A határozat elvi tartalma: A Kjt. 91. §
(4)bekezdés szerint az Mth. hatályba lépését megelőzően elkövetett fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés miatt - feltéve, hogy az Mt. 78. §
(2)bekezdésben megjelölt határidő még nem telt el - az Mt. 56. §
(4)bekezdés szerinti intézkedés vagy azonnali hatályú felmentés
- július 15-ig volt közölhető. A szubjektív határidő számítása a megszűnt fegyelmi eljárásra tekintettel
- július 1-jén kezdődött, ehhez képest a július 13-án közölt azonnali hatályú felmentés nem késett el.
- XXXIII. Tv.
- §
(2)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.X.10.051/2020/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Stark Marianna bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: . Nyitrai Károly ügyvéd (Dr. Nyitrai Károly Ügyvédi Iroda) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: . Rákosfalvy Zoltán ügyvéd A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Főváros Törvényszék 7.Mf.680.171/2019/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63.M.360/2018/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.171/2019/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 58.930 felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (ötvennyolcezer-kilencszázharminc) forint Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperes informatika és m... tanár munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperes jogelődje alkalmazásában. A munkáltatói jogkör gyakorlója
- április 5-én írásbeli figyelmeztetésben részesítette nem megfelelő tanítási módszerek, a tanulókkal való együttműködés hiányosságai és amiatt, mert pedagógushoz nem méltó viselkedést tanúsított, amikor próbálta kideríteni, hogy a szülői értekezleten mely szülők tettek panaszt a munkájára. 2012 márciusában m... órán, dolgozatírás közben az egyik ... osztályos diáklány a relációs jelekről, azok irányáról kérdezte a felperest, aki azt válaszolta, hogy „úgy ahogy a fiúknak szétteszed a lábad." A felperes a tanulótól a sértést követően, majd a fogadónapon a nevelőapjától is bocsánatot kért négyszemközt, és az igazgatónő jelenlétében is. Elmondta, hogy a megjegyzést részben viccesnek szánta. A munkáltatói jogkör gyakorlója
- április 20-án fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, mert a m... órán a tananyaggal össze nem egyeztethető obszcén kifejezést használt. A fegyelmi eljárás során meghallgatták a felperest, a tanulót, a tanuló nevelőszülőjét, valamint 3 osztálytársat. A fegyelmi tanács
- június 7-én fegyelmi tárgyalást tartott, majd a fegyelmi határozat meghozatalát 30 napra elhalasztotta. A munkáltatói jogkör gyakorlója
- július 13-án közölte a felperessel, hogy a fegyelmi eljárás a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
- §
(3)bekezdése előírása folytán
- július 1-jével megszűnt, közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt.
- §
(4)bekezdése alapján azonnali hatályú felmentéssel megszünteti. A felmentés indokolása szerint a szülő bejelentést tett, hogy a felperes pedagógushoz méltatlan magatartást tanúsított, és a társadalmi érintkezésben elfogadhatatlan kifejezést használt m... órán egy feladat megoldásához kapcsolódó tanulói kérdésfeltevésre. A szülő jelenlétében a felperes az igazgatónő irodájában elismerte, hogy nem megfelelő kifejezéseket használt, erre figyelemmel vele szemben fegyelmi eljárás indult. Az alatt az egy tanév alatt, amíg a felperes az alperes alkalmazásában állt, több alkalommal került konfliktushelyzetbe a tanulókkal kifogásolható oktatási módszerei miatt. Nem megfelelő viselkedést tanúsított, amikor tudomására jutott az ezzel összefüggésben előadott szülői panasz, számon kérte a tanulóktól, hogy ki tette ezt. Mindezek miatt írásbeli figyelmeztetésben is részesült. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [7] [8] A felperes módosított keresetében 589.336 forint elmaradt jövedelem címén járó kártérítés és annak kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a munkáltató a törvényi határidőket elmulasztotta, mert az igazgatónő mint munkáltatói jogkörgyakorló már 2012 áprilisában, de május 25-én az összegző határozat elkészültekor biztosan, illetőleg legkésőbb 2012. június 7-én, a fegyelmi bizottság ülésén teljes bizonyossággal tudomást szerzett az állítólagos kötelezettségszegésről. Hivatkozott arra is, hogy az általa elmondottakat a tanuló félreértette, a munkáltató intézkedése pedig nem áll arányban az elkövetett cselekménnyel. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a határidőket betartotta, intézkedése pedig arányban állt a felperesi magatartással. Az első- és a másodfokú bíróság ítélet [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 63.M.360/2018/22. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt jövedelmet kártérítés címén 589.336 forint összegben, és ennek középarányos kamatát. Kimondta, hogy az eljárás illetékét az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a Kjt. 25. §
(2)bekezdésére, a 91. §
(3),
(4)bekezdésére, valamint a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
- §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakra. Érvelése szerint a perben nem volt vitatott, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója
- április 3-án értesült a m... órán történtekről, ami alapján
- április 20-án kijelölte az ügy vizsgálóbiztosát és fegyelmi eljárást indított. A vizsgálóbiztos
- április 27-én személyesen meghallgatta a felperest, majd a fegyelmi eljárást
- május 20-áig meghosszabbította. A vizsgálat lezárását követően
- május 25-én küldte meg a vizsgálóbiztos a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a fegyelmi eljárásban végzett vizsgálatról készített összefoglalót. Ezen összegzés előterjesztésétől számított 15 napon belül,
- június 7-én tárgyalást tartott a fegyelmi tanács, annak elnöke pedig K... É... igazgatónő, a munkáltatói jogkör gyakorlója volt. A per utolsó tárgyalásán a felperes úgy nyilatkozott: „... a fegyelmi bizottság összegzését
- június 7-én, a fegyelmi bizottság következő ülésén vettem kézhez, és ott kellett rá reagálnom. Ezen az ülésen az igazgatónő is jelen volt, tehát legkésőbb ott neki is olvasnia kellett az összegzést.". Az elsőfokú bíróság mindezekből megállapította, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója már
- május 25-én, a vizsgáló bizottság összegzésének kézhezvételekor, de legkésőbb
- június 7-én tudomást szerzett a felperes kötelezettségszegésének tényéről, a vétkesség súlyáról és a kötelezettségszegés mértékéről, tehát mindazon tényeknek a birtokában volt, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az azonnali hatályú felmentés kérdésében megalapozott döntést hozhasson. A
- július 13-án közölt azonnali hatályú felmentés az arra nyitva álló 15 napos szubjektív jogvesztő határidőn túl történt, ezért az jogellenes. Az elsőfokú bíróság a Kjt.
- §
(3)bekezdésére, az Mt.
- §-a és a
- §
(1)
(2)bekezdése alapján döntött a jogkövetkezmények tárgyában. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.171/2019/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította, és a felperest első- és másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. Kimondta, hogy a le nem rótt fellebbezési illeték az államot terheli. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a 15 napos szubjektív határidő számítása szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy folyamatban lévő fegyelmi eljárásról volt szó, amellyel kapcsolatosan a munkáltatói jogkör gyakorlójának csak annyi lehetősége volt, hogy az eljárást megindítsa, illetőleg kijelölje az abban résztvevő személyeket. A Kjt. perbeli időben hatályos
- §
(1)bekezdése szerint a fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója rendeli el, a
(2)bekezdés a) pontja szerint pedig kötelező az eljárás megindítása jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén. A továbbiakban a másodfokú bíróság utalt a Kjt. 46. §
(3),
(4)bekezdésére, 49. §
(1)bekezdésére, illetve az 51. §
(1)bekezdésében foglaltakra. A fegyelmi eljárás az alperesnél a Kjt.
