← Magyarország

P.20198/2020/13 – Balassagyarmati Törvényszék

... Törvényszék 15.P.20.198/2020/

  1. szám A ...-i Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt felperes neve (...szám) felperesnek - ... kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (...) alperes ellen kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. A törvényszék kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 13.520.(Tizenháromezer-ötszázhúsz) forint perköltséget. A le nem rótt illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet a ...-i Törvényszéken kell benyújtani a ...-i Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás [1] A törvényszék az eljárás iratanyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg: [2] A peres felek között
  2. augusztus
  3. napján ... számon kölcsönszerződés jött létre, amely alapján a felperes 120 hónap futamidőre 1.590.000.- forint kölcsönt kapott alperestől. A kölcsönszerződés svájci frank alapú, változó kamatozású. A havi törlesztőrészletek összege 24.988.- forint, a teljes hiteldíj mutató 16,182 %. Az éves induló ügyleti kamat 14,31 %-ban került megjelölésre a szerződésben azzal, hogy annak összege 1.408.560.- forint. A szerződés tartalmazta, hogy az Általános Szerződési Feltételekben szabályozott törlesztőrészlet változás a CHF LIBOR és a CHF árfolyam szerződésben meghatározott időpontban és mértékben történő változásának függvénye. A szerződés egyedi része tartalmazta továbbá, hogy „Jelen kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az ... számú Általános Szerződési Feltételekkel - illetve annak esetleges módosításával - együtt érvényes, amelynek a vételi jogos és az adásvételi szerződéssel együtt történő átvételét és megértését az adós ezen szerződés aláírásával is igazolja."
  4. augusztus
  5. napján az alperes megküldte a felperes részére a kölcsönszerződés mellékleteként a kölcsöntőke, ügyleti kamat megfizetésének esedékességi időpontjait, és az induló részleteinek összegét tartalmazó listát. [3] A felperes a kölcsönszerződés megkötésének napján nyújtott be kölcsönkérelmet az alpereshez a Magánszemélyek kölcsönkérelme nyomtatványon, amelyen megjelölésre került a svájci frank devizanem, a futamidő, a kölcsön összege, a havi törlesztőrészlet, és a THM is, a szerződésben foglaltakkal egyezően. A kérelemhez kapcsolódó Megállapodást a felperes ugyanezen a napon írta alá. A Megállapodás szerint „Az adós a kölcsönkérelem és jelen megállapodás aláírásával elismeri, hogy megismerte ... gépjárművásárlási finanszírozására vonatkozó, a finanszírozási kérelem benyújtásakor hatályos valamennyi feltételét, így azokat is, amelyek alapján ... a kölcsönszerződést külön ügyletminősítés, illetve kockázatkezelés nélküli is megköti vele, valamint ... jelen finanszírozási kérelem aláírásakor érvényben lévő ajánlatában (táblázatban foglalt) meghatározott, jogszabályi előírások szerint számított teljes éves hiteldíj mutatónak a százalékos mértékét, továbbá a kölcsönszerződés tervezetét." [4] A kölcsönkérelemre az alperes elkészítette
  6. augusztus 9-én az ajánlatát „Tájékoztató gépjármű finanszírozási ajánlat" címen. Az ajánlatban szerepelt a következő: „Kérjük olvassa el Gépjármű finanszírozási tájékoztatónkat is. Felhívjuk figyelmét, hogy a törlesztő részletek nagysága a 3 hónapos CHF LIBOR és az OTP hivatalos svájci frank devizaeladási árfolyam függvényében a futamidő alatt jelentősen megváltozhatnak, így - amennyiben ön nem rendelkezik a szükséges deviza fedezettel - az árfolyamváltozás kockázatot jelent az ön számára." Ezen tájékoztató átvételét a felperes aláírása nem tanúsítja. Annak egyedi ajánlati rész tartalma megegyezik a kölcsönszerződésben foglaltakkal. [5] A perbeli szerződés megkötésének időszakában az alperes szóróanyagon „Indítson velünk" címen tájékoztatta a feleket arról, hogy milyen kockázatai vannak a finanszírozásnak. E szerint „Forint és deviza alapú változó kamatozású finanszírozási konstrukció esetén az ügyfélnek kell viselnie a finanszírozótól független, a hazai, illetve a nemzetközi pénzpiaci környezet változása miatt jelentkező kamatváltozások következményeit (kamatkockázat). A futamidő során a kamatok a ...referencia kamatváltozásának függvényében módosulhatnak. Deviza alapú finanszírozási