Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.134/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Gál és Társai Ügyvédi Iroda (... ügyintéző: dr. Czermann János ügyvéd) által képviselt kérelmező I.rendű (...) I. rendű és a kérelmező II.rendű (...) II. rendű kérelmezők által a Dr. Sziklai Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Sziklai Tamás ügyvéd ) által képviselt I.rendű kérelmezett neve (...) I. rendű, II.rendű kérelmezett neve (....) II. rendű, dr. III.rendű kérelmezett neve (...) III. rendű, IV.rendű kérelmezett neve (...) IV. rendű és V.rendű kérelmezett neve (...) V. rendű kérelmezettekkel szemben - sztrájk jogellenességének megállapítása tárgyában indított nemperes eljárásban - a Fővárosi Törvényszék 20.Mpk. 75.155/2020/
- számú végzésével szemben a kérelmezők által
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A fellebbezési eljárás 9.
- forint összegű illetékét a kérelmezők viselik. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzése és az általa megállapított tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék a
- november 13-án meghozott 20.Mpk.75.155/2020/
- számú végzésével a
- október 1-jével kezdődő sztrájk jogellenességének megállapítására irányuló kérelmet elutasította. [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű kérelmezővel munkaviszonyban álló kérelmezettek
- szeptember 9-én sztrájkbizottságot hoztak létre, melyről
- szeptember 15-én írásban tájékoztatták az I. rendű kérelmezőt. A kérelmezettek sztrájkköveteléseiket az alábbiakban terjesztették elő: [3] „
- A fenntartó állítsa vissza az ... Szenátusának
- augusztus 1-jén fennálló jogköreit - különös tekintettel a munkáltató munkaszervezetének kialakítására és az Mt.
- §
(1)bekezdés szerinti munkáltatói jogkörgyakorlás rendjének meghatározására - valamint garantálja a jogköreinek sérthetetlenségét határozatlan időre. [4]
- A fenntartó garantálja, hogy az oktatásban és a művészeti alkotómunkában szereplő kérdéseket, továbbá az oktatásban és a művészeti oktatómunkában alkalmazott módszereket az ... Szenátusa (illetve az ... annak adott szakmai egysége, illetve az oktató) határozhassa meg.
- A fenntartó garantálja, hogy belső szervezeti és működési rendjét az ... Szenátusa saját maga alakíthassa ki (pl. oktatási, vagy alkotóegységek létrehozása, átalakítása, megszüntetése, SZMSZ megalkotása).
- A fenntartó garantálja, hogy az intézetvezetőket, osztályvezetőket az ... Szenátusa saját maga választhassa meg, illetve a rektor kinevezését megelőzően a pályázati kiírást meghatározhassa, valamint a beérkezett pályázatokat megismerhesse és jelöltet állíthasson, mindezt átlátható és demokratikus eljárásban, pályázatban előre meghatározott szempontok alapján.
- A fenntartó garantálja, hogy a 2021-es költségvetési évre legalább olyan mértékű pénzbeli forrásokat biztosít az ... számára, mint amelyek a
- költségvetési évben rendelkezésre álltak.
- A fenntartó garantálja, hogy az ... Szenátusa önállóan állíthassa össze és nyújthassa be a fenntartónak az ... éves költségvetési tervét." [5] A kérelmezettek
- szeptember
- napján sajtótájékoztatón jelentették be, hogy
- szeptember 24-én figyelmeztető sztrájkot tartanak.
- szeptember 24-én a kérelmezők arról tájékoztatták a kérelmezettek által létrehozott sztrájkbizottságot, hogy követeléseiket nem tudják a dolgozók gazdasági és szociális érdekeiként értelmezni. [6] A figyelmeztető sztrájkot követően a kérelmezők
- szeptember 29-én előterjesztett kérelmükben kérték a sztrájk jogellenességének megállapítását. A Fővárosi Törvényszék a .... számú, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésével a kérelmezők kérelmét arra hivatkozással utasította vissza, hogy a kérelmezettként megjelölt sztrájkbizottság nem rendelkezett perbeli jogképességgel. [7]
- szeptember 29-én a kérelmezettek által létrehozott sztrájkbizottság írásban, a sztrájkkövetelések kibővítését közölte a kérelmezőkkel. Ez alapján a sztrájkkövetelések az alábbiakkal egészültek ki: „
- Tekintettel arra, hogy az ... dolgozóinak foglalkoztatási státusza
- szeptember 1-jével megváltozik (a dolgozók közalkalmazotti státusza megszűnik), a munkáltató a státusz megváltoztatásának időpontjától kezdődően biztosítson 10 %-os bérfejlesztést a munkavállalók számára.
