Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf......../2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kozma Tamás ügyvéd (.......) által képviselt I.rendű felperes neve (.....) I. rendű és kk. II.rendű felperes neve (......) II. rendű felpereseknek - a Dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda (1fél címe 1 II/3., ügyintéző: dr. Bacsek György ügyvéd) által képviselt alperes. (.......) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- július
- napján kelt 24.P......../2018/
- számú ítélete ellen az I. rendű felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A II. rendű felperes egy isaszegi általános iskola
- osztályos tanulója volt, amikor az ott történelmet és erkölcstant tanító tanára és a 13 éves II. rendű felperes között intim kapcsolat alakult ki. A tanár ellen büntetőeljárás indult, amelyben a Gödöllői Járásbíróság 3.B......./
- szám alatti ítéletével a tanárt a II. rendű felperes sérelmére elkövetett szexuális visszaélés bűncselekménye miatt börtönbüntetésre ítélte. A büntetőügyben a Gödöllői Járásbíróság
- október
- napján zárt tárgyalást tartott, amelyről a sajtó munkatársait és a nyilvánosságot - az ítélet rendelkező részének ismertetése kivételével - kizárta. A tárgyalást nem a bíróság épületében, hanem a gödöllői főiskola egyik épületében tartották meg, ahol a II. rendű felperest, mint sértettet, valamint édesanyját, az I. r. felperest egy külön helyiségben helyezték el, és a tárgyaláson csak a vallomásuk megtétele céljából és idejéig voltak jelen. A sajtó munkatársai a tárgyalás ideje alatt a folyosón várakoztak. A tárgyalást követően még ugyanazon a napon 16 óra 5 perckor az alperes jogelődjének, a L.K. Zrt.nek az üzemeltetésében álló www.b......hu weboldalon egy cikk jelent meg „Nyolc évet tölthet börtönben a diákjával szexelő isaszegi tanár" címmel. A cikket M.N. újságíró írta. A cikk a tárgyalásról való tudósítás mellett a felpereseket érintő közléseket tartalmazott. A felperesek jogi képviselőjük útján kérték a weboldalról a cikk törlését, amelynek az alperes még aznap eleget tett. Ezt követően a felperesek jogi képviselője az alperes jogelődjét két alkalommal -
- április
- napján és
- május
- napján - felszólította a felperesek számára személyenként 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Az alperesi jogelőd a levelekre nem válaszolt. [2] A felperesek pontosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a fenti cikk alábbi kijelentéseinek közlésével megsértette az I. rendű felperes magántitokhoz való jogát, valamint személyes adatai védelméhez való jogát: „információink szerint először a lány elmesélte neki, hogy nagyon rossz kapcsolatban vannak az édesapjával, a tanár úr pedig készségesen meghallgatta őt, később átölelte, hazakísérte az iskolából, megpuszilta az arcát, majd meg is csókolta"; valamint „információink szerint mikor lányát számon kérte, L. ideges lett és kiabálni kezdett". A felperesek kérték továbbá annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a fenti cikk alábbi kijelentéseinek közlésével a II. rendű felperes magántitokhoz való jogát és a személyes adatai védelméhez való jogát: „Egy isaszegi általános iskolában tanított sok éven keresztül Sz. R. történelmet és erkölcstant. Itt került kapcsolatba egy hetedikes tanítványával, a 13 éves V. L-val. A kislánynak délutánonként zenét is oktatott."; Úgy vélem befolyásolta a tanár, mert kihasználta azt, hogy egy sérült család tagja, hiszen szülei már korábban elváltak"; „Szerintem szabad prédának találta őt. Ha otthon minden rendben lett volna a kislány családjában, akkor ez a kapcsolat nem jöhetett volna létre"; „L.-t több alkalommal is atrocitás érte a botrány miatt, ezért magántanuló lett. Pszichológus is segít a lánynak a történtek feldolgozásában.". A felperesek kérték az alperest személyenként 1.000.000 forint sérelemdíj, valamint ezen összeg után
- október
- napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamat megfizetésére kötelezni. [3] Előadták, hogy az I. rendű felperes magántitokhoz való joga akként sérült, hogy az alperes újságírója a folyosón az ő tanúvallomását hallgatta ki a zárt büntetőtárgyaláson, és a cikkben megjelent közlések az I. rendű felperes által elmondottakon alapulnak. A cikkből két kijelentést jelöltek meg, amelyről kizárólag az I. rendű felperes tanúvallomásából szerezhetett az újságíró tudomást, amelyek a következők: „információink szerint először a lány elmesélte neki, hogy nagyon rossz kapcsolatban vannak az édesapjával, a tanár úr pedig készségesen meghallgatta őt, később átölelte, hazakísérte az iskolából, megpuszilta az arcát, majd meg is csókolta", valamint „információink szerint mikor lányát számonkérte, L. ideges lett és kiabálni kezdett". Kiemelték, hogy ezek olyan élményszerű, rövid időn belül lezajló eseményeknek az elmondását tartalmazzák, amelyek csak a tanúvallomásból származhatnak, ez nem képezhette a településen szóbeszéd tárgyát. Érvelésük szerint mindezek alapján az I. rendű felperes magántitka megsértése - vallomásának kihallgatása - miatt saját jogán érvényesítheti igényét. Az I. rendű felperes személyes adatokhoz való jogának megsértését abban látták, hogy a II. rendű felperes személyes adatainak cikkben való megjelentetése folytán az I. rendű felperes személye is beazonosíthatóvá vált. [4] A II. rendű felperest érintően állították, hogy a II. rendű felperes személye az alperes cikkéből vált beazonosíthatóvá. Hivatkoztak arra, hogy a korábban megjelent cikkek egyike sem tartalmazta a II. rendű felperes nevét, sem kezdőbetűkkel, sem keresztnévvel, az alperesi cikkben azonban „V. L."ként lett megjelölve. Álláspontjuk szerint a további, a II. rendű felperesre vonatkozó adatok együttesen alkalmasak voltak személye bárki általi, egyértelmű beazonosításához. Megjegyezték, hogy bár az interneten csak rövid időtartamig volt elérhető a perbeli cikk, azonban ez később bármikor előkerülhet a világhálón, és így alkalmas arra, hogy a II. rendű felperes életét végigkísérhesse. A II. rendű felperes magántitokhoz való joga megsértésének körében kiemelték, hogy a cikkben közölt állításokkal nemcsak személyes adatai, hanem az is napvilágra került, hogy ezen bűncselekménynek sértettként ő az érintettje. [5] A sérelemdíj körében a felperesek kifejtették, hogy a cikk olyan bizalmas részleteket tartalmazott a büntetőügyről, amelyek alapul szolgálhattak a településen terjengő pletykáknak, valamint alkalmasak voltak azok felerősítésére. Mindezek hatására az emberi kapcsolataik elnehezültek, félnek attól, hogy az ismerőseik más szemmel néznek rájuk, ezért tartózkodnak a személyes kapcsolatoktól. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az érintett büntetőügyről számos médiaszolgáltató, köztük országos televíziók számoltak be az eljárás megindulásától kezdve. Hivatkozott arra, hogy az isaszegi lakosok körében a felperesek személye korábban is ismert volt, nem a cikkből vált személyük beazonosíthatóvá. A sérelemdíj összegszerűségét mindkét felperes vonatkozásában jelentős mértékben eltúlzottnak tartotta. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a II. rendű felperes magántitokhoz való jogát azzal, hogy
- október
- napján a www.b......hu weboldalon „Nyolc évet tölthet börtönben a diákjával szexelő isaszegi tanár" című cikkében a következő kijelentéseket tette közzé: „Egy isaszegi általános iskolában tanított sok éven keresztül Sz. R. történelmet és erkölcstant. Itt került kapcsolatba egy hetedikes tanítványával, a 13 éves V. L-val. A kislánynak délutánonként zenét is oktatott."; „Úgy vélem befolyásolta a tanár, mert kihasználta azt, hogy egy sérült család tagja, hiszen szülei már korábban elváltak"; „Szerintem szabad prédának találta őt. Ha otthon minden rendben lett volna a kislány családjában, akkor ez a kapcsolat nem jöhetett volna létre"; „L.-t több alkalommal is atrocitás érte a botrány miatt, ezért magántanuló lett. Pszichológus is segít a lánynak a történtek feldolgozásában." A törvényszék megállapította továbbá, hogy az alperes megsértette a II. rendű felperes személyes adatai védelméhez való jogát azzal, hogy
- október
- napján a www.b......hu weboldalon „Nyolc évet tölthet börtönben a diákjával szexelő isaszegi tanár" című cikkében a következő kijelentéseket tette közzé: „Egy isaszegi általános iskolában tanított sok éven keresztül Sz. R. történelmet és erkölcstant. Itt került kapcsolatba egy hetedikes tanítványával, a 13 éves V. L-val. A kislánynak délutánonként zenét is oktatott."; „Úgy vélem befolyásolta a tanár, mert kihasználta azt, hogy egy sérült család tagja, hiszen szülei már korábban elváltak"; „L.-t több alkalommal is atrocitás érte a botrány miatt, ezért magántanuló lett. Pszichológus is segít a lánynak a történtek feldolgozásában." Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 1.000.000 forintot, valamint ezen összeg után
- október
- napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett mindenkori naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Akként rendelkezett, hogy a felek a perrel felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni. Végül arra kötelezte az I. rendű felperest és az alperest, hogy fizessenek meg 60.000 - 60.000 forint le nem rótt illetéket az állami adó- és vámhatóság felhívására. Határozatát a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdés
- c)és
- d)pontjára, 176. §
(1)bekezdés j) pontjára, 180. §
(1)bekezdésére, 199. §
(1)bekezdésére, 240. §
(1)bekezdés a) pontjára, 265. §
(1)bekezdésére, 266. §
(1)bekezdésére, 279. §
(1)bekezdésére, 342. §
(3)bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §
(3)bekezdésére, 2:
- § e) pontjára, 2:
- §
(1)és
(2)bekezdésére, a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
- pontjára, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (Infotv.)
- §
- pontjára alapította. [8] A személyi keresethalmazatra tekintettel a törvényszék a felperesek keresetét külön vizsgálta. Elsődlegesen az I. rendű felperes keresetének jogalapjáról döntött. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétséget kizáróan megállapíthatónak látta, hogy az újságíró a tárgyalóterem ajtajánál hallgatózott és így magatartása alkalmas volt a tárgyalóteremben elhangzottak kihallgatására. Ezt a Gödöllői Járásbíróság biztonsági kamerája által készített felvételre alapította. Rögzítette, hogy bár a sérelmezett két állítás az I. rendű felperestől származott, nem alapozhatja meg az I. rendű felperes magántitkának megsértését, mivel azok nem az I. rendű felperes személyiségére és szubjektumára vonatkozó közlések voltak. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli cikk I. rendű felperes által sérelmezett kijelentéseinek közlésével nem valósult meg az I. rendű felperes magántitokhoz fűződő jogának sérelme. [9] A személyes adatok védelméhez való jog körében a törvényszék megállapította, hogy az újságíró által kihallgatott és az alperesi jogelőd által közölt részletek az I. rendű felperesre vonatkozó személyes adatot nem tartalmaznak. Bár valóban történt utalás a büntetőügy sértettjének édesanyjára a cikkben, de személye vonatkozásában olyan konkrét közlés nem jelent meg, amelyből személye közvetlenül beazonosítható és személyes adata alapján felismerhető. Mindezek következtében az elsőfokú bíróság az I. rendű felperes megállapítási keresetét annak jogalapja hiányában teljes egészében elutasította. Mivel a jogsértés tényét nem látta megállapíthatónak, így az I. rendű felperes sérelemdíjra vonatozó keresete is elutasításra került. [10] A törvényszék ezt követően a II. rendű felperes keresetét vizsgálta. A II. rendű felperes által sérelmezett kijelentések kapcsán valamennyi esetben megállapíthatónak látta mind a magántitok, mind a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét, a II. rendű felperes keresetében foglalt egyetlen kijelentés - „Szerintem szabad prédának találta őt. Ha otthon minden rendben lett volna a kislány családjában, akkor ez a kapcsolat nem jöhetett volna létre." - kivételével, mely vonatkozásában az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az személyes adatot nem tartalmaz, így a kijelentések közlése a személyes adatok védelméhez való jog megsértését nem, mindössze a magántitokhoz való jog megsértését eredményezte. Erre tekintettel a törvényszék a keresetet ebben a körben elutasította. Figyelemmel arra, hogy a cikk egyszerre több személyiségi jogot is megsértett, a törvényszék nem találta eltúlzottnak a II. rendű felperes által igényelt 1.000.000 forint sérelemdíjat még annak ellenére sem, hogy az újságcikk rövidebb ideig volt az interneten olvasható és azt az alperes önként eltávolította. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság 1.000.000 forint sérelemdíj II. rendű felperes javára történő megfizetésére kötelezte az alperest. [11] A határozattal szemben az I. rendű felperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla az I. rendű felperes vonatkozásában is állapítsa meg a jogsértést és kötelezze az alperest az I. rendű felperes javára is 1.000.000 forint sérelemdíj, valamint annak
- október
- napjától járó törvényes kamata megfizetésére. Továbbra is azt hangsúlyozta, hogy azáltal, hogy az alperes a II. rendű felperes nevét és egyéb adatait közölte, az I. rendű felperes is beazonosíthatóvá vált, különösen egy kisvárosban. Emellett arra is hivatkozott, hogy a II. rendű felperes kiskorú volt, így azok a tényállítások, amelyek a II. rendű felperest érintették kihatottak édesanyjára, az I. rendű felperesre is, ezért az ezzel kapcsolatos igényeket ő személyesen érvényesítheti. Az alperes az I. rendű felperes személyi azonosítására alkalmas adatot hozott nyilvánosságra jogellenesen, amellyel az I. rendű felperes magántitokhoz fűződő személyiségi jogát sértette meg. Az I. rendű felperes által sérelmezett közlésrészek az I. és II. rendű felperesek között - közeli anya és lánya viszonyára tekintettel fennálló - érzelmi szubjektumai integráns részei. Emellett a II. rendű felperes kiskorúsága okán sem lehet éles határvonalat húzni a felperesek között, mivel a sérelmezett közlések olyan tényállítások, amelyek édesanyját, a II. rendű felperest is érintik. [12] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. [13] Fellebbezéssel nem volt támadott az elsőfokú ítéletnek a II. rendű felperes személyiségi jogsérelmét megállapító, valamint az alperest a II. rendű felperes javára 1.000.000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetésére kötelező, továbbá a II. rendű felperes meghaladó keresetét elutasító rendelkezése, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §
(6)bekezdése alapján nem érintette. [14] A fellebbezés nem alapos. [15] Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges mértékben lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és annak alapján helytálló döntést hozott. A megfelelően felhívott és alkalmazott jogszabályokon, valamint a kialakult gyakorlaton nyugvó érdemi döntését és annak jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla mindenben osztotta. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú ítélet helyes indokai közül az alábbiakat hangsúlyozza. [16] A Ptk. 2:42. §
(2)bekezdése szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Ptk. 2:
- § e) pontja alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése. Az információs önrendelkezési jog egyik alapvető tartalmi eleme, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Ebből következően az érintett maga dönti el, hogy mikor, kivel és miként osztja meg személyes adatait. A Ptk. 2:
- §
(1)bekezdése szerint a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára. A
(2)bekezdés alapján a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése. A törvényi definícióból kitűnik, hogy a magántitoksértés feltétele, hogy az információ, illetve adat, amelynek sérelmét állítja a felperes a keresetében, valóban titoknak minősüljön. A bíróság mindig az eset összes körülményét mérlegelve állapítja meg, hogy valamely tény, vagy adat, titoknak minősül-e. [17] Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú ítélet álláspontját abban, hogy a sérelmezett két állítás közül az egyiket nem az I. rendű felperes adta elő és az nem is az I. rendű felperesre vonatkozik, így az az I. rendű felperes magántitkának nem tekinthető. Azon kijelentésről pedig, amely bár az I. rendű felperes által elmondottak alapján került közzétételre - „L. ideges lett és kiabálni kezdett" megállapítható, hogy ez sem minősül az I. rendű felperes magántitkának, az pusztán a II. rendű felperes érzelmi állapotának leírásaként értelmezhető. Osztható volt az elsőfokú bíróság álláspontja abban, hogy bár ez a kijelentés az I. rendű felperestől származott, mégsem alapozhatja meg az I. rendű felperes magántitkának megsértését, mivel az nem az I. rendű felperes személyiségére és szubjektumára vonatkozó közlés volt. [18] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a perbeli cikkben az I. rendű felperes által sérelmezett kijelentések közlésével nem valósult meg az I. rendű felperes magántitokhoz fűződő jogának sérelme. [19] A Ptk. 2:
- § e) pontja szerint nevesített személyes adatok védelméhez fűződő jog speciális szabályait az Infotv. tartalmazza. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az I. rendű felperes által sérelmezett közlések az Infotv.
- §
- pontja alapján személyes adatnak nem minősülnek. [20] Az újságíró által kihallgatott és az alperesi jogelőd által közölt részletek az I. rendű felperesre vonatkozó személyes adatot nem tartalmaznak, a cikkbeli személyes adatok érintettje nem az I. rendű felperes. Önmagában azért pedig, mert azokat az I. rendű felperes mondta el, nem váltak rá vonatkozó személyes adattá, ezért a személyes adatok védelméhez való személyiségi jog megsértése iránti igényt az I. rendű felperes a másodfokú bíróság álláspontja szerint sem érvényesíthet alappal. [21] Helytállóan utalt arra is e körben a törvényszék, hogy bár valóban történik utalás a büntetőügy sértettjének édesanyjára a cikkben, de személye vonatkozásában olyan konkrét közlés az írásban nem jelent meg, amelyből személye közvetlenül beazonosítható és személyes adata alapján felismerhető lenne. [22] Mindezek következtében helytállóan döntött az elsőfokú bíróság, amikor az I. rendű felperes keresetét annak jogalapja hiányában teljes egészében elutasította. Jogsértés hiányában megalapozottan került sor az I. rendű felperes sérelemdíjra vonatozó keresete elutasításra is. [23] A kifejtettek következtében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve annak fellebbezett részét a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése szerint - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta. [24] Az I. rendű felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ugyanakkor az alperes a másodfokú eljárásban a Pp. 81. §
(5)bekezdésében írtak szerinti költségjegyzéket nem terjesztett elő, ezért másodfokú perköltségre alappal nem tarthat igényt. [25] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §
(1)bekezdésének f) pontja szerint a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben tárgyi illetékfeljegyzési jog érvényesül, azonban az I. rendű felperes az Itv. 39. §
(1)bekezdése, és 46. §
(1)bekezdése alapján számított fellebbezési illetéket lerótta, ezért a fellebbezési illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. [26] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- december
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Mózsik Tímea s.k. . Pullai Ágnes s.k. bíró előadó bíró