← Magyarország

Kfv.37473/2020/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A gyógyszerforgalmazással foglalkozó gazdasági társaság tagságában bekövetkező változás esetén az érintett természetes személy gazdasági társaságban történő tulajdoni hányada megszerzése körében a közvetlen vagy közvetett irányítással megvalósuló összefonódás - mint versenyjogi kérdés - lehetőségét vizsgálni kell. A közvetlen, illetőleg közvetett irányítás megvalósulásának vizsgálatát a versenyjogi kategóriáknak megfelelő fogalmi meghatározás mentén az eljáró hatóságnak kell vizsgálnia. Jogsértés hiányában a működési engedély felfüggesztésére nem kerülhet sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.473/2020/

  1. A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Szilas Judit előadó bíró . Bögös Fruzsina bíró A felperes: Felperes (cím) A felperes képviselője: . Bolevácz Éva ügyvéd Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda (cím) Az alperes: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (1051 Budapest, Zrínyi Miklós utca 3.) Az alperes képviselője:álintfy és Társai Ügyvédi Iroda . Pál Balázs ügyvéd (cím) A per tárgya: gyógyszertár működésének felfüggesztése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat:ővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.33.280/2019/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.33.280/2019/
  3. számú ítéletét megváltoztatja és az alperes
  4. június
  5. napján kelt OGYÉI/39099-1/
  6. számú határozatát megsemmisíti és alperest új eljárás lefolytatására kötelezi; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 150.000 (százötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati költséget. A felmerült 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes működési engedély módosítása iránti kérelmét az alperes
  7. június
  8. napján kelt OGYÉI/25410-6/
  9. számú határozatával utasította el arra hivatkozással, hogy a tervezett módosítás a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló
  10. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.)
  11. §-ába ütközik, mert annak folytán dr. B. K. (a továbbiakban: dr. B. K.) és dr. A. T. (a továbbiakban: dr. A. T.) nem gyógyszerész tulajdonszerzése e rendelkezésekbe ütközik. Kifejtette, hogy dr. B. K. gyógyszerész a felperesi társaságban szerzett tulajdoni hányada a tizedik, és eddig négy gyógyszertárban 50%, vagy ezt meghaladó, további négy gyógyszertárban 20-50% közötti, egy gyógyszertárban 10% feletti tulajdoni hányaddal rendelkezik. Dr. A. T. felperesi gazdasági társaságban szerzett tulajdoni hányada a kilencedik, aki eddig öt gyógyszertárban 20% fölötti, két gyógyszertárban 10% vagy ezt meghaladó mértékű, egy gyógyszertárban 2% tulajdonhányaddal rendelkezik. Az alperes a felperes működési engedély módosítási kérelmére indult eljárásban észlelte, hogy a felperesi gazdasági társaság tulajdoni szerkezetének és alapító okiratának vizsgálata indokolt. A Gyftv. 53/D. §

(1)bekezdése szerinti eljárás megindítását követően a
  1. június
  2. napján kelt OGYÉI/39099-1/
  3. számú határozatában megállapította, hogy a felperes a Gyftv.
  4. § rendelkezését megsértette, ezért a gyógyszertár működtetését felfüggesztette és egyidejűleg a határozat közlésétől számított 60 napon belül a jogellenes magatartás megszüntetésére kötelezte. Indokolásában a Gyftv. 74-
  5. §-aiban, valamint az 53/D. §
(1)és
(12)bekezdésében foglaltakat felhívva leszögezte, hogy a dr. B. K. és dr. A. T. tulajdonszerzése a felperesi társaságban a Gyftv. 75. §-ának rendelkezésébe ütközik, amelynek folytán a Gyftv. 53/D. §
(12)bekezdése szerinti jogsértés miatt a gyógyszertár működtetésének felfüggesztése indokolt. A működési engedély módosítása iránti kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben a felperes keresettel élt, amely alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 104.K.32.708/
  1. számon közigazgatási peres eljárás volt folyamatban. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a
  2. sorszámon meghozott keresetet elutasító ítéletet Kfv.II.37.411/2020/
  3. számú ítéletével megváltoztatva az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A kereseti kérelem és az alperesi védirat [5] [6] A felperes a keresetében az alperes határozatának megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy alperes határozata az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  4. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  5. §
(1)bekezdését, valamint a Gyftv.