- Tekintettel arra, hogy az ... állami fenntartású felsőoktatási intézményből nem állami fenntartású intézménnyé vált, az új fenntartó a Szervezeti és Működési Szabályzatban garantálja, hogy az állami fenntartás idején hatályos munkarend a továbbiakban is megmarad." Ezt követően
- október
- napján a kérelmezettek által létrehozott sztrájkbizottság kezdeményezésére megkezdődött a sztrájk az I. rendű kérelmező munkavállalói részéről. [8] A Fővárosi Törvényszék a .... számú végzésével alaposnak találta kérelmezők
- október 3-án ismételten - előterjesztett kérelmét a figyelmeztető sztrájk és a
- október 1-jén megkezdett sztrájk jogelleneségét illetően. A kérelmezők fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság .... számú végzésével a figyelmeztető sztrájk jogellenessége kérdésében elutasította a kérelmezők kérelmét, a
- október 1-jén megkezdett sztrájk vonatkozásában pedig új eljárásra és új határozat hozatalára utasította az elsőfokú bíróságot. [9] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a másodfokú határozatban foglaltakat tekintette irányadónak a sztrájk jogszerűségének vizsgálata körében. Ez alapján rámutatott, hogy a
- október 1-jén megkezdett sztrájk jogszerűségét a
- pontos - kibővített - sztrájkkövetelés alapján kellett értékelni. Ennek során figyelembe kellett venni a másodfokú bíróság által a sztrájkkövetelések 1-
- pontjával összefüggésben tett megállapításokat. Az elsőfokú bíróság a sztrájkról szóló
- évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.)
- §
(1)bekezdésére és 3. §
(1)bekezdésére és a másodfokú bíróság végzésére hivatkozva kifejtette, hogy a sztrájkkövetelések 1-
- pontjában megfogalmazottak érintették a munkavállalók gazdasági, szociális [10] és munkajogi érdekeit. A
- október 1-jével megkezdődött sztrájk tekintetében pedig a kibővített 8 pontos követelés alapján kellett állást foglalni a sztrájk jogszerűségéről. [11] Az elsőfokú bíróság a sztrájkkövetelés
- pontját illetően azt állapította meg, hogy abban az I. rendű kérelmezett munkavállalói 10 %-os bérfejlesztést követeltek a munkavállalók számára. Ez a követelés megfelelt a Sztrájktv.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak, hiszen munkabérrel kapcsolatos igényt tartalmazott. [12] A sztrájkkövetelések
- pontját illetően szintén azt állapította meg, hogy a hatályos munkarend fennmaradása iránti követelés megfelelt a Sztrájktv.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a munkaszervezet kialakítása a foglalkoztatási körülmények körébe tartozik tehát összefüggésben áll a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő érdekeivel, ezen keresztül a gazdasági és szociális érdekeikkel is. A másodfokú bíróság végzésének [46] bekezdésére utalva kifejtette, hogy a sztrájk jogszerű abban az esetben, amennyiben az a munkaszervezet kialakításával, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásával és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatási körülményekkel áll összefüggésben, mivel azok a foglalkoztatással összefüggő szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételekre vonatkoznak. [13] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a kérelmezők kérelmükben a Sztrájktv. 3. §
(1)bekezdése, illetve 1. §
(1)bekezdésére hivatkozva kérték a sztrájk jogellenességének a megállapítását, ezért kizárólag erre alapítva lehetett értékelni a
- október 1-jén megkezdett sztrájk jogszerűségét. A kérelmezők fellebbezése [14] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a kérelmezők terjesztettek elő fellebbezést, melyben annak a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján történő megváltoztatását és a kérelemnek helyt adva, a
- október 1-jén megkezdett határozatlan idejű sztrájk jogellenességének a megállapítását kérték a Sztrájktv.