konstrukció esetén a kamatkockázaton túl a devizaárfolyamok változásából eredő árfolyamkockázat hatását, valamint a vételi és eladási árfolyam eltéréséből adódó költséget is teljes egészében az ügyfélnek kell viselnie. Leendő ügyfeleinknek változó kamatozású konstrukció választása esetén mérlegelniük kell, hogy a kockázatok miatt fizetendő törlesztő részletek összege - törlesztőrészlet különbözet formájában - a futamidő alatt megnövekedhet." [6] Az ... számú Általános Szerződési Feltételek fix vagy változó törlesztőrészletekkel, változó törlesztőrészletek esetén forint, vagy deviza alapon változó törlesztőrészletekkel megnevezésű alperesi Általános Szerződési Felételek
  7. pontja tartalmaz részletes ismertetőt a törlesztőrészlet változásról, a következők szerint: „Attól függően, hogy a szerződő felek az egyedi kölcsönszerződésben hogy állapodnak meg, jelen szerződés törlesztőrészletei fixek, vagy változóak, valamint változó törlesztőrészletek esetén a kölcsön törlesztőrészletek az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott tényezők változása alapján vagy forint, vagy deviza alapon változnak a jelen Általános szerződési feltételekben foglaltak szerint. Törlesztőrészlet különbözeten deviza alapú kölcsön esetén a jelen szerződés szerint számított kamatkülönbözetet és az árfolyamkonverziót is tartalmazó árfolyamkülönbözetet, forint alapú kölcsön esetén a jelen szerződés szerint kiszámított kamatkülönbözetet kell érteni." Az ÁSZF
  8. pontja részletes számítási módot tartalmaz a törlesztőrészlet változás mérésére, annak összegére. Abban feltüntetésre került, hogy a törlesztőrészlet változás összege, a mérési időpontban esedékes havi törlesztőrészletre eső kamat, és árfolyamkülönbözet. Részletes tájékoztató szerepel az ÁSZF ezen pontjában arról is, hogy hogyan történik a törlesztőrészlet változás elszámolása. [7] A felperes a kölcsönt gépjármű vásárlás céljából vette igénybe. A gépjárművet a gyöngyösi ... Kft.nél vásárolta 2.690.000.- forint vételárért. A felperesnek a ... Banknál korábban is voltak kölcsönszerződései. A szerződéskötés során keletkezett papírokat saját előadása szerint aláírásuk előtt nem olvasta végig. A kölcsönt
  9. áprilisáig tudta fizetni.
  10. évben sor került a szerződés módosítására, a felek áttértek fix törlesztőrészletű, deviza alapú, változó futamidejű konstrukcióra. A szerződésmódosítás tartalmazta, hogy a fix törlesztőrészletű, deviza alapú, változó futamidejű konstrukciónál a futamidő alatt fizetendő havi törlesztés összege állandó, megegyezik a szerződéskötéskor a szerződésben rögzített havi törlesztőrészletek összegével. De a futamidő a negyedéves kamat és árfolyamkülönbözet (törlesztőrészlet különbözet) függvényében változhat. Az maximum 156 hónap lehet. Amennyiben a futamidő a 156 hónapot eléri, a törlesztőrészlet különbözet összege kiterhelésre kerül, de az adós javára elszámolható törlesztőrészlet különbözet továbbra is a futamidőt csökkenti. [8] A perbeli időszakban a gépjármű vásárlása során a gépjárműkereskedés részéről eljáró kereskedő gyakorlata szerint tájékoztatta a vevőket arról, hogy a svájci frank és a forint árfolyamának ingadozásához képest változhat az, hogy mennyi forintot kell fizetni ugyanazért a svájci frankért. A szerződés írásbeli átadását megelőzően szóban is tájékoztatták a vevőket a szerződésben foglaltakról, hogy mennyi lesz a futamidő, mennyi a törlesztőrészlet, és hogy az változhat. Biztosították a szerződés elolvasását. Az üzlethelyiségben rendelkezésre álltak tájékoztatók, egyéb brossúrák a hitellel kapcsolatban. A bank ajánlatát a vevő hitelkérelmére kinyomtatták, és azt átadták az ügyfél részére. [9]
  11. évben megtörtént a peres felek között a
  12. évi XL. törvényben előírt elszámolás, a forintosítást azonban a felperes nem fogadta el. [10] Mivel a felperes nem tett eleget maradéktalanul a fizetési kötelezettségének, az alperes
  13. július
  14. napján a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. [11] A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, módosított végleges keresetében kérte, hogy a törvényszék állapítsa meg a perbeli fogyasztási kölcsönszerződés tisztességtelenségét az árfolyamkockázatról való megfelelő tájékoztatás hiányának okán, a Ptk.