  1. §-át sérti. Érvelése szerint az alperes határozata hiányos, mivel nem tartalmazza a Gyftv.
  2. §-ában írt „közvetlen" vagy „közvetett irányítás", továbbá „összefonódás" kifejezések magyarázatát, illetőleg ezen fogalmak értelmezését nem végezte el annak ellenére, hogy azok meghatározását a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
  3. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)
  4. §
(1)-
(3)bekezdései tartalmazzák. Hangsúlyozta, hogy a Tpvt. fogalmi meghatározásából következően az alperesnek a döntése indokolásában számot kellett volna adnia arról, hogy az összefonódás körében a közvetett vagy közvetlen irányítást miként értelmezi, mivel azt a határozatában tévesen a gazdasági társaságban történő tulajdonszerzéssel (tagsággal) azonosította. Álláspontja szerint az a tény, hogy a természetes személy több gazdasági társaságban rendelkezik tagsággal/társasági részesedéssel, még nem jelenti azt, hogy ezen társaságok a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt állnak. E körben idézte a Tpvt. [7] [8] 23. §
(1)-
(2)bekezdéseiben foglaltakat. Érvelése szerint az alperesnek a határozatában konkrétan vizsgálnia kellett volna, hogy a közvetlen vagy közvetett irányítás Tpvt.-ben írt feltételei dr. B. K. és dr. A. T. vonatkozásában fennállnak-e. Hangsúlyozta, hogy az a tény, hogy egy természetes személy több gazdasági társaságban rendelkezik tagsággal/társasági részesedéssel, még nem jelenti azt, hogy akár közvetlen, akár közvetett irányítása alatt állnak. Az alperes a védiratában a határozatában foglaltakat fenntartva a felperes keresetének elutasítását kérte, hangsúlyozva, hogy eljárása során a Gyftv. rendelkezéseit helytállóan értelmezve hozta meg a döntését. Álláspontja szerint a felperes megalapozatlanul hivatkozott a Tpvt. irányadó rendelkezéseire, mert az Gyftv.
  1. január
  2. napjától módosult rendelkezése alapján azt a döntésénél nem kellett figyelembe vennie. Miután a korábbi törvényi rendelkezések a Tpvt.-re kifejezetten utaltak, az eljárása során rendszeresen megkereste e körben a Gazdasági Versenyhivatalt (a továbbiakban: GVH) álláspontjának beszerzése érdekében, de a módosító rendelkezések erre már nem adnak lehetőséget. Ez azt is jelenti, hogy a Tpvt. fogalmi meghatározását nem kellett döntése során értékelnie és figyelembe venni. Mindezek alapján jogszerűen sorolhatta az irányítás kifejezés körébe a tulajdonszerzés kategóriáját, és ennek eredményeként jogszerű megállapítást tett. Az elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az Gyftv.
  3. §-ában,
  4. §-ában, az Alaptörvény T. cikk
(1)bekezdésében, a jogalkotásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
  2. §-ában, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/
  3. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.)
  4. §
(1)bekezdésében és az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
  1. évi CLXXIII. törvény
  2. §-ához fűzött indokolásban foglaltakat felhívva leszögezte, hogy miután a Gyftv.
  3. §-ának módosítása és az ahhoz fűzött indokolás alapján a Tpvt.-re utalás kikerült a rendelkezésekből, a működési engedély feltételeinek vizsgálata az egészségügyi szerv hatáskörébe került, az összefonódás vizsgálata a gyógyszerügyben eljáró hatóság feladata lett, amely alapján a Gyftv.
  4. §-ának értelmezését az alperes helytállóan végezte el. Kifejtette, hogy a döntése során az alperesnek a Tpvt. rendelkezéseit nem kellett figyelembe venni, e körben az alperes határozata nem hiányos, ezért alperes a felperes által megjelölt Ákr.
