← Magyarország

Pfv.21419/2019/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hozzátartozó halál esetére szóló akaratának bizonyítását követően lehet csak vizsgálni, hogy a banki alkalmazottak a hozzátartozó által megtett érvénytelen jognyilatkozat során esetlegesen olyan felróható magatartást tanúsítottak, amely okozati összefüggésben áll a jognyilatkozat érvénytelenségével. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.III.21.419/2019/

  1. szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke . Farkas Antónia előadó bíró . Zumbók Péter bíró A felperes: II. rendű A felperes képviselője: . Horváth - Dr. Jakab Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth György ügyvéd) Az alperesek: I. rendű II. rendű III. rendű Az alperesek képviselői: Dr. Patyi és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Endrész Előd ügyvéd) I-II. rendűért jogtanácsos III. rendűért A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: ővárosi Törvényszék 43.Pf.640.438/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.85.870/2018/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 481.600 (négyszáznyolcvanegyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - megfizetni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] F.E. a III. rendű alperesnél vezetett valamennyi bankszámlájára vonatkozóan
  4. február 8-án elhalálozási rendelkezés elnevezésű okiratot írt alá. Az okiratban három kedvezményezettet jelölt meg: az I-II. rendű alpereseket és a II. rendű felperes (a továbbiakban: felperes) jogelődjét, a per korábbi I. rendű felperesét, aki az élettársa volt. Az okirat keltének időpontjában F.E-nek jobb szeme [2] [3] daganatos megbetegedése folytán a szemhéjaknál összevarrásra került, bal szemével pedig látáscsökkenése miatt nem tudott olvasni. A
  5. február 3-án elhunyt F.E. törvényes örökösei, az I-II. rendű alperesek a bankszámláról - amelyhez meghatalmazással rendelkeztek - F.E. halálát követően több részletben összesen 14.230.000 forintot vettek fel. A III. rendű alperes
  6. március
  7. napján szerzett tudomást F.E. haláláról. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében az I-II. rendű alperesek mellett a III. rendű alperest velük egyetemlegesen szintén kérte 4.816.142 forint megfizetésére kötelezni, mert álláspontja szerint a banki alkalmazottak az elhalálozási rendelkezés blanketta okirat tanúkénti aláírásakor jogellenes magatartást tanúsítottak, mivel nem magyarázták el F.E-nek annak tartalmát, és az ügyfelet nem azonosították. Állította, hogy a III. rendű alperes hivatali jogkörében okozott kárt, mivel nem ellenőrizte a megfelelő alakiságok megtartását az elhalálozási rendelkezést célzó nyilatkozat megtétele során. [5] A III. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy
  8. március
  9. napjáig az elhunyt haláláról nem szerzett tudomást, így a meghatalmazás alapján történő eljárása nem volt jogszerűtlen. Hangsúlyozta, hogy a haláleseti rendelkezés egyoldalú jogügylet, amelynek megtétele során a nyilatkozónak kell tisztában lenni az okirat-olvasási és -értelmezési nehézségeivel, az érvénytelen nyilatkozat megtételéért ezért elsősorban a nyilatkozattévő a felelős. Hivatkozott arra, hogy az I-II. rendű alperesek jártak el jogellenesen a számla feletti rendelkezés során, nem pedig a bank alkalmazottai. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A III. rendű alperes vonatkozásában az elsőfokú bíróság hivatkozott arra, hogy az okirat nem tekinthető a polgári perrendtartásról szóló
  10. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  11. § szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratnak, mivel az e §-ba foglalt kritériumoknak nem felelt meg. Álláspontja szerint F.E. bankszámlája feletti rendelkezéséről való szándékát a tanúk nyilatkozatai nem támasztották alá. Az elsőfokú bíróság különös súllyal értékelte azt a körülményt, amely szerint a III. rendű alperes munkavállalói F.E-re annak ellenére sem emlékeztek, hogy életkora és általános egészségi állapotánál fogva a bankfiókban szokatlan megjelenésű személy lehetett, aki egy ritka bankműveletre adott volna meghatalmazást. [9] Az elsőfokú bíróság a bizonyítás anyagának mérlegelése során azt állapította meg, hogy a felperes által hivatkozott okirat F.E. szerződéses akaratának tanúsítására nem alkalmas. Utalt arra is, hogy az alaki érvénytelen nyilatkozat megtételéért elsődlegesen a nyilatkozatot tevő és nem a nyilatkozat címzettje a felelős. [10] Álláspontja szerint a III. rendű alperesnek az alakiság körében tanúsított esetleges mulasztása olyan távoli okozati kapcsolatban áll a felperes által megjelölt jogellenességgel, hogy felelősség nem terheli. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [12] Utalt arra, hogy a fellebbezési eljárásban már a felperes sem vitatta a nyilatkozat megtételének időpontjában F.E. olvasás- és írásképtelenségét, amelyből fakadóan az okirat a Pp.
  12. §

