Pfv.21201/2019/5 – Kúria

(1)c) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.201/2019/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Litresits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ifjabb Balsai István ügyvéd) A per tárgya: Képmáshoz való jog érvényesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.226/2019/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 7.P.20.355/2019/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a ..., hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.800 (ötvenezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a ... köteles az államnak megtéríteni, külön felhívásra. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] Az alperes az általa szerkesztett ... internetes hírportálon
4. január 20-án cikket jelentetett meg „..." címmel a felperes és családja vagyoni helyzetével, vagyonosodásának körülményeivel kapcsolatban. Ebben a cikkben közzétette a felperes egyedileg azonosítható képmását anélkül, hogy beszerezte volna ehhez a felperes hozzájárulását. A felhasznált kép a ... által
5. május 11-én rendezett ... alkalmával rendezett díjátadó ünnepségen készült, ahol a felperes ... díjat kapott. A díjátadó ünnepségről a sajtó is tudósított, a cikk illusztrációjaként felhasználva a felperesről készült fényképfelvételt is. A felperes
6. február 19-én az alpereshez címzett levélben kérte az alperestől a képmása jogosulatlan felhasználásával okozott jogsérelem orvoslását, képmásának az érintett cikkből való eltávolítását, és az általa megfogalmazott tartalmú, elégtételt adó közlemény megjelentetését. Az alperes a kérelemre nem válaszolt, a cikk és a képmás a honlapon fennmaradt. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes a róla készült fénykép hozzájárulása nélküli megjelentetésével megsértette képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Emellett a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére, elégtétel adására, és a további jogsértéstől való eltiltásra kérte kötelezni az alperest. A felperes álláspontja szerint saját és családja anyagi helyzetének alakulása nem tekinthető közügynek, ő maga nem minősül közszereplőnek, így a róla korábban készült fényképfelvétel ismételt felhasználásához külön hozzájárulására lett volna szükség. [4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint nem volt szükség a felperes hozzájárulásának beszerzésére képmása felhasználásához, mert az érintett felvétel a felperes nyilvános közéleti szereplésen készült és az eseményről tudósító sajtótermékben korábban már közreadták. Kiemelte, hogy a perbeli cikk közügyek vitatása körében íródott, a felperes közéleti szereplő, a helyi közéletben jelentős súlya van. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a ... című honlapon
7. január 20-án a „..." című cikkben a felperes hozzájárulása nélkül közreadta a róla készült fényképfelvételt, megsértette a felperes képmáshoz való jogát. Az alperest kötelezte a felperes képmásának a honlapról történő eltávolítására, valamint elégtétel adására oly módon, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 nap alatt a ... sajtótermékben - az ítéletben részletezett módon - tegye közzé az alábbi közleményt: „A
8. január 20-án megjelent „..." című cikkben ... képmását tartalmazó fényképfelvételt az érintett engedélye nélkül használtuk fel, ezzel megsértettük a képmáshoz való személyiségi jogát, ezért az érintettől elnézést kérünk". Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
9. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
10. §

