Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.206/2020/
- A felperes: felperes neve Kft. (felperes székhelye.) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bak Tibor ügyvéd ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes neve Zrt. alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: .. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Klauber Zsófia Judit ügyvéd ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Jellegbitorlás megállapítása és egyéb követelés érvényesítése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 7.G.40.007/2020/
- A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés sorszáma: A felperes 7.G.40.007/2020/
- ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 304.800,- (Háromszáznégyezernyolcszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] A tényállás A peres felek a prémium kategóriába tartozó kacsa- és libamájkészítmények tekintetében versenytársak. A felperes és az alperes által forgalmazott termékek a következők: ........................................................... [3] [4] Az alperes
- év végétől, vagy
- év elejétől - utóbb pontosan már meg nem határozható időponttól - forgalmazza a fenti termékeit. A felperes termékein található szimbólum és az alatta lévő feliratok termékeinek csomagolása védjegyoltalom alatt áll. [5] [6] [7] Az alperes, mint bejelentett ellen versenyhivatali eljárás volt folyamatban, amely során a Gazdasági Versenyhivatal a B/....-
- számú végzésével megállapította, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a feltételei nem állnak fenn. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa, az alperes a tényállásban feltüntetett termékeit - hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel és elnevezéssel állította elő és forgalmazza, amelyről a felperes termékeit szokták felismerni. Kérte, hogy kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és tiltsa el a további jogsértéstől, valamint nyilvános elégtételadásként a Magyar Nemzet című lapban és az index.hu internetes hírportálon a megjelölt szövegű közlemény közzétételére. Kérte, hogy rendelkezzen az alperesi termékek tekintetében a jogsértő jellegtől való megfosztásuktól, amennyiben ez nem lehetséges, a megsemmisítésükről, továbbá kötelezze az alperest adatszolgáltatásra a jogsértéssel előállított termékek előállításában, forgalmazásában részt vevőkről, valamint a termékei terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatairól, és a jogsértéssel elért gazdagodás felperes részére történő visszatérítésére. Előadta, hízott kacsa- és libamáj termékcsaládját - jogelődjével - 1987 óta gyártja termékcsoport elnevezése elnevezéssel, amely termékek jellegzetes arculati elemei: a szimbólum megjelölése alatti „termékcsoport elnevezése" felirat, a jellemző színösszeállítás, nemzeti színű szalag, sávos színmegosztás, liba sziluettje, körvonala, a színösszeállítással harmonizáló konzervdoboz, csatos üveg. Az alperes - a versenytársaként később a piacra lépve - mintegy 1,5 éve a libamáj készítményeihez hasonló termékeivel összetéveszthető külsővel rendelkező árukészlettel jelent meg a piacon. Állította, a termékcsoport elnevezése termékei külsőben, csomagolásában, megjelölésében és elnevezésében összetéveszthetőségig hasonlóak. Kifejtette, a termékcsoport elnevezése márka által képviselt minőséget a vásárlók ezen termékek jellegzetes csomagolásával, szín- és formavilágával azonosítják. Az alperes által bevezetett új csomagolással, forma- és színvilággal és elnevezéssel a felperes által kialakított minőségi elvárásra alapozva jogellenesen állítja elő és forgalmazza a termékeit. E magatartásával az alperes a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LXXVII. törvény (Tpvt.)