  15. §

(1)bekezdése, a 93/
  1. EGK Irányelv
  2. cikk
(1)bekezdése, a Ptk. 209. §
(5)bekezdése és az Irányelv 4. cikk
(2)bekezdése alapján. Ennek eredményeként a tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségét és a teljes szerződés érvénytelenségét állapítsa meg a bíróság azzal, hogy a teljes érvénytelenség jogkövetkezménye az, hogy az érvénytelen feltétel a szerződés megkötésétől kezdődően nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve. Kérte a perbeli kölcsönszerződést a határozat meghozataláig hatályossá nyilvánítani, és alperest kötelezni 52.240.- forint megfizetésére. [12] A keresetében előadta, hogy a perbeli kölcsönszerződés az árfolyamkockázat valós tartalmáról sem az egyedi részben, sem az ÁSZF 7. pontjában nem tartalmaz a 2/2014. PJE határozatban, illetve az EUB C-51/2017. számú ítéletben meghatározott követelményeket kielégítő világos és érthető tájékoztatást. Ugyan az ÁSZF-ben foglalt árfolyamkockázati tájékoztató a Hpt. 203. §
(6)-
(7)bekezdésében foglaltaknak megfelel, mert feltárja a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, tartalmazza az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztőrészletekre. Mivel fogyasztói szerződésnek minősül a perbeli szerződés, az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatónak ugyanakkor meg kell felelnie a 93/2013. EGK Irányelv 4. cikk
(2)bekezdésben foglalt világos és érthető megfogalmazás követelményének is. Hivatkozott a C-186/
  1. és a C-51/
  2. számú EUB ítéletekbe foglalt értelmezésre. Az alperes által hivatkozott és csatolt dokumentumok azonban megítélése szerint nem felelnek meg azon követelményeknek, hogy a szerződéskötést megelőzően világos és érthető tájékoztatást adjanak arról, ami alapján a fogyasztó képes volt értelmezni az árfolyamváltozás rá nézve esetlegesen hátrányos gazdasági következményeit is, abból egyértelműnek kellett volna lennie számára, hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli. Hivatkozott arra, hogy a kölcsönkérelem záradéka olyan mértékben általánosítható, amely alapján a felperes számára a kölcsönkérelem aláírásakor nem volt beazonosítható, hogy mely okiratokra vonatkozik a nyilatkozat. A Tájékoztató ajánlat a felperesi aláírás hiányában nem szolgálhat alapul annak megállapítására, hogy a szerződéskötést megelőzően az ajánlatot átadták felperesnek, illetve annak tartalmát megismerte volna. A Megállapodás megítélése szerint ugyancsak nem igazolja az okiratok átadását, mivel a dokumentumok nem azonosíthatók be. Az egyéb szóróanyagok alapján pedig a Hpt.