- § -
- §-ainak megfelelő módon zajlott, a határidőket betartva járt el a munkáltató. A fegyelmi tárgyalás
- június 7-én volt, amelytől számítva 30 napja volt a fegyelmi tanácsnak arra, hogy zárt ülésen a határozatát meghozza. Ekkor a munkáltatói jogkör gyakorlója nem volt abban a helyzetben, hogy maga felmentő intézkedést hozzon, hiszen egy folyamatban lévő fegyelmi eljárásról volt szó, mely esetben a Kjt.
- §
(1)bekezdés szerint a fegyelmi tanácsnak kellett dönteni a vétkes kötelezettségszegésről, illetőleg az alkalmazható fegyelmi büntetésről. A Kjt. 91. §
(3),
(4)bekezdései azonban úgy rendelkeztek, hogy a
- évi LXXXVI. törvény (Mth.) hatályba lépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárás megszűnik. Az átmeneti törvény hatályba lépését megelőzően indult fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés miatt - feltéve, hogy az Mt.
- §
(2)bekezdésben megjelölt határidő még nem [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] telt el - az Mt. 56. §
(4)bekezdés szerinti intézkedés vagy azonnali hatályú felmentés
- július
- napjáig közölhető. Ezen jogszabályhely elsőfokú ítéletben szereplő értelmezésével tehát a másodfokú bíróság nem értett egyet. A fegyelmi eljárások
- július 1-jén megszűntek, így
- július 15-éig lehetett hátrányos jogkövetkezményt, vagy azonnali hatályú felmentést alkalmazni. A jogszabály maga meghatározta, hogy a szubjektív határidőt milyen módon kell számítani, azaz e határidő letelte
- július 15-e. A fegyelmi eljárás ideje alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzése kizárólag a Kjt.
- §
(3)bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló egy hónapos határidő szempontjából releváns, mely a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéssel kezdődik. A Kjt. 91. §
(4)bekezdése szerinti, az Mt. 78. §
(2)bekezdésében szereplő határidőre utalás nyilvánvalóan az objektív, a kötelezettségszegés elkövetésétől számított egy éves határidőre vonatkozik, már csak azért is, mert a szubjektív határidő tekintetében az átmeneti rendelkezések tartalmaznak előírást. A munkáltató tehát egyértelműen megtartotta a határidőket az azonnali hatályú felmentés kapcsán. Az elsőfokú bíróság ugyan nem foglalt állást a felmentés indokának valósága tekintetében, de a lefolytatott bizonyítás alapján a másodfokú bíróság szerint egyértelműen megállapítható az azonnali hatályú felmondás indokának valósága. A másodfokú bíróság hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1. §
(2),
(3)bekezdésében foglaltakra, továbbá a
- §-ban rögzítettekre. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény (Ebktv.)
- §
(1)bekezdése szerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a
- §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. A
- § a) pontja védett tulajdonságként határozza meg a nemet. Nem kétséges, hogy a felperes elkövette a vétkes kötelezettségszegést, nem megfelelő módon válaszolt egy tanuló kérdésére, egy nemi érés folyamatában lévő tinédzser lány számára szexuálisan megalázó, sértő kifejezést használt. A felperes vitatta az „ominózus" mondat elhangzását, de a tanúvallomások és saját ellentmondásos nyilatkozata ezt alátámasztotta. A kifejezésen maguk a tanulók is megdöbbentek, és volt olyan, aki még hosszú évek elteltével is pontosan emlékezett az elhangzottakra. A felperes válasza a tanuló emberi méltóságát sértette, szexuális természetű volt, amely megalázó, megszégyenítő környezet kialakítására volt alkalmas, így az megvalósította az Ebktv.
- §-ban foglalt zaklatást. Alaptalan a felperes azon hivatkozása, hogy az intézkedés aránytalan lett volna. Az Mt.
- §
(1)bekezdésében foglalt konjunktív jogszabályi feltételek maradéktalanul teljesültek, a felperes a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, jelentős mértékben megszegte. Önmagában ez a minősített kötelezettségszegés jogszerű indokát képezte az azonnali hatályú felmentésnek, ezen túl azonban a munkáltató rövid idővel a fegyelmi eljárást megelőzően hasonló kötelezettségszegés miatt írásbeli figyelmeztetést szabott ki a felperesre, melyet a bírói gyakorlatnak megfelelően súlyosító körülményként kellett értékelni (Kúria Mfv.II.10.398/2015/9.). Az azonnali hatályú felmondás alakszerűen megfelelt a jogszabályi előírásoknak, azt az arra jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója hozta meg. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [26] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és elsődlegesen az elsőfokú ítélettel egyező határozat hozatalára irányult az alperes 589.336 forint kártérítés [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] megfizetésére kötelezésével. Másodlagosan a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása mellett. A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság a tényállást részben hiányosan állapította meg, az Mth. 26. §
(26)bekezdésével beiktatott Ktj. 91. §
(3)és
(4)bekezdésébe ütközik az ítélet, ezért jogszabálysértő. Az ítélet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv ( Pp.) 233. §
(1)bekezdésének sem felel meg, hiszen az azonnali hatályú felmondás indoka valóságával és okszerűségével kapcsolatos döntéssel a másodfokú bíróság az eljárást egyfokúvá változtatta. Túlterjeszkedett a fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem keretein, a régi Pp. 235. §
(1)bekezdését és 253. §
(3)bekezdését sérti a döntése, ami kirívóan okszerűtlen. Az Mth. 26. §
(26)bekezdésével a Kjt-be épített 91. §
(3)bekezdése alapján az új Mt. hatályba lépésével -
- július 1-jével - a Kjt. alapján indított fegyelmi eljárások a törvény erejénél fogva megszűntek. A
- §
(4)bekezdése szerint az Mth. hatályba lépését megelőzően elkövetett fegyelmi eljárás alapját képező kötelezettségszegés miatt csak abban az esetben lehetett 2012. július 15-éig azonnali hatályú felmentést közölni, amennyiben az Mt. 78. §
(2)bekezdésében meghatározott határidő nem telt el. Tévesen helyezkedett arra az álláspontra a másodfokú bíróság, hogy ezen szakasz által meghatározott két határidő közül az objektív egy éveset kellene alkalmazni. Amennyiben a jogalkotónak ez lett volna a szándéka, úgy ezt pontosan megfogalmazta volna. Ilyen szabályozás azonban nincsen, törvénysértően jutott a másodfokú bíróság erre a következtetésre. Abban az esetben, amennyiben a másodfokú bíróság nem sértette meg a Kjt. 91. §
(3),
(4)bekezdését, abban az esetben is jogellenesen járt el, hiszen az azonnali hatályú felmentés indokának valósága és okszerűsége körében a peres eljárást egyfokúvá változtatta. E körben a felperes utalt a Pp. 233. §
(1)bekezdésében foglaltakra. Az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja miatt nem foglalt állást a felmentés indokának valósága tekintetében, a lefolytatott bizonyítás alapján a másodfokú bíróság szerint egyértelműen megállapítható volt, hogy az azonnali hatályú felmentés indoka valós. Ez az álláspont téves. A sérelmezett másodfokú ítélet túlterjeszkedett a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretein is, amikor az Ebktv. 10. §
(1)bekezdése szerinti zaklatást rótta a felperes terhére. A felperes szerint a másodfokú bíróság maga sem határozott arról, illetve indokolásában kifejtettektől eltérően az alperes sem állított olyat, hogy a felperes szándékosan megalázó, illetve szexuális tartalmú kifejezést használt, amelynek nyilvánvaló oka, hogy a munkáltató sem volt erről meggyőződve. Fentiek alapján a másodfokú bíróság döntése még az egyértelmű és nyilvánvaló jogszabálysértésein felül kirívóan okszerűtlen is, hiszen egy nem szándékos, és félreérthető megfogalmazás alapján tartotta arányosnak és jogszerűnek a 2012. július 13-án közölt azonnali hatályú felmentést. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [37] [38] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [39] A felülvizsgálati eljárás tárgyát az Mt. 78. §
(2)bekezdésének, továbbá a hatálybalépését követő átmeneti idő tekintetében a Kjt. 91. §
(4)bekezdésének értelmezése képezte. Az Mt. 78. §
(2)bekezdése az azonnali hatályú felmondás szubjektív és objektív határidejét a korábbi, a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (régi Mt.) rendelkezéseivel azonosan 15 napban, illetve egy évben határozta meg. Eszerint a 15 napos szubjektív határidő a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomásszerzésével kezdődik. [40] A Kjt.
- §
(4)bekezdése szerint az Mth. hatályba lépését megelőzően elkövetett fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés miatt - feltéve, hogy az Mt. 78. §
(2)bekezdésében megjelölt határidő még nem telt el - az Mt. 56. §
(4)bekezdés szerinti intézkedés vagy azonnali hatályú felmentés
- július
- napjáig közölhető. [41]
- június 30-áig az akkor hatályos rendelkezések voltak az irányadóak, vagyis a közalkalmazott felperessel szemben a terhére rótt kötelezettségszegések miatt fegyelmi eljárás lefolytatására volt lehetőség. Ebből következően a fegyelmi eljárás törvényben meghatározott időpontban történő megszüntetéséig a munkáltatói jogkör gyakorlójának nem is volt lehetősége intézkedés meghozatalára, így nincs jelentősége annak, hogy esetleg legkésőbb
- június 7-én tudomást szerzett a felperes terhére rótt magatartásról. [42] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint azzal, hogy a törvény fent idézett rendelkezése az azonnali hatályú felmentés gyakorlására
- július 15-éig adott lehetőséget, az következik, hogy a szubjektív határidő számítása a megszűnt fegyelmi eljárásra tekintettel
- július 1-jén kezdődött. Ehhez képest a munkáltató az azonnali hatályú felmentés jogát a törvényes határidőn belül gyakorolta, vagyis intézkedése nem késett el (Mfv.II.10.197/2015/5.). [43] Alaptalanul sérelmezte a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy a másodfokú bíróság döntésével egyfokúvá tette az eljárást a felmentés indokainak vizsgálata körében. [44] A Pp.
- §
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.
- §) változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. [45] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a peres eljárásban a bíróság feladata a per befejezése ésszerű időtartamának biztosítása, a másodfokú bíróság eljárása ezt a célt szolgálta (Pfv.V.21.001/2018/10.). [46] A jogorvoslat alapján jelen ügy kétfokú elbírálása megtörtént, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által el nem bírált olyan kérdésben döntött, amelyre vonatkozóan a bizonyítékok rendelkezésére álltak. A felperes jogorvoslathoz való joga nem sérült, az elsőfokú bíróság döntésének hiányossága a másodfokú eljárásban orvoslásra került. [47] A másodfokú bíróság ítéletében helytállóan fejtette ki, hogy az azonnali hatályú felmentés indoka valós. [48] A nemzeti köznevelésről szóló
- évi CXC. törvény
- §-a szerint a pedagógussal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy - egyebek mellett - a tanulók emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa. A felperes pedagógushoz méltatlan magatartást tanúsított, amikor oktatói munkája során a diák kérdésére obszcén, a többi tanuló megbotránkoztatására is alkalmas kijelentést tett. Kötelezettségszegésének súlya a munkáltató intézkedését megalapozottá tette a másodfokú bíróság által felhívott - a felek által egyébként nem hivatkozott - Ebktv-ben szabályozottak értékelése nélkül is. [49] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján. Záró rész A felülvizsgálati eljárásban pernyertes alperesnek igazolt költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a bíróság a határozat hozatalt mellőzte a Pp. 79. §
(1)bekezdése alapján. [51] A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli a felperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14§-a alapján. [52] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [53] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271 §
(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. [50] Budapest,
- november
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Stark Marianna s.k. bíró