A határozat elvi tartalma: A megismételt eljárásban főszabály szerint az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályokat kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az új eljárás megindításakor hatályba lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.706/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője:...Ügyvédi Iroda , ügyintéző ügyvéd:...) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda gyintéző ügyvéd: ...) Az alperesi beavatkozó: . Alperesi beavatkozó Az alperesi beavatkozó képviselője: ... Ügyvédi Iroda ., ügyintéző ügyvéd: ... A per tárgya: építésügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október 9-én kelt 41.K.27.236/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 41.K.27.236/2018/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes PE/EH/00396-7/
- számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 60.000 (hatvanezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi beavatkozó (a továbbiakban: beavatkozó)
- július 27-én a tulajdonában álló B., M. u. .../2 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában új üdülő épület építésére nyújtott be kérelmet, amelyet az [2] [3] [4] [5] elsőfokú építési hatóság a
- december 1-jén hozott határozatában elutasított. Hivatkozott arra, hogy az ingatlan B. Város Önkormányzat Képviselő-testületének a M. utca környéke Településrendezési Terve III. Szabályozási Szakasz, Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatról szóló 44/
- (XII.1.) ÖKT számú rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) szerint az ÜÜ1 üdülőterületi övezetbe tartozik és a HÉSZ
- §
(3)bekezdés i) pontja alapján ebben az övezetben új épület építéséhez az összes előírt közműbekötéssel rendelkeznie kell az ingatlannak, ez azonban a perbeli esetben nem valósul meg. Figyelemmel arra, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.I.5.028/2015/
- számú határozatában megsemmisítette a HÉSZ-ben előírt közművesítésre vonatkozó előírásokat
- november 13-i hatálybalépéssel, ezért - mivel a HÉSZ az ügyfélre kedvezően változott - a kötelezően előírt közműbekötésektől a hatóság eltekintett. Azonban miután a beavatkozó nem csatolta a hiánypótlásban bekért közműigazolásokat, így nem mondható ki, hogy a hiányzó közmű az épület használatbavételéig biztosan elkészül. A fentieket meghaladóan a telket a M. u. irányából szabályozási vonal érinti, amelynek telekalakítása nem történt meg. Továbbá, B. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
- november 5-től hatályos önkormányzati rendeletével változtatási tilalmat rendelt el az ingatlanra, így arra építési engedélyt kiadni nem lehet. A beavatkozó fellebbezése folytán eljárt alperes a
- január 15-én hozott PE/EH/18-2/
- számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy egyrészt a változtatási tilalom az eljárás megindulásakor még nem volt hatályban, így arra hivatkozva a kérelem elutasítása nem lehetséges, Másrészt a tárgyi ingatlan az építési szabályoknak megfelelően a szabályozási vonal szerinti telekalakítási eljárás után lesz kialakítható, azon építési munkát csak ezután lehet végezni. Továbbá a tervdokumentáció a műszaki követelményeknek nem felel meg, az épület körüli terepviszonyok nincsenek ábrázolva, az építménymagasság számítás idomterve és a számítás helyessége nem ellenőrizhető le. Az alperes határozatát a beavatkozó keresettel támadta, a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.K.27.673/2016/
- számú ítéletben a határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Kifejtette, hogy a beavatkozói építési telek kialakult és rendezett annak ellenére, hogy azt a szabályozási vonal érinti. A szabályozási vonalnak megfelelő közterületi, illetőleg magánterületi határ kialakulása az önkormányzat érdekkörébe tartozik, az nem az ingatlan tulajdonosok kötelezettsége. Szükséges útlejegyzés hiányában az ingatlan tulajdonosa nem kötelezhető arra, hogy maga kezdeményezzen telekalakítási eljárást, ennek megtörténte az építési engedély megadásának feltételéül nem szabható. A megismételt eljárásra a bíróság azt az utasítást adta, hogy a kérelem nem utasítható el arra hivatkozással, hogy az építési telek nem a jogszabályoknak megfelelően kialakított, ugyanakkor érdemben vizsgálandó a tervezett épület helyi jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelősége. Az alperes új eljárása eredményeként
- október 3-án hozta meg a PE/EH/00396-7/
- számú határozatát, amelyben az elsőfokú határozatot megváltoztatta oly módon, hogy a beavatkozó kérelmére a perbeli ingatlanon egy üdülőegységes, három szintszámú összesen 210,72 négyzetméter hasznos alapterületű új üdülőépület építésére az építési engedélyt megadta. A hiánypótlási felhívásra becsatolt beavatkozói dokumentumokat is értékelve megállapította, hogy az épület kialakítása a HÉSZ-ben foglaltakkal nem ellentétes, az országos építési előírásoknak megfelel. B. Város Főépítésze a
- áprilisában kelt kiadott településképi véleményében az épület engedélyezését nem javasolta, a másodfokú eljárásban megkeresett hatóság választ nem adott, ezért a településképi véleményt az alperes megadottnak tekintette. A kereseti kérelem [6] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
- §
(3),
(4)bekezdéseit; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. §
(4)bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.)