  3. §
(6)bekezdés azon követelménye, hogy az ügyfél aláírásával igazolja a kockázatfeltárás tudomásul vételét, nem teljesül. Nem lehet átlátható a tájékoztatás, ha számos egymásra utaló okirat láncolatából kell a fogyasztónak több lépcsőben megállapítani a tájékoztatást. [13] Hivatkozott a felperes arra, hogy a kölcsönszerződés és az ÁSZF rendelkezéseiből a felperes számára annak ugyan ki kellett tűnnie, hogy a szerződésben rejlik valamiféle az árfolyam változásával összefüggő kockázat, de a tájékoztatás alapján nem kellett arra a következtetésre jutnia, hogy a jelentős árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt be is következhet, valamint, hogy az árfolyamváltozás hatására a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül megemelkedhet, és ennek a kockázata kizárólag őt terheli. Az alperesi tájékoztatás nem utal arra, hogy a forint/ svájci frank árfolyamának negatív irányba történő, akár jelentős megváltoztatására is reális esély van, amelynek bekövetkezte esetén a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül megemelkedik, és ennek a kockázata kizárólag a felperest terheli. A tájékoztatás így csak lehetőségként, és nem valós veszélyként utal a forint jelentős gyengülése esetén előálló következményekre, abból nem nyilvánvaló és egyértelmű, hogy az árfolyam kedvezőtlen változása a futamidő alatt bármikor bekövetkezhet, és amiatt az adós fizetési kötelezettsége felső határ nélkül emelkedhet. [14] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperesi kereset jogalapját és összegszerűségét is. Előadta, hogy alperes a kockázatfeltárási kötelezettségének az egyedi kölcsönszerződésben, a kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képező ... számú ÁSZF-ben és az „Indítson velünk" elnevezésű gépjárműfinanszírozási tájékoztatóban, valamint a „Gépjármű finanszírozási ajánlatban" eleget tett. Figyelemmel arra, hogy a szerződéskötés időpontjában jogszabály nem írta elő, hogy külön íven szövegezett kockázatfeltáró nyilatkozatot kellene készíteni, a tájékoztatás megadható volt a szerződéses ügyletben is. Az egyedi kölcsönszerződésben, az ÁSZF-ben, az alperes által közzétett tájékoztatókban, kiadványokban nincs olyan rendelkezés, vagy nem érthető kikötés, amely alapján felperes, mint általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintően eljáró fogyasztó alappal gondolhatta volna azt, hogy az ügyletből eredően nem, vagy csupán korlátozott mértékben áll fenn kockázat az oldalán. Úgyszintén nincs egyetlen olyan szerződéses rendelkezés, reklám vagy tájékoztatás sem, mely bármely módon félrevezette volna felperest, és adott esetben meghatározott volna egy felső határt, melyen felül nem terheli az árfolyamváltozás kockázata. A felperes érvelésével szemben a tájékoztatásnak az EUB gyakorlata szerint sem kell feltétlenül a korlátlan, felső határ nélküli jelzőket tartalmazni. [15] Alperes vitatta a felperes által benyújtott elszámolásokban foglaltakat is. A felperes elszámolásában jegybanki alapkamattal számol, mely nyilvánvalóan téves kiindulási alap, így az általa benyújtott elszámolás-levezetés is hibás. A szerződés érvénytelenségének esetleges megállapítása esetén a BUBOR + kamatfelár szerinti elszámolást kell alkalmazni alperes megítélése szerint. [16] A törvényszék a peres felek előadása, valamint a perben becsatolt okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felperes keresete nem megalapozott. [17] A szerződéskötés időpontjában hatályos, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 203. §
(6)bekezdése értelmében olyan lakossági ügyféllel kötött szerződés esetén, amely devizahitel nyújtására irányul, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmaz, a pénzügyi intézménynek fel kell tárni a szerződéses ügyeletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. [18] A
(7)bekezdés értelmében a
(6)bekezdésben meghatározott kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell a devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre. [19] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 209. §
(1)bekezdés értelmében tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítják meg. [20] A 209/A. §
(2)bekezdés alapján a Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. [21] A törvényszék megítélése szerint alperes annak ellenére, hogy a felperessel külön kockázatfeltáró nyilatkozatot nem íratott alá, tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A perben a felperes és alperes által becsatolt, a szerződéskötés során keletkezett iratok, így a kölcsönkérelem mellékletét képező Megállapodás, a kölcsönkérelem alapján az alperes által elkészített ajánlat, az alperes által az adósok rendelkezésére bocsátott tájékoztató anyagok, valamint az egyedi szerződés és annak elválaszthatatlan mellékletét képező ...számú Általános Szerződési Feltételek
  1. pontjában adott tájékoztatás - kiegészülve a vásárlás során kapott szóbeli tájékoztatással - elegendő volt arra, hogy egy átlagos, elvárható figyelmességet tanúsító fogyasztó számára felismerhetővé tegye mind az árfolyamkockázatot, mind annak a fogyasztó fizetési kötelezettségére gyakorolt hatását. Egyik dokumentum sem tartalmaz bármiféle olyan kitételt, amiből a felperes arra következtethetett volna, hogy az árfolyamkockázat veszélye nem reális, nem valós, az nem teljes egészében őt terheli, illetve annak bármiféle felső korlátja lenne. Az ajánlat és a szerződés egyedi rendelkezései, az ÁSZF
  2. pontjában írtak a laikus számára is világos, érthető tájékoztatást adnak az árfolyamkockázat mibenlétéről, annak a fizetési kötelezettségre gyakorolt hatásáról. [22] A felperes személyes előadása alapján megállapítható, hogy felperes a szerződés megkötése során maga sem gyakorolta az általános fogyasztótól elvárható kellő figyelmességet, az okiratokat nem olvasta át kellő gondossággal annak aláírását megelőzően. A szerződés aláírását megelőzően annak szövegét és a szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeket áttanulmányozhatta, mindezek alapján tisztában kellett lennie a forint árfolyam esetleges gyengülésének, az irányadó kamat változásának lehetőségével, az árfolyam változásának a törlesztőrészletre gyakorolt hatásával és azzal is, hogy mindez nehéz gazdasági helyzetbe hozhatja. A felperesnek maga által is elismerten ismeretei voltak már a korábbi időszakból a deviza kölcsönök működéséről, hiszen alperessel több deviza alapú szerződéses jogviszonya is lezárásra került a korábbi időszakban. A felperes a szerződés megkötése során az autókereskedőtől is kapott tájékoztatást a törlesztőrészletek változásával kapcsolatban, a felperes pedig az eljárás során nem bizonyította azt, hogy a kereskedő tájékoztatásából joggal következtethetett volna arra, hogy az árfolyamkockázat nem valós, illetve az nem teljes egészében a felperest terheli. A szerződésmódosítás során a törlesztőrészletek változásának, és az ebből eredő fizetési tehernek az ismeretében vállalta a felperes továbbra is a deviza alapú szerződések kockázatát, sőt amikor törvényi lehetősége lett volna a forinthitellé alakítására, ezzel a lehetőséggel sem kívánt élni. [23] A törvényszék vizsgálta továbbá, hogy az EUB által felállított követelményrendszernek megfelelt-e az alperes árfolyamkockázatról történő tájékoztatása. A C-51/
  3. számú EUB ítélet indokolása szerint a pénzügyi intézménynek elegendő tájékoztatást kell nyújtani a kölcsönt felvevők számára ahhoz, hogy az utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tagállami fizetőeszköz súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására, arra, hogy az gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az a pénznem, amelyben az adós a jövedelmét kapja, leértékelődik azon devizához képest, mint amelyben a kölcsönt nyújtották. A tájékoztatásra a szerződés megkötése előtti időben kell, hogy sor kerüljön. Az EUB nem részletezte, hogy a tájékoztatásnak mire, milyen módon, illetve terjedelemben kellene kiterjednie, e kérdésben a nemzeti bíróságnak kell állást foglalnia. [24] Az EUB C-186/
  4. számú ítéletében megjelenő követelményként a pénzügyi intézmény a fogyasztó megalapozott döntéséhez szükséges tájékoztatásának ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletre gyakorolt hatására. A hitelfelvevőnek világos tájékoztatást kell kapnia arról, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés aláírásával bizonyos mértékű árfolyamkockázatot vállal, amely gazdaságilag nehezen viselhetővé válhat, amennyiben az pénz, amelyben a jövedelmét kapja, leértékelődik, különösen, ha a kölcsönfelvevő fogyasztó nem az adott kölcsön devizanemében kapja a jövedelmét. [25] A Kúria konzultációs testülete a
  5. április 10-ei ülésén a PJE határozatokban foglaltakat az EUB C-186/2016, és a C-51/