(2)bekezdésének a tömegfelvételekre, valamint a nyilvános közéleti szereplésre vonatkozó kitételei, kivételt engedő szabálya nem értelmezhető kiterjesztően, az ilyen eseményekről készült felvételek kizárólag az eseményről való tudósításban használhatóak fel az érintett személy hozzájárulása nélkül. Megállapította, hogy a perbeli felvétel ugyan a felperes nyilvános közéleti szerepléséről készült, de a perbeli újságcikk nem a felperes ezen közéleti szerepléséről tudósított. Abban egyetértett az alperessel, hogy a sajtószabadság érvényesülése érdekében a közszereplést nem vállaló személyek személyiségi jogainak korlátozása, ennek keretében képmásuk hozzájárulásuk nélküli nyilvánosságra hozatala jogszerű lehet, ha az nem öncélú, azaz az eset összes körülményei alapján a tájékoztatás a jelen kor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó, közügyeket érintő képi tudósításnak minősül. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a konkrét cikk nem közérdeklődésre számot tartó jelenkori [7] eseményről tudósított, és nem kapcsolódott a közhatalom gyakorlásához sem, hanem a közszereplőnek nem minősülő felperes magánéletével, személyi és vagyoni viszonyával foglalkozik, ezért az alperes a felperes képmását külön hozzájárulása nélkül nem hozhatta volna nyilvánosságra. Az elsőfokú ítélet szerint a felperes nem minősül közéleti szereplőnek, önmagában az a körülmény, hogy az állattenyésztési napokon kitüntetésben részesült, illetve, hogy a helyi gazdasági életben esetlegesen vezető szerepet töltött be, nem ad alapot a közéleti szereplői minőség megállapítására. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét [8] helybenhagyta. Az ítélőtábla nem értett egyet azzal, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, és ezzel olyan súlyos eljárási hibát vétett, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. A másodfokú bíróság szerint ezen okból a hatályon kívül helyezés akkor lehetséges, ha az eljárási szabálysértés kihatott az ügy érdemi eldöntésére, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem ésszerű. Ezek a feltételek akkor állnak fenn, ha az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából nem tűnik ki, hogy a döntését mire alapította, és ezért nem lehetséges az érdemi felülbírálat. Jelen esetben az elsőfokú bíróság ítéletében megjelölte, hogy a tényállást az alperes által csatolt iratok tartalma alapján állapította meg, vagyis az alperes okirati bizonyítékait a döntése során figyelembe vette. Megállapította, hogy ezeket az iratokat az elsőfokú bíróság részletesen nem elemezte, de erre nem is volt szükség. A másodfokú bíróság szerint a jogvita elbírálása szempontjából releváns, az alperes védekezésének alapjául felhozott tények - a felperes gazdasági életben korábban és jelenleg betöltött pozíciói, a ... díjjal történő kitüntetés - lényegüket tekintve a felek között nem voltak vitásak, így az elsőfokú bíróságnak a nem vitás tények ismeretében alapvetően jogkérdésekben kellett döntenie. Az elsőfokú bíróság ezekben a jogkérdésekben részletesen kifejtette álláspontját, ismertette a jogi érveket. Önmagában az a körülmény, hogy az alperes az indokokat nem tartotta elégségesnek, vagy kellően meggyőzőnek, az ítélőtábla szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem ad alapot. A másodfokú bíróság a döntés érdemében is megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság döntését. [9] Rögzítette: a felhasznált fénykép felperes korábbi közéleti szerepléséről készült, amit akkor közölt is a sajtó. A jogerős ítélet indokolása szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel az adott eseményről szóló tudósításban használható fel az ábrázolt személy hozzájárulása nélkül. A perbeli cikk azonban nem a korábbi szerepléséről számolt be, vagyis a képet az alperes csak a felperes hozzájárulásával használhatta volna fel, ezt azonban nem szerezte be. [10] Az ítélőtábla rámutatott: azt is helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes nem tekinthető közéleti szereplőnek, így esetében a Ptk. 2:44. §-a nem alkalmazható. Önmagában a felperest az átlagnál kedvezőbb vagyoni helyzete, a gazdasági életben való aktív részvétele, a gazdasági tevékenységének eredményessége és az ehhez kapcsolódó nyilvános rendezvényen történő kitüntetése nem teszi közéleti szereplővé, mint ahogy az sem teszi azzal, hogy a helyi [6] lakókörnyezetben szélesebb körben ismert személy. Közömbösnek minősítette ebből a szempontból a másodfokú bíróság a felperes politikai meggyőződésének kérdését, illetve azt, hogy fűzi-e valamilyen viszony valamely közismert politikushoz. [11] Az ítélőtőtábla nem fogadta el azt az alperesi álláspontot sem, hogy a politikai véleményszabadság érvényesülése érdekében használta fel a felperesről a korábbi nyilvános szereplésén készült fényképet. Nem vitatta azt az alapelvet, hogy a vélemény-nyilvánítás szabadságának kiemelt fontossága van, ugyanakkor kifejtette azon álláspontját, hogy a vélemény-nyilvánításhoz való jog és valamely személyiségi jog kollíziója esetén mindig az adott ügy összes körülményét figyelembevéve dönthető el, hogy melyiknek kell prioritást adni. Ebben a körben értékelte azt, hogy a felperes nem minősül közéleti szereplőnek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a perbeli cikk nem minősül olyannak, amely a társadalom akár kisebb, akár nagyobb csoportjainak az életét befolyásolhatja, a közvéleményt, a közhangulatot alakítja, a közösség érdekeit érintené. Önmagában az, hogy az emberek egy része szeretne többet tudni az átlagosnál valamely okból ismertebb személyről, annak vagyoni viszonyairól, személyi körülményeiről, magánéletéről, az érdeklődés e tárgyait még nem teszik közüggyé, illetve a jelen kor közérdeklődésre számot tartó eseményévé. Mindezekre figyelemmel úgy foglalt állást, hogy a kérdéses képmás közléséhez szükséges lett volna a felperes külön hozzájárulása. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását. Megsértett jogszabályként hivatkozott a Ptk. 2:44. §-ára, 2:48. §