- §
(1)bekezdését. [8] A bíróság a felperes kereshetőségi joga fennállásának megállapítása mellett hangsúlyozta, a megismételt eljárást a bíróság által meghatározott keretek között kellett folytatni, ezeket a korábbi közigazgatási perben a kereseti kérelem, illetve az alperesi ellenkérelem határozták meg. Az alperes a később hatályon kívül helyezett határozatban nem a változtatási tilalommal indokolta az építési engedély kérelem elutasítását. Ellenkezőleg, rögzítette, a változási tilalom csak a kérelem előterjesztését követően lépett hatályba, ezért erre hivatkozással a kérelem elutasításának nem volt helye. Ezt a határozati megállapítást a korábbi perben a beavatkozó mint felperes nem vitatta, de annak felülvizsgálata iránt jelen per felperese sem terjesztett elő keresetet. A megismételt eljárásban ezért a változtatási tilalom kérdésében a hatóságnak már nem kellett döntenie, ezért e vonatkozásban kereset előterjesztésére nincs lehetőség. [9] Az elsőfokú bíróság kiemelte, amikor a beavatkozó benyújtotta engedély kérelmét, akkor hatályban volt a HÉSZ azon rendelkezése, amely a perbeli építési övezetben a teljes közművesítettség meglétét szabta feltételül új épület építésére. Amire azonban az alperes az első eljárásban a másodfokú döntését meghozta, arra a Kúria Önkormányzati Tanácsa határozatával megsemmisítette a HÉSZ ezen rendelkezését. Ezt meghaladóan a felperes ezen időpontig a alperes neve törvényességi felhívására hatályon kívül helyezte a HÉSZ azon rendelkezéseit, amelyek az építési engedély kiadásához a közlekedési területek szabályozását is feltételül szabták, továbbá amelyek a közutak szélesítéséhez szükséges ingatlanrészek lejegyzését a később elkészítendő útépítési engedélyterv alapján rendelték végrehajtani. [10] A fentiekre figyelemmel az Étv. 36. §
(4)bekezdése alapján a megismételt eljárás megindításakor hatályos építésügyi előírások a beavatkozó mint építtető számára kedvezőbbek, ezért az alperes helyesen folytatta le ezek alapulvételével az eljárását. A bíróságnak a megismételt eljárásra adott iránymutatásából az következik, hogy nem lehet visszamenni a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályokig, hiszen azok valóban kizárták volna a beavatkozó ingatlanának beépítését. [11] A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes vegyítette az alapeljárás és a megismételt eljárás megindításakor hatályos jogszabályi rendelkezéseket. A változtatási tilalom fennállásának kérdése nem képezte a megismételt eljárás tárgyát. A felperes ezt meghaladóan érdemben nem vitatta az alperesi határozatban foglaltakat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti az 1952-es Pp. 339/A. §-át és az Étv. 36. §
(3),
(4)bekezdéseit. [13] Hangsúlyozta,
- november 13-át megelőzően a - Kúria Önkormányzati Tanácsának döntéséig csak abban az esetben volt lehetséges építési engedély kiadása a tárgyi területen, ha az építési telek megfelel a HÉSZ -ben meghatározott közművesítettségi feltételeknek.