- §
(1)bekezdésére hivatkozva. [15] A kérelmezők kifejtették, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta teljeskörűen a kérelmüket, mert kizárólag a Sztrájtv. 1. §
(1)bekezdése és 3. §
(1)bekezdése alapján értékelte a sztrájk jogellenességét. Kérelmükben azonban Magyarország Alaptörvénye XVII. Cikk
(1)bekezdésére, a Sztrájktv. 1. §
(1)és
(3), a 2. §
(1), 3.§
(1), illetve 4. §
(2)bekezdésére hivatkozva állították a sztrájk jogellenességét. [16] Álláspontjuk szerint a sztrájk jogszerűségének értékelésekor a sztrájk gyakorlásának jogszerű módját is vizsgálni kell. A törvény ugyanis egyértelműen tiltja a sztrájk jogával való visszaélést. Ennek körében értékelni kellett, hogy a sztrájkbizottságot is köti az együttműködés kötelezettsége, jogait a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően gyakorolhatja. Ebből következően a követeléseit olyan módon és konkrétsággal kell megfogalmaznia, hogy arra a követelés címzettje reagálni tudjon, ezáltal érdemi egyeztetés lefolytatására legyen lehetőség. [17] E követelménnyel szemben a kérelmezettek rövid határidő kitűzésével, a sajtón keresztül nyilvánosságra hozott, illetve e-mail üzenetek útján közölt követeléseket terjesztettek elő, mellyel jogaikat visszaélésszerűen gyakorolták, illetve gyakorolják. Nem tanúsítottak együttműködő magatartást, mivel a követeléseiket nem részletezték megfelelően és érdemi tárgyalásba sem bocsátkoztak a kérelmezőkkel. A kérelmezők eljárása nem tette lehetővé, hogy a kérelmezettek fel tudjanak készülni a tárgyalásokra, illetőleg megfelelő módon gondoskodni tudjanak az alaptevékenység megszervezéséről a sztrájk megkezdését követően. [18] A sztrájk jogát gyakorló fél azonban köteles úgy eljárni, hogy ezzel lehetővé tegye a másik fél jogainak gyakorlását, kötelességei teljesítését (EBH 2020.01.M.1), mely következtében olyan módon és időben köteles minden lényeges tényt közölni, hogy ezzel ne akadályozza a másik felet a jogai gyakorlásában, kötelezettségei teljesítésében. [19] A kérelmezettek a sztrájkkövetelések
- és
- pontját
- október 1-jén sajtóközleményben hozták nyilvánosságra, arra
- október 1-jén, majd
- október 4-én is reagált az I. rendű kérelmezett, az ajánlat elfogadásával, illetőleg konkrét javaslattal a bérfejlesztések érdekében. A sztrájkbizottság azonban ezeket az ajánlatokat elutasította annak ellenére, hogy azok a sztrájkkövetelésekhez képest kedvezőbbek voltak. Ezt a körülményt az elsőfokú bíróság szintén nem vizsgálta. [20] A sztrájkkövetelések 1-
- pontjait illetően a kérelmezők kifejtették, hogy a kérelmezettek nem jelöltek meg olyan konkrét célokat és követeléseket, amelyek teljesülésével a sztrájk elkerülhető lett volna. Nem pontosították konkrétan a követeléseik megvalósításához szükséges eszközöket, amelyekkel a sztrájk elkerülhető, illetve nem is részletezték a követeléseiket. Mindezt a sztrájkjog gyakorlása jogszerűségének értékelésekor szintén figyelembe kellett venni (EBH 2013.04.M.10). [21] Érvelésük szerint a követelések első hat pontja azért volt ellentétes a Sztrájktv. rendelkezéseivel, mert azokat általános módon fogalmazták meg a kérelmezettek, a sztrájkkövetelések
- és
- pontjait illetően pedig nem tanúsítottak együttműködést, ezáltal eljárásuk a Sztrájktv.