- §-ában írt tilalomba ütköző magatartást fejtett ki. Utalt arra, egyes kereskedők egymás mellé vegyítve helyezték a felek termékeit, amely igazolja az összetéveszthetőséget. Megjegyezte, az alperes forgalmazza termék megnevezése elnevezésű termékét, amely csomagolása nem hasonló a felperes termékeihez. Bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással kérte az alperes felhívását, hogy nyilatkozzon arról, melyek azok a termékei, amelyek visszahívás esetén újracsomagolhatók, és melyek csak megsemmisítéssel foszthatók meg jogsértő jellegüktől, továbbá a sérelmezett csomagolást mely időponttól kezdődően alkalmazza, és a keresettel érintett termékek vonatkozásában milyen összegű nettó árbevételt és eredményt ért el. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az általa alkalmazott megjelenésmód, a termékei csomagolása, az azokon szereplő színkombináció, valamint a képes ábrák és feliratok alkalmasak arra, hogy a felperesi termékektől jól megkülönböztethetők legyenek a saját termékei, illetve azokat a vásárlók nem téveszthetik össze a felperes termékeivel. Vitatta, hogy a felperes termékeit, azok csomagolását szolgai módon lemásolná, mivel a libamájkészítmények esetén az alkalmazott csomagolásformák elfogadottak a kereskedelmi forgalomban. A felperesi termékek jellegzetessége a termékcsoport elnevezése felirat és a szimbólum megjelölése embléma, amely teljes mértékben elkülöníti és jól megkülönböztethetővé teszi azokat az alperes termékeitől. Rámutatott, a felperes termékcsoport elnevezése termékeinek konzervdoboz formái a piacon széles körben alkalmazzák más gyártók is, a csatosüveg nem tekinthető egyedi jellegzetes elemnek, ezen csomagolási jegyek nem köthetők a felpereshez. Megítélése szerint a felperes nem bizonyította termékei ismertségét, és nem valószínűsítette, hogy összefüggés van az őt ért vélt hátrány és az általa vitatott termékek piaci jelenléte között. Hivatkozott arra, a piaci jelenlétéről a felperes
- év elején tudott, ezért indokolatlanul késedelmesen terjesztette elő keresetét. Kiemelte, a Gazdasági Versenyhivatal és más hatóságok sem indítottak versenyfelügyeleti eljárást a felperes bejelentése alapján. [8] [9] Az elsőfokú ítélet Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperes, hogy fizessen meg az alperesnek 889.000,- Ft perköltséget. Határozatának indokolása szerint a jellegbitorlás Tpvt.
- §ában meghatározott feltételei közül elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a peres felek termékei között az összetéveszthetőség megállapítható-e vagy sem. Megállapította, a fekete-arany színkombinációt mindkét fél alkalmazza, ugyanakkor a felperes esetében a termékcsomagolás felső 1/3-ában óarany szín található, míg az alperesi termékcsomagolások esetében a termék alsó 1/3 része világos arany színű. Az alperes valamennyi termékének külsőjén hangsúlyos a nagyméretű fehér és a kisméretű fekete liba alak, míg a felperes esetében piros színű szárnyas látható. A jellegzetes megkülönböztető jel a felperes valamennyi termékén alkalmazott piros-fehér-zöld szalag, amely a csomagolást vagy körbe futja, vagy pedig hosszan díszíti. Erre ráültetve szerepel a védjegyoltalomban részesített termékcsoport elnevezése szimbólum megjelölése védjegy. Mindemellett a felperes több termékén külön biléta is található, amely a termékcsoport elnevezése védjegyet tartalmazza fekete alapon arany színben. A felperes által alkalmazott csomagolás, írásmód exkluzívabb, mint az alperes termékein megjelenő írásmód és az alkalmazott grafika. Úgy ítélte ezek alapján, hogy a felperes termékcsaládja jól megkülönböztethető az alperesétől, az alperesi csomagolásokon alkalmazott színkombinációs grafika az alperes termékeit nem teszi összetéveszthetővé a felperesével. Megjegyezte, miután a felek által is elismerten prémium márkás termékekről van szó, így - figyelembe véve a termékek árfekvését is - tudatos fogyasztói körrel kell kalkulálni, amely esetében feltételezhető a márkahűség. Mindezekre tekintettel arra a következtetésre jutott, hogy a jellegbitorlás konjunktív feletételei közül a peres felek termékeinek összetéveszthetősége nem áll fenn. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak a kereseti kérelme szerinti megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkörként a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(3)bekezdés
- b)és
- d)pontját, valamint szöveges utalással a Pp. 369. §
(1)bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint a Pp. 226. §
(1)bekezdése alapján bizonyítás nélkül megállapítható tény, hogy a termékei túlnyomórészt külföldi vásárlók által keresettek. Ezért a külföldi vásárlók vonatkozásában márkahűséget feltételezni nem lehet, figyelemmel arra is, hogy a fogyasztó a termékek közötti választáskor nem feltétlenül figyeli a márkajelzést. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a termékei az alperes termékével nem téveszthetők össze. Ennek kapcsán nem a termékcsomagolások egyes külső jegyei közötti különbségnek van jelentősége, hanem azok összhatásának, és az összetéveszthetőség lehetősége és annak reális veszélye is vizsgálandó. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a megállapítását a teljes termékpaletta vonatkozásában általános érvénnyel, minden termékre tette meg, nem pedig azt termékenként vizsgálva. Állította, az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
- §-ának rendelkezéseit azzal, hogy nem rendelte el a perbeli termékek szemléjét, ennek eredményeként ugyanis megállapítható lett volna az összetéveszthetőség vagy annak reális veszélye. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét is megsértette, mivel nem vette figyelembe azokat a hivatkozásait, hogy az alperes termék megnevezése elnevezéssel védjegyoltalommal is rendelkező terméket gyárt, nem indokolta, hogy miért mellőzte a keresetlevélhez becsatolt, ezen alperesi termékre és a felek termékeinek üzletekben történő kihelyezésére vonatkozó fényképfelvételeket és a megjelölt eseti döntéseket. Utalt arra is, [10] [11] [12] [13] [14] tévesen feltételezte az elsőfokú bíróság, hogy az alperes termékeit ismerik a fogyasztók, ez a felperes termékére vonatkozhat, mivel ennek a felperes oldalán van jelentősége. Nem indokolta azt sem, hogy tanú 1 neve tanúkénti meghallgatását miért mellőzte, amelynek a Pp.