- november 6-tól, azaz a változtatási tilalom hatályba lépésétől viszont semmilyen építési engedély nem adható ki. [14] Az Étv.
- §
(3),
(4)bekezdéseire tekintettel meghatározó kérdés, hogy az alapeljárás megindításakor vagy a megismételt eljárás kezdetekor hatályos jogszabályok kedvezőbbek-e a beavatkozóra. Ugyanakkor egyik időpontban hatályos jogszabályok szerinti vizsgálat esetén sem lehet kiadni az engedélyt vagy a közművesítettség hiánya vagy a változtatási tilalom miatt. [15] A felperes nézete szerint téves és jogszerűtlen az elsőfokú bíróság azon érvelése, hogy a változtatási tilalmat a megismételt eljárás során nem lehet figyelembe venni, mert a két időállapot közti döntéskényszert döntően befolyásolja a tilalom megléte. Nyilvánvaló, hogy nem lehet kedvezőbb a beavatkozóra nézve a későbbi, már a változtatási tilalom hatálybalépésekori időállapot, így az alapeljárás megindításakor hatályban lévő jogszabályokat kell figyelembe venni. Erről az időállapotról maga az elsőfokú bíróság mondja ki, hogy az nem eredményezhet építési engedélyt. [16] Az alperes és az elsőfokú bíróság két időállapotot alkalmaz egyszerre és minden esetben a beavatkozó számára kedvezőbbet veszi figyelembe. [17] A felperes továbbá előadta, hogy a HÉSZ szabályozási tervlapja a M. u. 12 méter szélességűre történő bővítését irányozza elő. A HÉSZ 6. §
(2)bekezdésében írt feltételek hiányában a 12 méter szabályozási szélesség kötelezően értelmezendő, mely telekalakítással történő megvalósítása nélkül a perbeli ingatlan rendezetlennek minősül. [18] A tárgyi ingatlan hosszútávú üdülőterületi fejlesztési területen helyezkedik el, ahol a HÉSZ 7. §
(9)bekezdés d) pontja a használatbavételi engedély feltételéül a közcsatorna csatlakozás meglétét jelöli ki, ami jelen esetben vitathatatlanul nincs meg. A Frankhegyi Viziközmű Társulat nyilatkozata egymagában nem elfogadható, mert a közműberuházások körében felperes neve is érintett, a szükséges beruházások milliárdos nagyságrendűek. Ezért mindenképpen szükséges a felperes hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése is. [19] A beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati eljárás releváns történései [20] A Kúria a Kfv.VI.37.208/2019/4. számú végzésével - az előtte folyó felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett - indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál annak megállapítását, hogy a HÉSZ 2. §
(9)bekezdés g) pontja, 3. §
(1)bekezdés
- l)és
- k)pontja, 3. §
(2)bekezdés
- i)és
- j)pontja, 3. §
(3)bekezdés i) pontja, 3. §
(4)bekezdés m) pontja és 3. §
(5)bekezdés j.) pontja a Köf.I.5.028/2015/
- számú határozatban megjelölt okokból
- október 29 -
- november 13-a között is törvényellenesek voltak. Indítványozta továbbá annak kimondását, hogy egyrészt ezen törvényellenes rendelkezések a Kúria előtt folyamatban lévő Kfv.VI.37.208/
- számú ügyben, továbbá valamennyi, a törvényellenesség megállapításának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazhatók. [21] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5007/2020/
- számú végzésében az eljárást megszüntette. Az indokolásban kifejtette, hogy az Önkormányzati Tanács 2017-ben hasonló bírói indítvány alapján már vizsgálta azt, hogy az Ör. megsemmisített rendelkezései hatályvesztésének időpontja módosítható-e és megállapította, hogy az Önkormányzati Tanács az: „ […] Ör-beli vitatott rendelkezéseket ex nunc hatállyal megsemmisítette, mivel a Kúria a megsemmisítés hatályáról már döntött, így új eljárásban ugyanabban a tárgyban esetleges ex tunc hatályú megsemmisítés már nem lehet vizsgálat tárgya" (Köf.5.010/2017/