  5. §
(1)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét sem sértette meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A Gyftv.
  1. § rendelkezéseinek módosításait idézve hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság ezen jogszabályi rendelkezést tévesen értelmezte, mivel az összefonódás és közvetett/közvetlen irányítás fogalmakat a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint vette figyelembe. Kifejtette, hogy az összefonódás, valamint a közvetlen és közvetett irányítás olyan jogi szakkifejezések, amelyeknek nincs és nem lehet a hétköznapi általános jelentését figyelembe venni. [11] Érvelése szerint téves az elsőfokú bíróság azon megközelítése, miszerint kizárólag az összefonódással érintett gazdasági társaságok számának és a tulajdoni hányadnak van jelentősége és annak nem, hogy az összefonódás közvetlen vagy közvetett irányítással valósul meg. Miután a Gyftv.
  2. §-ában a közvetlen és közvetett irányítás, valamint az összefonódás fogalmak egyértelműen szerepelnek, de ezen jogintézményeket csakis a Tpvt. használja és definiálja, más jogszabályban ezek nem jelennek meg, így az alperesnek ezeket a döntése során figyelembe kellett [10] [12] [13] [14] [15] volna vennie. Ez az értelmezés a Jszr. rendelkezéseivel nem ellentétes, és a jogszabály konkrét hivatkozása nélkül is egyértelmű, hogy azokat alkalmazni kell. Kiemelte, hogy jogszerűtlen az az elsőfokú bírósági következtetés, miszerint amennyiben egy természetes személy négynél több olyan gazdasági társaságban szerez bármilyen tulajdoni részesedést, amely közforgalmú gyógyszertárat üzemeltet, akkor megvalósul az összefonódás. Amennyiben a jogalkotó szándéka erre irányult volna, nyilvánvalóan nem az összefonódás, közvetett/közvetlen irányítás fogalmakat szerepelteti, hanem egyszerűbb fogalmi meghatározást adott volna. Álláspontja szerint ez esetben a jogalkotó nem tett volna különbséget a tulajdonlás ténye és az irányítás fennállása között sem. Erre figyelemmel a Gyftv.
  3. §-át kizárólag a Tpvt.
  4. §-ában meghatározott fogalmakkal (összefonódás, közvetlen/közvetett irányítás) együtt lehet és kell értelmezni. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában tartását kérte, utalva arra, hogy az érdemben helyes, mert az elsőfokú bíróság az irányadó jogszabályi rendelkezéseket a jogalkotó szándékával megegyezően értelmezte. Megalapozottan vont le következtetést arra vonatkozóan, hogy a
  5. január
  6. napjától történő módosítás következtében a továbbiakban a Tpvt. fogalmi meghatározását és rendelkezéseit nem kellett figyelembe venni. Érvelése szerint miután a korábbi rendelkezés nemcsak a fogalmak, hanem a Tpvt. VI. fejezetének kifejezett alkalmazását írta elő, az ezt megszüntető -
  7. január
  8. napjától hatályos - szabályozás az összefonódás vizsgálatát új szempontrendszerre helyezte. Mindebből következően a Tpvt. fogalomrendszerének nem maradt relevanciája, a felhívott fogalmakat enélkül kellett értelmezni. Álláspontja szerint a gyógyszer- és versenyjog szabályozására egyaránt törvényi szinten került sor, azok önállóak, ezért kifejezett utalás nélkül a másik jogszabály fogalmait közvetlenül nem lehetett figyelembe venni. Kifejtette, hogy a Gyftv.
  9. §
(1)bekezdésének
  1. január 1-jei időállapota azt a jogalkotói szándékot juttatja kifejezésre, hogy négynél több gyógyszertár semmilyen jogi megoldással ne kerülhessen ugyanazon vállalkozás, vállalkozáscsoport vagy természetes személy irányítása alá, és ez következik a Gyftv.
  2. §-ának
  3. július 1-jei módosításához fűzött indokolásból is. Álláspontja szerint a felperesnek a Jszr.