- §
(4)és (%) bekezdésében meghatározott egyik oka sem állt fenn. Kérte a másodfokú eljárásban e tanú meghallgatását, továbbá az alperest kötelezni válaszadásra a keresetlevélben intézett felhívások vonatkozásában. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult annak helyes indokaira figyelemmel. Érvelése szerint a felperes nem bizonyította a termékei ismertségét, azt, hogy a csomagolás láttán egyértelműen hozzátársítják az adott terméket. Állította, termékei 17 éve színesítik az alperesi termékpalettát, azok ismertebbek, mint a felperesé, valamint nagyobb és több forgalmazási ponton érhetők el. A termékek szemléjének elmulasztására vonatkozó felperesi hivatkozás kapcsán kiemelte, a felperes azt az elsőfokú eljárásban nem indítványozta. Megalapozatlannak tartotta a felperesnek az ítélet indokolásának hiányosságával összefüggő állításait. A termék neve elnevezésű terméke a per tárgyát nem képezi, míg a jellegbitorlás vizsgálata során nincs jelentősége, hogy a termékeket a kereskedők hogyan helyezik el az üzletek polcán. Nem kötelessége a bíróságnak a felek által az irányadó joggyakorlat körében megjelöltekre kitérni. tanú 1 neve tanúkénti meghallgatása a jogvita eldöntése szempontjából nem szükséges, és amennyiben szükséges, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indoklását kiegészítheti a bizonyítás mellőzésének indokával. Az ítélőtábla döntésének indokai A fellebbezés alaptalan. A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. §
(1)és
(2)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik, továbbá a felülbírálat jogkörei közül melynek vagy melyeknek a gyakorlását kéri a másodfokú bíróságtól. A felperes fellebbezésében a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkörként a Pp. 369. §
(1)és
(3)bekezdés
- b)pontja mellett a
- d)pontot is megjelölte, azonban az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben nem hozott döntést, ilyen jellegű jogszabályt nem alkalmazott, ezért e felülbírálati jogkör nem gyakorolható. A felperes az anyagi jogi felülbírálati jogkör gyakorlása körében az összetéveszthetőség kapcsán eltérő jogi következtetés levonását kérte, és a jogsértés jogkövetkezményei körében való döntést is kérte, amelyre az elsőfokú bíróság ítélete nem terjedt ki. Ezért az ítélőtábla úgy tekintette, hogy a felperes fellebbezése a Pp. 369. §
(3)bekezdés
- c)és
- e)pontja szerinti anyagi jogi felülbírálati jogkör gyakorlására irányuló kérelmet is magában foglalja. Ennek megfelelően az ítélőtáblának - a fellebbezésben megjelöltek, (illetve megjelöltnek tekintett) szerint gyakorolni kért felülbírálati jogköröket és a fellebbezés indokait is figyelembe véve - azt kellett vizsgálnia, sértett-e eljárási szabályt az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásával kapcsolatban, valamint a termékek szemléje és tanú 1 neve tanú meghallgatásának mellőzésével, továbbá a szükséges-e az indítványozott bizonyítás másodfokú eljárás keretében történő lefolytatása és ez alapján a tényállás módosítása, kiegészítése, valamint hogy a jellegbitorlás megállapítható-e, annak jogkövetkezményei alkalmazhatók-e. Elsőként az ítélőtábla a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti eljárásjogi felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdésében írt indokolási kötelezettségét megsértette-e. Az indokolás esetleges hiányossága a Pp.
