← Magyarország

Kpkf.39021/2021/4 – Kúria

á A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.021/2021/

  1. A tanács tagjai: . Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Mészárosné Dr. Szabó Judit előadó bíró . Farkas Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéd (címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezett határozat: Budapest Környéki Törvényszék 104.K.702.512/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 104.K.702.512/2020/
  3. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
  4. június
  5. napján kelt határozatában a felperes szolgálati járandósága folyósításának szüneteltetéséről rendelkezett. A felperes a határozattal szemben keresetet terjesztett elő a GovSys rendszeren keresztül. A rendszer adatai szerint a
  6. július
  7. napján kelt elektronikus „bejelentéséhez" a keresetlevelet nem csatolta, csak a
  8. július
  9. napján kelt ismételt „bejelentéséhez". Az elsőfokú bíróság végzése [2] Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. [3] törvény (Kp.)
  11. §

(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította. A határozat indokolása szerint a Kp. 39. §
(1)bekezdése értelmében a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. A Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. Az alperes határozatát a felperes - a tértivevény tanúsága szerint -
  1. június
  2. napján vette át, a keresetlevelét pedig harminc napon túl,
  3. július
  4. napján terjesztette elő, ezért azt a bíróság a fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján visszautasította. A fellebbezés és az alperes észrevétele [4] [5] A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a törvényszék a keresetét az alperes valótlan tájékoztatása alapján utasította vissza. Képernyőfelvételeket csatolt, melyeken az alperes elektronikus ügyintézési rendszere látható, és az, hogy a felperes
  5. július
  6. napján 23 óra 35 perckor megtett „bejelentéséhez" két dokumentumot csatolt. A két csatolt dokumentum egyike a felperes keresetlevele, azt a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül terjesztette elő. Az alperes védiratában valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, ennek igazolására bizonyítást nem ajánlott fel, az informatikai rendszerének a beérkezett küldeményekre vonatkozó kivonatát nem mellékelte. Az alperes észrevételében jelezte, hogy a felperes által bemutatott bizonyítékokra tekintettel átfogó informatikai vizsgálatot indított, melyből megállapította, hogy a felperes
  7. július
  8. napján 23 óra 35 perckor küldött beadványa melléklet nélkül érkezett be, majd pár perccel később, 23 óra 41 perckor érkezett még egy beadvány, ez utóbbi már mellékletekkel együtt. Az, hogy a második beadvány technikailag miért
  9. július 28-án lett érkeztetve, még tisztázatlan. A vizsgálat eredményére tekintettel a felperessel egyezően kérte, hogy a Kúria az elsőfokú bíróság visszautasító végzését helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. A Kúria döntése és jogi indokai [6] [7] [8] A fellebbezés - az alábbiak szerint - megalapozott. A felperes keresetlevél benyújtásának időpontjára vonatkozó nyilatkozatát az alperes észrevételében megerősítette, a felperes keresetlevelét az első fokon eljárt bíróság a felek egyező előadása szerint az alperes hibás adatszolgáltatása alapján utasította vissza a Kp.
  10. §
(1)bekezdésére és a 48. §
(1)bekezdés i) pontjára hivatkozással. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogszabálysértő visszautasító végzést - a Kp. 114. §
(4)bekezdése alkalmazásával - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Záró rész [9] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [10] [11] [12] A felperes a fellebbezési eljárásban költséget nem számított fel, ezért a Kúria a költség tárgyában való határozathozatalt a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján mellőzte. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  1. évi LXXXI. törvény
  2. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátás iránti igényérvényesítéssel kapcsolatos eljárás illeték- és költségmentes, így a másodfokú illeték viseléséről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp.
  3. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. ,
  2. február
  3. . Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Mészárosné Dr. Szabó Judit s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.