  4. §-ával kapcsolatos érvrendszere téves, mivel amennyiben a jogalkotónak nem lett volna szükséges a Tpvt. alkalmazására utalást tenni, úgy arra a
  5. január
  6. napját megelőző időszakban sem került volna sor. A Kúria döntése és jogi indokai A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos. A Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
  7. §
(2)bekezdése mentén alkalmazandó Kp. 108.
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben irányadó tényállást a szükséges mértékben feltárta, de a jogszabályi rendelkezések alkalmazása során tévesen foglalt állást az alperesi határozat jogszerűségéről. [18] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a jelen felülvizsgálati tanács ugyanezen peres felek között a működési engedély módosítására irányuló kérelem elutasítása tárgyában hozott döntéssel összefüggésben előterjesztett felülvizsgálati eljárásban az Gyftv.
  1. §-ának értelmezését a Kfv.II.37.411/2020/
  2. számú ítéletében már elvégezte, az ott tett megállapításoktól és állásfoglalástól a jelen perben sem kíván eltérni, az adott döntést jelen ügy szempontjából relevánsnak tekinti. [19] A rendelkezésre álló periratokból megállapítható, hogy a társasági szerződés módosítására került sor annak érdekében, hogy a gazdasági társaságba belépő új gyógyszerész tagok tulajdoni hányada beszámításra kerüljön az 50% feletti gyógyszerész tulajdoni hányad megállapíthatósága érdekében. [16] [17] [20] [21] [22] [23] [24] [25] Dr. B. K. esetében megállapításra került, hogy a jelen belépést megelőzően kilenc gyógyszertárban, míg dr. A. T. nyolc gyógyszertárban rendelkezett tulajdoni hányaddal. A kérelmező utóbb
  3. június
  4. napján a társasági szerződés újabb módosítására tekintettel dr. Sz. M. tulajdoni hányadának törlését kérte, ily módon a társaság tagjai dr. D. A. L.-né (a továbbiakban: dr. D. A. L.né beltag, a kültagok pedig dr. B. K., dr. A. T. és dr. L. A.. A Gyftv. hatályos
  5. §-ának releváns rendelkezése szerint nem valósítható meg olyan összefonódás, amelynek eredményeképpen négynél több gyógyszertár kerülne ugyanazon természetes személy közvetlen vagy közvetett irányítása alá. A Gyftv. a közvetlen vagy közvetett irányítás, illetve összefonódás fogalmak magyarázatát azonban nem tartalmazza. A felperes a felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy bár az Gyftv.
  6. §-a, a Tpvt. fogalmi rendszerére, illetőleg a
  7. §-ára történő utalást már nem tartalmazza, de ezen fogalmakat csak a Tpvt. alapján lehet értelmezni, annak az elsőfokú bíróság érvelésével szemben hétköznapi jelentése nincs. Amennyiben a módosítás következtében kizárólag az összefonódással érintett gazdasági társaságokban lévő tulajdoni hányad (részesedés) lenne a meghatározó, úgy a törvényalkotó egyszerűbb fogalmi meghatározást alkalmazott volna. A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a működés felfüggesztése tárgyában hozott döntésnek előkérdése a Gyftv.
  8. §
(1)bekezdésének mikénti értelmezése, mert e jogsértés hiányában a jelen ügyben alperes által alkalmazott jogkövetkezményre nem is kerülhet sor. A Kúria jelen ügyben is irányadó Kfv.II.37.411/2020/5. számú ítélete indokolásának [21] pontjában hangsúlyozta, hogy az alperes határozatában a Gyftv. 75. §
(1)bekezdésének megsértése körében azzal érvelt, hogy dr. B. K. és dr. A.T. kilenc, illetve nyolc gyógyszertárban szerzett már tulajdoni részesedést. A közigazgatási határozat a Gyftv. 75. §
(1)bekezdésében foglalt közvetlen, közvetett irányítás, összefonódás fogalmát nem magyarázta, látszólag az ehhez tartozó tényeket - a tulajdoni részesedésen kívül - nem is vizsgálta, melyből az a következtetés vonható le, hogy az alperes a közvetlen, közvetett irányítás, összefonódás törvényi kritériumát azonosította a tulajdoni részesedés fogalmával. Önmagában azt a tényt, hogy dr. B. K. és dr. A. T. négynél több gyógyszertárban rendelkezik tulajdoni hányaddal, elegendőnek értékelte a Gyftv. 75. §
(1)bekezdésébe foglalt tilalom megvalósításához, holott a tulajdoni részesedésnek a Gyftv.
  1. §-a alapján van jelentősége. A Kúria a fenti ítélete [22] pontjában rámutatott arra, hogy a Gyftv.
  2. §
(1)bekezdésének
  1. január
  2. előtt hatályos szövegállapota a gyógyszertárat működtető gazdasági vállalkozások összefonódása esetén kifejezetten a Tpvt. VI. fejezetében foglalt rendelkezésekre utalt azzal, hogy azt a Gyftv. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. E rendelkezés alapján a megelőző időszakban az alperes gyakorlata volt az, hogy az adott vállalkozás esetén megkereste a GVH-t állásfoglalás adása céljából, hogy megállapítható-e olyan összefonódás, amely a gazdasági verseny korlátozását célozza. Az alperes e megkeresést a
  3. január
  4. napjától hatályos rendelkezések alkalmazása esetén mellőzte, miután ezt követően a Gyftv.
  5. §-a a Tpvt.-re utalást már nem tartalmazta. A jelen ügyben irányadó
  6. július
  7. napjától hatályos rendelkezéssel a vállalkozás vagy vállalkozó csoport mellett az ugyanazon természetes személy esetén is vizsgálni kell a közvetlen vagy közvetett irányítással megvalósuló összefonódás lehetőségét. A Kúria - egyetértve a korábbi ítélet [23]-[24] pontjában foglaltakkal - kiemeli, hogy az adott jogágon belül az egyes fogalmi meghatározásokat nem elkülönülten, hanem összefüggésükben kell értelmezni. A Gyftv. felhívott rendelkezéseinek az a célja, hogy gyógyszerforgalmazó gazdasági társaságok esetén a gazdasági verseny korlátozását veszélyeztető magatartásokat (összefonódás) vizsgálja, amely egyértelműen versenyjogi kategória. A felperes a felülvizsgálati kérelmében ezért helytállóan utalt arra, hogy a „közvetlen" és „közvetett irányítás" olyan speciális versenyjogi fogalmak, amelyeknek jelen ügyben hétköznapi, általános jelentést tulajdonítani nem lehet. Az alperes, illetve az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra következtetésre, hogy az adott jogszabályra történő direkt utalás megszüntetése automatikusan az adott fogalmak értelmezésének megváltozását [26] [27] [28] [29] [30] eredményezi. Az összefonódás, illetőleg közvetlen/közvetett irányítás ugyanis olyan speciális versenyjogi fogalmak, amelyeknek a versenykorlátozás tilalmába ütköző magatartások - közöttük a gyógyszerforgalmazással foglalkozó vállalkozások összefonódásának vizsgálatánál - nem lehet hétköznapi értelme. A felperes helyesen érvelt azzal, hogy a Gyftv.
  8. § rendelkezését nem lehet a Tpvt. versenyjogi fogalmától függetlenül értelmezni és nem elegendő a gazdasági társaságok számának, illetve az adott gyógyszertárban meglévő részesedés (tulajdoni hányad) figyelembe vétele a közvetlen/közvetett irányítás megállapításánál. A fenti rendelkezésből következően - annak ellenére hogy az a Tpvt.-re közvetlen utalást már nem tartalmaz - a jogalkotó nem pusztán az egyes gyógyszertárak számának és az azokban meglévő tagsági részesedésnek, hanem annak is jelentőséget tulajdonított, hogy az ilyen jellegű összefonódás közvetlen vagy közvetett irányítással valósul-e meg, mert ha igen, fennáll a versenyjogsértő állapot. A Kúria a hivatkozott korábbi ítélete [27] pontjában kifejtette, hogy közvetlen, illetve közvetett irányítás értékelését és az összefonódás megvalósulását a Tpvt.