- § c) pontja alapján akkor vezethet hatályon kívül helyezéshez, ha az orvosolhatatlan és emiatt az ítélet érdemi [15] [16] [17] [18] [19] felülbírálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság kifejtette annak indokát, hogy az összetéveszthetőség kapcsán milyen szempontokat vett figyelembe. Az, hogy a felperes az indokokat - más eseti döntésre figyelemmel - nem tartja kielégítőnek, vagy helyesnek, nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését, a jogi indokolás helytállósága az ügy érdemére tartozó kérdés. Tény, az elsőfokú bíróság nem tért ki indokolásában az alperes termék megnevezése elnevezésű termékre való felperesi hivatkozásra, nem indokolta, miért mellőzte az összetéveszthetőség körében e terméket ábrázoló, valamint a felek termékének az üzletekben történő kihelyezésére vonatkozó fényképfelvételeket, mint ahogyan tanú bizonyítási indítvány mellőzésének okát sem jelölte meg. Ez azonban nem orvosolhatatlan hiányosság, mivel a megalapozott döntéshez minden tény, adat rendelkezésre áll, további bizonyítás a későbbiekben kifejtendőkre tekintettel szükségtelen volt. Ezt követően az ítélőtábla - az indokok összefüggésére tekintettel - a Pp.
- §
(1)bekezdése és
(3)bekezdés c) pontja szerinti felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálta a fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét és a bizonyítás mellőzésének eljárásjogi szabályszerűségét. A Tpvt.
- §-a értelmében tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. A jellegbitorlás tilalmának lényege a versenytárs reputációjának csorbításával, illetve a goodwill mögött álló ráfordítások jogtalan elsajátításával szembeni védelem, amely bizonyos mértékig a fogyasztók érdekeit is oltalmazza (BDT
- 1258). A Tpvt. elsősorban azért tiltja és minősíti tisztességtelen piaci magatartásnak a közismert és jellegzetes, a vásárlók körében népszerű és elfogadott termékek másolását, mert az ilyen tevékenység jogtalanul kihasználja azokat az anyagi ráfordításokat, amelyeket a termék létrehozója a termék ismertté válása érdekében eszközölt. A jellegbitorlás vagy más elnevezése szerint szolgai utánzás megvalósulásához a fentiek alapján a következők fennállását kell vizsgálni abból kiindulva, hogy a per tárgya ingó dolog (termék) és az alperes termékeinek forgalmazásához, reklámozásához, előállításához a felperes nem járult hozzá: - versenytársi minőség; - jellegzetesség, amelyről versenytárs áruját vagy versenytársat szokták felismerni; - a piaci ismertség; - az összetéveszthetőség, illetve az arra való alkalmasság. E feltételek konjunktívak, azaz bármelyik hiánya azt eredményezi, hogy a jellegbitorlás nem állapítható meg. Ugyanakkor a jellegbitorlás vizsgálata során csak a versenytársi minőség, a jellegzetesség és az ismertség fennállása esetén értelmezhető az a kérdés, hogy az alperes terméke összetéveszthető-e a felperesével, illetve alkalmas-e az összetévesztésre. Nem volt vitatott sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban, hogy a peres felek versenytársak. A jellegbitorlás elleni védelem a termék külsejére vonatkozik, azaz a külső megjelenítésére, csomagolására, megjelölésére, és nem a belső tulajdonságaira. Egy termék külső jellegzetessége magában foglalja a termékre jellemző színt, méretet, felületkialakítást, formát. Jellegbitorlás csak olyan termék kapcsán fordulhat elő, amelynek külső megjelenése, alakja, díszítése elnevezése vagy egyéb tulajdonsága olyan jellegzetességeket, egyedi jellemzőket mutat, hogy azzal találkozva a vásárló tévedhetetlenül és minden további gondolkodás nélkül konkrétan egy bizonyos gyártóra vagy forgalmazóra asszociál. A külső megjelenés jellegzetességéből következik, hogy a jellegbitorlás elleni védelem a tömegcikkek jellegének megőrzésére is kiterjed (BDT
- 718). Kétségtelen, a felperes és az alperes által alkalmazott konzervdobozokat, csatos üvegeket mások is alkalmazzák, azonban önmagában ez nem zárja ki, hogy a felperes termékei ne lehetnének jellegzetesek. Ennek megítélése során ugyanis figyelembe kell venni a csomagoláson feltüntetett képi és szöveges tartalmat is. [20] [21] [22] A felperes által alkalmazott valamennyi termékén alkalmazott színkombináció (fekete és óarany), e színeket elválasztó piros-fehér-zöld szalag, a balra néző piros liba alak, a „termékcsoport elnevezése" szimbólum megjelölése védjegy, félköríves díszítőminta, valamint egyes termékek esetében (termékek neve) a biléta összhatásában mind olyan jellemzők, amelyek a felperesi termékeket jellegzetessé és egyben más gyártókétól megkülönböztethetővé teszik. A Tpvt.
