályú felmondás alapját képező e-mail üzenetet a felperes küldte. [25] A felek által becsatolt iratok - így alperes által fellebbezésben is hivatkozott adatközlésektanulmányozásával adott, aggálytalan szakértői vélemény szerint nem állapítható meg egyértelműen, hogy az azonnali hatályú felmondásban hivatkozott emailt valóban a felperes küldte, az a fentiek szerint a perben rendelkezésre állt egyéb bizonyítékok figyelembevételével, azok egyenként és összességükben való értékelése útján sem állapítható meg. Az Mt.
  43. §
(2)bekezdése alapján az azonnali hatályú felmondás indokát az alperesnek kellett volna bizonyítania, az e körben az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást követően fennmaradt bizonytalanság a Pp. 265. §
(1)bekezdése alapján az alperes terhére érkelendő. [26] A felmondásban megjelölt ok valóságának bizonyítottsága hiányában a felmondás jogellenességét az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, a Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontjában írt felülmérlegelésére nem volt lehetőség, az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [27] Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján viselni köteles a másodfokú eljárással felmerült költségeit, ezek között a lerótt fellebbezési illeték összegét. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, a másodfokú eljárással költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Debrecen, 2021. január 21. Dr. Veszprémy Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Gárdosi Judit s.k. előadó bíró, Dr. Tass Edina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.