Pfv.21116/2019/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A gazdasági élet azon szereplőinek, akik gazdasági tevékenységük során közpénzt, közvagyont használnak fel, vagy hasznosítanak, számolniuk kell azzal, hogy ezen tevékenységük kapcsán kritika alanyává válhatnak, amelyet a közszereplőkhöz hasonló mértékben kell eltűrniük. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.116/2019/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Molnár Tibor Tamás bíró A felperes: ... I. rendű ... II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Varga István ügyvéd Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű ... III. rendű ... IV. rendű ... V. rendű ... VII. rendű ... VIII. rendű ... IX. rendű Az alperesek képviselői: Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd I. rendűért Litresits Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) II. rendűért Dr. Dénes Bertold ügyvéd IV. rendűért Dr. Tóth Péter Bence Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tóth Péter Bence ügyvéd) V. rendűért Stubenvoll Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Stubenvoll Zsolt ügyvéd) VII. rendűért Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) VIII. rendűért Dr. File Zsuzsa ügyvéd IX. rendűért A II. rendű alperes pernyertessége érdekében a perben beavatkozott: ... A per tárgya: Személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 21.192/2018/6-II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.P.23.503/2017/
2. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az I. rendű felperes köteles az államnak - külön felhívásra - megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az I. rendű felperes érdekeltségébe tartozó és a nevét viselő II. rendű felperes üzemeltetésében működik a ... található ..., amely a Budavári Önkormányzat tulajdonában álló műemlék épület. Az I. rendű alperes üzemeltetésében álló ... internetes portál korábban cikksorozatot közölt a ... által üzemeltetett, ugyancsak a Budavári Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokkal kapcsolatban. Az ingatlanokról kikért közérdekű adatokból ismertté vált, hogy a hotel szobái az önkormányzat nyilvántartásában továbbra is bérlakások, azokért a II. rendű felperes 16.400 forint és 46.077 forint összegű havi bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, így négy lakás után összesen mintegy havi 126.000 forintot. A II. rendű felperes által felújított szobákért a szállóvendégektől napi 124 euro és 290 euro közötti összeget kérnek. A ... internetes portál
3. augusztus 8-án jelentette meg az „..." címmel jelentetett meg cikket. Ebben arról adott hírt, hogy a II. rendű felperes az önkormányzatnak fizetett bérleti díj sokszorosáért hasznosítja az ingatlant. A cikk közlése szerint a ... összesen csak havi 126.000 forintot fizet azokért az önkormányzati lakásokért, ahol a luxusapartmanokat kialakították. Az I. rendű alperes írása nyomán a II-IX. rendű alperesek üzemeltetésében álló további hírportálok is beszámoltak a ... szobáival kapcsolatos eseményekről. A II. rendű alperes üzemeltetésében megjelenő ... hírportálon a beavatkozó írása jelent meg
4. augusztus 8-án. Az I. rendű felperes fényképével illusztrált írás „A mindenki jegyezze meg ennek az embernek a nevét, ma ő a leghitványabb Magyarországon" címmel jelent meg. A cikkben az szerepel, hogy „a név, amit meg kell jegyezni és nem elfelejteni mit tett, nehogy a múlt homálya elfedhesse a visszaéléseit akkor, amikor azokról számot kell adnia: ...". A cikk közli, hogy „...". A felperesek keresete és az alperesek ellenkérelmei [4] A felperesek a felülvizsgálati kérelemmel érintett cikk vonatkozásában keresetükben kérték: bíróság állapítsa meg, hogy a II. rendű alperes megsértette az I-II. rendű felperesek jóhírnevét, mert valótlanul, illetve a valóságot hamis színben feltüntetve közölték a hotel szobáinak értékesítési árait és az önkormányzatnak fizetendő bérleti díjakat. A felperes szerint nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy az önkormányzatnak fizetendő bérleti díjat arra is tekintettel állapították meg, hogy gyakorlatilag lakhatatlan szobákat újítottak fel saját vagyonukból luxuskivitelben. Az I. rendű felperes a II. rendű alperessel szemben kérte annak megállapítását is, hogy a II. rendű alperes megsértette a becsületét azzal a kijelentéssel, hogy „ma ő a leghitványabb Magyarországon", továbbá azon kitétellel, hogy „a név, amit meg kell jegyezni és nem elfelejteni mit tett, nehogy a [5] [6] múlt homálya elfeledhesse a visszaéléseit akkor, amikor azokról számot kell adni: ...". A felperesek kérték a II. rendű alperes eltiltását a további jogsértéstől, a jogsértés abbahagyására, továbbá 100.