- §-a szerinti jellegbitorlás megállapításának ugyan nem feltétele, hogy a jogosult termékén védjegyoltalom álljon fenn, azonban a védjegyoltalom is alátámasztja a felperesi termékek jellegzetességét, mivel a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló
- évi XI törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja értelmében védjegyoltalomban - egyebek mellett - olyan megjelölés részesülhet, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Az ismertség körében nem a piaci részesedést kell igazolni, ugyanis egy adott termék fogyasztók körében való ismertségének nem feltétele a termék piaci részesedésének volumene. Önmagában abból a tényből, hogy egy adott gazdasági társaság a termékeivel jelen van a piacon, okszerűen levonható az a következtetés, hogy a fogyasztók a termékeit ismerik. Az igazolt piaci jelenlétből és a termékek jellegzetes külső megjelenéséből szükségképpen következik, hogy a fogyasztók a termékekről felismerik a forgalmazót vagy annak áruját (BH2015. 160, BDT2019. 3962). A felperes állította, hogy a perbeli termékeivel jelen van a haza piacon - jogelődjével - 1987 óta, amely tényállítást az alperes nem vitatott, így e tény a Pp. 203. §
(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel a Pp. 266. §
(1)bekezdése alapján megállapítható volt. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy
- év végétől vagy
- tavaszától forgalmazza az alperes az ellentartott termékeit, amely megállapítással szemben ugyan az alperes a fellebbezési ellenkérelmében azt állította, hogy már 17 éve forgalmazza a termékeket, azonban az elsőfokú bíróság megállapítását fellebbezéssel nem támadta, így azt a másodfokú eljárásban irányadónak kellett tekinteni. Az alperesi termékek forgalmazását megelőző felperesi piaci jelenlét és a termékeinek külső jellegzetessége tehát a szükséges mértékben megfelelően igazolja a felperes termékeinek ismertségét. Nem volt ezért szükséges az ismertség kapcsán tanú 1 neve tanúkénti meghallgatása. Az összetéveszthetőség megítélésénél a termékek külső megjelenésének a fogyasztóra gyakorolt összbenyomása a döntő szempont. Ennek megállapításához nem szükséges a teljes azonosságot jelentő szolgai utánzás, elégséges, ha annak veszélye fennáll. Az összetéveszthetőség lehetőségének valószínűsége és annak reális veszélye vizsgálandó, amit az átlagosan tájékozott és figyelmes fogyasztó szemszögéből kell megítélni. Ennek az absztrakt vizsgálatát csak egy olyan fogyasztó nézőpontjából lehet elvégezni, aki a felperes termékét ismeri. Feltételezve tehát a felperes termékét ismerő fogyasztót, azt kell értékelni, hogy számára a felperesi áru rendelkezik-e olyan jellegzetes külsővel, amely folytán az alperesi terméket látva és a tőle elvárható gondosságot tanúsítva a felperesre vagy annak árujára, termékére asszociál (BDT
- 3962). A külső jellegzetességek keltette összbenyomás alapján a fogyasztóban kialakulhatott-e egy olyan képzet, hogy a két termék kapcsolatban áll egymással, az alperesi áru a felperes árujának egyik változata, vagy olyan a felperes által gyártott termék, amelyet az alperes jogosult forgalomba hozni. Egy termék külső jellegzetessége magába foglalja a termékre jellemző színt, méretet, felületkialakítást, formát. Amennyiben ezek összhatásukban olyan jellegzetes külsőt eredményeznek, amely alapján az utóbb piacra lépő termék alkalmas arra, hogy megtévesztően a piacon már korábban ismertté vált versenytársól való származásra utaljon, fennáll a versenytársak, illetve az egybevetett áruk összetéveszthetőségének reális veszélye (BH
- 42). A termékek közötti különbségnek olyannak kell lenni, hogy az a vásárló szokásos figyelme mellett, alaposabb, részletesebb vizsgálat nélkül megállapítható legyen (BDT
- 1528, BH
- 260). Az összetéveszthetőség megítélése nem tartozik szakértői kompetencia körébe, a bíróság az általános élettapasztalat és az átlagos vásárlói szokások ismeretében alkalmas arra, hogy a [23] [24] termékeket, azok külső megjelenését, jellegzetességeit összehasonlítsa és megalapozott véleményt formáljon, amely alapján elbírálható, hogy az adott csomagolás sérti a Tpvt.