- számú határozat [7] pontja). Az Önkormányzati Tanács e korábbi döntésében hivatkozott érvelését jelen eljárásban is irányadónak tekintette, mert a szabályozás a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény hatályba lépésével nem változott. A fentieken túlmenően a bírói indítvány olyan fontos egyéni vagy közösségi érdeket nem jelölt meg, amely lehetővé tenné a hatályvesztés időpontjának módosítását egy változtatási tilalommal érintett ingatlanra vonatkozó építési engedély kiadása érdekében, továbbá a Köf.5.028/2015/
- számú határozat felhívásán túlmenően nem hivatkozott olyan jogszabályi rendelkezésre, amellyel a Ör. vizsgálni kért szabályai összevethetőek lennének, és a törvényellenesség vizsgálata lefolytatható lenne. [22] A Kúria az Önkormányzati Tanács végzésének kézhezvételét követően a felülvizsgálati eljárást új számra lajstromozást követően folytatta. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem alapos. [24] Az 1952-es Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdéseire figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [25] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a törvényesen megállapított tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. [26] A Kúria elsődlegesen rögzíti, a közigazgatási perben érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség elve, ami azt jelenti, hogy főszabály szerint a keresetindítási határidőn belül előterjesztett jogszabálysértések körében dönthet a közigazgatási bíróság. Ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban már nem lehet hivatkozni olyan jogszabálysértésre, amelyet a felperes a keresetében nem jelölt meg. A HÉSZ 6. §
(2)bekezdésének és 7. §
(9)bekezdés d) pontjának sérelmére alapítottan a közigazgatási perben a felperes nem támadta az alperes határozatát, így ezeket a hivatkozásait a felülvizsgálati bíróság érdemben nem bírálhatta el. [27] Az Étv. 36. §
(1)bekezdése értelmében építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek. A 36. §
(3)bekezdése szerint jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárni a
(4)bekezdésben foglalt kivétellel. A 36. §
(4)bekezdése alapján a
(3)bekezdésben említett jogorvoslati eljárás során, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni. [28] A Kúria Kfv.II.37.287/2017/
- számú ítéletében is megtestesülő egységes gyakorlat szerint a megismételt eljárásban az alapeljárás indításakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni az építési ügyben. Ez alól akkor van kivétel, ha az új eljárás megindulásakor az építtetőre kedvezőbb szabályok vannak hatályban. Ez azt jelenti, hogy a hatóságnak e két időállapot között kell választania, nincs mód arra, hogy más időállapotban hatályos szabályokat alkalmazzon. [29] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, önmagában az a tény, hogy az alapeljárásban az alperes határozatában nem a változtatási tilalommal indokolta az építési engedély kiadására irányuló kérelem elutasítását, nem jelenti azt, hogy a megismételt eljárás során nem vizsgálható az annak megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások építtetőre vonatkozó esetleges kedvezőbb jellege. Ezzel szemben az új eljárás során - a korábban kifejtetteknek megfelelően - az Étv. hivatkozott
- §
(3)és
(4)bekezdésére tekintettel az építési hatóság köteles vizsgálni azt, hogy az alapeljárás, vagy az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi szabályok kedvezőbbek-e az építtető számára. A fentiekkel ellentétes elsőfokú ítéletben szereplő érvelés nem foghat helyt, az sérti az Étv. 36. §
(3)és
(4)bekezdését. [30] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a fenti okfejtés nem ellentétes a Ket. 109. §
(4)bekezdésével, mert a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alapeljárásban hozott 3.K.27.673/2016/
- számú ítéletében az új eljárásra azt írta elő, hogy érdemben kell vizsgálni a tervezett épület helyi jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelőségét, ez pedig vonatkozhat az alapeljárás, vagy az új eljárás megindulásakor hatályos HÉSZ-re. [31] A Kúria ezt követően vizsgálta, hogy a beavatkozóra mint építtetőre az alapeljárás, vagy az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások a kedvezőbbek, vagyis melyik időállapot szerint hatályos rendelkezéseket kellett volna a hatóságnak alkalmaznia. [32] A Kúria jelen ügyben eljáró tanácsa egyetért a korábban már hivatkozott Kfv.II.37.287/2017/
- számú kúriai ítéletben foglalt azon érveléssel, hogy a változtatási tilalom
- november 5-ével lépett hatályba, azaz a tilalom az újabb eljárás megindításakor -
- július 4-én - már hatályban volt, azonban ez a szabály terhesebb volt az építtető számára. Erre figyelemmel az Étv.
- §
(4)bekezdésében foglalt kivételszabály azt nem teszi lehetővé, hogy az építtetőre terhesebb szabályokat vegyenek figyelembe, ezért csak az alapeljárás megindulásakor hatályos építésügyi szabályok voltak alkalmazhatók az Étv. 36. §
(3)bekezdésére tekintettel. [33] A Kúria rögzíti, az alapeljárás megindulásakor a HÉSZ 3. §
(3)bekezdés i) pontjára figyelemmel az övezetben új épület építésekor az összes előírt közművesítéssel rendelkeznie kellett az ingatlannak, ez azonban a perbeli esetben nem valósult meg. [34] A HÉSZ teljes közművesítettséget előíró rendelkezését a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.I.5.028/2015/
- számú határozatában megsemmisítette, ugyanakkor a megsemmisítés hatálya
- november 13-án kezdődött, vagyis ez a jogszabályhely az alapeljárás megindulásakor érvényes és hatályos volt. [35] A Kúria a 35/
- (V.6.) AB határozatra is figyelemmel indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál annak kimondását, hogy többek között a teljes közművesítettséget előíró HÉSZ-beli rendelkezések a Köf.I.5.028/2015/
- számú határozatban kifejtett okokból
- október
- -
- november
- között törvényellenesek voltak és azokat - egyebek mellett - jelen ügyben sem lehet alkalmazni. Az Önkormányzati Tanács a korábban írtaknak megfelelően az eljárást megszüntette. [36] A Kúriának további jogi eszköze nem maradt a fenti alkotmányossági probléma kezelésére. [37] A Kúria a jogerős ítéletet az 1952-es Pp.
- §
(4)bekezdését alkalmazva hatályon kívül helyezte és - mivel építési ügyekben a közigazgatási határozat nem megváltoztatható - az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. [38] Az új eljárás során az alperesnek a fellebbezést úgy kell elbírálnia, hogy az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárnia, figyelembe véve a HÉSZ teljes közművesítettségre vonatkozó szabályait, így a 2. §
(9)bekezdés g) pontját és 3. §
(3)bekezdés i) pontját. Fentiek alól akkor lehetséges a kivétel, ha a jelen felülvizsgálati ügyben hozott ítélettel elrendelt új eljárás megindításakor hatályos szabályok az építtetőre kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaznak. A döntés elvi tartalma [39] A megismételt eljárásban főszabály szerint az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályokat kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az új eljárás megindításakor hatályba lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek. Záró rész [40] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az 1952-es Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [41] A pervesztes alperes köteles az 1952-es Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperes részére együttes elsőfokú és felülvizsgálati költség megfizetésére. [42] Az alperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. [43] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot az 1952-es Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó s.k. bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró