← Magyarország

Pfv.20104/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kapcsolattartás megváltoztatására a Ptk. külön rendelkezést nem tartalmaz, a szülői felügyelettel kapcsolatos részjogosítvány jellegéből adódóan a felek megállapodásával, vagy az ítélettel szabályozott kapcsolattartás megváltoztatásának feltételei a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatására vonatkozó anyagi jogi szabályhoz igazodnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Pfv.II.20.104/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit a tanács elnöke . Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna előadó bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: . Bánhegyi Éva ügyvéd (fél címe 1) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: ád és Regász Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Regász Mária ügyvéd) A per tárgya: Kapcsolattartás újraszabályozása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.P.104.010/2017/
  2. A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Törvényszék 50.Pf.633.407/2018/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 70.200 (hetvenezer-kétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes és az alperes (továbbiakban: felek) élettársi kapcsolatából
  4. május 24-én D. P.,
  5. február 3-án D. M. kettős utónevű gyermekeik születtek. A felek a Pesti Központi Kerületi Bíróságon gyermekelhelyezés és járulékai iránt folyamatban volt perben a
  6. december 7-én tartott tárgyaláson a bíróság végzésével jóváhagyott egyezséget kötöttek (P.106.420/2011/
  7. végzés). Megállapodtak abban, hogy a [3] [4] [5] [6] [7] gyermekek az alperes nevelésébe és gondozásába kerülnek, a felperes pedig
  8. január
  9. napjától kezdődően 75.000-75.000 forint határozott összegű gyermektartásdíj megfizetését vállalta. A folyamatos kapcsolattartást a bírói gyakorlatnál bővebb időtartamban rendezték: a felperest minden páratlan hét péntek reggel 7.30-tól vasárnap este 18 óráig, minden páros hét csütörtöki napon déli 12 órától aznap este 18 óráig illette meg. Az időszakos kapcsolattartásra a felperes az iskolai szünetek második felében, páros ünnepek másodnapján (reggel 9 órától este 18 óráig), illetve páratlan évben december 24-én 9 órától aznap 12 óráig, páros évben déli 12 órától 20 óráig, a gyermekek születése napján délután 16 órától 18 óráig volt jogosult. A felperes
  10. június
  11. napján benyújtott keresetlevelében a kapcsolattartás újraszabályozását kérte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 102.962/2013/
  12. számú,
  13. április
  14. napján kihirdetett ítéletével a kapcsolattartást módosította: a felperest feljogosította minden páratlan hét csütörtök délután 16 órától vasárnap este 18 óráig a folyamatos kapcsolattartásra. Szabályozta az időszakos kapcsolattartást is: arra a felperes kizárólag a nyári iskolai szünidőben lett jogosult, a páros ünnepek és a nyári szünidőn kívüli időszakos kapcsolattartást mellőzte. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 50.Pf.635.739/2014/
  15. számú,
  16. november 13-án kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét részben megváltoztatva a folyamatos hét közbeni kapcsolattartást mellőzte és a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az apa folyamatos kapcsolattartási joga június 15-től augusztus 31ig, továbbá a kettős ünnepek időtartama alatt szünetel. A másodfokú bíróság döntését a folyamatos kapcsolattartást illetően azzal indokolta, hogy a felperes Sz.-n tartózkodik, indokolatlan, hogy már csütörtök délután a gyermekeket a b.-i óvodából, illetve iskolából Sz.-re vigye, onnan pedig reggel ismét B.-re kell jönniük. Az életvitelszerűen N.-ban élő felperes a páros héten csütörtökön esedékes néhány óra terjedelmű kapcsolattartást nem tudja igénybe venni. A felperes az időszakos kapcsolattartást a nyári szünetidőtartamára kérte, az elsőfokú bíróság a kérelmének helyt adott, egyben mellőzte a kettős ünnepek másodnapjára, illetve a nyári szünidőn kívüli egyéb szünetekre vonatkozó időszakos kapcsolattartást, amelyet egyik fél sem sérelmezett. A kettős ünnepekre a felperes nem tartott igényt, ezért azok mindkét napját a gyermekek az alperessel tölthetik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.II.20.409/2015/
  17. számú
  18. november
  19. napján hozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A jogerős ítélet alapján a felperes a folyamatos kapcsolattartást minden páratlan héten pénteken reggel 7.30 órától vasárnap este 18 óráig jogosult gyakorolni. Az időszakos kapcsolattartás nyáron a megjelölt időtartamok alatt illeti meg és nyáron, illetve a kettős ünnepek időtartama alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel. 2015 februárjában az alperes jelenlegi lakóhelyére költözködött. 2016 szeptembere óta a kisebbik gyermek is iskolás, mindketten a B., J. É. Általános Iskolába járnak. Az iskola gépkocsival 15-20 perc távolságra van, a felperes szentendrei lakásától az iskoláig nem egészen egy óra az út. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik, 7.50-re kell a gyermekeknek beérnie, hogy reggelizni tudjanak. A felperes a jogerős ítélet meghozatala után - a felek megállapodása alapján - egy ideig a kislányt már reggel 7 órakor elvitte. A szülők közötti vita után az alperes ragaszkodott a bíróság által meghatározott kezdő időponthoz, ezért azóta a felperes a gyermekeket 7.30 órakor veszi át. [8] A felek között a kapcsolattartási konfliktusok a jogerős ítéleti szabályozás ellenére sem szűntek meg. 2015-ben a felperes a kapcsolattartások végrehajtása miatt a gyermekek védelembe vételét kérte, a gyámhatóság a szakvélemények, a családsegítő és az esetmenedzser véleményét figyelembe véve az apa kérelmét
  20. május 31-én hozott határozatával elutasította (...). A felperes újabb eljárásokat kezdeményezett, a gyámhatóság meghallgatta a szülőket, a gyermekjóléti központ esetmenedzserét és a
  21. október
  22. napján kelt .... számú határozat szerint a gyermekvédelmi hatósági intézkedést továbbra sem tartotta indokoltnak. [9] A kapcsolattartások során történt átadás-átvétel problémái miatt a felperes kérelmére indult eljárásban a gyámhatóság felhívta a szülők figyelmét a kommunikáció szükségességére és megkereste a gyermekjóléti központot, hogy alapellátás keretében nyújtson segítséget a szülőknek. Az eljárást a .... számú,
  23. december 22-én hozott határozatával megszüntette. [10]
  24. január 9-én az apa ismét a gyámhivatalhoz fordult. A kapcsolattartás végrehajtása miatt az eljárás megindítását, az alperes ismételt jogsértő viselkedésére tekintettel pénzbírság kiszabását kérte. Kérelmének indokolása szerint az alperes nem tájékoztatta őt a gyermekek háziorvosának nevéről és elérhetőségéről, valamint D. iskolai felszerelését hiányosan adta át. A gyámhivatal a kérelmet a folyamatban levő eljárásra figyelemmel
  25. február 8-án elutasította. [11] A felek között a kapcsolattartási viták a felperes részéről a péntek reggeli időponttal, az alperes részéről a visszavitel időpontjával, illetve a gyermekek iskolai felkészülésével függött össze. A felperes szerint a péntek 7.30 időpont nem megfelelő, mivel a gyermekeknek rendkívül rövid idő alatt, legkésőbb 7.50-re az iskolába kell érniük. Az alperes kifogásolta, hogy a felperes rendszeresen 15-20 perc késéssel adja át a gyermekeket, és a házi feladatokat csak részben készítik el. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [12] A felperes többször módosított keresetében azt kérte, hogy a bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság P.106.420/2011/
  26. számú végzéssel jóváhagyott egyezséget, illetve a Fővárosi Törvényszék 50.Pf.635.739/2014/
  27. számú ítéletében foglaltakat változtassa meg: a folyamatos kapcsolattartás kezdő időpontját minden páratlan héten pénteken 7 órában, a záróidőpontot pedig vasárnap 19 órában határozza meg. Jogosítsa fel a húsvéti és a pünkösdi ünnepek alatt a folyamatos kapcsolattartásra. Az időszakos kapcsolattartást újraszabályozva, karácsony másodnapján, december 26-án reggel 9 órától december 27-én 19 óráig, a nyári iskolai szünetben pedig június 15-tól 29-ig, július 14-től 27-ig, augusztus 4-től 15-ig, a kezdő nap reggel 9 órától a zárónap 19 órájáig legyen jogosult a gyermekek elvitelére. [13] A kereset ténybeli alapjaként előadta: az eredeti egyezséghez képest öt év telt el, a jogerős ítéleti szabályozáson alapuló körülmények is lényegesen megváltoztak. Az alperes új lakóhelyre költözött, 2016 őszétől mindkét gyermek iskolás. Kedvezőbb munkaidő beosztása miatt képes a gyermekei életében aktívan részt venni. A folyamatos kapcsolattartás kezdő és záró időpontjának módosítását a gyermekeivel való reggeli beszélgetések fontosságával, illetve a gyermekek életkorának változásával indokolta. [14] A felperes hangsúlyozottan érvelt a gyermekek érdekével. A közös együttlétet a gyermekek igényelik, a munkaidő beosztása pedig a hosszabb időtartamot lehetővé teszi. Változatlanul N.-ban dolgozik, időközben azonban vállalkozó lett, fő megrendelője egy magyarországi cég, tehát több időt tud belföldön tölteni. A folyamatos kapcsolattartás időtartamának a megváltozott körülményekhez való igazítása a gyermekek érdekében áll. [15] A fentiek miatt a páros ünnepek alatti folyamatos kapcsolattartás szünetelése is súlyosan sérelmes és a gyermekek érdekét sértő. A húsvéti és a pünkösdi ünnepek évente eltérő időpontja miatt - ha az ünnepek az őt illető páratlan hétvégére esnek - előfordulhat, hogy egy hónapig nem találkoznak. [16] Végül kérte, hogy a bíróság egységes szerkezetben rendelkezzen a kapcsolattartásról, mert azt jelenleg egy bíróság által jóváhagyott egyezség, egy kijavító végzés, valamint két ítélet szabályozza. [17] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet óta a körülmények nem változtak, illetve azok a kapcsolattartás módjára, időtartamára nem hatnak ki. Az új lakástól autóval az iskola könnyebben megközelíthető, a költözés ténye tehát a reggeli időpont módosítását körülményváltozásként nem alapozza meg. Ugyancsak nem tekinthető lényeges körülményváltozásnak az iskolás kor elérése, az előzményi ítélet meghozatalakor a nagyobbik gyermek már iskolába járt. A gyermekek házi feladatai nem vagy részben készülnek el, ezért ellenezte a vasárnap eseti záró időpont egy órával későbbi időpontban történő meghatározását. [18] A páros ünnepeken való folyamatos kapcsolattartás iránti kérelemnél arra hivatkozott, hogy a felperes azzal korábban sem élt. Az alperes részletesen kitért a felperes konfliktusokat generáló magatartására, a számtalan gyámhivatali eljárásra, írásbeli kommunikációjának lekezelő, becsmérlő stílusára. Az első- és másodfokú ítélet [19] Az elsőfokú bíróság ítéletével a Fővárosi Törvényszék 50.Pf.635.739/2014/
  28. számú ítéletének rendelkezéseit visszautalva a Pesti Központi Kerületi Bíróság P.106.420/2011/
  29. számú bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségére részben megváltoztatta és a kapcsolattartást egységes szerkezetben szabályozta. A folyamatos kapcsolattartás kezdő időpontját minden páratlan hét péntekén reggel 7 órában határozta meg a záró időpont változatlan (18.00 óra) fenntartásával. Rendelkezett az átadásátvétel helyéről, illetve az elmaradt kapcsolattartások pótlásáról és a tájékoztatási kötelezettségről. Az időszakos kapcsolattartás tekintetében a felperest feljogosította minden évben karácsony másodnapján, december 26-án 9 órától december 27-én 19 órájáig való kapcsolattartásra. A nyári időszakban június 16-tól 29-ig, július 14-től 27-ig, augusztus 4-től 15-ig a kezdő nap reggel 9 órától, a zárónap 19 órájáig illeti meg a felperes a kapcsolattartás. Rögzítette, hogy a nyári kapcsolattartás bármely időtartamának elmaradása esetén a kapcsolattartás nem pótolható. A gyermekek születésnapján 16 órától 19 óráig jogosult az apa a gyermekeket magával vinni. Megállapította, hogy a folyamatos kapcsolattartás minden évben június 16-tól augusztus 31-ig szünetel és a felperest a karácsonyi ünnep kivételével a páros ünnepeken is megilleti. [20] Az elsőfokú bíróság a döntését a Polgári Törvénykönyvről szóló
  30. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
  31. §

(1)bekezdésére alapította. Rögzítette, hogy a kapcsolattartás nemzetközi egyezményben is deklarált gyermeki alapjog. [21] A peradatok értékelésével arra a következtetésre jutott, hogy a keresetben foglaltak részben megalapozottak, a szülők közötti folyamatos konfliktus pedig indokolja a kapcsolattartás egységes szerkezetben való szabályozását. [22] A
  1. évi egyezségi rendezés és a jogerős ítéletben foglalt szabályozás megváltoztatása indokolt. A felperes ugyan változatlanul N.-ban él és dolgozik, nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a gyermekeivel módja van több időt tölteni és azt a gyermekek is igényelik. Munkakörülményeinek kedvező alakulása lehetővé teszi a kapcsolattartás megváltozott helyzethez való igazítását. [23] A Ptk. 4:
  2. §-a keretjogszabály, azt a szülők megállapodása, illetve a bíróság rendelkezése tölti meg tartalommal a kapcsolattartás időtartamának, módjának meghatározásával. A kapcsolattartás célja, hogy a különélő szülő folyamatosan figyelemmel kísérhesse gyermeke sorsát, közöttük az érzelmi kapcsolat fennmaradjon. A felperes számára a távolság miatt különösen fontos, hogy a rendszeres találkozás révén a gyermekekkel minél hosszabb időtartamban együtt tudjon lenni. [24] Az elsőfokú bíróság a gyermekek személyes meghallgatása és a szülők nyilatkozata alapján úgy ítélte meg, hogy a módosított kereset a folyamatos kapcsolattartás kezdő időpontjának reggel 7 órában történő megállapítására alapos. Ez önmagában nem jelentős változás (kéthetente fél óra többlet), a szülők korábbi megállapodásával egyező és a gyakorlatban is megvalósult. Az alperes okszerű érvet a 7.30 időpont változatlan fenntartására nem adott. [25] A felek között a másik probléma a húsvéti és pünkösdi ünnepek alatti folyamatos kapcsolattartás szünetelése volt. Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmét indokoltnak ítélte. A felperes ugyanis a karácsonyi ünnepek és a nyári szünet kivételével további időszakos kapcsolattartást (téli, tavaszi, őszi szünet) nem kért, ezért méltányolható az, hogy minden páratlan hétvégén - beleértve a húsvéti és pünkösdi kettős ünnepet - a gyermekeivel találkozzon. Az évente változó időpontú ünnepek esetén előfordulhat, hogy egy hónapban csak egy hétvégét tudnak együtt tölteni. [26] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. [27] A másodfokú bíróság nem fogadta el az elsőfokú bíróság jogi álláspontját. A kapcsolattartás megváltoztatása esetén sem mellőzhető a körülményváltozás és a gyermek érdekének vizsgálata. A perben tehát elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a jogerős ítéleti rendezés óta történt-e a gyermekek érdekében is álló lényeges, az újrarendezést indokoló változás. [28] Az elsőfokú bíróság a peradatokkal ellentétesen foglalt állást az újraszabályozás megalapozottsága körében. A keresetben felhozott indokok ugyanis nem adnak alapot a kapcsolattartás megváltoztatására. A gyermekek és az alperes lakóhelyének
  3. februári változása, a felperes munkaidejének kedvezőbb beosztása, illetőleg az, hogy 2016 szeptemberétől mindkét gyermek iskolába jár, nem minősül a kapcsolattartás időtartamát, módját befolyásoló lényeges körülményváltozásnak. Nem tekinthető lényeges körülményváltozásnak az a felperesi hivatkozás sem, hogy a gyermekeivel több időt szeretne eltölteni, ez legfeljebb a felperes kívánságaként értelmezhető. A felperes keresete jogalapját nem tudta bizonyítani, a kereset a jogalap hiányában megalapozatlan. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [29] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  5. §