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését. Előadta, hogy a szobaárak, illetve a bérleti díjak összevetése során a II. rendű alperes valós tényeket hamis színben tüntetett fel és ezzel a jóhírnevét sértette meg a külön kiemelt kitételek pedig olyan túlzásokat tartalmaznak, amelyek becsületsértő tartalmat hordoznak. Az I., valamint a III-IX. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. A perben a II. rendű alperes érdemi védekezés nem terjesztett elő, a pernyertessége érdekében beavatkozó a kereset elutasítását kérte. Előadta: a hvg.hu internetes portál által leírtak alapján az I. rendű felperesről a kialakított véleményét közölte, ami kétségtelenül negatív, de az I. rendű felperes azt közszereplőként köteles eltűrni. Az I. rendű felperes nevének megjegyzésére vonatkozó közlés pedig nem alkalmas az I. rendű felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, mivel a ... cikk alapján fejezte ki róla a véleményét, az állítás a köz érdekében, illetve a közérdek védelmében történt. Az erőteljes vélemény indokaként azt hozta fel, hogy ha valaki a köz kárára anyagi előnyben részesül, mások kárára gazdagszik, az minősíthető a „leggyalázatosabb dolognak". Az első- és másodfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette az I. rendű felperes becsületét azzal, hogy a
5. augusztus 8-án a ...oldalon megjelent cikkben azokat a kijelentéseket tette, hogy „...", valamint „...". A II. rendű alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 100.000 forint sérelemdíjat és annak
6. augusztus
7. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, valamint rendelkezett az elsőfokú eljárási költség és illeték viseléséről. Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmek tekintetében a [8] jóhírnév megsértésének megállapítására irányuló kereseti kérelmet alaptalannak tartotta, mert úgy ítélte meg, hogy bérleti díj, illetve a szobaárak összevetése nem tüntette fel a valós tényeket hamis színben, tekintettel arra is, hogy a cikk utalt a szobák a felperesek költségén történt felújítására. A II. rendű alperes esetében kifogásolt, becsületsértőnek megjelölt kitételek vonatkozásában megállapította, hogy azok olyan értékítéletek, amelyek túllépik a szabad vélemény-nyilvánítás határát, megfogalmazási módjuk indokolatlanul bántó. Rögzítette: természetesen nem kizárt negatív értékítélet megfogalmazása, azonban úgy ítélte meg, hogy a II. rendű alperes cikkének sérelmezett részei önkényesek és ok nélkül becsmérlőek. Az I. rendű felperes által sérelmezett közlés a II. rendű alperes véleménye, így ebben a körben nincs helye bizonyításnak. A megállapított jogsértések kapcsán a II. rendű alperest eltiltotta a további jogsértéstől. Nem tartotta alaposnak a I. rendű felperesnek a jogsértés abbahagyására való kötelezés iránti kérelmét, mert a II. rendű alperes jogsértő magatartása az elsőfokú bíróság ítélete szerint nem volt folyamatos. Az I. rendű felperes által érvényesített sérelemdíj összegét úgy ítélte meg, hogy az nem eltúlzott. A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság [9] ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és az I. rendű felperes keresetét a II. rendű alperes vonatkozásában teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a II. rendű alperesnek 20.000 forint + áfa másodfokú perköltséget, valamint az államnak 54.000 forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket fizessen meg. [10] Ítéletének indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a vitatott kitételek vonatkozásában nem volt vitás, hogy a sérelmezett közlések véleménynek minősülnek, így bizonyításnak nem volt helye. Az sem volt vitatható, hogy a vélemény negatív értékítéletet hordoz, azt kellett tehát megítélni, hogy ez a közlés a vélemény-nyilvánítás alkotmányos keretein belül történt-e vagy annak kereteit túllépte. [11] A másodfokú bíróság az Alkotmánybíróság több határozatát (36/
8. (VI.24.) AB határozat, [7] 8/
9. (V.25.) AB határozat, illetve 7/