(3)bekezdése szerinti alakisággal nem rendelkezik. [13] Érvelése szerint az írásban megtett nyilatkozat alakisága annyiban releváns, hogy teljes bizonyító erejű magánokirat esetében az okirat egyúttal az akarat meglétét is bizonyítja. A perbeli esetben a másodfokú bíróság teljes bizonyító erejű magánokirat és egyéb bizonyítékok hiányában nem tekintette bizonyítottnak, hogy a nyilatkozat megtétele F.E. akaratán alapult volna, ezért álláspontja szerint - a perben nem kellett vizsgálni a III. rendű alperes alkalmazottainak esetleges felróható mulasztását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalmilag - annak hatályon kívül helyezését és keresetének a III. rendű alperes vonatkozásában történő helyt adó határozat meghozatalát, azaz a III. rendű alperes 4.816.142 forint és járulékaira történő kötelezését kérte. Másodlagosan a felülvizsgálati kérelemmel érintett jogerős másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. [15] Állítása szerint az eljárt bíróságok tévesen állapították meg a tényállást, mivel az a körülmény, hogy F.E. felkereste a bankfiókot, önmagában bizonyítja a haláleseti rendelkezés megtételére vonatkozó akaratát. Ennek folytán nem értett egyet a másodfokú bíróság azon megállapításával sem, amely szerint F.E. akaratának az igazolása az eljárás során kétséget kizáróan nem történt meg. [16] Utalt arra, hogy az okiraton szereplő „előttünk, mint tanúk előtt" szöveg formál logikai és az okiratok alaki kellékeire vonatkozó szabályai szerint sem jelenthettek mást, minthogy a tanúk azonosították a nyilatkozattevőt, mielőtt aláírásukkal ellátták az okiratot. [17] Kiemelte, hogy a III. rendű alperes alkalmazottai szakemberek, akiknek munkakörébe tartozik a hozzájuk forduló ügyfél teljes körű tájékoztatása. Állította, hogy adott esetben a III. rendű alperes alkalmazottainak kötelessége lett volna az ügyfél azonosítása és tájékoztatása, ennek elmulasztásával kárt okozott. [18] Álláspontja szerint az elhalálozási nyilatkozat megtételekor a III. rendű alperes alkalmazottainak be kellett volna azonosítaniuk ügyfelüket, és abban az esetben megállapították volna, hogy írásra, olvasásra egészségi állapota folytán képtelen. Előadta, hogy ebben az esetben lehetőség lett volna a Pp. 196. §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával érvényes jognyilatkozat tételére. [19] Érvelése szerint a III. rendű alperes jogellenes magatartása abban mutatkozik meg, hogy a pénzintézet, mint erre szakosodott intézmény, érvénytelen okirat elkészítésében működött közre. E körben hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
  2. §-ára. [20] A III. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [22] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(2)és a 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, a Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések tekintetében vizsgálta felül. [23] A Pp. 270. §
(2)bekezdésének és a Pp. 275. §
(3), illetve
(4)bekezdéseinek együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja lehet valamely anyagi jogi vagy eljárási szabálysértés, utóbbi azonban csak akkor, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása van. [24] Tartalma szerint a felperes a Pp.
  1. § és a Ptk.
  2. § megsértését állította. [25] Már nem volt vitás a másodfokú eljárásban, hogy F.E. a haláleseti rendelkezés megtételének időpontjában olvasás- és írásképességgel nem rendelkezett. Helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperesnek elsősorban F.E. szerződéses akaratát kellett volna bizonyítania, amely azonban eredményre nem vezetett. A felperes nem ajánlott fel olyan bizonyítást, amelyből kétséget kizáróan megállapítható lett volna F.E. tényleges szándéka halála esetén a bankszámláira vonatkozóan. A felperes állításával ellentétben a Kúria nem értett egyet azzal, hogy a bankfiók felkeresése önmagában bizonyította F.E-nek a haláleseti szerződésre vonatkozó akaratát. [26] A Kúria álláspontja szerint F.E. szerződéses akaratának bizonyítását követően lehetett volna csak vizsgálni a III. rendű alperes alkalmazottainak esetleges mulasztását, illetve hogy közvetlen okozati összefüggésben áll-e esetleges felróható magatartásukkal az érvénytelen jognyilatkozat megtétele. Utal arra is a Kúria, hogy F.E. bal szemének olvasás- és írásképtelenséget okozó látáscsökkenése nem lehetett nyilvánvaló, erre a nyilatkozatot megtenni szándékozó ügyfélnek kellett volna felhívni a bankfiók alkalmazottainak figyelmét. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a III. rendű alperes alkalmazottai a ritka bankművelet ellenére sem emlékeztek F.E. megjelenésére a bankfiókban. Megjegyzi a Kúria, hogy az érvényes jognyilatkozatok megszületéséhez szükséges teljes körű tájékoztatás nyújtásának elmaradása is csak akkor kifogásolható, ha a tényleges szerződéses akarat megállapítható. [27] Mivel a perben a felperesnek néhai F.E. szerződéses akaratát nem sikerült bizonyítania, ezért a III. rendű alperes munkavállalóinak esetleges felróható magatartását vizsgálni szükségtelen volt, nem sérültek tehát sem a Pp.
  3. §, sem a Ptk.
  4. § rendelkezései. [28] Mindezek alapján a Kúria a Pp.
  5. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az megfelelt a felülvizsgálat tárgyává tett jogszabályoknak. Záró rész [29] A III. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, ismert költsége nem merült fel, ezért arról nem kellett dönteni. [30] A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerint számított felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes köteles az államnak megfizetni. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [32] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. október
  2. Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Antónia s.k. előadó bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.