  6. számú határozatai ismeretében is fenntartotta. Az emlékeztető szerint akkor megfelelő a tájékoztatás, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet, nem elhanyagolható mértékű, nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet. A deviza alapú hitelek esetében jellegadó főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés vonatkozásában a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, illetve annak nem megfelelő teljesítése - ideértve a téves és a hiányos tartalmú tájékoztatást is - akkor vezethet az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító kikötés tisztességtelenségének megállapítására, ha a tipizált (általános tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos) fogyasztó számára a szerződés szövege a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján nem volt világos, nem volt érthető és emiatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, őt az nem, vagy csak korlátozott mértékben terheli. [26] Az árfolyamkockázat valós tartalmára vonatkozó konkrét és egyedi tájékoztatás megtörténtét és tartalmát a bírói gyakorlat értelmében a pénzügyi intézménynek kell bizonyítani. A törvényszék a bizonyításra szoruló tényekről alperest tájékoztatta, alperes ez alapján az általa csatolt, a szerződéskötést megelőzően és a szerződéskötés során keletkezett dokumentumokra, illetve az ügyfelek tájékoztatására kiadott szóróanyagokra, valamint a gépjárműkereskedő tájékoztatására hivatkozott. [27] A törvényszék megítélése szerint a felperes részére átadott iratok alapján, különös figyelemmel a kölcsönkérelemre kapott ajánlatban foglaltak, a szerződés egyedi része, valamint az ÁSZF
  7. pontja alapján a felperesnek fel kellett ismernie az árfolyamkockázat okait, mibenlétét, azt, hogy a kockázat felső korlát nélkül őt terheli, az nem korlátozott, és jelentős mértékű is lehet. Az alperes által rendelkezésre bocsátott, felperes által szabadon megismerhető „Indítsunk együtt!" tájékoztató kifejezett felvilágosítást adott arról, hogy amennyiben a devizafedezet nem áll a fogyasztó rendelkezésére, úgy a kockázat a teljes futamidő alatt fennáll, tehát valós, nem elhanyagolható mértékű, és a gazdasági következményekre is utalt azzal, hogy jelentősen megváltozhat a törlesztőrészlet. [28] Az önmagában, hogy a felperes aláírásával nem igazolta a Gépjármű finanszírozási ajánlat megismerését, nem változtat azon a tényen, hogy az alperes bizonyította annak megismerését, hiszen felperes az ajánlatban foglalt adatok alapján kötötte meg, lényegében az ajánlattal azonos tartalommal a végleges kölcsönszerződést. Az ajánlat pedig külön felhívta a figyelmét a tájékoztatóban foglaltakra, valamint a szerződés deviza jellegére, amely egyértelműen kiderült az egyedi szerződésből is, illetve annak tartalmát a szerződéshez kapcsolódó ÁSZF
  8. pontja részletesen, világosan és érthetően ki is fejtette. [29] A perben meghallgatott tanú tanú, aki autókereskedőként eljárt, megerősítette, hogy az árfolyamkockázat tekintetében szóban az ügyfeleket tájékoztatták, az ajánlatot részükre kinyomtatták, átadták, valamint az autókereskedésben az egyéb tájékoztató anyagok is rendelkezésre álltak, így felperes nem volt elzárva attól, hogy a saját maga számára szükséges mélységben megismerhesse a szerződéskötés kockázatait. [30] A kapott szóbeli tájékoztatás vonatkozásában a felperest terhelte a bizonyítás atekintetben, hogy az alapján joggal bízhatott abban, hogy az árfolyamkockázat fennállása nem valós, és az nem kizárólagosan a felperest terheli, a felperes azonban ezen bizonyítási kötelezettségének a tanú meghallgatását követően sem tett eleget. [31] Fentiekre tekintettel a törvényszék a felperes keresetét elutasította. [32] A felperes pervesztes lett, a Pp.
  9. §-a alapján köteles az alperes fellebbezési perköltségének megfizetésére, melyet a törvényszék a 32/
  10. (VIII.22.) IM. számú rendelet
  11. §
(2)bekezdése alapján állapított meg, az alperes jogi képviseletével felmerült pertárgyértékhez igazodó költségként. A törvényszék a pertárgy értékét 52.240.- forintban fogadta el. A pertárgyérték alapján kötelezte a felperest alperes felé 10.000.- forint jogtanácsosi munkadíj, valamint az alperes által előlegezett 3.250.- forint tanúdíj megfizetésére. [33] A felperes a per során személyes költségmentesség kedvezményben részesült, pervesztességére figyelemmel a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI.26.) IM. számú rendelet 14. §-a alapján. [34] A fellebbezési lehetőség a Pp. 233. §-án alapul. ..., 2020. október 6. ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.