- §
(3)bekezdésébe ütközött. [22] A kérelmezők kifejtették továbbá, hogy a munkavállalókat csak az őket közvetlenül érintő gazdasági, szociálpolitikai és munkaügyi kérdések tekintetében illeti meg a sztrájk joga. Ezt a körülményt azonban az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. A kérelmezettek sztrájkkövetelései ugyanis nem a munkavállalók munkaviszonyát, illetve gazdasági vagy szociális érdekeit közvetlenül érintő tárgykörökre vonatkoztak, azok közül egyik sem kapcsolódott munkaviszonnyal összefüggő joghoz vagy kötelezettséghez. [23] A követelések részben alaptalanok voltak, mivel az egyetemen megvalósult változásoktól függetlenül továbbra is garantálja az Alaptörvény a tudományos kutatás és a művészeti alkotás, tanítás és a tanulás szabadságát. A Szenátusnak továbbra is megmaradtak a nemzeti felsőoktatásól szóló
- évi CCIV. törvényben (továbbiakban: Nftv.) felsorolt jogosultságai. A fenntartói irányítás ugyanis nem sértheti a felsőoktatási intézmény kutatási, képzési, tudományos kérdésekben megnyilvánuló önállóságát. A Szenátustól kizárólag olyan döntési jogkörök kerülhetnek a fenntartóhoz, amelyek szintén nem érintik sem az egyetem Alaptörvényben biztosított önállóságát, sem a munkavállalók közvetlen gazdasági, szociális és munkaügyi érdekeit. A Szenátus továbbra is egy szakmai döntéshozó szerv, amelyben egyetemi munkavállalók és hallgatók is képviseltetik magukat, tehát továbbra is biztosított az egyetem oktatási alaptevékenységével kapcsolatos szakmai önállóság és autonómia. A Szenátus ugyanakkor nem rendelkezik a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdasági, szociális és munkaügyi jogkörökkel, mindezeket alapvetően a rektor, illetve a kancellár gyakorolja az Nftv.
- §, illetve 13/A. §-a értelmében. [24] A kérelmezők fellebbezésükben a hazai, illetőleg a nemzetközi ítélkezési gyakorlatra hivatkozva kifejtették, hogy a bérfejlesztéssel, étkezési hozzájárulással, korengedményes nyugdíjjal, létszámmal, túlmunkával, munkakörnyezettel kapcsolatos igényekkel ellentétben a munkáltató szervezeti, döntéshozatali rendje, a gazdálkodás mikéntjét érintő kérdések nem minősülnek a sztrájkjog útján érvényesíthető, a munkavállalók gazdasági, szociális érdekei tárgykörébe tartozó követeléseknek. [25] A követelések érdemét illetően előadták, hogy a kérelmezettek által kezdeményezett sztrájk egyik nem vitatott célja az, hogy a fenntartó ne éljen a törvényben biztosított jogával, illetőleg továbbra is széles körben biztosítsa az I. rendű kérelmező munkavállalói számára az érdemi részvételt a munka szakmai, adminisztratív feltételeinek meghatározásában, a Szenátuson keresztül. Ez a jogosultság azonban továbbra is fennáll. A II. rendű kérelmező, mint fenntartó szervezeti döntéseire irányuló követelések azonban nem érvényesíthetők sztrájk útján, mert azok nem érintik közvetlenül a munkavállalók gazdasági, szociális és munkajogi érdekeit. A munkavállalókat közvetlenül érintő kérdésekben az I. rendű kérelmező tett ajánlatot, amelyet azonban a sztrájkbizottság nem fogadott el. A kérelmezettek nem bizonyították továbbá, hogy a követelések mennyiben tartoznak a gazdasági és szociális érdekkörükbe. A sztrájk követelések
- pontja ezen túlmenően megalapozatlan is, mert az I. rendű kérelmező Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az oktatásban alkalmazott módszerekre vonatkozó jogosultságok továbbra is biztosítottak. A
- pontban megfogalmazott sztrájkkövetelés pedig azért alaptalan, mert az egyetem finanszírozásáról jogszabály - és nem a fenntartó, illetve a munkáltató - rendelkezik. Kérelmezettek fellebbezési ellenkérelme [26] A kérelmezettek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérték. [27] Érvelésük szerint az elsőfokú bíróág helytállóan vette figyelembe az sztrájkkövetelések első
- pontjának értékelésekor a Fővárosi Ítélőtábla jogerős, .... számú végzésében foglaltakat. A figyelmeztető sztrájkot a másodfokú bíróság nem találta jogellenesnek, ezért nem lehetett ellentétes következtetésre jutni a
- október 1-jén kezdődött sztrájkot illetően sem, mivel a két újabb pont kivételével, ugyanazon követelések érdekében lett meghirdetve. [28] A jogok visszaélésszerű gyakorlásával kapcsolatban kifejtették, hogy a kérelmezők kérelme ezzel összefüggő érvelést nem tartalmazott és a kérelmezők a Pp. 373.§
(2)és