(1)bekezdése, a Ptk. 4:178. §
(1)bekezdése, 4:2. §
(1)bekezdése, 4:181. §
(4)bekezdése, 4:180. §
(1)bekezdése megsértésére alapította. [30] Felülvizsgálati érvelése szerint a másodfokú bíróság érdemi indoklás nélkül utasította el a keresetét [régi Pp. 221. §
(1)bekezdés]. Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása után hozta meg a döntését, amelyet részletesen meg is indokolt, a döntését megalapozó körülményeket és a vizsgálati szempontokat kifejtette. Ezzel szemben a másodfokú bíróság keresetének elutasítását sommásan, az érdemi körülményváltozás hiányával és a gyermekek érdekével indokolta. Az elsőfokú bíróság mérlegelt döntését mindössze két bekezdéssel és érdemi indokolás nélkül mérlegelte felül, álláspontját nem fejtette ki. Nem tért ki a felperes belföldi munkavállalására, a gyámhivatali gyakorlatra és nem indokolta a páros ünnepek alatti folyamatos kapcsolattartás szünetelésének fenntartását. Nem fejtette ki azt sem, hogy miért ellentétes a gyermekek érdekével a reggel 7 órai kezdő időpont. [31] A jogerős döntés sérti az anyagi jogi jogszabályokat is. [32] A kapcsolattartás megváltoztatása körében a Ptk. 4:181. §
(4)bekezdése az előzményi határozat meghozatalától terjedő két év törvényi előírásával kizárólag az eljáró hatóság (bíróság vagy gyámhivatal) hatáskörét deklarálja és nem rendelkezik a kapcsolattartás újraszabályozásának törvényi feltételeiről. A Ptk. a szülői felügyelet megváltoztatásának jogalapi feltételeként előírja a körülményváltozás és a gyermek érdekének bizonyítási kötelezettségét, a kapcsolattartás újraszabályozása körében ilyen feltételrendszert nem tartalmaz. [33] Az adott perben azonban az előadott körülményváltozások és a gyermekek mindenek felett álló érdeke megalapozzák a kereseti kérelmet. Az alperesi anya elköltözése és a gyermekek iskolás kora indokolja az eredeti egyezséghez képest a kapcsolattartás kezdő időpontjának megváltoztatást. Az alperes nem hajlandó a korábbi közös megegyezésen alapuló eltérés fenntartására, holott a gyermekek érdekében az állna, hogy időben beérjenek édesapjukkal az iskolába [Ptk. 4:178. §
(1)bekezdés, Ptk. 4:2. §
(1)bekezdés]. [34] A kettős ünnepek tekintetében is indokolt a szabályozás megváltoztatása, hiszen a páratlan hétre eső húsvéti és pünkösdi ünnepek esetén a felperes egyáltalán nem jogosult a kapcsolattartásra. [35] Végül a felperes utalt arra, hogy a kapcsolattartást öt határozat rendezi, az egységesség és az áttekinthetőség érdekében indokolt volt a szabályok egységes szerkezetbe való foglalása. [36] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. A kapcsolattartás újrarendezésének két konjunktív törvényi feltétele van: bekövetkezett-e a körülmények lényeges módosulása, és ezzel összefüggésben a megváltoztatás a kiskorú gyermek érdekében áll-e. A törvényi feltételek bizonyítása az újraszabályozást kérő felet, az adott esetben a felperest terhelte. A felperes egyik törvényi feltételt sem bizonyította és teljesen alaptalanul hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet a gyermekek érdekének figyelmen kívül hagyásával rendelkezett. A másodfokú bíróság ugyanis pontosan azt észlelte, hogy a felperes az érdemi bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, kívánalma - korábban menjen a gyermekekért - pedig automatikusan nem azonosítható a gyermekek érdekével. [37] A másodfokú bíróság a gyermekek érdekének vizsgálatával jutott arra a következtetésre, hogy a folyamatos kapcsolattartásnál a kezdő időpont fél órával korábbi meghatározása nem áll a gyermekek érdekében. A személyesen meghallgatott gyermekek is a jelenlegi - a korábbi jogerős ítélet szerinti - helyzet fenntartását kérték. [38] A kettős ünnepek alatt a folyamatos kapcsolattartásról maga a felperes mondott le, és fel sem merült a gyermekek elvitele. [39] Az alperes végül rámutatott arra, hogy nincs a felperes számára megfelelő szabályozási rend, a felek közötti kapcsolattartási problémák nyolc éve fennállnak. A Kúria döntése és jogi indokai [40] A Kúria a jogerős ítéletet teljes terjedelmében vizsgálta felül. [41] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [42] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság jogi álláspontjával, az indokolását az alábbiakkal kiegészíti. [43] Helytállóan érvelt a felperes azzal, hogy a Ptk. 4:181. §
(4)bekezdése a kapcsolattartás megváltoztatása esetén kizárólag az adott ügyben eljáró hatóság hatáskörét rögzíti: ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, annak megváltoztatása a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól kérhető. Az anyagi jog tehát a kapcsolattartás megváltoztatásánál feltételeket nem tartalmaz. A jogszabályi előírás hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a kapcsolattartás módjának és mértékének megváltoztatása bármilyen indokkal vagy akár indok nélkül is elterjeszthető, azt a szülők a konfliktusok folyamatos generálása, illetve fenntartása érdekében egymással szemben fegyverként használják. [44] A Ptk. a kapcsolattartást a szülői felügyelet gyakorlása körében rendezi (XII. Cím XVIII. fejezet
  1. pont). Az anyagi jogi szoros összefüggésre figyelemmel a bíróság a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésekor a gyermek érdekében a kapcsolattartásról hivatalból (külön kérelem hiányában) is köteles határozni (az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület
  2. számú állásfoglalása). [45] A Ptk. a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást alapvető gyermeki jogként definiálja. Ez összhangban áll az
  3. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermekek jogairól szóló New Yorkban,
  4. november 20-án kelt Egyezmény
  5. cikk
  6. pontjával. A kapcsolattartás szabályozása és a szabályozás megváltoztatása körében tehát - családjog egyik alapelvének [Ptk. 4:
  7. §
(1)bekezdés] és a kapcsolattartás alapjogi jellegének [Ptk. 4:178. §
(1)bekezdés] megfelelően - elsődlegesen a gyermek érdeke az irányadó. [46] A kapcsolattartás rendezése a különélő szülő és a gyermek között tartós jogviszonyt hoz létre, emiatt különösen fontos annak kiszámíthatósága: a különélő szülő biztos legyen abban, hogy a kapcsolattartást alatt a gyermekével zavartalanul együtt lehet, a gyermeket a kezdő időpontban átveheti és a záró időpontban a gondozó szülő fogadja. Az előreláthatóságot a gyermek érdeke is indokolja: az iskolai vagy iskolán kívüli programjait - alacsonyabb életkorban a gondozó szülő - ennek megfelelően szervezze, és a kapcsolattartásra felkészülve/felkészítve menjen. [47] A szülők közötti vita esetén a megváltoztatás eljárásjogi alapfeltétele, hogy a keresetet benyújtó fél előadja: az előzményi rendezéshez képest milyen - a kapcsolattartás időtartamára vagy módjára kiható - tényekre (körülményváltozásra) alapítja a kérelmét [régi Pp. 121. §
(1)bekezdés c) pontja, illetve a
  1. évi CXXX. törvény
  2. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjai]. [48] A Kúria - a fenti levezetéssel összhangban - állást foglalt abban, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának részjogosítványi jellegéből adódóan a felek megállapodásával, vagy az ítélettel szabályozott kapcsolattartás megváltoztatásának feltételei a szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatását szabályozó Ptk. 4:170. §