  9. §-ában meghatározott fogalmi meghatározással együttesen kell és lehet értelmezni, hiszen a Gyftv.-ben önálló fogalomként meghatározásra nem kerültek, a norma pedig egyértelműen a piaci verseny biztosítását célozza. Ez alapján konkrétan azt is vizsgálni kell, hogy dr. B. K., valamint dr. A. T. gazdasági társaságba belépő tagok tulajdonszerzése közvetlen vagy közvetett irányítást valósít meg, figyelemmel a korábban meglévő gyógyszertárakban lévő tulajdoni részesedéseikre is. Ezeket a tényeket az újabb szabályok alapján már az alperesnek - versenyhatósági segítség nélkül - kell vizsgálnia és e körben a tényállást fel kell tárnia, szükség esetén nyilatkoztatnia kell a kérelmezőt, majd a beszerzett - gazdasági társaság működésére, irányítására vonatkozó - adatok alapján kell állást foglalnia arról, hogy adott esetben a Gyftv.
  10. §
(1)bekezdése szerinti tiltott összefonódás valósult-e meg. Nem elégséges az a határozati érvelés, amely kizárólag a tulajdoni részesedések felsorolására korlátozódik, mert ebből nem következik a közvetlen vagy közvetett irányítás, maga a tiltott összefonódás sem. Az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a Jat.
  1. §-ának, illetve a Jszr.
  2. §-ának értelmezése alapján az alperes a Gyftv.
  3. §-át helyesen alkalmazta, ugyanis az alperes kizárólag azt értékelte, hogy az érintett természetes személyek hány másik gyógyszertárban rendelkeznek tulajdoni hányaddal, de nem tette vizsgálat tárgyává, hogy ez közvetlen vagy közvetett irányításnak minősül-e. Miután az alperes a Gyftv.
  4. §
(1)bekezdésének értelmezését és e körben az összefonódás feltételeinek teljes körű vizsgálatát az Ákr. 81. §
(1)bekezdés megsértésével hiányosan végezte el, az erre alapított működési engedély felfüggesztése tárgyában meghozott döntése is megalapozatlan. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy az alperes határozata jogszerű és a Tpvt. 75. §
(1)bekezdésének megsértése miatt az alperes részéről a Gyftv. 53/D. §
(12)bekezdésének alkalmazására helytállóan került sor. Mindezek alapján a Kúria a Kp.
  1. § a) pontja alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárás során az alperesnek a működési engedély kérelem módosítása iránt indult eljárásban rendelkezésre álló okiratok alapján - szükség esetén a felperes nyilatkoztatásával - a Tpvt.
  2. §ában meghatározott fogalmi rendszer mentén kell állást foglalnia arról, hogy a Gyftv. szerinti természetes személy tulajdoni részesedésével az érintett vállalkozás esetén az összefonódás a Tpvt.
  3. §
(2)bekezdésében meghatározott közvetlen vagy közvetett irányítással valósul-e meg, mert ennek hiányában a Gyftv. 53/D. §
(12)bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazására a felperessel szemben nem kerülhet sor. A döntés elvi tartalma [31] A gyógyszerforgalmazással foglalkozó gazdasági társaság tagságában bekövetkező változás esetén az érintett természetes személy gazdasági társaságban történő tulajdoni hányada megszerzése körében a közvetlen vagy közvetett irányítással megvalósuló összefonódás - mint versenyjogi kérdés - lehetőségét vizsgálni kell. [32] A közvetlen, illetőleg közvetett irányítás megvalósulásának vizsgálatát a versenyjogi kategóriáknak megfelelő fogalmi meghatározás mentén az eljáró hatóságnak kell vizsgálnia. Jogsértés hiányában a működési engedély felfüggesztésére nem kerülhet sor.. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában tárgyaláson kívül bírálta el. [34] A sikeres felülvizsgálati kérelemmel élő felperes jogi képviselete folytán az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére a Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény 83. §
(1)bekezdése alapján az alperest kötelezte. [35] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre tekintettel az Itv. 45/A. §
(1)bekezdése szerinti kereseti, valamint az Itv. 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 50. §
(1)bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. [33] Budapest,
  1. december
  2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.