- §-át (BH
- 52, BDT
- 718). Ebből az is következik, hogy e körben tanúbizonyításnak sincs helye, így tanú 1 neve tanúkénti meghallgatása ezért sem volt szükséges. Az összetéveszthetőség vizsgálata során az elsőfokú bíróság szemlét nem rendelt el, azonban ezzel eljárási szabályt nem sértett. A szemle a Pp.
- §-a értelmében a bizonyítás egy módja. A bíróság bizonyítást a fél kérelmére, valamint - ha a törvény megengedi - hivatalból rendelhet el. Jelen esetben hivatalból bizonyításnak helye nem volt, a felperes pedig szemle lefolytatására bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, nem csatolta vagy mutatta fel a perbeli termékeket. Ezért szemle lefolytatására lehetőség nem volt. Nyilvánvalóan az alperes a termékein a felperes termékcsoport elnevezése ábrás védjegyét nem tünteti fel, amely önmagában nem eredményezi az összetéveszthetőség hiányát. Az alperes a felperes termékein alkalmazott színekhez hasonlót használ, megjeleníti a liba alakot, amely a termék miatt kézenfekvő minta. E színeknek és ábráknak azonban számtalan változata létezik, önmagában így azok alkalmazása nem alapozza meg az összetéveszthetőséget, vagy annak reális veszélyét. A csomagolóanyag színe és mintázata, az ábra elhelyezésének módja összhatásának van jelentősége, amelyet a perbeli termékek esetében kellett vizsgálni. Nincs ezért jelentősége annak, hogy az alperesnek van más olyan terméke (termék megnevezése), amely a felperes szerint sem téveszthető össze. Az alperes ellentartott termékeit a felperes termékeivel azonos formájú konzervdobozban, gyűjtő dobozban és csatos üvegben forgalmazza, ezért az összetéveszthetőség kapcsán azok csomagolóanyag típusonkénti - külső tartalmát, megjelenítését kellett vizsgálni. 1) A felperes termék
- neve g és az alperes termék 2 neve termékei: Mindkét termék esetében a konzervdobozok téglalap alakú papír gyűjtőben vannak, amelyeken a termékek elnevezése szerepel. A felperes termékének csomagolása felső részén középről ferdén lefutó piros-fehér-zöld csík található rajta, közepén a termékcsoport elnevezése ábrás védjegy, a bal oldalán az első termék 16 neve konzerv teteje látszódik, amely mellett színes ábra található, míg a választócsíktól jobbra óarany színű alapon világosabb arany függőleges csíkok láthatóak, a szélén a termékcsoport elnevezése ábrás védjeggyel. Az alperesi termék gyűjtődoboza tetejének két szélén látszódik a konzervdoboz záró fóliáján lévő jobbra néző fehér nagyobb és kisebb fekete szárnyas ábrája, míg középen dominánsan jobbra néző nagyobb fehér és kisebb fekete liba, amely alatt termék
- neve felirat látható, amely két oldalán piros-fehér-zöld csíkok vannak. A gyűjtőcsomagolás oldala sárga alapú, azon középen a idegen nyelvű terméknév felirat látható. A két terméken tehát eltérő helyen jelenik meg a piros-fehér-zöld csík, a felperes terméke esetében a csomagolás díszítettebb, jobban mintázott, azon a szimbólum megjelölése védjegy domináns, amelyhez képest az alperesi termék gyűjtőcsomagolásának a teteje egyszínű fekete, amelyen a szárnyas alakok dominánsak. Ezért a felek termékei megkülönböztethetők egymástól, az alperes terméke összhatásában nem a felperes termékét idézi. 2) A felperes termék
- neve és az alperes termék
- neve termékei: Mindkét peres fél terméke lekerekített téglatest alakú fém konzervdobozban található. A felperes terméke esetén a konzervdoboz teteje színezésben piros-fehér-zöld csíkkal osztott, az oldalának alapja egyszínű fekete, míg az alperes esetében a konzervdoboz tetejének alapja egyszínű fekete, és a doboz oldala osztott színezésben, felső része fekete, alsó része sárga. A felperes termékének tetején a piros-fehér-zöld csík közepén a termékcsoport elnevezése ábrás védjegy látható, e fölötti kisebb rész óarany színű, abban az ... Hungarian felirat látható, míg az alatta lévő nagyobb rész fekete alapú, annak a felső középső részén balra néző piros liba áll aranyszínű alapon, amely ábrát körbe veszi a termék idegennyelvű megnevezése felirat, amely alatt az Au naturell szöveg található, díszítéssel körbe véve. A konzervdoboz oldala teljes fekete alapú, hosszabbik oldalán felső részén középen az óarany színben a termékcsoport elnevezése ábrás védjegy látható, annak körívén alulról a natúr libamáj felirat, és alatta díszítés, amely közrefogja a 100 g feltüntetését. Ehhez képest az alperes termékén a megnevezés eltérő pozicionálású, nem köríves, a tetején lévő rövid piros-fehér-zöld csík nem kiemelkedő, és az alperes termékének mind az oldalán, mind a tetején domináns a jobbra néző, nagyobb fehér és kisebb fekete liba alak. A felperes terméke díszítettebb, azon a termékcsoport elnevezése ábrás védjeggyel biléta is található. A hasonló színvilág ellenére az alperes terméke jellegzetesen eltér a felperesétől, összhatásában nem áll fenn az összetéveszthetőség veszélye. 3) A felperes termék
- neve terméke és az alperes termék 6 neve, termék
- neve és termék
- neve termékei: Mind a felperes, mind az alperes terméke csatos üveg csomagolású. A felperes terméke esetén az üveg tetején és oldalán a címke osztott piros-fehér-zöld csíkkal akként, hogy a felül lévő kisebb rész óarany színű és a csík alatti nagyobb rész alapja fekete színű. A felső címke fekete sávja felső részének középen balra néző piros liba áll, amely alatt félkörívben az „termék 5 neve" felirat látható. A fenti címke íves csíkkal kapcsolódik a doboz oldalán található papír címkéhez, amely íves csík külső része óarany színű, míg közepén lefelé álló fekete színű, egyenlő szárú háromszög található, annak közepén a termékcsoport elnevezése ábrás védjeggyel. A körbefutó oldalsó címke piros-fehér-zöld csíkkal kettéosztott, a felső kisebbik része óarany alapú, míg az alsó rész fekete alapú, amelyen az ábrás védjegy alatt balra néző piros liba áll óarany alapon, amelyet félkörívben körbevesz az „termék 5 neve" felirat. Az alperes terméke esetében a címke mind az üveg tetején, mind az oldalán fele részben osztott, a felső része fekete, alsó része sárga színű. A címke tetején a felső fekete részben domináns a jobbra néző, nagyobb fehér és kisebb fekete liba alak, valamint az oldalán is a felső és az oldalsó címkét összekötő szalag folytatásában ez a liba alak található. Az alperesi terméket a domináns, a felperesi terméken találhatótól eltérő kialakítású libaalak, a felirat pozicionálása, az alkalmazott betűtípus, betűméret az eltérő összekötő szalag összhatásában megkülönböztethetővé teszi a felperesi terméktől. 4) A felperes termék
- neve g és termék 10 neve terméke, valamint és az alperes termék
- neve g és termék 11 neve terméke: Blokk rolád alakú konzervdoboz csomagolásban lévő termékek. A felperes esetében a termékek front oldalai, valamint két szélső oldala egyszínű fekete alapúak, és csak a teteje egyszínű óarany, amelyeket a hosszabbik oldalán piros-fehér-zöld csík - közepén a termékcsoport elnevezése ábrás védjeggyel - választ el, míg az alperes termékei esetében a termékek csomagolásának teteje fekete színű, és mind a rövidebb, mind a hosszabb oldala színezésben osztott, a felső kétharmad része fekete alapú, míg az alsó harmada világos arany színű. A felperes termékén a termék 9 neve, valamint termék 10 neve felirat a libaalak alatt félkörívben található, amely felirat alatt díszítő minta látható, amelyhez képest az alperes termékén csupán a termék megnevezésének felirata található a felperesi termék feliratáról nagyobb, és eltérő betűtípussal, és dominánsan a nagyobb fehér és kisebb libaalak látható mind a rövidebb, mind a hosszabb oldalán. Az alperes termékének típusa (terméktípus megjelölése) a világos arany színű részen szerepel a hosszabbik oldalon. A felperes termékén pedig biléta is elhelyezésre került. Ezáltal a felek e termékei is egyértelműen megkülönböztethetők. 5) A felperes termék