(3)bekezdései alkalmazását megalapozó tényekre, körülményekre, bizonyítékokra a fellebbezési eljárásban nem hivatkoztak. Ugyanakkor érdemben is vitatták a fellebbezésben előadottakat kifejtve, hogy együttműködve, az oktatási tevékenység folyamatoságát biztosítva gyakorolják a sztrájk jogát és magatartásuk nem valósít meg joggal való visszaélést. Követeléseiket kellő konkrétsággal, világos módon fogalmazták meg, ezzel kapcsolatban korában a kérelmezők sem jeleztek értelmezési problémát. Álláspontjuk szerint az a tény sem valósított meg joggal való visszaélést, hogy a követeléseik egy részét elfogadó munkáltatói ajánlatot nem fogadták el. A másodfokú bíróság döntése és annak indokai [29] A kérelmezők fellebbezése nem alapos. [30] Az elsőfokú bíróság a tényállás helyes megállapításával és az irányadó jogszabályok alapján, azok helytálló értelmezésével érdemben helyes döntést hozott. [31] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 370. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. [32] A kérelmezők fellebbezésében előadottak kapcsán a másodfokú bíróság a Pp. 373. §
(1)-
(3)bekezdéseire hivatkozva rögzíti, hogy kizárólag azon indokokat értékelhette, amelyeket a kérelmezők az eljárást megindító kérelmükben is előadtak. Mindez irányadó volt az elsőfokú bíróság által értékelhető hivatkozások, jogi érvelés vizsgálata körében is. Ez alapján a következőknek volt jelentősége. [33] A kérelmezők az eljárást megindító kérelmükben a 2020. október 1-jén megkezdett sztrájk jogellenességére a Sztrájktv. 1. §
(1)bekezdés, 3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hivatkoztak. A jogszabályi hivatkozást alátámasztó jogi érvelésük részeként, az együttműködési kötelezettségre utalva kifejtették, hogy a dolgozókat kizárólag a gazdasági és szociális érdekeikkel összefüggésben, csak a munkáltatóval szemben illeti meg a sztrájk jogának gyakorlása. Mindezek alapján arra hivatkoztak, hogy a sztrájkbizottság 1-
- pontban meghatározott követelései közül egyik sem kapcsolódott szorosan a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő jogaihoz, kötelezettségeihez. A követelések alapvetően a munkáltató fenntartójának, tehát a II. rendű kérelmezőnek a szervezeti döntéseire vonatkoztak, ebből következően a sztrájk jogellenesnek minősült. A kérelemben kifejtett jogi érvelés szerint a Sztrájktv.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján jogellenes a sztrájk, amennyiben az nem a munkavállalók szociális, illetve gazdasági érdekeinek biztosítása céljából történik. Ennek kapcsán a kérelemben azt hangsúlyozták, hogy a sztrájkkövetelések nem a munkáltató (I.r kérelmező) intézkedéseire vonatkoztak, tehát a munkáltató és a munkavállalók jogviszonyával összefüggő jogokat nem érintettek. [34] Mindezek alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a kérelmezők által benyújtott fellebbezésben részletezett indokok a sztrájk jogával való visszaélés, illetve az együttműködési kötelezettség megsértésével összefüggésben olyan új érvelésnek minősültek, amelyekre a fellebbezési eljárásban a Pp. 373.§
(1)bekezdése alapján nem lehetett hivatkozni. A kérelmezők ezért alaptalanul állították, hogy az elsőfokú bíróság hiányosan, nem teljeskörűen értékelte a kérelmüket, mivel az együttműködéssel és a joggal való visszaéléssel összefüggő nyilatkozataikat csupán a megismételt eljárást követően előterjesztett elsőfokú határozat elleni fellebbezésükben adták elő konkrét érvekkel, tényelőadással alátámasztottan. [35] A fellebbezésben foglalt egyéb indokokat tekintve, az elsőfokú bíróság végzésében helyes következtetéseket vont le a 6 pontos sztrájk követelések és azok további 2. ponttal történt kiegészítésének érdemi értékelését illetően. A kérelmezők érvelése alapvetően azon alapult, hogy a 2020. október 1. napján megkezdett sztrájk során sztrájkkövetelésekként meghatározott igények nem feleltethetők meg a Sztrájktv. 1. §
(1)bekezdésében meghatározottak szerint a dolgozók gazdasági és szociális érdekeiként. A kérelmezők egyébként a jelen eljárást megelőző egyeztetés során is erre hivatkoztak. [36] Az elsőfokú bíróság ebben a kérdésben helytállóan fejtette ki a jogi álláspontját, mellyel a másodfokú bíróság teljes mértékben egyetértett, azt a korábbi jogerős végzés alapján a következőkel egészítette ki. [37] A sztrájk jogának gyakorlása, a sztrájk útján érvényesíteni kívánt munkavállalói követelések jogszerűségének értékelésekor a másodfokú bíróság jelen fellebbezés elbírálásakor is iránymutatónak találta a Kúria azon jogi álláspontját (EBH2013.M.
- számú határozat), hogy a sztrájkjog tiltó rendelkezés hiányában nem korlátozható. A ... számú jogerős végzésben kifejtettek szerint a dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek a munkafeltételek és a vállalkozáson belül a munkakörnyezet megszabásában, javításában, azok meghatározásához hozzájáruljanak. A hat pontban megfogalmazott sztrájk követelések a Szenátus jogkörének további változatlan fenntartására irányultak és abban konkrétumokat is megfogalmaztak a munkavállalók. Ezek a munkaszervezet kialakítására, a munkáltatói jogok gyakorlására, a vezetők kiválasztásának rendjére, költségvetési kérdésekre, a szervezeti és működési szabályzat elfogadására vonatkoztak. Azok összefüggésben voltak a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos érdekeivel, ezen keresztül a gazdasági és szociális érdekeikkel, mivel kihatottak az elvégzendő feladataikra, a foglalkoztatás szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételeire. A sztrájkjog ugyanis nem csupán a munkavállalók munkabérére, szociális juttatásaira vonatkozó munkáltatói döntéssel vagy annak elmaradásával szemben gyakorolható, hanem minden olyan intézkedés, kezdeményezés kapcsán, amely következménye érintheti a munkavállalók gazdasági, szociális, munkajogi érdekeit, akár olyan formában, hogy a korábbiaktól eltérően az azt érintő döntési folyamatban nem vehetnek részt. A sztrájkkövetelések 7.,
- pontjában megfogalmazottak is a munkaviszonnyal összefüggő, gazdasági érdekek körében előterjesztett követelésnek minősültek. E körben a másodfokú bíróság egyet értett az elsőfokú bíróság érvelésével, ezért annak megismétlésétől eltekintett. [38] A kérelmezők a korábbi fellebbezési eljárásban előterjesztett fellebbezési ellenkérelmükben hivatkoztak arra, hogy a
- és
- pontban meghatározott sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban már tettek ajánlatot a sztrájkbizottság részére. Az eredeti kérelemnek e körülmények értékelése nem képezte a tárgyát, ezért azt a tényt, hogy a kérelmezők ajánlatot tettek és azt a sztrájkbizottság nem fogadta el jelen másodfokú eljárásban nem lehetett értékelni. Ugyanezen okból nem lehetett figyelembe venni, hogy a kérelmezettek rövid határidő kitűzésével és olyan módon fogalmazták meg a sztrájkköveteléseket, amely nem volt kellően konkrét és világos, azok alapján érdemi egyeztetésre sem nyílt lehetőség. E hivatkozással szemben az I. rendű kérelmező kancellárja a
- szeptember 24-én írt levélben érdemi választ adott a 6 pontos követelésre. Abból megállapítható volt, hogy a sztrájkkövetelések címzettje valamennyi követelésre konkrét választ adott, a levél nem tartalmazott azzal kapcsolatos megjegyzést, hogy a követelések ne lennének világosan megfogalmazottak és értelmezhetők. Az utóbb, 7.,
- pontban kiegészített követelések tekintetében szintén nem lehetett megállapítani, hogy azok ne lettek volna kellően világosak és érthetőek, hiszen a kancellár, illetve rektorhelyettes által
- október 1-jén, illetve
- október 4-én megfogalmazott válaszlevelek sem azt tartalmazták, hogy a munkavállalók követelése nem lett világosan megfogalmazva. [39] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló
- évi CXVIII. törvény (Pnptv.) 1.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §-a, illetve a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. [40] A kérelmezettek perköltség igényt nem terjesztettek elő, ezért e tárgyban a másodfokú bíróság mellőzte a határozathozatalt a Pp. 81.-82.§-ai alapján [41] A fellebbezési eljárás illetékének megfizetésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39.§
(3)bekezdésének c) pontján és 47.§
(1)bekezdésén alapult, mely során a másodfokú bíróság az illeték számításának alapjaként 300.000 forintot vett figyelembe. [42] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 390. §
(1)bekezdése alapján - tárgyaláson kívül - bírálta el. Budapest,
- november
- dr. Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. előadó bíró dr. Asbóth Balázs s.k. bíró