10. (III.7.) AB határozat) idézve kiemelte, hogy a sajtóban megjelenő szólások esetében elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a közügyek megvitatása során hangzottak-e el. Ezt követően kell foglalkozni a szólással érintett személyek megítélésével, az érintett közszereplői státusza mellett pedig értékelni kell a szóban forgó kitételek közügyekhez kapcsolódó jellegét is. Az Alkotmánybíróság határozatai nyomán kialakult bírói gyakorlat szerint a közéleti vélemény-nyilvánítás fókuszában maguk a közügyek - nem pedig a közszereplők - állnak, vagyis a közügyek alakítóinak személyiségét érintő megnyilvánulások túlnyomó része szükségszerűen és elkerülhetetlenül a politikai vélemény-nyilvánítás körébe tartozik. A perben sérelmezett közlések tekintetében nem a szóhasználat vagy a szövegszerkesztési módszerek képezik a vizsgálat tárgyát, a bíróság még csak nem is az írás minőségét véleményezi, miközben érzékeli a közbeszédben és a sajtómegjelenésekben bekövetkezett változásokat. Vitathatatlan, hogy a II. rendű alperes által leírtak egy aktuális közüggyel összefüggésben jelentek meg, a köz érdeklődésére joggal tart igényt minden olyan esemény, amely a köz javait érinti. A jelen esetben önkormányzati tulajdonban álló, ráadásul műemléki védettségű ingatlanról volt szó, az azzal való gazdálkodás, annak hasznosítása olyan téma, amelyben való megszólalás a véleményszabadság magasabb védelmét élvezi. Az I. rendű felperes nem tekinthető ugyan közszereplőnek, azonban közüggyel összefüggésben jelent meg a neve és nem indokolatlanul, hiszen a nevével jelzett gazdasági társaság hasznosítja a szóban forgó ingatlant. Azon üzletekkel összefüggésben, amelyhez szorosan kapcsolódik ez az ingatlan, a felperes önként vállalt közéleti szerepet, nyilvánult meg a sajtó nyilvánossága előtt, erről a tényről a bíróságnak hivatalos tudomása van. A felperes csak akkor sérelmezhetné alappal a II. rendű alperes véleményét, ha oly módon sértené az emberi méltóságot, hogy közben nem kapcsolódik közügyek vitatásához. Az adott esetben a II. rendű alperes cikkében ismertetett kitételek az I. rendű felperes személyére vonatkozó negatív értékítéletet tartalmaznak, amelynek megfogalmazása társadalmilag elfogadott, ugyanakkor kirívóan negatív tartalmat hordozó kifejezések használatával történt. Ez ugyanakkor az alapul fekvő tények tükrében indokolatlannak nem volt tekinthető és kifejezésmódjában sem irányult a felperes emberi mivoltának megkérdőjelezésére, megalázására. A szerző felháborodásának adott hangot, amely akkor sem jogsértő, ha az indulat alaptalan, mert az arányosság követelményét nem haladja meg. Az I. rendű felperest a cikk a bérleti szerződésekkel összefüggésben, üzletemberi magatartásával összefüggésben minősítette, nem vonta be az ügy tárgyalásába az I. rendű felperes magánéletét és legbensőbb ügyeit. Ilyen indokok mellett a jogerős ítélet az I. rendű felperes keresetét a II. rendű alperessel szemben alaptalannak találta, ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, azt elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A jogerős ítélet ellen az I. rendű felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetének való helyt adást kérte. Az I. rendű felperes egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletével abban, hogy a II. rendű alperes cikkének sérelmezett részei önkényesek és ok nélkül becsmérlőek. Álláspontja szerint ennek „legalizálására" nem ad alapot a II. rendű alperes azon hivatkozása, hogy a perbeli kifejezések figyelemfelhívó jelleggel funkcionálnak az átlagolvasó számára. Hangsúlyozta, hogy nem közszereplő, illetve amennyiben az is lenne, az sem zárná ki a személyiségjogi védelmét. Még abban az esetben is, ha a bíróság alkalmazandónak találja a személyére a Ptk. 2:
11. §-ának rendelkezéseit, nem mulaszthatta volna el az szükségességi-arányossági teszt alkalmazását. A „hitvány" szó kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, lealacsonyító, is emberi mivoltának megkérdőjelezésére, megalázására irányult, amely meghaladja a közügyek vitatásához szükséges szabad vélemény-nyilvánítás kereteit. A felülvizsgálati kérelem megsértett jogszabályként hivatkozott a Ptk. 2:
12. §, 2:
13. §, 2:
14. §, 2:
15. § és 2:
16. § rendelkezéseire. [13] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, [12] annak helyes indokai alapján. Álláspontja szerint az adott ügy kapcsán az I. rendű felperes közszereplőnek minősült, a kifejtett vélemény ténybeli alapokkal bírt, nem volt indokolatlannak tekinthető. Kiemelte az Alkotmánybíróság gyakorlatából azt a határozatot, amely értelmében a jelenkori események bemutatásához fűződő alkotmányos érdek primátusát kell érvényesíteni (3/
17. (II.25.) AB határozat). A Kúria döntése és jogi indokai [14] [15] [16] [17] [18] [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. A Polgári Törvénykönyvről szóló
18. évi V. törvény (Ptk.) 2:
19. §