- neve terméke és az alperes termék 13 neve, termék 14 neve, és termék 15 neve termékei: Mindkét fél terméke a töltőtömegnek megfelelő henger alakú konzervdobozban van. A felperes terméke esetében a konzervdoboz tetején minta nincs, míg az alperes termékei esetében fekete alapon, a jobbra néző nagyobb fehér és kisebb fekete liba alak látható, amely dominánsan megjelenik az oldalán is. A felek termékei oldalán lévő címke osztott, a felperes esetében pirosfehér-zöld csíkkal -rajta a termékcsoport elnevezése ábrás védjeggyel -, amely fölötti kisebb rész óarany színű, míg az alatta lévő rész alapja fekete. Az alperes terméke esetében az osztott rész felül nagyobb fekete alappal, míg alul világos sárga arany alappal. A felperes termékén az ábrás védjegy [25] [26] [27] alatt található a balra néző piros liba óarany alapon, körülötte félkör ívben idegennyelvű felirat felirat, alatta a püré felirat, körbe véve díszítéssel. E termékek esetében az alperes a konzervdoboz oldalán hasonló színeket használ, osztottan, azonban a felirat pozicionálása, eltérő méretű és típusú betűk használata, a domináns libaalak, díszítő minta hiánya alkalmas arra, hogy megkülönböztethetők legyenek a felperes termékétől. Lényeges, az alperes is termékcsaládként forgalmazza termékeit, amelyeken dominánsan megjelenik a jobbra néző nagyobb fehér és kisebb fekete liba alak, így az e termékeken is arra utal, hogy azok a felperesétől eltérők. 6) A felperes és az alperes termék 16 neve elnevezésű termékei: Mindkét peres fél terméke a töltőtömegnek megfelelő méretű, henger alakú, oldalán redőzött konzervdoboz csomagolásban van, amely tetején a lezáró fólia tartalma eltérő. A kör alakú lezáró fólia mindkét fél terméke esetében osztott, az alperes terméke esetében fele részben, míg a felperes termékénél a felső körszelet kisebb méretű és a két körszelet között piros-fehér-zöld csík húzódik. A felperes termékén a kisebb, óarany színű körszeletben a termékcsoport elnevezése ábrás védjegy látható, míg az alsó fekete színű körszeletben balra néző piros liba körül félkörívben idegennyelvű felirat felirat van, míg alatta termék 16 neve felirat, két oldalán díszitő elemmel. Az alperes termékének felső részén domináns a nagyobb fehér és kisebb fekete liba körvonala, amely alatt két sorban van feltüntetve a termék 16 neve felirat. E termékek esetében is az alperes a konzervdoboz oldalán hasonló színeket használ, osztottan, azonban a felirat pozicionálása, betűmérete, típusa, a domináns libaalak, díszítő minta hiánya alkalmas arra, hogy megkülönböztethetők legyenek a felperes termékétől. Lényeges e terméknél is, hogy az alperes termékcsaládként forgalmazza termékeit, amelyeken dominánsan megjelenik a jobbra néző nagyobb fehér és kisebb fekete liba alak, így az e termékeken is arra utal, hogy azok a felperesétől eltérők. A fentiekben kifejtettek szerint az alperes ellentartott termékeinek csomagolása ezért oly mértékben eltér a felperes termékeiétől, hogy az összhatásuk alapján azok nem téveszthetők össze, az összetévesztés reális veszélye sem áll fenn, nem keltenek olyan képzetet, hogy az egyes összehasonlított termékek kapcsolatban állnak egymással. Éppen ellenkezőleg, a felperes termékeit ismerő fogyasztó a csomagolás külsejének tartalma alapján nem gondolhatja azt, hogy az alperes terméke a felperes termékével bármilyen kapcsolatban állna. Ezt alátámasztják a felperes által becsatolt, üzletekben készült fényképfelvételek, amelyeken a termékek egymás mellett látszanak, és ránézésre azok egyértelműen megkülönböztethetők, kitűnik, hogy két különböző gyártó termékéről van szó. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság érdemben helyesen állapította meg, hogy az alperes a Tpvt.
- §-a szerinti jogsértést nem valósította meg. Jogsértés hiányában a felperes által kért jogkövetkezmények alkalmazásának nincs helye, így az e körben tett bizonyítási indítványok szükségtelenek, azt az ítélőtábla mellőzte. A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés szerint kikötött ügyvédi munkadíjából álló perköltségét. Szeged,
- december
- Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k. a tanács elnöke Dr. Tolna András s.k. előadó bíró Dr. Dobler László s.k. táblabíró