(2)bekezdésére, valamint az Alaptörvény IX. cikk

(1)és

(2)bekezdésére. Kérelmében előadta: a vélemény-nyilvánítás szabadsága kiemelt fontosságú alkotmányos alapjog, a perbeli cikk közüggyel foglalkozott, amely közérdeklődésre tarthatott számot, összességében közéleti vélemény-nyilvánításról volt szó. A helyes érdekmérlegelés az adott esetben a cikk tartalmára is figyelemmel az lett volna, hogy a felperes mint helyi közéleti szereplő tekintetében a vélemény-nyilvánítás lehetősége kerül előtérbe az egyén személyiségi jogával szemben. Az alperes felülvizsgálati kérelme szerint ezért a másodfokú bíróság mérlegelése kirívóan okszerűtlen, ugyanis a Ptk. 2:48. § alapján csak a szabad felhasználás melletti döntés lett volna megalapozott. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokaira hivatkozással. Érvelése szerint a perbeli cikk nem közüggyel foglalkozott, hanem a felperes magánéletébe avatkozott. Hangsúlyozta, hogy a felperes nem közéleti szereplő, a kérdéses díjátadáson a képmás készítéséhez és felhasználásához adott hozzájárulását nem lehet kiterjesztően értelmezni oly módon, hogy a felperes ahhoz járult volna hozzá, hogy a képet bárhol, bármikor, bármire felhasználhatják. [12] A Kúria döntése és jogi indokai [14] [15] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. Az Alaptörvény IX. cikkének

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van a vélemény-nyilvánítás szabadságához. A

(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségé, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A Ptk. 2:48. §

(1)bekezdése szerint képmás- vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A

(2)bekezdés értelmében nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel [16] [17] [18] [19] [20] [21] felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A felülvizsgálati eljárásban a következetes és egyértelmű bírói gyakorlat szerint általánosan érvényesül a felülmérlegelés tilalma. Ez azt jelenti, hogy nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Ez alól szigorú kivételt csak azok az esetek jelentenek, amikor a korábbi mérlegelés kirívóan okszerűtlen, nyilvánvalóan iratellenes, vagy ellentétes a logika, a véleményalkotás elemi szabályaival, illetve, amikor a bizonyítékok alapján kizárólag egyfajta következtetés lenne levonható, de a döntés ezzel ellentétes. Jelen esetben az alperes érdemben a jogerős ítélet mérlegelő tevékenységét támadta. Ehhez képest a felülvizsgálati eljárásban arra a kérdésre kellett választ adni érdemben, hogy kirívóan okszerűtlen mérlegelés eredményeként jutott-e az ítélőtábla arra a következtetésre, hogy a perbeli kép közlése az alperes cikkének illusztrációjaként jogsértő volt. Megállapítható volt, hogy a cikkhez a felhasznált fénykép egy állattenyésztési díjátadó ünnepségen évekkel korábban készült, és nem volt vitatott, hogy annak a perbeli cikkben való felhasználásához a felperes nem járult hozzá. Az alperes álláspontja az volt, hogy ilyen hozzájárulásra nem is volt szükség, mert a cikk közérdeklődésre számot tartó kérdést tárgyalt, a felperes pedig közéleti szereplőnek tekintendő. A Kúri Pfv.IV.20.551/2019/5. számú ítéletében hasonló tényállás mellett megállapította, hogy az eljáró bíróságoknak alapjogi mérlegelést kellett elvégeznie arra nézve, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz és a közügyek szabad megvitatásához fűződő jog érvényesüléséhez indokolt volt-e a felperes képmás védelméhez fűződő jogának korlátozása. A Kúria ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy helyes mérlegeléssel állapították meg az ügyben eljárt bíróságok, hogy a nyilvános helyen készült felvételek felhasználásához, ha azok nem közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódnak, de nem is a jelen kor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődnek, külön hozzájárulás szükséges. Külön rögzítette: a Ptk. 2:48. §

(2)bekezdésének alapján a közéleti szereplésről készült felvétel az érintett személy hozzájárulása nélkül kizárólag arról az eseményről szóló tudósításhoz használható fel, amely eseményről a felvétel készült. A perbeli esetben is az volt megállapítható: az alapjogi mérlegelés eredményeként az ítélőtábla helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem minősül közéleti szereplőnek, saját és családjának vagyoni helyzete bemutatása pedig nem tekinthető közügynek. Mindezek alapján a jogerős ítélet okszerűen jutott arra az eredményre, hogy a felperes képmásának a per tárgyává tett felhasználásához külön hozzájárulást kellett volna kérni a felperestől, illetve, hogy a közügyek megvitatásához való jog elsődlegessége hiányában a felperes képmáshoz fűződő joga korlátozásának nincs helye. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [22] Alaptörvény IX. cikk

(1)és

(2)bekezdés, Ptk. 2:

1. §, 2:
2. §

(2)bekezdés, Pp. 502-

1. § Záró rész [23] A Kúria a pervesztes alperes működéséért felelős gazdasági társaságot kötelezte a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, amelynek összegét a 32/
2. (VIII.22.) IM rendelet 3.§

(2)és

(5)bekezdése alapján állapította meg. A meg nem fizetett illeték megtérítésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése szerint köteles, amelynek összegét a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése alapján állapította meg. [24] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. november
2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző