Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mf.31.233/2020/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Kecskés Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kecskés Krisztián; cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek a Dr. Horváth Péter Attila Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Horváth Péter Attila; cím.) által képviselt alperes neve (cím.) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 20.M.70.360/2020/
- számú közbenső ítéletével szemben az alperes által
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. A 75.820 (hetvenötezer-nyolcszázhúsz) forint kereseti illetéket, az állam által előlegezett 8.880 (nyolcezer-nyolcszáznyolcvan) forint tanúköltséget, továbbá az 101.100 (egyszázegyezer-egyszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék a
- július
- napján kelt 20.M.70.360/2020/
- számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szűntette meg a felperes munkaviszonyát. [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- május
- napjától állt az alperessel munkaviszonyban kivizsgáló-hibaelhárító munkakörben, személyi alapbére havi 307.300 forint volt. [3]
- július
- napján tanú1, .... szám alatti alperesi ügyfél észlelte, hogy a vízmérő aknájában víz van, amelyet az alperesnél bejelentett 18 óra 31 perckor. A bejelentés kivizsgálására ugyanezen a napon 20 óra tájban az alperes részéről a felperes és tanú2 érkezett tanú1hoz, akik megállapították, hogy belső csősérülés történt. Ezen alkalom során a felperes és/vagy tanú2 arról tájékoztatta tanú1t, hogy nagyjából 600.000 forint értékben folyhatott el víz, de amennyiben 200.000 forintot kifizet részükre, úgy „vissza tudják tekerni" a vízmérőt, hogy ne kelljen annyi pénzt fizetni. tanú1 úgy válaszolt, hogy csupán 20.000 forint készpénz van nála, amelyet a felperes és/vagy tanú2 nem fogadtak el. A felperes és tanú2 visszaült a gépkocsiba, majd tanú1 megkapta tanú3, a felperes testvére és tanú2 édesapja telefonszámát - aki szintén az alperesnél állt munkaviszonyban, de bejelentett mellékállás keretében vízszereléssel foglalkozik - abból a célból, hogy a hibát elhárítsa.
- július
- napján tanú1 telefonos panaszbejelentést tett az alperes telefonos ügyfélszolgálatára, amelynek során elmondta a
- július
- napján tapasztaltakat. Az alperes a telefonhívás hanganyagát rögzítette. [4] A
- július
- napján kelt azonnali hatályú felmondással az alperes megszüntette a felperes munkaviszonyát az alábbi indokolással. „A társaságunkhoz
- július 12-én panaszbejelentés érkezett, amely szerint a .... alatti címen víz elfolyás bejelentésre kiérkezett vízműves munkatársak, Ön és tanú2 a fogyasztónak azt állították, hogy 600.000 forint értékben folyt el víz, és amennyiben a fogyasztó fizet nekik 200.000 forint összeget, akkor a vízórát visszapörgetik. A panaszosnak a bejelentés szerint a helyszínen nem volt ennyi készpénze, de a lányától kért 200.000 forintot, hogy ki tudja fizetni az érintett személyeket. Önök által a fogyasztónak adott telefonszámon elért vállalkozóval a fogyasztó megállapodott a hiba helyreállítása tekintetében is. A vállalkozó képviseletében tanú4 átvett a fogyasztótól 250.000 forintot, amelyről a fogyasztó számlát nem kapott. Ön és tanú2 a kivizsgálás után a fogyasztónál nem jelentek meg többet. Az ön magatartása alkalmas volt arra, hogy a felhasználóban azt az érzetet keltse, mintha a alperes neve munkatársaként kenőpénz ellenében a vízórát vissza tudják pörgetni, ezáltal a felhasználót megvesztegetésre akarták rávenni, továbbá a alperes neve-t és annak munkatársait rossz színben tüntették fel a felhasználó előtt. Az ön magatartása ezért a munkaviszony ellátásával összefüggésben szükséges munkáltatói bizalom elvesztését, valamint a társaság jogos gazdasági érdekeinek megsértését eredményezi, és a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné teszi." Az alperes a felperes munkaviszonya mellett tanú2 és tanú4 munkaviszonyát is azonnali hatállyal megszüntette. [5] Az elsőfokú bíróság döntése szerint az alperesi azonnali hatályú felmondás azért jogszabálysértő, mert a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján ítéleti bizonyossággal nem lehetett megállapítani, hogy a felperes a terhére rótt magatartást elkövette. Kiemelte, hogy a tanúként meghallgatott panaszbejelentő, tanú1 a
- november
- napján megtartott tárgyaláson a felperest nem ismerte fel, nem tudta megmondani, hogy a felperes terhére rótt kijelentés a felperestől származott-e. A tanúvallomások és a hangfelvételek leiratai sem támasztották alá, hogy a panaszbejelentő által előadottak a felperestől vagy tanú2től származtak. Az alperes az azonnali hatályú felmondásban maga is többesszámot használt, azaz kétséget kizáróan az alperes sem tudta a fegyelmi eljárás alapján megállapítani, hogy valóban a felperestől származtak-e ezek a mondatok. [6] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú ítélet is megállapította, hogy a felperes és tanú2 eljárása során elhangzott tanú1 felé az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló kijelentés. Az azonnali hatályú felmondás indokolása nem tartalmazta, hogy a felperes pontosan mit mondott, vagy ami elhangzott, azt pontosan ki mondta a panaszosnak. Egyértelmű tény, hogy a felperes a helyszínen volt, amikor ez a kijelentés elhangzott, és ez a kijelentés alkalmas az azonnali hatályú felmondás indokolásában felhozott hatások kiváltására, a munkaviszony fenntartásához szükséges alapvető bizalom veszett el. A felperes a kijelentés elhangzásakor jelen volt, ezért irrelevánssá válik, hogy személy szerint ő mondta-e, vagy a munkatársa, mivel jelenlétével erősítette az elhangzott kijelentés negatív hatását a panaszos fogyasztó felé, és magatartása akkor is rossz színben tünteti fel az alperesi munkáltatót, ha személy szerint esetlegesen nem ő mondta ki a szavakat, de nem is tiltakozott azok ellen. [7] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint tanú1 nyilatkozatai mind az alperes által lefolytatott vizsgálat során, mind a bíróság előtt bizonytalanok és ellentmondóak voltak abban a tekintetben, hogy az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló magatartást ki tanúsította. A tanú a felperest nem ismerte fel, és azt sem tudta megmondani, hogy a felperestől származott-e a vízóra visszapörgetésére vonatkozó ajánlat. Az alperes feladata volt a felperes konkrét cselekvőségét tisztázni, ami nem történt meg. Az azonnali hatályú felmondásban az alperes is többesszámot használt, ami egyértelműen igazolja, nem tisztázta, hogy kitől származott a fogyasztó által sérelmezett nyilatkozat. [8] A fellebbezés alapos. [9] Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, azonban a másodfokú bíróság az abból levont következtetéseivel nem értett egyet. [10] Az Mt.
- §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. [11] A fellebbezéssel nem támadott tényállás szerint a bejelentés kivizsgálásakor a felperes és munkatársa arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy közel 600.000 forint víz elfolyást észleltek, amennyiben azonban a bejelentő 200.000 forintot kifizet, a vízmérőt vissza tudják tekerni. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében alaptalanul vitatta a visszatekerésre vonatkozó ajánlat elhangzását, mivel a perbeli eseményt néhány nappal követő telefonos bejelentés hangfelvétele mindezt alátámasztotta. Nem jogszabálysértő, hogy a tanú későbbi meghallgatása során tett vallomásával szemben az időben korábbi nyilatkozat alapján állapította meg az elsőfokú bíróság a tényállást. [13] Az alperes helyesen hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége szempontjából nem annak volt jelentősége, hogy a vízóra visszapörgetésével kapcsolatos nyilatkozat a helyszínen jelenlévő két munkavállaló közül melyiküktől hangzott el. Az alperes arra is helyesen mutatott rá, hogy maga az azonnali hatályú felmondás sem azt tartalmazza, hogy a vízóra visszapörgetésére vonatkozó nyilatkozat a felperestől származott, hanem azt, hogy a felperes magatartása alkalmas volt arra, hogy a felhasználóban azt az érzetet keltse, hogy az alperes munkatársaként kenőpénz ellenében a vízórát vissza tudják pörgetni, ezáltal a felhasználót vesztegetésre akarták rávenni, továbbá az alperest és annak munkatársait rossz színben tűntették fel a felhasználó előtt. A kötelezettségszegés megítélésével kapcsolatban nem az volt a döntő, hogy a nyilatkozat melyiküktől hangzott el, hanem az, hogy a nyilatkozat megtételekor mindketten jelen voltak, a fogyasztóval szemben együtt léptek fel és a visszapörgetéssel, illetve a vesztegetéssel kapcsolatban a felperes sem tiltakozott. [14] tanú1 a
- július 12-én tett telefonos bejelentésében már említést tett arról, hogy a munkáltató részéről eljáró szerelők a vízóra fizetség ellenében történő visszatekerésére tettek ajánlatot. A felperes és tanú2 a fegyelmi eljárás során
- július
- napján tartott meghallgatásuk alkalmával mindketten úgy nyilatkoztak, hogy a hibabejelentés kivizsgálása során,
- július 9-én együtt voltak jelen és a csőtöréssel kapcsolatos hibát közösen tárták fel, a fogyasztóval közösen beszéltek. A felperes kifejezetten nyilatkozott arról, hogy az eljárásuk során a fogyasztó folyamatosan beszélt, panaszkodott, a beszélgetés részleteiről is beszámolt. A felperes az elsőfokú tárgyalás során foganatosított személyes meghallgatása alkalmával is elismerte, hogy a hibabejelentés kivizsgálásakor jelen volt, a vízóraaknát megvizsgálta, részt vett a vízcsap elzárásában és a hiba okának feltárásában is. Azt sem vitatta, hogy a bejelentő tájékoztatása, a vele folytatott beszélgetés során is jelen volt, akinek egyéb panaszait is meghallgatták, majd tájékoztatták, hogy ők a javítást elvállalni nem tudják, de a testvére, tanú3 telefonszámát felírta neki. A felperes tehát a per során nem vitatta, hogy a bejelentővel folytatott beszélgetés alkalmával jelen volt, csak azt, hogy a vízóra visszapörgetésével és a pénz fizetésével kapcsolatos kijelentés bárkitől elhangzott. [15] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg, hogy a munkáltatói intézkedés alapját képező kijelentések valóban elhangzottak. Tévesen tulajdonított azonban annak jelentőséget, hogy a kijelentést személy szerint melyik munkavállaló tette. Az azonnali hatályú felmondás indokolása és a felperes terhére rótt kötelezettségszegés megvalósulása szempontjából perdöntő jelentősége annak volt, hogy a kijelentés alkalmával a felperes kétséget kizáróan jelen, a jogsértő magatartás ellen nem tiltakozott, a munkatárssal történt együttes fellépéssel pedig maga is elkövette a felrótt kötelezettségszegést. Mindez megalapozta az Mt.
- §
(1)bekezdés a) pontján alapuló azonnali hatályú felmondást. [16] A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. [17] A másodfokú bíróság a Pp. 82. §
(2)bekezdése alapján mellőzte a pernyertes alperes perköltségének viselésére vonatkozó rendelkezést, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú eljárás során az általa igényelt perköltséget a Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdése ellenére költségjegyzék előterjesztése útján nem számította fel, a fellebbezési eljárás során pedig költségigényt nem terjesztett elő. [18] A felperes legutóbbi,
- december
- napján bíróságra érkezett keresetpontosítása szerint meghatározott 1.263.680 forint pertárgyértéket alapul véve az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint számított 75.820 forint kereseti, és a 46. §
(1)bekezdése szerint számított 101.100 forint fellebbezési le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett 8.880 forint tanúköltség a Pp. 102. §
(6)bekezdése szerint az állam terhén marad, figyelemmel a felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre. Az alperes az általa előzetesen lerótt 15.000 forint fellebbezési illeték visszatérítésére az Itv. 80. §
(1)bekezdésének i) pontja alapján jogosult. Budapest,
- december
- . Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Asbóth Balázs s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. bíró