(1)bekezdésében foglaltakhoz igazodnak (BH 2018.115.). Ebből viszont az következik, hogy a jogalap vizsgálata nem mellőzhető: a körülményváltozásnak ki kell hatnia a korábbi szabályozásra és a megváltoztatásnak a gyermek érdekében kell állnia. [49] A felperes a keresetét a gyermekek új lakóhelyére és arra alapította, hogy kedvezőbb munkakörülményei miatt több időt tud a gyermekeivel tölteni, akik ezt maguk is igénylik. [50] Az elsőfokú bíróság a széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatása eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a kapcsolattartás megváltoztatását a szülők közötti folyamatos konfliktusok minimalizálása indokolja és ennek bővítése - a nyilatkozatukkal szemben - a gyermekek érdekében áll. Ezzel szemben a másodfokú bíróság a megváltoztatás alapjául szolgáló körülmények között a kapcsolattartási konfliktusoknak nem tulajdonított jelentőséget és az időtartam bővítését nem minősítette nyilvánvaló gyermeki érdeknek. [51] A másodfokú bíróság jogkövetkeztetése nem jogszabálysértő. A kapcsolattartás megváltoztatása nem a szülők egymás közötti viszonyában vizsgálandó, annak célja nem a szülők közötti feszültségek oldása, hanem a szülő-gyermek viszony, a bensőséges érzelmi kapcsolat változatlan fenntartása, a különélő szülőnek a gyermek életében való folyamatos jelenléte, fejlődésében aktív részvétele. A kapcsolattartás megváltoztatása a szülők konfliktusával, a kommunikáció hiányával nem indokolható. [52] A gyermekek lakóhelyének megváltozása a peradatok alapján a kapcsolattartás módjára és időtartamára nem hatott ki. A folyamatos kapcsolattartás időtartamának bővítése körében a gyermekek a felperes állítását nem támasztották alá, a korábbi szabályozás megváltoztatását nem kérték. A másodfokú bíróság helyes érvelése szerint a felperes érdeke a gyermekei érdekével automatikusan nem azonosítható. A Ptk. 4:178. §-ból, illetve a Ptk. 4:180. §
(1)bekezdéséből és a Ptk. 4:181. §
(2)bekezdéséből nem vezethető le, hogy a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás időtartamának bővítése nyilvánvalóan a gyermekek érdekében áll. [53] A húsvéti és a pünkösdi kettős ünnepek alatti folyamatos kapcsolattartást korábban a felperes nem kérte. A gyermekeivel való hosszabb együttlétet igénylő kérelme - a másodfokú bíróság helyes érvelése szerint legfeljebb szülői érzelmi igénye megváltozásának, nem pedig körülményváltozásnak minősíthető. A tartós jogviszony kizárólag a különélő szülő érdekének megfelelő újraszabályozása - a gyermekek érdekének hiányában - a keresetet nem alapozza meg. A felperes a régi Pp. 164. §
(1)bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségnek nem tudott eleget tenni, nem bizonyította a tényleges körülményváltozást, illetve saját igényén túlmenően a gyermekei érdekét. [54] Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság röviden indokolta döntését. A jogerős ítélet azonban az anyagi - és eljárási jogszabályokkal összhangban rendelkezett a kereset elutasításáról, emiatt az indokolás sommás volta az érdemi döntésre nem hatott ki [régi Pp. 275. §
(3)bekezdés]. [55] A fentiek alapján a jogerős ítélet anyagi és eljárásjogi jogszabályokat nem sértett, ezért azt a Kúria a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [56] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül bírálta el. [57] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A Kúria az alperest megillető felülvizsgálati eljárási költség és a felülvizsgálati eljárási illeték mértékéről, viseléséről a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése, az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. §
(1)bekezdése, az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött óradíj alapul vételével a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja, továbbá a 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján határozott. Budapest,
  1. május
  2. . Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. a tanács elnöke, dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.